Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-05 / 1. szám
8 ay [olb Kálmánná, Kubányi Kálmánná, né, Nuszbek Séndorné, Lestyán Ká- ' Míhályné, Zakar Istvánná, Balog Ilonka, Márki nővérek, Nuszbek yén Ilonka, Boros Erzsi, Zakar Juliska, 'iska. írás. Hirtelen csaknem minden átme- ,Hozott át a lucskos, sáros idő kemény )te* karácsony után ugyancsak fehér itt be és ha a nagy leveli béka jósla- ík erős, kemény fagyra van egész hozásunk. Nagy a kelete a meleg kálf- s’- idő jár a fenszterező gavallérokra ujjnyi vastag jégkéreg borítja s »z Káló lovag az ideálja meglátása helyett p. A korcsolya szezon teljes erővel be a.téli örömeket élvezni vágyó fiatalság szál, korcsolyát’ csörgetve megy csapa yhárt-hid melletti pályára. A ropogós iányzik, egy megfagyott czigányunk is él . teljességéből már csak az a pá sik, a miből a farkasok kiették az em ral a tél teljes fagyos, jégcsapos, ropo- voltával beköszöntött s a család apák ős nyomokat hagy a faszükséglet óriási itti töprenkedés. Egyedüli gond nélküli or a lapszerkesztő, ki „téli dalokkal* rsekkel, melegre fűtheti a szobáját Í8. Egy közszeretetben álló, városderék aggastyánt sújtott le a halál mbaton este, nagy szomorúságot okozva iszolc családjának és jó ismerőseinek Bcsülték a derék, öreg kereskedőt i ;e fájdalommal vették tudomásul. Kút ' aS8 gyulai kereskedő, roskadt le a ( év, terhe alatt súlyos betegségéből igi idő óta ágyhoz szegezte a munká- iggaétyánt, megváltván őt a szenvedé- hera Jakab régente nagy szerepet ját- kereskedelem terén s újabban virágzó napig is fenn tudta tartani, hagyoraá- gávil, a sok nagyhangú, reklámkereső ytárs között. Tekintélyes társadalmi gyulai r. kath. templom gondnokává éven keresztül viselte halátáig e tiszt- ... ... át végelgyengülés okozta s a város » részvéte kisérte őt sírjába. — Az elhunyt által kibocsájtott gyászjelentés a következő: ‘>rtak szomorodott és fájdalomtól telt szívvel ják szeretett kedves atyjuk, nagyatyjuk és k Wellenfehi Kutsehera Jakab 1838. év óta i kereskedő és 1876. év óta a gyulai r, k. tolom gondnokának élte 80-ik évében deci. "án délután V25 órakor végelgyengülésben ervászos elhunytét. A megboldogultnak földi m.-.i Joezembej. JiO^Jl(5-á'n tfó]uián 3 ófalro? róp, :b. szertartás szerint : a Szent-Józsf tőbe a családi sirkertben öjrök nyugalom» k. Az engesztelő szentmiée-áldozat pedg 'fi hó 2-án reggeli 8 órakor a főm. kath. nagyítómban az Eg urának bemutattatott. Gyermekei: ■infelsi Kutsehera Nándor, Mária férjezd, íjosné, Lujza, Róza, Erszébet férjezd: éné, Teréz, József. Sógora: Deinel je Weil Matild. Menye; Weil Jozea. bach Lajos, Jánosy Imre. Unoka; teohera Etel férjezett Faragó Lajosné, Uferbach "^rjezett Tarkövy Richárdné, líferbach Gizela ..aosy Imre, Jánosy Gyula, Jánosy József. r»ankt Pista gyulai szereplése óta kiváló ér- " ét általános tetszés tárgyát képezik at ő alatoni nótái, melyek az Ujidők pályázatán - nyertek. A hangulatos íredeti magyar dalokat alyek országszerte hamar ismerősek lettek, a iái Tóth testvérek zenekarja is kiváló ügyességgel látkotta el. A zenekar különben a közeledő far- ' való tekintettel, erőt' iWafast tanúsít. Meg- lom szólói, úgy összis zenekar jhí^éka, jagas színvonalon álló péllánya» magyar czigány rónék. A jól szervezett zenekat, mely a legnagyobb igyekezettel sajátítja el a legújabb, divatos magyar dalokat, figyelmet írdentl a közönség részéről. — Nem marad hátn a ’pth testvérek ze- icara mellett a Bade Pisti zoekara sem, mely ven játékával, talp alá való ropogós magyaros ■ ' val erős versenyre kel az iSbbi zenekarral az ; kérdése fölött. Czigínyi11^ 6 konkurrenczi ndenosetre a publikumranózve a legelőnyö mely a farsang alatt a ki igyekvő zenekar ;iz játékában gyönyörködlek- Mindkét zene t megérdemelné a kellő tá»g8t^st> a m> t0kin ’ az eredeti magyar zeíie fentartóinak exis .ójára csakugyan méltinj8 ‘s- ügyÍlk0S8áQ. Hajdú Mii1? béres Dobozon én szülei házánál! * k»rában levő mester ára felakasztotta mar- ^ tett °ka isme tosab kovártélyt szemelt ki számára és a szegedi csilligbörtönbe szállíttatta. Onnét nem lehet olyan kömyen megszökni. Az utczakövezésekre nézve a kir. államépité- 8zef hivatal jelentést tett a vármegyéhez a Jókai-, Hid- és Nagymalora-ufczák kövezésének tervezete tárgyában. Nagyszerű előkészületeket tesz Budapest szélesfőváros, hogy az ezredéves ünnepségekre méltán fogadhass az egész országot. Mert az egész ország vendége lesz ■nsjd a székes-fővárosnak. És hogy ezek a vendégek jól és héiyelmesen el legyenek látva, erre nagy gondot fordit BM a főváros. Szebbnél-szebb paloták mintegy varázsszóra épülnék, különösen a bámulatos szép, uj, nagy körúton. És if lsgszebbek között is első helyett foglalja el a most megyilt Rémi szálloda, melyet méltán neveztek el „arany kalitkának“. Valóságos kis tündérpalota ez, minőket a keleti fantázia nagy meseszővői alkottak és benn a palotában is igazán keleti kényelem uralkodik. Egy geniális műépítész, mannen Ernő fogott kezet a főváros legtapasztaltabb és legpraktikusabb férfiéval, Kérni Kóberttel és az ő együttes működésük teremtette meg azt a bajos szép hotelt, mely ma Budapest legszebb látványossága. A város szivében, az nj József-köruton, szemben a népszínházzal épült ez a szálloda, tehát olyan helyen, hova a főváros minden vasúti állomástól 5 perez alatt eljut az ember, akár ló vas utón, akár villamos vasúton. A szálloda pompás éttermekkel és remek berendezésű kávéházzal van Kapcsolatban. A szálloda berendezése a legmodernebb comforttal dicsekszik. Angol mosdó asztalok (állandóan hideg és meleg vízzel), villamos világítás, központi gőzfűtés, egyszerű, de semes Ízlésű bútorzat. Az emeletekre lift közlekedik. Styl- tzerü chambre separék állnak rendelkezésükre azoknak, a kik bizalmas társaságban akarnak eltölteni egy estét. Az étterem nagy, bájos, elegáns, kitűnő Ventilátióval az ételek elsőrendű konyhára vallanak, melyben magyar és párisi szakácsok remekelnek. És a mit első sorban kellett volna kiemelnünk, ez szálloda mérsékelt árai. A vidékről felránduló közönség el ne mulaszsza a {fővárosnak e gyöngyét fölkeresni. 1. 1—1 A gyulai 48-as kör e hó 26 án a Göndöcs- kert nagytermében farsangi bálát rendez, melyre a kör tagjai és a mulatni szerető közönség ez úton is tisztelettel meghivatnak. A bálbizottság. 5 j. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a torok és légzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kap hatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerűzletben Fő- és szétküldési raktár. Egger A. fiai Nádorgyógyszertára Budapesten, Yáczi-körút 17.250 9—30 magJárványok. A hirteenäillt bideg idő egy 1 > járványos belegséjgíraktft me& a várme " mint a főszolgaLir«°k egymásután je- - vármegyének ron:8itoro^ofj ^“ses- Gyar- M.-Berényben, Öcső8' Gyulavárieghalmon, KótegyhúíTót'KomIÓ80n> Szegik lépett fel nagvrjki, íuyokban. csillag börtön IíLíA gyu,ai kir- törvény- ,háza semmi iX, sem alkalmas arra, iyan ügyes ésW(g0S lakót, a milyen r Ernő ál hírlapinál lehessen tartani, ogv tehát boldog újévet-va> bncut intsen á barátságos lakásán 1 ügyészség bizKaszinói estély. Olvasták önök a Sipulusz anyakönyvét ? Igen jó könyv. Kapható: Dobay János könyvkereskedésé ben (Templomtér), hova e lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak: ................“ Pa rdon 1 Sem a Békésnek előfizetőket gyűjteni ilyen módon nem akarok, sem| Sipulusztól perczentet nem kapok, hogy a könyvét áruljam, hanem egyszerűen csak fel akarom ihivni önöket e könyvben levő IFejetlen gyufán történetére, Reklámcélok tehát kizárva ! A fejetlen gyufa története az Ambrus Zoltán fővárosi írónak egy tragicomikus históriája. jEgyik vidéki városban felolvasásra hívják, s ott kiderül, hogy nem lelkesedés, hanem a sors mely egy fejes és egy fejetlen gyufa képében Ahibrus Zoltánt tette felolvasóvá egy helyi nagysággal szemben, vitte őt a vidéki kaszinó felolvasó pódiumára. Nem merem rá fogiji Bródy Sándorra, hogy a fejetlen gyufa történeten okulva félt közénk lejönni, sem azt nem merAn kétségbe vonni, hogy a közbejött influenza ighzolható-e orvosi bizo nyitványnyal a nagy iró | részéről, de hogy, hogy nem, mégis eszembe jutott a „fejetlen gyufa“ mikor Frankó ügyvéd poie-ba vágva magát felolvaszt nekünk a „vizitekről“, a közbejött aka- uályok ufíÁ^tt otthon maradt Bródy Sándor helyett És FranKCÚ ujra bebizonyította nekünk zseniális rögtönzésével, "hog^y f,em hiába tartjuk őt okos szellemes embernel — Fogadni merek j gett egy ur ~ hogy La® telenében a pertárban i, hér contra Schlésinger“ ( gondolkozott. Nem kutatom, hogyt a hátam megett álló úri tény, hogy helyre kis felt A legfőbb érdeme aí ami a Gécs Jolánka debutl hozásának hibája: vid volt 1 Mert akármilyen sze| egy felolvasás, a publikur szerint — megunja-ha hosi)szan tart‘ Egyszerű oka a doldf£nak az' hoSZ a Pub likum nem szeret gondolkaVzni mondta a hátam me- ezt a felolvasást hir- (irkantotta, mig a „Fe- ügyben a válasziraton igaz-e vagy nem a mit srober mondott, de az olvasás volt. felolvasásnak az volt lemes kedves legyen n — tények igazolása A publikum mulatni, s mulatságokra, s nem az pg szivét kívánja gyönyörköiT menyek között aztán a í? ultsága csak annyi, midi megeszünk, csak azért, hJ izesebb részéhez jussunk. 1 Hogy tehát a publikál*"' legnagyobb figyelemmel ésT Frankó felolvasását, kiv41dl lett érdekes themájának köszönheti./ élvezni jön a kaszinói zét, hanem a szemét, ltetni, s ilyen körül- ilolvasásnak létjogo- a levesnek, melyet gy az ebédnek többi Máskép áll a dolog a Gécs Jolánka énekével. Az ének nem gondolkoztatja az embert mint felolvasás. Nem értelmi, hanem tisztán érzelmi világunk körébe tartozik. Hogy a bálba az ember egy csomó érzelemmel pakoltan jön, azt fejtegetnem felesleges, így aztán hogy azokból a bájos magyar dalokból miket Gécs Jolánka énekelt, még elkelt volna egy tuczat, az magától értetődik. Eh ! de nem ez a száraz riporteri hang pasz- szol a kis művésznő kellő méltatásához. Az ő fenomenális énekét, kellemes szívhez szóló hangját s műkedvelőtől ritka otthonosságát kiváló magashangu epitetonokkal kellene Uetnem. Mindenesetre nem konvenczionális bókot mondok, midőn állítom, hogy Gécs Jolánka a mi szép kis ellenségünk, olyan bájos jelenség volt a zongora előtt, hogy a legdühösebb csa- baellenes gyulaiak is elfeledkeztek minden kon- zekvencziáról és „vörös pecsenyévé“ tapsolták a tenyerüket lelkesedésükben. Ennyit a sikerült programmról 1 A mulatságról, körülbelül mindent elmondtunk már akkor, midőn más kaszinói mulatságról referáltunk. Ez is olyan volt mint a többi, kedves, fesztelen, kedélyes és családias. Az öreg karambolászó tekeasztalt kiröpitik az udvarra a teremből és helyette beröpül egy tuczat, kedves fehér és rózsaszinruhás angyal, és egy féltuczat szép menyecske. A csere a billiard asztallal szemben mindenesetre kiválóan előnyös a kaszinónósak. Karambolok természetesen azért a biliárd kizárása daczára is történnek a parketten. Hát ilyen volt ez a mulatság is! A lányok mulattak, a gavallérok pedig mulattattak. Az igazat megvallva, kissé kevés lett volna a tánezos, ha a legifjabb tánezos generáczió ki nem ránt bennünket a sárból, de igy aztán, petrezselyem nem létében, a mulatság méltán sorakozhatott a többi sikeres kaszinói estélyhez. Hogy a szupé után kitörő kedvről híven referálhassak, ahhoz szükséges lett volna, hogy teljes megfigyelő képességemet összeszedve, s czeruzáirat kihegyezve, hű fotográfiáját nyújthassam annak a képnek, melyet a legtárgyila- gosabb pennáju riporter is sablonos szárazságából kivetkőzve, a jelzők maximalis mennyiségét előszedve jellemezhetne. Egy jelenlevő szép asszony szavai szerint a züpécsárdást minden tánezos „spiccesen“ tán- czolta. És tényleg be volt csicscsantva a jelenlevő férfitársaságnak felülről lefelé, tiszteletté alulírottig, minden egyes tagja. Nehogy valaki sértést kalapáljon a fentiekből és holnap két fiakkerező, borzas úr tegye nálam tiszteletét, kötelességem kijelenteni, hogy nemcsak a bortól lehet ám becsipni, hanem azok tói a „részegítő szép szemek mámoritó sugarától is“, melyek az irodalomban épp oly sokszor vannak megénekelve mint az ujjáébredő termé szét és a sárga levelet hullató ősz 1 Hát ezek a részegítő szép szemek csakugyan „spiccessé“ tettek bennünket, s következménye lett pedig egy oly szilaj, tomboló szupécsárdás hogy a legblazirtabb agglegény jelöltek is majd hogy térdig le nem tánczolták lábaikat jókedvükben. A Jóska czigány talpalávalója soha jobb- kedvű társaságot nem tánczoltatott, mint a mi lyen e kaszinói volt. A jelenlevők bizonnyal még a katzenjam- mer alatt is kedvesen gondoltak vissza arra a mulatságra, mely minden sikere mellett is nem lenne teljes, ha két, három folytatása nem lenne a farsang alatt. A mulatságon jelen volt hölgykoszoru a következő; Blaur Gyuláné, Bodoky Kálmánná, Deimel Lajosné, Dubányi Amália, Erkel Jánosnó, Gal- lacz Jánosné, Fábry Sándorné, Flukk Károlyné, Gécs Józsefné (B.-Csaba) Kövér Lászlóné, Kövér Malvin, K iss Gyuláné, Ladies Györgyné, Kliment Gyuláné, Liszy Viktorné, Pósa Károlyné, Schröder Kornélné, Steinecker Gálomé, Bay Gizella, Erkel Margit, Flukk Nellike, Gécs Jolán, Gallacz Ida, Hajóssy Mariska, Kliment (Gabriella és Mártha, Kiss Gizella és Anna, Kövér Marianne és Ella, Ladies Margit, Lukács Margit, Otrok Mariska. - —re. i mmmif \ r-1 w mégis mindvégig [tetszéssel hallgatta a szellemessége mel- főkép rövidségének özgazdaság. Malomiparunk az ezredéves kiállításon. Azj 1896-iki ezredéves kiállítás alkalmával hazai malomiparunk ölykép fog bemutattatni, hogy ezen eho- kelőnek Ígérkező szakkiállítás nemcsak az ipar történeti fejlődését, hanem annak műszaki előhaladá- sát és jelentőségét is a maga teljességében tüntesse fel. Ezen minden tekintetben szépnek ígérkező kiállítást eddig csak egy körülmény zavarja, hogy azon a vidéki kisebb malmok, 1 i. olyanok, melyek napi őrlése a 100 métermázsát meg nem haladja, nem vesznek kellő számban részt, s ez okból hazánk malomipara nagymérvű, kiterjedésének megfelelően az ezredéves országos kiállításon kellőkép képviseltnek nem lesz tekinthető. A kisebb malmok tartózkodó álláspontjának részben az is lévén oka, hogy azok közül egyesek a kiállítás végrehajtó bizottsága által megállapított feltételek-©* magukra nézve terheseknek tartják, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter, mint 1896-iki ezredéves kiállítás elnöke akként intézkedett, hogy oly kisebb malmok, a melyek napi’ őrlése a 100 métermázsát meg nem haladja a malomipar gyűjteményes kiállításában a malom kisipart feltüntetni hivatott külön collectióval ugyanazon rendes kiállítási dijak és egyéb költségek mellett vehessenek részt, mint I minőket a többi kiállítók a kiállítási alap terhére épített csarnokokban fizetni kötelesek. Midőn ezen kedvezményre az érdekelt kisebb malmok tulajdonosainak figyelmét az aradi kerületi bizottság ezennel felhívja, melegen ajánlja nekik, hogy a kiállításban most már okvetlenül részt vegyenek, mert ezzel hazafias kötelességet teljesítenek. A jelzett kedvezmény igénybe vehetése végett szíveskedjenek a malomtulajdonosok mielőbb, legkésőbb azonban 1896. évi január hó végéig „a malomipari kiállítás végrehajtó bizottéágához“ (Budapest, V. Erzsébettér 19. szám, országos malo.»egyesület) fordulni. J r - " —m Irodalom. Tizenhat év után. Tizenhat esztendős pályafutásra tekinthet már vissza az Ország-Világ11, Váradi Antalnak jeles szépirodalmi képes lapja. Most jelent meg a tizenhatodik évfolyam utolsó száma; ez is azon az előkelő nívón áll, mely az „Ország-Világ11 -ot mindig jellemezte, i amelynek köszönheti, hogy már az első helyen áll a hazai szépirodalmi képes lapok közt. Ebbe a legutolsó számába írtak : Tóvölgyi Titusz, E. Kovács Gyula, Adorján' Sándor, Dengi János, Vértesy Ida, Mészáros Imre stb. Aktuális és művészi értékű képei közt ott találjuk Bartay Edének, a jubiláns zenedei igazgatónak sikerült arczképét. Az utolsó szám mellé van csatolva a félévi tartalomjegyzék, a miből kitetszik, hogy az utolsó félévben is a legjelesebb magyar írókat foglalkoztatta az „OrszágVtlágu, 8 képei is oly változatosak, művésziek, a minőket egy magyar lap se nyújthat olvasóinak. Érdeklődéssel várjuk az új évfolyamot, a most meginduló tizenhetediket, — mely az eddigi jelek után Ítélve — még szebb és gazdagabb lesz az előzőknél. — Az „Ország-Világ“ előfizetése negyedévre 2 frt; mutatványszámokat ingyen küld a kiadó-bivatal (Budapest V., Hold u. 7. sz,) Előkelő folyóirat a Székely Sámuel szerkesztésében megjelenő „Politikai Hetiszemle“. Magyar- ország ez egyetlen komoly irányú politikai hetilapja, mely fényes kiállítás, gazdag és változatos tartalom, magas étikai és szellemi színvonal tekintetében vetekedik a külföld legkedveltebb hetirevue-irel. E lap tárgyilagos és független magatartásával rövid idő alatt irányadó politikai köreink elsőrangú orgánumává küzdötte fel tnugát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja. Klubboknak, kaszinóknak, olvasóköröknek és nagyobb kávéházak- oak nélkülözhetetlen s állandó becsű hetilapja. Nemcsak kollegiális, de hazafias kötelességet vélünk teljesíteni, midőn erre, a nagy körültekintéssel, sok ízléssel, és meglepő szakképzettséggel szerkesztett, magasszinvonalu Hetiszemlére, mely most lép harmadik évfolyamába, felhívjuk a müveit és előkelő olvasóközönség becses figyelmét. A Politikai Hetiszemle előfizetési ára félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal VIII. kér., Kerepesi-út 17. Sürü csillag ritkán ragyog! (Pengeti a kaszáját) czimü, minden czigányzenekar által játszott divatos nóta „A föld búzátj konkolyt terem11 hangulatos népdal, a hirnoves franczia szerző Yvon, „Orient Express'1 gyorspolkája, Brahms-nak egyik legszebb „Magyar táncza'í képezik érdekes tartalmát a „Zenéld Magyarország“ 52-ik füzetének', mely jeles folyóiratot melegen ajánlunk minden zenekedvelőnek előfizetésre. Előfizetési ára negyedévre 1 frt, s ezért 6 díszes zeneműfüzetet kap. Egyes fűzet ára 20 kr. Előfizethetni a kiadó-hivatalban. Budapest, Csengery-utcza 62. és minden vidéki zeneműkeres- kedésben. 16. ikt. 1896. Béké8vármegye alispánjától. Árlejtési hirdetmény. Az 1896. évben Békésvármegye törvényhatósága részére szükséges irodai szerek (kikiáltási ár 1659 frt), 760 csomag 6-os számú milly gyertya (kikiáltási ár 456 frt), 400 liter tisztított petroleum (kikiáltási ár 100 frt) és a szolgaszemélyzet részére szükséges rubanemüek (kikiáltási ár 746 frt) árlejtés utján leendő biztosítására zárt ajánlati verseny nyittatik, melyre vállalkozni óhajtók azon megjegyzéssel hivatnak fel, hogy szabályszerüleg kiállított bélyegzett és 10 százaléknyi bánatpénzzel vagy. óvadékképes értékpapírokkal stb. terhelt zárt ajánlataikat, a vármegye alispánjához folyó évi január hó 20-ik napjának délelőtti 10 órájáig annál is inkább adják be, mert utóbb érkezett ajánlatok figyelembe nem fognak vétetni. Az ajánlatok, melyekben az árleengedés százalékokban fejezendő ki, azonnal felbontatnak és tárgyaltatnak. Megjegyeztetik, hegy oly ajánlatok, melyekben az árleengedes százalékban nem Iobz kifejezve, figyelembe nem vétetnek. [ Az ajánlatban minden vállalkozó tartozik kijelenteni, bogy az árlejtési feltételeket ismeri, s azok megtartására magát kötelezi. Csak oly ajánlatok vétetnek figyelembe, melyek hazai gyártmányokra vonatkoznak, mely körülményt az átvételnél vállalkozó igazolni tartozik. Az árlejtési feltételek a vármegyei közigazgatási kiadó hivatalban, 1 a járási főszolgabirósá- gioknál, valamint Gyula város polgármesterénél, a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Gyulán, 1896. január hó l én. Dr. Fábry Sándor, 7 1—2 alispán.
