Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-04-26 / 17. szám

délután ment végbe nagy. részvét jnellett s a teme­tési szertartáson a Bdcz-család tisztelői és barátai nagy számmal képviselve voltak. ~Nyugodjék csön­desen! A gyulai nöegylet tisztujitással egybekapcsolt évi rendes közgyűlését ma délután 3 órakor fogja megtartani az árvaház termében. Egy hosszú munkában töl- Réthy Pál ar Itött élet fonala szakadt meg, egy emberszerető szív szűnt meg dobogni. Dr. Réthy Pál nyug. csabai városi orvos, kinek nevéhez Csaba város közegészségügyi viszonyainak rendezése, a csabai kórház alapítása s megannyi emberiség ja­vára tett intézmény létrejövetele fűződnek, halt meg e hó 20-án ; Csaba város s vele a megye is egyik oly polgárát vesztette el az elhunytban, ki önfelál­dozásával, emberszeretetével s kiváló tehetségével; mint orvos s mint ember egyik első helyet foglalt el. Csabára még 1836-ban jött. Tanulmányait Szarva­son, Mezőberényben és Pozsonyban végezte; kiváló szorgalmával és tehetségével a budapesti egyete­men is tanársegédi tisztet töltött be fiatal korában Fabinyi Teofil tanszéke mellett. Csaba város igen sokat köszönhet az elhunytnak. 1876-ban a kolera alkalmával tanúsított önfeláldozó fáradozásáért a vármegye tb. főorvosa lett, 1882-ben pedig a ki­rálytól koronás arany érdemkeresztet nyert jutal­mul. Temetése rendkívüli nagy részvét mellett e hó 22 én délután volt s azon a megyei orvosi kár dr. Zöldy János megyei főorvossal élén is megje­lent. Haláláról a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Alólirottak mélyen szomorodott szív­vel tudatják a felejthetlen jó atya, teátvér, nagy­atya, dédatya és rokonnak dr. Réthy Pál, Csaba városának 54 éven keresztül tiszti főorvos*,-Békés-' megye tiszteletbeli főorvosa, a koronás arany ér­demkereszt tulajdonosa, 50 évig egyházi presbyter, megyebizottsági tagnak f évi április hó 20-án dél­után fél. 4 órakor élete 87-ik évében végelgyengü­lésben történt elhunytét. A megboldogultnak hűlt tetemei április hó 22-en, délután 3 orakor a halot­tas házból (Ó-temető-utcza) a csabai kórház kert­jében örök nyugalomra tetettek. Áldás es beke lengjen áldott hamvai felett! Gyermekei: Réthy Etelka, férj.. Sztraka Ernőné, Réthy Mária, férj. Sztraka Györgyné, Réthy Berta, férj. Báthory Bér talannné. Testvére: Réthy Lipót. Vejei: Sztraka Ernő, Sztraka György, Báthory Bertalan. Unokái : Sztraka Ödön, Sztraka Irén, férj. dr. Ondrovitzky Lajosné, Sztraka Bella, Zoltán, Ernő, Tibor, Géza. Jung Olga, férj dr. Igaz Pálné, Jung Margit, Ilona, Károly. Dédunokái : Ondrovitzky Jenő, Malvin, Ella, Lajos, Boriska, Sztraka Károlyka. Szarvason dr. Krcsmárik János főszolgabíró ipari áruraktár létesítésén buzgólkodik. Az árurak­tárt, mely kész munkákra előleget adna, szövetke kezeti utón óhajtja az ipartestület bevonása mellett részvények utján megalkotni, a kormány erkölcsi s anyagi támogatásának kérésével, mely czélból terjedelmes emlékiratot terjesztett be az alispánhoz, aki azt felküldötte a kereskedelmi miniszterhez. Az áruraktár ügyére még visssatérünk. Az idei érettségi vizsgálatoknál a szarvasi főgymnasiumnál a vallás'es közoktatásügyi minisz tér kinevezte Mauritz Rezső budapesti állami fő­reáliskolai igazgatót kormánybiztosnak. Halálozás A megyei evang. lelkész! karnak halottja van. Egyik szerény de szimpatikus tagja Baross Károly, a szűkén dotált bánfalvi egyház meg­érdemelt közbecsülésben álló, kedves, derék lelkésze folyó hó 18-án délután hirtelen meghalt. A derék lelkészt hivatása -teljesítése közben érte a halál, épen egy születési esetet irt az anyakönyvbe, mi­dőn hirtelen rosszul lett, lebukott a székről és pár pillanat alatt kiszenvedett. Temetése hétfőn dél­előtt volt Bánfalva község apraja nagyjának részvéte mellett. A templomban Harsányi Sándor orosházi lelkész, a temetőben pedig Veres József esperes mondottak az elhunytat méltán dicsőítő szép em­lékbeszédeket. Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére! A járványok krónikájából. Közegészségügyünk a járványos betegségek által megtámadva lett újon nan: Nagy-Szénáson és Békésen a kanyaró, Füzes Gyarmaton és Békésen a roncsoló toroklob, Gyomán, Csorváson és Endrődön a vörheny, Békésen a hagy­máé, Csorváson, K.-Tárcsán és Békésen a himlő, Szarvason a hökhurut, Békésen és Orosházán a tor rokgyik és Mező-Berényben az agygerincz-hártyalob által. Állategészségügy. Állati betegségek közül a múlt heti számunkban megnevezett községeken kí­vül már csak a sertésvész lépett föl újonnan a kö­vetkező községekben : Endrődön és Tóf-Komlóson, továbbá gr. Wenckheim Antal fi-örököseinek Csor- vás nagymajori uradalmában, gr. Wenckheim Géza csorvási Rudolf majorjában és Simon Juliánná do­bozi lakos sertései között. A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanácsa vasárnapi közgyűlésének kezdetén Gróh Ferencz lelkész elnök meghatóan emlékezett meg azon vesz­teségről, mely Dobay János egyházi tanácsos ha­lálával a hitközséget érte; a boldogult a hitközség ügyeinek minden időben lelkes előmozdítója, tá­mogatója és munkása volt; több éven át mint könyv­vezető, a számvizsgáló bizottságnak és gazd. szak­osztálynak elnöke volt. Emlékét az .egyháztanács jegyzőkönyvébe iktatni .határozta. A számvizsgáló bizottság elnökévé Schmidt József választatott meg. Hosszabb ' vitát keltett a tanítótestület beadványa, hogy. földjeiket a hitközség egy-egy negyedtelek után '220 forinttal váltsa meg. A kérvény főindoka, hogy ámbár a földhaszonélvezet 230—250 frt, mé­gis a nyugdíj megállapításánál nem ez, hanem csak­is a'-kataszteri tiszta jövedelem számittatik be, ami egy negyedtelek föld után 100 frt körül culimi- nál s így esetleges nyugdíjazás esetén 150 frt vesz­teséget szenvednének. A . kérvényre a hitközség ez­úttal nem hozott érdemleges határozatot, hanem be­várja azon országos mozgalom eredményét, melyet ezen közös sérelem orvoslása ügyében az egész orBzág tanítósága indított. A tantestületre a jelen állapot annál sérelmesebb, mert az illetéket az ál­lam mégis a földhaszonbér összege után szedeti. Domonkos János tanító és az egyházfi lakásának felépitésérél készített tervek és költségvetések elő­vizsgálat és tárgyalás czéljából a gazd. szakosz­tályhoz utasittattak. Április Isten önnel április! Azt hiszem nem találkozunk többet ebben az esztendőben. Kérem, soh'se udvariaskodjunk, mi nem sajnáljuk, a leg­kevésbé sem. Bolond volt ön is kedves április, mint a többi április nevű kollegája, sőt még bolondabb! Mert ön, tisztelt április, nem csak derűt és borút váltogatott, hanem egyszer menynydörgő villámlás­sal ijesztett meg bennünket, aztán meg majd lefa gyasztotta a fülünket. Yagyunk annyira udvariasak, hogy tisztelni tudjuk a mások szeszélyeit, de amit ön tett, az már a legnagyobb optimizmussal is ot­rombaságnak mondható. Hát gentleman dolog ilyen ostoba passzióval kivenni annyi sok szegény em­ber kezéből a kenyeret és hóval festeni be fehérre a háztetőket! Ez nem szép öntőit No de ez a fe­hér lepel lesz az ön szemfedője tisztelt április! Az ön napjai meg vannak számlálva s átveszi uralmát a szép május, mely nem olyan rakonczátlan és bo­lond, mint kedves öcscse. Isten önnel és szégyelje magát! Esküvő Sarkadon. Fényes nászünnepély folyt le Sarkadon e hó 21-ón. Werner Kálmán élesdi szolgabiró vezette oltárhoz bájos aráját, Márky Gigát, Márky Albert uradalmi főtiszt kedves és szép leányát. A nagyszabású nászünnepélyen mint­egy 90-en vettek részt Bihar- és Békésmegyékből. A násznagyi tisztet Dr. Márky Sándor kolozsvári egyetemi-tanár s Dr. Buday József nagyszalontai ügyvéd töltötték be, nyoszolyóasszony pedig Nágy\ Endréné volt, A fényes, egyházi frigykötést, a Va 5 órakor tartott polgári aktus előzte meg, mely után a nászmenet visszatért á Márky-házba, hol Dr. Márky Sándor násznagy megható beszéddel kérte ki az áldást az örömszüléktől, a boldog ifjú pár szerelemkötötte frigyére. Ezután megindult a díszes nászmenet a sarkadi kápolnába. Hosszú kocsisor szállította az előkelő vendégeket s a násznépet az Almásy. grófi, curiából a kastély kápolnájába, hol Kreznerics György sarkadi plébános áldotta meg az ifjú pár boldogságát s szép egyházi beszédet tar­tott a jelenlevőkhöz. — A nyoszolyólányok és vő­félyek a következők voltak: Cziráky Jeanne grófnő, — ifj. Márky Albert, Werner Blanka — Bárányt András, Márky Rgzsika — Túry Kálmán; Márky Irénke— Kovács Albert; Olrok Mariska— Dr. Né- methy József, Lestyán Ilona — Berthóty Károly; Zilahy Olga — Kelemen József; Szekér Sarolta — Túry Károly, Nuszbek Mariska — Pfalz Kálmán. Az ünnepélyes egyházi házasságkötés után a nász­menet a gazdasági központi iroda tágas helyisé­geibe tért vissza, hol gazdag terítékű, pazar fényű lakoma vette kezdetét. Két teremben, hosszú asz­talok mellett foglaltak helyet a násznép és a meg­hívott nagyszámú vendégség, melyben Bihar- és a szomszéd Békésmegyék előkelőségének kiváló, kép­viselői, a teljes uradalmi tisztikar s nagyszámú tán- ezos fiatalság volt képviselve. A kiváló vendégsze­retet s a gazdag menü, mellyel a páratlan szives- ségü háziasszony, Márky [Albertnó árasztotta el a vendégsereget, meghozta a legmagasabb fokú jó­kedvet s a szebbnél szebb tósztok egymást értők a lakoma alatt. Buday József dr. násznagy kezdette meg a tósztok sorozatát, lendületteljes szép beszé­dében köszöntve fel a fiatal párt. Dr. Miskolczy Ferencz szép beszédében az örömszüléket éltette- Dr. Némethy József gyulai kir. alügyész mély gon­dolkodást eláruló tósztban emelt poharat az igazi szerelemre, mely a jelen házasságot létrehozta s meleg szavakban kíván Werner Kálmán barátjának tartós boldogságot. Lovassy Andor, a nagy-váradi ^Szabadság“ szerkesztője az ifjú párt s kapcsola­tosan az egész Márky családot élteti, melynek min­den egyes tagja „ember a talpán“, s gratulál vő­legénybarátjának a sikerült választáshoz. Dr. Márky Sándor kolozsvári egyetemi tanár az Almásy grófi családot s annak jelenlevő bájos képviselőjét, Cziráky Jeanne comtesse-t élteti. Majd Nagy Márton sza- lontai főszolgabíró beszédére reflektálva, Lovassy, a jeles tollú humorista, mondott derültséget okozó humoros beszédet s a fényes lakoma 10 órakor ért véget, helyet adván a táncznak, mely azonnal a legnagyobb tűzzel kezdetét vette s lankadatlan ki­tartással folyt egész hajnalig. A boldog ifjú pár a vendégek szerencsekivánatai között a reggeli vo­nattal Elesdre utazott. Fogadják szerencsekivána- tainkat. Erkel Ferencz szobra talapzatának és vasrá­csának kövei ■ már megérkeztek és beszállittattak a templomtérre. Szeghalom fejlődése Elvitathatatlan az, hogy egy—egy községben a községháza oly szép helyen legyen mint Szeghalmon van — sok vármegyében bem találunk párját. Hogy eddig e szép községháza körül levő nagy kiterjedésű megörökített kert pusz­tuló félben volt — annak bizonyára okai vannak. Szeghalom község elöljárósága azonban ezen szép kertet helyre akarja állítani s Godán Ambrus t. biró már tényleg hozzá is fogott, hogy a község lakosai számára sétakertet csináljon. Az elöljáró­ságnak ezen tevékenységéért — irja szeghalmi tudó-j sitónk — mi szeghalmi lakosok nagy köszönettel tartozunk s reméljük, hogy nem sokára ártézi vizet is ihatunk, köböl rakott járdán járhatunk és a már tervbe vett utczai lámpákat is fel fogják állítani. Egy fiatal lány öngyilkossági kísérlete. Kasz- szirnő volt. Naponta játszott a szivekkel és a szerelemmel anélkül, hogy belement volna abba az örvénybe, melybe a többi hasonló szerencsétlenek kaczagva, pezsgőzve ugranak bele, nem törődve a borzalmas jövővel. Az örvény szélén állt és nem szédült bele, kaczérkodott, kacsintgatott a kávéházi trónusból, de a szive sértetlen, a lelke tiszta ma­radt. Hanem egyszer csak nagyon megszédült a tátongó mélységtől. Talán látta maga előtt a jövőt, a demimondok szomorú lejtőjét. S a kassza arany­hajú tündére egyet gondolt és szivén lőtte magát egy revolvergolyóval, kívánkozva a sirhant alá, hol könnyebb lett volna neki az a nehéz föld, mint a milyen nehéz idefent ez a könnyű élet. A lövés azonban nem talált s a szerencsétlen lány, kinek neve csak Blanka, a csabai Nádor-kávéházi kasz- azirnő, most súlyos betegen fekszik a csabai kór­házban. Anyját táviratilag értesítették, ki rögtön lejött Csabára a szerencsétlenség színhelyére. Mint halljuk, a fiatal öngyilkosjelöltnő már jobban, min­den veszélyen túl van. Papakoszta társa. A legújabban ismét nagy- hitre vergődött kasszabetörő, ki Scheiber Dezső és Kazár Imre társaival a pestvidéki törvényszéki rab­kórházából az ablakon keresztül tett bámulatos szö­késével ismét magára vonta az ország figyelmét, mint a pesti lapok írják, Szolnokon, társaival együtt elfogatott. Érdekes lesz ebből az alkalomból tudni, hogy a kasszakirály egyik társát Scheiber Dezsőt a múlt év májusán Gyulán fogatta el dr. báró Drechsel Gyula rendőrkapitány s igy került a pestvidéki tör­vényszék fogházába, honnan merész szökésében társa volt Papakosztának. [Scheiber Dezső Gyulán a ló­vásárban éppen akkor húzta ki egy tótasszony zse­béből a pénzes bélésű keszkenőt, mikor az javában betüzgette a zsebtolvajokra figyelmeztető tábla fel­iratát. A gyulai kapitány előtt rendkívül fifikával viselte magát s elfogatása pillanatában az egyik rendőr markába 5 frtot nyomott. Majd csalódásig hiven szimulálta az ájulást s mindent elkövetett a szökésre. A gyulai rendőrkapitányság ekkor szol­gáltatta át a pesti rendőrségnek, mely többrend­beli lopás, betörés és csalás miatt körözte őt. Fény­képe — melyet Gyulán vettek fel róla — most is látható a gyulai rendőrség „fekete könyvében,“ melyben több tuczat notórius gazember arczképe mellett ott díszeleg a nagyhirre vergődött betörő portréja is. Ováczió egy rektornak. Abból az alkalomból, hogy Kiss Bálint, a gyomai ref. egyház érdemes rektora, 50 évi sikeres működés után a jól megér­demelt nyugalomba vonul, egykori tanítványai nagy­szabású ünnepélyt rendeznek tiszteletére a mai na­pon. Az ünnepély programmja a következő: 1. Is­tentisztelet reggel h9 órakor az ev. ref. templom­ban. Prédikál: Garzó Gyula lelkész. II. Istenitisz­telet, illetőleg % órai szünet után gyülekezés a köz­ségháza dísztermében, hol az ünnepeltet a város nevében fogadja: Kruchió Albert biró. III. Az ün­nepelt életnagyságu arczképének leleplezése. A szónoklatot tartja: Kálmán Farkas lelkész. IV. Az ünnepeltet volt tanítványai nevében üdvözli Dr Bácsi Lajos ügyvéd. V. Az ünnepeltet a gyomai összes felekezetek tanítói nevében üdvözli: Veress Lajos tanító. VI. Testületi ób magán üdvözlések, a helyszínén megállapítandó sorrend szerint. — Este dísz-vacsora a Holler-féle nagyvendéglőben. A köz- kedveltségü veterán rektor tiszteletére rendezett ünnepély nagy érdeklődés mellett fog lefolyni. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a to­rok és légzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kap­hatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldés! raktár. Egger A. fiai Nádor- gyógyszertára Budapesten, Váozi-körút 17. 250 25-30 Gyulai élet. „Advantics!“ azaz hogy pardon.... Üd­vözöllek téged ó lawn-tennis! Üdvözöllek, mint ki hivatva vagy a gyulai társadalmi életet fel­élénkíteni, a papák zsebét pedig lelapitani. Mert hiszen te vagy a nap, mely feljöttél a gyulai társadalmi élet borongós egére, hogy bearanyozd a láthatárt jókedvű sugaraiddal, és ismét te vagy az éjjel, mely sötét gondokba me­ríted a „sparzam“ családapák ritkuló hajfürtök­kel rendelkező fejeit, kik egyre dörmögnek, hogy már megint ruhát, még pedig tennis-costume-ot kell a szabó számlára felíratni. — Ördög vigye el a tenniseteket, dörmögi egy-egy családfő odahaza bizalmas családi kör­ben, anyátok sohse tenisezett, mégis férjhez ment! — Hát igaz biz az öregem, de sajnos, ma­napság könnyebb tennisverövel férjet fogni, mint fakanállal, — igyekszik a családfőt ä mama kapaczitálni. Az öreg ur pedig mit tehet egyebet. Dör- mög és fizet. Elvégre is a leányai jövőjét szivén viselni apai kötelesség, s ha a modern kor a tennispályáról és a bálteremből szedi a meny­asszonyokat, akkor kénytelen őket a tennis- pályára küldeni és nem a konyhába. így alakul a tennis-klub, és igy óvatolják meg a papa váltóját. Planem a tennis-pálya, a tennis-pálya, még is csak tennis-pálya ! l.apdázni, játszani, azt tud minden utcza* gyerek, hanem tennisezni, tetszik tudni tenni- sezni, az olyan-olyan — elegáns! És azért üdvözöllek téged ó tennispálya! Legyen a te uralmad hosszú és sok tagot szám­láljon a te országod. Hiszen volt nekünk sport-klubunk is valaha, volt csónakázó egyesületünk is a homokbányán, vívó-klubunk is egykor. Belefogtunk mi minden­fajta egyletbe, mert mi gyulaiak tűzzel fogunk bele mindenbe — és roppant kitartók vagyunk, daczára annak, hogy a rossz nyelvek ránk fog­ják, hogy „szalmatüz“ a mi lelkesedésünk. De hát ez nem igaz! Tanú rá az a sok megalakított és eltűnt, tervbe vett, félig kivitt, vagy kiviendő klub, vagy egylet, melyektől egy­kor a Gyulaváros társadalmi életéről megírandó monográfia hemzsegni fog. Hát csak azért mondom neked, szép tennis- pálya, hogy kár volna, ha te is úgy begyepe­sednél, mint a népkert hajdani két kuglipályája, mely kezdetben fejbetörések okozója is volt, miután csak két társaság játszhatott rajtuk egy időben, holott akkor mindenki kuglizni szeretett volna a népkertben. Azóta megváltozott a világ. Most már nem szeret senki kuglizni a népkertben. A kuglipá­lyákat benőtte a fű, a deszkáját elhordták fűteni. A tekepálya pedig felvette a „néhai“ nevet, ép úgy mint a csónakázó egylet, a sport-klub, a vívó-egylet, meg többi elődje. Most lawn-tennisezünk 1 Vidám kaczajtól, lenge toalettektől nyer bájt a tavaszi mezbe öltözött népkert s hangzik a „fifti“, „szerti“, „advantics“ s más angol csudabogár nevű játékszavak, melyeket olyan sikkel tudunk kimondani mert hát. .. hát nem értünk! Nevessenek ki jámbor paraszteszemért Ma­gyarhon összes lawn-tennis klubjai, de nem tudom miért kell nekünk angolul kiabálni, mikor magya­rul is tudunk. Hát nem lehetne magyar vezényszavakat használni ehhez a csinos játékhoz ? Elnéztem a múltkor azt a jámbor dobozi parasztot, aki a leányával betévedt a gyulai nép­kertbe. Mekkora álmélkodással és pietással bá­mult a tennisezőkre. Bizonyosan elujságolja oda­haza, hogy a gyulai nadrágos emberek „kulumprit" hajigáinak légycsapóval, úgy mulatnak. Hanem mikor a tennisező urak előhozakod­tak az angol műszavakkal, odaszólt a leányának: — No, most mán gyere Kati, mer’ ezek az urak csúnyát beszélnek! Aztán elballagott az öreg. Nevessenek ki az együgyüségemért, s mond­ják rám, hogy paraszt vagyok s nem értek az elegáns sportokhoz, de én is csak azt mondom, hogy: x — Magyarul! Aztán meg jusson eszünkbe a sport-klub, csónakázó, vívó s a többi egylet, meg a néhai két tekepálya. Mert hiszen kár volna, ha a szép tennis- pályán suszterinasok gomboznának két hónap múlva, a tennishálóval pedig csukát fogna a fekete-körösi partcsősz ! Meg azokért a szép kis lapdákért is kár volna lapdaverővel együtt, ha kontár kezekbe jutnának 1 Azért még egyszer üdvözöllek téged ó lawn-tennis ! For ewer! __________ —p«. Ga zdasági tudósítás. A növények tavaszi ápolási munkálatai folya­matban vannak. A növény fejlődésre kedvező idő­járás mellett erősen fejlődnek a gyomok s ennél­fogva az asszattolás ez idén sok gondot ad a gaz­dának. — Aszott mielőbbi irtása egyébként igen tanácsos is, mert azok, az őszieknek jelenlegi ki­váló bokrosodása mellett, nem lesznek képesek többé után fejlődni. A tavaszi kalászosok, takarmány és ezukor- répa kelése a lehető legszebb; de a tengeri vetés az esős idővel, akadályozva van és agyagos tala­jokon a megfelelő munka végzése czéljából, több eBŐ már nem lenne kívánatos. a gyümölcsösök általában igen szép remény­nyel kecsegtetnek, barack,- cseresnye fák teljes virágzásban vannak mihez az alma és körtefélék is készülnek. Szöllőben a metszés és karózás befejeztetett. A rétek gazdagon indulnak s hatalmas ter­mést Ígérnek. A legelők kitünően állanak, s kedvezőbb idő­járás mellett hamarosan igénybe vehetők lesznek. A hét elején mutatkozó, melegebb és verő­fényes idő nem lett állandó; sőt az uralgó szélirány és barométer állás után, még most sem remélhe­tünk állandó időt, ami pedig már minden tekintet­ben kívánatos volna.

Next

/
Oldalképek
Tartalom