Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-12-20 / 52. szám

gyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának partolása iránt. Zemplénvármegye közönségének átirata, a törvényhozás mindkét háza junius 8-iki hódolati jelenetének az ország költségén való megfestetése tárgyában. 18. Zemplénvármegye közönségének átirata, a milleniumi hódoló diszfelvonulás megörökítése tár­gyában a magyar képző művészeti társulathoz in­tézett megkeresésének támogatása tárgyában. 19. Hód-Mező-Yásárhely törvényhatósági város válasza az orosházi határba beékeledö puszta Békés­vármegyéhez való átcsatolása ügyében. 20. Hunyadvármegye közönségének átirata, melylyel az államépitészeti hivatalok személyzetének szaporítása tárgyában kelt feliratát pártolás végett megküldi. 21. Pénztári ügyek. 22. A várm. igazoló választmány a választott várm. bizottsági tagok, 1897. évi névjegyzékét be­mutatja. 23. A várm. közigazgatási bizottság határozata a B.-Csaba részére engedélyezett árvaszékre vonat­kozólag. 24. A várni, közigazg. bizottság határozata, melylyel a szarvasi takarékpénztárnak a kövezetvám fizetése alól való felmentése iránt beadott kérvényét átteszi. 25. A várm. közigazgatási bizottság előter­jesztése a várm árvaszékhez kisegítő ülnök alkal­mazása iránt. 26. A szabályrendeletek módosítására kiküldött bizottság előterjesztései. 27. A vármegyei közegészségügyi bizottság elő­terjesztése az Endrődön felállítandó 2-ik gyógyszer- tár ügyében. 28. A vármegyei tiszti nyugdíj intézeti igaz­gató választmány 24. sz. a. hozott határozata azon nyugdíj intézeti tagok nyugdíjjogosultságának meg­határozása tárgyában, kiknél az 1896. év két év hozzáadásával számítandó be. 29. A várm. községjegyzői nyugdíj intézetigaz­gató választmányának határozata a millenium évének kedvezményes beszámítására jogosultak jegyzékének megállapítása tárgyában. 30. A várm. közművelődési bizottság véle­ménye a b.-csabai ipartestületnek a »B.-Csaba ipari szervezetének története« Czimü munka kiadásának segélyezése iránt beadott kérelme tárgyában. 31. Ugyanannak véleménye a gyulai »Erkel Ferencz« dalkör segély iránti kérelme tárgyában. 32. A vármegye alispánjának előterjesztése az 1.200,000 frt útépítési programmnak az 1897. évre való megállapítása ügyében. 33: Biharvármegye átirata a remetei-sarkadi út kiépítési ügyében. 34. A várm. alispánjának ■ előterjesztése a köz­ponti hivataloknak a székház összes helyiségeiben való elhelyezése tárgyában. 35. A vármegye alispánjának előterjesztése az irattári kezelés szabályozása tárgyában. 36. A várm. alispánjának előterjesztése a tót- komlósi indóházi ut.on vámszedési jog kérése iránt. 37. Mező-Berény község közönsége a községi tahidnak a törvényhatóság által való átvétele iránt kérelmez. 38. Gyula város gyalog járdák építéséről szóló módosított szabályrendelete s Hegyi József és tár­sainak az ellen beadott felebbezése. 39. Konkoly Jenő felebbezése Békés községnek a bélmegyeri birtokra vonatkozólag hozott határo­zata ellen. 40. Szarvas község rendőreinek felebbezése a fizetésük felemelését megtagadó képviselő-testületi határozat ellen.' 41. Szeghalom község kérvénye az aszfalt járda meghosszabbítása tárgyában kötött vállalkozási szer­ződés jóváhagyás iránt. 42. Sós István, valamint Yirágh János és tár1 ges, de mindig hasznos futásban keresni mene­déket. A szelíd fenyegetés hasznosnak bizonyült, mert a vármegye nagylelkűen- 40 frt évi segélyt meg is szavazott. Ez a segélyezés annyira hely- reigazitotta a gyógyszertár rozzant pénzügyi vi­szonyait, hogy később még a ma is fentálló és virágzó gyógytár birtokába jutottak a nevető örökösök. A mai gyógyszerészek bizpnyára csak sóhajtva tekinthetnek az oly hamar és korán letűnt szép időkre, mert ma már nekik nem ad­nak, hanem csak tőlük vesznek, el minduntalan valamit. Nem csodálom azért, ha homlokaikon a redőlt olykor haragos tanácskozásra gyűlnek és dús jövedelmeik kínos érzetében, elborongva kér­dik egymástól, hogy „hová jutunk ?“ Külömben a gyógytári viszonyokra eléggel jellemző az, hogy még a múlt század közepén is Aradra kellett az embereknek gyógyszerekéit járogatni, a mi olyan fényűzés volt, melyet csak a jobb módúak vehettek igénybe. De ezeknél is gyakran megesett, hogy mire a gyógyszer meg­érkezett, nem volt, a ki bevegye. Eléggé érdekes az a tény is, hogy még 1776-ban is, az egyesült Békés-Csanád és Cson- grád megyék akkori székhelyén, Szegvárt, a hol három vármegye tisztikara élt, gyógytár nem volt. Különben az egész nagy Alföldön csak Arad, Makó, Szeged és Gyula ékeskedtek ez időtájt gyógyszertárral. A gyógyszerészet viszo­nyai e század eleje óta eléggé rendezettek vol­tak. A gyógyszertárak felett a helytartó tanács gondos felügyeletet gyakoroltatott. Volt árszab­ványuk és rendesen kidolgozott szabályzatuk, melyek előírták, hogy mérgeket és erősebb ha­tású szereket orvos rendelvénye nélkül kiadniok nem volt szabad. De különben kedélyes emberek lehettek a régi világ gyógyszerészei és pályájuk nem lehe­sai községi cselédek felebbezései Békés községnek fizetésük felemelését megtagadó határozata ellen. 43. Békés község elöljáróságának kérvénye a községi birtok telekkönyvi rendezése végett szüksé­ges nyilatkozat jóváhagyása iránt. 44. Gyula város polgármesterének kérelme 500 db idomított kőnek Gyula város részére adományo­zása iránt. 45. Szeghalom község határozata a község­jegyzői egylet választmányi és közgyűléseire utazó jegyzőknek napi díjjal és fuvarköltséggel való ellá­tása tárgyában. 46. Denhoff Antal árvaszéki irattáros kérvénye egy havi fizetésének milleniumi pótlék gyanánt leendő kiutalása tárgyában. 47. Békés község és Török Gábor békési lakos felebbezése a járási főszolgabírónak a mértékhitele­sítő helyettesítésére vonatkozó intézkedése ellen. 48. Dr. Szegedi Kálmán községi ügyész és Szathmáry Gábor jegyző felebbezése Békés község képviselőtestületének azon határozata ellen, amely­ben Szathmáry Gábor ellen a fegyelmi eljárás elren­delésének kérése elhalasztatott. 49. Arszits Gerő kétegyházi Il-od jegyző fize­tésének felemelési ügye. 50. Kétegyháza és Gyula-Vári községek módo­sított ügykezelési szabályrendelete. 51. Gyula város képviselőtestületének 80/896. sz. határozata, a mezőőrök félfogadása és fizetésük­nek mikénti kiszolgáltatása tárgyában. 52. Tót-Komlós község határozata a községi végrehajtó fizetésének 30 forinttal való felemelése tárgyában. 53. Özvegy Dubányi Jánosné kérvénye ha­lotti negyed kifizetése iránt. 54. A békésmegyei közegészségügyi egyesület kérvénye népies kiadványai nyomdai költségének fedezése iránt. 55. Petneházy Ferencz k.-tarcsai községi jegyző felebbezése a községjegyzői nyugdijintézeti igazgató választmány f. évi 23. sz. a. hozott határozata ellen. 56. özv. Jantsovits Pálné kérvénye kegy- dij iránt. 57. Füzes-Gyarmat község kérvénye ártézi kút fúrása tárgyában kötött vállalati szerződés jóvá­hagyása iránt. 58. Szt.-András község kérvénye a községi fa­híd fenntartásánál felmerült 549 frt 60 kr. tiilkiadás megtérítése iránt. 59. Orosháza község határozata az »Alföld« szálloda bérbeadása tárgyában s Matics Istvánnak ezen határozat elleni felebbezése. 60. Szarvas község határozata a szarvasi uj templomtorony-órájának költségei viselése iránt. 61. Gyoma községnek a mázsálási dijakról al­kotott szabályrendelete. 62. Gyoma község határozata a községi fuvar- bérbeadása iránt. 63. Vésztő község határozata a U-od és III-ad jegyzők fizetésének felemelése tárgyában. 64. Szabad-Szt.-Tornya község ügykezelési sza­bályrendelete. 65. Kondoros község módosított fizetési sza­bályrendelete. 66. Varga Károly és társai felebbezése Gyula városnak az »Anfang «-épület bérbeadása tárgyában hozott határozata ellen. 67. B.-Csaba község és Bocsik András között kötött adásvételi szerződés. 68. Sámson község határozata a Kossuth-szobor felállitási költségeiben 25 frt megszavazása tár­gyában. 69. Sámson község határozata az elhalt köz­ségi rendőr temetési költségeiben 25 frt kiutalvá­nyozása tárgyában. 70. Sámson község határozata a községi rendőr fizetésének a szolgálatba lépéstől számított időre való kiutalványozása iránt. tett valami rögös és fejtörő, a mi eléggé kivilág­lik szabályzatuk ama részéből, mely a gyógy­szerésztől nem kívánt egyebet: mint józanságot] becsületességet éá az orvosok tiszteletben tar­tását. Könnyű pontozatoknak látszanak ezek, de mégis súlyosak lehettek, mert szükségét érez-1 ték, hogy betartásukat szigorúan a lelkűkre kössék. Nem érdektelen a gyógyszerészeket érintő, e század elejéről való az a rendelet, mely bizo­nyos erősebb hatású szerekből állott, derüre- borúra árult és minden kórság ellen javasolt labdacsoknak gyártását, árulását betiltotta. . Úgy látszik ebből, hogy a gyógyszerészeknek már akkor is vérükben volt a beteg ember érdekei­nek gyöngéd védelme és ennek leple alatt az az időkben mindig változatlan törekvés, hogy sza­pora gyártmányaikkal önmaguknak anyagi kárt soha se okozzanak. % * * | Végére értem mondani valóimnak! És ha a visszahívott múltat egybevetjük a jelennel, a megelégedés, a megnyugvás kétségtelen gyönyö­rei között kell látnunk, éreznünk rohamos hala­dásunkat, izmosodásunkat a közegészség terén. Ámde e tények száraz beismerésénél korántsem szabad megállapodnunk, mert tettvágyunknak, buzgalmunknak próbájára még mindig kínálko­zik elég sok hálás és alkalmas tér. A fő az, hogy okuljunk es a levont tanulságokból erőt merítve, mindenki részt vegyen az elénk rajzó szép feladatok teljesítéséből; mert akkor bizto­sítva látom nemzetünk jövő nagyságát; akkor joggal bízom abban, hogy a jövő ezer óv alko­nyán a visszatekintés sokkal szebb, fényesebb és dicsőbb képet fog feltárhatni, mint a minőt én most adhattam. 71. Dobozy Manó jegyző felebbezése Vésztő községnek a passus-jövedelem feles megosztása tár­gyában hozott határozata ellen. 72. Bánfalva község határozata a végrehajtási és intési dijaknak a végrehajtó részére leendő ki­szolgáltatása tárgyában. 73. A szarvasi főszolgabíró kérelme a hivatali fűtési átalány felemelése iránt. 74. Községi számadások az 1895. évről. 75. Községi költségelőirányzatok az 1897. évre. 76. Községi közmunkaköltség előirányzatok az 1897 évre. 77. Községi pótköltségelöirányzatok az 1896. évre.' 78. Csorvás, Endröd, P.-Földvár, Vésztő, Öcsöd, és Sámson községek kérvénye a folyó évben fel­merült tulkiadások tárgyában. 79. Öcsöd község Il-od jegyzője részére meg­állapított fizetés megváltoztatása tárgyában kelt képviselő-testületi határozat. 80. Orosháza község kérvénye behajthatlan községi pótadók törlése iránt. 81. Füzes-Gyarmat község kérvénye behajthat­lan községi közmunka törlése iránt. 82. Vésztő község kérvénye behajthatlan köz- igazgatási, betegápolási és földmives-iskolai pótadók törlése tárgyában. 83. Uj-Kigyós község hasontárgyu kérvénye. 84. Gyula-Vári község községi-közmunka tör­lése iránti kérvénye, 85. Endrőd község községi-pótadó törlése iránti kérvénye. 86. Füzes-Gyarmat község vármegyei közigaz­gatási, betegápolási és földmives-iskolai pótadók tör­lése iránti kérvénye. 87. Szeghalom község képviselő-testületének kérelme Práger Frigyes, Nagy János, Mittner László és Bertha János és társai szeghalmi lakosok köz­ségi adóhátralékainak törlése tárgyában. 88. Gyámpénztári számadás 1895. évről. 89. Gyámpénztári tartalékalapból való kiutal­vány ozáso-k. 90. K. Tóth István szeghalmi lakos gyógy- költség elengedése iránti kérvénye. A közigazgatási bizottság ülése. Deczember 14. Hangulattal teljes volt az ülés kezdete, foly­tatása azonban a szokottan színtelen. Az ülés ele­jén felolvasták Tallián Béla főispánnak a közigaz gatási bizottsághoz intézett búcsúlevelét, melynek Inégy éven keresztül volt elnöke. A szép levél ha­tása alatt a jelenvoltak örömmel fogadták el a felszólaló dr. Hajnal István azon indítványát, hogy a távozó főispán tapintatos és sikeres munkálkodása felett a bizottság nyilvánítsa elismerését és jegyző- könyvi kivonaton tudassa a távozóval elismerését. A búcsúlevél következőleg hangzik : Mélyen tisztelt közigazgatási bizottság! A török-kanizsai választókerület országgyűlési képviselőjévé választatván, Békésvármegye főispán! állásáról lemondtam és ez által a t. közigazgatási bizottság elnöki székétől is megválók ; megválók azon bizottságtól, mely nézetem szerint összeállítá­sában az országban a legkitűnőbbek egyike. Fo­gadja a tekintetes közigazgatási bizottság hálás köszejnetemet azon támogatásért, melyben négy éven át részesíteni szíveskedett és a mely támogatás, illetve együttműködés életem legszebb emlékei közé tartozik és fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítá­sát is. Gyulán, 1896. nov. hó 27-én. Tallián Béla. Az ülésen jelen voltak: dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Bartóky József főjegyző. Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György fő­ügyész, dr. Zöldy János főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügy igazgató, Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmér­nök, mint az államépitészeti hivatal f nőké, dr. Hajnal István, Jancsovics Emil s Ladies György bizottsági tagok. A vármegye alispánjának rendszerinti havi je­lentését tudomásul vették. A jelentés következő: Tekintetes közig, bizottság! A f. évi november haváról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesz­tem elő: I: Közbiztonság. A személyi biztonság a múlt hóban kielégítő volt, csupán négy Ízben támadtatott meg az, mig pl. M.-Berényben, hol Uanász János Jávolt Józse­fet úgy megverte, hogy ez súlyos sérüléseket szén vedett s hol Braun Márton Nagy József rendőrt, ki őt utczai lopáson rajta érte, kézi botjával fejbe ütötte; továbbá Ladányban és Szeghalmon, hol verekedések voltak a paraszt legényék között. Tet­tesek átadattak, illetve feljelentettek a bíróságnak. A vagyonbiztonság már több esetben lett megtámadva. így Dobozon történt egy kisebb lopás, K.-Ladányban 2. F.-Gyarmaton 2, Vésztőn 1, Szeghalmon 2, Gyulán 3. A tettesek majd min­den esetben kiderittettek s a bíróságnál lejelen­tettek. A munkás nép viselkedése semminemű aggo­dalomra nem ad okot. Baleset folytán mull ki Szeghalmon Tóth István, ki éjjel ittasan arczczal egy árokba bukott s ennek 20 cm. mély vizébe fuladt; és Szarvason, hol Dorogi Pál borbély segéd a kályha csővének bedugása folytán keletkezett szénmérgezés követ­keztében halt meg. Orosházán Soós József vigyá­zatlan hajtás közben a lovak közé esett és súlyos sérüléseket szenvedett. Öngyilkos lett Orosházán két egyén, Békésen kettő, M. Berényben egy. Tűz volt Dobozon, Gyarmaton, Szeghalmon Gyomán egy-egy, Gyulán három esetben. Megemlí­tendő ezek közül a gyomai tüzeset, hol a csudaó ballai pusztán Salgó Jakab tanyáján a marhaistállz égett le s 88 drb. szarvasmarha égett oda. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. 11. Állategészségügy. A sertésvész még mindig pusztít a megyében, bár szünőben van b egyes helyeken a zárlat már fel volt oldható. Tekintettel arra, hogy ez évad­ban szerzi be közönségünk sertésszüksógletét, a sertésvásárokat s piaczokat a zárlat alól feloldott községekben megengedtem. A takonykór járvány K.-Ladány községben a múlt hóban megszűnt. A múlt hóban járványszerüleg lépett fel a száj- és körömfájás Sámsonban 'Wnlfinger Miksa bérletén, Szt.-Andráson Léderer Rudolfnál, Kon­doroson Geist Gyulánál és Csaba-Csüdön a Königs- varter-fóle s Tárcsán a nagy-laposi majorban. Fel­lépett továbbá a takonykór M.-Berényben. Mindeme ragály és betegségekkel szemben a szükséges óvó és elfojtó intézkedések megtétettek. i 111. Földmivelés. A gazdasági munkálatok befejeztettek, a ve­tések általában jók. A szeghalmi járás főszilgabi- rája jelenti, hogy némely helyeken a hesseni légy fnutatkozik. A gazdák figyelmeztetve lettek, hogy a hesseni légy ellen legbatályosabban késői alá- szántás által védekezhetnek. IV. Vegyesek. A képviselőválasztások nov. 4-én Szarvason és nov. 19-én Orosházán a közrend minden megza­varása nélkül folytak le. A v. pénztárakat a múlt hóban is megvizs­gáltam és rendben találtam. A főszolgabirók községeiket a múlt hóban is beutazták i az ügykezelést megvizsgálták. # * * Feliratot intéznek a belügyministerhez, hogy amennyiben Csabán az úgynevezett Jaminában szer­vezett község jegyzői állásában a megválasztott jegyző működését már 1897. óv január 1-én meg­kezdi, kéri a bizottság a belügyministert, hogy a csabai anyakönyvi kerületből kiválaszsza Jaminát. „Csaba-Jamina* néven uj anyakönyvi kerületet ala­kítson A vármegyei árvaszék megvizsgálására kikül­dött bizottság jelentését tudomásul vették. Balog Lajos gyomai, Mészáros György két- egyházai és Somogyi Sándor békési illetőségű had­kötelesek kivételes nősülési engedély iránti kérel­mükkel elutasittattak. Hegyi Márton sz.-szenttornyai volt közgyámot az ellene folyamatban levő fegyelmi ügyében, uj vizsgálat elrendelése iránti kérelmével elutasították. Buksz Dávidnak a csabaközségi képviselő- testület által helypénzszedési jog bérletére vonat­kozólag hozott határozata ellen beadott felebbezését, illetékes határozathozatal végett a vármegye köz­gyűléséhez tették át. A vármegye főorvosának a vármegye területén az egészségügyi állapotokat feltüntető rendszerinti havi jelentését, valamint a kir pénzügyigazgatóság­nak rendszerinti havi jelentését, moly szerint az elmúlt hónapban a befizetéseket, a múlt évi hasonló havi befizetésekhez viszonyítva, az egyenes állami adóknál 57810 frt 6 krral kedvezőbb, a hadmen­tességi adóknál pedig 4350 frt 76 krral kedvezőt­lenebb eredmény mutatkozik, tudomásul vették. Az 1897. évi adókivetési s összeirási munkála­tok ügyében leérkezett pénzügyministeri körrende­letét a járási főszolgabíróknak s Gyula város pol­gármesterének, azok pontos teljesítése és a szigorú ellenőrzés végett k'adták. Gróf Csáky Albinná Bolza Anna földadó ügyé­ben hozott s- mégfelebbezett kb. határozatot hely­benhagyó pénzügyi közigazgatási bizottsági Ítéletet tudomás és alkalmazkodás végett az érdekeltekkel közölték. Orosháza községében többrendbeli összesen 82' fit behajthatlannak igazolt adóhátraléki összeg tör­lése elrendeltetett. Klausnitzer Miksa szeghalmi jegyzőt az adó- öeszeirási ügynél tanúsított mulasztás miatt terhére kirótt birság elleni felebbezésével elutasították. A Yaíadi Pál és Réthy Sándor szarvasi lako­sok által hadmentességi adójuk, Gajdár István és neje orosházi lakosok által tőke-kamat adójuk, Horváth Mihály csorvási lakos által átalány jöve­delmi pótadója és Csűri’ István gyulai lakos által vadászati kihágási ügyében beadott felebbezéseket elutasították. • Hajdú Lajos békési lakos 16 forintnyi had- mentességi adójából 10 forintot töröltek. Bállá József f.-gyarmati 10, Szilágyi Imre vésztői 10 és ifj. Portörő Sándor gyulai lakos 20 frt fegyveradóbirsága behajthatlannak bizonyulván, nevezettek ellen a fenti bírságoknak törvényesen megfelelő elzárás büntetésének alkalmazását elren­delték. Az orosházai polgári iskolai tanító és a szeg­halmi óvodás ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett. A szarvasi községi Óvodának 1895/6. tanévi, a szarvasi községi ismétlő iskolának L895/6. és a szarvasi ipar és kereskedelmi iskolának 1895/6. tanévi a szeghalmi Simay-féle óvodának 1895/6. tanévi, a p.-töldvári községi iskolának, a gyvlai ipar-tanoncz iskolának s a sz.-szt.-tornyai községi iskolának szintén 1895/6. tanévi számadásai, a vár­megyei számvevőségnek átvizsgálás végett kiadatlak. A p.-jöldvári községi iskola 1896/7. tanévi költségvetése, 888 forint kiadással, a tanyai iskolai 405 forint kiadással jóváhagyatott. A doboz-megyesi állomsegélyezett községi is­kola 1895/6. tanévi számadását helyesnek találván, a felmentvény megadása végett a vallás és közokt. ministeri számvevőséghez felterjesztették. Utasították Kondoros községet, hogy az oltani óvodai épületnek jókarban tartására vonatkozó kö­telezett nyilatkozatát, valamint az építendő óvoda terv és költségvetését a min islerhez leendő felier­jesztés czéljából mihamarább mutassa be. A szeghalmi Simay-féle óvodának 1896/7. tan­évi költségvetését 1485 frt 93 kr. bevétellel, 1041 frt 50 kr. kiadással jóváhagyták. A doboz megyesi ág. hitv. ev. iskola létesíté­sére vonatkozólag az illetékes egyházi főhatóság jelentése kapcsán beérkezett adatok a vall. minis- terhez felterjesztettek. A csabai államilag segélyezett polg. leányia-

Next

/
Oldalképek
Tartalom