Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-12-20 / 52. szám
gyában a m. kir. kormányhoz intézett feliratának partolása iránt. Zemplénvármegye közönségének átirata, a törvényhozás mindkét háza junius 8-iki hódolati jelenetének az ország költségén való megfestetése tárgyában. 18. Zemplénvármegye közönségének átirata, a milleniumi hódoló diszfelvonulás megörökítése tárgyában a magyar képző művészeti társulathoz intézett megkeresésének támogatása tárgyában. 19. Hód-Mező-Yásárhely törvényhatósági város válasza az orosházi határba beékeledö puszta Békésvármegyéhez való átcsatolása ügyében. 20. Hunyadvármegye közönségének átirata, melylyel az államépitészeti hivatalok személyzetének szaporítása tárgyában kelt feliratát pártolás végett megküldi. 21. Pénztári ügyek. 22. A várm. igazoló választmány a választott várm. bizottsági tagok, 1897. évi névjegyzékét bemutatja. 23. A várm. közigazgatási bizottság határozata a B.-Csaba részére engedélyezett árvaszékre vonatkozólag. 24. A várni, közigazg. bizottság határozata, melylyel a szarvasi takarékpénztárnak a kövezetvám fizetése alól való felmentése iránt beadott kérvényét átteszi. 25. A várm. közigazgatási bizottság előterjesztése a várm árvaszékhez kisegítő ülnök alkalmazása iránt. 26. A szabályrendeletek módosítására kiküldött bizottság előterjesztései. 27. A vármegyei közegészségügyi bizottság előterjesztése az Endrődön felállítandó 2-ik gyógyszer- tár ügyében. 28. A vármegyei tiszti nyugdíj intézeti igazgató választmány 24. sz. a. hozott határozata azon nyugdíj intézeti tagok nyugdíjjogosultságának meghatározása tárgyában, kiknél az 1896. év két év hozzáadásával számítandó be. 29. A várm. községjegyzői nyugdíj intézetigazgató választmányának határozata a millenium évének kedvezményes beszámítására jogosultak jegyzékének megállapítása tárgyában. 30. A várm. közművelődési bizottság véleménye a b.-csabai ipartestületnek a »B.-Csaba ipari szervezetének története« Czimü munka kiadásának segélyezése iránt beadott kérelme tárgyában. 31. Ugyanannak véleménye a gyulai »Erkel Ferencz« dalkör segély iránti kérelme tárgyában. 32. A vármegye alispánjának előterjesztése az 1.200,000 frt útépítési programmnak az 1897. évre való megállapítása ügyében. 33: Biharvármegye átirata a remetei-sarkadi út kiépítési ügyében. 34. A várm. alispánjának ■ előterjesztése a központi hivataloknak a székház összes helyiségeiben való elhelyezése tárgyában. 35. A vármegye alispánjának előterjesztése az irattári kezelés szabályozása tárgyában. 36. A várm. alispánjának előterjesztése a tót- komlósi indóházi ut.on vámszedési jog kérése iránt. 37. Mező-Berény község közönsége a községi tahidnak a törvényhatóság által való átvétele iránt kérelmez. 38. Gyula város gyalog járdák építéséről szóló módosított szabályrendelete s Hegyi József és társainak az ellen beadott felebbezése. 39. Konkoly Jenő felebbezése Békés községnek a bélmegyeri birtokra vonatkozólag hozott határozata ellen. 40. Szarvas község rendőreinek felebbezése a fizetésük felemelését megtagadó képviselő-testületi határozat ellen.' 41. Szeghalom község kérvénye az aszfalt járda meghosszabbítása tárgyában kötött vállalkozási szerződés jóváhagyás iránt. 42. Sós István, valamint Yirágh János és tár1 ges, de mindig hasznos futásban keresni menedéket. A szelíd fenyegetés hasznosnak bizonyült, mert a vármegye nagylelkűen- 40 frt évi segélyt meg is szavazott. Ez a segélyezés annyira hely- reigazitotta a gyógyszertár rozzant pénzügyi viszonyait, hogy később még a ma is fentálló és virágzó gyógytár birtokába jutottak a nevető örökösök. A mai gyógyszerészek bizpnyára csak sóhajtva tekinthetnek az oly hamar és korán letűnt szép időkre, mert ma már nekik nem adnak, hanem csak tőlük vesznek, el minduntalan valamit. Nem csodálom azért, ha homlokaikon a redőlt olykor haragos tanácskozásra gyűlnek és dús jövedelmeik kínos érzetében, elborongva kérdik egymástól, hogy „hová jutunk ?“ Külömben a gyógytári viszonyokra eléggel jellemző az, hogy még a múlt század közepén is Aradra kellett az embereknek gyógyszerekéit járogatni, a mi olyan fényűzés volt, melyet csak a jobb módúak vehettek igénybe. De ezeknél is gyakran megesett, hogy mire a gyógyszer megérkezett, nem volt, a ki bevegye. Eléggé érdekes az a tény is, hogy még 1776-ban is, az egyesült Békés-Csanád és Cson- grád megyék akkori székhelyén, Szegvárt, a hol három vármegye tisztikara élt, gyógytár nem volt. Különben az egész nagy Alföldön csak Arad, Makó, Szeged és Gyula ékeskedtek ez időtájt gyógyszertárral. A gyógyszerészet viszonyai e század eleje óta eléggé rendezettek voltak. A gyógyszertárak felett a helytartó tanács gondos felügyeletet gyakoroltatott. Volt árszabványuk és rendesen kidolgozott szabályzatuk, melyek előírták, hogy mérgeket és erősebb hatású szereket orvos rendelvénye nélkül kiadniok nem volt szabad. De különben kedélyes emberek lehettek a régi világ gyógyszerészei és pályájuk nem lehesai községi cselédek felebbezései Békés községnek fizetésük felemelését megtagadó határozata ellen. 43. Békés község elöljáróságának kérvénye a községi birtok telekkönyvi rendezése végett szükséges nyilatkozat jóváhagyása iránt. 44. Gyula város polgármesterének kérelme 500 db idomított kőnek Gyula város részére adományozása iránt. 45. Szeghalom község határozata a községjegyzői egylet választmányi és közgyűléseire utazó jegyzőknek napi díjjal és fuvarköltséggel való ellátása tárgyában. 46. Denhoff Antal árvaszéki irattáros kérvénye egy havi fizetésének milleniumi pótlék gyanánt leendő kiutalása tárgyában. 47. Békés község és Török Gábor békési lakos felebbezése a járási főszolgabírónak a mértékhitelesítő helyettesítésére vonatkozó intézkedése ellen. 48. Dr. Szegedi Kálmán községi ügyész és Szathmáry Gábor jegyző felebbezése Békés község képviselőtestületének azon határozata ellen, amelyben Szathmáry Gábor ellen a fegyelmi eljárás elrendelésének kérése elhalasztatott. 49. Arszits Gerő kétegyházi Il-od jegyző fizetésének felemelési ügye. 50. Kétegyháza és Gyula-Vári községek módosított ügykezelési szabályrendelete. 51. Gyula város képviselőtestületének 80/896. sz. határozata, a mezőőrök félfogadása és fizetésüknek mikénti kiszolgáltatása tárgyában. 52. Tót-Komlós község határozata a községi végrehajtó fizetésének 30 forinttal való felemelése tárgyában. 53. Özvegy Dubányi Jánosné kérvénye halotti negyed kifizetése iránt. 54. A békésmegyei közegészségügyi egyesület kérvénye népies kiadványai nyomdai költségének fedezése iránt. 55. Petneházy Ferencz k.-tarcsai községi jegyző felebbezése a községjegyzői nyugdijintézeti igazgató választmány f. évi 23. sz. a. hozott határozata ellen. 56. özv. Jantsovits Pálné kérvénye kegy- dij iránt. 57. Füzes-Gyarmat község kérvénye ártézi kút fúrása tárgyában kötött vállalati szerződés jóváhagyása iránt. 58. Szt.-András község kérvénye a községi fahíd fenntartásánál felmerült 549 frt 60 kr. tiilkiadás megtérítése iránt. 59. Orosháza község határozata az »Alföld« szálloda bérbeadása tárgyában s Matics Istvánnak ezen határozat elleni felebbezése. 60. Szarvas község határozata a szarvasi uj templomtorony-órájának költségei viselése iránt. 61. Gyoma községnek a mázsálási dijakról alkotott szabályrendelete. 62. Gyoma község határozata a községi fuvar- bérbeadása iránt. 63. Vésztő község határozata a U-od és III-ad jegyzők fizetésének felemelése tárgyában. 64. Szabad-Szt.-Tornya község ügykezelési szabályrendelete. 65. Kondoros község módosított fizetési szabályrendelete. 66. Varga Károly és társai felebbezése Gyula városnak az »Anfang «-épület bérbeadása tárgyában hozott határozata ellen. 67. B.-Csaba község és Bocsik András között kötött adásvételi szerződés. 68. Sámson község határozata a Kossuth-szobor felállitási költségeiben 25 frt megszavazása tárgyában. 69. Sámson község határozata az elhalt községi rendőr temetési költségeiben 25 frt kiutalványozása tárgyában. 70. Sámson község határozata a községi rendőr fizetésének a szolgálatba lépéstől számított időre való kiutalványozása iránt. tett valami rögös és fejtörő, a mi eléggé kiviláglik szabályzatuk ama részéből, mely a gyógyszerésztől nem kívánt egyebet: mint józanságot] becsületességet éá az orvosok tiszteletben tartását. Könnyű pontozatoknak látszanak ezek, de mégis súlyosak lehettek, mert szükségét érez-1 ték, hogy betartásukat szigorúan a lelkűkre kössék. Nem érdektelen a gyógyszerészeket érintő, e század elejéről való az a rendelet, mely bizonyos erősebb hatású szerekből állott, derüre- borúra árult és minden kórság ellen javasolt labdacsoknak gyártását, árulását betiltotta. . Úgy látszik ebből, hogy a gyógyszerészeknek már akkor is vérükben volt a beteg ember érdekeinek gyöngéd védelme és ennek leple alatt az az időkben mindig változatlan törekvés, hogy szapora gyártmányaikkal önmaguknak anyagi kárt soha se okozzanak. % * * | Végére értem mondani valóimnak! És ha a visszahívott múltat egybevetjük a jelennel, a megelégedés, a megnyugvás kétségtelen gyönyörei között kell látnunk, éreznünk rohamos haladásunkat, izmosodásunkat a közegészség terén. Ámde e tények száraz beismerésénél korántsem szabad megállapodnunk, mert tettvágyunknak, buzgalmunknak próbájára még mindig kínálkozik elég sok hálás és alkalmas tér. A fő az, hogy okuljunk es a levont tanulságokból erőt merítve, mindenki részt vegyen az elénk rajzó szép feladatok teljesítéséből; mert akkor biztosítva látom nemzetünk jövő nagyságát; akkor joggal bízom abban, hogy a jövő ezer óv alkonyán a visszatekintés sokkal szebb, fényesebb és dicsőbb képet fog feltárhatni, mint a minőt én most adhattam. 71. Dobozy Manó jegyző felebbezése Vésztő községnek a passus-jövedelem feles megosztása tárgyában hozott határozata ellen. 72. Bánfalva község határozata a végrehajtási és intési dijaknak a végrehajtó részére leendő kiszolgáltatása tárgyában. 73. A szarvasi főszolgabíró kérelme a hivatali fűtési átalány felemelése iránt. 74. Községi számadások az 1895. évről. 75. Községi költségelőirányzatok az 1897. évre. 76. Községi közmunkaköltség előirányzatok az 1897 évre. 77. Községi pótköltségelöirányzatok az 1896. évre.' 78. Csorvás, Endröd, P.-Földvár, Vésztő, Öcsöd, és Sámson községek kérvénye a folyó évben felmerült tulkiadások tárgyában. 79. Öcsöd község Il-od jegyzője részére megállapított fizetés megváltoztatása tárgyában kelt képviselő-testületi határozat. 80. Orosháza község kérvénye behajthatlan községi pótadók törlése iránt. 81. Füzes-Gyarmat község kérvénye behajthatlan községi közmunka törlése iránt. 82. Vésztő község kérvénye behajthatlan köz- igazgatási, betegápolási és földmives-iskolai pótadók törlése tárgyában. 83. Uj-Kigyós község hasontárgyu kérvénye. 84. Gyula-Vári község községi-közmunka törlése iránti kérvénye, 85. Endrőd község községi-pótadó törlése iránti kérvénye. 86. Füzes-Gyarmat község vármegyei közigazgatási, betegápolási és földmives-iskolai pótadók törlése iránti kérvénye. 87. Szeghalom község képviselő-testületének kérelme Práger Frigyes, Nagy János, Mittner László és Bertha János és társai szeghalmi lakosok községi adóhátralékainak törlése tárgyában. 88. Gyámpénztári számadás 1895. évről. 89. Gyámpénztári tartalékalapból való kiutalvány ozáso-k. 90. K. Tóth István szeghalmi lakos gyógy- költség elengedése iránti kérvénye. A közigazgatási bizottság ülése. Deczember 14. Hangulattal teljes volt az ülés kezdete, folytatása azonban a szokottan színtelen. Az ülés elején felolvasták Tallián Béla főispánnak a közigaz gatási bizottsághoz intézett búcsúlevelét, melynek Inégy éven keresztül volt elnöke. A szép levél hatása alatt a jelenvoltak örömmel fogadták el a felszólaló dr. Hajnal István azon indítványát, hogy a távozó főispán tapintatos és sikeres munkálkodása felett a bizottság nyilvánítsa elismerését és jegyző- könyvi kivonaton tudassa a távozóval elismerését. A búcsúlevél következőleg hangzik : Mélyen tisztelt közigazgatási bizottság! A török-kanizsai választókerület országgyűlési képviselőjévé választatván, Békésvármegye főispán! állásáról lemondtam és ez által a t. közigazgatási bizottság elnöki székétől is megválók ; megválók azon bizottságtól, mely nézetem szerint összeállításában az országban a legkitűnőbbek egyike. Fogadja a tekintetes közigazgatási bizottság hálás köszejnetemet azon támogatásért, melyben négy éven át részesíteni szíveskedett és a mely támogatás, illetve együttműködés életem legszebb emlékei közé tartozik és fogadja kiváló tiszteletem nyilvánítását is. Gyulán, 1896. nov. hó 27-én. Tallián Béla. Az ülésen jelen voltak: dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt: dr. Bartóky József főjegyző. Jancsovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György főügyész, dr. Zöldy János főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügy igazgató, Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, mint az államépitészeti hivatal f nőké, dr. Hajnal István, Jancsovics Emil s Ladies György bizottsági tagok. A vármegye alispánjának rendszerinti havi jelentését tudomásul vették. A jelentés következő: Tekintetes közig, bizottság! A f. évi november haváról szóló rendszerinti jelentésemet tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I: Közbiztonság. A személyi biztonság a múlt hóban kielégítő volt, csupán négy Ízben támadtatott meg az, mig pl. M.-Berényben, hol Uanász János Jávolt Józsefet úgy megverte, hogy ez súlyos sérüléseket szén vedett s hol Braun Márton Nagy József rendőrt, ki őt utczai lopáson rajta érte, kézi botjával fejbe ütötte; továbbá Ladányban és Szeghalmon, hol verekedések voltak a paraszt legényék között. Tettesek átadattak, illetve feljelentettek a bíróságnak. A vagyonbiztonság már több esetben lett megtámadva. így Dobozon történt egy kisebb lopás, K.-Ladányban 2. F.-Gyarmaton 2, Vésztőn 1, Szeghalmon 2, Gyulán 3. A tettesek majd minden esetben kiderittettek s a bíróságnál lejelentettek. A munkás nép viselkedése semminemű aggodalomra nem ad okot. Baleset folytán mull ki Szeghalmon Tóth István, ki éjjel ittasan arczczal egy árokba bukott s ennek 20 cm. mély vizébe fuladt; és Szarvason, hol Dorogi Pál borbély segéd a kályha csővének bedugása folytán keletkezett szénmérgezés következtében halt meg. Orosházán Soós József vigyázatlan hajtás közben a lovak közé esett és súlyos sérüléseket szenvedett. Öngyilkos lett Orosházán két egyén, Békésen kettő, M. Berényben egy. Tűz volt Dobozon, Gyarmaton, Szeghalmon Gyomán egy-egy, Gyulán három esetben. Megemlítendő ezek közül a gyomai tüzeset, hol a csudaó ballai pusztán Salgó Jakab tanyáján a marhaistállz égett le s 88 drb. szarvasmarha égett oda. A tűz keletkezésének oka ismeretlen. 11. Állategészségügy. A sertésvész még mindig pusztít a megyében, bár szünőben van b egyes helyeken a zárlat már fel volt oldható. Tekintettel arra, hogy ez évadban szerzi be közönségünk sertésszüksógletét, a sertésvásárokat s piaczokat a zárlat alól feloldott községekben megengedtem. A takonykór járvány K.-Ladány községben a múlt hóban megszűnt. A múlt hóban járványszerüleg lépett fel a száj- és körömfájás Sámsonban 'Wnlfinger Miksa bérletén, Szt.-Andráson Léderer Rudolfnál, Kondoroson Geist Gyulánál és Csaba-Csüdön a Königs- varter-fóle s Tárcsán a nagy-laposi majorban. Fellépett továbbá a takonykór M.-Berényben. Mindeme ragály és betegségekkel szemben a szükséges óvó és elfojtó intézkedések megtétettek. i 111. Földmivelés. A gazdasági munkálatok befejeztettek, a vetések általában jók. A szeghalmi járás főszilgabi- rája jelenti, hogy némely helyeken a hesseni légy fnutatkozik. A gazdák figyelmeztetve lettek, hogy a hesseni légy ellen legbatályosabban késői alá- szántás által védekezhetnek. IV. Vegyesek. A képviselőválasztások nov. 4-én Szarvason és nov. 19-én Orosházán a közrend minden megzavarása nélkül folytak le. A v. pénztárakat a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben találtam. A főszolgabirók községeiket a múlt hóban is beutazták i az ügykezelést megvizsgálták. # * * Feliratot intéznek a belügyministerhez, hogy amennyiben Csabán az úgynevezett Jaminában szervezett község jegyzői állásában a megválasztott jegyző működését már 1897. óv január 1-én megkezdi, kéri a bizottság a belügyministert, hogy a csabai anyakönyvi kerületből kiválaszsza Jaminát. „Csaba-Jamina* néven uj anyakönyvi kerületet alakítson A vármegyei árvaszék megvizsgálására kiküldött bizottság jelentését tudomásul vették. Balog Lajos gyomai, Mészáros György két- egyházai és Somogyi Sándor békési illetőségű hadkötelesek kivételes nősülési engedély iránti kérelmükkel elutasittattak. Hegyi Márton sz.-szenttornyai volt közgyámot az ellene folyamatban levő fegyelmi ügyében, uj vizsgálat elrendelése iránti kérelmével elutasították. Buksz Dávidnak a csabaközségi képviselő- testület által helypénzszedési jog bérletére vonatkozólag hozott határozata ellen beadott felebbezését, illetékes határozathozatal végett a vármegye közgyűléséhez tették át. A vármegye főorvosának a vármegye területén az egészségügyi állapotokat feltüntető rendszerinti havi jelentését, valamint a kir pénzügyigazgatóságnak rendszerinti havi jelentését, moly szerint az elmúlt hónapban a befizetéseket, a múlt évi hasonló havi befizetésekhez viszonyítva, az egyenes állami adóknál 57810 frt 6 krral kedvezőbb, a hadmentességi adóknál pedig 4350 frt 76 krral kedvezőtlenebb eredmény mutatkozik, tudomásul vették. Az 1897. évi adókivetési s összeirási munkálatok ügyében leérkezett pénzügyministeri körrendeletét a járási főszolgabíróknak s Gyula város polgármesterének, azok pontos teljesítése és a szigorú ellenőrzés végett k'adták. Gróf Csáky Albinná Bolza Anna földadó ügyében hozott s- mégfelebbezett kb. határozatot helybenhagyó pénzügyi közigazgatási bizottsági Ítéletet tudomás és alkalmazkodás végett az érdekeltekkel közölték. Orosháza községében többrendbeli összesen 82' fit behajthatlannak igazolt adóhátraléki összeg törlése elrendeltetett. Klausnitzer Miksa szeghalmi jegyzőt az adó- öeszeirási ügynél tanúsított mulasztás miatt terhére kirótt birság elleni felebbezésével elutasították. A Yaíadi Pál és Réthy Sándor szarvasi lakosok által hadmentességi adójuk, Gajdár István és neje orosházi lakosok által tőke-kamat adójuk, Horváth Mihály csorvási lakos által átalány jövedelmi pótadója és Csűri’ István gyulai lakos által vadászati kihágási ügyében beadott felebbezéseket elutasították. • Hajdú Lajos békési lakos 16 forintnyi had- mentességi adójából 10 forintot töröltek. Bállá József f.-gyarmati 10, Szilágyi Imre vésztői 10 és ifj. Portörő Sándor gyulai lakos 20 frt fegyveradóbirsága behajthatlannak bizonyulván, nevezettek ellen a fenti bírságoknak törvényesen megfelelő elzárás büntetésének alkalmazását elrendelték. Az orosházai polgári iskolai tanító és a szeghalmi óvodás ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetett. A szarvasi községi Óvodának 1895/6. tanévi, a szarvasi községi ismétlő iskolának L895/6. és a szarvasi ipar és kereskedelmi iskolának 1895/6. tanévi a szeghalmi Simay-féle óvodának 1895/6. tanévi, a p.-töldvári községi iskolának, a gyvlai ipar-tanoncz iskolának s a sz.-szt.-tornyai községi iskolának szintén 1895/6. tanévi számadásai, a vármegyei számvevőségnek átvizsgálás végett kiadatlak. A p.-jöldvári községi iskola 1896/7. tanévi költségvetése, 888 forint kiadással, a tanyai iskolai 405 forint kiadással jóváhagyatott. A doboz-megyesi állomsegélyezett községi iskola 1895/6. tanévi számadását helyesnek találván, a felmentvény megadása végett a vallás és közokt. ministeri számvevőséghez felterjesztették. Utasították Kondoros községet, hogy az oltani óvodai épületnek jókarban tartására vonatkozó kötelezett nyilatkozatát, valamint az építendő óvoda terv és költségvetését a min islerhez leendő felierjesztés czéljából mihamarább mutassa be. A szeghalmi Simay-féle óvodának 1896/7. tanévi költségvetését 1485 frt 93 kr. bevétellel, 1041 frt 50 kr. kiadással jóváhagyták. A doboz megyesi ág. hitv. ev. iskola létesítésére vonatkozólag az illetékes egyházi főhatóság jelentése kapcsán beérkezett adatok a vall. minis- terhez felterjesztettek. A csabai államilag segélyezett polg. leányia-