Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-10 / 19. szám

nelem egyik jelentöséges forduló pontja, de egyszersmind az emberi haladás ünnepe. — Oly határkő ez az idők folyásában, mely múltat és jövendőt egyaránt jelez! s jelen fejlettségünk jövendőnk hasisa. 1

A béke beálltával, a szervezkedés után első sorban is újra a harczot vette fel a lakos ság, de most már az elemekkel. — Szabályozta csapongó vizeit, hogy megvédje az elemektől i: éltet adó honát. Gygási munkát vitt véghez < részben az érdekeltség. — 89 millió forint let befektetve a- Körösök és Berettyó védgátjaib; az utóbbi évtizedek alatt, s 84o,ooo hold ős ár' tér lett megmentve ez által a kultúrának. Bel vizeink levezetésének nagy munkája is serényen folyik s megtörtént a kezdeményezés az öntő zésre is. Nagy horderejű határozatot hozott < részben legközelebb a megye, s e magas czél leend hivatva szolgálni a közel jövőben a 180,000 forint költséggel újonnan berendezett Élővíz csatorna.

Közvagyonosodásunkat emelik a közgáz, daság életerei, a vasutak és müútak.

Meg méltóztatik engedni', hogy az alkotá sok nagyságának mértékéül rövidesen a béfek tetési összeg megjelölését használom, s ekkén jelezem, hogy egy milliót jóval felül haladó me gyei és községi hozzájárulással építettük ki me gyei vasútainkat és 1.350,000 forint költséggel kiépítettük az összes vasúti állomásokhoz vezető s azokkal kapcsolatos egyes útszakaszokat. A millenium alkalmából s annak emlékére i

1.200.000 forint költséggel kiépíttetjük összes forgalmasabb útjainkat. Ez legnagyobb milte niumi alkotásunk. Egy millió forinttal terheltük meg úti alapunkat, hagy- biztosítsuk a megyénket kelettől nyugotig átszelő állami müút léte sitésér. Folyóinkon merészivü vashidakat emelünk közel egy fél millió költséggel.

Mennyi milliói Mennyi pénzáldozat!! Fel ér e váljon ez az elődök véráldozatával, s meg- felel-e haladásunk a jelen kor követelményeinek'

Még tennünk kell!

Mezőgazdaságunk belterjesebbé tételére a millenium alkalmából és annak emlékére megyei jöldmivee iskolát létesitünk — Csabán, melyhez

45.000 forinttal járult a megye, 4o,ooo frt értékű adománynyal Csaba.

Megindult a millenium alkalmából az egész vonalon a fásítás. Külön szabályrendelettel mon dottuk ki, hogy 6 év alatt a megye összes útai befásitandók, hogy viránnyá váljék ezzel a me gye. — E szép munka az idén kezdetett meg és

43.000 darab csemete lett a tavaszszal az útakra kiülteive, és i.o4o,ooo darab vár a faiskolákban kiültetésre. A megye maga is résztvett a miile niumi faültetésekben, 180,coo darab szederfa cse metét ültettem el, hogy megvessük ezzel alapját a selyemtenyésztésnek.

Közgazdaságunk, közigazgatásunkat van hivatva szolgálni a megyei telephon, melyet 45,000 forint költséggel milleniumi alkotásként létesített'a közönség, s ezen alkotással megelőztünk minden más megyét.

A közgazdaság egyik alapfeltétele a hitel. Ezt 21 pénzintézet szolgálja jelenleg a megyében élénk forgalommal, niit taíiusit az, hogy ez intézeteknek például tavaly no millió forint forgalmuk volt. — Országos jelentőségű mozgalom kezdeményeztetett e részben a törvényhatóság részéről, "községi és megyei hitelintézetek szer vezése iránt.

Mindezek, valamint a házi-ipar csiráinak életre keltése tárgyában foganatba vett intéz kedések egyszersmind a socialismus orvosló eszközei is.

Az anyagiak mellett a szellemiekre is áldo- . zott e megye lakossága : 3 felsőbb és 238 népiskolában 50,000 gyermek nyer tanítást. — A millenium alkalmából még 10 minta-kisdedóvó me gyei költségen való létesítése is védetett tervbe hogy ezekben is alapját vessük meg a hazafias kultúrának. A közművelődés ügyét egy lelkes egyesület szolgálja, s a vármegye i8,roo frtos alapot létesített a közművelődés nemes érdekeinek előmozdítására.

A millenium alkalmára megirattuk megyénk történetet. Nem a hiúság vezetett arra minket ide származottakat, hanem a kegyelet az ezen földet hősiesen védett elődök iránt, hogy megörökítsük emléküket s hagyományul adjuk az utódoknak. A milleniumra jelent meg e nagy értékű díszmü s 10,060 frton felül áldozott arra a megye.

A millenium alkalmából leplezzük le a me gye egyik nagy fiának, Erkel Ferencznek szobrát. Kegyeletünknek szerény, de díszes jelképe az

A közegészség javítására a legutóbbi évek ben 18 ártézi kút furatott a megyében. — Százezerre menő költséggel a megye közkórházat létesített, melyben «0 beteg nyer ápolást, és községeink magán kórházai, 1 árvaház szolgálja a humanismus ügyét s remélhetőleg társul ezekhez nem sokára a megyei árvaház, melynek létesítését a megye a millea’um alkalmából határozta el.

Haladásunkat bemutattuk a nemzeti kiállításon is, 10,000 frtot költvén erre a czélra és ünnepeljük a roilleniumot déiczeg bandériummal is.

Községeink, testületeink mind nemes versenyben igyekeznek haladásukról tenni tanúságot a millenium alkalmából, s a megye alkotásaival együtt tesznek egy egészet az ő müveik.

Néni világra szóló alkotások ezek, hisz az embernek csak a tervei isteniek, foglalkozása hangyafoglalkozás, s csak lelkünk közös az éggel, karjaink földiek, de mégis alkalmasak ez alkotások arra, hogy bizonyságot tegyenek azon igyekezetünkről, hogy méltó utódaivá legyünk a nemes elődöknek s együtt haladjunk a haladó korral.

Jelen haladásunk veti meg jövendő fejlődésünk alapját, melynek erkölcsi basisa e megye lakóinak mindenkori erénye, a hazaszeretet,', továbbá az ezen megyét különösen jellemző józan demokratismus, mely az érdemet önmagáért becsüli meg és a tiszta erkölcs.

Mindezek képezik reményünknek alapját,

hogy az Isten kegyével Békésvármegye nemcsak volt, honcm lesz is!!!

*

Es most, midőn ezen zárszó beszéddel magasztos ünnep véget ér, lehette mással befe jezni azt, mint imával, hálaadó imával az egek urához a múltért, könyörgő fohászszal a jövőért

Isten, álld meg a magyart Jó kedvvel, bőséggel,

Nyújts feléje védő kart Ha küzd ellenséggel,

Balsors, a kit régen tép,

Hozz reá víg esztendőt,

Megbünhódte már e nép A múltat s a jövendőt I

Befejezésül a főispánnak a királyt éltető szavait sokszorosan visszhangozta a közönség és az áltaános éljen riadalomból erőteljesen emelkedett ki a szózat, mit oszlás közben az egész közönség énekelt és ezzel az emléke zetes díszközgyűlés véget ért.

A lóverseny.

Húsz óv óta nem volt Gyulán lóverseny a tegnap délután óriási közönség részvétele mellett lefolyt, minden tekintetben első rangu-nak mondhatú versenyhez hozzáfogható még Békési vármegyében nem volt és, a résztvevők, épp mint a tengernyi néző közönség előtt, hosszú időkön át feledhetlen kedves emlék marad Akárhány fővárosi versenyre emlékszünk, mely sem látogatottsága, sem a futamok érdekessége te kintetében hasonlóan sikerültnek nem mondható Már kora délutáni órákban fogat fogat után robogott ki a Galbács-kertbe, úri- és paraszt fogatok egyaránt, a személyszállítókká átalaki tott teherkocsik a lóvonatu pályán, szintén nagy tömegekben szállították ki a közönséget.

Délután 2 órakor a tribünök zsúfolásigl megteltek közönséggel s az összes ülő- és álló helyek mind elkeltek.

A verseny színhelyére vezető út elején nagy érdemeket szerzett, buzgó és figyelmes rendezőség diadalívet emeltetett a megye színeiben, nemzeti lobogó, megyei és nemzeti czimer- Irekkel díszítve.

Valóban festői látvány volt, midőn a futa mok kezdete előtt végigtekintettünk a tarka sol kaságon, a gyönyörű női közönségen, mely toilette-ekben is hagy pompát és ízlést fejtett, Az egész vidék szép lányai a tribünökön voltak, A tribünöket két oldalt hatalmas karéjban mintegy tízezer főnyi sokaság szegélyezte.

A debreczeni katonazenekar a körönd belsején állott.

A jury következőleg alakult meg: Tallián Béla elnök, gróf Almásy Dénes, Lázár Sándor és Molnár Ákos alezredesek.

Három óra előtt valamivel kezdődött a ver [seny a Mezei gazdák versenyével. A földmive lósügyi minisztérium 150 koronás első, 100 ko róna második, 50 korona harmadik dijáért 10-en pályáztak. Téves indítás folytán egyszer előzete sen körülfuttatták a kört, miközben a leginkább favorizált Zsíros Pál ménje, mely elsőnek mindvégig kitartott, a második valódi versenynél fáradtan 1 lóhosszal IH-iknak ért be, mig I-sőnek a Baranyai Mihály orosházi gazda 4 éves pej mén Urambátyámja, II-iknak Zvolenszky János csabai Carneval nevű 6 éves pej ménje érkezett, A honvéd-huszár altisztek vadászversenye festői látványt nyújtott. Segesváry Ödön mint falkanagy vezette a honvéd-altisztek által lova golt paripákat, melyek mindegyike precízen ugra tott át a sövény- és deszka-akadályokon. Az első. Gyulaváros által adott dijat 150 koronát Fősér Károly szakaszvezető vitte el Suli 5 éves p kanczán, a II-ikat (1 ezüst óra lánczal) Pocsai Péter őrmester Sereg-gel, a IH-ikat, 30 koronát Nagy József, Rozinán vittje el.

Elénk érdeklődés mellett ment végbe a milleniumi díjért megküzdött síkverseny. A 14, nevező közül 9 urlovas jelentkezett. Kezdeten Szakszón Béla Dandy-ja vezetett, de fél körnél már Purgly László Varázsa\ Pejachevích Albert gróffal hátán vágott előre, melyet Merhal E százados Pásztor-ja s a Hatíáludy György Csaló-ja is követett. A három előre vágott, mindvégig meg is tartotta az előnyt s közülük Purgly Varázsa 2 lóhosszal I-sőnek, Merhal százados Pásztorja-II-iknak, a Hatíáludy hadnagy Csalója Hl-iknak érkezett be, a II. és III. közt 7 ló aassnyi különbséggel. Kacskovics tiszthelyettes Aosíi-ja és Segesváry Rollája fél körnél kitörtek.

Következett a mezei gazdák második versenye a bókósmegyei gazd. egylet dijáért. Az első verseny díjnyertes lova a Baranyai Mihály Urambátyám-ja, itt ismét I-sőnek ért be más lovassal hátán. A Náíradi András cs. apáczai gazda „Aran,y“-ja a H-ik, a Nagy András ki- gyósi gazda Bátor-ja, a Hl-ik dijat vitték.

A hölgyek dijáért folyt le a legszebb verseny. 3200 méteres akadály versenyen küzdött meg érte 7 urlovas, dressekben és vállszalagokkal. A milleniumi dij nyerője Pejachevích Albert gróf, Purgly László Varázs-án, vitte el ismét a békésmegyei szép hölgyek diját is, mig Il-ik dijat Eleméry István hadnagy Fátyollá vitte. A 9 nevező közűi 7-en vettek részt a közönség lolkes érdeklődése mellett folyt versenyen, Eleméry saját Fátyol-ián, Bakaca Béla

Beöthy Pává-ján, Borzeczki Leo báró Rozenthál Béla Péter //-jón, Segesváry saját Hajadon-ján, gróf Pejachevich Purgly Varázs-án, Szakszón Dandy-ján Kaczkovics tiszthelyettes, Nyil-ján pedig Szakszón Béla lovagolva. A verseny kéz dete a legváltozatosabb volt. Egyik lovas sem jött előnybe jó darabig. Majd aztán Eleméry Fátyol-ja vette át a vezetést, ezt azonban csak hamar a Varázs kővette. Erős küzdelem fejlődött ki közöttük, melyből azonban csakhamar Varázs bontakozott ki győztesen, mig Eleméry Fátyolja 2 lóhosszal másodiknak ért be, Kaczkovics Dandyje és Szakszón Nyílja a IH-dik akadálynál kitörtek.

Az ügető verseny három pályázója, melyeknek elsőjo szintén a békésmegyei hölgyek által adott tisztelotdijban részesült, 3—3 percznyi időközben indultak egymás után. Az Ötvös Imr százados kettős fogatában Hatfaludy hadnagy vezetett, mellette bizalmi férfi gyanánt Beliczey Géza ült, a Geist Gyula kettős fogatánál Lázár alezredes, az Ilgner kottősfogatában pedig Ko cziszky János mint bizalmi férfiak foglaltak helyet a jury határozata folytán. Gyönyörű ügetés sei a Geist fogata 8 perez 40 mp., az Ilgner fo gata 9 p. 53 mp. az Ötvös fogata 10 p. 20 mp alatt futották meg a 3200 méter távolságot, igy tehát elsőnek a Geist, H-iknak az Ilgner kettős fogata érkezett be.

A verseny záró pontja a honvéd-huszárok vadászversenye volt. Hatfaludy huszárhadnag; vezette a startolókat, s erős küzdelem után I-ső nek Roxelán-on Hajdú Mátyás, II-iknak Somo si-n Varga Imre, IH-iknak Simon-on Matyusz László értek be.

A verseny ezután véget ért. A sűrűn eile pett gyakorlótér közönsége oszladozni kezdett, Egy részét a kocsik szakadatlan sora szállította városba, másik aránytalanul nagy része kin maradt a verseny befejezte után megkezdett nép ünnepélyen.

Népünnepély.

A lóverseny befejezte után vette kezdetét város által rendezett népünnepély. Az ünnepély kezdetét taraczk lövések jelezték.

A lóverseny jurije a népünnepély színhelyére vonult át, hogy az ott végbemenő népies versenye ken bíráskodjék. Az ünnepély részleteit képezték az egyes programm pontok. Volt táncz verseny melynél á legjobb tánezos 1 tajtpipát, a legjobb tánezosnő 1 fejre való selyem kendőt kaptak nye eménykép. Szépségversenyben egy gyulai szemre való parasztleány vitte el a dijat. — A programm többi pontjai is, a mászó verseny, verseny futás pereoz és virsli dobás, táncz és szabadjáték a je lenvoltak általános jókedve mellett történtek meg. Az ünnepélyen jelenvoltak számát 8-10.000 lehet tenni. Este gyönyörű tűzijáték fejezte be az ün népségeket, s a város kivilágított ablakai hirdették az örömnap jelentőségét.'

A kivilágítás.

Este kilencz órakor a város fényárban úszott Nemcsak a főutezák, hanem a külvárosok ablakai kivoltak világítva. Gyönyörű fényárba ragyogott vármegyeház, Kossuth Lajos és Jókai-utcza, pazarul világítva a középületek, a vármegyeház, a vá rosháza, a kastély, takarékpénztári épület és néhány üzleti kirakat. A kivilágítás 10 óra utánig tartott, úgy hogy a veres-kereszt egylet bálban igyekvő fogatok majd nem nappali fényárban robogtak a pavilion felé. _________

Ja

ntsovits Emil isk- elnök beszéde a polgári skola szombati ünnepélyén.

Kedves ifjú barátaim, tisztelt közönség 1 Kárpátoktól Adriáig büszke öröm, lelkesedés tölti el a honfi- és honleányi kebleket; ünnepet ül magyar nemzet annak emlékére, hogy napkeleti bölcsejétől távol, itt, Európa közepén, ezer év előtt államot alkotott. Mert ezer éve immár annak, hogy dicső őseink, Árpád apánk bölcs vezérlete alatt szép hont nekünk, ivadékainknak megszerezték ezer év múlt el azóta, hogy „annyi balszerencse közt, oly sok viszály után, megfogyva bár, de törve nem, él nemzet e hazán“.

Méltó okunk és jogunk van ezen történeti tényt büszkén és lelkesen megünnepelni, mert hasonlót még egy nemzetről sem jegyzett fel a történelem múzsája. Ám ezen ezredév is korántsem béke hasznos és áldásos alkotásainak és gyümölcseinek nyugodt élvezetében, ellenkezőleg vészben és

■Viharban folyt le; karddal és vérrel kellett itt őnden rögöt meghódítani; karddal és vérrel pusztító harezokban kellett és lehetett Európát megtanítani arra az igazságra, hogy a magyar faj nem barbár nomád nép, hanem államalkotásra és vezérszerepre hivatott nemzet, a mellyel Európának számolnia kell; karddal és vérrel, mialatt „elhunyténak legjobbjaink a hosszú harcz alatt* kellett e szép hazát török-tatár, osztrák és muszka ellen annyiszor megvédelmezni, kik zugo viharként el akarták a magyart seperni e földről. S még mennyi belvillongás emésztett nemzetünk testén 1 Oh, hányszor állottunk már a sir szóién, de velünk volt a magyarok istene*, mindig teremtett egy Mózest, a I a siralom völgyéből kivezessen, és mindannyiszor hönixként megifjodva keltünk ki a pusztításból, a yaszból, köny- és vérözönből.

De ennek igy kellett lenni, igy követelte a történelem kérlelhetlen logikája, mert csak igy maradhatnak meg magyaroknak és nemzetnek. Avagy nem látjuk-e a természetben, hogy a büszke cser csak a bérezek fokán, a hol a villám születik a fergeteg honol, képes daczolni századok viharaival, mig gondos kertész keze alatt, melegágyban, üvegházban korcs, satnya cserje maradna. Bizony itt a Duna és Tisza mentén tárt karokkal, vendégszeretettel fogadták, kényeztették volna őseinket, észrevétlenül beolvadtak volna a németségbe szlávságba és ma már talán senki Bem tudná azt, hogy „itt küzdtenek boáért a hős Árpádnak

hadai.* De hát nem igy történt; nemzetünk, mint a viharokkal daczoló cser, nagygyá és hatalmassá lett; volt idő, amikor három tenger uralta, a mikor diktált Európának, a mikor „nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára.* Ma nagyok és hatalmasok, fájdalom, nem vagyunk, de élünk, magyarok vagyunk, reményiünk s küzdünk a béke fegyvereivel egy második ezredéve és a művelt világ tekintete rokonszenvvel és bizalommal csüng rajtunk.

A bérez cserfájához hasonlitám nemzetünket és most folytatom, a hasonlatot. A csernek rügyei vannak, amelyekben tovább él, a nemzetnek ifjúsága, amelynek hivatása, hogy örökségünket, ezen karddal véren szerzett szép hazát munkával, tudománynyal, áldozatokkal, hazaszeretettel felvirágoztassa.

Ezért a nemzet dicső ünnepében a tanuló ifjúság is részt vészén s ez alkalommal azon őzéiből gyűltünk e terembe, hogy a múltak emlékein lelkesedve, azokból honszerelmet tanuljunk, honszerelmet, mely ne az ajkak elröppenő szava legyen, hanem hasznos alkotásokban, lelkes áldozatokban, a kötelességek hű teljesítésében álljon, s a második ezredévét is meghódítsa a magyarnak. „Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül.*

Ezek után lelkemből üdvözlöm önöket, kedves ifjú barátaim, valamint a szép közönséget, mely eljött az önök ünnepében részt venni s az ünnepélyt ezennel megnyitóm.

A vármegye tavaszi közgyűlése.

(Május hó 26-án.)

(Vége.)

44. Marti István és társai körös-tarcsai lakosok felebbezése a körös-tarcsai bíró és közgyám választás ellen.

45. Perger Elemér felebbezése Orosháza község képviselőtestületének aszfalt burkolatú járdák készítésére vonatkozó határozata ellen.

46. Südi István felebbezése Csaba község képviselőtestületének a gyógyszerek 'beszerzésére vonatkozó határozata ellen.

47. Lombay Géza felebbezése Sámson község képviselőtestületének ideiglenes dijnok alkalmazásának megtagadására vonatkozó határozata ellen.

48. Plesovszky Mihály és Barna János felebbezése Mező-Berény község képviselő-testületének 46. sz. a. kelt határozata ellen.

49. Dr. Vörös József gyomai lakos felebbezése Gyoma község képviselő testületének azon határozata ellen, mely szerint helyettesítési dij fizetése iránt benyújtott kérelme elutasittatott.

I 50. Szeghalom község kérelme az előfogatozás bérbeadására vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában.

I 51. Orosháza község kérelme a Zalai Ádám- |néval kötött adásvételi szerződés jóvágyása iránt.

I 52. Puszta-Szent-Tornya község kérelme a községi faiskola részére szükségelt terület megvételére vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt.

I 53. Mező-Berény község ügykezelési szabályrendelete.

I 54. Szeghalom község kérvénye egy ártézi kút létesítésére vonatkozó határozatának s a vállalati szerződésnek jóváhagyása iránt.

I 55. Kondoros község határozata a községi szülésznői fizetések megállapítása tárgyában.

I 56. 'Kondoros község kérvénye a Dérczy-féle ingatlanok megvételére vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt.

I 57. Szeghalom község kérvénye az aszfalt gyalogjárda, építése tárgyában kelt szerződések jóváha- yása iránt; ezzel kapcsolatosan K. Szívós Sándor rei társai felebbezése.

58. Endrőd község kérelme a községi rendőrök javadalmának felemelésére vonatkozó határozata jóváhagyása iránt.

59. Orosháza község kérelme a Katona György és Krajcsovics Józseffel kötött adásvételi szerződések jóváhagyása iránt.

60. Körös-Ladány község szervezési szabályrendelete.

61. Orosháza község határozata a főszolgabírói lak építéséhez való hozzájárulás iránt.

62. Orosháza község és Kovács Márton között kötött adásvételi szerződés.

63. Orosháza község és Szemenyei között kötött adásvételi szerződés.

64. Füzes-Gyarmat község kérvénye a III-ad jegyző részére megszavazott személyi pótlékra vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt.*

65. Szent-András község kérvénye a vásártérnek házhelyekre való felosztása ügyében.

66. Csorvás község módosított szervezési szabályrendelete.

67. Gyoma község képviselő testületének határozata Kruchio Albert és Házy Imre megjutalmazása tárgyában.

68. Tót-Komlós község módosított szervezési zabályrendelete.

69. Endrőd község módosított szervezési bályrendelete.

70. Csaba község kérelme a Gálik Máriával kötött adásvételi szerződés jóváhagyása iránt.

71. Ugyanannak kérelme a Jankó Mihály és nejével kötött adásvételi szerződés jóváhagyása iránt.

72. Sámson község határozata halottkémi állás szervezése iránt.

73. Sámson község kérvénye ingatlan eladására unatkozó határozatának jóváhagyása ügyében.

74. Sámson község határozata ideiglenes írnok javadalmazása tárgyában.

75. Körös-Ladány község szabályrendelete a mázsálási dijakról.

76. Gyula város kérelme Lebozsa Oláh Teréz és Kolozsi Péterné ügyében kelt képviselő testületi határozat jóváhagyása tárgyában.

77. Samson község kérvénye a községi orvos megjutalmazására vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt.

78. Szarvas község képviselőtestületének határozata az 1895. évi községi és kórházi költségvetésben felvett, de fel nem használt összegek ügyében,

György

sza-