Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-07-19 / 29. szám

heteden kedves nejének, a legjobb anyának, sze rető leány, sógornő, rokon és barátnőnek : Diósy Lajosné, szül. Uferbach Rózának f. hó 16-án délután 1 órakor, életének 29-ik, boldog házasságuk 5-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után bekövetkezett gyászos elhunytét. A boldogult- nak hült tetemei f. hó 17-én délután 5 órakor fognak a helybeli Szentháromság temetőben levő családi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat f. hó 18-án reggel fél 8 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az Egek urának bemutattatni, Gyulán, 1896, julius 16. Nyugodjék békében!

A régi jó patMegele Bertalan.

riarchalis társadalmi élet tipikus, idealizált alakja volt, követésre méltó póldánykép és őszinte tisztelet tárgya a jelen nemzedék előtt. Munkálkodása alig terjedt túl Mező- Beróny község határán, melynek 46 éven át volt lakosa, de annál áldásosabb és eredményeiben annál gazdagabb volt. A szeretetteljes családi élet, az igaz magyar vendégszeretet, mit házában felleltek, a tapasztalt gazda tanácsa, melyből mindig és mindenki részére jó szívvel, tapintattal a legjobbat adta, körébe vonta az egész vármegye és a vidék minden rendű és rangú lakosait úgy, hogy a Megele- ház egész a legutóbbi évekig, midőn háztartását beszüntette, nem hiába állott nyitva a jó barátok részére, — vendég vendéget váltott fel benne. És a messze tájon hires Bertalan napokon mind egybegyűltek a gyermek, testvér, rokon és jó barát, vonzalmuknak kifejezést adandók, s mig a fiatalság mulatságától visszhangzott a „nagyház“, a komolyabbak nem egy vitális gazdasági vagy más fontos kérdést vitattak meg és döntöttek el ott. Megele Bertalan 1850 óta volt lakosa Mezőberóny községnek, mint a báró Wenckheim család kasznárja, s később midőn a főúri család összes e környékbeli birtokait az ö vezetésére bizta, mindig megmaradt ő a köznép előtt „kasznár urnák“ ős „kedves bátyámnak“ ismerői előtt. Gazda volt testestül-lelkes- től, de azért a gyorsan fejlődő Mezőberóny község egész története szoros kapcsolatban áll az ő nevével és működésével. Nincs a községben egyesület vagy intézmény, mely felállítását vagy megerősbő- dósét nem az ő buzgólkodásának köszönhetné. A községi képviselőtestületben szava döntő sulylyal birt, a mezőberényi egyházközség, melynek számos éveken át világi elnöke volt, az utóbbi években csinos templom, iskola, tanítói és paplakokkal gazdagodott, amelyek létesítésében az ő közreműködésének nem kis része volt. Alapítója és elnökigazgatója volt a mezőberényi népbanknak, mely később takarékpénztárrá alakult át; alapitója és számos éveken át elnöke, majd tiszteletbeli tagja a mezőberényi oasinonak. Résztvett a mezőberényi gőzmalom részvénytársaságnak alakításában és annak 18 éven át volt számadó igazgatója. És bár ezeken kívül még mint vármegyei törvényhatósági bizottság és a békésmegyei gazdasági egylet választmányának tagja, üdvös törekvésben és jótékonyságában fáradhatatlan volt, ő egész életében min dig a munkások legszerényebbje maradt, ogyénisé gét előtérbe nem tolta, véleményét — bár küzdött a jóért — másokra ráerőszakolni nem akarta és másoknak engedte át a tért, hol a dicséretben és elismerésben neki lett volna legtöbb joga részesülni Midőn gazdatiszti állásából nyugalomba vonult, saját gazdaságának szentelte életét és mint szenvedélyes kertész, reggeltől estig folyton dolgozott a legutóbbi időkig. De a test és jélek kifáradt és napról-napja gyengülve e hó 15-én Megele Bertalan elhunyt, háláiéval gyászba borítva a rokon Megele, Horváth, Hegedűs, Bertóthy és Vecsey családokat és a számtalan ismerőst és barátot. — A megdicsőült tetemét folyó hó 17-én adták át az anyaföldnek, melynek egész életén át hivatott mivelője volt. A végtisztességet megadni a nagy mun kaidő daczára százával jött a munkás nép, mely nem gazdát, de jóltevő gondozóját ismerte benne, ott voltak gyermekei és rokonai teljes Bzámmal és a vármegye minden részéből összesereglett a jó barát, kiket életében személyisége varázsával bilincselt magához. A díszes ravatalt tömérdek koszorú bontotta. Koszorúkat küldtek : Béla és osaládja — a legjobb apának; Gyula övéivel — áldja emléke dett; Mari és szerettei — örökké áldanak ; Róza és övéi a drága apa és nagyapának. Géza — felejthetetlen atyjának. A Berthóty család — szeretett nagybátyjuknak ; Megele Istvánné leányával és az egri rokonok — a felejthetetlen Bertus bácsinak ;

Felejthetetlen rokonának és barátjának — szeretető és tisztelete jeléül a Vecsey család ; Az igaz násznak — özv. Hegedűs Mihályné. A munkás polgár és képviselőnek — Mezőberóny község. A mezőberényi Casino — Megele Bertalan tiszteletbeli tagjának. Volt elnökigazgatójának tisztelete jeléül — a mezőberényi takarékpénztár igazgatósága. A mezőberényi gőzmalom részvénytársaság tisztelete jeléül — 18 évig volt számadó igazgatójának. A mezőberényi vadásztársaság — a jó vadásztársnak.

Hálás tisztelete jeléül — Thury László és családja.

A felejthetetlen barátnak — a Haty család, őszinte tisztelete jeléül — Lux Gyula és családja. Tisztelete jeléül — özv. Buday Józsefné ; Megele József, özv. Szakáll Antalné, Kratochwill Gyula, özv. Rózsa Kálmánné és még számosán. A temetésen Apostol Ubald pápai kamarás, plébánus czelebrált díszes segédlettel, az egyházi énekeket Takácsy Lajos kántor adta elő. A mezőberényi daloskor pedig a halottas háznál és a temetőben is egy-egy gyászdalt énekelt. Az óriási közönség soraiban a községi egyleteken és lakosokon kívül ott láttuk :

Szabó János esperest, Chilkó László, Krisztik és Kny Antal plébánusokat, báró Wenckheim Jánost, a vidék összes gazdatisztjeit, Pfeiffer Antalt, Jant- sovits Emilt, Zlinszky Istvánt, Sohár Kálmánt, dr.

Hajnal Istvánt, Sulucz Sándort, Reck Gézát és még igen sokakat az elhunyt barátai és tisztelői közül.

A temetést Sál József gyulai temetkezési intézete szokott pontossággal végezte. A család a következő gyászjelentést adta ki : Alulírottak összes rokonaink nevében is mély fájdalommal jelentjük a felejthetetlen jó apa, nagyapa, após és rokon Megele Bertalan nyugalmazott uradalmi kasznárnak folyó hó 15-én délután 3 órakor, életének 75-ik évében a haldoklók szentségének felvétele után végelgyengülésben történt csendes kimultát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 17-én délután 3 órakor fognak a róm. kath. sirkertben örök nyugalomra tétetni. — Az engesztelő szent mise áldozat pedig ő a legügyesebb színész a társulatban, nem lehet ugyanaz nap délelőtt 9 órakor fog az egek Uránakhallgatnunk, mert akkor az összes hazai szintársa •

bemutattatni. Mező-Beróny, julius hó 15. Gyermekei : Megele Béla, Megele Gyula, Megele Mária Horváth Jánosné, Megele Róza Hegedűs Mihályné, Megele Géza; vejei : Horváth János, Hegedűs Mihály ; * menyei: Vecsey Erzsiké Megele Béláné, Gerzselyi Hedvig Megele Gyuláné ; unokái : Megele Erzsiké, Megele László, Megele Margit, Megele Ilona, Megele Béla, Megele Ödön, Megele Giziké, Megele Irma, Horváth Margit, Horvát Teréz, Hegedűs Béla, Hegedűs Mariska, Hegedűs Ilonka, He gedüs Rózsika, Hegedűs Károly. Az örök világosság fényeskedjék neki 1

Uferbach Jenő oki. középiskolai rajztanárt Nagy-Kanizsa város képviselő-testülete f. évi julius 16-án tartott közgyűlésén az ottani főgymasium rajz tanárjává egyhangúlag megválasztotta.

Állategészségügy. A sertésvész e bét folyamán Füzes-Gyarmaton és Csorváson lépett újra fel, ser- tésorbánczot Gyoméról Wodianer Albert b. Zsófia majorjából, Szent-Andráson Lederer Rudolfnál, Csabacsüdön Haraszti Sándornál és Csorváson gr. Wenckheim Antal fiörököseinél, száj- és körömfájást Szarvasról Kontúr József kákái birtokán és Csór vásról Singer és Kiss bérletén jelentenek. Kapcsolatosan megemlitjük, hogy a földmivelési miniszter, a vármegye alispánjához intézett leiratában — feltétlenül engedélyezi járványmentes területekről szarvasmarhák, juhok és kecskéknek Budapestre szállítását.

A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merültek fel: kanyaró Békésen, Csabán, Vésztőn és Bánfalván, roncsoló toroklob Füzes-Gyarmaton, vörheny Dobozon, Csabán és Endrődön.

Színházi hirek. Halmay direktor méltánylást érdemlő igyekezettel törekszik a közönség rokon- szenvét kiérdemelni úgy az ügyes rendezés, mint a kifogástalan repertoárral. Újabban a kereskedők és iparosok részére mérsékelt jegyeket bocsátott ki, hogy a szegényebb iparos és kereskedőnép is részesüljön olcsó pénzért a színművészet magas élvezetében. — Halmaynak eme önmagát dicsérő cselekedete mindenesetre megérdemli a kereskedők és iparosok lelkes támogatását. Az iparosok részére, kik a kedvezményben részesülni akarnak, az iparosi fj.-egyl. gondnoka, mig a kereskedők részére Mannheimer Arnold egyleti pénztáros szolgáltatják a jegyeket. A színi előadások előre megállapított műsora különben a következő : Hétfő, julius 20. (bérlet 6. sz.) »Gauthier Margit, a Kaméliás hölgy“. Dumas színmüve. Kedden, julius 21. (bérlet 7. sz.) először »A három Kázmér«, énekes bohózat. Szerdán, julius 22. (bér let 8. sz.) először »Honthy háza«, Herczegh Ferencz legújabb színmüve* Csütörtök, julius 23. (bérlet 9 sz.) „A czigánybáró«, nagy operette. Pénteken, julius 24 (bérletszünetben, leszállított helyárakkal) »Az ördög pilulái«, látványos bohóság. Szombat, julius 25. (bérlet 10. sz.) »Nap és Hold«, operette. 'Vasárnap, julius 26. (bérlet 11. sz.) »Felhő Klári népszínmű. Hétfőn, julius 27. Halmayné jutalomjátékául bérletszünetben »Királyfogás“, eperette. Kedden, julius 28. (bérlet 12. sz.) »Mi történt az éj- jnl ?“, énekes bohózat.

Betörés. Csabán az elmúlt kedden Huszár Pál házába ismeretlen tettesek az ablakot felfeszitve behatoltak és onnan több értékes tárgyat, fehér nemüt, párnákat emeltek el. A csendőrség nyomozza a betörőket.

A békési önkéntes tűzoltó egylet, folyó hó 26-án versenyekkel, éremkiosztással, léggömb felbo csátás és tűzijátékkal kapcsolatos népünnepélyt rendez

Be küldetett. Gyula városában a közrendészet tisztaság és közegészségügyre való hatósági ügye lem ellen nem lehet kifogása senkinek. Látjuk azt akkor, amidőn egy házból csupán szennyvíz vagy mosóié véletlenül is az utczára kifolyik; nem ma rád el az illető gondatlansága büntetés nélkül. — Bízva tehát hatóságunk erélyében és éber buzgal mában, kénytelen vagyok rendőrhatóságunk szives figyelmét felhívni azon körülményre, mely már a múlt évben is és azóta folytonosan boszantja az ezen vonalon lakó lakosságot, u. i. a városból ki telepitett sertéstelepek tulajdonosai, melyek kétségtelenül a közegészség szempontjából vannak a vá roson kívül telepítve, a legundokabb következményekkel járó felületességgel szokták telepük szemetjét — trágyának eladva — a város lakott utczáin végig hordani és miután, a hordásra használt ko esi nincs arra a czélra berendezve', az útezán végig csorgatni. Ez által tűrhetetlen bűzt terjesztenek annyira, hogy sem egy ablakot esti szellőztetésre kinyitni, sem pedig ezen útezákon sétálni az ott lakóknak absolute nem lehet. Ezen inflciált levegő többek között a nap utcza, német hid utcza lakó: szerencsétlenek kénytelen-kelletlen élvezni. — Czé- lunk tehát, hogy felhívjuk a rendőrség figyelmét ezen kellemetlen körülmény megszüntetésére. Szi veskedjék az illetőket vagy oly kocsik alkalma zására kényszeríteni, melyek a hig sertéstrágya szál litására alkalmasak, vagy eltiltani őket attól, bogy egyáltalán a város bármely részén azt keresztül- hordják. Mert nem hiszem, hogy a kiáll hatatlan bűz a közegészségre nem ártalmas, de ha egészséges volna is, a köztisztaság szempontjából nem meg engedhető.

Oyulai élet.

Nagy hálával tartozom a Halmai társulatának

Nem azért, mintha az uborka szezon hűs estéit nem tudnám kellemesebben eltölteni másutt, mint a 40 fok meleg teremben, hanem mert az úgynevezett „saison morte“ eseményvékony, poros leve gőjét felpezsdítette egy kissé a színtársulat s igy nekem most a kánikula helyett — melyet megénekelni téma hiján, kötelességem lett volna — alkalom adatik, hogy a színművészet terén bizonyítsam be járatlanságomat.

Nem akarván „saját külön szini tudósitónk“ dolgába avatkozni, csak egy pillanat felvételt veszek fel róluk, amint a pavilion előtt bohémesen letele pesznek egy-egy lóczára.

Zizegő, bólongató falombok, ingó bingó fehér napernyők zavarják a kép tisztaságát.

A felvétel nem sikerül.

Még nincs határozott képünk róla, hogy milyen társulattal van dolgunk.

Miklóssy titkárra, a kire különben - a társulat ránti malicziából azt a rósz viccet faragták, hogy

latokat suviksznak kellene tartanunk Halmay mellett. MiklÓ8sy különben megérdemli a bérlet gyűjtési perczentet, mert agilis emberéi bicziklizni is tud.

A társulatból a Halmay-pár régebbi kedves ismerőse a publikumnak.

Halmay rokonszenves, előzékeny ember, a felesége pedig amellett, hogy testileg kissé meggyarapodott — oh ! primadonnák átka 1 — nem fogyott meg azóta, mióta nem látták Gyulán, sem hangja sem a játékában.

De csitt 1 nem akarok szini tudósítóvá válni s csak annyit mondok el amennyi künn a szabadban a kulissza mentes, népkerti utakon látható és észlelhető.

Egyik pádon szerepet tanul a szép kis Csige Böske, a társulat bakfis korú naivája és a nézőtér látcsöveinek állandó czélpontja.

Határozottan szép kis barna lány és hogy szereti a mamáját! Még látszik rajta, hogy gyermek színésznő s pályáját komolyan veszi.

Serfőzy Zseni és Zoltán Ilonka együtt sétálják körül a népkertet és jobban szeretnének tennisezni, mint szerepet tanulni, de ha muszáj 1 A mit dicséretükre mondhatnék róluk, elhalászta előlem a „szélső bal“, mely sűrű tapsokkal fogadja őket színpadra léptük alkalmával.

Arday Ida, a. hősnő művészetéről s mióta Gyulán volt, nagy fokú haladásáról sok szépet hallottunk előzetesen, az első színműben személyesen fog bennünket erről meggyőzni.

Havasi Szidi meg lesz velem elégedve, ha annyit mondok róla, ,bogy „maszkirozás“ nélkül nem lehetne komika, Acs Irma pedig kedves és szép mama a színpadon. Hahnel Arankától is sokat várt a közönség ra is szolgált.

No a férfi tagokat már nem kényeztetem igy el.

Itt is akad pedig egy-két ismerősünk például a kis Szatyi vagy hivatalosan ifj. Szathmáry Árpád. Ezelőtt 3 évvel suhancz korában megfordult nálunk I azóta vaskos, komikus buffóvá nőtte ki magát. Az eddigi két előadás szerint ő kapja a legtöbb tapsot, de nagy igyekezettel is pályázik a karzat tetszésére.

Különben kedvencz itala neki a »dsidsa“, bár nem vet meg semmit a mi pohárban van — a vizet kivéve. Kedves bohem-fiu, látszik, hogy az apja színész potentát.

Csiky Lászlóról elég annyit mondanunk, hogy a kolozsvári nemzeti színházhoz közvetlenül a dédelgetett Ivánfi után lett szerződtetve, de azért ott se fütyölték ki.

Szóljak még a baritonistájukról, tenoristájukról, bonvivantjukról az „öreg“ Csigóről — istenem, hiszen még nem ismerem őket, tőlük még csak „várunk“.

Esténkint megnépesül a Huszka étterme színház után, ott vacsorázik a társulat s Huszka Józsi nagy örömére megszámlálhatatlan „pikoló sör“ fogy el a publikum és színészek részéről.

No de elég ennyi a színtársulatról.

A kasszájukba már nem nézek bele, hanem a publikum szives figyelmébe ajánlom. Úgy is tudom, hogy sok pénzük nincs. De hát volt-e valaha színésznek ? —re.

Színészet.

A hét elején városunkba érkezett Halmay Imre színtársulata szerdán este tartotta meg első bemutató előadását.

A társulat 28 tagból áll, 5 tagú zenekarral s az eddigi impressiókból ítélve, hivatása magaslatán álló színtársulatnak ígérkezik.

Szerencsétlen gondolat volt ugyan bemutató i előadásul a „ Holtomiglantu ezt az unalmas hosszú népszínművet rántani elő, melynek egyedüli érdeme az, hogy nem az ismert népszínműi kaptafa után készült, de ez érdemével szemben megszámlálhatatlan fogyatkozásai vannak. Érdektelen és döczö- gős. Egypár sikerült helyzet, eredeti alak és pár jó viccz, sok rósz mellett nem tagadható meg tőle. No de hát uj darab!

Publikum volt Bzépen, a pavilion terme megtelt s az intelligenczia, tisztikar és polgárság szép számmal volt képviselve, leggyérebben a karzat, a mi az aratásnak tudható be.

Az előadás 8 óra után kezdődött.

Az előadás folyamán Halmayné (Erdei Juliska) a társulat primadonnája mutatta be magát, kedves játékával, erős, tiszta és hajlékony hangjával mely- lyel nagyon ügyesen tud bánni. Énekeit többször megtapsolták.

Kevés hálás szerep jutott rajta és Szatmáryn a társulat komikusán kívül másnak, ki a Geibgie- szer hordár vaskos vicczekben utazó szerepét, élethűen és sok eredetiséggel alakította, derültséget keltvén kupléjával is.

Acs Irma (Molnárné) anyaszinésznő, Havaséi Szidi (Zengő Mária). Csige Böske naiva (Józsi), mutatták be magukat előnyösen kicsi s nem hálás szerepükben, 1 Ferenczy József (Halmos) barytonista keltett hangjával tetszést, mig játékával a különben is színtelen szerepben, ezúttal nem sokat tudott (irodukálni. Déry Béla (Holló) bonvivant, szerepének — eltekintve mozgásának helyenkinti feszességétől, — megfelelt. A mellékszereplők, leszámítva itt-ott egy kis túlzást beleillettek a keretbe, hanem a darab maga igazán mit sem ér.

Operette volt a második előadás, '-eller fülbemászó kedves zenéjü „ Bányamesteref melyet már volt alkalmunk Gyulán látni. Maga a darab igen kedves, széltében elterjedt zenéjén kivül nem dicsekedhetik mással. Librettója semmi, menete zavaros. A mi az előadást illeti Halmaynénak jutott ismét a sikerből legtöbb, ki Fichtenau grófnőt nagy tetszés mellett játszotta, kedves szép hangjával s bájos játékával. Kedves jelenség volt Serfőzy Zseni (Nelli) s a második felvonás egy keringőjét meglepő sikkel és hajlékony tiszta csengésű hangjával adta elő. Játéka itt-ott kissé túl szeles volt, a mi neki ugyan nagyon jól áll, de nem illik teljesen | darabba. A czimszerepet jeles barytonjával exczel- lálva íerenczy József adta, kinek inkább a népszínmű, mint az operette a légköre, játéka azonban semmi kívánni valót sem hagy fenn operettnél sem. Szathmáry (Zwack) és 'Havaséi Szidi (Élfrida) együttes szerepükben, ügyes és élvezhető figurák voltak. Szathmáry kissé erős szinekkel dolgozik, de igazi színekkel s mint komikus buífó, különösen beleillik az operett keretébe, kupiéit zajosan, többször meg- ujrázták. Havaséi Szidi jeles komika s nem engedi magát szerepe által túlzásokba ragadtatni. Nagy Gyula mutatta be magát mint tenorista, Roderik szerepében. Kellemes bár gyenge hangja van, melylyel bánni is tud, de gyakran torokból énekel. A raktáros és Írnok szerepét ügyesen játszották Eőry és Déry, Babettet Zoltán Ilonka, a fogadóst Csige.

Zenekaruk kicsiny, de összevágó, precíz és diskrét kiséret, s a kettősök és triók is jól összetanultak, a mit a közönség tapsai és ujrái is honoráltak.

Publikum volt elegendő, félháznál jóval több.

Pénteken este ezúttal, a vásár iránti tekintetből tartottak előadást s a társulat értékét körülbelül ez az előadás ismertette meg velünk.

Dumas nagyhírű színmüvét a „Nők barátját« adták. A darab maga rendkívül ügyes bonyodalmával, sziporkázó szellemességével, meglepő helyzeteivel, hosszú, de kiválóan érdekes dialógjaival s életteljes alakjaival remekművet képez. 5 felvonáson keresztül hosszan tart, de szinte szinte izgatottá teszi mindvégig rendkívül érdekessége a nézőt. Élőre is konstatálhatjuk a darab előadásából, hogy a Halmay társulata kiváltképen színműre, drámára van szervezve, s mint ilyen elsőrendű erőkkel dicsekedhetik. A czimszerepet De Ryont a nők érdekes barátját, mindvégig a legnagyobb sikerrel s a közönség állandó tetszése mellett alakította Halmay Imre a legapróbb részletekben is kidolgozva, hálás, de nehéz szerepét. Otthonos mozgása, kellemes modora megnyerte a közönséget, s fővárosi művésznek is becsületére váló alakítást nyújtott.

Partnere Hahnel Aranka (Simrose grófnő) méltó volt hozzá. Öntudatos művésznő, biztos elegáns fellépéssel és kifejezd játékkal. Mozgása harmanikus, gesztusa természetes, hangjával kellően tud színezni s közönségünket első felléptével teljesen meghódi- totta úgy ő, mint Halmay.

A szellemes franczia mama Leverdet asszony szerepét, élethűen és kellően alakítva adta elő Acs Irma s Csige Böske Balbin kedves szerepében kiváló hatást ért el, már is kellemes és biztos, de még szebb reményekre jogosító precíz, otthonos játékával. Déry Béla (De Montegre) a hegyvidéki temperamentumos szerelmes, teljesen beletalálta magát szerepébe s leszámítva gesztusainak és mozgásának némi fogyatékosságát, rutinirt színész.

Zoltán Ilonka (Hackendorf), Szathmáry (Leverdet), Csige Lajos (De Targette) járultak hozzá az ensemblehoz illő játékukkal a sikerhez s Csiky László a hősszerelmes, kinek ez alkalommal még De Simrose gróf kicsi szerepében nem volt alkalma tehetséget érvényre juttatni.

A darab a játékkal együtt általában nagy sikert ért. Halmayt és Hahnelt többször zajosan kihívták. A publikum azonban félig töltötte be csak a termet s a karzat teljesen üres volt.

Tegnap este uj operette, a Brigitta hozománya került színre, melyről lapunk jövő számában.

A társulat eddigi működése jó véleményt támasztott a közönségben, mely hihetőleg támogatni is fogja látogatásaival, az ezt megérdemlő, törekvő és jólszervezett társulatot.

a,zd-Sósáig'.

A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap délelőtt Csabán, Beliczey István elnöklete alatt igazgató választmányi ülést tartott. Tallián Béla főispán cselédtörvény javaslata tanulmányozására Beliczey István elnöklete .alatt dr. Hajnal István, Szekér Gyula, Székács István, Novák Dániel, dr. Zsilinszky Endre, Sváb Lajos, Kocziszky Mihály és Zlinszky István titkár küldettek ki. A mütrágyázási s talajjavitási műveletekre vonatkozó jelentést tudomásul vették; a kísérletek nem fényes eredmé- nyüek ugyan, de eléggé biztatók. Elhatározták, hogy a kendertermelésre nézve nagyobb szabású ak- cziót indítanak meg, alkalmas vándortanár küldését kérelmezik, ki az okszerű kendertermelésre, ázta- tás és kidolgozásra a népet kitanitsa. Hogy az egylet a vármegyével erősebb kontaktusba lépjen, (dr. Hajnal István indítványára az alapszabályok módosítására bizottságot küldtek ki. Véglegesen határozatba ment a mezőgazdasági statisztika békésmegyei felvételeinek megvétele, végül a IV. gazda kong- \res8zusra kiküldöttekül Beliczey István, Geiszt Gyula, dr. Zsilinszky Endre, Sváb Lajos, Szalay József és Zlinszky Istvánt választották.

Országos vásári tudósítás.

Gyula, julius 16. „Futó“-nak nevezett nyári vásárunknak sertésvásárral kellett volna kezdődnie, de — sajnos — a sertésvész miatt ezúttal is elmaradt, ép úgy mint a tavaszi vásárról. Eként sertés helyett a juhvásár volt a megnyitó, juhból körülbelül 10.000 darabot hajtottak fel; vevők olyan számban voltak, hogy nagyobb mennyiség is elkelt volna ; a jó vágni való juh, bárány és birka keresett volt. Jó vágni való kosért páronként 13—14 frtot, bárányért 5—7 frtot, meddő anyabirkáórt első osztályú 11—13 frt, gyöngébb vágni valókért 8—10 frtot fizettek ; külföldi szállításra való jó ürüért 12—15 írtig, nevelőre való anyabirkáórt 7—10 forintig.

Szarvasmarhából óriási nagy felhajtás volt, a korlátok a szó szoros értelmében zsúfolásig telvék, vevők aránylag meglehetős számban, a felhajtott mennyiség 15,000 darabra tehető, Erdélyi származású ökrök 5—7 évesek 340—380 forinton, gazdaságba való gyöngébbek 280—330 forinton, még gyengébbek 200—280 forinton keltek. Erdélyi sza- mosmenti borjúk csekélyebb mennyiségben 110—125 forintig páronkint. Mezőre vagy tarlóra való sovány tehenek spekuláczióra 100—150 forintig keltek páronkint; fejős tehenek tejre vagy tejgazdaságba minőség szerint 60—170 forintig darabonkint; sovány borjúk ugyancsak darabonkint 30—60 forintig. Talán évek óta sem volt annyi vágni való szarvasmarha vásárra felhajtva mint ezúttal; a mészárosok — noha meg kellett adni árát, — válogathattak a gyönyörű készletben.

A lóvásáron a felhajtás mintegy 12060 darabra tehető, tekintettel a nyomtatás küszöbére a kereslet igen elénk volt, különösen közönséges igás lovakra. Mónlovak darabonkint 350—500 forintig, hintós lovak páronkint 500—800 forintig, nagyobb birtokosok gazdaságába való lovakért páronkint 350—600 forintig, jó erőben levő közönséges fuvaros és nyomtató lovak 100—200 forintig keltek páronkint.

A belvásár ma lesz, elég silány kilátások mellett. Oka egyrészről a sertésvásár elmaradása, amiből sok embernek elmarad a jövedelme, de másrészt és főleg a szorgos munkaidő. A szállodák és a vendéglők üresen tátonganak, mert az idegenek a legközelebbi vonattal távoznak.