Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-09-20 / 38. szám

M.-Berény.

Urszinyi László. Hoffer ^.dolf.- Braun Adám.

Lux Gyula.

Piltz Márton. Horváth János.

M. Braun József. Illyés Endre. Berthóty Gusztáv. Dr. Berényi A. Beinschrodt M. Dobozi János.

K.-Tarcsa.

Tóth László. Vámos Sándor.

T. Szabó Mihály. Szabó János.

Nagy Sándor. Petneházy Antal. Petneházy Ferencz. Marti Pál.

Szarvas.

Kontur József. Medveczky József. Pól Gál>or. *

Salacz Ferencz.

Dr. Reismann A. Dr. Krcsmárik J.2) Práznovszky F.

Pól Dániel.

Dr; Szlovák Pál. Grimm Mór.

Dr.. Lengyel S. Danes Béla. Huszerl Lipót.

Szt András.

Léderer Rudolf. Dr. Dunay Alajos. F abó- Emánuel. Fábriczv Soma. Pintér Pál.

Öcsöd.

Tolnai Ferencz. Tóth Mihály.

Oláh Antal.

Győry Imre.

Pecz Lajos.

Kondoros.

Dérczy Ferenc^. Schreiber Dávid.

Orosháza.

Jurenák Sándor. Komlós Ármin. Mikolay * István. Künstler Sámuel. Lehóczky József. Horváth Károly. Sperlagh Ignácz. Feuer Márk.

Bulla Sándor. Herczeg Géza. Fischer Pál. Kovács Antal. Szabó Antal..

Dr. Bodoky Zoltán. Székács István.3) Dr. László Elek. Jankó György. Gondos Mihály.

Csiszár János. Vangyel Szilárd. Benko István.

D. Kovács István, .kovács János. Ágoston Lajos.

Kis János.

P.-Szt.-Tornya.

Szánthó Dezső. Székács Pál.

Csorvás.

Prág Lajos.

Farkas József. Prág Bonifácz. Reck József.

Dán József.

Zalay György. Kozma Gusztáv. Gremsperger J.

Tót-Komlós.

Lehóczky János. Lehóczky György Tatay János. Povázsay Mihály. Lachata János. Csermák Kálmán.

P.-Földvár.

Ravasz József. Nagy József.

Szeghalom

Basch Lipót.

Péter András. Kardos Ferencz. Basch Beniámin. Tatár János.

Kis György.

Dr. Christo Pál. Mészáros János. Kovács Mihály. Nyitrai István.

S. Varga Sándor. Ámbrus Mihály. Kovács Gyula. Ambrus Öándor. Emődi Imre.

I. Túri Sándor. Mező Sándor.

Vésztő.

Kun Béla.

Tardi Lajos.

F.-Gyarmat.

Polgár Béla.

Beck Károly. Borsothy Géza. Fejér László.

Sz. Homoki János. Korniss Gyula. Eke László.

Gyáni András. Szilágyi Márton.

K.-Ladány.

Reck Géza. ■ Gyulai József. Nagy L. Imre. Vakarcs János. Kardos Gergely. Bak András. Kovács Albert.

dejének nagy részét más testvér-törvényhatóságok jóvoltára buzgólkodva töltötte el, most tevékenységét, lelkesedését a mi vármegyénknek szenteli s igy őt a magunkénak vallhatjuk.

Tudva azt, hogy Blftésvármogyö törvényhatósága az igaz érdem, a becsületes munka | a hazafias tevékenységet soha sém késett érdeme szerint méltányolni: — tisztelettel alulírottak kötelességünknek tartjuk, hogy Tallián Béla közszolgálatának negyedszázados évfordulóját a törvényhatósági bizottsági tagoknak ez úton is tudomására .hozzuk, azon czélból, hogy a folyó év szeptember hó 28-án megtartandó őszi rendes közgyűlésen a bizottsági tagok mennél nagyobb számban megjelenvén, a közgyűlés idejét használhassuk fel arra, hogy 0 Méltóságát jubileuma alkalmából üdvözöljük.

Azon biztos tudatban, hogy eljárásunk a tek. törvényhatósági bizottság tagjainak osztatlan he lyeslésével fog találkozni, Horváth Károly bizott sági taglársunkat kértük fel arra, hogy ő Méltóságát a közgyűlésben a tárgyalások megkezdése előtt a vármegye közönsége nevében üdvözölje.

Amidőn ezekről a bizottság teljes czimü tagjait értesítjük, — egyben kérjük, hogy a közgyü lésen s az azt megelőzőleg a róni kath. templom ban reggel 8 órakor tartandó ünnepélyes hálaadó isteni tiszteleten megjelenni méltóztassanak, hogy igy a bizottság tagjainak nagyszámban való megjelenése által is kifejezésre jusson az a tisztelet elismerés és ragaszkodás, melylyel vármegyénknek főispánját jubileuma alkalmából igaz szívből kö szöntjük.

Gyulán, 1896. szeptember hó 14-én. ,

__

Ti

sztelettel:

Gróf Almásy Dénes,

Ladies György.

Dr. Berényi Ármin. Vidovszky János,

Ziinszky István,

Nagy Károly,

Schröder Kornél,

Szabó János,

Terényi Lajos,

Dr. Hajnal István,

Tallián Béla főispán megünneplése incidenséből

Gallacz János.

Dr. Márki János,

Sál József,

Dr. Ladles László,

Novák Kamill,

Jantsovits Emil,

Keiler Imre,

Gróh Ferencz,

Schmidt József,

Hoffmann Mihály, huszonötéves jubileuma csütörtökön délután

városházán értekezlet volt, melyen réiztvettek Dut-j kay Béla, Popovics Jusztin, Oláh György, dr. Ko vács Karoly, Dömény Lajos, br. Drechsel Gyula Sál József, Szénásy József, Anuló Pál, Hoffmann Alajos, ifj. Miskucza György, Sál Sebestyén, Nád házi István, Tar István, Glatz János, Lendvay Má tyás, Schmidt József, Domby Lajos és Hoffmann Ferencz. Az értekezleten egyhangúlag kimondatott, hogy az ünnepélyen Gyulavárosa közönsége íb részt óhajt venni, hogy Tallián Béla főispán iránti sze retetének és ragaszkodásának kifejezést adjon. Elhatározták, hogy hétfőn este hét órakor fáklyásme- etet rendeznek, mely a Kossuth Lajos téren gyű lekezik és a vármegyeház elé vonul, hol Gyulává rosa közönsége érzelmeit Dutkay Béla polgármes tér fogja tolmácsolni. A rendező bizottság tagjaiul megválasztattak: br. Drechsel Gyula elnök, Sál Sebestyén, Anuló Pál, Sál József, Tar István, Nád házi István, Lendvay Mátyás, ifj. Bordó György Monori Mihály, Vidó István, Miskucza Illés, ifj Styr György, Alb János, Rozsos Gábor, dr. Frank László, dr. Ladies László, Schmidt Gyula, ifj. Góg Mihály, Glatz János, Schröder Kornél, dr. Follmann János, Ad. Schriffert József, Kneifel János, Ger lein Reinhart, K. Schriffert József, Gergely Pál és Hoffmann Ferencz.

Tallián Béla hnszonötéves jubileuma.

Mint lapunk múlt heti számában említettük Tallián Béla huszonötéves közszolgálati jubileuma alkalmából nemcsak a vármegyei tisztikar, de tekintélyes megyebizottsági tagok körében is mozga-1 lom indult meg a jubileum megünneplésére vonatkozólag.

Eme mozgalomnak nyilvánulása a következő felhívás, mely a napokban küldetett szét a törvény hatósági bizottság összes tagjainak :

Tisztelt Tágtárs Úr!

Tallián Béla vármegyénk főispánja a folyó év szeptember havában tölti be közszolgálatának hu szonötödik, főispánságának tizedik évét. Bárha < hosszú s eredményekben gazdag pályának csak utolsó négy évét töltötte ő Méltósága a mi vár megyénkben, az a tisztelet és elismerés, melylyel itteni működése, de általában közhasznú I hazafias ügybuzgalom által jellemzett tevékenysége iránt vi seltetünk, feljogosít bennünket, de kötelez is arra hogy a negyedszázados évfordulót Békésmegye kö zönsége ünnepelje meg. Ha tisztelettel hajolunl meg a hosszú időn át teljesített munkálkodás előtt még ha az tőlünk idegen is, természetes, hogy örömmel adjuk át elismerésünk b hazafias köszö netünk kifejezését azon férfiúnak, ki bár szolgálat;

*) Eltekintve az indokoktól, hozzájárulok, mert a mozgalmat időszerűtlennek tartom s nem látom előkészítve.

3) Eltekintve az indokoktól, hozzájárulok, mert a mozgalmat most időszerűtlennek tartom s nem látom az ügyet kellőképen előkészítve.

Megy egy ülés előtt.

i.

(By.) Bátran kérdezhetjük Feval „A púpos“-ának két franczia főnemesével „Hova jutunk, hova ?“, ha látjuk azt az óriási munkaszaporulatot, mely a hivatalok mindegyikénél évről évre mutatkozik. Egy tekintet a vármegye őszi közgyűlésének tárgysorozatára gazolja ezen állítást, pedig e tárgysorozatot óval a közgyűlés előtt állították össze és a -örvényhatósági bizottság elbírálása alá tar- feozó ügyeket a községek közvetlenül a közgyűlés elő terjesztvén be, igen sok ügy gyűlt be eddig is, mely mind a tárgysorozatba lesz felveendő. A bürokratikus irányzattal járó több munka igen súlyos terheket ró hatósági közegeinkre. A vármegyei ügykezelést tekintve azt látjuk, hogy inig 7 óv előtt 12000 ügydarab igtattatott be, ez évben bizton túl fogja lépni a 24000-et. A tisztviselői elintézés alá kerülő ügyekben a munkaszaporulatból eredő baj a tisztviselők fokozott munkásságával vagy a munkaerő szaporításával eloszlatható, de a közgyűlés elé utalt ügyeknek rendkívül nagy sokasága rendszerváltoztatást követel, mert a jelenlegi állapot csak az ügyintézés helyességének és gyorsaságának kárával van.

A vármegyének fontosabb ügyei, de a községek mindennemű határozatai is pénzkérdéssel lévén kapcsolatban, a törvényhatósági bizottság jóváhagyását igénylik és ez I 400 — 600 főből álló óriási testület hivatolt határozni még abban is, hogy helyes-e az x—i gyepmester fizetésének 50 forintról 60

frtra való emelése vagy hogy a y - i kisbiró bérén felül kapjon-e még egy pár csizmafeje- ést. Községeink mozgalmas belólete túlságosan sok ilynemű feladatot ró a törvónyható- bizottságra és ezen ügyek is épen úgy amint pl. a vármegye müút-épitési programújának megállapítása a tisztviselők és bizott- ágok egész tömegének retortáján mennek seresztül. Számvevői-, ügyészi vélemény, jogi-, jénzügyi szakosztály, állandó választmány jálja meg minden oldalról az ügyet és nemcsak előkészítve, de teljesen kikészítve teszi a törvényhatósági bizottság elé, hol az után a legnagyobb részét nem hallgatja meg senki egy pár tisztviselőn kivül, kik már úgy is ismerik az ügy minden betűjét.

Nem autonomiaellenes tendencziával rjuk ezeket; az önkormányzat nemcsak legszebb, de bebizonyitottan legszükségesebb és leghasznosabb intézménye volt mindenkor alkotmányunknak, de épen annak helyes mó dón való fentartását czólozzuk, midőn azt óhajtjuk, hogy az egyes ügyeket azok természetének és a szükségnek megfelelő közegek által intéztessük el. Kisebb locális jelentő- _ i ügyek most az ülés derekán és végén kerülnek tárgyalás, vagy jobban mondva felolvasás alá, a midőn nincs senki, a ki az állandó választmány javaslatára véleményt nyilvánítson s igy bár papiroson nem is, de valóságban az állandó választmány mondja ki a végérvényes határozatot. Mi czélja tékát és mi haszna ezen uj előterjesztésnek ? Nem helyesebb volna-e, ha a kisebb jelentőségű ügyek felülbírálását a közgyűlés kebléből ki küldött egy kisebb bizottság teljesítené és csupán a közérdekű és azon ügyek kerülné nek a plenum elé, melyekre nézve a vármegye közönsége fenn akarja tartani a döntés jogát ?

A vármegyék szervezetéről szóló 1886 évi XXI. t.-cz. a régi állapotokhoz alkalmazva létesített egyes intézményeket, de épen ezen intézmények az általuk szolgálandó közállapotokat gyökeresen megváltoztatták. Ezért mutatkozik aránylag ily rövid idő alatt vármegyékről szóló törvény revisiójának szükségessége, eltekintve a kinevezés rendszerének szándékolt- behozatalától és az ezzel kar öltve járó változtatásoktól.

A vármegye f. hó 28-án tartandó őszi közgyűlése elé igen nagy aktahalmaz elintézése néz, melyeknek túlnyomó része a köz érdeket azonban nem érinti. Az általános kihatású ügyekből nem a hozandó határozatok tekintetében praejudikálás, de a közönség, tájékoztatása czéljából itt ismertetünk nehányat

Sarkalatos joga a vármegyéknek, hogy háztartásukról önmaguk gondoskodnak és rendelkeznek a felhasználható anyagi eszközök hovaforditásáról. E jogot fogja gyakorolni a törvényhatóság közgyűlése az 1897 évi költségvetések megállapításával. A házi pénztár költségvetése, mely az állandó választ mány ide vonatkozó javaslatával a bizottsági tagoknak is megküldetett, teljesen az előző évi költségvetések alapján állíttatott össze a mi csekély változás van, az a törvény ha tóóágnak a kormány által már jóváhagyott határozatain alapszik. A szükségletet megkö zelitőleg sem fedezi az állami dotáczió, még a külömböző alapoknak mintegy 8000 frtot tevő hozzájárulásával sem, miért is a 11267 frt 20 krt tevő hiány fedezésére, mint az előző években is l°/y-os pótadó lesz meg szavazandó és kivetendő.

. A vármegye 1897 98. évi közúti költ

ségvetése szintén az előző évi tapasztalatok és a szükségletek átlaga szerint lett egybe állítva. A közúti pénztár van hivatva gon doskodni a törvényhatósági utak fentartá sáról és helyreállításáról és a költségvetés szerint jövedelmei e czélokra fordittatnak Az útépítési költségek ez idő szerint a vár megye 1.200,000 frtos kölcsönét terhelik, de e tekintetben a törvényhatóság csak később valószínűleg deczember hóban tartandó rend kívüli közgyűlésén fog határozni, amikor is a jövő óv útépítési programúja lesz megálla pitaudó.

A vagyoni ügyekkel kapcsolatosan lesz hivatva határozni a közgyűlés a millennáris kiállításra és a hódoló bandériumra felhasz nált mintegy 20000 frtot tevő összeg végle ges fedezése iránt. A szükséges, költségeket ugyanis a vármegye határozata szerint az

1.200,000 frtos kölcsön pénztárából fedezték a végleges fedezetről való gondoskodást mos tanra hagyván fenn. Két út áll a vármegy közönsége előtt: vagy visszafizeti a kölcsön pénztárba a felvett összeget és e czélbó l!/2—2%-os pótadót vet ki, vagy pedig felhasznált összeget átveszi a kölcsönző pénz tár végleges terhéül. Mi az utóbbi értelem ben hozott határozatot az adózó polgárság érdekében helyesebbnek tartanánk. Mert bár honnan fizesse is a vármegye ezen összeget az mindenkép az adózók terhét képezi ugyan de ha az 1,200.000 frtos kölcsön pénztárba fedezi, a visszafizetés több évi amortizáczió

mellett nem lesz érezhető, míg pótadö kivetésével az egész összeg a jövő évben és elég súlyosan terhelné a lakosságot. A felhasznált összeg pedig az 1,200.000 .írthoz képest oly csekély, hogy annak rendeltetésétől való elvonását a czél, melyre a kölcsön felvétetett,, megérezni nem fogja.

A közgyűlés egyóbb fontos tárgyairól a övő számban lesz alkalmunk szólani.

A közigazgatási bizottság ülése.

(Szept. 14.).

Békésvármegye közigazgatási bizottsága hétfőn tartotta rendes havi ülését, mely igen gyors lefolyású volt az ügyek kevés számánál és lokális érdekénél fogva. Az ülésen csakis Haviár Dánielnek az alispáni jelentéssel kapcsolatban előterjesztett nterpellácziója keltett érdeklődést.

Az ülésen jelenvoltak Tallián Béla főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bartóky József főjegyző, Jantsovits Péter árvaszéki elnök, Oláh György t. főügyész, dr. Berkes Sándor h. főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Sylvius kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök, mint az államépité- szeti hivatal főnöke, Ziinszky István közgazdasági előadó, Jantsovits Emil, Vidovszky János, Ladies György, Terényi Lajos, Keller Imre, Almásy Dénes gróf, Szabó János, Haviár Dani bizottsági tagok.

A főispán megnyitó beszédében üdvözölvén a bizottságot, bemutatta a vármegye új tanfelügyelőjét : Rezey Sylviust, kinek működéséhez sok szerencsét kívánt, hogy a vármegye tanügye körül kifejtendő buzgó és hazafias tevékenysége eredményekben gazdag legyen.

Rezey tanfelügyelő hálás köszönetét fejezte ki a szívélyes fogadtatásért, melynek viszonzásául ígéretet tett arra nézve, hogy a reá ruházott fontos, tisztet teljes odaadással, lelkesedéssel és hazafiassággal fogja betölteni, végül ezen törekvéséhez a bizottság jóakaratú támogatását kérte.

Alispáni előadmányok.- Az ülés első tárgyául felolvasták a vármegye alispánjának aj? augusztus havi közállapotokról szerkesztett jelentését, mely főbb pontjaiban a következőleg hangzik :

I. Közbiztonság.

A vagyon- és személybiztonság — eltekintve a jelentéktelenebb verekedésektől — a következő esetek által zavartatott meg:

Gyomén augusztus ii-én ifj. Koós József földmives sógorát Tóth Lajost, vagyoni viszálykodások következtében agyonlőtte. A tettes a kir. bíróságnak átadatott.

Ugyancsak Gyomán augusztus ió-án az országos vásár alkalmával Putnoki József, Szabó Mihály, Szabó János verekedés közben súlyos testi Sértést szenvedtek. A tettesek a kir. bíróságnak átadattak;

K.-Ladányban Kujbusz János fási pusztai hónapos cseléd Illés Sándor gazdasági Írnokot azért, mert ez őt nádpálczájával megütötte, a szénahordó rúddal fejbe vágta úey, hogy az életveszélyes, sérülést szenvedett. — A tettes a kir. bíróságnak átadatott.

Öcsödön a m. kir. csendőrség annak jött nyomára, hogy egyes kuruzsló asszonyok a magzatelhajtással üzletszerűen foglalkoznak. A bírói vizsgálat folyamatban van.

A vagyonbiztonság jelentékenyebben a következő esetekben zavartatott meg:

Kétegyházán ismeretlen tettesek augusztus hó 9-én éjjel Szabó Önutz és Borbély György házába betörtek s az előbbitől 20 frt készpénzt, az utóbbitól 490 frt értékű ingóságot loptak el, Szeghalmon Ambrus Mihály F. Tóth Istvántól augusztus 26-án 200 frtot lopott el.

Ugyancsak Szeghalmon Baranya József Sári Andrásnétól 8 frt, Sós Istvántól szintén 8 frt értékű ruhaneműt lopott el. — Molnár Lajos, Molnár Anta', Balog János, Pribil János, Puskás Ferencz körös-ladányi iparos tanonezok két hó lefolyása alatt Neuschvender József korcsmáros pinezéjéböl 110 frt értékű szeszes italt loptak el,

Gyulán Hoffmann Sámuel kárára nagyobb mennyiségű búza, Bujdosó József kárára 12. frt lopatott el.

Mindezen, valamint a jelentéktelenebb esetekben is, a vizsgálat folyamatba tétetett.

Tűz 10 esetben volt.

Baleset a következő esetekben fordult elő:

Tót-Komlóson Kaiser György a torony- meszelésnél lezuhant és szörnyet halt,

Nagy-Szénáson Szabó Pálné a petróleumlámpa szélyelrobbanasa folytán szenvedett súlyos égési sebeket.

Nagy-Szénáson az augusztus 7 én dúlt nagy vihar a gróf Károlyi-féle nyulasi puszta részen egy gulya istálló összedült s a kanászszámadót és fiát agyonütötte.

Kondoroson Rágyanszki Pál egy éves gyermek, K.-Tárcsán Kardos Lidia, Gyomán Boda Antal vízbe fuladtak.

Szarvason Szobegyinszky Pált augusztus hó 21-én lovai elragadták s nevezett a kocsiból kiesvén, a szenvedett sérülések következtében meghalt.

Csabacsüdön Litauszki Györgyöt a villám agyonsujtotta.

öngyilkosság egy esetben fordult elő, neI

■HM