Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-07-12 / 28. szám
férje Gubicza János, gyermekök: Aranka; Béla és neje Szika Anna, gyermekeik : Lujzika és Lajoska ; István és neje Schön Mária, úgy Féhn Katalin és férje Galamb Ferencz gyermekeikkel; János és neje Szabó Eszter; Petronella és fórja Barroisz Ödön gyermekeikkel; Rezső és neje Másik Lujza; _ továbbá számos rokonok és jó barátnők nevében fájdalmasan megtört szívvel tudatják a legjobb anya, nagyanya, nevelő anya, rokon és barátnő özv. Féhn Jánosnó, szül. Spitzelburger innának f. év és hó 5-én délelőtt fél 9 órakor életének 72-ik özvegységének 20-ik évében, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradvá nyai folyó hó 6-dikán délután 5 órakor fognak a római kath. szertartás szerint a Szent-Háromság temetőben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent-mise-áldozat pedig folyó hó 7-én reggeli 7 órakor fog a rom, kath nagytemplomban az ég urának bemutattatni. Gyulán, 1896 julius hó 5-én. Áldás és béke hamvaira. H a lálozás. Gróf Bolza József békésmegyei nagybirtokost fájdalmas csapás érte. Tizennégy hónapos kis lánya Ilona, Tíszakürtöu meghalt. A kis gyermek holttestét Szarvasra hozták és ott temették el a családi sírboltban nagy részvét mellett. Eljegyzés. Manner Lujzát, özv. Hanner Gusz távné kedves és szép leányát eljegyezte Karajman Athanáz posta és távíró tiszt. Szívből gratulálunk. A csabai iparos-ifjak művelődési egylete julius 18-án a „Széchenyi-liget* uj színkörében, saját pénztára javára zártkörű (ánczvigalmat rendez. Ártatlanul gyanúsított. A nagyváradi marhavásárra kedden bement Csáki Sándor püspöki lakos is ki magával 600 forintot vitt, hogy abból marhákat vásároljon. A vásáron találkozott Ánka Mojsza kupeczczcl, ki is őt többször átölelte s mintegy rábírni kónyszeritette, hogy tőle vásároljon jószágokat s hogy időközben eltűnt a Csáki 600 írtja, természetes, hogy a gyanúba nem más, mint Anka Mojsza. esett. Le is tartóztatták. — Gerő Ármin rendőrkapitány vezette ez ügyben a vizsgálatot s rögtön tudakozódott Anka Mojsza anyagi viszonyai felől a gyulai rendőrkapitánynál, honnan azon válasz ment, hogy ez egy vagyonos i tisztességes életű egyén. Gerő Ármin, miután meggyőződött Anka ártatlanságáról, őt azonnal szabadlábra helyezte i egyszersmind a tettes nyomozása végett megindította a vizsgálatott, mely hihetőleg rövid idő alatt eredménynyel fog járni. Vizbefult lovak. A Fehér-Körös gyulavárii hid- jánál évről-óvre megvannak az örvényesen, kanyar, gósan folyó mély víznek nyári áldozatai. Szerencsére, most az egyszer nem emberáldozatról van szó, hanem három lóról, melyekkel Varga Mihály kocsiba fogva, itatni hajtott a vízhez. A lovak valahogy megbokrosodtak és belevittók a szekeret a vízbe..A szerszám azonban akadályozván az úszás-' ban, mindhárom ló odaveszett, elmerültek a szekérrel együtt s a szekérrel belefordult fuldokló Vargát is a közeli halászok mentették meg, rudat nyújtván be neki a viz közepéig. Az érzékeny anyagi kár Lakatos György gyulai lókereskedőé, az övé lévén ugyanis a három szerencsétlen vizbefult pára. Popp Alajos gőz, kád és villany fürdőjét, úgy urak mint nők részére hideg gyógyfürdők czélszerü vételére s használatára is berendezte, mely gyógymód az orvos urak által rendelet szerint lesz egész tökéletesen kiszolgálva és "kezelve, és a mely gyógyfürdők által az alantirt betegségegnél kedvező eredmények érhetők el u. m.: a különféle idegbajoknál, a vér és véredény rendszertől függő megbetegedéseknél, a légző szervek bajainál, az emésztőszervek betegségeiben, rossz emésztés, étvágytalanság, gyomorgörcs, üdölt gyomorbélhurut, szokványos székrekedés, a lép és máj különféle bajai, csúz és köszvényes bántalmaknál, úgy szinte a hugy és ivarszervek bajainál stb. Mikor a czigány mulat. A bánfalvi czigányok- nak úgy látszik jobb kereset a nyári foglalkozásuk, a vályogvetés, mint a téli, mikor lakodalmakon, disznótorokon húzzák a falu népének a talp alá valót. A vályogvotés annyit hozott a konyhára, hogy még mulatni is telt belőle s Hofier Vilmos korcsmájában a „banda*, Ajtai Ferdi, Farkas József és László személyében olyan „ricsaj* czigáuyos murit rendezett, hogy nem csak a szomszédság, hanem még a bánfalvi rendőr is felébredt a nagy kiabálásra. Be is szólt nekik a korcsmába, hogy „csendesebben vigadjanak". A czigányok azonban felelet helyett feléje vágtak egy üres pálinkás bütyköst, úgy hogy a rend éber őre, alig tudta visszakapni a nyitott ajtón fejét, megmentvén a betöre- téstől. A nagy lármával folyó mulatságra csakhamar a csendőrség is figyelmes lett és a csendőr járőr szétugrasztotta a berúgott, garázdálkodó bandát a korcsmából. Ciynlai élei. A lárrpagyujtó elfelejtette megtölteni a lámpákat, a holdvilág pedig közbejött akadályok miatt nem jött fel. E két körülmény kifolyása volt az a baby- loni sötétség, mely a múlt napok egyikén elborította a templomteret. Késő éjjel volt. A láthatáron, a várkört felé már pirosodni kezdett az ég alja s a gönczöl szekér rudja ugyancsak lefelé görbült, jelezvén az éjfél elő- haladottságát, mikor már „minden jó lélek* odahaza van és nem csatangol az utczákon. * Én azonban, véletlenül nem tartozván a jó lelkek közé, még az utczán kóboroltam, élvezve a langyos nyári éjszakát. A toronyóra -lassan, kísérteties kongással vert nem tudom hányat, a piacztéren pedig kofák horkoltak az Erkel-szobor körül, előre elfoglalva helyüket a pénteki hetivásárra. Épen czigarettára gyújtottam a czukrászda sárkánál, mikor egy hosszú kínos sóhaj ütötte sneg a fülemet, Hallgatództam egy perczet. Semmi kétség 1 — a sóhaj az Erkel-szobor felől jött. Odavitt a kíváncsiság a vaksötétségben. — Útközben ráhágtam egy alvó kofának a fejére. Én zavarba jöttem, ő nem. Félálomban a másik oldalára fordult és azt mondta, hogy : — Ne izéljen kend János I Nem tudom mit álmodhatott? Közelebb léptem a szoborhoz, miután még egyszer hallottam a sóhajtást. A talapzat zenemuzsája, a nappal tátott szájú érczfőt láttam félhomályban, érczajkai közül hatalmas sóhaj szállt fel az éjszaka csendjébe, sűrű egymásutánban. Nem tudtam, ébren vagyok-e vagy álmodom, de a múzsa olyan biztatólag nézett rám sötét szemüregeivel, hogy önkéntelenül is megkérdeztem : —■ Miért sóhajtozik, mi baja ? Az érczfö még egyszer nagyot sóhajtott és legnagyobb bámulatomra megszólalt: — Szegény Kallós ha tudta volna ...... .... — dehogy szülte volna önt — akarom mondani, dehogy öntette volna érczbe a Beschoner gyárban I — folytattam a múzsa kitörését. — Igen-igen . ! sohse hittem volna, hogy én, a ki az opera finom légköréből való vagyok, a zene múzsája, lekerüljek ide a provincziára és egy csomó kofa nyelvelését hallgassam, s állandóan hagymabüz mellett szemléljem reggeltől estig a világot. — Kedves múzsa, ez nem szép öntől. Lám az öreg zeneköltő nem panaszkodik, se nem sóhajt. — Hja 1 Könnyű neki, olyan magasan. Se hagymaszagot nem érez, se kofaveszekedést nem hall, de én . . én ! . 1 Zokogva harapta össze' ajkait. — Tisztelt Múzsa, ismétlem, ez nem szép öntől. Amint látom, éjjel össze is tudja csukni az ajkait, nappaLpedig kitátja a száját, megczá- folva a szobrászat alaptételeit. — Hogy miért tartom nappal nyitva ? Mit gondol? — Én osztanám a Scherer Benedek nézetét, azt hinném, hogy énekelni méltóztatik, de ezek után a miket mondott, azt kell hinnem, hogy el akarja nyelni a kofákat! — Ön jó embernek látszik, de nem találta volna ki a subiczkot. — Kérem, kérem, sohse voltak ilyen vágyaim 1 — No hát hallgasson ide. Tudja-e, hogy mióta lehullt arczom elől a lepel, mióta áll az Erkel-szobor, azóta Gyulán nincs senki, a ki többet tudna mint én. Én tudom azt, hogy X-ék mint ebédeltek tegnap, ki kurizál a házi kis asszonynak, hány kiló húst szoktak vitetni ebédre, nyelves-e a háziasszony vagy nem, kibe szerelmes az ifiúr, hogy verekszik a feleség a férjjel, mikor éjszaka berúgva hazamegy és feldönti a lámpát, és hogy mennyivel adós X. úr a mészárszékben. Szóval X-éknek, Y-éknak és mindenkinek tudom a legbensöbb családi viszonyait. Itt beszélik meg reggelenként a piaczon a rácsozat előtt s nekem azt végig kell hallgatni. — De azt csak nem tudja, hogy én még nem fizettem ebben a hónapban a szabónak részletet?— kérdém ijedten. — Ojél még a múlt hóban se! Puff neki, Erre már elhallgattam. Az érezfej beszélt tovább. — De ez még semmi. Hanem mikor a dobozi asszony elfoglalja a gyulai kofa helyét a piaczon. Akkor ., . akkor ... összekapnak, kiabálnak, a legzajosabb operafinale, mikor a hárfától a bombardóig minden fújható, húzható, pengethető, üthető hangszer fortissimo adja a hangokat, valóságos szélcsend ehhez a lármához képest. Aztán hogy mit kiabálnak?! még az én bronzarezom is belepirúl, mert tetszik tudni, nekem jó nevelésem van ám! — Kérem, kérem, azt elhiszem, de miért tátja a száját 1 — Még most se jött rá ? Azért tátom ki a számat, hátha valaki megszán és belenyom egy szivart, mert istenucscse nem soká birom dohányzás nélkül ezt az állandó hagyma szagot. Ön nem igy tenne ? — Nem! — Hát? — Odébb állnék inneni Tudja mit, jöjjön velem sétálni... . — Szemtelen! Minek tart engem! Éjszaka, gardedám nélkül, egy idegen, fiatal emberrel I Jegyezze meg uram, hogy én jónevelésü nő vagyok1 Többet nem szólhatott, Amig beszélgettünk kívirradt és a feltápászkodó kofák ugyancsak gyanús szemmel néztek rám, hogy mit morfondírozok egyedül a szobor körül. Hazamentem én is aludni. ♦ ♦ * Ez a történet különben, nem velem esett meg. Egy jó barátom mesélte el a tegnapi népkerti sétán. Én nem hittem el neki, azt hiszem, önök sem, Pedig kánikulában megbecsülhetetlen kel léke az ujságcsinálásnak az olvasó közönség hiszékenysége, Sok mindent el kell hinni, ttyáron uborka szezon alatt! Teszem azt, hogy_ Kétegyházán egy oláh asszony négy kis fiúnak lett egyszerre a mamája, vagy hogy Körös-Ladányban kincsesládát talált a rektor kocsisa. Az uborkaszezon teljes beálltát az a bizonyos nagy boczi jelzi, amelyiknek — saját tudósítónk szerint — hat lábú kis boczit hozott a gólya. Ha ezeket mind el lehet hinni, miért ne lehetne egyebet is? Szóljak különben még a színészekről, a kik szerdán már megkezdik az előadást? Szóljak a törvényszéki palotáról, melyre előre áldomást ittak, mint a medve bőrére? Elmondjam,.hogy húzta a nagy bőgőn Diósy bácsi ? Hiszen ihatunk már mi a medve bőrére, mert fogjuk a maczkó bundáját! Kövezik a Jókai-utczát is, ez is lehetetlen — kánikulái hir, Átlag 8 hordó sör fogy el a belvárosban óránként és ökölnyi nagyságú verejtéket izzad odakint az arató napszámos. A diákok mind ide haza vannak vakácziózni, a kicsik is, a nagyok is, én pedig ha dugóhúzót csinálnak belőlem, akkor se tudok többet Írni a kánikuláról —re. Irodalom és művészet. Az Uj Világ csodái! (Laurencic Gyula igazgató). Nagyszerű, leirhatatlanul érdekes az az amerikai diszmü, melyet a „Pesti Napló* kiadóhivatala előfizetőinek és a közönségnek nyújt. Egykor az emberek távoli csodavilágról álmodoztak, a melyet a fantázia a mesék pompájával, kincsekben kiszámíthatlanul gazdagnak képzelt el. E csodavilág után való forró óhaj arra ösztökélte a bátorszivüeket, hogy fölkeressék. Sok tévelygés után megtalálták a már szinte mesévé vált régi Indiát, fölfedezték leirhatlán merész, hosszú tengeri utazás után — az Újvilágot. De a forró óhaj nem csillapult, mert a csodákat, a melyeket vártak, nem találták meg. Az a világ tehát, a melyról oly sokat ábrándoztak, csakugyan ábránd világ volt? Nem. Meg volt az, a czélt elérték. Csak az élő valóság és a birtok és élet után való kemény harcz nem engedte, hogy az álom valóságát észrevegyék. Évszázadoknak kel le elviharozniok, mig az emberiség arra a meggyőződésre ébredt, hogy mit nyert ezzel az uj világgal. A mit az ősök óhajtottak, azt a késő utódok látták teljesítve. Igen, Amerika valódi csodavilági A mérhet len kincsek meg voltak, csak mélyen el voltak rejtve a föld ölében, arany, ezü*t és más fémek gazdagítják e földet, úgy, hogy még hosszú idő fog elmúlni, a mig az utolsó drágaságokat a felszínre fogják hozni. És az ország szépségei ? Szebbek, mint a milyenekről álmodoztak, nagyszerűbbek, mint a mennyit a legmerészebb fantázia el tudott képzelni, túlságosan gazdag természeti csodákban, a melyekhez hasonlókat a világ egy tájékán sem találhatunk. Persze, a legnagyobb, a legkülönösebb csodája e világnak, oly csoda, a mely csak később keletkezett -- az ember és az ő művei. Éppen a birtok után való kemény harcz, a melyet csak lépésről- lépésre lehetett elfoglalni, a csodálatos történelmi mult, a melyről annyi emlékszobor regél, Amerika embereit azokká tette, a milyenek most; energiájo- kát megaczélozta, erejöket kifejlesztette és elméjö két úgy alakította, a milyenné minden tekintetben eredetien, az ó-világ bámulatára lett. Erős kötelék fűz bennünket magyarokat az uj-világhoz. Nincs város, gyarmat az uj-világban, a melyben a magyar elem kiváló szerepet ne játszana. Amerika Magyarország számára uj otthonná változott és csak kevesen lehetnek Magyarországban, a kiknek gondolatai ne kalandoznának át a távolba, abba a világba, a hol egy szív dobog értök, a hol talán egy testvérök, egy rokonuk, egy barátjuk él. Üdvözlet, kézszoritás az, melyet Amerikából küldenek az itt követkeső lapok az anyaországban élőknek. Honfitárs hozta létre technikai tökélylyel ezeket a pompás lapokat, a melyek nemcsak Amerika csodavilágát mutatják minden nagyszerű, szép alakulásaival, de eleven és vonzó leírásokban a szellemek és szemek is elvarázsolják a csodáit mindazoknak a városoknak és helységeknek keleten, nyugaton, délen és északon, a hol honfitársaink élnek, az uj-világban 1 Ezen diszmü 16 hetenkénti füzetekben 16 gyönyörű képesfödél alatt csak 40 krért kerül kiadásra és Magyarországon mindenütt kapható úgy magyar, mint német szövegben. Gyulán Dobay János könyvi kereskedésében. Fürdőző és nyaraló hölgyeink legkellemesebb utitársuk a „Zeneid Magyarország11 ez a már mindenütt ismert s alig nélkülözhető zongora zenemű folyóirat, mely negyedévi csekély 1 frt előfizetési árért 6 füzetben 60 zeneoldalon a legszebb s legdivatosabb zeneajdonságokkal látja el előfizetőit s igy a nyaraló idény alatt is legkellemesebb utitársa lesz zenekedvelőinknek. Ama megjelent julus l-sei 13-dik szám is, mint egyébbkor a legszebb s legfelkapottabb zeneujdonságokat hozza, u. m. I. Be- reczk Kornéltól „Szállj el innen* magyar dalt. II. Vollstedt /2-től a „Bestige Brüder* hírneves szerzőjétől „Szép májusban — párosán* czimü rendkívül szép és dallamos keringőt. III. dr. Ament Leó, „Gavotte a la Court*' A most megújuló félév alkalmával mindazoknak, kik a jó és határozottan distingvált szép zenét kedvelik előfizetésre ajánljuk a rendkívül olcsó és derék zenemű folyóiratot. — Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ kiadóhivatalában Budapesten, VII, Csengery-ntcza 62. sz. a. Mutatványszámot bárhova ingyen és bérmentve küldenek. Gyulán Dobay János könyvkor skedé- sében. Az 1848—49 iki magyar szabadságharcz története^ czimü munkából most jelent meg a 62-ik füzet, amelyben Gracza György a tisza-füredi táborozás eseményeinek keretében Dembinszky megbuktatását mondja el nagy élénkséggel számos uj adat fölhasználásával. A füzet egykorú képei ezek: 2 lap Tassy Béla olmützi emlékkönyvéből, Balogh János, Kongrévrakéta gyújtója, a szolnoki diadal 1849. márcz. 5-én, Cavour gróf, Szardínia miniszterelnöke. Részlet a szolnoki csatából, Mazzini József az olasz szabadsághős. KZözgr a,zd.sbsáugr. Az aratási munkálatokhoz az elmúlt héten megyeszerte sörényen hozzá láttak és a száraz szeles időjárás kedvező hozzájárulásával, keresztek és vontatók légiói borítják a szántóföldeket. Búzából a termés kilátások — leszámítva egyes kisebb határrészeket, — úgy mennyiség mint minőség tekintetében kedvezők, amennyiben kis holdanként átlag 18—20 keresztet lehet számításba vennünk, 38—45 kgr. egészségesen ért szemhozammal. A jókorább vetett búzák szinét a hosszan tartott esőzések károsan befolyásolták. Árpából nem számíthatunk hasonló termést semmitekintetben sem, mert a jókori kövérebb vetések időközben összerogytak és sok szorult és lazaszemű kalász látható bennük. A késői vetések ritkák és alacsony növésüeknek maradtak, ezek minőségileg jobb termést ígérnek. Az árpahozam kis holdankinl átlag 12—15 kereszt 40—45 kgr. esőverte sárgás szinfl szemekkel. A zab még teljesen zöld elég jó kalászokkal, több helyeken ritka sovány, az eső használt neki, valamint a kukoricza legtöbb helyen igen buja, vastag szárú és jól csövedzik. A munkásviszonyok általában kielégítők, leszámítva azt, hogy még több munkáskéz is kaphatna megfelelő alkalmazást. Évek óta nem volt olyan üres a város munkások tekintetében mint az idén. Egy 'pár takaró átlagos keresete, a 10—12 frt értékű személyzetben! járandóságon felül, 5—6 mm. búza, 2 mm. árpa. Egy kaszás napszám a jövő hét derekáig 2 írtra tehető. A termés jóságának különben egyik legnagyobb bizonyítéka, hogy — talán az egyetlen Csorvás kivételével — a földtulajdonosoknak a részes aratókkal nem volt semmi bajuk és hogy a hatóságnak sehol sem kellett e miatt közbelépni. Az aratás és a vasút Az államvasutak igazgatósága figyelmeztető levelet küldött a hatósághoz az aratás dolgában. Fölhivandónak tartja a gazdaközönség figyelmét arra, bogy a vasútvonal mentén fekvő földjein a buzit a pályatest vonalától mintegy 50 ölnyire helyezze el, illetőleg rakja vontatókba, mert máskülönben a learatott termést köny- nyen felgyújthatja a mozdonyok kéményéből kiszálló szikra s ezen károkért a’ vasutak igazgatósága nem szavatol. A Gyulán elhelyezett m. kir. honvéd csapatok széna, alom és ágyszalma, valamint tűzifa szükségletének 1896. évi szeptember 1-től 1897. évi augusztus hó 31-ig terjedő időre való biztosítása czéljából folyó évi julius hó 30-án délelőtt 10 órakor Gyulán a m. kir. gyulai 2-ik honvéd gyalog ezred kezelő tiszti irodájában írásbeli zárt ajánlatok alapján ár-' lejtés fog tartatni. Biztositandó mennyiség körülbelül: 2300 métermázsa széna 1200 „ alom és ágyszalma és 780 köbméter kemény tűzifa. Bánat pénzül leteendő: A szénára 265 forint. A szalmára 45 „ A tűzifára 130 „ A közelebbi feltételek és az ajánlati minta Gyulán a m. kir. gyulai 2-ik honvéd gyalog ezred kezelő tiszti irodájában betekinthetők. Iparostanulók és segédek az országos kiállításon. Az ezredéves országos kiállítás időleges kiállításának keretében e hó 15 tői jövő hó 15-ig terjedő időszakban az iparostanulók, segédek és munkások készítményeiből külön kiállítás rendeztetik, melynek az a czélja, hogy a fiatal iparos nemzedéknek alkalma legyen nemzeti kiállításunkban szorgalmának és ügyességének eredményét bemutatni s hogy e kiállítás révén további fejlődésére és előmenetelére buzdítást nyerjen. Ez időleges kiállítás iránt országszerte élénk érdeklődés mutatkozott s a már ma is konstatálható eredmény után ítélve az meg {fog felelni kitűzött czéljának. Tekintettel e szakkiállítás specziális hivatására felhívom a fiatal iparos nemzedéket, hogy a 12.372. sz. a. folyó évi január havában a kereskedelmi- és iparkamrákhoz intézett rendeletemben* biztosított kedvezmények igénybevételével a vidékről is minél több segédmunkás tekintse meg ez alkalommal az ezredévi országos kiállítást és közvetlen tapasztalat és szemlélet utján szerezzen tudomást ennek az iparra messze kiható fontos tanúságaiból. Egyszersmind tudomására hozom, hogy e szakkiállítás f. évi julius hó 15-én nyilik meg 1 kiállítás területén levő „időleges kiállítások csarnokában. Budapesten, 1896. julius hó 10-én. Az ezredéves kiállítás országos bizottságának elnöke ; Dániel, kereskedelemügyi m. kir. minister. "Lapunkban annak idejében közöltük. Sttrk,
