Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-24 / 21. szám

főleg azon czél tartandó figyelembe, hogy a jegyzők egyrészt a díjazással járó magánmunkálatai mellett a hivatali kötelességek teljesítése hátrányt ne szenvedjen, másrészt, hogy a községi jegyzők ne végezzenek oly ügyben a felek érdekében munkát, melyben egyszersmind nnint hatósági közegek járnak el. Teljesen megfosztani a jegyzőket az ilyen munkálatok- végzésének jogától, természetesen nem. volna a jegyzőkre nézve méltányos, a községre pedig épen sok esetben hátrányos lenne már csak azért is, mert sok községben más egyén, ki azt elvégezné, nincsen, vagy..a teljesítendő írásbeli munka oly csekély, hogy annak csakis díjszabályzattal megkötött egyén általi végzése nem sérti különösen a szegény sorsú lakosok érdekeit.

Gyula város kérvényének, hogy a hon- vódhuszár laktanya kibővítésére forditott költségeit a vármegye fedezze, teljesítése már azért is méltányos, mert a város a beszállásolásért fizetendő igen jelentékeny évi kiadástól mentette meg a vármegye^katona bc- szállásolási alapját.

Fontos és a vármegye közlekedési viszonyait érintő kérdés, vájjon teljesitse-e a vármegye Gerster Béla vállalkozó mérnök kérelmét, melyben az általa tervezett szentes- orosházi vasút költségeihez mintegy 6000 frt hozzájárulást kér. A tervezett vasút a vár- megye községei közül csakis Bánfalvát érintené és annak állomása is 3—4 km. távolságban a lenne községtől, akkor, amidőn a szarvas-orosházi vasút Kis Szénás állomása ezen községtől 10 km.-nyíre van, Ezen csekély előnyért oly nagy összeg megszavazását mi nem látjuk czélra vezetőnek, akkor különösen, midőn veszély fenyeget, hogy a tervezett vasút az általa érintett terület forgalmát a vármegye középpontja felől elterelné.

A vármegyei közművelődési egyesület kérelme, hogy a vármegye közművelődési alapjának jövedelmét engedje át az egyesületnek, akadályokba nem ütközik, mert az egylet a tanrtók jutalmazására és egyébb köz- művelődési czélokra fordítaná az összeget, sőt annyiban előnyös lenne, hogy az egylet, kizárólag ezen ügygyei foglalkozván, talán inkább a szükségnek megfelően tudná azt felhasználni.

Ezeket tartottuk legfontosabbaknak a f. hó 26-iki közgyűlés tárgysorozatából, melyek a hosszú tárgysorozat többi pontjából, fel keltve a .bizottsági tagok érdeklődését, azok bizonyara szép számban fognak a közgyűlésen részt venni és szavuk súlyával a határozatokhoz hozzájárulni.

Vármegyei közegészségi egyesület.

Felhívás.

■ A társadalom különböző érdekeinek előbbre vitelét hatékonyan segítik elő az egyesületek, melyekben az egyedek erői egyesülten, fokozódó mérvben jutnak érvényesülésre. Az_egyesüIetok e hatékonyságát buzgón igyekr-zett is kihasználni társadalmunk, s ma már az anyagi érdekek-, a művelődés és szórakozás legtöbb nemének előbbre vitelére életképeb egyesületek működnek e megyében.

Az okszerű mérséklet, a nagyszellemek- e ritkán nyilvánuld tulajdona jellemzi Kálmán király minden alkotásár. Oly eszméket, érzelmeket keltett s ismertetett meg a nemzettel, melyeket a polgárosodás emelt felszínre. Minden alkotását az örök igaz — <u ember szeretett alapján emelé fel; minden alkotásába a szabadelvűsé^ s a magyar nemzeti szellem erejét ömlesztetté.

Nem zárta- ki Kálmán a nemzet fejlődése teréről az idegen szellemet sem, amennyiben az az örök igazság, az emberszeretet nyilvánulása, a polgárosodás követelménye volt; de soha sem rövidítette meg az őrök igazság, emberszeretet, a polgárosodás kedvéért a nemzetet jpgai ban ; nem sértette me; soha a jog, az alkotmány lényegét, sőt oly tiszteletben tartotta a nemzet «szabadságát, hogy kész volt azokat még., felségjogon hátrányára is növelni.

Mily nagysága ez az emberi és államférfim értéknek, különösen azon korban, midőn a királyi hatalom isteni eredete kezd minden jog, minden érdek fölé_ emelkedni.

Midőn a király, valószinüleg 1096-ban a ve- lenczei dogéval béke alkudozásokat folytatott, azt irta ennek, hogy .ajánlatára mind eddig azért nem felélt, mert úgy van meggyőződve, hogy a béke nem lenne elég erős, ha az egész ország tanácsának beleegyezése nélkül köttetnék az meg.“ ~ _

Kell-e ennél fényesebb bizonyíték a nemzet alkotmányos jogai tiszteletben tartására ? Nemzeti akarat adja meg a békekötés s háború felségjogának törvényes hatályát.

* Csak egy tekintetet kell vetnünk azon törvényekre, melyeket Kálmán alatt a nemzet alkotott s meggyőződünk arról, hogy azokban a kort messze túl szárnyaló eszmék, szabadelvüség vannak lefektetve; oly eszmék, oly szabadelvüség, melyeket bármefy nemzet törvénykönyveiben hiába keresünk, s melyek „Kálmánt, mint törvényhozót magasabb polczra állítják minden kortársainál, kik állásuknál fogva a népek sorsát jobb felé vezérelni hivatva valának.“

A nemesen érző szívnek, fenkölt szellemnek, a szabadelvűségnek .alig lehet erősebb bi- zoriyJtéka mint az; hogy, töryényeiben, melyek nem igyekeznek a polgárosodás természetes haLátva ezt, meglepő, hogy legfőbb javunk-, és mindennemű fejlődésünk alapfeltételének, a köz egészségügyének megóvására és előmozditására nincs megyei egvesülctünk, holott talán misom igényli annyira az egyesületi hatékony közremunkálást, a az egyesülésben rejlő erő kihasználását, mint az egészségügyé, melyet megvédeni, érdekeit kiszolgálni és előbbre vinni a hatóságoknak, általánosságban mozgó és a különleges érdekekre ki nem terjeszkedhető, eszközei nem teljesen alkalmasak s mely legjobban igényli, hogy az érdekeltek önmaguk is hozzájárulnak, óhajtásaiknak, igényeiknek, megfigyeléseiknek, a hatóságok tudomására hozása által való közvetett, és a hatóságokkal közösen működő testületben való közvetlen orvoslására.

A küzdelem az embereknek mindenféle meglevő,. s elképzelt szellemi, vallási, politikai stb. jogainak kiküzdésére és megvédésére, elfeledteti az emberekkel a legnehezebb és legfontosabb küzdelmet, a legveszélyesebb ellennel való védekezést: a betegség, az annak nyomán csirádzó nyomor és a testi, valamint faji elsatnyulás ellen való küzdelmet.

Bizonnyal innen e hézag egyesületeink sorozatában.

E hiányon segítendő megyei közegészségi egyesületnek alkotását vettük tervbe, s tisztelettel felkérjük a megyei társadalomnak a közegészség ügyével hivatásosan foglalkozó egyeseit, valamint a köz- egészségügyének ösmert barátait szíveskedjenek a f. hó 26-ikának délutáni 3 órájára a vármegyei székház kisebb tanácstermébe értekezletre összejönni, hogy ott egy megyei közegészségügyi egyesületnek megalakítását, a megalakítás módozatait megbeszéljük s e részben a szükségesnek látszó intézkedéseket megtehessük.

Kelt Gyulán, 1896. évi május havában. Hazafiul üdvözlettel

Dr. Zöldy János- Dr. Fábry Sándor,

m. főorvos. alispán.

Hírek.

Piros pünkőst nápjára ébredtünk. A Szent lélek- közöltetésének, a szeretet vallása megalapításának emlékünnepe e nap, amelyen az előre ha ladott tavaszi idő teljes színpompáját fejti ki. A nagy természetnek pünköst a kedvencz ünnepe; fü fa s virágok teljes fejlődésben, a lég balzsam illata csaknem megrészegitő, mindenütt élet, mindenütt derű s vidámság sugároz elénk. A szórakozások is leginkább ez ünnephez fűződnek és bizonyára úgy volna ez most .is, ha a millennáris ünnepélyek alig két héttel meg nem előzték, volna. Ez okból elma rad a békésinegyei gazdasági egylet által rendezni szokott' lóverseny és sok más egyéb mulatság .is. Gyulán tudvalevőleg három napos az ünnep és pedig a harmadik nap a nagy jégpusztitás emlékére városi fogadalmi ünnep, amelyet hitfelekezeti különbség nélkül tartanak meg.

A királyi család gyásza, mely Károly Lajos, főherczeg trónörökös halálával az uralkodó házat érte, városunkban is kiváló részvétet keltett. A közhivatalokon, megyeházán és városházán megjelentek a fekete lobogók, kifejezést adván a magas halott iránti részvétnek.

A vármegye rendes tavaszi közgyűlése kedden veszi kezdetét és tekintettel a hosszú tárgysorozatra, valószínűleg két-három napig fog tartani. Nem igen van rá reményünk, hogy a közgyűlés erősen látogatott légyen; a vidéki bizottsági tagok bejövetelére nem igen lebet számítanunk, egyrészről a most

ladásának utján „a népit az úgynevezett felvilágosodás ostorával hajtani előbbre“ — a halál- büntetésnek még nyomára sem találnák ; s büntető törvényei, — mi ma is még jóformán csak törekvés, nem annyira a megtorlás, mint inkább a jávitás elvének hódolnak.

Lehet-e a felvilágósodottságnak fényesebb bizonyítéka, mint ez a torvény : »boszorkányokról, kik n :ra léteznek, seir.mi szó ne legyen“. S a nép, melyet ily törvény alkotására, elfogadására vezetni lehetett a XI. században, remélhetett, megérhetett ez ;r éves állami létet.

S e tötvényben nem csak a felvilágosodás az, melynek fénye a XI. század homályából felénk dereng, hanem az . erős jogérzeté is, mely törvénybe iktatja azon jogelvet, hogy csak büntettek képezhetik birói eljárás' tárgyát, s csak bűnösökre terjedhet ki a büntetés szigora.

És lehet-e a szabdelvüségnék a XI. századból erősebb bizonyítékait találni, mint azon törvényeket,- — melyek a zsidókra vonatkozólag alkottattak ?

Talán felismerhető e törvényekben is a kor általános felfogásának, irányának hatása, — de azért mégis látjuk felemelni a porból az üldözőket, — kiket nyomasztó helyzetük nálunk is a keresztény szellemmel meg nem egyeztethető viszonyokba, sőt üzelmek terére sodort. Látjuk nemzetünk körében már a XI. században a jog és az emberi szeretet, sőt testvériség védsánczai közzé emelve azt a népet, melyet eddig, sőt még késő századok múlva is sehol, semmiféle jog, törvény, vagy hatalom fel nem emelt, nem oltalmazott.

De nem az emberszeretet, a könyörületes- ség érzelmeinek diadala a törvényben az, — mely figyelmünket megragadhatja, — hanem az,

— hogy látják hazánkban, «tár a nyolezszáz év • vei ezelőtt érvényesülni a jognak oly alapelvét,

— melyre Európa bármely államában sem találunk. — Ez a förvénj előtti egyenlőség. Kereszténynek és zsidónak Magyarországon, Kálmán király uralkodása alatt, — magánjogi viszonyaikban csak egy igazság létezett; s ez az igazság,

— melyet mi törvénynyel biztositánk, — a keresztény világ mindenütt eretnekség kinövélezajlott millennáris diszgyülés miatt és főleg azért nem, mert noha rendes közgyűlés lesz, tisztviselői állás betöltésének szüksége nem forog fen. Már pedig — elég sajnos ugyan, de úgy van — csak is tisztviselő választás, és az is akkor ha küzdelemre van kilátás, tudja a törvényhatósági bizottsági tagok érdeklődését még ébren tartani. A közgyűlés fontos tárgyairól részint lapunk múlt -számában, részint más helyen mondjuk cl nézetünket.

Békésvármegye állandó választmánya folyó hó 21-én ülést tartott, melyen résztvettek Tallián Béla főispán elnöklete alatt dr. Fábry Sándor alispán, dr. Bartoky József, Jancsouics Péter, Oláh, György, Lukács Endre, Csánky Jenő, Berthdty István, Deimel Lajos, Bandhauér György, Kiss Gyula, Schmidt Iván, Hoffmann Béla, Nagy Károly, Konkoly Jenő, Sál József és Lendoay Mátyás. Az ülésen — mely d. e. 9 órától 12-ig és d. u. 3-tól || 7 ig tartott, a közgyűlés tárgysorozatába felvett ügyek kerültek tár gyalás alá és azokban a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatok állapíttattak meg.

A megyei kórháznak az uj igazgató dr. Berkes Sándor mint rangidősebb osztályorvos részére való átadása folyó hó 17-iken történt meg és igy az igazgatói jogokat és kötelezettségeket ő teljesiti. Mint értesülünk, uj kórház létesítése is van tervben és pedig a m. kir. honvédség czéljaira, mely katonai kórháznak tervei is elkészültek és csak is alkalmas telek beszerzésétől függ, hogy a kórház építését megkezdjék.

Csáky szalmája, Úgy látszik, hogy ides-tova már annak kezdik tekinteni a vármegyének végre is mindenféle czimű pótadóból kikerülő pénzeit, amelyekhez boldog-boldogtalan egyaránt formál vagy legalább is kísérel jogezimet. Hogy a csabai iparos dalkör az országos versenyre készül, azt önérzetének konstatálásán kivül készséggel honoráljuk hazafias elhatározásnak is de már azt nem hagyhatjuk kritika nélkül, hogy száz forint utazási költségét a vármegye adofilléreiböl fizettesse, amint ezt a vármegye közgyűléséhez intézett folyamodványában kéri. Voltak már máskor is országos dalárünnepélyek és pedig messzebb földön mint Budapest, amelyekre nagyobb utazási költség is kellett, mint most Budapestre és a vármegye községeibon levő dalegyletek vagy saját pénztárukból, vagy tagjaik privát zsebéből fedezték a költséget, anélkül hogy erre a vármegye pénzét kérték volna. Megvagyunk ugyan győződve, hogy a törvényhatósági közgyűlés megfogja tagadni a kért költséget, — az összeg csekélységének figyelembe vétele nélkül — elvi szempontból, mert különben mindenfele egyesület jogezimet találna akár kongresszus, akár más alkalomból a vármegye segélyére, még pedig talán alaposabb jogezimet, mint egy dalkör, mely .— anélkül, hogy legkevésbé csorbítani akarnánk az országos 'dalárversenyek hazafias és kulturális jelentősegét — mellesleg és főleg lehető legpompásabb alkalma a szórakozásnak, amelyben résztvevőktől nem túlzás megkövetelni, hogy mulatságuk költségét saját egyéni vagy egyleti áldozatkészségükből fedezzék. A vármegye közönségének adófillérrei nem ilyen czélra valókés rekrimi- náczió nélkül Írva, egyéb, noha a mostaninál indokoltabb czélra is már megtagadhatok lettek volna.

Uj közúti felügyelő. A kereskedelmi miniszter Nagyváradra P'ünkösti Ferenczet nevezte ki közúti felügyelőnek. Az új közúti felügyelő hatáskörébe tartozik a gyulai államcpitészeti hivatal, illetőleg Békésvármegye területe is.

Előléptetések. A pénzügyminiszter Csák György pénzügyi tanácsos, gyulai kir. pénzügy igazgatót f

sének, bűnnek tekintett, — hazánkban mint törvény szent volt.

S valóban szenvedett-e ez által valamit az emberszeretet magasztossága, — megrendült-e csak egy hajszálnyira is á keresztényi vallásosság-?

A birtokszerzés szabadsága, mit újra csak korunk igtatott törvénybe, szintén nagy jelentőségű ténye Kálmánnak, A nemzet testébe vette fel ezzel a magyar, az általánosan elitéit népet, — honpolgárokká avatta a hontalanokat. — Hol találjuk- e törvénynek mását e korban, sőt századok elöhaladása folyamán is széles e világon ?

Á jogrend uradalma az, mit e nagy király alatt, hazánkat a jóllét magas fokára emelte. Igazságszolgáltatás, közigazgatás terén létesített alkotásai jóformán a fejlődés új ösvényére terelték a nemzetet. — A törvények pártatlan végrehajtása felett való őrködés: mint a királyi hatalom s kormányának legszentebb kötelessége volt a nemzet elé állitva; s a birói hatalom előtt meg kellett hajolnia még annak is, kivel a király hatalmát megosztá, s megtört a birói hatalom súlya alatt maga a kötelességsértő királyi hitves is. — Az igazságszolgáltatás nyilvánossá;a, a birói függetlenség, felelősség elvei már Kálmán király alatt s általa teljes érvényesülést nyertek.

A vármegye ekkor bontakozik ki a magán jelleg szűk korlátái közzül s nyer határozottabb közjogi jelleget és nevet. Kálmán illeszti be azt alkotmányunk keretébe, mint államkornoányzati intézményt. 3 | hozza azokat egymással s az államkormánynyal szorosabb összeköttetésbe, — tág tért nyújtván abban az önkormányzati jognak.

Mily szindúsan lehetne festeni e nagy Árpád király rövid uralkodásának korát 1 A kép melyet feltártunk, csak halvány vázlatos kép; de az egy-két vonás is meggyőzhet bennünket arról, hogy államéletünk első századaiból is ra- gyog reánk, az ezredévet megért Utódokra a felvilágosodás fénye, s menthetünk példát s ebből erőt a régmúlt idők emlékeiből is, az ezredév határvonalánál,, előhaladási törekvéseinkhez,— a nemzeti fejlődés nagy munkáihoz.

Oláh György.

évi április elsejétől, Paál István és Petykö Géza p. ü. titkárokat pedig Január 1-től kezdődőleg az illető állomány második fokozatába léptette elő.

Erkel Ferencz szobrának vasrácsozata, melyet Kalocsa István gyulai lakatosmester ízlésesen készített el — a szobor körül felállittatott és igy a munkálatok elkészültek, úgy hogy most már csak a szobornak talapzatra való helyezése van hátra mi a leleplezési ünnepélyt előzőleg, természetesen fedett sátorban, fog rövid idő múlva megtörténni. A leleplezési ünnepélyre nézve a jövő hét folyamán beszélik meg az intézkedéseket.

Megszűnt luxusvonat. Az aradi kereskedelmi és iparkamara felterjesztést tett a kereskedelemügyi ministerhez, hogy a budapest-aradi luxusvonat, mely drágasága, miatt amúgy sem fizette ki magát, újra visszaalakitas8ék gyorsvonattá. A szomszédos vármegyék támogatása folytán a miniszter helyt is adott a kamara felterjesztésének s az arad-buda- pesti luxusvonatot beszüntette s azon tehát újra a gyorsvonati vitoldijak vannak érvényben. >

A közművelődési egyesület múzeuma az ünnepek alatt s azontúl minden ünnep és vasárnap délután nyitva lesz s a közönség az újra rendezett szép tárgyakat megszemlélheti. — Az év folyamán igen sok, értékes s becses régiséggel gyarapodott a muzeum. Gróf Wenckheim Géza, Keller Imre, Magyar Gyula s Makay Izor honvéd-huszár százados, részben őskori bronz és kő régiségeket, érmeket, részben újabb kori tárgyakat adományoztak. Igen nagybeesüek a Keller Imre által beküldött régi ékszerek, gyöngyök s a Magyar Gyula adománya a Mátyás király korabeli sisak, paizs, keztyűk s kard. — Érdekes törökkori rabbilincset kapott a muzeum a dobozi erdésztől, mely az ezredévi kiállításra felküldetett. A muzeum gyarapodása, a nagy közönség érdeklődésétől függ. — Vármegyénk gazdag tárháza a régiségeknek s a közművelődés érdekeit szolgálja, ki a már jelentékeny színvonalon álló múzeumot azokkal gyarapítani törekszik.

A polgári iskola kegyelete. Megboldogult szerkesztőnk, Dobay János emléke iránt szépen rój ja le kegyeletét a gyulai polgári iskola. Mint alapítójának emlékére és nevére alapítványt fog letenni, melyből szegény tanulók rajz- és Írószer szükségletei fognak fedeztetni. Ez okból a készülő nagyszabású majálisra gyűjtést indított a szülők és közönség körében s a majális tiszta jövedelméből teszi majd le az alapot. A 25-ére tervezett majális junius 3-ára halasztatott, mikor is kényelmes vasúti összeköttetés fogja kiszállítani az érdeklődők nagy számát a városerdőbe. — A majálison táncz is lesz.

Gyulai ezég kitüntetése. Weisz Mór és társa cognacgyáros vidékünkön méltán megszilárdult és megérdemelt jó renommet kivívott üzletét rendkívüli kitüntetés érte. Ugyanis Ő felsége a király az országos kiállításon folyó hó 15-én tartott szemléjén magas és beható figyelmére méltatta. Perczeket töltött a külsőleg is igen szépet mutató kirakat előtt és azután látható érdeklődéssel kérdezte a ezég képviselőjét, »mióta áll fenn a gyár«? »négy éve Felség«, volt rá a válasz. — „Mekkora a gyártási képességé „40—50 hektoliter naponkint.“ „Ugyebár nagy hasznát veszi a lakosság ennek a gyárnak ?* kérdé továbbá a király. „Igen Felség — volt a felelet. — Azóta jobban értékesítheti termékeinek minden részét és pedig nemcsak a bort, hanem a törkölyt, seprőt is és csakis nyers terményekben dolgozunk.“ A király nagyon megvolt elégedve a látottak felett, aminek távozlával kifejezést is adott. 0 Felsége e magas figyelme méltó elismerése a Weisz Mór és társa ezég kiváló buzgalmának.

Eljegyzés, Fischer vándor kún-szent-inártoni kir. járásbiróeági kiadó eljegyezte Goldstein Mór gyulai szikvízgyáros szép és kedves leányát Ktelkat.

A gyulai r. kath. iskolák ezredévi ünnepélye és majálisa május 20-án rendkívül kedvező időben pompásan sikerült. Szép látványt nyújtott a szentmisére zászlókkal, teljes diszben templomba felvonuló gyermekcsoport, a fiuk, de különösen a lányok festőién szép serege. A templomban a temérdek zászló között diszinagynrba öltözött lányok a felvirágozva térdeplő és kettős hangon éneklő mintegy 1000 gyermek, kiknek arczán kisugárzott a boldogság, — fenséges, szivemelő látvány volt s a meghatottság könyeket csalt a felnőttek szemébe is, akik a templomot teljesen betöltötték. Az egész jelenet a magyar nemzeti érzés, a hazaszeretet impozáns nyilvánulása, párosulva az áhitat, a vallásosság bensőségével és melegével egy kép, egy perez a renaisance korából. Az iskolai ünnepélyek osztályonként külön tartattak, az iskolaszék tagjainak elnöklete alatt; kezdetül a Hymnusz énekeltetett a felső osztályokban kettős sőt hármas hangon. —- Majd alkalmi szávaiatok történelmi visszapillantásokkal váltakoztak; végül a püspöki kar által rendelt szép ima és a „Szózat“ éneklésével záródott be. Minden terem zsúfolva volt a szülők és vendégekkel. 9 órakor ismét a zászlók alá sorakozott a lelkesült sereg s a József városi gyermekzenekar és czigányzene mellett érdekes d'szmenetben vonult a gyulai uradalom remetei majorjába, megelőzőleg Gróh Ferencz lelkész igazgató előtt tisztelegvén — A menetben elől 4 diszmagyar fiú az ország czimerét Vitte vállán zöld

lombsátor alatt, majd a majálisi elefánt következett hátán sátor és gyermekekkel. — Sok tarka bohócz sürgőit és futtatott messze a menőt előtt veloczipédeken, egyszóval változatos és mulatságos volt. A gyermekek megvendégelésére for- ditatott: egy 82 kgrmmos malacz kolbásznak és czigánypecsenyének, 1 borjú, 16 friss kenyér, 450 vajas kalács, 500 sós perecz Künn folyt a játék, táncz, zenekiséret mellett együtt énekolt az egész sereg s a hymnust és szózatot az erdő tizszereson visszhangozta. Igen nagy közönség volt künn, sok előkelő nő, de különösen a polgárság tüntetett nagy