Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-05-03 / 18. szám

Bókésvármegys központi választmánya folyó hó 5-én ülést tartott, amelyen jelen voltak: Dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt Dr. Bartóky József, Dr. Ladies László, Schröder Kornél, Jantso- vits Emil, Kövér László, Oláh György és dr. Deimel Sándor. A fármegye alispánja üdvözölvén a meg­jelenteket, előadja, hogy mintán az országgyűlési képviselő választók névjegyzéke az 1874. évi 33. t.-cz. 29. § a értelmében hivatalból igazítandó ki, ennélfogva az e Czélból a szükséges intézkedések folyamatba teendők. Ezt megelőzőleg felkéri a köz ponti válasszmány tagjait, hogy tekintettel arra, mikép a központi választmány megbízatása lejárt, s igy 3 évre újra alakítandó, az 1874. 33. t.-cz. 21. § ában előirt esküt tegyék le s egyben az idézett törvény 22. §-a értelmében saját kebelükből jegy­zőt választanak. Az eskü a választmányi tagok által letétetvén, jegyzőül Dr. Deimel Sándor választatott meg. Azon előbbi intézkedés, mely szerint a vár­megye 2 választó kerületének mindegyike 3 alke rületre lett felosztva, továbbra is fenntartatik s ezen alkerületekre az összeíró küldöttségek következő­képpen alakíttatnak meg: 1. A gyomai választó kérületben: a) a Gyoma-Endrőd | kondorosi alkerü leiben. Elnök: Dr. Bácsi Lajos gyomai ügyvéd. Tagok: Oláh János gyomai s Varga p. József endrődi la­kosok. A szeghalmi-, k.-ladányi-, f gyarmati s vésztői alkerületben: elnök Mittner László szeghalmi lakos, tagok: Mező Sándor és Emődi Imre szeghalmi lakosok. A mezőberónyi, k.-tarcs'ai és dobozi alke- rülétben: elnök: Szentandrási István m-herényi lakos, tagok : Marti Sándor k.-tárcsái és Szabó Sán dór dobozi lakosok. 2. Orosházi választó-kerületben az orosházi, t.-kötn)ósi, csorvási, bánfalvi, p.-földvári, sz.-szt.-tornyai, p.-szt.-tornyai, n -szénáéi, sámsoni és p.-földvár alkertiletbon : elnök : Vidovich József oros­házi lakos, tagok: Tóth János és K. Horvath János orosházi lakosok. Az öcsödi és szentandrási alkerü letben: elnök: Fehér Béla . öcsödi lakos, tagok : Dóczy Mihály Öcsödi és Fabó Emánuel szt.-audrási lakosok. A kétegyházi, gyulavári és ujkigyósi alke rületben: elnök: Dr. Ladies László gyulai lakos, tagok: Ardeleán János József kétegyházi és Dandé István gyulavári lakosok A mennyiben az összeíró küldöttségek bármely tagja a megbízatást el nem fogadná, az Uj tag kinevezése, illetve a megürült helynek ülésen kívül leendő betöltésére, a központi választmány elnöke felhatalmaztatik. Az összeirási munkálatoknak, a központi választmányhoz leendő beterjesztésére folyó évi junius 10-dik napja tűze­tett ;ki. Gyulavárosa központi választmánya Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt folyó ho 5-ikén déltitán 3 ófakor tartott ülésén résztvettek Schmidt József, Illés József, Schmidt Gyula, Sánta János, Vidó István, K. Ludvig József és Vidó István, akik mint három évre megválasztott központi választ­mányi tagok a törvényben előirt esküt letették. A központi választmány jegyzőjéül Schmidt József, összeíró küldöttségi tagokul Kóhn Dávid városi nyilvántartó, Schmidt Gyula s Kis István központi választmányi tagok választattak meg. A füzesgyarmat—püspökladányi vasút műszaki munkálatai már elkészültek és ezek alapján Kor niss Károly gróf a vasút'építését egy részvénytár­saság utján -szándékszik eszközöltetni. Ez ügyben a a tárgyalások már folynak s valószínűleg kedvező eredményre fognak vezetni. Mezei munkaközvetítés. A földmivelésügyi mi uiszterittm a beérkezett hivatalos jelentések alap­ján összeállította a következő számadatokat : Mezei munkát keres : Szebenrnegyében 1492 egyén, He vesmegyében 1110 egyén, Békésben 3098 egyén, Tol­nában 1361 egyén, Fehérmegyében 819 egyén. Mun­kásokat keresnek : Szebenben 680 egyén. Hevesben 1830 egyén, Tolnában 526 egyén, Fehérmegyében 1076 egyén. Munkakeresők vagy munkást keresők bővebb tájékozást nyerhetnek a földmivelésügyi mi­nisztérium mezőgazdasági statisztikai ügyosztályá ban, vagy a vármegye alispánjánál.) A májusi vasúti menetrend nagyobb változá­sokat a bennünket érdeklő szeged-nagyváradi s bu­dapesti vonalakon nem hozott. Mindössze néhány pereznyi differenozia észlelhető a vonat ^ érkezési idők között. Lényeges újítás a május első napján életbe lépett uj megállóhély a városerdőnél, mely által hozzáférhetőbb lett egy messze fekvő nyári kirándulóhely, melyre Gyulavárosának a várkert elzárása óta oly égető nagy szüksége volt. Az aradi kereskedelmi s iparkamara 1895-ik évről szóló jelentését beküldötte lapunk szerkesz­tőségéhez. A vaskos munka ez úttal is behatóan foglalkozik a kerület és abban Békésé ár megye mull évi agrikultur, ipari s kereskedelmi viszonyaival, amelyekről értékes statisztikai adatokat is közöl A jelentésre visszatérünk. A tavasz! vásárra a lehető legrosszabb auspj-, cziumok vannak. Sertésvásár —* a közei és távol vidéken még mindig grassáló sertésvész miatt — egyátalán nem lesz, ami mérlegelhetlen kár, való ságos közgazdasági csapás számba eső dolog és súlyosan visszaható a vásár egyéb tényezőire, ne­vezetesen a juh, szarvasmarha ló s természetesen a kirakodó vásárra is. A sertésforgalmi tilalom foly­tán a vásár csak csütörtökön kezdődik juh, pénte­ken folytatódik szarvasmarha felhajtással. Szarvas- marhánál — tekintettel ama körülményre, hogy a hosszas esők után olyan legelő s kaszálók vannak, mint évek óta nem volt — szilárd árakat remél­nek; gyöngének Ígérkezik azonban a lóvásár. Igen sokat lendítene mégis, ha a túlsók eső után az idő kedvezőre fordulna* Halálozások. Gr Ólt Márton jómódú németvá­ros! földműves, a német város résznek tizedbeli ta­nácsnoka, hosszas, súlyos szenvedés után folyó hó 7-kén meghalt, Temetése, melyen a városi tanács testületileg veti részt, tegnap volt nagy részvét mel lett. Ruttkay Károly széles körökben ismert szabó­mester, aki zsenge, fiatal korában a világot jelentő deszkákon is mozgott és pedig nem minden biva tottság nélkül — évekre terjedő betegség után f. hó 5-ikén meghalt. A sokat szenvedett férfiú halálát özvegye s széles baráti kör fájlalja. Nyugodjék bé­kével 1 Halálozás. A tegnap reggeli órákban minden­kit mélyen megdöbbentő, váratlanságánál fogva tragikus hir terjed el futótűzként a városban: ifj Uferbach János polgártársunk halálhíre. Az első hallásra csaknem hihetetlen hióbhir — fájdalom — lesújtó valóság volt. A kozbecsülésben álló derék férfiú pár nappal ezelőtt erős fülfájásról panaszko­dott, de senki sem hitte, hogy emö fülfájás volta- képen halálos betegség csirája volna; csütörtökön éjjel azonban nagyon rosszul lett, sőt eszméletét is elvesztette s nem is nyerte többé vissza mindaddig, mig tegnap reggel ‘/,6 órakor szemeit örök álomra lehunyta. A haláleset legszélesebb körökben nagy és igaz részvétet kelt, a jóindulatú, tetőtől talpig becsületes polgárt megérdemelten szerette és be­csülte mindenki; különö-eu lesújtó azonban halála családjára, akik gyöngéd férjet és gyermekeiért rujongó szeretőitől csüggő apát veszítenek benne. Lapun^ ifjú kiadója Dobay Ferencz szeretett apósát gyászolja a boldogultban. Temetése ma délután 4 óra­kor 'esz. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özv. ifj. Uferbach Jánosné szül. Bekkor Róza, a saját, valamiut gyermekei : Etelka és férje Dutkay István, gyermekeik: Lajos, Ella és Irén; Géza és neje Schadeberg Aranka, gyermekeik: Ervin és Laczi ; Róza és-férje Dobay Ferencz, gyermekeik : Jenő és Bella ; Jolán, Irén ; — az elhunytnak édes atyja id. Uferbach Iános és neje szül. tíyurkó-Ág­nes ; testvérei1: Uferbach Agnes; Uferbach Rezső. Uferbach Nelli, férj. Dutkay Béláné, valamint ki­terjedt rokonság nevében is fájdalomtól mélyen le­sújtott szívvel tudatják a felejthetlen jó férj, sze­rető apa, nagyapa, fiú, rokon és jó barát ifj. Ufer- bach Jánosnak folyó év és hó 9 én reggel fél 5 órakor súlyos szenvedések és a halotti szentség felvétele után, élte 56-ik, boldog házasságuk 33-ik évében történt gyászos elhunytét. A megboldogult­nak földi részei folyó hó 10-én délután 4 óra­kort gnak a róm. kath. egyház szertartása sze­rint a helybeli Szentháromság temetőben az anya­földnek átadatni. Lelke üdvéért pedig az engesz­telő szent-mise áldozat folyó hó 16-án reggel 7 óra kor fog a helybeli róm. kath nagytemplomban az Ég urának bémutattatni. Kelt Gyulán, 1896. má­jus hó 9. Áldás és béke poraira. Végh Mihály. Békésen és városunkban is, ahol kiterjedt rokoni köre volt, élénk részvétet kelt Végh Mihály előkelő békési polgár, a vármegye évek hosszú során egyik buzgó s majdnem minden közgyűlésén részt vett választott bizottsági tagjának halála. A boldogult életerős férfiú volt, de néhány hónap óta súlyos betegségbe esett, a melynek hozzá­tartozói s barátai őszinte fájdalmára áldozatul is esett. Temetése folyó hó 6-án délután volt igen nagy részvét mellett. A lesújtó halálesetről kiadott és szerkesztőségünknek beküldött családi gyász- jelentés a következő: Özv. Yégh Mihályné született Bróda Mária úgy a maga, mint a nagy számú rokonság nevében fájdalommal tudatja, a felejthe­tetlen jó férj, a szerető gyermek, gondos testvér s jó rokonnak Végh Mihálynak folyó évi május hó 4-én este -9 órakor életének 43 ik, boldog házas­ságának 19 ik évében hosszas szenvedés után be­következett gyászos elhunytál. A boldogult hült tetemei-folyó évi május hó 6-án d. u. 4 órakor a családi háztól az ev. ref. egyház szertartása szerint tartott gyász isteni tisztelet után a Rózsa temető­ben örök nyugalomra tétettek, Özv. Végh Mihályné szül. Hídvégi Katalin mint anya. Végh Gábor, Végh József mint testvér. Id. Weil Sándor és neje, Bróda Terézia mint sógor és sógornő. Ifj. Weil Sándor és Weil Károly mint Unokaöcscsei, Legyen áldott emlékei A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán a következő járványos betegségek merül­tek fel : Kanyaró Öcsödön, P. Szent Tornyán és Békésen, — roncsoló toroklob Szeghalmon, Szarva­son, Csabán és Tót Komlóson, himlő K. Tárcsán és Békésen, hökhurut Endrödön és Békésen, vör- heny Csorváson, Dobozon, Szarvason, Gyulán és Vésztőn. Állategészségügy. A sertésvészben e hét folya­mán újabb esetek nem merültek fel a vármegyé­ben. Különben annyi már a kár, hogy gazdáink nem is elkeseredéssel, hanem formális fá-ultsággal néznek veszedelem és forgalmi tilalom elé. — Az utóbbi abszolút hiábavalónak bizonyult és egyáta­lán nem gátolta a fsertósvész terjedését. Sertéeor- bánezot Endrőd határában levő udvarnoki pusztáról jeleztek. Véres korcsmái verekedés volt Váriban ked­den este a Kohn-fele korcsmában. Arató Mihály és Dobra Károly között folyt a harcz, kik régebb idő óta ellenséges viszonyban voltak egymással. Kedden este 7 és 8 óra között nyílt lángokban tört ki a gyülölség, s bortól feltüzelt állapotban végzetes kimenetelűvé is vált az affér. A hadüzenet egy bo­ros pohár volt, melyet Dobra az Arató fejéhez vá­gott. Arató azonban feltörte hatalmas két karján az inget és neki rontott Dobránuk. — Ez azonban övéből kihúzott késsel várt a támadóra és három jól irányzott szúrással harczképtelenné tette őt. A szú­rások közül egy, mely a mellhártyát érte halálos s az Arató felépülése a lehető legbizonytalanabb. A falusi banditát az Arató Mihály atyja Arató István panaszára a csendőr járőr azonnal" letartóztatta, mig a súlyosan sérült ellenfelet másnap reggel ’ kocsira tették, s Gyulára hozták, hol is orvosi vizsgálat ál­lapította meg a szúrások súlyos voltát. Az ügyben megindították a vizsgálatot. Hajsza a gyilkos után. A ma két hete elköve­tett rémes gyilkosság szomorú hőse Balázs András, valóságos legendaszerü alakká nőtte ki magát. Az elmúlt héten két alkalommal keletkezett vaklárma meggyőzött bennünket arról, hogy népünknek fan­táziája nem kevéssé van kifejlődve. Balázst a gyil­kost véli látni a szaladó suszterinasban és alarmi- rozza a rendőrséget és a csendőrséget, kik buzgón rohannak a helyszínére, hol minden bizonynyal sok embert találnak, kik a látványosságra összecsődül­nek, — de gyilkost nem. Kedden este a Bárdosnál, tegnap délután az oláhvároson volt ilyen „Balázs- hajszaa, természetesen minden eredmény nélkül s bizonyos operett beli komikummal vegyítve. Azon­ban nem csak a fantázia, hanem a malicziózus .,hecz rendezés" is vezet sokakat, s az ilyen dilet­táns rendőröket megfelelő jutalomban kellene ré­szesíteni. Egyáltalában semmi valószínűség nincsen a dologban, hogy egy parasztfiu bármilyen agyafúrt legyen is, minden rendőri taktikát kijátsza na­pok, BŐt heteket időzzön minden feszélyezettség nél­kül a városban, hol bűntettét elkövette s valószí­nű, hogy Balázs is régen távol van, — nem­csak a város, hanem a megye határától is. Pongrácz, Szervácz, Bonifácz. Népszerűtlenebb embert e három urnái nem iemerünk a kalendárium­ban, sőt még az életben, sem a hitelezőkön kívül.' E há rom ur fagyos mosolyától egyaránt retteg a gazdasszony, ki a hónapos retek leveleit, 8 a mil­lenáris lóversenyrendező bizottság, mely a verseny sikerét félti. A három fagyos szent! igy hívja őket a nép s drukkol előtte s örül ha túl esik rajta. Különösen az idén van okunk félni e három fagyos szenttől, mert a millenáris ünnepnek már eddig is sok baja akadt az időjárással. Valószínű azonban, hogy lesz annyi udvariasság e bácsikban, hogy nem fogják hideg gúnyos mosolylyal nézni végig a mii leniumi ünnepünket, ha nem tetszik nekik, hanem inkább hátat fordítanak nekünk, elmenvén .egy szebb melegebb hazába, hol tisztább a napsugár, zöldebb a mező« Itt nálunk úgy is hideg van most is, s meg-meg ered a szürke borongós ég szitáló, apró könycsóppje. No de bízunk a három fagyos szent udvariasságában s reméljük, hogy maguk helyett küldenek hozzánk a keddi nagy napra egy kis istenáldotta édes verőfényt! Megölte a gyermekét. Bódog Rózsi gyulavar- sándi 18 éves leány az elmúlt kedden aszatolás közben egy fiúgyermeknek adott életet, de szégye­nében elrejtette munkástársai előtt a gyermeket és azt egy közeli bokorba vitte. Itt orrát, száját, be­dugván, megfojtotta tulajdon gyermekét. A kisded hullájára harmadnap találtak rá a mezei munkások kik miután amúgy is gyanújuk volt Bódog Ró­zsira feljelentették őt a csendőrségnél. A csendőr­ség erélyesen vallatóra fogta a gyilkos anyát, ki is beváltván szörnyű bűntettét, letartóztatva átadatott a kir. járásbíróságnak. Orosháza község képviselő testületé m. hó 28 án tartott közgyűlésében elhatározta, hogy az esetben, ha a kormány az iskolákat államosítja, 10°/o államadót ajánl fel az államnak, ezenkívül rendelkezésére bocsátja örök tulajdoni s használati joggal a mostani iskolákat. Fogadás áldozata. Morár Juon, szőllős-csrige- relli lakos Moczosán Juonnal fogadott arra, hogy a Csigái' patak vizét átussza, ha neki 30 krt fizet; Morár Juon a 30 kr. átvétele után a Csigérhez ment s azt átúszni akarta, de mikor a túlsó oldalhoz kö­zeledett, a viz magával sodorta s belefult. Veszett ebmarások. Fehér Sándor k.-tárcsái lakos veszett kutyája Eszter nevű 4 éves leányát megmarta, s miután a kutyán a veszettség orvosi­lag megállapíttatott, a megmart kis leány a buda­pesti veszettség elleni ohóintézetbe szállíttatott. — Öcsödön pedig ápril hó 23-án egy veszett kóbor eb Szoboszlai Sándornét és Zaka Juliannát megmarta, a megmart egyének még az nap szintén a .Hőgyes“ féle intézetbe felszállittattak. Névváltoztatás. Goldstein Hermann orosházi illetőségű s ugyanottani lakos vezeték nevét belügy­miniszteri engedélylyel „Garat“-ra;. magyarosította Köhögés, rekedtséo és elnyápásodásnál, a to­rok és légzési szervek műiden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hata^ mellpasztilláit. Kap­hatók 25 és 50 kros eredetr^dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb syógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldési raktár. Eggert A. fiai Nádor- gyógyszertára Budapesten, Váczi-lfimit 17. 250 29-30 Gyulai élet. Hát csak nem jól van ez igyl Egyátalában ne n vagyok képes felfogni, hogy a mért párduezos Árpád apánk elfoglalta a Szvatopluk, Zalán és Mén-Marót országát, miért kelljen minekünk azért csődöt jnondani? Tedig tessék elhinni, hogy csődöt kell mon­dani, vagy legalább is anyagilag nagy csorbát kell elszenvedni annak, aki a millennium kiállí­tás megszemlélése végett, Budapesten akar tar­tózkodni. O :t most kétféle embernek van helye. A baksis-osztogatóknak és azoknak a kik­nek hivatásuk a borravalókat zsebrevágni. De a mi szegény dominium nélküli nadrá- ros emberek sem borravalót nem vághatunk zsebre, sem osztogatni nem áll módunkban, en nélfogva csak két út áll előttünk. Vagy elmegyünk a millenniumra és kiszol­gáltatjuk magunkat a millennium prédaleső bu­dapesti kizsákmányolóinak, vagy pedig nem me­gyünk el Budapestre, a székvárosba az ország szivébe, hol legerősebben lüktet az ezeréves haza feletti örömérzet, hol legjobban lángol az áldo­zat oltárának szent tüze és itthon maradunk — zabot hegyezni. Itt van a circulus vitiosus. A hazaszeretet megkövetelné tőlünk, hogy rakjuk utolsó fillé­reinket oltárára, hogy menjünk fel ünnepelni az űiizáo' szivébe; de a józanész mást beszél. Azoaát az utolsó filléreket malylyel szent buzgalmunkban íelrándulunk, nem a haza oltá­rára tesszük le. Kiveszi azt zsebünkből a cseh­letaposott tyúkszemekkel és fájó oldalbordákkal lelkesül a millenniumért, hogy onnan kizsaroltan hazatérjen a hónap hátralevő részének átkopla- lására, büszkébb lehet az áldozatára, mint az a főur, ki délezegen, büszkén ezrekbe került dísz­ruhában lovagol végig a diszmenetben. Az állam nagylelkűen gondoskodott a sze­gényekről. A havasi mokányt 5 írtért hozza el gőzma­sinán a fővárosba, szállást is, kosztot is ad neki. Igaz hogy ez a szegény mokány aki Erdély bér­ezel közt máién élősködve legelteti sovány kecs­kéit, soha életében nem látott 5 forintot együtt ás édes keveset törődik a milleniummal, de az mindegy. Az atyai gondoskodás megvan. , De rólunk, úri koldusokról — mert egé­szen őszintén mondva azok vagyunk sokan — nem gondoskodott senki. Mi, szegény úri emberek, kik bár vagyo­nunk nincsen, Bírunk annyi intelligentiával és műveltséggel, hogy bizonyos esztétikai követel­ményeknek megfelelően, vasalt nadrágban és ke­ményített gallérban járunk — szóval gentleman emberek vagyunk, csak pénzünk nincs — min­ket sújt legjobban a millennium e kizsákmá­nyolása.. * * Mert mi nem vehetjük igénybe az 5 frtos kedvezményt. Demokraták vagyunk ugyan, de a subaszagot nem álljuk ki és nem utazhatunk együtt a skerisórai bocskoros oláhval. S ez a mi tragikumunk. Ezért kell mine­künk nagy hazafiatlannak és világtól elmara­dottnak lenni, vagy adósságba keveredni, a sze­rint, amint a millenniumra felmegyünk-e, vagy nem ? * Engedelmet kérek önöktől tisztelt olvasóim, hogy kiléptem e rovat megszokott keretéből és vezérczikk stylusban beszélek a gyulai élet he­lyett a budapesti életről, de most a millenniumi megnyitás alkalmával, midőn a vidéki élet is Budapest felé fordul, időszerű dolog erről a visz- szás állapotról beszélni a vidéken s igy Gyu­lán is. Azt is tudom, hogy .pénzbeli“ dolgokat pertraktálni .nem elegáns tempó“ I!! Ez is egyik tragikumunk nekünk, szegény úri embereknek, hogy megkövetelik tőlünk azt, hogy előkelő „nonsalansza-szal dobjuk oda bak­osnak utolsó forintunkat, ha koplalunk is hol­nap és a világért se kerüljön szóba közöttünk a pénzkérdés, habár titokban hozományos lá­nyokra . vadászunk is ; és mellőzzük a magunk­fajta szegény úri embert. Pedig a .pénz“ igazgat mindent. Az övé az erő, hatalom és tisztelet, bár a mi boldogsá­gunkhoz édeskevés köze is van. Biztosíthatom önöket, hogy Juon a skeri­sórai oláh pásztor lehajtván fejét zsirszagu su­bájára nyugodtabban alszik bár egy fabatkája sincs, — mint akármelyikünk. No de nem beszélek többet a pénzről. Fé­lek hogy nem találok elég elegáns lenni, _________ - -rs. Tö rvényszéki csarnok. A farsang spilogusa. Orosházán maszkabálat rendeztek az elmúlt farsangon február 27-én. Hogy a mulatság minő sikerű volt, arról hallgat a kró­nika, miután azonban azon időtájban Orosházi levelezőnk semmi .véres verekedéséről be nem számolt, feltehető, hogy rosszul. Kovács Örzse oros­házi szemérmes leányzó is részt vett e mulatságon s miután Cziráki Mari barátnőjétől kért kölcsön nadrágot és kabátot, elgondolhatjuk, hogy milyen „snájdig“ ficsurként lejthetett végig a korcsma ter­mében s hogy igen jól mulathatott. E mulatság em­lékéül tartotta magánál a Cziráki Maritól kölcsön­zött nadrág és kabátot gyöngéd emlékül, mint a hogy magassabbrangu tánczosnő-collegái a száraz kaméliát szokták. Cziráki Mari azonban követelte a kölcsön adott .hnmit“, Örzse azonban nem adta vissza, sőt azzal védekezett, hogy tőle azt ellop­ták. A maszkabál epilógusa a gyulai törvényszék tárgyaló.termében folyt le csütörtökön, mikor is a szende Örzse leányzót sikkasztás vétsége miatt 2 napi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre ítélték, melyben a leányzó megnyugodott, de a nadrágot nem adta vissza. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék mint pol­gári felebbezési bíróság által megtartandó szóbeli tárgyalásoknak. 1896 májas 12. vendéglős ki nyolciszoros <»ron ad szobát, a német borbély mely tripla áron nyiwMogyarhon ezeréves fennállása örömére, s egy cső­cselék jöttment hordár, pinezér .bagázs“ mely most a millennium révén erővel háztulajdonos akar lenni az Andrássy-uton. Szomorú, hogy igy van, de igy vanl Tekintélyesebb vidéki lapok már ve 1895. D. 99 szám. Franszéli Albert felperes­nek, Kováes János alperes elleni 300 frt tőke és járuléka iránti sommás pere. , 1896 D. 5 szám. Janovszki János'felperesnek, Novák György alperes elleni 301 frt 10 kr töke és járuléka iránti sommás pere,« nagyon ! Szeretnék még sok mindent elmondani a bálról. czikkekben lázadtak fel az ezredéves ünnep* . viíJv10 vo^ a bálkirálynő, hogy undorító üzleti kihasználásán s a vidék hanguljfege^j,|j U Varo ’ (mer* ez volna ám a legérde- erósen kesernyéssé vált a millenniumi ünnep: De gj|g jgg |g| H| | |g| irányában. A szőke kis lány már naevon vária a íimnnZ Hanem azért felmegyünk a millenniumiét, a szedőgyerek pedig a hátam megett sürSi á ha csődöt mondunk is utána s megmutatjuk ve;éziratot. hogy mi középosztálybeli-k hoztuk meg a le Tyű! nagyobb áldozatot a millennium alkalmával. Igaz al Én meg foglalkozva vagyok a második Egy millió sok pénz, de könnyű azt kiadégyesre . . .1 annak, akinek öt-hat milliója marad a zsebébe No hiszen, ha eltánczolták I ha egyet el is költené milleniumi czélokra. T : —re. az a kis hivatalnok, aki nyolezvan forint ha- fizetéséből felrándul családostól Budapestre és kordonokon belül álló nép közt agyonlökdösvi

Next

/
Oldalképek
Tartalom