Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-03-08 / 10. szám

közleményeit e lapnak engedi át az egylet, me lyeket azután a „Békés“ kiadója olcsón tartozik egyúttal — ha kívántatik •— könyvalakban is kinyomatni.

A lapfelügyelö bizottság tagjaivá megválasztattak : Oláh György elnöklete alatt: dr. Fábry Sándor és dr. Bartóky József.

Elhatározza az igazgató választmány, hogy a kormányhoz feliratot intéz az egyesület támogatását illetőleg, az elnökségre bízván e határozat keresztülvitelét.

A taggyüjtésre vonatkozólag elhatározza az új ivek kibocsátását, megbizván a közművelődési szakosztályt annak megbirálására, hogy kik legyenek azok, a kiket belépésre fel lehet szólítani. Nemkülönben föl szól litását a községeknek, hogy alapitó tagjaiul az egyletnek lépjenek be; az alapítványok befizetésére ezeknek öt évi egyenlő részlet időt jelölvén meg.'

2. szám. Balogh János pénztárnok jelentését a következőkben terjeszti elő:

1. Az egyesületnek az 1895. év folyamán volt

Bevétele . ! . 8531 frt 68 kr.

Kiadása . . . 3407 frt 82 kr.

Pénzkészlet decz. 31-én 123 frt 86 kr.

Mely pénzkészletből a békésmegyei takarék- pénztárnál elhelyezve volt 97 frt 47 kr. a kézi pénztárban 26 frt 39 kr.

2. A pénztár állása az 1896. évben a következő :

Bevétel . . . 457 frt 14 kr.

Kiadás . . . 218 frt 11 kr.

Pénzkészlet 239 frt 03 kr.

A pénzkészletből a békésmegyei takarékpénztárnál elhelyezve van 102 frt 75 kr. a kézi pénztárban van 136 frt 28 kr.

Jelenti, hogy az egyesület rendes tagjai közül 61 tag 122 frt tagsági díjjal van hátralékban.

A tagsági dijak beszedése körül dicséretes tevékenységet fejtettek ki: Vidovszky Ferencz gyomai, Viskovics Ignácz endrődi, Kovács Albert k.-ladányi, Mezey Lajos békési és Korossy László b-csabai jegyzők, kiknek odaadó szives fáradozásaiért az egyesület nevében köszönet nyilvánítást indítványoz.

Felemlíti, miszerint a vidéken itt-ott szórványosan levő egyes tagoktól a tagsági dij behajtása a mostani gyakorlat szerint igen költséges és az eredmény bizonytalan akár a postai megbízás, akár az ajánlott levélben való felhívás van gyakorlatban és az egyesületre nézve káros, mert a különben is igen mérsékelt tagsági dijat tetemesen csökkenti.

Ezek alapján kéri az igazgató választmányt, hogy a tagsági dijaknak minél kevesebb költséget igénylő beszedhetése tekintetében intézkedjék.

Az igazgató választmány a jelentést tudomásul veszi; a múlt évi számadások megvizsgálására egy számvizsgáló bizottságot küld ki: Bánhegyi István, dr. Berényi Ármin és Szénásy Józsefet választván meg ennek tagjaiul.

A tagsági dijak beszedése körül buzgól- kodó jegyzőknek jegyzőkönyvi köszönetét mond.

Felkéri továbbá az alispánt, hogy a hátralékban levő tagdijakat kimutatva járásonként, hajtassa be.

3. szám. Oláh György alelnök a jövő évi költtégvetést előterjeszti a következőkben:

I. Bevétel: Alapítványi tagok hátralékai 90 frt. Tagsági dij hátralékok 122 frt. Tagsági dijakból az 1896. évre 218 tag után 436 frt. Békésvármegye segélye 180 frt. Adományokból, uj tagsági dijakból, mulatságokból 500 frt. Pénztári maradvány 123 frt. Összes bevétel 1450 frt.

II. Kiadás: A békésmegyei takarékpénztári 2500 frt tartozás kamataira 100 frt. Alapítványi tőkék visszatérítésére 100 frt. Pénztárnok tiszteletdija 50 frt. Szolgadija 30 frt. Levelezésekre 20 frt. Nyomtatványokra 20 frt, Irásdijakra 10 frt. Könyvtár rendezésére és gyarapítására 50 frt. Muzeum

Vannak érzékeny kedélyüek, kik az ilyen czédulákat lepréselik örök emlékére a boldogan eltöltött délutánnak. Vigabb kedélyű ember azonban golyócskát gyúr az ilyen czédulából és orron üti vele azt, a kit legjobban szeret.

Áttérvén az ozsonna szellemi alkatrészeire, az igazság iránt nem viseltetnék kellő respek- tussal, ha meg nem emlékezném a pletykáról. Előbb azonban lássuk a többit.

Vannak, a kik képesek egész délutánon keresztül a szerelemről tárgyalni.

Többnyire fiatal ábrándos lánykák, kik pirulva fejtik ki szalmagunyhóval elegyes nézeteiket a szerelemről, vagy pedig váltó-giró képes hajadonok, kik cynismust affektálva ostoroznak le mindent, a mi a szerelemben magasztos.

Mindkét válfaj a legerősebb meggyőződés hangján fejezi ki a nézetét és mindkettő azt hiszi, hogy 6 ismeri legjobban az életet és a szerelmet.

Voltaképpen azonban egyik sem ismeri. Ha két ilyen nézetű lány közt a békitö szerepére találsz vállalkozni, el lehetsz rá készülve, hogy az egyik előtt sentimentális kamasz leszel, másik pedig podagrás agglegénynek fog tartani,

A fiatal emberek társalgási modoráról szólván meg kell említenem két fajt.

Az egyik, mely nem beszél, hanem érez, a a másik, mely nem érez, hanem beszél. A két válfajnak vannak árnyalatai.

Az elsők többnyire a bajuszokat pedrik és nem szólnak egy szót se. Sűrűn adják az éjjeli zenéket és először ió éves korukban gondolkoznak komolyan a házasságról. Az ilyenek sokszor főbe akarják lőni magukat s az önkéntes évük leszolgálása után többnyire le is házasodnak, és ha egy bőkezű apa, vagy nagybácsi áll a hátuk megett, a lehető legjobb férjek lesznek, s mint férjek többnyire meghalnak a társaságra nézve.

Az utóbbiak beszélnek mindenről. Vannak

1

rendezésére 30 frt. Ásatásokra 50 frt. Az egyesület kiadványainak nyomtatására és lapsegélyre 200 frt. Tanítók és tanulók jutalmazására 200 frt. A múzeumi felszerelésekre 200 frt. Épület tatarozásra s tisztogatásra 20 frt. Előre nem láthatókra 30 frt. Összes kiadás 1060 frt. Maradvány 390 frt.

Az igazgató választmány a költségvetést, azon kiegészitéssel, hogy az egylet épületének és a múzeumnak biztosítását elhatározza és a czélra 20 frtot a költségvetésbe felvesz, elfogadja. Elhatározza továbbá, hogy a mindenkori pénztári maradványok az egylet tőkéjének gyarapítására fordittatnak és hogy a költségvetés jövőben az egylet hivatalos lapjában előre közöltetik.

4. szám. Elnök felkéri a választmányt, hogy mivel az alapszabályok 30. és 31. §-ai értelmében közművelődési és történelmi szakosztályok, továbbá közművelődési bizottság alakitandó, ezeknek tagjait válassza meg és a 24. § értelmében a tavasszal tartandó közgyűlés idejét határozza meg.

A közművelődési szakosztály tagjaiul: Haan Béla, dr. Berényi Ármin, dr. Bartóky József, Bánhegyi István, Horváth Károly, Szabó János és dr. Hajnal István, a történelmi szakosztály tagjaiul pedig: dr. Karácsonyi János, Gajdács Pál, Dombi Lajos, Zsilinszky Endre és Grócz Béla választattak meg.

A közművelődési bizottság alakítására vo natkozólag az elnökséget megbízza a választmány, hogy e részben intézkedjék és az igazgató választmány elé előterjesztést tegyen.

Ugyancsak az elnökségre bizatik a közgyűlés napjának meghatározása.

5. szára. Alelnök jelenti a választmánynak, miszerint gróf Almásy Dénes ICO, a békésmegyei takarékpénztár 100, Czinczár és Braun czég 80, Dr. Berényi Árminné 25 és a „Békés“ szerkesztősége 25 frtot adományozott az egyletnek.

A választmány e nemeslelkü adakozóknak jegyzőkönyvi köszönetét mond.

6. szám. Dr. Berényi Ármin indítványozza, hogy az idegen ajkú lelkészek kerestessenek meg a magyar hitszónoklatok tartására, csak úgy lóvén a magyar nyelv terjeszthető szelíden, minden erőszakoskodás mellőzésével, ha az a nép legbensőbb vezetői, a papok által történik.

A választmány osztja a felvetett indítványt és megbízza a közművelődési szakosztályt e kérdés tanulmányozásával s azután a választmány elé leendő terjesztésével.. ■ y

7. szám. Gajdács Pál előadja, miszerint Tót- Komlós község a f. évben alakulásának 150 éves jubileumát ülvén, mely ünnepély október havára van tervezve, — minthogy őt nevezett község megbízza azzal, hogy kérje meg a közművelődési egyletet, hogy ez alkalommal ott egy rendkívüli közgyűlést tartson, ő tehát a megbízás folytán ez értelemben az egyletet tisztelettel meghívja.

A választmány a meghívást köszönettel elfogadja és a további eljárással az elnökséget megbízza.

Több tárgy nem lévén — miután a jegyzőkönyv hitelesítésével elnök megbizatott — elnök az ülést bezárja.

Kmf. 1 4

Szabó Emil, Tallián,

jegyző. főispán, elnök.

H i r e k„

A közművelődési egylet és a „Békés“. A régész és művelődés történelmi társulatból alakult közművelődési egylet, február 29-iki igazgató választmányi ülésében a nBékésu-t hivatalos lapjává választotta. Noha az egyletnek eme elhatározása csupán egy már két évtized óta kifejlődött ténynek szánk czionálása, amennyiben a „Békés“ a volt régész és művelődés történelmi társulatnak keletkezése pillanatától orgánuma volt és annak is tekintetett, mindsaját problémáik, szeretnek fejtegetni, többnyire szellemesek és . . . nem kapnak feleséget.

A lányok egyébként máskép osztályozzák a fiatal embereket.

Bokros érdem, ha valakinek nagy bajusza van és nagyokat tud anzágolni. E tulajdonságokat azonban egy jó állás képes pótolni.

Az ilyen tulajdonokkal rendelkezőkkel szemben, kis bajuszú, kis állású fiatal emberek legokosabban teszik, ha a csendes maflaság állapotába helyezkedve vonulnak a sarokba, mikor aztán a társaság tánczra kél majd csak szükség lesz rájuk is.

Régebben még kifizette magát, ilyenkor blazirtságot affektálni is. Ma már azonban, mikcr minden hosszú nadrágos ember blazirtságot affek- tál i4 évtől 20-ig — azontúl pedig már nem affek- tálja — ez nem teszi érdekessé az embert.

Az ozsonnákban azonban még is a pletyka játsza a főszerepet, de ez rendszerint evés után veszi kezdetét, mikor is egyik embertársunk felcsap merénylőnek és zongorához ül.

A zongorát nem nagyon szeretem ugyan de azért elismerem, hogy vannak érdemei is.

Először az, hogy hallgatni is szokott.

Másodszor pedig, hogy mikor szól, többnyire hasznos munkát végez.

A zongora a legkitűnőbb elefánt.

Szerelmet vallani zongoraszó m'ellett nagyszerűen lehet. Pletykázni még jobban, mert ilyenkor a pletyka még a jelenlevőkre is kiter- jeszkedhetik, a zóngoraszó védelme alatt, mely elfogja a beszédet.

A pletyka történetét nem szándékom ismertetni.

Eredete az ősidőkbe nyúlik vissza, s hogy a paradicsomban még nem ismerték annak oka abban keresendő, hogy ott csak eyy asszony volt.

Ha kettő lett volna, a másik asszony Éva anyánk toilet-dolgairól szólván, bizonyosan elazonáltal nem mulaszthatja el a szerkesztőség a közművelődési egyletnek a megtisztelő bizalomért őszinte köszönetét kifejezni, ama Ígérete kapcsán, hogy a „ Békés*, mint eddigelé, úgy ezután is készséges tért ád a kiváló érdekek képviseletében álló közművelődési egylet közleményeinek, anélkül azonban, hogy eme közleményeket monopóliumául tekintse ; nevezetesen nemcsak kifogása nincs ellene, hanem örömére fog szolgálni, ha a megyebeli laptársak a közművelődési egylet közleményeit tőle átveszik, vagy azok egyideüleges közlése iránt intézkedni fognak. A közművelődési egylet első igazgató választmányi üléséről szóló jegyzőkönyvet lapunk mai számában közöljük.

Márczius 15. Egy nap, mely nem perdülhet le nyomtalanul a többi napokkal együtt az idők folyamába. Hazai történetünk egyik legszebb, legmagasabb eszmékkel telt lapját irta tele e napon Klio, midőn az egységes népakarat vaserejének hódolatra késztő megnyilatkozása letörte az önkényrakta bilincseket a nemzet testéről. Az elnyomott nemzet néma ajka megnyílt e napon, a sajtó felszabadult, s a „Talpra magyar“ lázba hozta a szabadságot áhitó örömmámoros nemzet lelkesedő ezreit. Ma is hosszú változatos évtizedek után élénk emlékezetében van a nemzetnek e szivébe vésett magasztos nap, a felhangzik e napon a „Talpra magyar“ és a szabadság, hazafiasság eszméje felizgatja a magyar nemzet jobbik, nagy részét. Évtizedek óta minden évben megünnepelte a nemzet minden társadalmi rétege e szent napot, s különösen most, midőn az ezeréves haza emléke összegyűl a szabadság ébredésének emlékével, lesz különösen impozáns e nagy nemzeti üunep. Minden város polgársága összetett akarattal igyekszik ez idei év márczius 15-ikét a millenium év keretéhez méltóvá tenni s városunk sem marad el az általános törekvéstől. Három olvasókör egyesült azon czélra, hogy mennél impozánsabb módon legyen megünnepelve amaz örökké emlékezetes nap, e czélból f. hó 4-én este tartott közös értekezletükön elhatározták, hogy a népkerti pavilion tágas helyiségében jöjjenek egybe, hol tűnjék el minden honfi ború az arczokról, legyenek egygyé szívben lélekben azok, kik eddig széttagolva ünnepeltek a város különböző közhelyein. A közös értekezlet megállapította az ünnepély elötervezetét, mely gondoskodott alkalmas egyének közreműködésre felhívásával arról is, hogy test és lélek egyaránt megtalálja a maga táplálékát. Kün Miklós orsz képviselő és még egy társa meg. jelenésükkel emelni fogják e nap fényét, érdekességét, magasztosságát. A függetlenségi48-as, újvárosi és németvárosi olvasókörök tagjai vetélkedve buzgólkodnak azon, hogy e nap kiemeltessék a köznapok sorából és miután most éppen vasárnapra esvén* a márczlűiTTS^ ífúnyivaí méltóbb, hogy kílci áthatva lévén már a vasárnap szentségétől is, kétszeres mértékben ünnepeljen. — Gyulaváros három olvasó köre egyesülten rendezvén a márczius 15-iki ünnepélyt, következő megállapodást teszik közzé: esti 7 órakor kezdődik az ünnepély a pavillonban. Megnyitó: Bácz Jánostól. Felolvasás: Gulyás Jánostól. Szavalat: Bene Ferencztől. — Ezután közvacsora, egy teriték ára 70 kr. — A polgári kör ez idén íb mint minden évben, saját kebelében, bankettel ünnepli meg a nagy napot, melyen a polgári kör tagjai az eddigi aláírásokból kombinálva, sokkal nagyobb számban vesznek részt, mint más években.

mondta volna, hogy nem hordja elég sikkesen a fügefalevelet.

Ez igy megy ma is. Kezdik a toalett kriti- zálásán s mire végig mennek rajta, nem marad rajta semmi szárazon.

Nem próbálom tovább is igénybe venni a közönség türelmét. Ha az ozsonnával kapcsolatosan a pletykát is teljesen kimeritőleg tárgyalnám elnyúlna felolvasásom a souperig és esküdt ellenségemmé tennék minden tánczolni vágyó hölgyet, bár igy sem vagyok még biztos, hogy nem e fog rólam elterjedni az a hir, hogy ozson- nákon ezüst kanalakat sülyesztek a zsebembe, és klakkokat emelek el a bálákban.

Kérem ne adjanak ennek hitelt.

Tudom, hogy sok rosszat össze-vissza beszéltem, itt az ozsonnáról, de azért egy perczig sem habozom bevallani, hogy van hasznuk is az ozsonnáknak és azért nagyon szeretem is ha ozsonnára hívnak.

Itt kapja az ember azt a bizonyos „rutint“j melylyel a teremben fesztelenül mozoghat.

Tapasztaltam, hogy az olyan fiatal emberek kik ozsonnákra nem járnak, a bálteremben nem tudják hova rakni a kezeiket és zsebet keresnek a frakkjukon.

Az ozsonnákra nem járó lányok közül kerülnek ki pedig azok a hegyes könyökű nagy lányok, akik Napoleon hadjáratáról beszélnek s egy túr alatt tizenháromszor taposnak az ember tyúkszemére.

Az ilyen lányok bármily szépek és műveltek legyenek is, ülve szokták végig nézni a leg- szilajabb csárdásokat is.

Felolvasásomat a közönség nagy örömére be- rekesztvén, kijelentem, hogy én részemről mindig nagy barátja voltam az ozsonnáknak s az is maradok mindig, feltéve ha a jelenlevő publikum sorai közül, minél többen és minél gyakrabban hívnak meg ozsonnára.

A vármegye küldöttsége a belügyminiszternél. Folyó hó 5-én járt el megbízatásában azon küldöttség, mely Békésvármegye törvényhatósági bizottsága által a hód-mező-vásárlielgi pusztának Orosházához leendő csatolása iránt indított mozgalomhoz a kormány támogatásának kikérésére küldetett ki. A küldöttségben, mely dr. Fábry Sándor alispán vezetése alatt 15 tagból állott, részt vettek Haviár Dániel és Veres József képviselők, Gallacz János, Bulla Mihály, Székács István, dr. László Elek, Geiszt Gáspár, Bézy Balázs, dr. Pollner Ödön, Szabó János, Fekete Mihály stb. A küldöttséget d. e. 11 órakor fogadta Peresei Dezső belügyminiszter. Az alispán mint a küldöttség elnöke részletesen felsorolván az indító okokat, melyek ezen mozgalmat létrehozták, a vármegye törekvéséhez a miniszter hatékony támogatását kérte ki. A belügyminiszter az ügy iránt kiváló érdeklődést tanúsítva a küldöttség vezetőjével és egyes küldöttségi tagokkal beható tárgyalásokba bocsátkozott, megtekintette a vármegye térképét és kijelentette, hogy az adott felvilágosításokból indokoltnak látja ezen mozgalom megindítását. Megígérte, hogy a kérdést a legbehatóbb tanulmányozás tárgyává teszi és jóakaratáról biztosítva a küldöttséget maga részéről az ügynek hathatós támogatását helyezte kilátásba. Ezután Latkóczy Imre államtitkárnál tisztelgett a küldöttség, ki szintén minden jót Ígért. Majd a küldöttség a képviselőházba ment és ott Bánffy miniszterelnöknek adta elő az ügyét és kérelmét, hol hasonlóan biztató választ nyert.

Dr. Karácsonyi János a tud. akadémiában. A magyar tudományos akadémiában a tagajánlások ideje vasárnap járt le. A második — jog és történettudományi — osztály Pauler Gyula elnöklete alatt értekezletet tartott annak megbeszélése végett, hogy kiket fog az osztály az idei választás előtt tagokul ajánlani. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy rendes tagul dr. Karácsonyi János városunk szülöttét, a vármegye monográfiájának jeles Íróját is ajánlani fogja, ki történelmi kutatásával és munkáival már rég idő óta nagy feltűnést és még nagyobb érdemeket szerzett.

Kaszinó estély. A gyulai kaszinó tegnap este tartotta felolvasással egybekötött tánczestélyét. A mulatság az előleges érdeklődésből Ítélve igen jól sikerült, bár a program második pontja a Szabó Emil által elmondandó monolog elmaradt, akadályozó körülmények folytán. Dubányi Imre felolvasását mai tárczánkban adjuk.

Állandó dalkör van alakulóban Gyulán, mely a régebbi polgári dalegylet és iparos ifjúsági dalkör kiváló tagjaiból szervezkedik, egyúttal lépéseket tesz, hogy „Gyulai Erkel dalkör“ czimet viselhessen. A dalkör felszerelésének beszerzésére és ■költségeinek fedezésére 1U eS 20 filléres szel vényé- két fog a dalkedvelő közönség között beváltatni. Uj tagok kerestetnek és felvétetnek az 1-ső tenor és 2-ik basszushoz. Felvétel és próbaéneklésre jelentkezhetni ma vasárnap délután 5 órakor a belvárosi nagyiskolában.

Milleniumi emlékünnepet rendez a gyulai rom. kath. elemi iskolák ifjúsága és tanítói kara május hó egyik vasárnapján. A határnap még eldöntve nincs, mert május 17. napja, melyet e czélra a magyar püspöki kar kitűzött, a Gyulán éppen az napra eső országos vásár miatt nem alkalmas s igy más határidő lesz megállapítva. Az ünnepély programján most dolgozik a rendezőség s azt a budapesti iskolák ünnepélyeivel óhajtja összhangzásba hozni és egyenrangúvá emelni. Az ünnepélylyel ifjúsági majális is lesz egybekötve.

Tavaszi szellő. A kalendáriumban ugyan még nem, hanem a természetben most már csakugyan tavaszi „allűrök“ kezdik inspirálni a fűzfa-poétákat és töltik tele boldog sejtelmekkel a fűtés gondjától szabadulni vágyó családapák szivét. Világos über- cziherek és tavaszi kalapok kezdenek mutatkozni az utczákon és sütkérező sétáló publikum élvezi a napos oldal betonjárdáján a tavasz enyhe verőfényét. Az elmúlt hét már meglehetős tavaszias jellegű volt, sőt a hét végén megeredt, meleg tavaszi eső is igyekezett bennünket tavaszi hangulatra kelteni. Örömmel jelezzük, hogy „Tavaszi dal*-1 eddigelé még nem kapott szerkesztőségünk. Ezt különben nem buzdításul mondjuk a lantforgató ifjúsághoz.

A vereskereszt-egylet mulatsága, — melyen Kűry Klára és Mikszáth Kálmán is közreműködtek volna, — egyelőre még semmi bizonyosat nem helyez kilátásba s valószínű, hogy ha nem is marad el, mindenesetre el fog odáztatni.

Az árvizveszedelem, mely az esztendőnek eme időszakában Damokles kardjaként szokott Körös- menti községeink fölött lebegni, az idén szerencsére nem forog fenn és a hegyi vidékekről szerzett értesülések szerint, miután igen kevés hó van, ezúttal legkisebb aggodalomra sem fog okot adni. Ami — tekintettel ama körülményre, hogy az árviz megyénkre nézve a legnagyobb veszélyt és közgazda- sági csapást szokta képviselni, bizonyára nagyon megnyugtató dolog. Egyébkint a hatóságok és elsősorban az ármentesitő társulatok, a kedvező körülményektől eltekintve, megtették a köteles évrend- szabályokat, hogy egy esetleges nagyobb áradás, amire különben ez időszerint nincs kilátás, ne találja őket készületlenül.

Alapszabályok jóváhagyása. A belügyminiszter a csabai iparos dalkör, — a Békés roszerdei első függetlenségi s 48-as kör, végül a gyomai első kölcsönös házassági s temetkezési egylet alapszabályait jóváhagyta.