Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-03-01 / 9. szám
A gyulai vámdíjtételek leszállítása. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata — mint annak idejében megírtuk — a Gyulán szedett kö- vezetvámdíjak leszállításéért fólyamodottt előbb a vármegyéhez, majd a kereskedelmi miniszterhez. Utóbbitól e kérvényre a napokban következő leirat jött le a vármegyéhez: „A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulata múlt év deczember hó 6-án kelt folyamodványában az iránt fordult hozzám, hogy Békésvármegye által Gyulán szedett kö- vezetvám-díjak leszállítása iránt intézkedjen. Ezen kérvényt véleményes jelentéstétel végett a vármegye közigazgatási bizottságához küldtem be, értesítve a közigazgatási bizottságot, hogy a vámsze- dési jogot m. óv deczember hó 11-én 83,892. sz. a. a közönséghez intézett rendeletemmel már meghosszabbítottam. Miután a vármegye közigazgatási bizottsága folyó évi január hó 13-áu 1896. szám alatt elém terjesztett jelentés szerint a leszállítani kért vámdíjtétel megfelelően mérsékeltetett s nevezetesen a 100 metermázsánként 2—3 frtban megállapítva volt vámdíjtétel a gyulai és orosházi vasúti állomáson fel- és leadott szállítmányok utáni vámszedés meghosszabbítása tárgyában 1895. évi deczember llkén 82,892. szám alatt kiadott engedély értelmében mindenféle trágya, tűzifa, szén, czukorrépa, kenderkóró után 10 tonnás vasúti kocsinként, tekintet nélkül a kihasználásra 100 kr, azaz 200 fillérre lett mérsékelve, miután továbbá a közigazgatási bizottság jelentésében az is felem- líttetik, hogy ezen fennebb jelzett és a gyulai és orosházi vámoknál máris érvényesülő vámdíj leszállítása a vármegye területén lévő összes vámos utaknál a közgazdasági érdekek figyelembe vételével akkor fog életbe léptettetni, midőn az egyes vámszedések gyakorlására vonatkozó engedélyek azokban megállapított vámszabályzatok érvénye le fog járni, s azoknak meghosszabbítása s a vámdíjtételek újból megállapítása fog tárgyaltatni; ennélfogva felhívom a közönséget, miszerint értesítse a gyulai kereskedők és kereskedő ifjak társulatát, miszerint kérelmük alapján ezúttal intézkedésnek szükségét fennforogni nem látom. Figyelmeztesse egyúttal a nevezett társulatot, hogy miután a gyulai és orosházi vasúti állomásnál gyakorolt vámszedésnél érvényesítendő vámszabályzatot, az idézett rendeletemmel csak két év tartamára állapítottam meg s felhívtam a közönséget, miszerint ezen határidő letelte után, a díjtételek újbóli megállapítása, esetleg fenntartása iránt, kellő adatokkal felszerelt indokolt -előterjesztést tegyen, ennélfogva módjában lesz a nevezett társulatnak, a vámdíjszabályzatók újbóli megállapításának tárgyalása alkalmával a vármegye által e részben hozandó határozat ellen felszólalni, azt a közgazdasági érdekek érvényesítése szempontjából felebbezni, a vámdíjtételeknek ehhez képest való megállapítását kérelmezni. Ugyan- ily módon érvényesítheti kívánságait nevezett társulat a vármegye területén lévő többi vámszedések meghosszabbítása, a vámdíjszabályzatoknak újbóli megállapítása iránt annak idején folyamatba teendő tárgyalások alkalmával. — A társulat beadványában foglalt adatokra nézve a közigazgatási bizottság jelentése értelmében megfelelő közlés végett következőkről értesítem az igazgatóságot. — A beadványnak úgy a gyulai, mint a többi vármegyebeli vámos utakra vonatkozó adatai hiányosak és hibásak, s a díjszabás általában a viszonyokhoz képest b úgy van megállapítva, hogy a jövedelem az építés és fenntartás költségeit fedezze. — Úgy a kiadások, mint a bevételek vámos utanként külön könyvel- tetnek, s a leszámolás évenként megtörténik, kimutatván külön-külön a fenmaradt tartozást. — A gyulai vámos ut 4095 fm. hosszú, annak kiadásai 1896. január L-ig 92,391 frt 67 krt, bevételei 53,767 frt 33 krt tettek ki, s igy a fennmaradt tartozás 38,623 frt 97 krt tett ki. — Miután pedig Gyulán további befektetés terveztetik, az általános díjszabás leszállítása javaslatba egyáltalában nem hozható, mivel az annak alkalmazása mellett befolyó jövedelemre a vámtárgy építési és fenntartási költségeinek fedezésére, valamint-fejlesztésére múlhat lanul szükség van. Budapesten, 1896. évi február hó 19-ón. A miniszter helyett Vörös, államtitkár.“ Tolvaj vendég. Nádra Pál rendőri körökben ismert alak azzal hálálta meg a sógora Moldován Mihály vendégszeretetét, hogy bucsuzás helyett tőle egy vadonatúj szűrt elemeit, az az hogy csak elemeit volna, de a gazda észrevevén a szándékot, a Nádra Pál szűrét kitette, a lopott szűrt ő, Nádra Pált pedig a rendőrség vevén oltalom alá. Lopások a megyében. Kiterjedt tyuk-tolvaj szövetkezetét fedezett fel a békési csendőrség az elmúlt héten Majlát Ferencz, Domonkos András, Kolozsi Gábor személyében. A nemfüles tolvajok egész Üzletszerűiig folytatták a tolvajlásokat többnyire békési tanyai gazdasszonyok búbánatára, kik sehogy sem tudták az aprójószág állomány pusztítóit felfedezni, kik ilyen formán több száz frtra tehető pusztítást vittek véghez a környékbeli szárnyasok közt. A lopott apróságokat aztán Treba Johannának adták, ki azokat a mezőberényi piaczon jóhiszemű vevőknél értékesítette. A békési rendőrség erélyes nyomozásának sikerült azonban a kétlábú rókákat a derék triumvirátusban felfedezni, kik tettüket beismervén, vasra verve átadattak a békési járásbíróságnak. Öcsödön Mészáros Demeter udvaráról e hó 17-én ugyancsak 5 tyuk és 10 hízott kappan tűnt el. A tettest Zsadani József személyében kézrekeritette, a csendőrség. — Szalay békési határcsősz panaszolta a csendőrjárónak, hogy e hó 19-én egy közkatonának szállást adott kunyhójában. Mig azonban a csősz kerülőt tett a birtokon, az ismeretlen katona eltűnt a kunyhóból s vele együtt egy forgó-pisztoly és 5 darab töltény. A csendőrség nyomozása folytán A.rgyelán Péter székudvari illetőségű katonaszökevény került a szuronyok elé, kiről kiderült, hogy a kérdéses for- gópisztolyt ő lopta el s az aradi 33. gyalogezredtől szökött meg. A szökevény katonát a kerületi parancsnokságnak adták át. — Gyulán, Vidó Istvántól 6 frtot ismeretlen tettes ellopott. Köhögés, rekedtség és elnyálkásodásnál, a torok és légzési szervek minden zavarainál melegen ajánljuk Egger kitűnő hatású mellpasztilláit. Kaphatók 25 és 50 kros eredeti dobozokban, minden gyógyszertárban és nevesebb gyógyfüszerűzletben. Fő- és szétküldési raktár. Egger A. fiai Nádor- gyógy szer tára Budapesten, Yáczi-körút 17.250 17-30 Uj találmány. A mesterséges világítás terén a legújabb, úgy a világítás fényerejére mint a szemre jótékony és egészséges hatásánál fogva is előnyös a „Magyar Gáz-izó-fóny részvénytársaság“ (Budapest, aranykéz-utcza 6. sz.) szabadalmat képező spiritusz- izzó-fény lámpa, mely a jelenkor legjobb és legtökéletesebb világitó eszköze; alkalmas magánlakások, irodák, vendéglők, szállodák, stb. megvilágítására. Ezen uj találmányu lámpa előnyei: kogy a lámpa nem füstöl, nem kormosodik, semmiféle tisztogatást nem igényel, hőséget nem áraszt, a világítás költsége pedig tetemesen olcsóbb mint a petróleumé. Világitó lángja tiszta fehér, hasonló az ezen társulat által forgalomba hozott mesésen fényes sikert aratott Auer-féle gáz-izzó fényhez. A spiritusz-égő minden legalább 15'" égő nagyságú petroleum lámpára alkalmazható, valamint nagyobb ürterü lámpákra is, s a teljes berendezésű égő, az izzótest és cylinder mindössze csakis 6 frtba kerül darabonkint. — A világitő készülékek terén nagy fordulatot fog ezen uj találmány előidézni, mert mindenki inkább ezt az olcsó és e mellett tiszta világitó módszert fogja előnyben részesíteni, mely a szoba levegőjét nem rontja meg bűzzel. A hazai mezőgazdaságra is nagyon előnyös fog lenni ez a világítási módszer, mert az bizonyos, hogy ez által a spiritusz fogyasztása tetemesen fog emelkedni, ezzel pedig a spiritusz gyártása. — Budapesten már számos előkelő családnál van használatba ezen uj találmányé lámpa, ezek között megemlítjük Szapáry Gyula gróf, Csáky Albin gróf, Tisza Lajos gróf, Teleky grófné, Kovács tanár, számos országgyűlési képviselő és más kitűnőségek, kik ezen uj találmányu világítási készüléket kitűnőnek találták és a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. — Ezen lámpák, melyek minden robbanhatástól mentek, megrendelhetők Budapesten a „Magyar Gáz-izzó- fény részvénytársaság“ raktárban, aránykéz-utczn 6. ez., továbbá Oswald Károly és Társa, Andrássy- út 14. és Mundt Miklósnál, fürdő-utcza 10. sz. — A „Magyar gázrizzó fény részvénytársaság“ ezen uj találmány terjesztésére képviselőket elfogad az ország minden városából. 48. 1—1. Vivő tanfolyam. Van szerencsém tisztelettel értesíteni, hogy kígyó utcza 18. számú házban levő vívó tanfolyamom megkezdődött. Czélom lévén, hogy a kard- és vitőr vivást, melyet a fővárosi vívó intézetekben praktizálva és a magam tapasztalataival gazdagítva oda irányul, hogy az idei viszonyokkal megfelelőleg érvényesítsem. Midőn a t. szülőket tisztelettel értesítem, hogy a gyermek tornászat érdekében kifejtett törekvésem és tevékenységem méltó jutalom lesz ama érdeklődés, mely annak bemutatása más városokban még minden alkalommal oly élénken mutatkozott. Különösen a Höret vivás, mely a gyermek izmainak fejlesztését, tartását, gyorB- és könnyed mozgását, valamint önérzetét és bátorságát emelni hivatva van. Szigeti Benedek Sándor, vivómester. Uj telep. Értesülésünk szerint a József főher- czeg védnöksége alatt álló „Első biztosító intézet katonai szolgálat esetére“ városunkban kerületi főügynökséget szándékozik létesíteni, s erre alkalmas egyént keres, a kiben megvan a képesség arra, hogy a mondott népszerű intézményt vidékünkön is terjeszthesse. Felvilágosítást az igazgatóság Budapest, V. Erzsébettér 1. ad. Az intézet tudvalevőleg fiúgyermekeknek biztosit tőkéket azok védkötelezett- ségének idejére, illetve be nem soroztatás esetén, 24. évükre. _________ 47 1—1 Gy ulai életörömmel kell e helyen konstatálni, hogy a gyulai társas élet némi tekintetben igyekszik levetni magáról a klikk-rendszer közszellemet lenyűgöző bilincseit s az eddig széthúzó elleniek kezdenek barátságosan összesimulni. A helyett, hogy a társadalmi életről nagy- képű fejtegetéseket Írnék, egyenesen csak rá kell mutatnom azokra a sikerültén eltöltött délutánokra, melyeket az elmúlt hetekben, az eddig fennálló klikk-rendszer mellőzésével rendezett a gyulai intelligenczia. Régi seb volt helyi kis társadalmunkra nézve az eddig uralkodott szokás, hogy két-há- rom család összetartott, együtt délutánoztak, együtt sétáltak, együtt veszekedtek (mert hiszen apprehenzió nélkül nem lehet ekzisztálni) s a többi saját szükkörükön kivül eső családokat kutyába se vették s a többi család leányait ajk- bigygyesztve köszöntötték a bálákban. Isten mentsen tőle, hogy e helyen társadalmi kérdések fejtegetésébe bocsátkozván, meg- leczkéztetni akarjam a nagy publikumot. Ilyen nagy dologra magamat sem hivatottnak, sem képesnek nem érzem, s jól tudom, hogy kontár kezekkel nyúlva a sebhez, azt még csak jobban elmérgesithetem. De a seb most gyógyulóban van. Először vagyok szerencsés jelezni, hogy a város intelli- gencziája tudatára kezdett ébredni annak, hogy társadalmi létünket nem az teszi kellemessé, ha egymást lenézzük, ha egymás előtt csillogunk, s irigygyé tesszük embertársainkat, s a kölcsönös szeretet és kölcsönös összetartás sokkal több előnyöket biztosit számunkra üresfejü hencze- gésnél. Harmadszor is ismétlem, hogy nem akarok társadalmi problémákat bolygatni. Egyszerűen csak konstatálom, hogy a régi seb kezd hegedni, s ha hivatott orvosok vennék át kezelését, talán-talán még meg is gyógyulna. Igaz, hogy ez által meghazudtolnánk kisvárosi mivoltunkat, mert kisvárosokban amint tapasztaltam, ha négy család lakik, azok közül bizonyosan egyik sincs jó viszonyban a másik hárommal, hanem azért csak megélnénk valahogy! * * * A mint jobbra-balra rebesgetik jön az aranyos Küry Klára. Még pedig nem egyedül, hanem a nagy palóczczal, az országos hirü nagy iró, Mikszáth Kálmánnal. Sőt azt is hallottam rebesgetni, hogy e hó hetedikén pedig Bródy Sándor elolvasásában fog gyönyörködni a gyulai izraelita nőegylet. Ezek után a szállongó hírek után nem is tehetek fel mást, mint hogy minden pesti írónak és művésznek egyedüli ambiczióját képezi, hogy valaha Gyulára felolvasást vagy hangversenyt tartani lejöjjön. Kétségkívül a legöszintébb örömmel s a legnagyobb vendégszeretettel fogadná városunk a kiváló vendégeket, de szinte hihetetlen előttünk, hogy ilyen vendégeket kik közül egynek eljövetele is megtisztelő lenne városunkra nézve csaknem egy időben láthassunk Gyulán. Jön Küry, jön Mikszáth, jön Bródy ! mondják a városban. Én pedig csak azt várom, mikor hírlik már az is, hogy jön Jókai, jön a népszínház, nemzeti színház, opera, vígszínház, akadémia, egyetem, szóval az egész Budapest Gyulára. Jön Mikszáth, jön Küry, jön Bródy 1 Hát hisz ez nagyon szép és mi jó vidékeiek el is hisszük ezt egész a várvavárt pesti vonat megérkeztéig, hanem az opperetteben erre azt szokták énekelni, hogy.* „Kend hiszi ? — Én nem 1 — Hát kend hiszi? „Én sem ! * * Hanem bármennyire megbecsülnek is bennünket jó vidékieket a kultúra nagyjai, a pesti riportereknek nem tudunk inponálni. Mi csak a lenézett jó vidékiek maradunk, a kik jó előfizetők, és jó adomatárgyak. Egyszer egy riporter mit gondolt magában ? Ott fent a centralizált magyar irodalom központján a pesti napi sajtó munkásai közt akadt egy riporter, ki nem elégedett meg a szenzácziós újdonságok rovatával. Vannak riporterek, kik kritikusi babérokra vágyódnak s az a riporter kiről most szólni óhajtok ezek közé tartozott. Nem vadászhat mindenki oroszlánokra, nem kritizálhat mindenki ötfelvonásos tragédiát s az ilyenek meg elégszenek azzal is, hogy oroszlánok helyett, ha még újdondász létükre kacsavadászatokhoz is vannak szokva, megelégszenek a „Bolhával“ is. Ezek előre bocsájtása után olvassák el önök a „Pesti Hírlap“ február 20-iki számából a következő újdonságot: (Bolha). A vidéken mégis csak nagyobb a kedélyesség, mint a fővárosban. De nagyobb még a „mersz“ is, mert amit a budapesti bálokban nem mernének megcselekedni, azt ott nagy köny- nyüséggel végrehajtják. Hogy pedig igy áll a dolog, az abból tűnik ki, hogy az egyik alföldi városban „zártkörű“ tánczmulatsággal búcsúztak a farsangtól s ez alkalommal a rendezőség alkalmi élczlapot adott ki „Bolha“ czimmel. Hogy ez az újság mennyire sikerült, azt nem tudjuk, de annyi bizonyos, hogy a zártkörű bál publikumának is árulták. így történt azután (ha csakugyan megtörtént), hogy egy ötletes bácsi a következő kérdéssel fordult az egyik szépséghez: „Kisasszony, van »Bolha«-ja?“ A mulatság ezek daczára is jól sikerült és reggelig tartott.“ Hát hiszen szép dolog az mikor ágyúból verebekre lőnek, de mikor a pesti sajtó észre veszi a szerény vidék legkissebb bolháját, mely irodalmi színvonalon kivül állván nem képezi egyéb ambiczióját, mint hogy szerény tiz kraj- czárokat guberáltasson le az önkéntes tűzoltó egylet alaptőkéje javára, jóakaratu nyárs polgárokkal az már igazán nagy vívmány a vidék részére a pesti sajtó részéről. Elismerem, hogy sok jó viczczet lehet fáragni a szegény jó vidékiekre, de hát talán még sem állunk ott a hol a „Pesti Hírlap“ gondolja. Nem helyezzük a „Bolhát" diszkötésbe borítva a klasszikusok közé, mi jó vidékiek és adunk egy jó tanácsot ambicziózus pesti ri- proterecskéknek. „Ne sutor, ultra crepidam“ magyarul: szerény kis riporterecskék hagyják másnak a kritika rögös mezejét és elégedjenek meg a »Vitriol drámák, és „Hatlábu csodaborjuk“ feldolgozásával. Hanem azért mi jó vidékiek se választatnánk be a „Bolha“ szerkesztőjét az akadémiába. —p«. Közgazdaság'. A békésmegyei takarékpénztár üzletforgalmá- nak kimutatása az 1895-ik évről. Bevétel: Pénztármaradvány 62007*88, betétekből 1155064 65, váltókból 1949321*—, jelzálogokból 25011507, folyó számlán 62694-95, váltók kamataiból 55987-35, jelzálogok kamataiból 86152-44, előlegek kamataiból 4-34, késedelmi kamatokból 2066-06 Házbérből 830-— részvény átiratási díjból 31-—, fiók kamataiból 6466*—t visszleszámitolásokból 108900*—, ingatlanokból 2062*40, elhelyezett tőkék kamataiból 5458 95, magyar takarékpénztárak jelz. bank részv. kamataiból 2500*—. Összesen 3749662 frt 09 kr. Kiadás: Kétesek alapjára 2000-—, betétekre 1290174-31. váltókra 1961687-—, jelzálogokra 249472-43, folyj számlán 62694 95, osztalékra 21582—. folyó kamatokra 4042-46, fizetésekre 7970-—, üzleti költségekre 3251-61, adókra 8881-81, 10% kamatadóra 9338-87, jutalékokra 4914-71, jótékony czélokra 398-50, visszleszámitolásokra 56800-—, kegydijakra 400*—, ingatlanokra Í5943 99, visszleszámitolási kamatokra 8462-49, anyapénztárnak kamat 6466"—, különfélékre 309-83, pénztár maradvány 34871-13, összesen 3749662 frt 09 kr; Kimutatás. Az I. gyulavárosi takarékpénztár 1895. évi üzletforgalmáról. Bevétel: Pénztári maradvány 9378-83. Betét számlán 727403 61. Váltó számlán 935964. Jelzálog számlán 80916. Előleg számlán 685. Kölcsön számlán a pesti m. kereskedelmi banktól 22330. Kölcsön számlán az egyesült bpesti főv. takarékpénztártól 69830. Kölcsön számlán az aradmegyei takarékpénztártól 14125. Társintézeteknél elhelyezett betétből 85000. Váltó kamat számlán 25037-09. Jelzálog kamat számlán 34236"69. Előleg kamat számlán 160-25. Késedelmi kamat számlán 1414-29. Társintézeteknél elhelyezett betétek kamatjából 3701-34 Tartaléktőke számlán az 1894. évi nyereményből 1463. Tartaléktőke számlán az 1895. évi kamatjából 1475-74. Tartalék- tőke számlán részvény átírásokért 21. Nyugdíjalap számlán az 1895. kamatjából 1303*55. Leirt követelésből 1500. Megtérített költségből 50. Összesen 2015995*39. Kiadás: Betét számlára 526296-75. 1895. évben tőkésített betéti kamatokra 31506*02 Betéti folyó kamat számlára 225-91. Váltó számlára 983648. Jelzálog számlára 56640. Előleg számlára 1650. Kölcsön számlán a pesti m. kereskedelmi banknak 71255. Kölcsön számlán az egyesült budapesti fővárosi takarékpénztárnak 109128. Kölcsön számlán az aradmegyei takarékpénztárnak 14125. Társintézeteknél elhelyezett betétekre 167957-60. Osztalék számlára 9960. Tiszta jövedelmi számlára 3427-C5 Hivatali fizetés számlára 3390. Költség számlára 3995 95. Jövedelmi adó számlára 2457*53 Illeték számlára 6*29. Kölcsön kamat számlára 1974 87. Betéti kamat adó számlára 3173-19. Veszteség számlára 1400. Nyugdíjalap számlára 149*93. Leltár számlára 292-43. Letét számlára 100. Tartaléktőke kamat számlára 1475*74 Nyugdíjalap kamat számlára 1303-55. Pénztári maradvány 20456*58. Összesen: 2015995-39. Kaszárnya-utcza 362. számú házban utczai lakás, 3 szoba, konyha, kamra, padlás, kertrésszel együtt 1896. április hó 24-től kiadó. Tudakozhatni Kémethy Lajosnál. 49. 1—S. 685.—896. sz. Hirdetmény. Ezennel közhírré tétetik, hogy kiskorú Balogi Józsefnek kinek kiskorúsága nagymérvű pazarlas, tékozlás és erkölcstelen életfolytatása miatt a szegedi kir. törvényszéknek 1894. évi november 2-án 22167/1894. p. sz. a. kelt ítélete által jogérvényesen meghosszabittatott; továbbá özv. Balogi Józsefnó született Sipos Juliannának ki ellen szintén nagymérvű tékozlás és tűrhetlen erkölcstelen magaviselet miatt a gondnokság alá helyezési eljárás meg- indittatott és a gondnoksági zárlat ellene elrendeltetett, senki ne hitelezzen, tőllük semmit ne vásároljon, mért az általuk csinált és csinálandó adósságokért és netalán elidegenitendő tárgyakért a a velők kötött jogügyletekért jótállást, vagy felelősséget sem az árvaszék, sem a gyám nem vállal, f Kelt Makón, a város árvaszékéne 1896. évi ebruár hó 15. napján tartott ülésébőlk. Széli Gy. s. k. 54. 1— 3. elnök. 352.—1896. ez. Hirdetmény. Makó város árvaszékének 685.—1896. sz. megkeresése folytán, özv. Balogi Józsefné által haszon- élvezett s zár alá helyezett gyulai 137 kis hold földjének egészben esetleg 5—10 holdas részletekben leendő haszonbérbe adására határidőül f. évi már- czius 16. d. e. 10 órája a helyszínére (Balogi tanya) kitűzetik. Mely határidőre bérbe venni szándékozók azzal hivatnak meg, hogy a haszonbérlet tartama f. évi október l-ig tart, s hogy a haszon-béri összeg fele az árveréskor Schröder István kiküldött segédgyám kezeiben azonnal, a másik fele pedig f. évi junius hó l-ig Gyula város árvapénztárába lesz befizetendő. A bevetett területek holdanként 24 frt, többiek pedig 16 frt kikiáltási ár mellett bocsáttatnak árverés alá. Az árverés gyámhatósági jóváhagyás után lesz csak hatályos. Egyszersmind közhírré tétetik, hogy k. ki Balogi József leltárilag 2642 frtra becsült ingósága, u. m. cséplőgép, gazdasági eszközök stb. eladására határidőül f. évi márczius 17-ik napjának d. e. 10 órája szintén a helyszínére kitüzotik. Ennek foganatosításával is Schröder István segédgyám van megbízva. Kelt Gyulán, Gyula város árvaszékének 1896. évi február hó 29-én tartott üléséből. Dutkay Béla, s. k. 66.1—3 árvaszéki elnök.
