Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-03-01 / 9. szám
9-ftk szám Gyula, 1896. márczius 1-én. XV. (XXVffl.) évfolyam. Szerkesztőség: Templomtér, Dobay J ános kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viaaza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. a Társadalmi és közgazdászati iietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToatT- Tános. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczl-utoza 11., Eckstein Bernát fürdő-utoza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utoza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utoza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Békésvármegye millenáris ünnepélyei. A vármegye millenáris bizottsága február 27-én tartott ülésében állapította meg ama ünnepségeket, a melyekkel Békésvármegye közönsége az ország ezredéves fennállásának emlékét megülendi. A vármegye székhelyén Gyulán rendezendő ünnepségek napjául május 12-ike tűzetett ki; az ünnepségek programingei a következő : 1. Délelőtt 8—10 óráig hálaadó isteni- tiszteletek a gyulai összes hitfelekezetek templomaiban, melyeknek mindegyikén a törvényhatósági bizottság testületileg megjelenik ; 2. Délelőtt 11 */2 órakor az Erkel-szobor leleplezése; 3. Délután 3 órakor a bókésmegyei gazdasági egyesület által Gyulán rendezendő lóverseny; 5. Népwnnepély; 6. Este tánczmulatság, esetleg az Erkel- szobor leleplezésére megjelenő operaházi tagok részvétele mellett hangverseny. Éhez képest a vármegye alispánja a gyulai összes hitfelek ezeteket a jelzett napon hálaadó istenitiszteletek tartására hivja fel; meglíGEestefcik aa Erkel-szobor bizottság, bogy a leleplezésnek a jelzett napon való megtartása s a leleplezési ünnepély programmjának megállapítása iránt intézkedjék. A békésmegyei gazdasági egyesület felkéretik, hogy szokásos évi lóversenyét Gyulán az ünnepély napján rendezze: megfelelő dijak kitűzése, esetleg aláírás útján „hölgyek díja“ czimén valamely értékesebb tárgy beszerzésérül gondoskodjék; késznek nyilatkozván egyszersmind a bizottság, hogy a lóverseny rendezésében a gazdasági egyletet anyagi támogatásban részesítse s a maga részéről is dijat tűzzön ki. Gyula város tanácsa felhivatik, hogy a díszközgyűlés napján népünnepélyt rendezzen, a melyhez a millenáris bizottság is bizonyos összeggel hozzájárulni fog. Hasonlóan felhivatnak a vármegye összes községei, hogy az ott tartandó hálaadó istenitiszteletek napján népünnepély rendezése által alkalmat szolgáltassanak a lakosságnak az országos ünnepben való részvételre és az ország ezer éves fennállása felett érzett honfiúi öröm általános nyilvánítására. A csabai fóldmives iskola létesítésének ügyét intéző bizottság megkerestetik, hogy az iskolának, mint a vármegye nagyfontos- ságu millenáris alkotásának alapkőletételét ezen időtájban kellő ünnepségek között tartsa meg. A millenáris bizottság a május 12-én tartandó díszközgyűlésre írásbeli javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottság elé az iránt, hogy a millenium megörökítése czól- jából az új országháznak a király jelenlétében történő ünnepélyes felavatását Bókésvár- megye gyűlésterme számára festesse le, valamint az iránt is, hogy a vármegye közönsége egy nagyobb alkotás által tegye emlékezetessé ezen évet és határozza el a vármegye különböző községeiben a szükséghez képest 8—10 kisdedóvó felállítását és szavazzon meg e czélra megyei pótadót. Ezekhez képest a díszközgyűlés tárgy- sorozata következőkben állapíttatott meg: 1. Főispáni megnyitó beszéd. 2. Ünnepi szónoklat a millenium méltatásáról. 3. Hódoló felirat a királyhoz és felirat az országgyűléshez. 4. Indítvány a millenáris ünnepségeknek egy képben leendő megörökítése iránt. 5. Indítvány a vármegye különböző községeihez 8—10 óvodának felállítása s ezen czélra pótadó megszavazása iránt. 6. Alispáni záróbeszéd. Megbizatott a vármegye alispánja, hogy a díszközgyűlés összehívása iránt intézkedjék és hivja fel a bizottsági tagokat, hogy a közgyűlésen lehetőleg minél többen magyar disz- öltözékben jelenjenek meg. Az ünnepi szónoklat tartására Szabó János esperes bizottsági tag kéretik fel. A hódoló felirat az alispáni hivatalos helyiségben több napon át kitétetik, hogy azt a bizottsági tagok teljes számmal aláírhassák. A Békésmegyei takarékpénztár. Azon elég jelentékeny közgazdasági fejlődés s az ennek nyomán fakadt közvagyo- nosodás, melyet vármegyénk elért, a józan értelmes lakosság muukásságán, takarékosságán kívül sok tényezőnek, s ezek között főként a hitelintézetek közrehatásának tulajdonítható. A nemzeti átalakulás közgazdasági viszonyainkra is átalakító hatással volt, s fejlődésünket uj irányba terelte; de a hazában általában, s különösen vármegyénkben hiányoztak á fejlődés feLiölelei. JNem voltak közlekedési eszközeink, vasutunk, kőutunk hiányzott, nem volt piezunk; iparunk, kereskedelmünk a fejlődés kezdetleges fokán állott. Ily viszonyok mellett mezőgazdaságunk sem találhatta meg fejlődésének feltételeit. A leginkább érezhető szükség a hitel- viszonyok terén nyilvánult. A hiteligény egyesek tőkéjére s főként a gyámpénztárak pénzkészletére szorult, s tudjuk, hogy az egyik mig rendkívül drága, a másik alig hozzáférhető volt, s csak a birtokosok hitelszükségletét elégítette ki és pedig igen csekély mérvben, mert a rendelkezésre álló tőke rendkívül kevés volt a nagy kereslettel szemben. Vármegyénkben különösen a földbirtokos volt az, ki felettébb érezte a tőke hiányát. A nagy és középbirtokos nemzeti életünk újabb korszakának már kezdetén szakítani igyekezett a régi hagyományos gazdálkodási rendszerrel, s az okszerű gazdálkodás igényének megfelelően törekedett berendezni gazdaságát. A nagybirtokos e törekvése nem ütközött nagyobb nehézségekbe. Rendelkezésére állott a földtehermentesitési tőke s a hazai s külföldi tőkét is könnyebben s elég kedvezően igénybe vehette; de már a közép birtokos helyzete nehezebb volt, mert birtoka beruházásánál sok utánjárással szerezhető hitelre szorult, s a hitelszerzés legtöbbször alig elviselhető áldozatokat követelt. A kisbirtokos hiteligénye pénzintézeteknél egyátalán nem nyerhetett kielégítést, s szükségleteit kizárólag a magán tőkével fedezhette, s hogy mily áron, arra csak futólag kell megtekintenünk a régi bírósági iratokat, telekkönyveket, elszomorító adatokat találhatunk. Már a hatvanas évek kezdetén tarthatatlanná fajultak a viszonyok, s mezőgazdaságunk, de fejlődő iparunk és kereskedelmünkre nézve is életkérdéssé vált hitelintézetek szervezése; s így kelt életre vármegyénkben az 1863-ik évben az első pénzintézet : a Békésmegyei takarékpénztár. Hogy ezen pénzintézet több mint három évtizeden át folytatott üzleti tevékenysége, mily mérvben szolgálta az alapítók, a részvényesek egyéni érdekeit, nem kelti fel figyelmünket; de foglalkoznunk kell ezen intézetnek közgazdasági fejlődésünket érintő hatásával, s foglalkoznunk kell különösen tevékenységének erkölcsi nyilvánulásaival. Előttünk fekszik a Békésmegyei takarékpénztárnak 1895. évi zárszámadása. Az első pillanatra nem az ragadja meg figyelmünket, hogy mily osztalékban részesítette évek hosszö során át részvényeseit, de azt. hogy mily összeget fordított évről- évre közgazdasági helyzetünk emelésére, mily összegekkel biztosította a szorgalom, takarékosság óvről-évre fokozódó tőkéinek jövedelmező elhelyezését; s midőn érdeklődésünk kedvező benyomásokkal nyert kielégítést, s közgazdasági fejlődésünk meglepő adatai örömmel töltenek el: akkor tűnik szemeink elé az éveken át hozott áldozatok sorozata; s akkor ragad meg az a nemes emberbaráti érzület s a jótékonyság nyilvánulása, melyet ez intézet zárszámadása, ezen érdekfeszitő történet eléuk tár s melynek adatai az intézetet s annak vezetését az általános, hálás elismerés magaslatára emelik. A békésmegyei takarékpénztár 1863-ban 18400 frt részvény tőkével keznte meg működését; melv részvénytőke már 1879-ben lOOOOO frtra lett kiegészítve, s ma e részvénytőke mellett 78674 frt 15 kr tartalék- alappal, 47900 frt nyugdíjalap áll és 40881 irt 59 kr értékű ingatlanokkal rendelkezik az intézet. Az első évben a személyi hitel 800 forintot vett igénybe, ma 802833 írttal elógit- tetett ki. A jelzálog hitel 1863-ban 14320 frtra terjedt, ma 1.419,149 frt 63 krt vettek igénybe birtokosaink. Meglepőbb a betéti üzlet terén jelentkező fejlődés. Mig az 1864. évben 29524 frt 40 kr volt a betétek összege, ma 2.065,623 frt 52 kr. Ezen adatokból nem lehet a vármegye általános közgazdasági viszonyaira következtetéseket vonni. Ma már 19 pénzint. fedezi a hitel szükségletet s az országos hitelintézetek is könnyebben hozzáférhetőkké tettek s így habár kiterjed a Békésmegyei takarékpénztár üzletköre az egész vármegyére, mégis, főként Gyula és vidéke az, mely e pénzintézet jótékony közgazdasági hatását közvetlenül érezi. Fontosabb jelentőségű Gyulára, de mondhatjuk vármegyénkre nézve is a Békósmegyei takarékpénztár az a hatása, hogy a szomszédos vármegyék jelentékenyebb községeit szorosabb összeköttetésbe hozta vármegyénkkel. Sarkad, Elek, Székudvar, Varsánd, Ott- laka lakossága mind a Békésmegyei takarék- pénztárnál fedezik pénzszűkségleteiket s itt helyezik el tőkéiket; s az a gyors s méltányos eljárás, melylyel az intézet részéről találkoznak, s az érdek s mindennapi érintkezés igen alkalmas arra, hogy a vármegyénkhöz való csatlakozásuk vágyát táplálja, törekvéseiket elősegítse. De ha teljesen mellőznők is a Békésmegyei takarékpénztárnak közgazdasági érdekeinket érintő hatását; az áldozatok méltán kelthetik fel figyelmünket, érdeklődésünket. Az intézet, melynek egyedüli érdeke az anyagi érdek, az elhelyezkedni kívánó tőkének biztosítása b jövedelmeztetése, ha kilép a rideg anyagiasság határai közül, s ott is keres tevékenységének tért, hol a nyomort, hol a szenvedést enyhítheti, hol a könnyeket letörölheti; nem csak a részvényesek, a tőkepénzesek intézete, ez már a társadalomé is. A vagyoni magán s közgazdasági érdekek ma már találnak igényeiknek, érdekeiknek megfelelő szolgálatot, támogatást; de a jótékonyság, a könyőrület maga is szegény, a közművelődés érdekei nem találnak másra mint az anyagi gondokkal terhelt társadalomra, s az életfenntartás nehézségeivel küzdő munkásokra, s ki e sok oldalról igénybe vett társadalom, a szellemi előhaladás munkásainak anyagi áldozatokkal támogatásukra siet: méltán állítható a közönség hálás elismerése elé. A Bókésmegyei takarékpénztár 1867-ben kezdte meg a jótékonyczélok istápolását 750 írttal, 1868-ban 1625 irtot, 1869-ben 3324 frtot, 1870-ben 2765 frt 86 krt áldozott a közjóra, s így tartott ez napjainkig, midőn az 1895 évet a zárszámadás szerint a jótékony s közművelődés czéljaira hozott 3158 frt 70 kr áldozattal zárta le. A békésmegyei takarékpénztár 30 év alatt 35228 frt 28 krt fordított jótékony és közművelődési czélokra; ezen áldozat, bár kik legyenek s bárhol legyenek is a részvényesek, az intézetet teljesen sajátunkká teszik, s sziveinkhez is kötik. q. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat rendkívüli közgyűlése. (Február 6.) (Vége.) A közgyűlés az igazgató választmány javaslatához képest az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulatnak és a Kíquös-quuIcl csabai vizi tar»t<iaina£ az alsó-fehér-körösi ármentesitö társuiacoa való beolvadása részletes feltételeit megállapító bizottsági jegyzőkönyvet és az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulatnak vonatkozó közgyűlési határozatát beható tanácskozás tárgyává tévén az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulat jegyzőkönyvében foglalt módosításokkal a szószerint következő egyességet elfogadja. „1. Az egyesült társulat a kővetkező czime- viselendi: „Alsó-fehér-körösi ármentesitö, élőviz- levezetö. belvizszabályozási és vizhasznositó társulat.“ 2. Az egyesült társulat székhelye: Gyula. 3. Az egyesület társulat ezen egyezmény alapján alapszabályait az egyezményben foglalt feltételek részletezése mellett újból kidolgozandja. 4. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulatnak az ármentesítésre vonatkozó jogai és kötelezettségei továbbra is érintetlenül maradnak. 5. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulatnak és a kígyós gyula csabai vizi társulatnak egyesülésével átveszi a két társulatnak összes jogait és kötelezettségeit úgy a mint azok eddig fennállottak az alább Írandó módozatok mellett. 6. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat azon czél elérése végett, hogy az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna használhatóbb vízzel láthassék el, a magas állam által biztosított 70 000 frtnyi Békésmegye közönsége által már tényleg átadott 20,000 frtnyi segély mellett akkipen, hogy ezen összeghez az arad-békésmegyei élő- és belvíz- Izvezető csatorna társulat 32,000 frttal hozzájárulni köteles, saját részéről felajánlott 10,000 frttal együtt az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatornát a Fefér-Eörösböl közvetlenül élő vízzel látja el, az ehhez szükséges tápcsatornát, zsilipet és vizduzzasztót elkészítteti s az élővizcsatornát kitisztittatja s mindezen munkálatokat a Békésmegyei alispánjához benyújtott tervek alapján a gyulai folyammérnöki hivatal művezetése alatt végrehajtja, jövőben kezeli és fenntartja. 7. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat a belvizek rendezéséről gondoskodik, úgy azonban hogy a belvíz szabályozás költségei az érdekeltek terhére esnek, kivéve a kigyós-gyula-csabai vizi társulat érdekeltségét a belvizlevezetés eddig általa gyakorolt mérvére nézve, mire nézve külön meghatározott feltételek mellett a társulatba beolvad. 8. A vizhasznositásból származható hasznok az alsó-fehér-körösi, illetve az egyesült társulatok illetik. 9. Jóllehet az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulat az újabban létesítendő műveletek alapján a Körösből közvetlen kapja vizét, mindazonáltal a Csohosból folyó vizek csatornáját s az ezzel kapcsolatos s a viz kivezetésre szolgáló vízműveket úgy a mint azok az igazolási és engedéljezési eljárás során engedélyeztettek mindaddig, mig azt‘ czélszerűnek s az érdekeltségre hasznosnak találja, fenntartja. 10. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna
