Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-03-01 / 9. szám

9-ftk szám Gyula, 1896. márczius 1-én. XV. (XXVffl.) évfolyam. Szerkesztőség: Templomtér, Dobay J ános kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak viaaza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. a Társadalmi és közgazdászati iietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToatT- Tános. Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hir­detések és nyilt-téri közle­mények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczl-utoza 11., Eckstein Bernát fürdő-utoza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utoza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utoza /., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Békésvármegye millenáris ünnepélyei. A vármegye millenáris bizottsága feb­ruár 27-én tartott ülésében állapította meg ama ünnepségeket, a melyekkel Békésvár­megye közönsége az ország ezredéves fenn­állásának emlékét megülendi. A vármegye székhelyén Gyulán rende­zendő ünnepségek napjául május 12-ike tű­zetett ki; az ünnepségek programingei a kö­vetkező : 1. Délelőtt 8—10 óráig hálaadó isteni- tiszteletek a gyulai összes hitfelekezetek tem­plomaiban, melyeknek mindegyikén a tör­vényhatósági bizottság testületileg megje­lenik ; 2. Délelőtt 11 */2 órakor az Erkel-szobor leleplezése; 3. Délután 3 órakor a bókésmegyei gaz­dasági egyesület által Gyulán rendezendő lóverseny; 5. Népwnnepély; 6. Este tánczmulatság, esetleg az Erkel- szobor leleplezésére megjelenő operaházi ta­gok részvétele mellett hangverseny. Éhez képest a vármegye alispánja a gyu­lai összes hitfelek ezeteket a jelzett napon hálaadó istenitiszteletek tartására hivja fel; meglíGEestefcik aa Erkel-szobor bizottság, bogy a leleplezésnek a jelzett napon való megtar­tása s a leleplezési ünnepély programmjának megállapítása iránt intézkedjék. A békésmegyei gazdasági egyesület fel­kéretik, hogy szokásos évi lóversenyét Gyu­lán az ünnepély napján rendezze: megfelelő dijak kitűzése, esetleg aláírás útján „hölgyek díja“ czimén valamely értékesebb tárgy be­szerzésérül gondoskodjék; késznek nyilat­kozván egyszersmind a bizottság, hogy a ló­verseny rendezésében a gazdasági egyletet anyagi támogatásban részesítse s a maga ré­széről is dijat tűzzön ki. Gyula város tanácsa felhivatik, hogy a díszközgyűlés napján népünnepélyt rendezzen, a melyhez a millenáris bizottság is bizonyos összeggel hozzájárulni fog. Hasonlóan felhivatnak a vármegye összes községei, hogy az ott tartandó hálaadó iste­nitiszteletek napján népünnepély rendezése által alkalmat szolgáltassanak a lakosságnak az országos ünnepben való részvételre és az or­szág ezer éves fennállása felett érzett hon­fiúi öröm általános nyilvánítására. A csabai fóldmives iskola létesítésének ügyét intéző bizottság megkerestetik, hogy az iskolának, mint a vármegye nagyfontos- ságu millenáris alkotásának alapkőletételét ezen időtájban kellő ünnepségek között tartsa meg. A millenáris bizottság a május 12-én tartandó díszközgyűlésre írásbeli javaslatot terjeszt a törvényhatósági bizottság elé az iránt, hogy a millenium megörökítése czól- jából az új országháznak a király jelenlété­ben történő ünnepélyes felavatását Bókésvár- megye gyűlésterme számára festesse le, vala­mint az iránt is, hogy a vármegye közönsége egy nagyobb alkotás által tegye emlékeze­tessé ezen évet és határozza el a vármegye különböző községeiben a szükséghez képest 8—10 kisdedóvó felállítását és szavazzon meg e czélra megyei pótadót. Ezekhez képest a díszközgyűlés tárgy- sorozata következőkben állapíttatott meg: 1. Főispáni megnyitó beszéd. 2. Ünnepi szónoklat a millenium mél­tatásáról. 3. Hódoló felirat a királyhoz és felirat az országgyűléshez. 4. Indítvány a millenáris ünnepségeknek egy képben leendő megörökítése iránt. 5. Indítvány a vármegye különböző köz­ségeihez 8—10 óvodának felállítása s ezen czélra pótadó megszavazása iránt. 6. Alispáni záróbeszéd. Megbizatott a vármegye alispánja, hogy a díszközgyűlés összehívása iránt intézkedjék és hivja fel a bizottsági tagokat, hogy a köz­gyűlésen lehetőleg minél többen magyar disz- öltözékben jelenjenek meg. Az ünnepi szónoklat tartására Szabó Já­nos esperes bizottsági tag kéretik fel. A hódoló felirat az alispáni hivatalos helyiségben több napon át kitétetik, hogy azt a bizottsági tagok teljes számmal alá­írhassák. A Békésmegyei takarékpénztár. Azon elég jelentékeny közgazdasági fej­lődés s az ennek nyomán fakadt közvagyo- nosodás, melyet vármegyénk elért, a józan értelmes lakosság muukásságán, takarékos­ságán kívül sok tényezőnek, s ezek között főként a hitelintézetek közrehatásának tulaj­donítható. A nemzeti átalakulás közgazdasági vi­szonyainkra is átalakító hatással volt, s fej­lődésünket uj irányba terelte; de a hazában általában, s különösen vármegyénkben hiá­nyoztak á fejlődés feLiölelei. JNem voltak köz­lekedési eszközeink, vasutunk, kőutunk hi­ányzott, nem volt piezunk; iparunk, keres­kedelmünk a fejlődés kezdetleges fokán állott. Ily viszonyok mellett mezőgazdaságunk sem találhatta meg fejlődésének feltételeit. A leginkább érezhető szükség a hitel- viszonyok terén nyilvánult. A hiteligény egyesek tőkéjére s főként a gyámpénztárak pénzkészletére szorult, s tudjuk, hogy az egyik mig rendkívül drága, a másik alig hozzáférhető volt, s csak a bir­tokosok hitelszükségletét elégítette ki és pe­dig igen csekély mérvben, mert a rendelke­zésre álló tőke rendkívül kevés volt a nagy kereslettel szemben. Vármegyénkben különösen a földbirto­kos volt az, ki felettébb érezte a tőke hiányát. A nagy és középbirtokos nemzeti éle­tünk újabb korszakának már kezdetén sza­kítani igyekezett a régi hagyományos gaz­dálkodási rendszerrel, s az okszerű gazdál­kodás igényének megfelelően törekedett be­rendezni gazdaságát. A nagybirtokos e törekvése nem ütkö­zött nagyobb nehézségekbe. Rendelkezésére állott a földtehermentesitési tőke s a hazai s külföldi tőkét is könnyebben s elég kedvezően igénybe vehette; de már a közép birtokos helyzete nehezebb volt, mert bir­toka beruházásánál sok utánjárással szerez­hető hitelre szorult, s a hitelszerzés legtöbb­ször alig elviselhető áldozatokat követelt. A kisbirtokos hiteligénye pénzintézetek­nél egyátalán nem nyerhetett kielégítést, s szükségleteit kizárólag a magán tőkével fe­dezhette, s hogy mily áron, arra csak futó­lag kell megtekintenünk a régi bírósági ira­tokat, telekkönyveket, elszomorító adatokat találhatunk. Már a hatvanas évek kezdetén tartha­tatlanná fajultak a viszonyok, s mezőgazda­ságunk, de fejlődő iparunk és kereskedel­münkre nézve is életkérdéssé vált hitelinté­zetek szervezése; s így kelt életre várme­gyénkben az 1863-ik évben az első pénzin­tézet : a Békésmegyei takarékpénztár. Hogy ezen pénzintézet több mint három évtizeden át folytatott üzleti tevékenysége, mily mérvben szolgálta az alapítók, a rész­vényesek egyéni érdekeit, nem kelti fel fi­gyelmünket; de foglalkoznunk kell ezen in­tézetnek közgazdasági fejlődésünket érintő hatásával, s foglalkoznunk kell különösen te­vékenységének erkölcsi nyilvánulásaival. Előttünk fekszik a Békésmegyei taka­rékpénztárnak 1895. évi zárszámadása. Az első pillanatra nem az ragadja meg figyelmünket, hogy mily osztalékban része­sítette évek hosszö során át részvényeseit, de azt. hogy mily összeget fordított évről- évre közgazdasági helyzetünk emelésére, mily összegekkel biztosította a szorgalom, taka­rékosság óvről-évre fokozódó tőkéinek jöve­delmező elhelyezését; s midőn érdeklődésünk kedvező benyomásokkal nyert kielégítést, s közgazdasági fejlődésünk meglepő adatai öröm­mel töltenek el: akkor tűnik szemeink elé az éveken át hozott áldozatok sorozata; s akkor ragad meg az a nemes emberbaráti érzület s a jótékonyság nyilvánulása, melyet ez intézet zárszámadása, ezen érdekfeszitő történet eléuk tár s melynek adatai az inté­zetet s annak vezetését az általános, hálás elismerés magaslatára emelik. A békésmegyei takarékpénztár 1863-ban 18400 frt részvény tőkével keznte meg mű­ködését; melv részvénytőke már 1879-ben lOOOOO frtra lett kiegészítve, s ma e rész­vénytőke mellett 78674 frt 15 kr tartalék- alappal, 47900 frt nyugdíjalap áll és 40881 irt 59 kr értékű ingatlanokkal rendelkezik az intézet. Az első évben a személyi hitel 800 fo­rintot vett igénybe, ma 802833 írttal elógit- tetett ki. A jelzálog hitel 1863-ban 14320 frtra terjedt, ma 1.419,149 frt 63 krt vet­tek igénybe birtokosaink. Meglepőbb a betéti üzlet terén jelent­kező fejlődés. Mig az 1864. évben 29524 frt 40 kr volt a betétek összege, ma 2.065,623 frt 52 kr. Ezen adatokból nem lehet a vármegye általános közgazdasági viszonyaira következ­tetéseket vonni. Ma már 19 pénzint. fedezi a hitel szükségletet s az országos hitelintézetek is könnyebben hozzáférhetőkké tettek s így habár kiterjed a Békésmegyei takarékpénz­tár üzletköre az egész vármegyére, mégis, főként Gyula és vidéke az, mely e pénzin­tézet jótékony közgazdasági hatását közvet­lenül érezi. Fontosabb jelentőségű Gyulára, de mond­hatjuk vármegyénkre nézve is a Békósmegyei takarékpénztár az a hatása, hogy a szom­szédos vármegyék jelentékenyebb községeit szorosabb összeköttetésbe hozta vármegyénk­kel. Sarkad, Elek, Székudvar, Varsánd, Ott- laka lakossága mind a Békésmegyei takarék- pénztárnál fedezik pénzszűkségleteiket s itt helyezik el tőkéiket; s az a gyors s méltá­nyos eljárás, melylyel az intézet részéről ta­lálkoznak, s az érdek s mindennapi érintke­zés igen alkalmas arra, hogy a vármegyénk­höz való csatlakozásuk vágyát táplálja, tö­rekvéseiket elősegítse. De ha teljesen mellőznők is a Békés­megyei takarékpénztárnak közgazdasági ér­dekeinket érintő hatását; az áldozatok mél­tán kelthetik fel figyelmünket, érdeklődésün­ket. Az intézet, melynek egyedüli érdeke az anyagi érdek, az elhelyezkedni kívánó tőké­nek biztosítása b jövedelmeztetése, ha kilép a rideg anyagiasság határai közül, s ott is keres tevékenységének tért, hol a nyomort, hol a szenvedést enyhítheti, hol a könnyeket letörölheti; nem csak a részvényesek, a tő­kepénzesek intézete, ez már a társadalomé is. A vagyoni magán s közgazdasági érde­kek ma már találnak igényeiknek, érdekeik­nek megfelelő szolgálatot, támogatást; de a jótékonyság, a könyőrület maga is szegény, a közművelődés érdekei nem találnak másra mint az anyagi gondokkal terhelt társada­lomra, s az életfenntartás nehézségeivel küzdő munkásokra, s ki e sok oldalról igénybe vett társadalom, a szellemi előhaladás mun­kásainak anyagi áldozatokkal támogatásukra siet: méltán állítható a közönség hálás el­ismerése elé. A Bókésmegyei takarékpénztár 1867-ben kezdte meg a jótékonyczélok istápolását 750 írttal, 1868-ban 1625 irtot, 1869-ben 3324 frtot, 1870-ben 2765 frt 86 krt áldozott a közjóra, s így tartott ez napjainkig, midőn az 1895 évet a zárszámadás szerint a jó­tékony s közművelődés czéljaira hozott 3158 frt 70 kr áldozattal zárta le. A békésmegyei takarékpénztár 30 év alatt 35228 frt 28 krt fordított jótékony és közművelődési czélokra; ezen áldozat, bár kik legyenek s bárhol legyenek is a részvé­nyesek, az intézetet teljesen sajátunkká te­szik, s sziveinkhez is kötik. q. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat rendkívüli közgyűlése. (Február 6.) (Vége.) A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulatnak és a Kíquös-quuIcl csabai vizi tar»t<iaina£ az alsó-fehér-körösi ármentesitö társuiacoa való beolvadása részletes feltételeit megállapító bizottsági jegyzőkönyvet és az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulatnak vonat­kozó közgyűlési határozatát beható tanácskozás tárgyává tévén az arad-békésmegyei élő- és belviz­levezető csatorna társulat jegyzőkönyvében foglalt módosításokkal a szószerint következő egyességet elfogadja. „1. Az egyesült társulat a kővetkező czime- viselendi: „Alsó-fehér-körösi ármentesitö, élőviz- levezetö. belvizszabályozási és vizhasznositó társulat.“ 2. Az egyesült társulat székhelye: Gyula. 3. Az egyesület társulat ezen egyezmény alapján alapszabályait az egyezményben foglalt feltételek részletezése mellett újból kidolgozandja. 4. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulatnak az ármentesítésre vonatkozó jogai és kötelezettségei továbbra is érintetlenül maradnak. 5. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna társulatnak és a kígyós gyula csabai vizi társulatnak egyesülésével átveszi a két társulatnak összes jogait és kötelezettségeit úgy a mint azok eddig fenn­állottak az alább Írandó módozatok mellett. 6. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat azon czél elérése végett, hogy az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna használhatóbb vízzel láthassék el, a magas állam által biztosított 70 000 frtnyi Békésmegye közönsége által már tényleg átadott 20,000 frtnyi segély mellett akkipen, hogy ezen összeghez az arad-békésmegyei élő- és belvíz- Izvezető csatorna társulat 32,000 frttal hozzájárulni köteles, saját részéről felajánlott 10,000 frttal együtt az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatornát a Fefér-Eörösböl közvetlenül élő vízzel látja el, az ehhez szükséges tápcsatornát, zsilipet és vizduzzasztót elkészítteti s az élővizcsatornát kitisztittatja s mindezen munkálatokat a Békésmegyei alispánjához benyújtott tervek alapján a gyulai folyammérnöki hivatal művezetése alatt végrehajtja, jövőben kezeli és fenntartja. 7. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat a belvizek rendezéséről gondoskodik, úgy azonban hogy a belvíz szabályozás költségei az érdekeltek terhére esnek, kivéve a kigyós-gyula-csabai vizi társulat érdekeltségét a belvizlevezetés eddig általa gyakorolt mérvére nézve, mire nézve külön meg­határozott feltételek mellett a társulatba beolvad. 8. A vizhasznositásból származható hasznok az alsó-fehér-körösi, illetve az egyesült társulatok illetik. 9. Jóllehet az arad-békésmegyei élő- és bel­vizlevezető csatorna társulat az újabban létesítendő műveletek alapján a Körösből közvetlen kapja vizét, mindazonáltal a Csohosból folyó vizek csatornáját s az ezzel kapcsolatos s a viz kivezetésre szolgáló vízműveket úgy a mint azok az igazolási és engedéljezési eljárás során engedélyeztettek mind­addig, mig azt‘ czélszerűnek s az érdekeltségre hasznosnak találja, fenntartja. 10. Az alsó-fehér-körösi ármentesitö társulat az arad-békésmegyei élő- és belvizlevezető csatorna

Next

/
Oldalképek
Tartalom