Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-12-27 / 53. szám

hályog s ezért marad előttük rejtve a fény­sugár; a keresztutak tömkelegében a józan értelemben fogyatékos könnyen téveszti a helyes irányt; világ kezdetétől fogva talál­koztak számosán, kik gyilkot emeltek igazi jóltevőik ellen s megrontóiknak tapsoltak, kiáltottak lelkes „hozsánnát.“ j . . Mindazonáltal az idő, világ1 s az élet . . , , 7 0 utján az emberiség halad. Igaz, hogy egyik ember tudatlanság mankójára támaszkodva, uiig másiknak kezében az igazság felemelt paizsa; egyik erdők sűrűjében, másik messze elterülő nyílt mező ölén; némelyiknek fülébe cseng andalító fülemile dal, másiknak ajkai­ról hangzik szivet tépő fájdalom jaj ; boldog­ság CBolnaka, tört remény sajkának deszka­szála tarka csoportban úszik az élet tenge­rén ; fény és árny, örömvirág s bánat tövis égboltján s életkertjében együtt él, szom­szédságban tenyészik. . . . Az élet terén látható ellentétek elsimul­nak, ha szemeink ama karácsonyi csillagra tekintenek,a szeretet melege egybeolvasztja az ellentéteket s ebből a megnyugovás szivár­ványa jcgeczesül. Ha boldogság napja süt élet egeden, ha bánat éjjele nehezül lelkeden, ha örömvirá­gok teremnek számodra, vagy űzi lelkedet fájdalom zajgó árja, ha küzdelmed bére rá­galom, üldöztetés az igazság nehéz harcza közepette, avagy bűnök férge rágódik lelke­den, ha arczodon öröm mosolya ül, vagy szi­ved vérzik, szemedből könyzápora hull alá: ne vegyen erőt rajtad a habozás, kétségbe­esés, megtántorodás; tekints a karácsonyi fényes csillagra s annak útmutatását követve siess felkeresni azt a ki „ma született“; jus­son eszedbe, hogy „a kik az Urban bíznak azoknak mindenek egyiránt javakra vannak.“ Nyissuk meg szivünket, hogy Jézus be­térjen hozzánk ; az ő magasztos példája lel- ^^kesitsen bennünket küzdeni nemesen; szere- ^ tétének melege oldja fel közönyünk pánczélát s buzdítson szeretni Istenünket, embertár­sainkat s a hazát, hogy ez istenfiuság ma­gasztos jellege rajtunk nyilvánvaló legyen, akkor lehet igaz öröm e karácsony ünnepen s mindenkor szivünkben! »Krisztus, kivagy nap és világ: minket sötétségben ne hagyj«, világoltasd előttünk az első karácsony fénylő csillagát s add ajkaink- i ra szivünk érzésének ama szavát : „Dicsőség a magasságos menyben Istennek, e földön békesség és az emberekhez jóakarat!“ Dombi Lajosi Xovák Kamill. Békésvármegye igazságszolgáltatási té­nyezői új év napján jelentős ünnepet ülnek. Egy negyedszázados intézmény, a gyulai kir. tör­vényszéknek szervezője és vezetője, Novak Kamill kúriai biró, törvényszéki elnök ugyan­csak negyedszázados elnöki és bírói műkö­dése fölött fejezik ki az egybesereglő régi és uj pályatársak, a törvénykezés ügyét szol­Az asszony feléje megy. A hallgatásban fölérzi a legmélységesebb fájdalmat s leh íjolva hozzá, kezdi vigasztalni: — Az Isten megsegíti A férj kitör: — Hát a másiknál miért nem segített? Van is Isten! És lehajol a kedves gyerraekarczhoz; a kicsiny karok egyike nyakán keres helyet, a másik keze hizelegve simogatja atyja szakái- lát. — Apuskám! Én emlékezem! — Mire éde­sem ? — Arra, mikor kint az udvarban lovak állottak. A lovak posztóval voltak leteritve. Fejükön szép toliforgót viseltek. Tudod, mikor az angyalkák Ferikét elvitték. .. S aztán mikor szavaira felelet nem érkezett, újra kérdezé: '— Apuskám, meglátom én még valaha Ferikét? — Meg édesem! S azután halkan felsóhajtott — az égben ! Aztán megkezdődött a harcz. Egyik olda­lon az anya szeretete, másik oldalon a félel­mes rém. Napokig tartott a nehéz küzdelem, melyben hullottak az asszonyka szemeiből a könnyek . . . * így karácsony estéjén vissza fognak min- ^cfenlia emlékezni arra a verőfényes téli reggelre, midőn kettős sugárfény gyuladt ki a megmen­tett kis beteg szobájában. Emlékezni fognak arra, hogy a megváltó fordulat karácsony szom­batján — bizonyára a Jézus nevében — minden csillogó embernél ékesebben, egy veszendőnek ___ fncfpló kis gyermeknek életet hozott. Emlékezni fo gnak arra, hogy a sápadt asszonyka a diadal­massá lett hit glóriája által körülragyogott arcz- czal állott férjével szemben s kérdezte: — Ugy-e — magasra emelt karral fölfelé mutatott — van Isten ! f Van Isten, jött a meleg válasz a férfi ré­széről, ki a fölfelé mutató kezecskét levonta aj­kaihoz. Van s ott van ő az anyák szeretetében. gáló hivatalnokok, a jogászközönség s a nagy társadalom körei elismerésüket, hálájukat. Az ünnepelt férfiú, Bókésvármegye egykori fiatal táblabirája, a ki nemcsak időrend, de érdem szerint is egyike a legelső törvény- széki elnököknek hazánkban, méltán elfo­gadhatja a feléje nyújtott babérkoszorút, melynek mindkét ága egyaránt zöldéi, mert ö úgyis mint igazgatási erő, úgyis mint Ítél­kező elnök, becsületes és kiváló munkát tel­jesített. Pedig nagy feladatban lön része. Midőn a czélszerüségi tekintetek által vezetett közigazgatás és a jogra alapított törvénykezés elválasztásával emennek érde­kében uj intézményt kelle létesíteni és az igazságszolgáltatásba új szellemet lehelni, nem­csak erős kezekre, de magasabb felfogású s a tudomány haladásával lépést tartó értelmi ké­pességre is volt szükség. Ezeket egyesité magában Novák Kamill, mit igazol e téren immár huszonótéves múltja, melynek folyamán a törvényszék egész terü­letére kiterjedőleg fáradhatlanul, egyéni kel­lemetlenségektől sem riadva vissza, sokszor nyugalma koczkáztatása árán és magasabb küldetésének mindent feláldozni vágyó érze­tében küzdött a munkaerőknek ,— az adott kötülmények közötti — lehető jó megválasz­tása, a kinevezett bírák és hivatalnokok becs­vágyának, kötelessógtudásának fokozása ér­dekében, hogy a jogkereső közönség igényei lelkiismeretes, részrehajlatlan és gyors s az uralkodó jogelméletek színvonalán álló igaz­ságszolgáltatás által kielégittessenek. Mennyi előítélettel, érzékenységgel kelle találkoznia, mily illetékes és illetéktelen be­folyások ellenében magát a kitűzött czél ma­gasztosságából s a viszonyok alapos ismere­téből merített erővel vérteznie, csak azok tudják, a kiknek a bírói függetlenség külön­ben szent bástyáinak hátterébe betekinteni alkalmuk lehete és elképzelheti mindenki, a ki egy kis történelmi visszapillantást vet a közelmúltba, midőn még a rendi világból át- átcsillanó hagyományok a tekintélyt és ha­talmat nem mindig az azokkal helyesen élni tudóknak kölcsönözték. Mily aggódó gondossággal vezette és vezeti (most főleg a polgári felebbezési ta­nácsban) a tárgyalásokat, hogy a vádlott vagy peres felek a bírói eljárás és Ítélet- képződés alapos voltában megnyugodhassa­nak, bárki tapasztalhatta. Mily hive a véde­lem szabadságának, s a váddal menynyire egyenrangú tényezőnek ismeri azt el, tanú­sította nemcsak megyénk szűk körében, de azon rövid időköz alatt is, mig a budapesti büntető törvényszéknek — alelnöki minő­ségben — élén állott, honnan a nemesen érző éB fenkölt gondolkodású jogász'v^mlé-: kének hátrahagyásával s általános sajnálko­zástól kisérve vált meg. Előkelő egyéni tulajdonok, szigorú er­kölcsi érzék, rendithetlen igazságszeretet s mindezeknek pályatársainál kész örömest való elismerése kivívták számára mindazon müveit emberek tiszteletét, a kik a társa­dalom oszlopos tagjainak értékét nem a ba­ráti összeköttetés ápolásának, de a hivatás lelkiismeretes betöltésének mérlegén álla­pítják meg. Elégtétellel töltheti el keblét ama tu­dat, hogy a gyulai törvényszékre, mely ez­előtt csak egyes jeles tagokat számlált, ma már egészben büszke lehet s ott azon szigor és szellem uralkodik, mely a kőtelességtudat mértékén túl a dicsérendő becsvágy legna­gyobb fokú kielégítésében keresi jutalmát. A törvényszék ezen belső átváltozása mellett nem hagyható említés nélkül a kül­sőre irányított, lankadást nem ismerő, ta­pintatos működése sem, mellyel az ünnep hősének megadatott, hogy negyedszázados küzdelmeinek sikerei között a törvényszéket s egyéb igazságszolgáltatási intézményeket az ép jubiláns évében felépítendő palotába, mint méltó helyükre vezetheti át. Reméljük, hogy Themis uj csarnokában friss erővel fogja folytathatni a vágyaiba foglalt I immár beköszöntött szebb kor­szakot. Kívánjuk, hogy vezérlő fényes példájá­val soká, igen soká bizonyítsa ama cicerói tétel igazságát, hogy csak az ítélhet mások felett komolyan, a ki maga is kész a ko­moly bírálatot elfogadni. *) Dp. Herényi Ármin. Utczák uj elnevezése. A millennáris év alkalmából tudvalevőleg in­dítvány adatott be Gyula városa képviselőtestületé­hez, az utczáknak Gyula városa, Békésvármegye s a haza törtéaelmi múltjában szerepelt és azok kö­rül érdemeket szerzett nevei után leendő ujabbi elnevezése érdekében. *) Severus esse in judicando, qui alios in se severos esse jndices non vult, non potest. (Cicero pro lege Manil. A képviselőtestület eme indítványt javaslat- tétel végett kiadta Oláh György v. képviselő, mint a bókósmegyei közművelődési egylet alelnöke elnök­lete alatt egy károm tagú küldöttségnek, mely dr. Karácsonyi János károsunk jeles szülötte, a békés­megyei monográfia tudós szerzőjének közremüködé sével javaslatát elkészítvén, ezen javaslat a képvi­selőtestület hétfői közgyűlésén ’ tárgyaltatott és az alábbiakban elfogadtatott. A képviselőtestübt határozata értelmében tehát elneveztettek : 1. A jelenlegi Maryar-utcza a honszerző Ár­pádról Árpád utczának. 2. A jelenlegi kápifoa-utcza az első magyar királyról <Seí.-/«íván-utczáiak. 3. A jelenlegi Szt.-Jénos- és Kulcs-utcza a volt miniszter emlékéül Br. Wenckheim Béla-utczának. 4. A jelenlegi Kereizt-utcza Corvin János volt vártulajdonosról, ki a károsnak szabadalmakat adott Corein-utczának. 5. A jelenlegi Mészárosutcza Gyula város két izbeni hős védelmezője után irayo'cay-utczának. 6. A jelenlegi Paosirta-ucza eme utczának a 15-dik századból kimutatható hasonló elnevezése után Barát-utczának. 7. A jelenlegi Zöldfa-utcza a megyei kórház létesítője emlékére Abt>á£-utczánat. 8. A jelenlegi Régi posta-utíza a nagy lyrai költőről Peld/í-utczának. 9. Erkel Ferencz szobra ktrüli tér Erkel térnek. 10. A Szél-utcza az alapitváiy tevőről és íróról Thezárovich-vitczín&b. 11. A Biztos-utcza 1543. évben Eerekegyházát Gyulának ajándékozó emlékére Patócst-utczának. 12. Az Iskola-utcza a csikosér lecsapolója és alapítvány tevő után Vida utczának. 13. A Könyök-utcza Rákóczy érdekében Gyulát ostromlóról Károlyi <Sámfo?'-utczának. 14. A katholikus nagytemplom tér Karuckern- térnck. 15. A Korona-utcza br. Wenckheim Krisztina alapitó emlékére Armttna-utczának. 16. A József templomtól a temetőig Fő- éB Temető-utczák Br. Wenckheim Frigyes emlékére ÍWyygs-utczának. 17. A Nagy-utoza a nagy festő atyjáról, ki a gyulai határhoz tartozó Ajtóson született Dürer- utczának. 18. A Régi-Kőrös-utcza 'az 1566-ban Gyulát védő várparancsnok emlékére Kerechényi-uicvknak. 19. A N.-Malom-útcza Gyula városa volt pol­gármestere emlékére Zfoüay-utczának. 20. A Fekete sas-utcza Honvéd-xAczknok.' 21. A belső gör. kel. templomtér a gyulai várat .'építő emlékére Maróthy-téraei. 22. A németvárosi Városház-utcza a két-Sfyrrfa egyesitője emlékére /T/ie^cl-utczának. 23. A Rucza-nírcza a gyulai plébánusok, köve­tek és főispánok emlékére Abránfy-utczának. 24. A Döbögő-utcza Gyula város történésze statisticájának első összeállítója és ref. lelkész em­lékére Ecsedy-otczknak. 25. A Iíántor-utcza 1848-ban Gyulán a füg­getlenség kihirdetője emlékére Rázd-oiczkoak. 26. A Sarló-utcza Gyula városa első népképvi­selője emlékére Huszka-utczkneik. 27. A Kigyó-utcza volt alispán és képviselő emlékére Terent/i-utczának. 28. A Betér-utcza Zrínyi-utczának. 29. A Rövid-utcza, amely helyen voltjmalma Rácz Gábor kapitánynak Pácz-utczának. 30. A Yereskereszt-utcza Ajtóéi-utczának. 31. A Kis mészárszék-utcza Damjanics-utczának. 32. A Hold-utcza volt főispán és a főrendiházi alelnöke emlékére Tomcsám/z-utczának. A városi tanács utasittatott, hogy ezei utczá- kat a fenti értelemben az uj neveket viselő táb Iákkal lássa e]. Megyegyülés előtt. {By.) Ünnep után munkára gyi!l össze a vármegye törvényhatósági bizottsága, elin­tézendő az egybehívott rendkívüli kpzgyülós tárgysorozatába felvett kilenczven ügyet. A tárgysorozat végig futásából már előre lát­ható, hogy a közgyűlés kellő éideklődés mellett fog lefolyni, mert számos ügy van olyan, a mely vagy az egész vármegye, vagy egyes községek és vidékek életére és gaz­dasági jövőjére kiváló fontossággal bir. Ed­digi szokásunk szerint most is elére meg­emlékezünk ezen ügyekről, noha most csak azok ismertetésére szorítkozva. A folyó hó 28-iki közgyűlés elején álta­lános solemnis hangulatot, mely mellett a törvényhatóság levélben búcsúzó elnökéről, Tallián Béla főispánról megemlékezni fog, választási zaj és korteskedés fogja felváltani. A különböző bizottságok tagjainak válasz­tásából első sorban mindenesetre a közigaz­gatási bizottság megalakítása fog legnagyobb érdeklődést kelteni, a melynek törvénysze- rint kilépő 5 tagja közül gróf Wenckheim Géza a bizottsági tagságról legutóbb lemon­dott. Helyébe bizonyosan a törvényhatósági bizottság legjobbjai fognak a szép megbíza­tás elnyerésére törekedni Az érdekelt birtokosokra, Orosháza köz­ségre és víz egész vármegyére nézve is egy­aránt fontos azon kérdés, minő állást , fon- laljon el ja törvényhatóság a hódmezovásár-. helyi puszta szándékolt átcsatolásának ügyé­ben. Hódmezővásárhely — mint annak ide­jén megírtuk — a non possumus merev ál­láspontjára helyezkedett, kimondván, hogy az ügynek már tárgyalás alá vételét is jog feladásnak tekintené. így állván az ügy, a vármegye elől el van zárva a kérdés barátságos egyezség út­ján való megoldásának útja és a mennyiben a vármegye — mint már kimondotta — az átcsatolást, elkerülhetlen szükséges dolognak tartja, csupán a törvény által előirt másik ut maradt fenn számára, előterjesztést tenni a kormánynak a kérdés törvényhozási utón való megoldása iránt. A közgyűlés piéce de resistance-át mindenesetre az útépítési programra megálla­pítása fogja képezni. Az egész vármegye fejlődése, közgazdasági és közlekedési bajai­nak végleges elhárítása összefügg e fontos és éveken át folyó nagyszabású művelettel. A határozatok messze jövőbe kiható voltuk­nál fonva óvatos körültekintést és nemcsak O a jelenlegi viszonyok teljes ismeretét kíván­ják előfeltételként, de szükségük a vármegye és egyes vidékei, valamint az összes élet- nyilvánulások fejlődése irány'ának megálla­pítását és e tekintetben a múltból követ­keztetve a vármegye jövő képének alapos és indokolt képzeleti megrajzolását is. A döntés mindig nehezebb lesz. A fedezetül szolgáló 1.200,000 írtból eddig már kiépí­tették azon útvonalakat, melyeknek mint igen nagy forgalmat közvetítő törvényhatósági utaknak kiépítése első sorban és elkerül- hetlenül szükséges volt. A maradvány fog szolgálni arra, hogy hosszabb, de már kisebb forgalmú út­tal bekötött községeinket főbb útvonalakkal, vagy más községekkel összekapcsolják. És itt mutatkozik a jövőbelátás szükségessége: megállapítani, melyek azon utak, melyek közforgalmi tekintetből leginkább fejlődésre hivatottak és a müutakkal összekapcsolandó községek mely irányhoz lesznek bekapcso- landók akként, hogy e bekapcsolás az idők múltával se legyen a község természetes forgalmi irányától eltérő. A vármegye al­ispánja részletes javaslatot terjesztett a jelen közgyűlés elé. A jelentés első részében is­mételve a törvényhatósági bizottság által megállapított építési sorrendet és az azon időközben lett változtatásokat és pótlásokat, efm-ogdja-, fkegy s» programúiból eddig kiépittettek, illetve épí­tés alatt állanak a vésztői, körösladányi, szeg­halmi, tótkomlósi és füzes-gyarmati indóbázi utak a békés —mezöberényi és a Gyula —reme­tei ut és a szarvasi tuzok-utcza; az állami transversalis ut vonalozása következtében a sorrendből kihagyattak a csaba—békési,' csaba —gyulai és a szmtandrás—öcsöcli utak, a trans­versalis úttal egyidejűleg a vármegye költ­ségére a kereskedelemügyi ministeríum ál­tal fog kiépíttetni az öcsödi összekötő ut, a szarvasi, csabai és kondorosi vámos utak, az eddigi megállapodások szerint az 1897. év­ben gondoskodni kell tehát a dobozi ut és a körös-tarcsai hid építéséről. A körös-tarcsai hid költségeire vonatkozólag, miután a vég­leges tervek még nincsenek készen, a föld- mivelósügyi minister még nem nyilatkozott arra nézve, hogy hajlandó-e a kért 30,000 tit államsegélyt megadni, a hosszufoki tár­sulat pedig a mezöberényi hid kiépitósetől tette függővé hozzájárulásának megajánlását: azt javasolja a vármegye alispánja, hogy a közgyűlés ez alkalommal ne liozzon végleges határozatot és hogy a hosszúloki ármentesitő társulatot hívja fid, hogy a mezöberényi hid építésének ügyétől eltekintve, tegye meg a hozzájárulás tekintetében ajánlatát. A dobozi út vonalozására vagyis Doboz községnek más várossal, ennek vasúti állo­másával és meglevő főbb útvonalával való összekapcsolására nézve két módozatot ter­jeszt elő az alispán, melyek az eddigi tár­gyalások során szóban voltak. Az egyik a doboz csabai út, melynek hossza 12'5 km. és hozzávetőleges építési költsége 200.000 frt, a másik módozat a transversalis műútból a vészéi hídtól kiágazólag a gerlai hídon ke­resztül Dobozra | vezető útvonal kiépítése, melynek hossza ÍÖ‘5 km. építési költsége 170.000 frt. A két módozat közül az elsőt ajánlja a jelentés kivitelre. A törvényhatósági bizottság, mely az e téren eddig felmerült bonyolult kérdéseket oly szerencsés kézzel oldotta meg, — hiszszük — most a körül­mények alapos bírálata* * alapján fog határozni és akként fogja megoldani a kérdést, hogy azzal az időszerű szükségleteknek is eleget tegyen, de alapot nynjtson műutainknak a jövőben való tovább fejlesztéséhez. Közlekedési viszonyainkra nézve szintén igen fontos két más ügy tárgyalása is napi­rendre van tűzve. Az egyik a gyulai k&r- ház-uteza kikövezésének ügye, melynek a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom