Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-12-20 / 52. szám
fehér, se fekete, azaz fehér is lesz, meg fekete is. Tarka lesz. Utána gondolva a dolognak, tekintve az idei három napos ünnepet | az időjárás állha- tatlanságát, biz ez könnyen megeshetik s a mi viczinális prófétánk csakugyan jól jósol. Hanem azt azért ő se tudja megmondani, hogy a nöegyleti hangversenynek melyik lesz a legszebb pontja. A „kevlari búcsú“, melyben Hajdssy Mariska remekel, a Veressné és a Gallacz Ida bravourös zongora-piecei, a Szabados Mariska czimbalom- kesergői, az Erkel dalkör énekszámai, mind olyan vonzó, kedves darabok, hogy nehéz a választás, hogy kinek nyújtsuk előre a pálmát. No majd utólag megválik. A nöegyletre azonban haragszom. Már megint tombolázik! Igaz ugyan, hogy lesz egy ötven forintos kávés-service, amit io krajczáros jegygyei meglehet nyerni, de hát. biztos-e az, hogy azt én nyerem meg ! Hisz’ ha biztos volna, kibékülnék a nő- egylettel és vennék ötven jegyet s igy is negyvenöt forint tiszta hasznom maradna. De nem biztos, ez a baj! És igy nem veszek ötven tombolajegyet, csak annyit, amennyit ránri sóznak. No hiszen, köszönöm a „boldog újévet“. A szabók sztrájkolnak, a postások, lámpagyujtók, kellnerek, hordárok boldog újévet kívánnak, s mellé még a nőegylet is pumpol tombolajegyre, Muszáj az embernek csődöt mondani 11 —re. A legszebb és legértékesebb karácsonyi és lljévi ajándék az arany és ezüstből készült, disz- és emléktárgy, melyekből dús választékú raktárt tart a helyi piaczon Róth Károly aranyműves és ékszerész. A legjobb hirnevü gyárakból kikerült czikkek jutányos árai meglepők s feleslegessé teszik a máshonnan való vételt vagy hozatalt. Arany és ezüst zsebórák, lánczok, karékek, nyakékek s más dísztárgyak és ezüst evőeszközök a legszebb kivitelben vannak raktáron, dús választék a legjobb szemüvegek és más optikai tárgyakból. Ajánljuk az ajándékot vásárló közönség b. figyelmébe. 3142—2 Irodalom. Mit kíván a közönség ? Azt mondják, hogy a közönség tetszését nehéz kielégíteni. Már a mi’ a hirlapolvasó közönséget illeti, a mai időben annyi a lap, hogy bizony tetszése szerint válogathat mindenki belőlük. Es még sem könnyű a választás. A sok reklám, Ígérgetés, ajándékozás ha nem is téveszti meg a jó Ízlésű közönséget, de a lapolt nagy száma egészen zavarba hozza. Mégis mi szerint vá Jászt a magyar közönség, mi az, a mit egy Táptól] kivéti? Az, hogy legyen az a lap a magyar sajtónak egy olyan orgánuma, a mely eszméket és nagy nemzeti ideákat szolgál, a mely minden érdekkörtől és hatalmi befolyástél függetlenül száll síkra a nemzet igaz és nagy érdekeiért. Legyen az a lap olyan, a melyet nem kizárólag az üzleti és anyagi érdekek vezérelnek, a mely netn kész szolgája mindenféle rendszernek, hanem a mely csak egy vezérelvet ismer, az igazság és a tisztesség elvét. — Igen, a magyar közönség a sajtót még a maga nemes és tiszta rendeltetésében keresi.. — A magyar hírlapirodalomban ma ezeknek az eszméknek egyik legragyogóbb tollú képviselője, Bartha Miklós, az ország legelső és legnagyobb publiczistája, a ki fényes vezérczikkeivel, melyeket a Magyarország hasábjain i.r meg, • valósággal elragadja u közönsé,- get. A Magyarországnak egyébiránt egész írói gárdája ebben az irányban , halad. Holló Lajos orsz. képviselő a lap felelős szerkesztője, Inczédy László, a helyettes szerkesztő, és a többiek valamennyien a független szabad sajtó munkásai. Ez magyarázza meg, hogy a magyar miveit közönség aránylag rövid idő alatt annyira felkarolta a Magyarországot, hogy ez ma egyiko a legelterjedtebb lapoknak. A Magyarország egyébiránt páratlanul gyors és jó hir szolgálatával', kedves, eleven tárczáival, és minden tekintetben gazdag tartalmával erre az osztfMkan. és általános elismerésre igazán i á is szolgál. Ha ehhez még hozzá vesszük, hogy a Magyarország az éjjeli gyorsvonatokkal már szétrepittetik az ország mind a négy tája felé, és igy reggel már a legtávolabbi helyén is olvashatja a közönség a Magyarországot, mig a többi lap csak délben, vagy este jön meg, úgy ez a nagy zsurnalisztikái előny csak hozzájárul ahhoz, hogy a Magyarország egyike legyen a magyar közönség legkedveltebb lapjainak. A Magyarország kiadóhivatala Budapest, Sándor utcza 2. alatt .van, a lap előfizetési ára pedig az, a mi más lapoké 1 egy hóra 1 frt 20 kr, negyedévre 3 frt 50 kr, félévre 7 frt, egy évre 14 frt. A „Magyar Hírlap " Ebben a mai, mindenféle érdek által befolyásolt korban rendkívül fontos az, hogy a nyilvánosság orgánumai közt, a melyek a közvéleményt irányítják, legyen olyan megbízható, minden tekintetben szavahihető, komoly és jóhiszemű lapja az olvasó közönségnek, a mely nem áll semmiféle klikknek a szolgálatában és még po litikai tekintetben is feltétlenül megtartja függet lenségét, határozottságát, önállóságát. Ilyen lap a „ Magyar Hírlap", a mely immár hat esztendei pályafutása után büszkén tekinthet vissza mozgalmas és eseményekben gazdag múltjára, valamint arra a szereplésre, a melylyel az egész ország olvasó publikumát meg tudta nyerni és hódítani. Ma már nincs is lap, a mely a közönség szivéhez úgy hozzá tudott volna férkőzni, mint u „Magyar Hírlap.“ Politikája önzetlen, hazafias és első sóiban mindenekfelett magyar énnek a lapnak. A magyar érdekeket soh i el nem ejtve, ellenkezőleg minden tisztességes eszközzel a győzelem felé vive halad előre nemes czéljai felé. 1 mily kiválóan magas színvonalon van belletrisztikája.. Hol van még egy lap ink, mely annyi neves Írót, aunyi elismert kitűnőséget foglalkoztatna tárczarovatában, mint a „Magyar Hírlap“ f A legjobb szépirodalmi erőket tudja lekötni, állandó munkatársakul szerződtetni. 8 e részben a lap fejlődése, kiterjedése, erősbödése még ma sem állott meg. Az uj év első napjával uj irodalmi erők sorakoznak a „Magyar Hírlap“-hoz. A tárczairók gárdája kibővül, megszaporodik. Az újítások, a mikkel a „Magyar Hírlap“ meg fogja lepni olvasóit, a tartalomnak az eddiginél is nagyobb változntosságábau bőségesen fognak majd szemboötleni. Érdekesség! ez a mai nap zsurnalisztikái jelszava. A „Magyar Hírlap“ még hozzáteszi: és megbízhatóság ! Ez a két tulajdonság együtt tette a „Magyar Hirlap'ot nagvgyá, erőssé és közkedveitségüvé. Se belföldi, se külföldi nevezetes esemény ennek a- lapnak a hasábjairól kellő méltatás nélkül el nem maradhat A napi hírek is megannyi kis mozaik, irodalmi bizsu, szó rakoztató, kellemes olvasmány. Most, hogy a karácsony közeledik, a már megszokott figyelemre is újból számíthatnak az olvasók a „Magyar Hírlap“ részéről. Ez a figyelem egy igazi irodalmi becsű és történelmi értékű ajándék formájában ötlik majd a közönség szemébe. Egy gyönyörű Albumot ad a „Magyar Hírlap“ ez idén is mindazoknak, a kik a lapra előfizetnek. Ez az idei Al bum méltó párja lesz az eddigieknek kiállítás tekintetében és tartalomra nézve Sőt talán becsesebb lesz minden eddiginél. Az Album értéke jóval meg haladja az egy havi előfizetés diját; ebből is kö- vetkeztethetést vonhatunk arra, hogy mennyit haladt mai napság a modern hírlapirodalom, hogy ily ajándékokkal kedveskedhet azoknak, a kik köréje csoportosulnak. A „Magyar Hírlap“ elől áll a sor ban azok között, melyek ily gavalléros módon tudják a közönséggel szemben praktice is bizonyítani annak a régi jó közmondásnak az igazságát, hogy apró ajándékok tartják fenn a barátságot. Erre a barátságra a „Magyar Hírlap", a mely annyit tett és tesz folytonosan a közönség érdekeinek a védelmében : igazán rászolgált (Az előfizetési összeg egy hónapra 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr. a „Magyar Hirlap“ kiadóhivatalához Honvéd-utcza 4. sz. küldendő.) Törvényszéki csarnok. A szarvasi Pythia. Nagy tekintélynek örvendett a szarvasi tanyai asszonyok közt Rácz Farkas Anna czigányasszonj. Azzal a különös tehetséggel volt megáldva, hogy egyformán értett úgy a hűtlen kedves visszaszerzéséhez, mint az apró jósz .g pusztulásának megszüntetéséhez. Jóslásainál nem ült 3 lábú székre, mint hajdani collegái, hanem sokkal praktikusabb módot követett. Mindenféle ruhanemüeket, háztartási tárgyakat, apró jószágot kért el az asszonyoktól, azonfelül pénzt is ; s ennek fejében biztosította őket. hogy ezentúl a disznó, csirke stb. nem fog dögleni. a régi szerető visszatér s egyáltalán a világ legboldogabb teremtései lesznek. Különösen három asszony ment igy lépre, kiknek mindegyikétől 50—70 frtot csalt ki. Miután azonban a jövondő'ések nem igen akartak teljesülni, — végre is csalás miatt feljelentették Farkas Annát. Így állott f, hó 17-én a törvényszék előtt a jósnő. Azonban panaszosok csalás miatti vádjukat visszavonták s vádlott megbüntetését nem kívánták, bár az egyik panaszosnő * Brochma Adámné azt mondta-, hogy a. mióta-nála járt és szerencsét mondott, még jobban döglik a disznaja, mint az előtt. így a modern Pythiát a törvényszék csak a kihágási törvény 79. § ba ütköző közrend elleni kihágásban mondta ki bűnösnek, s ezért -8 napi elzárásra s 50 frt pénzbüntetésre Ítélte. — Vádlott különben egy más csalási ügyből kifolyólag most üli hat havi fogház büntetését. ^Zöz,gra,zd.SLsáigrA sertésforgalom felszabadítása, mely az egész ország lakosságának élénk vágyát képezi, egy nagy lépéssel közeledett a megvalósuláshoz. ‘— Eddig ugyanis nemcsak a sertésvészszel fertőzött, de az azokkal szomszédos, községek és forgalmi korlátozás alatt állottak. A földmivelésügyi miniszter azonban legújabban körrendeletét bocsátott ki, melyben a fertőzött községekkel közvetlenül szomszédos községekben a a sertésvész miatt elrendelt forgalmi kor látozásokat megszüntette. Ezentúl tehát csakis a sertésvésszel tényleg fertőzött községekben alkalmazandó a korlátozás, vagyis csupán az ilyen községekből származó sertések elszállithatusához szükséges az illetékes alispán engedélyének kikérése. w^MuuJtát kereső egyének összeírása. A földmivelésügyi miniszter a belügyminiszterrel egyetértőig addig is, mig a munkásközvetités rendezése ügyében további lépést tesz, elrendelte a mezei munkát, valamint a munkásokat kereső egyének összeírását. A munkálat végrehajtására űrlapokat küldött, melyekbe a jelentkező mezei munkások szám8zerint, a munkaadók pedig névszerint lesznek fölveendők. Hirdetmény. A békésmegyei közkórház elmebeteg osztályára egy férfi ápoló kerestetik. Havi fizetés 12 frt és ellátás, vagy ellátás nélkül 22 frt. Az állás jan. 1-én foglalaudó el. Gyula, 1896- decz. 17. 3i8 i-i Kórházi igazgatóság. ZAB rendes napi piaczi árfolyam szerint kapható FORIS ÁGOSTONNÉ üzletében 32o. i_2. Crynlán, üertés-piacz. Hirdetmény. A tőkekamat és járadékadó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában : Az 1897. január 15-ig a tőkekamat- és jár. alá eső jövedelmeket, az azokat élvező egyén vagy erkölcsi személy bevallani köteles. Tőkekamar és jár. adó tárgyát mindazon vagyon képezi, mely a föld-, ház- és kereret-adó, valamint a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adója által közvetve vagy közvetlenül nem érintetik ; képezik jelesül! mindazon kamatok, osztalékok és jutalékok, melyeket az ország valamely lakosa a következő jövedelemforrásokból, úgymint: a) bel- vagy külföldről folyó életjáradékokból, özvegyi ellátásból, vagy rokonsági évi járadékból ; b) kézi vagy jelzáloggal biztosított vagy egyszerű adóslevelekre, váltókra, vagy bárminemű kötvényekre, bel- vagy külföldön kölcsön adott, továbbá bitbizományi, caaládi s alapítványi tőkékből; c) belföldi földbirtokkal összekötött, a földadó tárgyát nem képező dologi jogosítványokból; d) külföldön fekvő föld vagy házbirokokból ipari, kereskedelmi s bármi nevezet alatt értendő külföldi részvényekből; e) az állami vagy f) törvényhatóságok által kibocsátott, s külön törvények által adómentesség kedvezményben nem részesített kötvényekből húz ; végre : g) a hitelüzlettel foglalkozó s alapszabályaik értelmében pénzbetétek átvételére jogosított pénzintézeteknél, továbbá takarékpénztáraknál és mindazon intézeteknél, melyekkel takarékpénztári üzlet van összekötve, utalványok, betéti könyvek és egyéb betéti okmányok vagy folyószámla mellett gy.ümöl- csözés végett elhelyezett tőkékből folyó jövedelem. Az adózók a vallomás beadásának kötelezettsége alól a következő tőkékből folyó jövedelmekre nézve felmentettek : a) a fentebb említett magyar államkötvények; b) az adómentességben nem részesített elsőbbségi kötvények kamatai; c) nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek által felvett és jelzálogilag biztosított tőkék kamatai. Az ezen kamatok után járó tőkekamat adót és pedig az a) alattiak után a kifizető állami pénztár, a b) és c) alattiak után a kamatokat kifizető társulat az illető kamatélvezések rovására vonja le s az illető kir. adóhivatalba szolgáltatja be. A pénzintézeteknél elhelyezett, fentebb g) alatt említett tőkéből folyó jövedelmet ezen tőkék birtokosai szintén nem tartoznak adó alá bevallani. Ellenben a pénzintézetek kötelesek ezen kamatjövedelem és pedig: a) a kifizetett kamatok összegét évnegyedenként, minden év márczius, jumus, szeptember és déczember havának utolsó napján; b) a tőkésített kamatok összegét félévenként, minden év jan. és julius havának utolsó napján a kir. adóhivatalnak kimutatni és az ezen kamatok után járó adót egyidejűleg beszolgáltatni, jogosítva vannak azonban arra, hogy ezt az adót a kifizetett vagy a tőkéhez irt kamatokból visszatartsák. Kárösszegnek vétetik amaz összeg, melyet a közádók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek (hatóságok) jogérvényeaen megállapítottak. Ha i az az összeg nem adatik, a birság 1—500 frt. Gyula, 1896. deczember 19. 323 1—2. . Gyula város adóhivatala. 13146/1896. ikt. Árverési hirdetmény. Gyula város tanácsa a tulajdonát képező halászati jogot folyó évi deczember hó 28 án délelőtt 10 Órakor 1897. évi január hó 1 töl 3 évre a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe adja. A halászati jog a város tulajdonát képező következő folyammedrekben és mederrészekben gyakorolható: a) A Fekete-Körös balpartján a gyula- várii határtól a szanazugig a meder középéig; b) A Fehér-Körösi nagy csatorna egész medrében a gyula-várii határtól a szanazu- g'g és c) Az „hilőviz csatorna“ egész medrében a gyulai Epreskerttól Postelekig, Postelektől pegig csabai határig a balparton a mederközepéig. Kikiáltási ár 65 frt. Bánompénzül leteendő a kikiáltási ár 10°/0-lóka készpénzben vagy elfogadható értékpapírokban. Az árverésen részt lehet venni szó és írásbeli ajánlatokkal. Az írásbeli ajánlatok — a szóbeli árverés megkezdése előtt — nyújtandók be s csak akkor vétetnek figyelembe, ha azokhoz a bánompéuz mellékelve van s ha az ajánlatot. tevő kijelenti, hogy az árverési feltételeket ismeri, elfogadja. Az árverési teltételek a közigazgatási irodában az árverést megelőzőleg is a hivatalos órákban megtekinthető. Kelt Gyulán, 1896. évi deczember hó 19-én tartott városi tanácsülésen. Dutkay Béla, Hoffmann Ferencz, polgármester. 326.1—2. v. II. jegyző. Hirdetmény. A IV-ed oszt. kor. adót illetőleg, az adózók a következőkre figyelmeztetnek: Az állandó fizetés, nyug- kegy- vagy tiszteletdijat húzó állami, törvényhatósági, alapítványi, községi, egyházi, társulati és magántisztek, tisztviselők, hivatalnok, közegek, nyug- vagy kegydijat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban levő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvelők, pénztárnokok s általában 40 írtnál több havi dijt huzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, írók, művészek, végre a hivatalszolgák a keresetadó IV-ik osztálya alá tartozó keresményüket az alább említendők kivételével bevallani tartoznak, azonkívül a felettes igazgatóság, elöljáróság, pénztár, földbirtokos, vagy üzlettulajdonos, a kitől vagy a melytől az adóköteles fizetését húzta, szintén kötelezhető arra, hogy az ügykörében állandó fizetés mellett alkalmazott egyének név- és fizetésjegyzékét az adókivető bizottságnak nyújtsa be. Az állandó fizetés a folyó évi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megállapítható nem volna, az előző évi állapot szerint vettetik ki a keresetadó. A vallomások beadásának ideje, helye és egyéb kellékei tekintetében a Ill-ad oszt. kereseti- adóra nézve közzétett szabályok tartandók szem előtt. Úgy a IV. oszt. kereseti adónak, mint a tőkekamat és járadék adónak az államkincstár megrövidítését ezélzó cselekmények, az adótárgy eltitkolásának vagy valótlan bemondásának birsága 1—8 annyi, mint az összeg, melylyel a kincstár megkárositratott. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői, vallomást nem adnak, ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek kötelesek bevallani, a kivetett kereset adót tőllük beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni. Tisztek és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami, vagy államkezelés alatt álló közalapítványi pénztárból húzzák, vallomást adni nem kötelesek, ezen adókötelesek keresetadóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi levonásokat a közpénztárból szedi be. Gyula, 1896. decz. 19. 325 1—2. Gyula város adóhivatala. Hirdetmény. A III. 08Ztályu kereseli adó alá tartozó jövedelmek bevallása tárgyában. Azon adózók, kik a jelen év folyamán kezdtek vagy vettek át valamely III. oszt. kér. adó alá eső foglalkozást, üzletét, vagy vállalatot és azután még meg nem adóztattak, kötelesek 1897. évi január hó 20 ig az ezen üzletük vagy vállalatuk után 1897. évben annak megkezdésétől az év végéig szár mitaudó, illetőleg fennállása idejére eső keresetivagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelmének az la része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások kivonása után fenmarad, az üzlettulajdonosnak s általában az adófizetésre köteleztetnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzá tartozóinak fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több ilyen vállalatból, kereset, illetőleg jövedelemforrásból húz jövedelmet,, köteles minden, egyes vállalatról, vagy ’ keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevei az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendö. Az az adózó, a ki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a kereset-adó harmadik osztályába tartozók sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától két hó alatt köteles vallomást adni. A III. oszt. kereset adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (város, adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A beváltó az űrlap egyes rovatait betölteni I annak bizonyításául, hogy az adózókat saját tudó másához képest pontosan és lelkiismeretesen kö zölte. eskü helyett nevét polgári becsületszava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét élőim köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elől áróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A III. oszt. kereseti adó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek, vagy jövedelemforrásnak az államkincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—-8 annyi, miut az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatott. Kárösz- szegnek vétetik az az összeg, melyet a kö/.adók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítanak. Gyula, 1896. deczember 19. 324 1—2 Gyulaváros adóhivatala.
