Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-12-20 / 52. szám
52-ik szám. Gyula, 1896. deczember 20-án. XV. (XXVIII.) évfolyam. ISj®. ■ Szerkesztőség: Templomtér, Dobaj’ János kereskedése, bova a lap szellemi részét illető közlegények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt— kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Ey^es szám ára JO kr. m Társadalmi és közgazclászati iietilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: TZ Ó ZEX XT ID -A. TT X ID. Riadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések -szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. Csizmadia Sándor. Nem csodák tartották fen a magyar nemzetet ezer éven át ezen a földön, hanem az a szívós ragaszkodás a földhöz, amelyen bölcsője ringott, amelyben őseinek hamvai nyugodtak, amely porokkal az övéi is ve- gyülendők voltak; az a benső, magasztos érzés, mely otthont talál a szív legmélyében annak első dobbanásával, az első lélekzettel s amely erősödik az édes anya tápláló keblén s melyet hazaszeretetnek nevezünk. Még akkor is, amikor még a föld népe verejtékének gyümölcséből csak azokat a férgeseket kapta, melyeket ura eléje dobott, amikor még annyit sem nevezhetett magáénak a haza földjéből,, amennyi a talpa alatt elfért: akkor is szerette ezt a földet és százszor, ezerszer festette pirosra vérével annak hantjait, csak azért, hogy azok fedjék az ő testét. És büszke volt az ő fajára. Többnek tartotta magát más nemzet fiánál és kész volt lenézni minden más nemzetbelit, mert ő előtte nem volt a magyarnak párja a kerek földön, mint nem volt párja a magyar hazának sem. Külön Istent alkotott magának: a magyarok Istenét, melynek ez a nemzet választott népe volt. Ez a faji büszkeség, | nemzeti öntudat vezérelte harczaiban, ez aczélozta meg erejét, tette súlyossá az ellenségre nézve fegy- -veTét és adta a bátorságot, hogy' tízszeres erővel szembeszálljon a győzelem reményével. E hazaszeretet és faji büszkeség teremtette a szabadságharcz félisteneit és e félistenek között mennyi volt, akiket a puszták délibábja, a nyáj kolompja, az erdők madara, a mezők tarka virága tanított a hazaszeretetre és más semmi, senki. De ezek megtanították, ezek oda vésték szivük mélyébe azt a szent érzést és lelkűkbe azt a tudatot, hogy a világon e kívül nincsen számodra hely. Békésvármegye közegészségi hajdana. Irta s felolvasta: dr. Zöldy János. * (Folyt: és vége.) Jellemző különben az akkori viszonyokra az I megokolás, melylyel a vármegye olyan hosszú időn keresztül megtagadta az okleveles orvos tartását. Tette azért, mert az orvos tisztességes megélhetését nem biztosíthatta, mivel a vármegye tiszti karán és egy pár vagyonosabb németen kívül, más igénybe nem vette soha az orvos tudományát, szolgálatát. De akkor ház se volt olyan, a hová orvosát elhelyezhette volna; újat építeni pedig nem. állt módjában, mert a katonatartás és a katonai tisztilakok építése teljesen felemésztették anyagi, erejét. Úgy látszik tehát, hogy a hadsereg költségei már akkor is becsületesen reá nehezedtek a — nem annyira bőséges, mint inkább türelmes — polgári pénztárakra. . . . Mindazonáltal a sok huza-vonának mégis jó vége lett, és ettől az időtől fogva vármegyénk szolgálatában mindig csak okleveles orvosok állottak. Wizinger Károlyt örülik Jó- zsof, majd Józsa István követte, kiket 1790-ben az országos nevű és igen jeles képzettségű dr. Riegler Zsigmond váltott fel, akinek az 1801-beu a vármegyében uralkodott hólyagos himlő elfojtása körül hervadhatatlan érdemei voltak. Ebbe az időszakba esett ugyanis Jenné r Eduard angol orvos világra szóló felfedezése, a himlő ellen való védő oltásokról. Alig hogy ismertté vált az emberiség részére oly mérhetetlen hasznot hozó Ez az érzés és az erős faji büszkeség tartotta fen a nemzetet ezer éven át, ennek kell lenni a jövő ezred biztos talapjának is. De hogy meg lesz-e a talap? Meg lesz-e a jövőben oly szilárdan, mint volt a múltban? Oly jelenségek merülnek fel, amelyek aggodalommal töltik el a lelket a jövő iránt. Oly nézetek, eszmék találnak fogékony talajra népünknél, amelyek a legszentebb érzéseket támadják meg gyökerükben. A szoczialisták tanai mérges csöppjeikkel mérget is bocsátanak a tudatlan és hiszékeny nép leikébe s azt hiszik, hogy ez a méreg orvosság is az ő' bajaikra. A budapesti esküdtszék verdiktje alapján egy orosházi földmivest, Csizmadia Sándort Ítélt el a pestvidóki törvényszék a napokban a „Népszava“ czimü szoczialista újságban megjelent czikkéért, amelyben a kir. ügyészség lázitást látott, amit az esküdtek is ennek minősítettek szavazatukkal. Ezt a czikket egy fiatal földmives irta, ki saját bevallása szerint négy elemi osztályt végzett, de hát mint mondta, a maga formájú paraszt ember télen rá ér olvasni. 0 is olvasott és így tanult. Olvasta a szoczialisták szellemi dolgozatait, és megszállotta lelkét a gyűlölet a társadalom minden osztálya iránt, annak kivételével, amelyhez ő tartozik és magába szívta azon egyedüli üdvözítő tant, mely rablóknak nevezi azokat, kiknek ennek daczára is van kenyerük, pénzük és ruhájuk. És mikor megtelt a lelke a társadalom és a létező államrend elleni gyűlölettel, kiöntötte azt egy hírlapi czikk alakjában, melyben nyiltan megtagad hazát és vallást. Ez a. meginérgezeít lélek ezen kifulladása nem pillanatnyi elkeseredés eredménye nála. Nem. A meggyőződésé. Szembe áll bíráival, azok előtt is izgató apostol, nem magát védi, mert hisz az ő igazsága nyilvánvaló, hanem biráit is meg akarja nyerni az ő eszméinek. eljárás, az államok úgy, mint a vármegyék nemes versenyre keltek, hogy ez áldásos felfedezést meghonosítsák. így nyert dr. Riegler is megbízatást a vármegyétől, hogy Pesten sajátítsa el a védő himlőoltási eljárásokat. Tanulmányútja legalább is akkora feltűnést keltett,■ mint napjainkban Nansen ószaksarki expedicziója, a mi nem is csodálható, ha figyelembe veszszük a vármegye, az ország akkori út- és közbiztonsági viszonyait. Riegler több hónapot töltvón Pesten, teljesen elsajátította az oltási eljárást. Tapasztalatokkal gazdagon haza érkezvén, 1801 és 1802-ben 2848 gyermeket oltott be védő himlővel. Fáradhatatlan buzgalmát teljes siker követte, amennyiben ama 11 községben, hol az oltási eljárást a nép okossága elfogadta, csak 64 egyén halt el, mig abban a 9 községben, hol a babonás felfogás az uj módszernek mereven ellent állott, 600 ember veszett el. Sikeres működését a helytartó tanács is méltányolván, az országos főorvos javaslatára, megbízta a öyulán felállított himlő nyirok termelői állomás vezetésével. Megjegyzem, hogy ilyen állomás az országban összesen hat volt. Kiváló egyéni értékétől eltekintve, tagadhatatlan, hogy Riegler tevékenysége szerencsés időszakkal, II. József császár korával esett össze, kinek magasztos, félvilágosodott szelleme minden téren mély nyomokat hagyott. Természetes lehet csak, ha az egész sógügy is ebbon az időben nyerte első, hatalmas fellendülését, mit logjobban igazolnak az ebből a korból való okos rendeletek. És ezekre a rendeletekre egyáltalában nem tekinthetünk fölényes mosolylyal napjainknak törvény- és rendolotgyártó fénykorában se, — Ott is izgat. Egy ifjú földmives, aki négy elpmi iskolát végzett. Egy földmives Békésvármegye délibábos rónáiról, az arany kalásztól ékes rónaságról, aki azt mondja: nincs haza, nincs vallás! És aki azt mondja biráinak, bogy büszkén megy a börtönbe elveiért! Hát nincs már meg az ősi varázsa az Alföld rónájának sem? - Nem susogják többé a rétek virágai, nem dalolják az erdők madarai, hogy ennek a földnek nincs párja széles a világon? Nem költi fel a bölcső dal, a zengzetes hazai nyelv a tudatot, hogy itt élni és halni kell és nem él a szívben többé a faji büszkeség, nincs meg a magyarok Istenébe vetett hit? Csizmadia Sándor, a ki a törvény előtt téritő apostolként szónokol, akinek lázban égnek szemei, mikor eivekről, az ő elveiről beszél, hány száznak, ezernek mételyezhette meg a lelkét a maga betegségével, a kik ha ;nem tudják oly szépen kifejezni, amit éreznek, mert nem tanultak annyit a hosszú téli munkaszünet idejében, de annál jobban őrzik lelkűk legmélyebb rejtekében. Ha az egyszer onnat kitör! Kóros állapot tünetei ezek, melyeknek csirái mélyen fekszenek s amelyeknek társadalmi viszonyainkban a fejlesztésre sok kedvező körülmények vannak. Ideje volna már e betegséget még most, apróbb tüneteiben tanúlmányozni s gyógyító szerekről és módokról gondolkodni, nehogy elhatalmasodjék. És addig is, a bosszú téli munkaszüne- tek idejébén gondoskodjunk arról, hogy népünk hasznosabb ismeretekhez jusson, mint aminők- hez a szoczialista apostolok utján jutnak. A jelenségek elővigyázatra és munkára serkentenek. eltekintve attól, hogy sok azok közül, fájdalom, még ma is actualis, — mert ezek a rendeletek kiállják a vőrsenyt a maiakkal nemcsak meny- nyiségre nézve, hanem arra nézve is, hogy épen mint ma, akkor is nagyobb részét a végrehajtással együtt eltemette, fel nem találhatólag, a levéltár.. De féke téve mindezt, vájjon nem csodánkra móltó-e az, ha olvassuk, hogy eltiltatott, még a napjainkban is sok helyen dívó, rósz népszokás, a halotti torok tartása? Vájjon nem a veszedelmes helyzet tiszta felismerésének tud- ható-e be az az üdvös intézkedés, a mely eltiltotta a sebészeket a belső betegségek gyógyításától ? — szomorú tapasztalatok szereztetvén a gyakran előfordult mérgezési esetekből. Vájjon a Török Józsefek és Csillag Annák egyénileg ugyan hasznos, tevékeny üzleti szelleme mellett, nem-e ma is beváló, — sőt\orősen kívánatos, — intézkedés volt az, a mely a könyvnyomtatóknak szigorúan eltiltotta a csodaszereknek, a kopaszság ellen való kenőcsöknek hirdetését? De hiába I A jóakarat, az okosság hasztalanul küzd az emberek balga hiszékenysége ellen. Úgy látszik, hogy a beteg emberek hiszékenysége meg épen megkövesedett, örökké való és épen ezért — mindenha — inkább is fognak, legalább elég sokan, bizni a drágán mórt és sohase használó csodaszerekben, mint a sokszor ingyenes, a legtöbbször olcsón adott, komoly, okos orvosi tanácsban. A sok jellemző és érdekes adat közül felemlíteni kívánom még, hogy a kuruzsolás vo- szedekneit is megkísértették gyöngíteni ezólirá- nyos intézkedésekkel és hogy gondot fordítottak a közólelmezósre is. Eltiltatott főzésre a rózedó- nyek használata; a lakosság figyelmét felhívták, hogy a felszínes talajból fakadó kutak vizét A vármegye téli közgyűlése. Az 1886. évi XXI. it,-ez. 46. §-a alapján Bé- késvármegye törvényhatósági bizottságát a folyó hó 28-ának délelőtt 9 órájára rendkívüli közgyűlésre hívom egybe, miről a törvényhatósági bizottság teljes czimü tagjait tisztelettel értesítem. — Gyulán, 1896. deczember 17-én. Dr. Fábry Sándor, alispán. Tárgysorozat: 1. József főherczeg levele, melyben a törvény- hatóságnak Mária Dorottya főherczegnő eljegyzése alkalmából kifejezett üdvözletéért köszönetét mond. 2. Tallián Béla búcsú levele. 3. A várm. számonkérőszék jelentése a várm. tisztikar tevékenységéről. 4. A várm. közigazgatási bizottságból kilépő öt tag u. m. Ladies György, Vidovszky János, gróf Wenckheim Géza, gróf Almásy Dénes és Jantsövits Emil helyeinek titkos szavazás utján való betöltése. 5. Az igazoló választmányba 5 tag beválasztása. 6. A várm. tiszti főügyész helyettesének megválasztása. 7. A várm. hét lóavató bizottság elnökének megválasztása. 8. A nyugdíjazandó várm. tisztviselők munka- képtelenségének megállapítására hivatott bizottságba két orvos beválasztása. 9. A m. kir. belügyminiszter rendelete a tiszti nyugdíj gyarapítása tárgyában kelt törvényhatósági határozat jóváhagyásának megtagadása ügyében. 10. Kereskedelmi miniszter rendelete az Oros- háza-szentesi vasút segélyezése tárgyában. 11. Kereskedelmi miniszter rendelete a gyulai kórház-uteza építése ügyében 12. Kereskedelmi miniszter rendelete az állam - épitészeti hivatal fentartásához való hozzájárulás tárgyában, ezzel kapcsolatosan az államépitészeti hivatal utiátalányának megállapítása. 13. M. kir. belügyminiszter leirata a várm. rattáros javadalmának felemelése tárgyában. 14. Belügyminiszteri rendelet a csabai dohány- beváltáshoz politikai biztos kirendelése iránt. 15. Szebenvármegye közönségének átirata [az utazó kereskedő ügynököknek az ismét eladással nem foglalkozók bázalásszerü felkeresésétől leendő eltiltása tárgyában. 16. Szabolcsvármegye közönségének átirata görög katholikus magyar püspökség felállítása táreczet hozzá keverésével használják. Bizony ezek mind okos, bölcs dolgok voltak; és csak a történelem régi tanulsága ismétlődött, a midőn ezt a tevékenységben gazdag korszakot a hanyatlás, a tespodós korszaka váltotta fel. Mert mi tagadás benne, de e század első tizedétől a hatvanas évekig, — égy pár nagyobb cholera- járványon kívül, — semmiféle fontosabb, említésre méltó közegószsógi mozzanat nem merült fel. A hatvanas évektől kezdve azonban újabb, eredményekben, vívmányokban fényes korszak következett, melynek meglepő haladását, áldásait ma is élvezzük, és a melyben a közegészség előmozdítása, fejlesztése körül több, érdemekben gazdag orvos nevével találkozunk. í'áj, hogy épen e dicsőséget árasztő korszaknál kell megszakítanom méltatásomnak fonalát, de az erről való megemlékezés messzehaladná kitűzött feladatomnak megszabott határait. Nem tarthatnám hűnek a múlt közegészség! viszonyairól adott vázlatomat, ha említést nem tennék a gyógyszerészet viszonyairól is, melyek ha valamikor, úgy a múltban, elválaszthatatlan kapcsolatban állottak az orvoslással. Az első, a „Megváltó“-hoz czimzett gyógytárat — a helytartó tanács engedélyével — a vármegyében Gyulán állította fel Poshardt Ferencz gyógyszerész 1770-ben. Nomen est omen! Nem állapítható meg ugyan, hogy az egyénben rejlő okok, vagy pedig a, leküzdhetetlen házi szerek versenye folytán-e ? de tény, hogy bekövetkezett a megváltás órája. Poshardt ugyanis egy évi, irigylést nem keltő tengődós után befolyamodott a vármegyéhez segélyért, melyet, ha megtagadnának, kijelentette, hogy kénytelen lesz a soha se diesősóA gyulai takarék és hitelszövetkezet ezégét törvényszékileg be óhajtván jegyeztetni, e végből 1897. évi január 3-án d. e. közgyűlést tart, melyre a részjegy tulajdonosokat tisztelettel meghívja 32Ő 1—2. II órakor a városháza nagytermében rendkívüli Popovies Jusztin, elnök. Lapunk mai szümaiioz egy feliv melléklet van csatolva.