Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-11-15 / 47. szám
Kisajátítási jog engedélyezése A földraivelés- ügyi m. kir. miniszter az alsó-fehér-körösi ármen- tesitő társulatnak a fehér körösi jobb parti védtöl- tésnek kiegészítéséhez Gyula város és Gyula-Vári község határaiban elfoglalandó területekre nézve az 1881 évi 41. törvényczikk alapján a kisajátítási jogot engedélyezte. Zsilinszky Mihály államtitkár, Csaba új képviselője, vasárnap jött le Csabára választóihoz megköszönni a csabaiaknak személye iránt nyilvánuló vonzalmát, kik minden előleges programm- beszéd nélkül választották meg városuk kiváló fiát. Az államtitkár fogadtatására fényes ünnepélyt rendeztek a csabaiak, mint azt előre jeleztük is. Nagy volt az izgalom Csabán vasárnap s a vasúti pályaház nem bírta befogadni a sok ezer főre menő közönséget, mely a déli órákban az államtitkárra várt. Gyomára küldöttség ment eléje, melynek soraiból Fejér Béla üdvözölte őt, vele utazó nejét pedig Rosenthal Ignácz lepte meg egy pompás csokorral. — Csabán lelkes éljenzések fogadták az államtitkárt hozó szalonkocsit s midőn a csabai perronra lépett, Varságh Béla üdvözölte őt, mire Zsilinszky röviden válaszolva, köszönetét mondott. — Beszéde után a város fogatára ültek, melyet a csabai hölgyek díszítettek fel virágfűzérekkel. — A bevonulást a banderisták festői sorai tették ünnepélyessé s a lelkesedés tüntetőleg hangzott Csaba fellobogózott házai közül. A nagy tömeg a városházáig lelkes éljenzések közt kisérte a lassú menetet. Itt Korosy László fogadta az elöljáróság élén az államtitkárt, mely fogadó beszéd után Zsilinszky Mihály államtitkár tartott hosszú beszédet, tulajdonképen megválasztás után mondván el programmbeszédét, amelyben a politikai viszonyokról szólván, kifejtette a választók előtt álláspontját. Beszélt a pártokról, az alföldi munkáskérdésről, a közigazgatási reformról s a közoktatás ügyével foglalkozván, a szegény lelkészek fizetésének emelése mellett nyi latkozott. Beszéde közben sűrűn felhangzottak az éljenek és tetszésnyilvánítások. — A beszéd után fogadta a küldöttségek tisztelgő tagjait, a községi elöljáróság, egyházi presbyterium, tanítói kar s több más küldöttségeket. — Este a Vigadóban négyszáz teritékü bankett volt, melyen Zsilinszky első, a királyra szóló beszéde után Koren Pál mondott felköszöntőt Zsilinszkyre, az államtitkár a csabaiak egyetértésére, Varságh az államtitkár kedves nejére, Vidovszky a csabai hölgyekre, Sztraka az ittlevő ellenzékiekre mondottak sikerült és talpraesett tosztokat. A lakoma mindvégig emelkedett hangulatban folyt le. Az államtitkár másnap este utazott él Csabáról horgosi birtokára. A gyulai nőegylet az irgalmassági cselekedetek egyik legszebbikét fogja ma délután 3 órakor az árvaházban gyakorolni, amidőn is 20 iskolás gyermeket és 30 elszegényodett öreget fog teljes téli ruházattal ellátni. Ezen jótékonysági tény megtekintésére a nőegylet tagjai ez úton is meghivatnak. Postaügy. Értesitem a t. közönséget, hogy a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr f. évi június hó 18-án 29.126. sz. a. kelt rendeletében a kir. posta s tárvirda hivataloknak elrendelte, hogy aj hozzájok heérkezett postautalványokat csak 7 napon helül fizessék ki. Ebből kifolyólag felhívom az érdekelteket, hogy utalványaikat a kézbesítés napjától számítandó 7 nap alatt annál is inkább váltsák ki, mert az ezen határidőn túl bemutatott utalványok — eltekintve, hogy azok a czimzett kezei közt vannak — többé nekik kifizettetni nem fog, hanem mint be nem váltottak a feladó rendelkezésére visszabocsájtatnak. Gyula, 1896. november 13. Czóhel Károly postafőnök. Berúgott drótosok. Hogy néppártiak voltak-e Druhriák István és János drótos tótok, arról hallgat a krónika, az azonban mindenképen nyilvánvaló dolog, hogy a Drubriák fivérek „túl a nagy Krivánon zólyomi határban, erdő s bérezés völgy ölén" látták meg először ezt a szép világot s innen indultak meg nyolez-nyolez köteg dróttal és egy-egy tarisznya elemózsiával az alföldi gazdasz- szonyok fazekainak folytonossági hiányain segíteni. Hogy a világot látták-e feketébbnek pénteken mint máskor, vagy a zólyomi bérezek utáni honvágy fogta el úgy a két zsíros kalapu tótot, azt nem lehet tudni, az azonban puszta tény volt, hogy péntek délután a Drubriák-czég tagjai ingatag léptekkel és három liter „gabonarium“-mal satürált állapotban mentek végig a főutezán s éktelen kiabálással ijesztették meg a békés polgárokat. Ilyen állapotban értek el a Dóka Rozália hentes boltjáig, ahol az egyik Drubriák testvérre biztatólag mosolygott egy szál kolbász. Drubriák Janó is mosolygott a kolbászra és lekapván azt a pudliról, odább akart vele állani fizetés nélkül. Erre kitört a csetepáté, előbb csak egyszerűen, később rendőri segédlet mellett. A berúgott drótosok még a rendőröknek is neki estek a virtus hevében és ütlegelni kezdték volna őket. Ebbe azonban a rendőrök nem egyeztek bele, hanem bevitték a két felvidéki atyafit a dutyiba. — Itt énekli most szomorúan a Drubriák- czég, hogy „Hej szegény tót legény . . .“ Esküvők. Braun Dávid helybeli fuvarozási üzlettulajdonos szép leányát Linát vasárnap vezette- oltárhoz az izr. templomban Braun Jakab aradi fiatal kereskedő. A nagyszabású, fényes lakodalmat a „Komló“ éttermében tartották. — Bi'ózik Gusztáv, a gyomai Wodianer uradalom fiatal gazdatisztje kedden esküdött örök hűséget szép menyasszonyának Udvardy Juditnak, Udvardy János csabai birtokos leányának. Ludvig János békés-szt.-andrási takarékpénztár másod könyvelője, Vasárnap f. hó 8-án vezette oltárhoz az ottani róm. kath. templomban Keresztény Gyula orvos és fötdbirtokosnak kedves és müveit leányát Keresztény Mariskát.- — Szívből gratulálunk! Halálozás. Az egész város osztatlan, meleg részvéte kisért e héten sírjába egy sokat szenvedett, súlyos csapások terhe alatt leroskadt családfőt, ki csak pár évvel ezelőtt is teljes erőben, mindenki által jó anyagi helyzetben- levőnek ismert tekintélyes polgára volt a városnak. Lukács Károly csütörtökön reggel 8 órakor meghalt. Általánosan ismert alakja volt városunknak s kiterjedt nagy bérlete s kiváló gazdasági érdemeinél fogva senki sem hitte volna róla még csak pár évvel ezelőtt is, hogy a vagyonosnak hitt gazdálkodó óriási tér hekkel súlyos anyagi csapásokkal küzd, melyekhez hozzájárultak még családi bajai is. — Tavaly ment tönkre szép gazdasága s roskadt össze a hatalmasnak látszó vagyon, mely anyagi bukásba azonban tisztán a mostoha körülmények sodorták bele a munkás és szakképzett, közbecsülésben álló bérlőt. Az anyagi bukás ágyba döntötte őt; már régen mint élőhalott élt családja körében s rá nézve a halál igazán megváltást képezett földi szenvedéseitől Mint vadászhadnagy küzdötte végig a 48-iki szabadságharezot s később gróf Almásy Kálmánné árendási birtokán gazdatiszt, majd az Almásy birtok egy hatalmas részének bérlője volt. Temetése — melyen az egész város családja iránt érzett részvéte eklatáns módon nyilatkozott meg, — pénteken délután V,4 órakor volt s azon a helyi honvéd tisztikar és közhivatalok testületileg jelentek meg. — Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Ozv. Lukács Károlyné szül. Jeszenszky Mária a saját, valamint gyermekei: Endre és neje szül Mudrony Irén, gyermekeik: Bandika és Irénke; Gyula; Ilona és férje: Szarvassy Arzén, gyermekeik: Jancsi, Mariska, Erzsi, Bandika és Imre; János; Mariska; Sándor, Károly és Margit; testvére : Jeszenszky János és sógora Pikker Lipót, valamint kiterjedt rokonság és számos jó ismerős nevében is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a felejthetlen jó férj, apa, nagyapa, rokon és jó barátnak : Lukács Károly nyug, urad. gazdatiszt, 1848—49-ik évi honvéd vadásztisztnek f. év és hó 12-én reggeli 8 órakor, élte 69-ik, boldog házasságuk 39-ik évében, hosszas és súlyos szenvedések s a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak földi maradványai f. hó 13-án d. u. 3 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szentkereszt temetőben örök nyugalomra tétetni, lelke üdvéért pedig az engesztelő szent-mise áldozat f. hó 14-én reggeli 8 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az Eg urának bemutattatni. Kelt Gyulán, 1896. november hó 12-dikén. Áldás és béke poraira! Otven évig tanító. Szeghalmon a község veterán ref. tanítója Bencze Péter e hó 5-én töltötte be ötvenedik évét tanítóságának. A közbecsülésben álló agg tanító pályatársai ez alkalomból ünnepélyt rendeztek tiszteletére. Az iskolában tanítás közben lepték meg az ősz tanítót s Turóczi Endre lelkész tanító meleg szavakkal tolmácsolta pályatársai sze- retetét és szerencsekivánatait. Az ünnepelt válaszában mély meghatottsággal mondott köszönetét. Másnap nagyszabású bankett volt tiszteletére, melyen Szeghalom összes ínteligencziája megjelent s a banketten elhangzó sikerült tósztok közűi Nagy Lajos lelkész-tanító, Ambrus Sándor főszolgabiró, Bátori Perencz és dr. Csák István köszöntötték fel a kultúra derék ősz bajnokát. A bankett a legvidámabb hangulatban a reggeli órákig tartott. Csaba városa képviselőtestülete csütörtök délelőtt tartott közgyűlésében szóba jött és tárgyaltatott a vármegyének Csaba városa székhely áttétel érdekében tett 400,000 forintos ajánlatát feloldó határozata. A képviselőtestület egyhangúlag elhatározta, hogyha vármegye feloldó határozatát — elvi szempontból — megfelebbezi a belügyminiszterhez. Eltűnt szabó. Gyuricza József 28 éves endrődi szabó még f. évi szeptember 7-én bevásárlás czél- jából Csabára utazott s azóta nyoma veszett. Most országszerte körözik. Öngyilkosság. Szeghalmon Weisz Ferencz házaló e hó 5-ikén, Nagyváradról jövet a vonat egyik kupéjában halántékon lőtte magát. A golyó füle fölött hatolt fejébe s a seb feltétlenül halálos. Felgyógyulásához nincs remény. Az életunt ember tettének oka az volt, hogy üzleti pénzekből Nagyváradon 200 forintot elkártyázott s ez, valamint feleségének rövid idő előtt történt elválása, kergették a szerencsétlen embert a halálba. Csabán Array Károly birtoknyilvántartó lemondott állásáról, miután Tisza-Szajol község jegyzőnek választotta. A csabai ipartestület e hó 29-én tartja nagyszabású jubileumát. Az ünnepély első része a városházán lesz, hol díszülést tartanak, melyen Gaál Jenő műegyetemi tanár fog egy iparügyi kérdésben előadást tartani, Achim János pedig felolvasást tart az ipartestület s az ezzel- kapcsolatosan jubiláló iparos ifjak önképzőköre, ács- és kőműves segédek egylete történetéről. Délben a „Fiume“ szállodában bankett lesz, este pedig igen sikeresnek Ígérkező műkedvelői előadást tartanak, melyen a csabai iparos műkedvelők Szigligeti „Szökött katoná“ját adják elő. A jubileum iránt Csabán nagy érdeklődés mutatkozik. Nemzeti szálloda, Budapest, (Váczi-utcza 22.] Budapest legkedveltebb első rangú szállodája a főváros közvetlen központjában, mérsékelt árak 1 írttól feljebb huzamosabb idei tartózkodásnál árengedmény. Kellemes családi tartózkodási hely; a téli idényre lakások hét vagy hónap számra jutányosán kaphatók. Villany-világítás, lift és fürdők. 276. 2 _2. Gy ulai élet. Szerencse, hogy van a világon jóakaratú masiniszta és jóakaratú vendéglős. Az egyik megcsinálja a „gyulavárii vonatkisiklást“, a másik pedig pezsgőket sorsol ki az Otthonban. Ha még ehhoz azt is hozzávesszük, hogy a héten jégvirágok fagytak az ablakokra, bízvást elmondhatjuk, hogy ez a hét szenzáczió tekintetében messze túlhalad legalább is harminczat a gyulai esztendő ötvenkét hete közül. A gyulavárii vonatkisiklás, melyen azonban saját külön kiküldött tudósítónk nem volt jelen, csak annyiban bir szenzácziós jelleggel, hogy hiányzott belőle az a bizonyos masiniszta, aki utolsó pillanatban szokott kiugrani a lokomo- tivból és sértetlen marad. A vasúti szerencsétlenségeknek ép oly elengedhetetlen kelléke ez az ur, mint a novelláknak öngyilkos hőse, aki mindig „görcsösen szorítja kihűlt kezében a füstölgő revolvert“. Tehát hogy a publikum meg- riyugtatásara működjünk, itt kijelentendő, hogy emberben kar nem esett. ICülönben a egész vonatkisiklás hire megerősítésre vár, mely azonban lapunk zártáig nem érkezett. Az Otthon újonnan megnyílt kávéház pezsgősorsolással egybekötött megnyitása képezi a hét másik szenzáczióját. Tudósítónk nem volt jelen itt sem az Otthonban, mert ő otthon volt. S igy nem szolgálhatuk azzal sem, hogy Herodek milyen pezsgőt nyeretett a kávéházat zsúfolásig megtöltött publikum szerencsésebb tagjaival, miután redakeziónk képviselője a pezsgőt nem kóstolta. A hét legnagyobb szenzácziója pedig az volt, hogy befagytak az ablakok. Ha a paradicsomban egzisztált volna a szabad sajtó, a Paradicsomi Híradó iljú riportere bizonyára mecjénekelte volna az első hóesést, az első jégvirágot. Hogy az újságírók emez ősidőkből származó szokása honnan vette eredetét, arra nézve sem Ptolomeus, sem Strabó, sem Plinins és kortársaik nem adnak kellő felvilágosítást, az azonban megdönthetetlen tény, hogy a világ minden lapjának, minden időben volt egy munkatársa, akit inspirált a „megkövült“ természet és versben vagy prózában, de valamiképen kiöntötte szive forró érzelmeit a hideg jégvirág első megjelenésére. íme Gyulán is befagytak az ablakok, megkövült a természet és lejártak mindazok a kö- nyelmüen odavetett terminus Ígérgetések, hogy „Majd ha fagy!“ Az első jégvirág megjelenésétől kezdődik, különben a hosszúruhás bakfisok farsangi álma is, de erről hallgatok, mert a szerkesztő mindig görbén néz rám, ha bálról, mulatságról Írok. — M inek ir kérem mindig arról, ami nincs! — ez a dorgatóriuma. Lehetne még igen szellemes és érdekes elmefutatást Írnom az időjárással kapcsolatos ruha, toillet kérdésről, korcsolyázásról, nátháról, de engedjék meg, hogy ne tegyem. Mi maradna a jövő hétrel Nem mindig akad életunt kis gőz- masina és pezsgőket sorsoló vendéglős s ha a gyulai szenzácziók és események gazdag tárházát egyszerre kiüríteném, akkor egyszer csak azon venném megamat, hogy nem vennék észre semmit. Hiába Gyulavárosa rohamos léptekkel halad a világvárosiasság hóditó magaslata felé! Egyidőre tehát hallgassunk a fagyról, hóról, korcsolyáról, nátháról s majd ha fagy, de jobban! —re. Törvényszéki csarnok. Szenzácziós gyilkossági ügy foglalkoztatta november 19 én a kir. törvényszéket. Lapunk olvasói bizonyára élénken emlékeznek még Bede József kamud pusztai gazdasági ellenőrnek folyó évi már- czius 12 ről 13-ra virradó éjjel történt meggyilkoltatására, melyet annak idején részletesen ismertet tünk. A szerencsétlen, életének delén levő, mindenki által tisztelt és becsült férfit márczius 13-án virradóra a cselédség haldokolva találta szobájában, az íróasztal mellett a földön elterülve. Mindjárt. látnivaló volt, hogy a szerencsétlen embert valaki az ablakon keresetül lőtte le, midőn íróasztalára hajolva, ép’ levelet ir.t. Az apró és vasdarabokból álló lövedék egy része hátulról koponyájába' hatolt be s agyát szétroncsolta. Még élt midőn megtalálták, de eszméletét többé viszza nem nyerve, csakhamar meghalt. — Ez ügyben tartatott f, hó 9-én általános érdeklődés közepette a vég- tárgyalás. Már a vizsgálat során megállapítható .volt, hogy a gyilkosság csakis valamely uradalmi cseléd boszúmű^e lehetett s a vizsgálat ez irányban indíttatott meg. Több cseléd gyanúba vétetett, de mindegyik tudta alibijét igazolni. Az összegyűjtött serétek csekély számából, a nagy szórásból, valamint a seb minőségéből arra lehetett következtetni, hogy a lövés pisztolyból tétetett s ezen elindulva rájöttek, hogy az uradalmi cselédség között csakis Czinege István tehenésznek volt pisztolya. Midőn számon kérték a pisztolyt, bevallotta, hogy látván, hogy a csendőrség a pusztán a fegyvereket keresi, nehogy pisztolyára ráta- náljanak, azt a kútba bedobta. Beismerte, hogy a pisztoly a gyilkosság idejében még birtokában volt s csak a csendőri nyomozatot látván, dugta előbb a tyúkól padlására, majd bedobta a kútba. A pisztolyról azt állította, hogy használhatlan volt, de megvizsgáltatván, ezen állítása nem találtatott valónak. Az is kiderült, hogy Czinegét a meggyilkolt ispán többször megszidta, sőt pár nappal halála előtt elcsapással fenyegette. A gyilkosság utáni reggel többek előtt beszélte Czinege, hogy ő este 9 óra tájban kin volt az udvaron s midőn épen bement lakásába, lövést hallott s akhor mondta feleségének, hogy vagy meggyilkolták az ellenőr urat, vagy öngyilkos lett. Erre nézve Czinege felesége és leányai mást és mást mondanak. Egyik szerint az egész família már le volt feküdve, másik szerint mindnyájan kint voltak az udvaron s úgy hallották mindannyian a lövést. Ezen és még sok más gyanúokok alapján vizsgálati fogságba helyezték Czinegét, ki azonban úgy a vizsgálat során, mint a végtárgyalás alatt következetesen megmaradt tagadása mellett s mivel ezen, — bár elég terhelő gyanúokokon kívül, semmi más bizonyíték ellene nem merült fel, a kir. törvényszéknek fel kellett menteni Czinegét a gyilkosság vádja alól. Továbbra is sötét homály borítja tehát ezen rémes tettet, s hogy valaha valami kiderüljön, kétséges nagyon. Az ügyész különben a felmentő Ítélet ellen felebbezett. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság előtt megtartandó szóbeli tárgyalásoknak. November 17. Kulcsár György felperesnek, Kulcsár Etel alperes elleni 350 frt tőke és jár. iránti sommás pere. Szabó M. József felperesnek, dr. Lengyel Sándor alperes elleni tulajdoni igény pere. Dr. Bikádi Antal felperesnek, Kis Antal és t. alperesek elleni 23 frt és 104 frt iránti sommás pere November 20. Exner Mátyás felperesnek, Reisz József és t. alperesek elleni 420 frt készpénz és bérlemény visszabocsájtása iránti pere. Batyánszky Mihály felperesnek, Belánka János alperes elleni gyermektartás iránti pere. ICozg'a.zd.aság'Téli gazdasági tanfolyam a földmives iskolában. A földmivelésügyi miniszter a hozzá intézett felterjesztésre megengedte, hogy a csabai földmi- ves iskola megnyitása 1897. évi október 1-ére ha- lasztassék, hogy azonban az épületek, felszerelések lés a rendelkezésre álló tanerők megfelelően ki- használhatók legyenek, szükségesnek tartja, hogy — ha csak kivihető — a télen benlakással egybekötött téli gazdasági iskola szerveztessék, melynek kiadásaihoz 1000 frttal járulni hajlandó is. A kivitel módjára megjegyzi, hogy kisebb birtokosok fiai vagy cselédei Írás, olvasás és számolásban kiképez- tetnének, a súly és tér mérésekbe begyakoroltatnának és kis gazdaságban előforduló számadási és írásbeli munkák végzésére betanittatnának, azonkívül pedig úgy a növénytermelés,, mint az állat- tenyésztés körüli főbb tudnivalók felől tájékoztatnának. E mellett azonban különösen a bennlakás révén szoktatva lennének ahoz, hogy a kisgazda a télen át a maga és cselédjének idejét hogy használhatja fel eredményesen I e czélból kosár, seprő stb. készítésre lennének tanítva s az egész idő alatt a rend, tisztaság, becsületesség, illedelem tudásra lennének szoktatva. Az ily irányban szervezett téli iskolába a csabai és jaminai gazdák, mint bejárók úgy az elméleti tanításhoz, mint a kézi munkában való kiképzéshez igen mérsékelt díjazás mellett, vagy egész ingyenesen fölvétetnének, felolvasások volnának rendezendők a gazdákat legközelebb érdeklő törvényes intézkedésekről és más időszerű kérdésekről, melyekre az iskolába be nem iratkozó közönség is meghivatnék. A tanfolyamot a földmives iskola igazgatója vezetné, az elemi tárgyak tanításával egy községi tanító bízatnék meg illő tiszteletdij mellett, előadások tartására szakemberek és gazdatisztek kéretnének fel, a kézimunkák tanítására pedig mesterembereket alkalmaznának- Ily irányú téli tanfolyam létesítését a miniszter nemcsak az iskola kellő felhasználhatása végett tartja szükségének, hanem azért is, mert ezen intézmény körében igen fontos tapasztalatok lennének szerezhetők arra nézve, hogy a téli tanításokat a jövőben az egész vármegye területén mikép lehetne és kellene szervezni, azonkívül ezek által uz iskola is igen népszerűsittetnék. Végül felhívja a miniszter a vármegyét, hogy ezen tervet lehetőleg megvalósítani törekedjék.
