Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-11-08 / 46. szám

biztos nagy energiával kikutatta, hogy a kérdéses galambtolvaj nem más, mint Nagy Gy. János rendőr körökben előnyösen ismert „értéktávolitnok“. Kocsis főpénztároi nagy örömére a galambok visszakerül­tek a dúczba, a tolvaj meg bekerült a dutyiba. A népkerti vendéglő sorsa. - A népkerti ven­déglő, melyet auszka József a közönség teljes meg­elégedésére birt a nyáron át, — mint értesülünk — a tél folyamán is üzemben marad a Muszka vendéglős kezei alatt s a jó kezelt vendéglőre fel­hívjuk a közönség figyelmét A jövő évi általános adóösszeirás pénzügymi­niszteri rendelet értelmében megyeszerte kezdetét vette. Gyulán az' összeírást Kóhn Dávid városi nyil­vántartó teljesiti. Mezö-Berényben a második patikára uj reflek- táns jelentkezett Friedländer Manó okleveles gyógy­szerész személyében, akinek kérvényét a belügy­miniszter további tárgyalás végett leküldte a vár­megyéhez. Mező-Berényben a községi iskolaszék Szmka Jánost választotta meg polgári iskolai tanárnak. A „Békés" múlt heti számában megjelent „Szénkénegezés“ czimű czikkbe az elősorolt meg­figyelni valók 8-ik száma alatt téves szedés folytán egészen félrevezető hiba csúszott be, melyet ezen­nel helyre igazítunk: 8. 100—200-szori leszűrés után egy pár fecskendezést a levegőben kell tenni, hogy meggyőződjünk arról, hogy jól működik-e a’gép? Nemzeti szálloda, Budapest, (Váczi-utcza 22.) Budapest legkedveltebb első rangú szállodája a fő­város közvetlen központjában, mérsékelt árak 1 frttól feljebb huzamosabb idei tartózkodásnál áren­gedmény. Kellemes családi tartózkodási hely; a téli idényre lakások hét vagy hónap számra jutányosán kaphatók. Villany-világítás, lift és fürdők. 276.1—2. Gyulai élet. Tova folyt az országot egy időre elborító választási áradat háborgó folyama. Nálunk is vetett egy-két fodrot s a gyulai választás a maga rendkívüli izgató kétségességével az or­szágban lefolyt választásoknak egyik legérdeke­sebb küzdelme volt. A helyett azonban, hogy most a Terényi megválasztása fölött örömujjongásba törjek ki, vagy pedig a Barika bukása fölött honfiúi bú­bánatba essem, engedjék meg, hogy mellőzzem most már á „választási morzsákat,“ melyeket több hét óta szedegetünk innen-onnan, és beszéljek a lefolyt képviselőválasztáson kívül egy másik érdekes dologról : a gyulai. társaséletröl. Nolens-volens bele kell mennem ebbe a hínárba. Előkeli hoznom újra a „tengeri kigyó“-t, melynek egyszerű felemlitése is elég arra, hogy az ember a gyulai társadalom előtt népszerűt­lenné váljék. Hja! az igazmondás nem tartozik a leghá- ládatosabb - foglalkozások közé, s nekem most bűnhődnöm kell azért, az igazmondásért, melyet a „Békés“ október 25-iki számának „Gyulai élet“-ében véletlenül találtam mondani. Erre reflektál egy gyulai szellemes fiatal asszony itt alább következő levele : A „Békés“ legutóbbi számában olvastam a „Gyulai élet“-et, amiben „re“ uram újból erősen panaszkodik, hogy Gyulán nincs semmi társadalmi élet s kárhoztatja a klikkeket. A tekintetes szerkosztő úr engedelmével én is szólok e tárgyhoz. Habár én csak néma szemlélője vagyok a társas életnek. De aki figyel, többet lát! Nos hát én is azt mondom, hogy imig a tár- sasélet szörnye a klikk lesz az uralkodó, nem is lesz igazi összetartás Gyulán. Pedig lehetne kevés jóakarattal, csak az önök szeretetreméltóságán áll hölgyeim. Az újjáalakítás kezdete nehéz lesz, mint minden kezdet. Ugyanis sokaknak kellene már nem a mai korhoz illő előitélotöket legyőzniük. Mert hiába, szeretjük hangoztatni, hogy mi demokrata nép vagyunk, de a példák azt bizonyít­ják, hogy nem úgy van. Nem rég is két nővér ment előttem, s nz egyik szívesen köszönt egy szemben jövő hölgy­nek, a másik pedig megfeddte: „hogy köszönhetsz úgy egy kereskedő lánynak?“ Csinos is, művelt is, nincs más hibája, minthogy kereskedő lánya, nem várhatja-e meg legalább a szives köszönést?! Egy vidékről jött úri család több felé vizitelt s voltak, akik a minden intelligens embert kötelező udvariasságról is elfelejtkeztek s az első vizitet sem adták vissza. Sok, sok ilyen, nem hízelgő dolgot hallot­tam már. Bizony az ilyen felületesen gondolkozók soha sem lesznek egy egészséges társnaélet megteremtői. De hál’ Isten, Gyulán a többség talán még sem ilyenekből áll. Több kis várost ismerek, ahol sem állandó színház, sem egyéb fajta szórakozás nincs, épen úgy mint Gyulán. Hanem egy pár okos mama addig-addig gyü- lésezett, találgatott, hogy mivel szórakoztassa gyer­mekeit; hisz a zsurok unalmasak s amellett már nagyon is költségesek. Mig végre a kellemest a hasznossal egyesítve, kötökét rendeztek, hol heten ként kétszer összejött a társaság. A hölgyek házia­sán öltözve, apró kézimunkákon dolgoztak, munka után pedig szaval lás, zene, sőt ha a mamák az uraknak megengedték (a mamák pedig oly jók), táncz is volt. Farsang végén pedig igazi bált is rendez1 ek, melyen a tólen át készült munkákat jó­tékony czélra kisorsolták. így jól teltek az esték, toalett sem kellett s épp ez tette sokaknak vonzóvá, otthoniassá. Az ismerkedés is könnyebb, a barátság melegebb, mint a bálteremben. S hogy Ámor-sem aludt, azt a lapok elárulták. A tél a legalkalmasabb az ilyen újításra, mindenki itthon van és sokat az unalom is bele­vonna. Itt talán a nőegylet rendezhetne ilyszerü estéket, hacsak próbakép is. Fiatal hölgyeink többsége pártolni fogná. Az urakat pedig ez a kedves családiasság, amit ott találnának, talán elvonná attól a kiálIhatatlan ká­véházaiktól. Tegyenek próbát nagyságos asszonyaim ! Talán mások is elmondhatnák nézeteiket e tárgyban ? A szerkesztő úr remélem ad helyet e czélra becses lapjában. •né. Engedje meg nagyságos asszonyom, hogy erre a levélre mondjam el egy pár rövid szóval a magam mondani valóját. Örülök, nagyon örülök, hogy kívülem is van, aki írásban mert kifejezést adni a gyulai társadalom félszegségének. Tagadhatatlan, hogy a gyulai társadalmi élet beteg, s ezt a betegséget — bár nem is vagyunk orvosok — szabad nekünk is s mind­azoknak constatálni, akik azt észrevették. ■ De engedje meg nagyságps asszonyom, hogy kétségbe vonjam annak a gyógyszernek a prak­tikus voltát, a mit ön ajánl. Gyulán nem lesz soha kötöké. Én ismerem a gyulai publikumot I Erdély tradicziókhoz ragaszkodó, melegszívű népe közt máig is virágzik a legelőkelőbb körökben is, de nálunk a kötőkét egyenesen azzal üti agyon egy pár gyulai nyelv, hogv: „nrdináré hangzású.“ Mi haladottabbak, modernebbek vagyunk, kisvárosi voltunk daczára is az erdélyieknél s minket sem a kötőke, sem a fillérestély nem fog soha kielégíteni. Mi fog tehát ? Én nem tudom. Hogy társadalmi életünk nem egészséges s a klikk-rendszer akadály nél­kül végzi a maga romboló munkáját, azt kon­statálnom szabad, de e betegségre gyógyszert nem vagyok hivatott' ajánlani. A gyulai társadalom makranezos és sze­szélyes beteg s nem veszi be a gyógyszert, még ha csekélységemmel sokkal, de sokkal feljebb álló authentikus személy is ir reá receptet. Azért tehát csak maradjunk a kötőke, a fillérestély mellőzése mellett az ozsonnáknál s az ezzel kapcsolatosemberszól ásnál. . Pedig fáj az ember lelke nézni azt a sok elpocsékolt esprit-et, a mi délutánonkint „toalett, modor, eleganczia, viselkedés“ stb. kérdésekben embertársaink megszólására elkallódik. Nevessenek önök gúnyos mosolylyal cyni- kus férfiak, de azért én merem állitani, hogy a gyulai hölgyek túlnyomó része szellemes s annyi „jónyelvü“ menyecskénk és leányunk van, hogy azt a sok pletykára eltékozolt szellemességet, igazán nagy bún nem okosabb czélra használni föl. Egy szervező, tekintélyes, imponáló erős kézre lenne cs ik szükség Gyulán, s ebben a kis városban olyan egészséges, életerős társadalmi élet fejlődne ki, hogy bátran versenyezhetnénk több közdlfekvő nagyobb várossal. De hol ez a rendező és erős kéz?! —re. Irodalom. Pusztaszer romjai feliratát viseli a most meg­jelent „Magyarország a millennium idejében“ czimü diszmű 4. füzetének első lapján található remek kivitelű kép. Pusztaszer, honfoglaló őseink első országgyűlésének helye, nagyon virágzó népes köz­ség volt, a hol legelső királyaink valamelyike temp lomot építtetett E templom körülbelül 500 évig ál- hatottt térni s 1556 óta, a midőn török csapatók feldúlták, csak a rumok merednek ég felé, daczolva a századok viharával. E romnak művészi kivitelű reprodukeztója vau e füzetben bemutatva. A füzet folytatólagos képei a következők : A király a Ludo- viceumban. A királyi vár alapkőletétele. Czigány- tábor a kiállításon. Oshalászati kiállítás. Korzó, szökőkút, iparcsarnok. Pusztaszer cs az arany-könyv pavillonja. Közlekedésügyi csarnok. Ős-Budavára: a mecset, pavilion, a bazár, a kiállításhoz vezető hid. Széchenyi-tér Pécsett. Kiállítási képek: A „Dynamit Nobel“ pavillonja. A pozsonyi dynamit és lőporgyár. Brachfeld Szigfried és fia kiállítása. Lord és társa ezég pavillonja. Ehhez hasonló disz- mü ilyen tartalommal hazánkban még nem jelent meg, s igy a legjobban ajánlhatjuk olvasóinknak. A mű 6 füzetből fog állani. Minden egyes füzet ára 40 kr. Kapható minden budapesti és vidéki könyvkereskedésben ; megrendelhető a kiadóhivatal­ban Budapesten, Teréz körút 38 , félemelet (Kunosy Vilmos és fia műintézetében). „Az Évszak" a legolcsóbb a legelterjed ebb divatlap, mely immár kedvenezévé vált a magyar hölgyközönségnek, legújabb számában az őszi és téli divat legújabb divatát mutatja be. Remek ké­pekben hozza a gyönyörű téli öltönyök és kalapok alakjait úgy a felnőtt hölgyek, mint fiatal leányok és gyermekek számára. A közelgő hangverseny­idényről sem feledkezik meg, de bemutatja a leg­gyönyörűbb hangverseny és estélyi ruhákat, esteli köpenyeket és felvetőket; szóval e lap, mely rövid két évi fennállása óta házibarát/ává vált a jó ízlésű magyar hölgyeknek, most is gondosan kiállitva je­lent meg. A szépirodalmi részben mulattató szóra­koztatásul ott lelik az olvasók Vértessy Gyula érde­kes elbeszélését: „A szerelem vértanúját". Ajánljuk minden magyar hölgy figyelmébe. Ara egy negyed évre egy frt. Előfizetést elfogad a kiadóhivatal: Budapest, VI, Király-utcza 11Q. „Az 1848 49-ki magyar szabadságharcz tör­ténete“ czimű nagyszabású munkából most. jelent meg a 68-ik fűzet, a melyben Gracza György az ő megszokott élénk és vonzó innodorával a füg getlehségi nyilatkozatot beszéli el. Szerfölött ér­dekes része a füzetnek a nagy-sallói csata leírása is. A szerző betegsége miatti mulasztást a kiadó- ezég Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) azzal igyekszik pótolni, hogy ezt. a füzetet négy ívben adta ki. — A füzet egykorit illusztrácziói ezek : A pápai honvédemlék domborműve. Sebő huszárezre­des nyerge. Szolnoki honvédemlék. Gömöry Fri­gyes honvédszázados, honvédfogoly bilincse. A ko­máromi \vár ostroma. Damjanich tábora. Táborozó osztrákok. Az osztrák sereg üldözése a nagy-sallói ütközetheti. A Lampel Róbert-féle (Wodianer F. és fiai) budapesti kiadóczég által kiadott milleniumi „Ma­gyar nemzet történetéiből Szalay József után Ba róti Lajos dr. jeles történetírónk által dolgozva, most érkezett hozzánk a 47 ik fűzet. Ez még min­dig a Rudolf király alatt lefolyt nagy háborúsko­dásoknak eredményekben dúsgazdag képeit mu­tatja be olvasóinak s különösen érdekes azon fe jezete, mely a protestantismusnak .Magyarországom' elterjedésével foglalkozik. Külön képmeliéklete igen hatásos 8 Madarász Viktor festménye után azt a jelenetet ábrázolja, mikor Izabella királynő Szu.li- mán török császár követét, egy keresztény szerze­test fogad. A szöveg közzé illesztett, kisebb-nagyobb illuszlrácziúk a régi magyar erődített városok ké­peinek egész sorából állnak, ezek mellett pedig az egykorú arczképek stb. fölötte érdekessé teszik a füzetet is. Ez i11 usztrácziók a következők: Nagy Várad ostroma 1698 ban. Buda ostroma 1698-ban, Schwarzenburg Adolf arczképe. A kanizsai és ba- bocsai árolók kivégzése 1601 ben. Kanizsa ostroma 16Ó1 ben. Buda és Pest ostroma 1608 ban. Relief kép, Győr visszavétele s a török fölött kivívott győzelmek emlékére. Szegedi Kiss István. Rudolf kin'ály mellszobra. Illésházy István aláírása. Bel giojosó Barbiano Jakab, kassai kapitány Bocskay István arczképe Huszár és hajdú a XVII. század bál. Kassa városa a XVIII. században. Alföldi Nóták. Azon kedvező fogadtatás, mely­ben két éve megjelent dalaimat a fővárosi és vidé­ki sajtó részesítő, ad bátorságot, hogy az „Alföldi Nóták“ Il-ik füzetét Balog István és Gajdács Pál szövege re Írva közre bocsássam. Az énekhang- és zongorára irott 5 dalt tartalmazó csinos kiállítású füzet f. évi deczember havában, karácsony táján jelenik meg. Ara 2 korona; a megrendelést hozzám kérem intézni, lehetőleg november hó végéig, hogy hogy a nyomtatandó példányok száma felől tájé­kozva lehessek. Gyűjtőknek 8 előfizető után tiszfe- letpéldénynyal szolgálok. A dalkedvelő közönség szives pártfogását kérve, mély tisztelettel maradok Gyoraán, 1896 október 30. Illéssy Gyula, Törvényszéki csarnok. Gondatlanság által okozott súlyos testi sértés vétsége m att ült f. hó 5-én a vádlottak padján 3 építész vállalkozó: Miké János, Geszner József és Múlt György Nevezettek az 1894 év folyamán több út-átdresz építését vállalták el, — igy többek között 18Ö4. november havában Füzes-Gyarmaton építet­tek egy hidat. Ezen hid építésénél történt a sze re nos ét lens ég. A hid alapfula számára egy széles 2 méter mélységű gödör lett kiásva s midőn no vember 3-án Diviki István nevű munkás ép a még a gödörbe^megtnaradt kevés földet kihányni akarta, a meredek földfal egy része lecsúszott s az öreg 65. éves Diviki Istvánra ráomolva, annak két lábát és jobb vállper. ezét eltörte. Miután a tárgyaláson beigazolást nyert, hogy az építést közvetlenül fel­ügyelő két vállalkozó a köteles gondosságot egy részt a földfal meredek leásatásn, másrészt a gödör falai kitámasztásának mel őzése által elmulasztották, — a kir. törvényszék Geszner Józsefet és Mull Györgyöt egyenként 50 frt fő és 10 frt mellékbün­tetésre s 200 frt kártérítési összegnek Diviki István réhzére való megfizetésére ítélte, a harmadik vál­lalkozót Mikó Jánost felmentvén, mivel beigazolta hogy ezen hid épitésénél ő közvetlen befolyást ném gyakorolt, ép akkor egy más hid építését vezetvén A virtus. Varga György csabai suhancz 1893. decz. 31-én Csabán Bleier Adolf korcsmájában mulatott több legény társával. Duhajkodásuk köz­ben egyik legényt a pinczeajtóhoz szorították, mire a csak belámasztva levő ajtó kinyílt. Erre nagy göndolat fogamzott meg Vafga Györgyben. Elhatá­rozta, hogy illendő módon üli meg a Szylveszter estét. Leosont a pinezébe, a hordók csapját meg- ereszteite, ivott a mennyit csak tudott, bort, pálin­kát össze vissza, s azán a csapokat nyitva hagyva, mint a ki jól véuezte dolgát eltávozott. Éjfél felé, mikor a korcsmáros segéde észre vette a dolgot, már térdig gázoltak a különböző fluidumokban. — Idegen ingó vagyon szándékos rongálásának vétsé­géért kapott Varga György 1 havi börtönt. 50 frt pénzbüntetést, s kötelezteteM a 144 forint kár megtérítésére Sötét bűn. Vidékünkön — sajnos — gyakran előfordul. Nagy szegénység, sok gyerek, a nehéz harcz a mindennapi kenyérért, meghibbantja sok asszony természetes, morális érzetét s ezzel egy kis jövendő honpolgár sorsa el vuu dőlve. — Ezek a momentumok vitték bűnbe a férjétől elválva élő Hertel Leni gyomai lakost is. Miedig akad egy tudós, jószivü asszonyság, ki megadja a tanácsot s legtöbbször a módokat is nyújtja a megszabadu lásra. Ilyen tanácsadója — megtestesült typusa az angyalcsinálőnak — akadt Hertel Leninek is Mák csali Sára személyében, ki aztán addig kurálgatta, kenegette Lenit, — mig sikerült az operáczió, s a nyolez hónapos magzat holtan a világra jött. Ezért ült f hó 5-én törvényt felettük a kir. törvényszék. A szegény, megtört, bűnbánó asszonyt tekintettel a sok enybitö körülményre — tettét a 92. §. alap ján vétséggé minősítvén — két havi fogházra, mig Makcsali Sárát, ki különben nyakra főre tagadott mindent, 1 úgy bele jött a tagadásba, hogy még maga-magát is ietagagta volna, tekintettel az ellene fenforgó súlyos bizonyítékokra, 8 havi börtönre ítélte. Hirdetmény. Az eddig bérbe adva nem volt de a jelen év folyama alatt újonnan bérbe adott házak tulajdo­nosai által élvezett házbér jövedelemről szóló vallomások f. évi november hó 15—30 közötti időben adandók be a városi adóhivatalnál. Oly háztulajdonosok, kik házbéradót kötele­sek fizetni az illető adó hatósággal mindazon ada­tokat közölni kötelesek, mely az adó törvényszerű kivetésére szükséges. A háztulajdonos, vagy a háznak állandó ha­szon élvezője, a házbér vallomását meghatalmazott által is eszközölheti, házbér eltitkolás esetén azon­ban az adó megrövidítés miatti fellelősség a ház­tulajdonost terheli. Ha több a tulajdonos, a vallo­mást valamennyinek, vagy az általok e végre külö­nösen felhatalmazottnak kell aláírni és a vallomás helyességéért valamennyi felelős. . A házak nyers jövedelmét képezi együtt véve m ndaz a mit a tulajdonos a bérbe adott ház hasz­nálata fejében a bérlőtől húz, a bérjövedelem alatt tehát nem csak az a czimen tényleg kikötött pénz­beli szolgáltatás, hanem mind az értendő, mit a bérlő a bérlemény használata fejében ellenértékkép fizet; ilyenek az állami és községi adók, tüzkár- biz'ositások, közmunka, katona elszállásolás és ház- javítások, vagy állandó átalakítások költsége, to­vábbá mindazon összegek, melyek a bérlő, a bérbe­adónak vízvezeték, éjjeli világítás, szemétkihordás és más ilynemű költségek czimén fizet, s végre minden egyéb természetbeli szolgáltatások. Ennél­fogva a háztulajdonos vagy annak meghatalma­zottja a lakbéreket minden épületnél, lakosztály­nál, vagy egyes lakrészeknél általában minden le­vonás nélkül úgy köteles bevallani, a mint azok megköttettek, illetőleg a ki nem bérletednél m< g- vehetők volnának. Bútorzattal együtt bérbe adott épületek, vagy lakrészek házbéradó alapjául úgy vétetnek fel, mintha bútorzat nélkül adattak volna ki, levonat­ván az összes bérből nz a többlet, mely a bútor­zatra esik, ugyan az áll akkor is, ha a ház kert- tel együtt adatik bérbe, mely esetben a kertre eső többlet vonatik le. A házak nyers jövedelméhez csupán azok az összegek nem számíttatnak, melyeket a bérlő né­mely községben úgynevezett házbér krajezárok el­nevezése alatt fizet. Ezen összegek .azonban a ház nyers jövedelmétől elkülönítve mutatandók ki, vagy a vallomásban megjegyzendő, hogy a bevallott nyers házbér jövedelemben ezen házbér krajezárok benfoglaltattak, mely utóbbi esetben a házbér krajezár czimen szedett összeg az adókivető közegek által a ház nyers jövedelméből mindenek előtt, vagyis még az épület fentartási költség es értéktörlesztés fejében leszámítandó törvényes százalék leütése előtt fog hivata'ból levonatul. Az ezen leütés után mutatkozó s teljes ösz- szegében bevallott nyers házbér jövedelem alapján a házbér adótárgyat képező tiszta jövedelem szin­tén nem a bevalló háztulajdonos, de a házbér adót kivető közegek számitják ki a fennálló törvény értelmében. Tényleges viszonyok és adatok iránt, melyek­ből bárkinek házbér jövedelme megítélhető, köteles mindenki tudomása szerint felvilágosítást adni, ha erre őt a pénzügyi közegek felszólítják. A lakbérlők magán a bérvallomási ivén bizo­nyítják a vallomás helyességét, nevöknek s a ház- tulajdonos kötelességszerü felhívása folytán az illető rovatba bejegyzése által. ' Az a házbirtokos ki a bevallási ivet annak kitöltése előtt, azaz mielőtt abba a bérösszegeket bejegyezte volna, a lakbérlőkkel aláíratja, annyi­szor ^büntettessék 100 írttal, a hány bérlőnél kö­vette el ezt a mulasztást. A befizetett birság egészben a feljelentőnek adatik. (1873 VI. t.-cz. 3. §.) Ha a házbirlokos és lakbérlő közötti egyet­értésből szándékosan követtetett el az adó kiját­szása, s ez által az államkinc-tár megkárosítása, mindkét fél a mrgroviditésnek kitett összeg három­szoros megfizetésével büntetendő (1868. XXII. t.-cz. 22. §.) e büntetés alól azonban felmentetik a bérlő, ha a törvény megszegését. 15 nap alatt ö maga jeleuti fej a pénzügyigazgatóságnak. (1873. VI. t.-cz 3 §.) Azok a kik bevallásaikat a kitűzött határidő­ben be nem adták, a bevallás benyújtására nyolez uapi határidő kitűzése mellett a községben (város­ban) szokásos módon, (hirdetmény, falragasz vagy dobszó utján) oly megjegyzéssel hivandók fel, hogy azon újabb határidőnek meg nem tartása esetén adójuk hivatalból fog megállapittatni. A házbirtokos, házgondnok vagy házfelügyelő, aki a házbér vallomást ezen ujabbi felhívás daczára sem adja be, vagy a hiányos, alakban beadott val­lomás hivatalosan megjelölt hiányait a kivető köze­gek, él’al kitűzött legalább 8 napi záros határidő alatt sem pótolja, a hiányok kipótlása végett el­rendelt helyszíni szemle költségeit viselni tartozik és 1 frttól 50 írtig terjedhető birsággal büntetendő. (1883. XLIV. t.-cz 15 és 101. §§) Gyulán, 1896. november 6-án. 2821-2 A városi adóhivatal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom