Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-10-18 / 43. szám

4S-ik szám Gyula, 1896. október 18-án XV. (XXVIII.) évfolyam. i p^'ja11 i.irf i "'ll 'irr'™' ^r*f."|upp,*unp«-fc Szerkesztőség: Templomtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi Tészét illető köz­lemények intézendők. Kéiirat-ok nem adatnak vissza. Előfizetési dij : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre . | . 2 » 50 » Évnegyedre . 1. » 25 » Egyes szám ára 10 kr. 'j* _______________ Tá ,rsa,d.a,lirii és közgazdászati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: XX Ó ZE3Z1ST JD -A. T7" X IO. # Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hir­detések és nyílt téri köz­lemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak eí Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyilt-tér sora 10 kr. $ 1 > A helyi érdekek. »Polgártársak! Válaszszunk oly képvise­lőt, aki a mi ügyeinket, bajainkat közelebb­ről ismeri, azok által maga is érdekelve van, azoknak orvoslásáért bárhol, bármikor, bárki­vel síkra szállni kész; ki az országos politika keretébe helyi ügyeinket beleilleszteni tudja, azok javitását a törvényhozás színe előtt bátor szóval követeli. Ennek a feladatnak csak az felelhet meg, aki közülünk való, akit családi összeköttetései, saját anyagi érdeke hozzánk szorosabban csatolnak, mint bármely más idegent, aki csak addig a mienk, mig szavazatainkat ráadjuk, mig beszámolóját, megtartja«. Idéző jelek közé foglalva közöljük a fenti mondatot, amelyet egy szerkesztőségünkhöz is megküldött falragaszon olvasunk, ahol Békés vámosának Ugrón Gábor árnyalatához tartozó 48-as és függetlenségi pártbeli vá­lasztói dr. Igaz Pál törekvő fiatal ügyvédet képviselőjelöltüknek proklamálják. A másik képviselőjelölt tudvalevőleg MesJcó László, a volt képviselő, szintén 48-as és függetlenségi párti; igaz, hogy nem Ugrón, hanem Kossuth frakczióbeli. Ámde nem a politikai árnyalatkülönbség rugója vele szem­ben Igaz Pál fellóptetósének, sőt egyátalán nem politikai, hanem tisztán a helyi érdek, nevezetesen a törekvés, olyan képviselőt vá­lasztani Békésnek, akit — mint a fenidézett szózat hangzik — „családi összeköttetései, saját anyagi érdekei is Békés városához csa­tolnak, aki az országos politika keretébe a helyi ügyeket is beleilleszti, s azok javitását a törvényhozás színe előtt bátor szóval kö­veteli“. Teljesen figyelmen és bírálaton kívül hagyva áz ellenjelölt egyéniségét és ráter­mettségét, akik Békés városának viszonyait, helyzetét ösmerjük: a választó közönség sé­relmeit, törekvését, irányzatát nemcsak meg­értjük, hanem teljes mértékben tudjuk mél­tányolni is. Békés városának olyan életbevágó fontos kédései vannak, melyeknek minden fázisban való figyelemmel kisérése, előbbrevitele, pro­pagálása, lebonyolítása körül nagy hasznát, nagy előnyét látja, ha viszonyait minden irányban ösmerő s mert egyénileg őt magát is érdeklik, azok iránt közvetlenül érdeklődő saját vére, saját szülötte íogja az országgyű­lésen képviselni. Ilyen életbevágó kérdése a fögymnásium, amely úgyszólván“napról-napra való munkát, fáradságot igényel, hogy az előtte álló részint természetes, részint mesterséges akadályok elgördíttessenek, hogy az ige végre-valahára testet öltsön. Ott van a D’Orsay-féle birtok hasznosí­tása, ami sokkal nehezebb és bonyolultabb kérdés, sem hogy ne igényelné magasabb fórumok beavatkozását, sőt jóakaratát is. Ki lehet abban is illetékesebb informáló s közbenjáró, mint ”a város országgyűlési képviselője, s minő nagy előny az, ha ez helyi ember, aki a földvételi ügyet az alku­dozási stádiumtól kezdve napról-napra figye­lemmel kisérte, a földnek talán legkisebb rögét is ismeri ? Ösmerjük, tudjuk az ellenvetéseket, amik parlamentáris és politikai okokból a helyi érdekek kultusza ellen felhozhatók. Sőt nem­csak ösmerjük, hanem sok tekintetben magunk is méltányoljuk, sőt osztjuk is eme ellenveté­seket. De oly választókerületekkel szemben, aminő vármegyénkben Békés és Gyula váro­sok, a politikai erkölcsbiráktól is egy kis elnézést, egy kis türelmet esedezünk. Békés városát annyi csapás sújtotta, hogy nem lehet tőle rósz néven venni, ha elmara­dottságában, elhagyatottságában a magas po­litika mellett saját érdekét is érvényesíteni törekszik az országgyűlési képviselőválasz­tásnál és úgy gondolkodik, hogy eme szem­pontból saját fia-.közelebb áll hozzá, mint egy idegen és saját fiában jobban bízik, mint egy idegenben, akit a képviselői kitüntetésen kívül semmi sem kapcsol szorosabban a vá­roshoz és a város polgáraihoz. Gyula városa polgárai többségére is ám dobjon követ az erkölcsbiráskodás, ha két hét múlva ama látványnak lesz. tanúja, hogy á képviselő választó urnához nemcsak a párt- politika, hanem egyrészró'l az elismerés és a köszönet is elvezeti őket, meghálálandó ama mérlegelhetlen szolgálatot, hogy amidőn alig pár hót előtt e város jövője felett vész­felhők tornyosultak, amidőn majdnem a ha- lálbarang megkopdult és a város lakossága aggodalommal és tanácstalanul tekintett ké­tes sorsa elé: volt egy hű fa, aki egymagában küzdve szétkergette a vészfelhöket, mielőtt azok­ból pusztító vihar törhetett volna; ám kiáltson pereátot az- erkölcsbiró, ha.a város polgárai­nak többsége a választás alkalmával a hálst lerovásán kívül garancziát keres — nem arra, hogy hódítson, nem arra, hogy más városo­kat vagy bárkit károsítson, mert ez már igenis politikai erkölcstelenség volna — ha­nem biztosítékot keres legalább arra, hogy amit az ősök hagyatékaként őriz s ami élet feltételévé vált, szóval amije van, azt magának biztosítsa s emberi számítás szerint ember­öltők sorára megszilárdítsa. A közigazgatási bizottság ülése. (Október 12.) Rövid tárgysorozat, kevésbbé jelentékeny ügyek, azok gyors monoton és kevés érdeklődést felköltő előadása jellemezték a közigazgatási bizott­ság október havi ülését, mely még a délelőtt folya­mán véget is ért. Az ülésen jelen voltak : Dr. Fábry Sándor al­ispán elnöklete alatt, Dr. Bartóky József főjegyző, Jaíicsovics Péter árvaszéki elnök, Dr. Zöldy János főorvos, Liszy Viktor kir. ügyész, Csák György kir. pénzügyigazgató, Rezey Sziiviusz kir. tanfelügyelő, Haviár Lajos kir. főmérnök az államépitészeti hiva­talnál, Steinecker Gábor kir. főmérnök a kir. folyam­mérnökség képviseletében, Zlinszky István közgaz­dasági előadó, Dr. Hajnal István, Jantsovits Emil, Vidovszky József, Ladies György, Almásy Dénes gróf, Keller Imre és Haviár Dani bizottsági tagok. Az ifiéi megnyitása után tudomásul vétetik a vármegye alispánjának szeptember hóról szerkesz­tett jelentése, mely a következő : Az i896. év szeptember haváról szerkesztett rendszerinti jelentésemet tisztelettel a követke-^ zökben terjeszteni elő : I. Közbiztonság. a) A személybiztonság az elmúlt hó folyamán kedvező volt s csupán | esetben lett jelentéke­nyebben megzavarva, u. m.: Gyulán, szeptember hó 20-án Csűri István nevű paraszt legény a Göndöcs-pavillonban tartott bál alkalmával tá­madt verekedés közben Vincze Pál és Kővári István parasztlegényeken egy tőrrel súlyos sebe­ket ejtett. Ugyancsak Gyulán, Polgár Ferenczné, Kovács Márta nevű nő, szeptember hó 24-én éj­jel Bíró János, komádi illetőségű közhuszárt sze­relemféltésből egy forgópisztolylyal meglőtte, a sérülés nem halálos. Szeptember hó 20-án Ko­vács Sándor füzes-gyarmati lakos, tótszigeti bé­res részeg állapotában 11 éves Sándor nevű fiát dühösen addig verte öklével, hogy az nyomban meghalt. Tettesek a kir. bíróságnak átadattak. A múlt hó folyamán a következő balesetek fordultak elő: Gyulán Puskás István nevű gyermeket az általa hajtott bárom ló kocsistól a Körösnél folyó munkálatoknál a mélységbe ragadt, minet kö­vetkeztében a gyermek súlyos sérüléseket szen­vedett. Békésen, szeptember hó i4-én Korcsok József nevű legény egy rozsdás revolvert néze­getett, ami kezében elsülvén, a golyó a közelben álló Szabados István nevű n éves fiúgyermeket megölte. Balog Sándor 1 és negyedéves gyer­mek szeptember 13-án Orosházán vízbe fűlt. — F.-Gyarmaton Gyáni Eszter nevű 9 éves leány- gyermek egy közkutba esett és belefult) Körös­Ladányban K. Molnár Eszter 3 éves leánygyer­mek egy forró pálinka czefrével telt gödörbe esett és az égési sebek következtében meghalt. Vésztőn Spitzer Géza nevű 12 éves fiú, atyjának megtöltött forgópisztolyával játszott s Csüllög Sára cselédleányt véletlenül meglőtte, ki is élet- veszélyes sérülést szenvedett. Öngyilkosság 4 esetben fordult elő. Mező- Berényben Grexa János polgári iskolai tanító szeptember 24-én forgópisztolylyal agyonlőtte magát. Nevezett a beszedett tandijakból 375 frtot eltékozolt, s azt visszatéríteni nem tudta. Csór- váson Meskó nevű csabai illetőségű 16 éves bé­res fiú szeptember hó 27 én agyonlőtte magát. Öcsödön szeptember hó 2-án ifj. Csikai Andrásné a kútba ugrott és belefult, ugyanott Farkas Jó­zsef öCsödi lakos a Körösbe ölte magát. b) A vagyonbiztonság néhány kisebb lopási esetet kivéve megzavarva nem volt s általában kedvezőnek mondható. Tűz 9 esetben fordul elő és pedig: B.-Csa­bán j, Csorváson 1, Tót-Komlóson 1, N.-Széná- son 1, Vésztőn 1, F.-Gyarmaton 2, Szeghalmon 1, és Gyomán 1 esetben, mely utóbbi helyen Balog János nevű elmebeteg egyén, Csath Gábor gyo­mai lakos házat gyújtotta fel. II. Állategészségügy. Az állategészségügy terén alig mutatkozott némi javulás az elmúlt hó folyamán is. Az egész országban elterjedt sertésvészt a legszigorúbban végrehajtott óvintézkedések sem képesek meg­szüntetni, legfeljebb lefolyását teszik enyhébbé. A sertésvészen kívül K.-Ladány község lóállo­mánya takonykor miatt még mindig zár alatt van. A szeptember 20-án eszközölt mailein oltás alkalmával három ló találtatott takonykórosnak, melyek kiirtattak, 7 drb. pedig mint gyanús istállózár alá vétetett. A takonykór ezenkívül még Öcsödön és T.-Komlóson észleltetett egy- egy esetben. A száj- és körömfájás Szarvason és Puszta- Csabacsüdön megszűnt,' Szentandráson és. Csor- váson- a- sertésorbáneznak, N.-Szénáson pedig a száj és körömfájásnak fordultak elő egyes esetei­111. Földmivelés, ipar, kereskedelem. A mezei munkálatok közül a kalászos növé­nyek betakarítása befejeztetvén, a múlt hóban a tengeritörés végeztetett, valamint az őszi szán­tás és szüretelés vette kezdetét. A- tengeri közép- vagy jó középterrcést adott. A szöllő ott ahol a nyári "jégviharok a termést el nem pusztították, mennyiségileg álta­lában jónak, minőségileg azonban gyengének mondható. A gyümölcstermés Gyula város terü­letét kivéve, gyenge volt. A munkások foglalkozást és jó keresetet találnak, közöttük elégületlenség nem mutatko­zott. A kereskedelem az arítási munkálatok be­fejeztével némi- lendületet vett ugyan, de az állatforgalmi zárlatok hatása e téren nyomasztó­ig nyilvánul. IV. Vegyesek. A járási főszolgabirák az elmúlt hó folya­mán községeik ügykezelését megvizsálták és ál­talában rendben találták, a kisebb hiányok el­oszlatása iránt pedig kellőleg intézkedtek. Tót-Komlós nagyközség a múlt hó folyamán ülte meg kellő diszszel fennállásának 150-ik év­fordulóját. * A vármegyei pénztárakat szeptember hóbán megvizsgáltam és rendben levőnek találtam. Viktórisz Sámuel békési és Mészáros György kétogybázai illetőségű hadkötelesek kivételes nősü- lési engedély iránt beadott kérelmét elutasították. Szent-András község elöljáróságának az anya­könyvvezető hivatalhoz egy irnoki állás szervezése iránt benyújtott kérvényét pártolólag terjesztették fel a belügyminiszterhez, mig Körös-Tarcsa község hasontárgyu kérelminek teljesítésit nem javasolta a bizottság.' A dobozi ttnyakönyvvezetőnek, mint nem köz ségi alkalmazottnak, tiszteletdiját 400 írtra emelték fel, majd tudomásul vették a belügyminiszternek a puazta-szent-tornyai' csendőrsógi különítmény be­szüntetésére vonatkozó rendeletét. A vármegye tiszti főorvosának havi jelentését, melynek statisztikai adataiból az öt éven alól levő gyermekek és a tuberkulózisban elhaltak halálo­zási százalékának szerfelett nagy volta tűnik ki, Dr. Hajnal István indítványára kiadták a vármegyei közegészségügyi bizottságnak. A kir. pénzűgyigazgalónak havi jelentését, mely szerint az egyenes állami adók befizetésénél az eredmény — viszonyítva a múlt év hason időszak­ban a befizetések eredményéhez — 37.414 frt 07 krral kedvezőbb, mig a hadmentességi adónál 4.99 frt 55 krral kedvezőtlenebb, a bizottság tudo­másul vette. Újhelyi Ferencz tót-komlóéi és Tausz Mór szarvasi szatócs, adóügyben beadott felebbezését elutasították. Dezső Sándor öceödi lakosnak hadmentességi dij ügyében benyújtott kérvényét illetékes elintézés végett kiadták a kir. pénzügyigazgatóságnak. A. Borsi Imre éa K. Turbvcz János vésztői lakosokon kirótt fegyveradó birság bebajthatlannak bizonyulván, nevezettek ellen a 2—2 napi elzárás büntetésnek alkalmazását elrendelték. Szent-András községében több rendbeli — összesen 151 frt 40 krnyi adóhátralék tartozást töröltek — úgy szintén törölték özv. Domokos Ferenczné békési lakos adóját is. Dobozi Manó vésztői lakos, Klausznitzer Miksa szeghalmi és Gaál Károly békési lakosok adójnk ügyében beadott felebbezésük elutasították, nem különben Kecskeméti Imre és Benedek Béni k.-ladányi lakosok tőke­kamat adóügyben beadott felebbezését is. Altdorfer Gyula vésztői lakos IY. oszt. kere­seti adó ügyében beadott kérelmének helyt nem adtak, mig Fehér Yilmos szintén vésztői lakos IY. oszt. kereseti adója ügyében beadott kérelmét rész­ben teljesítették. Az adók behajtására vonatkozó pénzügyminisz­teri rendelet, a mennyiben e tekintetben a kellő intézkedések már előzetesen megtéve lettek, tudo­másul vétetett. Szűcs Imre körös-tarcsai lakos kérvényére a .reá tévesen kirótt" 5 frt adótöbblet törlését el­rendelték. A hesseni légy és az osztály által előidézett károk folytán a közigazgatási bizottság által javas­latba hozott adóengedésekhez a miniszter nem járult hozzá, mért a kikötött időn belül adóelenge­dés iránt kérvény be nem. adatott. Feldmüller mezőberényi vasúti őr lelőtt egy őzet, állítólag azért, hogy a vonat el ne gázolja, ezt a jóindulatát— mivel vadászati engedélye nem volt — 20 frt birság kirovásával jutalmazta meg a bizottság. A kir. tanfelügyelő által előadott ügyekben a következő határozatokat hozták: Az 1896/97. iskolai tanévre lett tankötelesek és óvoda kötelesek összeirási kimutatásait — kiad­ták a vármegye alispánjának,!— a népszámlálási adatokkal leendő összehasonlitás végett. • Öcsödön a Biró Juliánná lemondásával meg­üresedett óvónői állásra pályázatot hirdettek. A szeghalmi rém. kath. lelkész az iránti ké­relme, hogy ottan az 5°/o'OS pótadót kath. iskolai czélokra fordíthassa, véleményadás végett kiadták Füzes-Gyarmat község elöljáróságának. A Csaba községéhez tartozó úgynevezett „Soprony* rém. kath. iskolának bérházában leendő elhelyezésére az 1896/97. tanévre az engedélyt ki­vételesen megadták. K.-Ladány községi kisdedévé és ipariskola 1895/96. tanévi számadását felülvizsgálás végett kiadták a vármegyei számvevőségnek. Szarvason Mihályi! Emmának óvónővé lett megválasztását, valamint Orosházán Krausz Sándor­nak tanyai tanítóvá lett megválasztását jóváhagyták és nevezetteket állásukban megerősítették. A Palkovics és Huba nevű szarvasi zugiskolai tanítókra kirótt 50—50 forint pénzbírságnak be- hajthatlanság czimén leendő törlését elrendelték. A kétegyházai rém. kath. iskola államosítása ügyében beadott kérvényt véleményéé javaslattétel végett kiadták a kir. tanfelügyelőnek. H tanítói nyugdíj alapba a tanítók részéről fizetendő 15 krajozár beszedése tárgyában beérke­zett közoktatásügyi miniszteri rendeletet' nyilatkozat tétel végett közölték az iskolákat fentartó testületek polgári és hitközségi elnökeivel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom