Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-10-11 / 42. szám

első sorban is az országgyűlésnek és a kormány­nak a millennium méltó megünneplésénél kifej­tett munkásságát, a kiállitás nagyszerűségét s egyes millenniumi emlékek megörökítését ecseteli. Tisztelettel és csodálattal állanak meg - úgymond — a művelt nyugat idegen nemzetei­nek küldöttei a czivilizáezió e hatalmas produk­tumai előtt, tisztelettel és bámulattal üdvözlik e nemzetet, mely annyi balszerencse közt s oly sok viszály után betöltötte hivatását s megállotta helyét, most már nem hideg kövekből, de a kul­túra és műveltség áthághatlan s legyőzhetlen eszközeiből emelve fel azt a védbástyát, moly szabadságát örök időkig biztositandja. Élénken ecseteli továbbá azon együttérzést, mely a nemzet és királya között oly fényesen nyert kifejezést, s azon testvéri érzületet, a mely a hazában lakó különböző nemzetiségeknél meg­nyilatkozott. Elitóli a haza külföldi ellenségeinek kiroha­násait és kicsinyeseknek mondja egyes ellen­zéki pártok és férfiak szubjektív bírálatait. Bármily nehezére esik is, az ellenzéket nem akarja élesen birálni, és az ezredéves évforduló feletti általános megnyugvás érzeteit nem akarja megzavarni; csupán tárgyilagos bírálatot mond az ellenzéknek a költségvetési vita alatt nyilvá­nult viselkedésével. Sajnálattal említi fel az egyenetlenségeket, a melyek az ellenzéknél fel­merültek, s a melyekből származott keserűségek folytán gyűlöletes és személyi harczok is vi- vattak. Majd a pártalakulások sokféleségét jelzi s azon ínkonzekvens eljárásokat, a melyek a nem­zeti pártnál és Ugrón pártjánál észlelhetők. Beszól a hozott törvényekről, a közigaz­gatási bíróságról, a bűnvádi porrendtartásról, a kúriai bíráskodásról, a melyet a főrendiház ellen­zéke oly nevetségesen kiforgatott. Az Agliárdi-féle interpellácziót is felhozza, kijelentvén, hogy a hivatása körében mozgó papot, mindig tisztelettel és kegyelettel üdvözli, s a nuncziusban sem a papot, hanem a nagy­követet akarta megróni. Üdvözli a kormányt a tranzverzális út ki­viteléért, a mely vármegyénkre és városunkra is nagy haszonnal jár. Az uj törvényszéki palota építéséért a város hálával tartozhatika kormánynak, első sorban Er-\ délyi Sándor igazságügy miniszternek, mert sze­rinte e palota alapkövének letételével a város jövő fejlődésének alapja tétetik le. Köszönetét nyilvánít a vármegyének a vá­rosban és határában készített közlekedési utakórt s különes örömét fejezi ki a vármegyei székhely kérdésnek békés megoldása felett, amelyet szin­tén a vármegyei bizottság bölcseségo és jóindu- dulata segített elő és döntött el. Végül tudatván az országgyűlés feloszlatá­sát, megragadja az alkalmat, hogy a választó kö­zönségnek az irányában nyilváult bizalomért há­láját tolmácsolja, a mandátumot úgymond, melyei négy és fél óv előtt megtisztelték s a zászlót, melyet kezébe adtak, tisztán mocsoktalanúl s meg nem tépve adja vissza, bármi sors vár is reá a jövőben, egyről biztosítja a választókat, hogy a rendelkezésre bocsájtott mandátumhoz elválaszthatlanúl hozzá lesz fűzve szülő városa iránt örökké szivében élő fiúi ragaszkodása és szeretető. A szép beszéd alatt és után többszörösen fel­hangzott helyeslés és éljenzés, mely elementáris erővel tőrt ki Erdélyi Sándor igazságügyminiszter neve említésekor, akinek Gyula városa körül örökké hervadhatlan érdemei vannak és akit eme inczi- densből is lelkes ováczióban részesítettek. Popoméi Jusztin városi főjegyző, a város tekintélyes polgáraitól előző napon nyert megbíza­tásához képest lendületes, lelkes és szép beszédben mond kö -zönetet Terényi Lajosnak, országgyűlési képviselői minőségében a kőútak készítése s külö­nösen a törvényszéki palota s fogház építésének kieszközlése, nem különben a megtámadott szék­hely megóvása s biztosítása körül szerzett, mérle- gelhetlen érdemei és sikeres fáradozásaiért. Soha nem volt — úgymond — a városnak oly képvise­lője, aki annyit tett volna Gyuláért, mint Terényi Lajos, akinek riadó éljenzések között újból fel­ajánlja a képviselőjelöltséget, kérve annak elfoga­dását és Gyula város érdekében kérve további üdvös tevékenységét. Terényi Lajos meghatottan köszönte meg az iránta nyilvánuló bizalmat és kijelenti, hogy a fel - ajánlt jelöltséget köszönettel elfogadja. Bármit ha­tározzon fölötte a sors, ő hálával fog e perezre visszaemlékezni s mint Gyula városa szülötte § hü- fia mindenkor és mindent el fog követni szülő-* városa jogai megvédelmezésére, érdekei érvénye­sítésére. A közönség harsány éljenzéssel fogadta Terényi . Lajos kijelentését és lelkes hangulatban oszlott szét. Alispáni jelentés a vármegye őszi rendes közgyűlésére. Méltóságos Főispán úr! Tekintetes törvényhatósági közgyűlés! A vármegye állapotáról és a folyó évi tavaszi közgyűlés óta a mai napig közbeesett idő alatt tett nevezetesebb intézkedésekről szóló jelentésemet az 1886. évi XXI. t. ez. 68. §-a s) pontja értelmében van szerencsém t’sztelettel a következőkben elő­terjeszteni : 1. Közegészségügy. A közegészség állapota a folyó évi'tavaszi közgyűlés óta általában kedvező volt és viszo­nyítva a múlt év hasonló időszakához, jobb is; mit legjobban igazol az a körülmény, hogy az egyes heveny fertőző betegségekben történt meg­betegedések száma — a vörheny kivételével — nem­különben a halálozási arány is tetemes csökkenést mutat. Ugyanis mig a múlt év május 15-tőj szep­tember 15 lg terjedő időszakban a fertőző beteg­ségekben történt megbetegedések összege 690, volt 101 halálozással; addig ez év folyamán a megfe­lelő időszakban a fertőző betegségekben való meg­betegedések száma 537-et tüntet fel 53 halálozással. E számadatokkal kimutatott javulás részint annak a lelkiismeretes ügybuzgalomnak tudható be, melylyel a helyi hatóságok és hatósági közegek a fertőző betegségek tova terjedésének meggátlá- sában eljártak; részint annak a körülménynek, hogy a tavaszi és nyári mezei munka folytan a la­kosság nagy része a külsőségeken szóródott széjjel s igy felszabadulván a téli zsúfoltság ártalmai alól, természetszerűen jobb egészségügyi viszonyok közé került. Különben a fertőző betegségek állásának fel tüntetésére, az 1896, évi május 15 tói szeptember 15-ig terjedő időszakra nézve szolgáljon az alábbi részletes kimutatás a múlt évi megfelelő időszak adatainak összehasonlitával: Megbetegült Gyógyult 1 Meghalt Á polás alatt mari • Ro ncsoló toroklobban 1896. május 15-től szept. 15-ig 48 30 12 6 A m. év hasonló időszakában’ 169 105 52 12 Vörhenyben ez évben 144 85 32 27 Az elmúlt évben 47 33 13 1 Kanyaróban ez évben 296 292 4 1 Az elmúlt évben 280 265 13 2 Hasi bagymázban ez évben 1% 8 2 7 Az elmúlt évben 21 11 7 3 Yérbasban ez évben 19 11 2 6 Az elmúlt évben 39 28 3 8 Szamár hurutban ez évben 13 3 1 9 Az elmúlt évben 134 100 13 21 Ez az összebasonlitó kimutatás kétségtelenül mutatja a már jelzett javulást, de mutatja azt is, hogy a fertőző betegségek közül csak a kanyaró és vörheny domináltak. A kanyarónak fő fészkei voltak Békés 232, Kétegyháza 30 esettel; a vör- henynek pedig Doboz 32, K.-Ladány 23, Szarvas 16 esettel. A többi községekben csak szórványo­san mutatkoztak a fertőző betegségek esetei. A hatóságoknak a bejelentésre kötelezett fer­tőző betegségek minden egyes esete bejelentetett A szükséges intézkedések általában megtétettek. E tekintetben azonban egyes községek részéről némi hiányosságot tapasztalván, a múlt hóban részletes rendeletet bocsátottam ki a járási főszolgsbirákboz és Gyula város polgármesteréhez a fertőző beteg­ségek helyes nyilvántartása, a szükséges óvintéz­kedések megtétéle, annak szigorú és pontos ellen­őrzése tárgyában. Reményiem, hogy ez irányban további hiányok nem fognak felmerülni. A folyó év julius havában Dr. Hajós Béla egészségügyi felügyelő és a vármegye főorvosa be­utazták a megyét szorgos vizsgá'atot tartván az egészségügy terén. A tapasztalt hiányosságok gyökeres elhárítása megszűntetése czéljából az „Orvosi ellenőrzési könyv“ vezetését rendeltem el, a hová a községi orvosok által teljesített mindennemű egészségügyi vizsgálat, annak eredménye, az észlelt hiány vagy mulasztás esetén a javasolt intézkedés minden egyes esetben beírandó. Az intézkedésre hivatott hatóságok a könyvbe irt hiányok és mulasztások ról láttamozás mellett tudomást tartoznak venni és a javasolt intézkedéseket végrehajtani kötelesek. Biztosan hiszem, hogy ily módon az egészségügyi vizsgálatok ellátása és kellő ellenőrzése a kívánt sikerre fog vezetni. Ezzel kapcsolatosan intézked tem továbbá a vágóhidak, szikvizgyárak, közhelyek (iskola, községház, korcsma, kávéház stb.) illő tisz­tán tartásáról, pontosabb felügyeletéről. A trachomas betegek állandó orvosi gyógy kezelés és felügyelet alatt állanak és az állapotuk­ban a javulás is állandó, miért is a létszámban lassú, de fokozatos (17) apadás észlelhető. Rendőri vizsgálat eszközöltetett a már jelzett időszak alatt élőn 96, hullán 51 esetben. Törvény- széki vizsgálat pedig 90 könnyű és 31 súlyos test' sértés eseteiben. Gyógyszerummal eddig beoltatott összesen 73 diphtheriás beteg. Ezek közül gyógyult 55, meg­halt 18. A halálozási százalék tehát 24 °/0. Védő oltás 24 esetben történt. A halva szülöttek száma 88; elvetélés pedig 77 esetben történt. A gyógyszertárak létszámában az a változás állott be, hogy a m. kir. bélügyminiszter ur Tót- Komlóson egy második személyes üzleti jogosítvá­nya gyógyszertárat engedélyezett és annak jogát Faragó Ödön oki. gyógyszerésznek adományozta, ki a gyógyszertárat felállítván, az múlt hó 7-én hivatalosan meg is nyittatott. Nem tartom érdektelennek a békésvármegyei közkórház múlt félévi működéséről egy-két statisz­tikai adatot felemlíteni. Ápoltatott a vármegye közkórházában ez év első felében 487 egyén. Ebből gyógyult 270, ja­vult 93; gyógyulatlanul távozott 18, meghalt 25. A napi átlagos létszám 104 volt. A múlt év első felével összehasonlítva, a beteg létszám ez idén 29 beteggel és 2929 ápolási nappal többet tüntet fel, A beteg létszám legkisebb volt május 23 én 75, legnagyobb január 13 án 130. (Folyt, köv.) Hírek. 0 felsége a király névnapja alkalmiból a róm. kath. főtemplomban ünnepélyes mise volt, amelyen résztvettek az állami, törvényhatósági tisztviselők, a városi tanács és a Gyulán állomásozó honvéd tisztikar is. • •——T- ­Megyei közgyűlés. Leérkezett Békésvármegye törvényhatóságához is a királyi meghivólevól az új országgyűlés összehívása tárgyában. A vármegye a királyi meghívólevelet a törvény értelmében köz­gyűlésében fogja tárgyalni, melyre már ki is bo­csátották a következő meghívót: Békésvármegye törvényhatósági bizottsága a vármegye főispánjá­nak az 1886. XXI. t.-cz. 46. §-a értelmében meg­kívánt hozzájárulásával az 1556, évi október hava 119-én d. e. 10 órakor rendkívüli közgyűlést fog tar­tani, a melyre a teljes czimü bizottsági tagók tisz­telettel meghivatnak. A rendkivüli közgyűlés tár gya: A legkegyelmesebb királyi meghívólevél a folyó évi november hó 23-ra összehívott ország­gyűlésre. Gyulán, 1896. október 8-án. Dr. Fábry Sándor, alispán. A vármegyei központi választmány a királyi meghívó levél kihirdetését követő napon, vagyis folyó hó 20-án fog ülésezni, a mely alkalommal a választások határidejét kitűzi, a választási, szava zatszedő küldöttségi elnököket és jegyzőket, va­lamint azok helyetteseit megválasztja s általában megteszi a választásra szükséges intézkedéseket. Képviseleti közgyűlés- Az újonnan ÖBSzehi*- vandó 'országgyűlésre vonatkozó legfelsőbb királyi meghívó meghirdetése okából folyó hó 12-én dél­előtt rendkivüli képviseleti közgyűlés lesz, melyre Dutkay Béla polgármester a következő körlevelet küldötte szét a városi képviselőknek: 0 cs. és apostoli királyi Felségének az 1896. évi november hó 23-ik napjára összehívott országgyűlés tárgyá­ban leküldött kegyelmes királyi meghívó levelének meghirdetése czéljából Jolyó évi október hó 12-én Idélelőtt 10 órakor a városháza nagytermében megtar­tandó közgyűlésre ezennel hivataloi tisztelettel meg­hívom. Választási mozgalmak a megyében Gyulán — mint lapunk más helyén megírjuk — a szabadelvű párt, amelyhez a város vitális érdekeire való te­kintettel az ellenzékiek közti! is csatlakoznak, Terényi Lajost jelölte országgyűlési képviselőnek. A Teré­nyi jelöltségét támogató polgárok közül tegnap délután százan felül tűzték ki a lobogókat és ma délelőtt 11 órakor nagy pártgyülés lesz a népkerti csarnokban. — A negyvennyolezas és függetlenségi párt vasárnap délutáni értekezlete hatvan tagú bi­zottságot választott jelöltben leendő megállapodásra. Ilyenekül emlegették Dombi Lajos ev. ref. lelkészt, dr. Frankó László ügyvédet, Ugrón Gábor távirati ajánlata folytán Eassics Pét -rt. A hatvan tagú bizottságból szerdán este 23 an jöttek össze a pavillonban, ahol is Rácz János elnök, meg­győződéstől áthatott szép beszédben Domby Lajos evangélikus református lelkészt, mint a 48 as párt rendithetlen tagját és ékesszóló, jeles képzett­ségű egyént ajánlotta jelöltnek. Az értekezleten azonban az a hangulat nyilatkozott meg, hogy „helyi“ jelöltben nem bíznak és Szikes András szabó iparos Bartha Miklóst ajánlta, akit a jelen­voltak többsége éljenzések között elfogadott és rögtön táviratoztak az őszinte közrészvétre hetek óta kórházban súlyos betegen fekvő Barthának, aki csütörtök reggel küldött táviratban kijelentette, hogy a jelöltséget köszönettel elfogadja. — Szarvason gr. Csáky Albin, volt vallás és közoktatásügyi miniszter a jelöltséget tényleg elfogadta s így közte s Haviár Dániel között igen heves küzdelem készül. Csáky grófot a szabadelvű párt vasárnapi ülésén nagy lelkesedéssel jelölte s erősen bizik győzelmé­ben, de nem kevésbé bizik a Haviár pártja is. — Békésen Meskó Lászlónak nincs ellenjelöltje s egy­hangú megválasztása valószínű. Orosházán Veres József 48-as függetlenségi képviselő szabadelvű­párti ellenjelöltje gr. Zay Miklós, akinek Orosháza vidékén tekintélyes földbirtoka van és már öt év előtt jelöltje volt a szabadelvű pártnak. Az oros­házi szabadelvű 'párt különben ma jelöli. Gyomán dr. Barabás Béla 48-as függetlenségi párti képvise­lőnek eddigelé még nincs, de- valószínű, hogy lesz ellenjelöltje. Csabán ezidő szerint úgy álla iák a a viszonyok, hogy Bánó Józsefet, a város volt országgyűlési képviselőjét többé nem jelölik és a nemzeti párt a 48-as párt iránti fegyverbarátságból ez alkalommal viszonzásul ennek jelöltjét Győry Eleket támogatandja, mig a szabadelvű pártnak, amely mindenáron Zsilinszky Mihályt óhajtaná fel­léptetni, de Zsilinszky eddigelé vonakodott a fel­lépéstől, lapunk zártáig szintén nincs positiv jelöltje. Kinevezés A pénzügyminiszter Salamon Gyula békési díjtalan adóhivatali gyakornokot a rékasi adóhivatalhoz ideiglenes minőségű adótisztté ne­vezte ki. Közigazgatási irattárnok. Tallián Béla főispán Kulizsák Ferencz vármegyei árvaszéki írnok s tb. nyilvántartót vármegyei közigazgatási irattárnokká nevezte ki. Községi jegyzők millenniumi ajándéka. A vár­megye törvényhatósági bizottságának azon határo­zatát, melyben kimondotta, hogy a községi jegy zőknek a nyugdíjazás alapjául szolgáló szolgálati idejébe a folyó évet két év hozzáadásával vagyis 3 év gyanánt számítja be, a belügyminiszter azon módosítással hagyta helyben, hogy az ezredév a jogosultság megállapításánál csupán két év gyanánt tudassák be. E módosítás indító okául a miniszter a nyugdíjalap állásán kívül azon körülményt hozza fel, hogy a nyugdíj terhek már természetszerűleg nagyobb arányban növekednek, mint az alap bevé­telei és a nyugdíjazások száma az 1000-ik év ilye­tén beszámításával előre láthatólag emelkedni fog, mi a nyugdíjalap vagyoni állapotát tekintve, annak valószínűleg teljés kimerülését okozná. Kinevezés. Tallián Béla főispán dr. Nagy Ele­mér orosházi ügyvédet Békésvármegye tiszteletbeli főügyészévé nevezte ki. Október 6 Ma már 48 óv után a létért való küzdelemben a feledés lassanként fátyolt von azon hősi küzdelem felett, melyet a haza függetlensé­géért, a nemzet szabadságáért vívtak titáni erővel a magyar honvédek, e névtelen hősök. A küzdelem a feledés homályába borul,, hanem az eszme, a melyért küzdöttek az él ma is s fejlődik tovább. Egyet azonban nem fog sohasem elfeledni e nem­zet s mig a földön magyar lesz: 1848. október 6-ika a kegyelet ünnepe marad| Városunkban e napon gyász-iste nitisztelet volt az ev. reformátusok temp­lomában, ahol Józsa Károly lelkész költői szárnya- lásu és kegyeletteljes gyönyörű könyörgéssel, Csi­szár Sámuel kántor pedig hazafias énekkel hatotta meg a különben kevés számú ájtatoskodó közön­séget. Árlejtés a közkórházi élelmezésre. A várme­gyei közkórháznál az élelmezésre nézve fenálló szerződés a folyó év végével lejárván, annak to­vábbi 3 évre, 1897—9. évekre leendő biztosítása czéljából a vármegyén e hó 5 éti árlejtést tartót1 ak. Az árlejtésre mindössze két zárt ajánlat érkezett be, az egyik Frailer István és Bleyer Adolf társ- vállalkozóktól, a kik az árlejtési feltételekben meg­állapított egységárakra 15°/0 ráfizetést kértek, a másik Arany Salamon budapesti lakostól, az esz­tergomi katonai kórház jelenlegi él el mezőjétől, aki az egységárakból 15% engedményt ajánl. — Az ajánlatok felett a dr. Fábry Sándor elnöklete alatt ülésező közkórházi bizottság határozott és a jóval előnyösebb ajánlatot tevő Arany Salamon ajánlatát fogadta el. Szoczialista képviselőjelöltek. Az országos szó- cziáldemokrata párt a képviselő választások alkal­mából az ország különböző részein, különösen az agrárszoczialismus által inficiált részekben jelölte­ket állít. Fővárosi lapok tudósításai szerint Békés­vármegyében Orosházát és Gyulát is az a kétes dicsőség éri, hogy szoczialista jelöltjei lesznek. Nyilvánvaló a czél, mely a szooziáldemokratákat a képviselő választások alkalmából vezérli. Ennek' a fedezete alatt akarják és lehetséges csak elveiknek propagandát csinálni, mert népgyülések tartásától el vannak tiltva. De nem fognak czélt érni, mert/4- - azt hisszük — hogy Gyulán legalább nem kapnak oly választó polgárokat — mert azok kellenek — akik az ál appstolok érdekében felhaszuáltassák magúkat és értük a hatósággal szemben felelősséget vállalja­nak; azt. még kevésbé kell mondanunk, hogy a választók közül egyetlen szavazatra sem számíthat­nak, de hisz nem is ez a czéljuk, hanem — mint előrebocsátottuk — hogy szerepeljenek és a nép- gyűlési tilalmat kijátszák. A békésmegyei gazdasági egylet múlt vasár­napon tartott ülésében csupán a cselédtörvény ja­vaslatot tárgyalta, de miután nem fejezte be, a ja­vaslat és a tárgysorozat többi pontja ma délelőtt folytatólag tartandó választmányi ülés napirendjére újra kitüzetett. Békésvármegye történetének harmadik kötete is serény munka alatt van és a jövő hó elején ki­kerül a sajtó alul. Ennek folytán kétszeres expe- diczió költségei s munkája megtakarítása okából a monográfia második és harmadik kötete egyszerre fognak az előfizetőknek megküldetni. Hivatali vizsgálat. Dr. Fábry Sándor alispán és Beimet Lajos főszámvevő e héten a békési fő­szolgabírói hivatalt, Békés városa s Uj-Kigyós község ügyvitelét vizsgálták. A csabai patronátusi ügyben, — fővárosi lapok tudósítása .szerint — állítólag megtörtént volna a döntés, még pedig oly alakban, mely élénk meg­beszélés tárgyát képezi Csabán, hol is a képviselő- testület többsége tudvalevőleg magának vindikálta a választási jogot és ennek alapján meg is válasz­totta plébánosnak Hock János országgyűlési kép­viselőt. Schlauch Lőrincz nagyváradi bíboros püs­pök ezt a határozatot megfelebbezte. A közigazga­tási bizottság erre úgy határozott, hogy a püspök jelöljön ki három lelkészt és azok közül választ a képviselő-testület. Schlauch bíboros püspök erre újra felebbezett a kultuszminiszterhez, aki úgy döntött volna, hogy a püspök jelöltjeiből a kép­viselő testületnek csak ,is róm. kath. tagjai választ­hatnak. Megjegyezzük, hogy a miniszter állítólagos határozata még nem jött le a vármegyéhez. Erkel Ferencz dalkör. A gyulai dalkör, mely utóbbi hónapokban úgy a tagok számbeli gyarapo­dása, mint kiváló hangerők akvizióczájával teteme­sen megerősödött, városunk halhatatlan szülötte iránti kegyeletből „Erkel Ferencz dalkör| nevet vette fel és alapszabályait is átdolgozván, azokat jóváhagyás kieszközlése czéljából beterjesztette a vármegyéhez. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom