Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-09-20 / 38. szám
ban és papucsban pipázgat és azonkívül „hét gyermek atyja’“ Ők a béke harczosai s ölt az elem hatalma ellen védik az emberiséget s azért ők ép oly tiszteletet érdemelnek, mint más hivatalos funk- cziót végző hazánkfia. Hiszen csak meg kell őket látni, mikor „tűz van!“ Hogy sietnek, hogy oltanak, különösen belső tüzet, tudniillik mikor bennük ég a lelkesedés szent tüze (mert minden tűzoltó lelkesül) csakhogy ilyenkor nem vízzel, hanem egyéb — indirekt adótárgyát képező — liquidummal oltanak. Ilyen belső tűz fogta el őket vasárnap is. S midőn Dutkay polgármester kijelentette a banketten, hogy a gyulai tűzoltó egyletnek „annyi évig kell élnie, ahány csepp bor itt elfogy“, egy rezes orrú hazafi az asztal végen lelkesülten kiáltott fel: — Sohse, halunk meg! Én pedig azt pedig hiszem, hogy a polgár- nagy ur „csepp“ helyet „poharat“ is mondhatott volna. Nem félteném én akkor se a gyulai tűzoltókat a meghalástól. —re. Irodalom. Egy könyvtár ingyen! A fővárosi lapok közül igen rövid idő alatt lett egyike a legkedveltebbeknek a „Magyar Újság“, a hamisítatlan és igaz sza- badelvüségnek ez az őszinte szószólója, melynek főszerkesztője Fenyvessy Ferencz dr. országgyűlési képviselő, felelős szerkesztője pedig Kende Zsig- mond. Kedveltté és népszerűvé tették a lapot nem csak iránya, nemcsak előkelő hangja, de kitűnő hirszolgálata, pontossága és magas színvonalon álló szépirodalmi rovata, mely a magyar irodalomnak legjelesebb produktumait közli. Tárezarovata, mely nek vezetője Kóbor Tamás, a kedvelt író, gazdag é's változatos, regényei pedig mindig vonzók és ér- dekfeszitők. J^ezérczikkeit a főszerkesztőn kivül több kitűnő politikusunk Írja, köztük: Makfalvai Dósa Elek, Tiay Miklós gróf, Ováry Ferencz dr. országgyűlési képviselők. Tárczairói pedig: Kóbor Tamás, Prém József dr., Wernér Gyula, dr. Vay Sándor gróf, Szarvas Mariska, Szőllőssy Zsigmond, Bartóky Mariska, Szeredai Leó, Torna Szilárd, Lux Terka, Erdélyi Zoltán, Agai Béla dr., Beksics Gusz- távné (Bogdanovics György), Körösy László dr., Zempléni Krpád stb. Kedvelt specziálitását képezik a „Magyar Újság11-nők humoros karczolatai, nem különben szerkesztői üzenetei, melyek közt a szerkesztőség készséggel ád felvilágosítást minden beérkező kérdésze, valamint élvezetes „Innen-onnan“ rovata. Közgazdasági rovata igen bő és alapos. A „Magyar Újság“ naponkint 16—24 oldal terjedelemben jelen meg és előfizetőit rendkivül értékes kedvezményben részesíti. A „Magyar Újság“ előfizetői ugyanis egész ingyen kapják meg a „Magyar Újság“ könyvtárának kiadványait, havonkint egy kötet regényt, úgy hogy a lap előfizetői egy év alatt egész könyvtárra tesznek szert. Mind a mellett a „Magyar Újság“ olcsóbb, mint bármely más fővárosi napilap, a mennyiben előfizetési ára egész évre 12 forint, félévre 6 frt, negyedévre 3 frt, 1 hónapra 1 frt. Egyes számának ára a fővárosban 4 kr., vidéken 5 kr. Az előfizetési összegek legczélszerübben postautalványnyal küldhetők be a „Magyar Újság“ ki- adóhivatalához, (Budapest, IV., Vármegye-utcza 15. szám), mely készséggel szolgál mutatványszámmal is. Budapesti Napló az újságírók lapja. Élénken emlékszik még a magyar közönség annak a tizen- nyolcz magyar újságírónak az esetére, akik ez idén julius végével testületileg odahagyták a Pesti Napló szerkesztőségét és megalapították a maguk erejéből, minden vállalat mellőzésével a szerkesztőség saját tulajdona gyanánt a Budapesti Naplót. A lelkes kis csapat most alig négy hót leforgása után a a szabadelvű magyar közönségnek legkedveltebb ujságszolgáltatója lett. Magával hozván a régi szerkesztőségből fényes és jóhirü irói neveket, bámulatos szorgalommal és kitartással gyüjtvén mindennap össze mind azt, ami e szerkesztőség, e lap szabadelvű és független politikájának, nemzeti érzületének és magas ízlésének minden huszonnégy órában ismétlődő bizonyságát adja: — a Budapesti Napló ma már nem csak keletkezésének történé- tében uj és eredeti, do a közönség szimpátiáinak gyors felköltésében is eddig nem látott példát mutat. És minden szám arra vall, hogy a Budapesti Napló alapítói megérdemlik ezt ártámogatást. A Budapesti Napló-nak friss és megbízható értesülései, komoly, tartalmas politikai czikkei, a melyek nyomatékossá teszik a keletkezésére uj, de politikai súlyra máris jelentékeny újság véleményét, tár- czarovatának magas irodalmi színvonala, kitünően szerkesztett közgazdasági rovata, gazdag hir- és művészeti rovata s egyéb közvéleményeinek változatossága és folyton gyarapodó bősége: napról- napra ékesszólóan tanúskodnak arról, hogy a Bu-' dapesti Napló fényesen megfelelt a legvérmesebb várakozásnak is, amely megjelenését megelőzte. A Budapesti Napló szerkesztősége, amely csakis addigi munkásságára, hírlapírói sikereire hivatkozva és a közönség szimpátiájára apellálva fogott hozzá bátor vállalkozásához, nem csalódott önbizalmában és nem csalódott a közönségében, amely nagy szeretettel karolta fel ügyét az első percztő). fogva. És hogy a közönség se csalódjék benne, arra vállvetve, szakadatlan buzgósággal és lelkesedéssel törekszik. A szerkesztőség, amelynek belBŐ tagjai: Vészi József, főszerkesztő, Braun Sándor, felelős szerkesztő, Ábrányi Emil, Clair Vilmos, Cerri Gyula, Erős Gyula, Fái Béla, Gergely István, Holló Márton, Hrováth Elemér, Janovics Pál, dr. Kovács Jenő, Lyka Károly, Márkus József, dr. Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Papp Dániel, Pékár Gyula, dr- Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thury Zoltán napról- napra egész erejét, egész lelkesedését, összes hirlapirói kvalitásait viszi a harczba. Hűséges szövetségese ebben a külső munkatársak díszes serege, amelyből csak Agai Adolf, Bessenyei Ferencz, Bé- kefy Antal, Eötvös Károly, Eeazl Géza, dr. Hagara Viktor, dr. Halász Ignácz, Kupa Árpád, Málonyay Dezső, Munkácsy Kálmán, Szabóné Nogáll Janka, Szana Tamás, Szántó Kálmán, Tömörkény István neveit említjük most. Ez a rugója a Budapesti Napló eddigi példátlan nagy sikerének és biztositéka jövendő szilárd exisztenoziájának. És még egy. Annak az újságnak, amely senkié másé, csak a szerkesztőségé és a közönségé, amely semmiféle idegen tőke szolgálatában nem áll és csak a maga munkálkodó embereinek) meg a magyar közönségnek, a magyar hazának, a magyar szabadelvüségnek az érdekeit szolgálja: ebben a függetlenségében semmihez sem hasonlit~ ható hatalmas erőforrása van. Olvasóink figyelmét újból is felhívjuk a Budapesti Napló ra és ismételve a legmelegebben ajánljuk ez újságot. Olvasásra az újdonságok iránt érdeklődőknek és valóságos lelki épülésükre azoknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas színvonalában és magyar Írók és újságírók hangyaszorgalmában kedvük telik. Törvényszéki csarnok. Pályázatok, A szeghalmi járásbíróságnál 700 frt évi fizetés 150 frt lakpénzzel javadalmazott se gédtelekkönyvvezetői állás van üresedésben, — az orosházai járásbíróságnál pedig 500 frt fizetés, 150 frt lakpénzzel javadalmazott irnoki állás töltendő be. Pályázni óhajtók szabályszerűen felszerelt kérvényeiket Novák Kamill törvényszéki elnökhöz Gyulán, adják be. Rablógyilkos cseléd. Három év előtt május 7-én Öcsödön nagy izgatottságot keltett a hir, hogy a város egy tisztes úrasszonyát özv. Frajner Imré- nét cselédje Szombati Julianna éjnek idején meg akarta ölni. Úgy történt a dolog, hogy a mondott éjjelen 3 óra tájban Szombati Julianna belopódzott úrnője hálószobájába s a szekrény alá rejtett ásóval rátámadt az alvó asszonyra. Frajner Imréné nem vesztette el lélekjelenlétét, kiugrott ágyából s bírókra kelt cselédjével. Nagy nehezen kicsavarta ke-1 Dr. med. univ. Simkó József B.-Csaba. főtér, a nagytemplomnál. .Fővárosi kényelem és műszerekkel berendezett fogászati műterem. Fogtömés, müfogak részletes és egész fogsorok kapocs nélkül. Fogtisztitás, rosszul nőtt fogak igazítása. A müfogak készítésénél a lenyomatok Gyulán is felvehetők, mely esetben a beteg levélileg kapja a további rendelést. A.z árak mérsékeltek. *91 185 4—4 zéből az ásót s az ajtó záros reteszét kiszakítván, az udvarra menekült, lármájára a szomszédok jöttek segítségére, bementek a szobába s ott találták Szombati Juliannát eltorzult arczczal, vérben forgó szemekkel. Megkötözték s bevitték a rendőrkapitány elé s reggel az ügyészség börtönébe szállították. Rablás büntette a gyilkosság kísérlete miatt megin- tották ellene az eljárást I a gyulai törvényszék előtt lefolytatott végtárgyaláskor, mikor Novák Kamii, a törvényszéki elnök fagatta a vádlottat, mi vitte szörnyű tettére, a leány egykedvűen felelte: Almomban láthataflan lények ösztönöztek, hogy gazdámat megöljem s én szótfogadtam! A vizsgálat során is felmerült néhány gyanús körülmény, mi a leány eszelős állapotára engedett következtetést s a végtárgyaláskor Szombati Julianna magaviseleté kétségbevonhatlan bizonyítékot szolgáltatott a szakértő orvosok véleménye mellé, hogy beszámithatlan állapotban akarta megölni úrnőjét. Ily körülmények között az ügyész elejtette a vádat s a nagyváradi Ítélőtábla is megerősítette a törvényszék felmentő Ítéletét. A kúria büntető tanácsa pénteken foglalkozott az ügygyei a Andrassovics bíró eladása alapján helybenhagyta a két alsó bíróság felmentő ha- rozatát. Emberölés véletlenségből. Már csakugyan nem foghatta volna rá senki Tóth Mihály sámsoni erdőőrre, hogy roszakaratból, gyilkolási szándékkal lőtt volna rá Hudák Jánosra, mert olyan jó barátság ban voltak, hogy még dologközben is ki ki jött az erdőből Tót Mihály a szomszédos dűlőben dolgozgató Hudák Jánoshoz és a puskájára támaszkodva pipázgatott együtt vele s beszélte meg naponkint a világ sorát. A múlt évi junius 11-én is meglátta az erdőből Tót Mihály, bogy Hudák gazda kint ka- szálgat és keresztülvágva a cserjésen, odament hozzá egy kicsit diskurálni. Tót Mihály azonban elfeledte megnézni a puskáját, melynek* kakasa a cserjésen keresztüljövetele alatt valamelyik galyba beakadva. felhúzódott és mikor el akart köszönni Hudáktól, fellebb lökte a vállán egy kicsit a puska- szijjat. Ettől a rántástól azonban a fegyver kakasa lecsapódott és a Hudák felé fordított fegyver elsült. Hudák azonnal összerogyott s két közelben levő suhancz fia András és Mihály is megsérültek. — Hudák János pár nap múlva bele is halt sebeibe. A szerencsétlen erdőcsősz pedig vétkes gondatlanságból származott emberölés és súlyos testi sértés miatt került vád alá. A héten a gyulai törvényszék három heti fogházat mért a véletlenül gyilkossá lett szegény erdőőrre, ki megnyugodott az ítéletben. lECözg'a.zcLst sá,g\ Gyógyszer a sertésvész ellen. Tanácstalanul, főlehajtva áll a tudomány a rendkívüli csapás ellenében. Érzi a sujtoló kezet, látja lecsapni a suhogó ostort és az imádságon, az Isten akaratában ‘w megnyugváson kivül nincs egyéb paizsa, melylyel enyhíthetné az általa keltett fájdalmat. A szegény ember is megnyugszik az Isten akaratában és imádva hunyászkodik meg a büntetq mindenhatósága előtt, de fájdalma súlyosabb, mert az anyagi veszteségen felül rajta nehezedik az adó százféle pofáju ördöge s amit ez ki akar szipolyozni, azt jobb önkényt kiizzadni. Igen, de miből izzadja ki, ba kínált munkája senkinek sem kell ? Egy-két malacz tartása nyáron át alig kerül valamibe. Az útszélen növő paraj, laboda, csalán összevágva, kevés korpával behintve, kellő mennyiségű vizzel jó levesre hígítva, a malaczban ősszig, kukoricza-töre- sig, az adó összegét érő hússá változik. Nem csoda hát, ha a szegény ember az Isten sujtoló keze ellen a megnyugvás pajzsával nem értheti meg. Gondolkozni kezd és kisüti, hogyha a^ büntető Mindenható megteremtette a bajt, lehetetlen, miszerint véghetetlen jóságá annak orvosságát is meg ne teremtette volna. Keresi, kutatja'tehát, a gyógyszert, mert mig egy felül az adóprés szorítja, másfelül szinte hallja mond-ini: »Foglalkozási tért Békésvármegye közkórházi bizottságától. 12. 1896. kórb. biz. r • Árlejtés! hirdetmény. Békésvármegye közkórházánál a betegek és az ápoló személyzetnek az 1897—99. azaz három éven át leendő élelmezésére árlejtés hirdettetik. Az árlejtezni óhajtók zárt ajánlatai 1000 frt óvadék kapcsában a folyó év október hó 4-ének délelőtt 10 óráig alól- irottnál nyújtandók be. Az ajánlatokban az engedmények százalékokban fejezendők ki. Az árlejtési feltételek 8 az étadagok egységárai a vármegyei közkórház gondnokságánál megtekinthetők. Gyulán, 1896. szeptember 12-én. Dr. Fábry Sándor, 240 1—2 alispán, közkórházi biz, elnök. alkottam pihenő eszednek; ha elindulsz rajta é&keresel: találni fogsz! Nem rejtettem el úgy előled mit sem, hogy mJg ne találd U Evvel a hittel fölfegyverkezve azután a kutató szegény ember talál is. Véletlenül, A vízben fulladozó keze is kapkod a szalmaszálhoz, és — a parti fáról az örvényig lógó komló-inda megmenti, mint e sorok íróját. Itt a láthatatlan segítő kéz! Nemcsak büntetni, de tud az gyógyítani is. A büntetéssel rendesen fölhagy, ha isteni fölségének elismeréséül porba omlik előtte az a féreg, mely embernek nevezi magát. Igen, a sertésvéss; elleni orvosság — azt hiszem — föl van találva véletlenül! Véletlenül? Nem! ez káromlás. Az Isten akaratával. Ki találta meg? -Az nem tartozik a dologra. Elég, hogy meg. van. En úgy hiszem, hogy meg van ! Es milyen egyszerű 1 — Az egész egy kis hamu. Jobban mondva hamuból letr lúg. Éppen ma egy hete halottam a piaczon. Aprómarhát áruló asszonyok ajánlották egymásnak és a feleségemnek. Alkalmazni csak vasárnap alkalmaztam, mikor szegény disznóm minden erőinek fogytán már alig volt képes felállani és enni. Minekutána már mit sem evett az újság ingerével halottam szagló és ízlelő szerveire: egy csuporka tejbe öntöttem egy fél decziliternyi hamu-lúgot. És óh, csodák csodája! Már egy félóra múlva az állat szemének vidámabb tekintetén, valamint határozottabb hangú nyögésein észrevehető volt a lúg hatása. Este felé képes volt már egy kevés főtt- köleskását tejjel enni. Hétfőn határozott jobbanlétét enni kéréssel tudatta. Azóta már minden veszélyen túl van és tökéletesen egészséges, mert mindent megeszik. Ne tessék gondolni, hogy nem sertés kolerában volt a disznóm, mert Heksch Miksa állatorvos úr megvizsgálta és megállapította róla, hogy biz az abban volt. Én magam is folytonosan figyeltem a betegség rohamos fejlődését. A tizedik napon már nem ért Bzegény disznóm élete egy fabatkát. Amint tudom, a sertésvész kétféle alakban lép fel. *Az egyik a gyengébb: csupán a hasmenésben nyilvánul. Ebben volt az enyém. A másik, az erősebbik: a hasmenésen kivül, köhögéssal is jár. Már most nem tudom, ha ezen erősebbik részben levő állatokon segit-e a hamu-lúg? Akiktől az orvosságot baliám, azt állították, hogy igen. Mindenesetre kérem azokat, akik alkalmazni fogják az általam most ajánlott hamu-lúgot: szíveskedjenek e lapban tudatni a közönséget tapasztalatukról. A lúgot én igy állítottam elő: Kis tűz-lapáttal mertem néhányszor föl — legfőlebb 4-szer — tiszta fabamut ős egy kis kerti locsolóba tettem, azután tiszta hideg vizet öntöttem rá annyit, hogy a körülbelül 4' liternyi nagyságú locsoló tele lett; ezután a vizet hamuval jól összekevertem egy fapálczikával. Néhány óra«anulva a hamu leülepedett, a tetején pedig a tiszta lúg foglalt helyet. Ezen tiszta lúgból az ivó vizzel telt — 10—12 liternyi — vályúba 2 decziliternyit öntöttem; mikor pedig enni adtam a disznónak, ételébe mindig egy féldecziliternyit kevertem. Hogy e vályúban ilyen lúggal kevert viz más állatnak sem árt, azt tanúsíthatom avval, hogy ezen vízből ittak ruczáim, tyúkjaim és_ sunyni bajuk sincs. Ha már most a tiszta fahamu összetételét vizsgáljuk: könnyen rájövünk, hogy annak lúgja nem árthat semmiféle állatnak. A tudománynak most már csak az a föladata, hogy megállapítsa, mi az, ami a vész orvossága a hamuban ? A szénsavas káli, vagy a szénsavas nátron, vagy e kettőnek ts a hamu más alkatrészeinek összetétele? Tessék kutatni! A szegény paraszt kitalálta, szíveskedjenek a vegyészek tudományosan megállapítani. Én kötelességemnek ismertem közvetlen tapasztalatomat megismertetni polgártársaimmal. E kötele- sége n teljesítésekor nem győzöm elég hangosan, hogy mindenki meghallja mondani : „Ne csak orvosságul,, hanem óvó szerül is alkalmazza sertéseinél mindenki a fahamu - lúgját!“ Domonkos János. Ajánlati verseny hirdetmény. A gyulai r. kath. hitközség a belvárosban egy tanítói és harangozói lakást magában foglaló házat ajánlati verseny mellett, ép tésre kiad, az építési költség, terv és költségvetés szerint 6130 frt 69 kr. A pályázni szándékozók tartoznak zárt ajánlataikat 610 frt bánatpénzzel együtt folyó 1896. évi szeptember 27-én déli 12 óráig alulírottnál beadni. A terv, költségvetés és szerződési feltételek ' Sál István gondnoknál megtekinthetők. Az ajánlatok 1896 szeptember 27-én d. u 3 Órakor fognak megejtetni, ugyanakkor az építkezési szerződés is megköttetik, mely vállalkozóra azonnal, az épittető hitközségre egyháztanácsi és egyházhatósági jóváhagyás után lesz kötelező. Az épittető hitközség egyháztanácsa fentartja magának a jogot a legolcsóbb ajánlat el, vagy el nem fogadására. Gyulán, 1896. szeptember 19. Gróh Ferencz, 241» |—1 plébános, hitközségi elnök.
