Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-08-09 / 32. szám
Lám a szegény Ámor gyereknek az öreg Bachus tata meg is csak a leghívebb patronusa. Pardon I óriási tévedésben vagyok, megfeledkeztem a népkerti térzenékről, amelyek most a szini szezon zártával újra megkezdődnek. A poetikus estékről, szellőtől ringatott bokrokról, a nyájasan vigyorgó holdvilágról a czi- ganyzenéröl, melyek együtt véve melegágyat képeznek a szerelem virága számára s boldoggá tesznek sok sok pár embert. Mégis csak boldo- gak a gyulai szerelmesek 1 Már tudniillik azok, a kiknek az BÖ“-jük a népkerti sétákon részt vesz. Mégis csak bánom, hogy nem vagyok szerelmes! Bánom, nagyon bánom! De hát hogy segítsek rajta? 1 Hopp! meg van: nKerestetik egy ideál*! Fényképpel, keresztlevéllel és telekkönyvi kivonattal ellátott ajánlatok e lap ^adóhivatalához „Riporter“ czim alatt intézendők. Mennyi levelet fogok én kapni! 1 —re. Színészet. „Megfogyva bár, de törve nem“ játszotta le a Hal may társulata a gyulai szini szezon utolsó he tét, amennyiben a társulatnak csak fele, a drámai rész maradt itt, mig az operettisták Pöstyén fürdőben szerepeltek. Az előadások, mindezek daczára kevés kivé fellel mit sem vesztettek s az egész heti műsort^ színmüvekkel töltötték be. Múlt szombaton a Sudermann „OítAon“-ja von-| zott nagy közönséget. A társulat megoszlását főképpen ebben a darabban éreztük, amennyiben a Halmay szerepét (Heflerdink) ez alkalommal Csige játszotta, ki a nem neki való szerepben fonák je-| lenség1 volt 8 nagyban rontotta az egész darab ösz- benyomását. Kiváltak Déry (Schwartz), ki nagy élethűséggel és természetességgel adta vissza a penzionált, jószivü, de energikus alezredest s az Arday Idával (Magda) együttes nagy jelenetekben méltó partner volt. Természetesen Ardayé, mint a saisonban elő szőr fellépő hősnőé volt az est s a heroina őt megelőző hírnevének megfelelve, drámai szerepében kiváló sikert aratott. Arday szerepének minden előnyeit kihasználja, minden nehézségeit legyőzi. Szerepeit átérzi s érzelmeinek közvetlenül tud kifejezést adni. Csige Bőske (Mariska) szokott kedvességével játszott, Csiky László (Keller) is sikerült alak volt, 8 Ács Irma (Auguszta) megszokott s minden alka lommal megdicsérhető nívóján maradt. A mellék- szereplők azonban nem nagyon emelték sem az il luziót, sem a darabot. A Sudermann sötét, de igaz légköréből való volt a vasárnapi darab a Pillangó csata is. A zsúfolt karzat meglehetősen be volt csapva a Sudermann darabbal s az érdeklődés hiányából kifolyólag ugyancsak mozgott is, sokszor a csendet is megzavarva, de a parterre az élvezett. Az előadás egyike volt a legjobbaknak. Acs Irma (Hergensteinnét) a proletár mamát játszotta sikerrel s Arday (Elza) és Hahnel (Louisa) is teljes sikerrel vívták pillangó csatáikat. Csige Lajos ezúttal jó volt s beletalálta magát Winkelmann gyáros szerepébe. Déryt újból megdicsérhetjük a (Kesz- ler) sajátos szerepében s a pezsgőzés jelenetében. Csige Böske (Rózsika) is pompásan, életbiven ' és természetesen játszott. Csiky László hurutja daczára is megállta helyét s Arday Atilla s a többiek is' szuperáltak. A »Bernardo Montillát« tavaly agyonütötte előttünk Szalkay, az idén Halmay se támasztotta fel. Egyike a legnehezebb daraboknak; épen gyönyörű nyelvezete és a versforma miatt szerencse, hogy a darabban oly sok szép gondolat, reflexió és eszthetikai fejtegetés van, hogy nem egészen sikerült előadásban is lehet élvezni a részleteket. Montilla érdekes jellemét Csiky László adta. Nála időleges fizikai fogyatékosságról szólhatunk, szellemi hiányról nem. Intelligens színész, kiváló drámai hős — de náthás. Szerepében meglátszott, hogy beletalálja magát, tudna is, de nincs most rá fizikai képessége. Arday Ida (Inez) nehéz szerepét derekasan játszotta meg, szintúgy Hahnel (Louisa), Déry (Ricardo) és Ács Irma (Julia), de Csige (Gon- zalo) és Arday Atilla (Gurique), nemcsak hogy nem alakítottak, de a súgóra is erősen rászorultak. Szerdán este intelligens közönség előtt Tanay Frigyes végzett szini növendék lépett fel szülővárosában,“három kedves kis vígjáték egyikében a Murai aranyos humoru Virágfakadás-á.ban, mint vendég. Színre léptekor melegen megtapsolták s ro- konszenv kisérte egész debut-je alatt. Minden elfogultság nélkül Írva, rutinirt és önálló egyéniséggel biró színész s a legszebb reményekre jogosít bennünket. A Rákosi iskola és Somló Sándor tanárjának hatása ugyancsak meglátszik rajta. A Rákosi képezdéjének tudvalevőleg a sablon kiirtása, az egyéniség nevelése, az önállóságra szoktatás képezik methodusát s Tanayn meglátszik, hogy nem az utolsó volt a tanítványok között a megérdemelte a jeles diplomát. Laczi szerepét sok eredetiséggel) otthonos mozgással és rutinnal adta s a különben is pezsgő humora kis vígjátékot Csige Böskével (Nelli) együtt teljes sikerre juttatta, miben kivülök Ács Irmának (Márta), Csigének (Kovács), a kis Csige Ilonkának (Ödön) — ki igen herczig kis pubi .olt — s Dérynének is nagy rész jutott. A * ______ ______________ Me gelőzték a darabot a Két év múltán és Kis vihar apróságok. Előbbiben Arday Ida (Roxán) remekelt, a másikban Hahnel a nagy fizikai erőt igénylő nyelvelő asszonyka -szerepét kedvesen1 s csak itt-ott lankadó energiával játszotta. Déry a Két év múltán Ervin-jében nem tudta szerepét s rászorult a súgóra az Egy kis viharban, hol a beteg jüsihyt helyettesítette nem. Nagy publikum gyűlt össze csütörtökön különösen körszék publikum Hahnel Aranka jutalomjátékára. A közönség megmutatta iránta érzett ro konszenvét s viharos tapsokban részesítette színre léptekor. Azonkívül gyönyörű virággal telt kosarat kapott s sűrű tapsban részesítették nyílt szinen is Ibsen nagyhírű drámája Nóra czimszerepét játszotta nagy ambiczióval. Az excentrikus jellemű északi asszony, a darab különös tragikuma, sajátos misztikus homályossága, mélysége, nagy nehézségei e darabnak s Hahnel Aranka áthatolt e nehézsé geken, ha nem is könnyű szerrel s nem is tudta velünk megértetni a különös női jellemet. Zajosan és hévvel tapsolta őt meg a publikum a darab végén is. Kiváló alakítást nyújtott Csiky (Rank) és elég jó volt Déry is mint Helmer. Ács Irma (Lindenné) megfelelő volt, Arday (Günther) merev egy kissé. Pénteken nem volt előadás, tegnap a Fran- cillon ment, ma pedig a Bubos pacsirtát adják bu- CBuelőadásul s ezért is, mert Tanay mint vendég, újból fel fog lépni, bizonnyal telt ház fogja befejezni az idei sikerült szini szezont. A társulat már kedden Csabán az uj arénában fog játszani, hol — reméljük és kívánjuk, — hogy Gyuláéhoz hasonló pártolásra találjon az ezt megérdemlő társulat. Mi pedig a szeptemberi viszontlátásig sok sze rencsét kívánunk a derék színtársulatnak I D. z greiz d. stsáig'A filokszera irtása. A filokszera, mint láttuk, három okból vesze-| Idelmes, 1 -szőr, mert rendkivűl szapora; 2-szor, mert nagyon kicsiny; 3-szor, mert a föld alatt él. Ezen tulajdonságaihoz jár még az, hogy egy évig el van] étel nélkül, Legczélszerübb pusztító szerül kínálkozott in viz. A víz ugyanis elöntve a földet, a talajtól elzárja a levegőt. Levegő nélkül pedig a földön semmi sem élhet. A hal ugyan a vízben magában él, de hogy élhessen, olyan lélekző szerszáma van, mély a vízből veszi ki az éltető levegőt. A filokszera és a rovarok úgy lélekzenek, hogy testükön olyan lyukak vannak, melyekbe a levegő bemegy s a test onnan táplálkozik levegővel. A viz alatt tehát el kell pusztulnia. Csakhogy a szőllők nagyrésze dóm bök, hegyek oldalára volt ültetve, ahol vízzel elárasztani nem lehetett. A sík földön, ahol mesterséges gátak közé lehet a szőllőket keríteni es vizet ereszteni rájok : a vízzel való elárasztás a leghatalmasabb védő eszköz. Bezzeg fel is használják a francziák! Azért legjobb védő eszköz a vizzel való elárasztás, mert- ha. az elárasztott terület 42 napig áll viz alatt, ott mindenféle filokszera végkép elpusztul s a védekezés csak akkor szükséges ismét, ha újra becsempésződik a kártékony rovar. Ha a Körözsök nem volnánának agyonszabá- lyozva, hanem — mint hajdanában — meg-megfntná az árviz szöllőinket: csak nevetnők a filokszerát. A vizzel való elárasztás nálunk könnyen megtörténhetnék a szöllőterület egy részével, csak erélyes városi elöljáróság kellene, mely számba venné azt a sokféle hasznot, melyet a lakosság szöllőiből élvez és egy alapos akarómmal megmentené a még menthető területet ób a terület kiszélesitésével alapját vethetné egy még nagyobbszerü bor- és gyümölcs-termesztésnek, mint aminő eddig volt Gyulán. A vizzel való elárasztás csak a sík földön lehető, gondoskodni kellett tehát egy másik szerről, mely a filokszerát biztosan pusztítsa. Régtől fogva tudták az emberek, hogy a kénkő füstje mindenféle állatot megöl. Ezt a füstöt a föld alá juttatni volt a feladat. De ez nem sikerült. A tudós emberek azonban találtak olyan szert, mely folyadék alakban létezik, de emellett avval a tulajdonsággal bir, hogy a levegővel érintkezve gőzzé változik, elpárolog, és éppen olyan hatása van; mint a kénkő füstjének. Ennek a folyadéknak a neve; szénkéneg. A szénkéneg a föld belsejében levő levegővel egyesülve a földben is gőzzé változik. A föld szemecskéi, tudniillik nem feküsznek össze olyan sűrűn, hogy közöttük üres helyecske ne legyen ; észre lehet ezt venni azon is, hogy a viz a földbe lemegy; nem menne le, ha a föld szemecskék közt hézag nem volna. Ha pedig e hézagokon a sűrűbb viz lemegy: akkor bizonyos, hogy a víznél ritkább levegő is lemegy. Vagyis a földben van levegő. A szénkéneg feltalálása után alkalmas szerszámról kellett gondoskodni, mely azt a földben szétszórja. Ezt a szerszámot is feltalálták; ennek a neve szénkéneg-fecskendő. A Bzénkéneg-fecskendő a földben bizonyos mennyiségű szénkéneget — any- nyit, amennyit akarunk, lök ki. A szénkéneg a föld szemecskéi közt levő levegővel gőzzé változva terjed mindenfelé. Elérkezik a szöllő tövéhez is, melyen a filokszera lakmározik, és ezt azonnal megöli. Minekutána azonban a szénkéneg a szöllő tövét isi megölné, ha olyan mennyiségben lökné ki a fecs- endő, hogy földben levő minden filokszerát megöljön, vagyis, hogy úgy terjedjen el, miszerint ne legyen a földben egy parányi helyecske sem ahová gőze el ne hamson: csak annyit szabad belőle'a földbe ereszteni, amennyi a filokszera nagy részét megöli, de a szöllőgyökérnek nem árt. Ezt azután gyérítésnek — jobban mondva, filokszera ritkításnak — nevezik. VagyiB, nem irtjuk ki teljesen a filokszerát, hanem annyira megkevesbbitjük, hogy a megmaradottak a szöllőt meg ne ölhessék. A gyérítést azonban a hegyekben nem. nagy haszonnal lehetett folytatni, mert 1-ször a szénkéneg párái ottan nem terjedtek el egyformán, 2-szor, mert ahol kősziklás volt a föld, a talajba a fecskendőt nem lehetett, beleszúrni, 3-szor, mert ahol agyagból van a talaj, ott a szénkéneg párák nem tudnak szétmenni az agyag sűrűsége miatt. A gyérités tehát éppen úgy, mint a vizzel való elárasztás, csakis az alföldön, a síkon lehetséges. A sikoa is csak ott, ahol a föld nem tiszta agyag, hanem iszappal, homokkal van vegyülve Ha már most szoraügyre vesszük a gyulai földet, azt t. i., amelyen szöllőink vannak ültetve: akkor azonnal átlátjuk, hogy nálunk a szénkénegezés haszonnal jár. A szénkénegezéshez azonban meg kell választani mégis azt az időt, őrhelyben a szöllő aludni készül, vagy a melyben már elaludt. A szénkéneg ugyanis párolgás közbeq a földben levő levegőnek ama részével egyesül, illetőleg azt a részét emészti föl, mely a növénygyökereket is táplálja. Ha tehát nyáron szénkénegezünk, akkor azt csak a legnagyobb szükségből tegyük, leginkább azért, hogy a filokszera túlságos elszaporodásának gátat vessünk, ősszel, szüret után azonnal szénkénegezhetünk. Ilyenkor hasznos az legjobban, mert a filokszera nagyrészet elpusztítja, a földbe pedig tavaszig a hóié, esővíz ismét visz olyan levegő részt, mint a milyet a szénkéneg fölemésztett. A téli, és kora tavaszi szénkénegezés szintén czélszerü, de már nem olyan, mint az őszi. Hogyan kell a szénkénegezést végezni P arról legközelebb adok utasítást. d. J. HIRDETÉSEK, A „gyulai 5 ik temetkezési társulat“ folyó hó 16-án délután fél 4 órakor a „Gön- döcs népkerti“ pavilion helyiségében rendkívüli közgyűlést tart, melyre a tagok meghivatnak. Tárgy : I. A módositott alapszabályok feletti tanácskozás. 2. Három választmányi tag választása. 3. Indítványok. 2041-2 Kiadó lakás. Folyó\^?i október hó 1-tol- kiadó a várkert sBfcmszédságában fejfvŐ 214/1. sz. ház és telfek, mely a^yieguagyobb kényelemnek iraegfelelolegjr épült és áll 4 utczai szoba, \pnyhaJr élés- és fáskamra, pincze és naás „íhellékhelyiségekből, udvar, gyümöllgos és virágos kert külön'elkeritve. Esetleg srabacWtézböl azonnal jutányosán eladó. Az el adu s vagy bérb^dás felől értekezhetni Kossuth Lajos %itcza 143. sz. házban levő kötődében, vagy nagy oláh varos Sáncz-utcza 1922, számú házban. 203 1—1 Martinyi Sámnelné. egy 3 Kiadd lakás. án, a Kossuth Lajos-téren f)a, konyha és m$lfefóbe- álló ibő lyiségek emeMflakás évi írSzenAMihály napjától folyó kiadó. / , -jr Értekezhetni a tulkadonos v. dPéhn Istvánnal Gyűl an. 195 3—3 Vfc bécsi biztosító társaság szegedi főügynöksége egész Békésmegye területére (székhely Gyulán vagy Csabán) népszerű és ova- dékképes kerületi főügynököt keres. — Ezen képviselettel magas évi általány és a már fenálló üzletek után nagyobb összegre rugó incasso jutalék jár. Ajánlatok személyesen vagy Írásban folyó évi szeptember hó 2-áig Tóth Pál titkár úrhoz intézendők. A bécsi bizt. társaság szegedi ügynöksége. Tóth Pál, titkár. 201 2—3 m May János-féle házban Gyulán, a Nagymalom-utczában egy 5 szoba és mellékhelyiségekből álló lakás, nagy szőlős és gyümölcsös kerttel kiadó, esetleg az egész ház is bérbe adó, vagy kedvező feltételek mellett eladó. 198 3-* Á estei, idényre y? ajánljuk .a gazdaközönségnek \ első rendű baglyasaljai darabos szenünket és első rendű józsefaknai darabos szenünket. Megrendelések intézendők : az ^JEszakmagyarországi egyesitetj^lőszénbánya- és iparvállalat hoz Budapest, Józseí-tér 10. szám. fészvény-társulat, “ m MW] ma W Gyulán, 1886. a kiadótulajdonoa Dobay János nyomdája.
