Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-07-12 / 28. szám
zesükefc adták, akár arról eredetileg csak tudomásuk is lett volna. Előfordult, hogy teljesen agg koldus asszonynak 1—2 forintot ígértek egyesek csupán azért, hogy engedjék magokat a társulatba beíratni, s akadt olyan is, ki az ígért összeget elfogadva beleegyezett, hogy őt teljesen idegen egyének egy vagy több temetkezési társulatba beírassák. Az ilyeneket legtöbb esetben a város temetteti el, a biztosítók pedig a kapott pénzen osztozkodnak. De általában véve még a legtisztességesebb biztositók is majdnem kivétel nélkül nyereségre dolgoznak. Legalább ezt látszik igazolni ama körülmény, hogy a temetkezési költség czimen való járulékot oly magas ösz- szegben állapították meg. Hiszen amennyire a temetkezési társulatoknál biztosított egyé nek ismertek, azok nagy többségének temetése kiállítható 60 — 70 forintból. A ki már arra tarthat igényt, hogy 100 forint, sőt ennél magasabb költségű temetése legyen, az bizonyára olyan viszonyok között él, hogy temetkezési költségét nem kell biztosítania. A temetkezési társulatok tehát nem csak a kitűzött emberbaráti és kegyeletes czélju- kat nem valósítják meg, ellenkezőleg, a lakosságnak nagy zömére demoralizáló hatással vannak, s mint ilyenek a közmorál szempontjából is vagy feloszlatandók, vagy alapszabályaik megfelelően módositandók. Szerény nézetem szerint e bajt úgy lehetne orvosolni, ha a társulatok alapszabályai akként módosíttatnának, hogy a társulat nem az elhalt utódai részére utalványozná ki a temetési költséget, de a temetést valamelyik temetkezési vállalkozóval maga végeztetné el meghatározott segédlettel és költség mellett, ha pedig biztosított hozzátartozói a társulati temetkezési vállalkozó szolgálatát, személyi vagy más okból igénybe venni nem akarnák, vagy fényűzőbb temetést óhajtanának, az esetben a meghatározott temetési költség kezeikhez volna utalható, de csak amennyiben igazolni tudnák, hogy a megállapított összeget a temetkezéssel felmerült kiadások meghaladják. Meg vagyok róla győződve, hogy az alapszabályok ilyetén módosítása esetén a nyereségre utazók kilépése folytán a tagok száma nagy százalékkal csökkenne, de nem kétlem, hogy ez esetben — a nyerészkedhe- tés teljesen ki lévén zárva — a visszaélések is nyomban megszűnnének. A vármegye az orosházi temetkezési társulatnak működése elleni panaszok folytán már hónapokkal előbb elrendelte, hogy eme társulatok pénzkezelése és működése tüzetesen és sürgősen vizsgáltassék meg, néhány temetkezési egyletet fel is oszlattak, többre nézve pedig a vizsgálat ma is folyamatban van. Ezért láttam időszerűnek eme kérdést felvetni s rámutatni arra, hogy itt a hatósági ellenőrzés — legyen az bármily éber — nem képes a visszaéléseket megszüntetni, mert a baj magában a szervezetben van, ez pedig csak az által orvosolható, ha az alapszabályok a nyerészkedhetést lehetetlenné teszik, mert csak igy szűnnék meg az ép oly inethikus, mint veszélyes „totalizateur a halálra“. Dr. Báró Drechsel Gyula. Tetn-ÜLgrsrA békési ref. gymnasium ügye. A békési ref. egyház és a város, minden nagyobb lárma nélkül, de szorgalmasan működik, hogy a békési — jelenleg 6 oszt. gymnasiumot állam- segélylyel 8 osztályúvá fejleszsze. A főgymnasium részére a város által felajánlott telek (az u. n. döbögő) helyszinrajza, majd később lejtmérezési adatai, még ez év elején fel terjesztettek a kultuszminisztériumhoz, igy az előmunkálatok annyira haladtak, miszerint a békési ev. ref. egyház és a város, szükségesnek látták, hogy küldöttségileg tisztelegjenek a miniszternél, hogy megnyerjék ügyök támogatására s kérjék az érdemleges tárgyalásra meghatalmazottja kiküldését. A dr. Meskó László békési orsz. képviselő által vezetett lö tagú vegyes küldöttséget folyó hu 2-án fogadta Wlassics Gyula kultuszminiszter — szónoka: Konkoly Jenő békési ügyvéd volt (az esperest az ig. tanács elnökét Szegedi K. lelkészt sajnosán kellett a küldöttségnek nélkülöznie, előbbit elfoglaltsága, utóbbit családi körülményei akadályozták a csatlakozásban) ki talpra esett beszédé ben a többek közt előterjeszté, hogy a békési ev ref. gymnasiumnak számbavehető alapja van, s hogy az egyház és város készek az áldozatra, hogy a békési gymnasium-missziót teljesít a magyarosodás terjesztésében, mert ide a román szülők szívesen küldik, mint tősgyökeres tiszta magyar helyre gyermekeiket a magyar szó elsajátítása czéljából is, bogy Békésre nézve létkérdést képez anyagi tekintetből is a főgymnasium létesítése, mert az árvíz zel való küzdelem, védművek emelése stb., oly terheket rakott vállaira, melyek alatt a kedvezőtlen gazdasági viszonyok miatt is már-már roskadoz, pedig egy igazi magyar község fentartása az államra nézve is fontos. A miniszter, daczára, hogy százak várlak nála kihallgatásra, a legszivélyesebben fogadta a küldött séget válaszában biztosította a békésieket jóakaratáról,’ gyakori éljenzéssel kitért bestédében hangsúlyozta, hogy ismeri részletesen a békési gymnasium ügyét, helyesli annak főgymnasiummá való fejlesztését, kész az államsegélyével ahhoz járulni, daczára tárczája szerény dotácziójának, ha Békés is megteszi a magáét; természetesen a szükséges tárgyalásokat le kell folytatni, melyhez megbízottjának a legrövidebb idő alatti kiküldését ígérte. Ezután egyenkint bemutatta a képviselő a küldöttség tagjait a miniszternek, kik közt földmivesek és iparosok is voltak többen, lekötelező nyájas beszélgetés után ismételve Ígérvén jóakaratu támogatását, bocsátotta él a küldöttséget. Zsilinszky Mihály államtitkárnál tisztelgett ezután a küldöttség, itt is Konkoly Jenő kérte a küldöttség nevében az államtitkár szives támogatását; válaszában kijelentette az államtitkár, hogy igen jól ismeri a békési gymnasiumot, hogy az mai szervezetében nem felel meg a törvényes követelményeknek; örömmel üdvözölte a békésieket azért, hogy azt fejleszteni óhajtják, kifejezte abbeli reményét, hogy ez vállvetett közreműködéssel sikerülni is fog. Szívesen felajánlotta támogatását a nemes czél érdekében: — az államtitkár ezen ígéretével, igazi szívességével, melylyel a küldöttséget fogadta, 8 annak egyes tagjaival beszélgetett, arról győzte meg a békésieket, hogy daczára csabai származásának, daczára, hogy csabaiak is fügymnasiurrot akarnak létesíteni, támogatni fogja a békésieket nemes czéljok elérésében. Általában a küldöttség azon benyomással távo zott haza, a közoktatásügyi minisztérium két vezető férfiénál tett tisztelgése után, hogy ha csak valami nem várt akadály közbe nem jő, meg fogja a kért államsegélyt nyerni c's képes leend a főgymnasiu- mot a közel jövőben felállítani. Békés város igaz támogatást érdemel, fenkölt, kulturális czélja megvalósításában, semmiféle államsegélyben még eddig nem részesült, pedig erejét raeghaladólag küzdött önfeláldozóig másokért is, anyagi helyzete, különösen a lakosságot értve a legkedvezőtlenebb, elbukni hagyni, hazafias szempontból is bűn volna. Egy békési. A békésmegyei tanító egyesület évi rendes közgyűlését ez évben nem a megyében, hanem a millenniumra való tekintettel Budapesten tartotta meg. E hó 5-én folyt le a közgyűlés a műegyetem helyiségében s azon fíerecz Gyula helyettes tanfelügyelő is megjelent. A gyűlést Németh La’os elnök nyitotta meg, hazafias buzgó működésre hiván fel pályatársait és üdvözölvén Berecz tanfelügyelőt. Singer Manó jegyző olvasta fel ezután az egylet 20 éves történetét, szépen fejtegetvén az egylet életében kiemelkedő mozzanatokat, s a tanítók nemes, nagy nehézségű feladatát. Majd Donner Lajos értekezését olvasta fel: „Mily hatást gyakorolt a megyei tanítóegyesület a megye tanítás s nevelésügyére* czim alatt. A Bzépen megirt értekezést az egyesület évkönyvében fogják kinyomatni. Kiemelkedő és megható momentuma volt a közgyűlésnek, midőn a nyugdíjba vonult, érdemekben megőszült Bánhegyi István kir. tanfelügyelő búcsúlevelét olvasták fel. A közgyűlés nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a régi tanfelügyelőtől, kinek hosszú munkában töltött mű ködösével összeforrt a megyei tanítóság java munkája, búcsút fog venni s e czélra Nagy Lajos indítványára bizottságot is küldött ki, mely az uj h tanfelügyelő Berecz Gyulát is küldöttségileg üdvö zölni fogja. A gyűlés igen látogatott volt. Hivatalos hirdetés. Gyula városában az 1896. évre előirt nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek s az ezek által fizetett jutalékok után járó III. osztályú kereseti és ezen adónemek után kivetett általános jöv. pótadó lajstrom, az 1893. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a alapján a városi adóhivatal helyiségében julius hó 12-étől julius hó 20-ig közszemlére kitéve tartatik. Gyulán, 1896. julius hó 11. Dutkay Béla, 186 1—1 polgármester. Hirdetés. Figyelmeztetik a közönség, hogy addig mig a gyula-várii hid javítás alatt lesz, Gyulavári községgel a közlekedés a sarkadi úti hídon át a Fehér-Körös jobb partján leend. Gyula, 1896. évi julius hó 11-én. Dutkay Béla, 187 1—1 polgármester. H i r e k. Közegészségi felügyelő. Dr. Hajós Béla közegészségi felügyelő, kinek Békésvármegyébe történt kiküldését lapunkban már jeleztük, folyó hó 10-én délután jött Gyulára § hivatalos szemléjét Gyula városánál legott megkezdette I mint értesülünk a vármegye összes községeire, melyeket beutazand, ki fogja terjeszteni. A vármegyei tiszti nyugdíjalap gyarapítását, mint azt a vármegye tervezte, a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Mikor ugyanis 1884 ben a tiszti nyugdíjalap létesiltetett, a törvényhatóság az évenként tiszti fizetések czimén kiadott 45.000 fitot szavazott meg ezen czélra. Újabban a betegápolási, közúti és gyámpénztári tartalékalap terhére 8360 frt évi kiadás mellett több állást rendszeresített a megye, mely állások betöltőinek a nyugdíjalappal szemben igényük van esetleges ellátásra. Ezért a törvényhatósági bizottság május havi közgyűlésében kimondotta, bogy ezen alapokból 8360 frtot a tiszti nyugdíjalapba átutal. Ezen határozatot a belügyminiszter nem hagyta jóvá, azt mondván, hogy már a rendszeresített állások javadalmával is elronatik az alapok jövedelmének egy része rendeltetésüktől, a mi csak rendkívüli körülmények folytán lévén megengedhető, a tervezett nagyobb összegtől sürgős szükség nélkül az alapok meg uem foszthatok. Felhívta azonban a miniszter a vármegyét, hogy ha a tiszti nyugdíjalap gyarapításának szükségét látja, erről a’rendelkezésére álló eszközök felhasználásával gondoskodjék: Megyei alkalmazottak pótdija. A vármegye törvényhatósági bizottsága május havi közgyűlésében tudvalevőleg elhatározta, hogy a vármegyei kezelő, segéd és szolga személyzet azon tagjainak, kik legalább egy év óta vannak szolgálatban, egy havi fizetésüket pótlékként kiadja, hogy a csekélyebb javadalommal bíró alkalmazottaknak is mó Íjukban legyen a kiállítást megtekinteni. Az érdekeltek nagy örömére leérkezett az ezen határozatot jóváhagyó miniszteri rendelet és most már mindnyájan készülődnek és terveket szőnek a budapesti utazásra. Vashid Körös-Tárcsán- A vármegye közönsége felvette útépítési programmjába a körös-tarcsai régi fahidnak vasszerkezettel való újra építését. A kir. államépitészeti hivatal a vonatkozó terveket elkészítette és azokat helyszíni bejárás czéljaira alkalmasoknak találván, a helyszíni bejárás megtartására Petz Lajos kir. főmérnököt küldték ki, kitűzvén annak haláridejéül folyó év julius 28 át, gyülekező helyül pedig Körös-Tarosa községházát Az új hid közvetlen a régi mellett, a Kettős-Körös egy új átmetszését fogja áthidalni; hosszúsága a tervek szerint 170 méter, szélessége 6 méter, és négy nyi lása közül kettő 60—60 és kettő 25—25 méteres lesz. A hid oly arányokban lesz épitve, hogy a hajózás esetleges létesítésekor szerkezete felemelhető legyen és köitségei igy átlagos számítással 140,000 írtra tehetők. Ezen összegnek nagy részét a vármegye viseli, a kit a vizszabályozó társulatok segélyeznek hozzájárulásukkal. — Ha az építés elé rendkívüli akadályok nem gördülnek, az új hidat már a jövő évben át fogják adni a -forgalomnak. A képviselő testület Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt szerdán délelőtt rendkívüli köz gyűlést tartott amelynek főtárgya az igazságügyrai- niszter rendelete volt a törvényszék s fogház épület ügyében. A képviselő testület — mint azt lapunk első czikkében megírjuk — lelkes éljenzések és ily felkiáltások között »egyhangúlag megszavazzuk,“ már most megajánlotta a miniszter feltételeit A közgyűlés, miután erre a belügyminiszter is köte lezé a várost, a városi adóhivatalnál egy pénztári ellenőri állás szervezését határozta el, minek követ keztében a szervezeti szabályrendelet több szakaszán változtatások történtek. Az ellenőr 700 frt évi fizetéssel javadalmaztatik. — Városi ügykezelési szabályzat dolgoztatván ki, az egész terjedelmében el- fogadtatolt. — A junius havi árva s városi pénztár\ vizsgálatokról, úgyszintén az alsó-fehe'r-körösi társu lat közgyűléséről szóló jegyzőkönyvek — utóbbi Dutkay Béla polgármester, Keller Imre s Terényi Lajos megnyugtató felvilágosításai után — tudomásul vétetvén, a közgyűlés 11 óra után befejeztetett. BékésHrmegye kir. tanfelügyelőjévé — hir szerint — Reisu Bzilviusz biharvármegyei magyar csékei országgyűlési képviselő fog kineveztetni. Erkel Sándor főzeneigazgató. A halhatatlan apának művészi zseniálitás tekintetében méltó fiát Erkel Sándor operai karmestert, annyi bántó me!lő- zés után, végre kiérdemelt elismerésben részesítették. Mint őrömmel olvassuk ugyanis, kinevezték főzeneigazgatónak, ugyanama állásra, melyet édes atyja Erkel Ferencz töltött volt be az operánál Az előzmények után erkölcsi elégtétel számba menő szép kitüntetéshez szívből gratulálunk.v ' Az Erkel ünnep a budapesti lapokban. A Békés Gyula gyulai fényképész sikerült fóayképfelvé- teleit, melyekről lapunk múlt számában megemlékeztünk, reprodukálták a budapesti képes heti lapok is. Az Uj Idők, Vasárnapi Újság és Ország Világban láttuk a szoborleleplezési ünnepélyt rendkívüli hűséggel visszaadott csoportképeket, nunde- nik mellett természetesen hosszabb tudósítással az ünnepély lefolyásáról is. Az Ország-Világ azonkívül a Somló Sándor gyönyörű ódáját is a lap élén közli. Az ünnepély színhelyén felvett s rendkívül szépen sikerült fényképek Békés Gyula és Bleyer Aladár fényképészeknél kaphatók. Jönnek a színészek. Már csak pár nap választ el berniünket az idei — azt lehet mondani — sikerültnek ígérkező színi szezontól j . | A Ualmav társulata már holnap, holnapután teljes számban Gyulára érkezik s szerdán megkezdi előadásait. Úgy a színház iránti érdeklődés, i|mint a bérlet gyűjtés szép sikert ígérnek, a mi tekintve azt, hogy igen jó színtársulattal van dolgunk, nem is olyan nagyon csodálatos a mi különben kissé részvétlen közönségünktől, melynek két óv óta nem volt alkalma igényeinek megfelelő színi előadásokat láthatni A bérletek gyűjtését nagy buzgalommal Miklósy Gyula titkár végzi Kun László helyett s eddigelé, bár még igen sokan nem lettek felszólítva 70 bérlő van. Szép eredmény s ha a napi publikum is arányban lesz majd a bérletekkel, úgy igen szép siker várható a színházi hetekre, mely különben a legválo- gatottabb, uj darabokból álló repertoárral dicsekedhetik. Hisszük, hogy úgy a puklikum, mint a társulat rajta lesznek, hogy megérdemljék egymást. Az arad-béké8i ág. ev. esperesség, újjáalakulása óta első közgyűlését a napokban tartja Aradon. Ellenszegülő munkások. Már csaknem szoczia- lista lázadás birre tett szert a héten a csorvási eset, melyben egy, 144 főből álló, aratókból álló társaság,— a gróf Wenckheim Dénes uradalmában — ellenszegült az aratási feltételeknek és az esőzések folytán beállt kedvezőtlenebb aratási viszonyokra való tekintettel, a szerződés megmásitását követelte az uradalomtól, mielőtt munkához fogott volna, A munkások azonban semmi jelét a lázongási hajlamnak nem adták, rendesen viselték magukat, úgy hogy a kirendelt csendőrségnek nem akadt dolga. Az uradalom teljesítvén az aratók méltányos kívánságát, a csend helyreállott csakhamar I a munkások be is álltak a munkába. Lázadásról, zavargásról szó sem volt. A nyári vásár, tekintettel ama körülményre, hogy az idén az aratás egy teljes héttel későbben kezdődött, mint más években — a legszorgosabb munkaidőre esvén, nem Ígérkezik nagy forgalmúnak és teljesen igazolni fogja „futó vásári“ nevét. Különben — sajnos I— ez is ép oly csonka lesz, mint tavaszi vásár elődje ; nevezetesen a sertésvész miatt a sertésvásár ez alkalommal sincs engedélyezve s ez rendkivül csökkenti a vásár értékét. Szarvas- marha felhajtás sem ígérkezik nagynak, az árakat illetőleg, tekintettel a kedvező legeltetésre, emelkedést remélnek. Nagy forgalmú lesz a lóvásár a nyomtatás küszöbén, A vásár különben folyó hó 16-ikán, csütörtökön kezdődik juhokra. nézve, pénteken szarvasmarha, szombaton gazdasági iparczikkek és ló, vasárnap belső vásár. Eljegyzés- Breitner József volt csabai termény- kereskedő kedves szép leányát Jankát, eljegyezte Fehér Dezső a „Nagyvárad“ szerkesztője, a vidéki zsurnalisztika rokonszenves és nagytehetségű fiatal tagja. — Szivből gratulálunk! Megtagadott jóváhagyás. A belügyminiszter az orosházi 7-ik temetkezési társulat alapszabályainak jóváhagyását megtagadta. Orosházán különben is sokkal nagyobb mérvben burjánoznak a temetkezési társulatok, mint a vármegye bármelyik községében és a hetedik társulat igazán nem töltött volna be semminemű hézagot. A békés-mező-berényi macadam-út. A kereskedelmi miniszter a békés-mező-berényi macadam- út kiépítése iránt a kissebesi gránit kőbányával kötött szerződést jóváhagyta. Csabán az országgyűlési képviselő választók száma 1896. évre mindössze 1865, 12-vel kevesebb, mint a folyó évi névjegyzékben, tehát mindössze csak 354-el több, mint Gyulán, ahol — mint közöltük — 1551 választó Íratott össze. Nj ilvános köszönet. Békésvármegye Erkel szobor bizottsága ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a kissebesi gránit kőbányák igazgatóságának az Erkel szobor kerítéséhez szükségelt kőanyagokért és kőfaragói munkálatokért, Braun és Czinczár fakereskedő uraknak a szobor burkolatához szükséges faanyagokért, Ne'medy Lajos kárpitosmesternek a lepel elkészítéséért és a' leleplezésnél való segéd- kezésért, valamint Karácsonyi Károly kereskedő urnák a hangversenyterem díszítéséhez szükséges szőnyegekért és egyéb anyagokért, amiket ők a közügy iránti nemes buzgalmuk folytán dij nélkül voltak szívesek a bizottságnak átengedni, illetve teljesíteni. Gyulán, 1896. julius 8=*án. Dr. Ftibry Sándor alispán elnök, B'erthóty István jegyző. Gyűjtés a nfohácsi emlékműre. Mohács mezején, a gyászos vereséget egy országos költségen felállítandó díszes emlékoszloppal akarja megörökíteni Mohács város közönsége. A bizottság Békésvármegyébe is gyűjtő-íveket küldött, melyeken 103 frt adomány folyt be az emlékoszlopra. Az összeget a vármegye alispánja már el is küldötte a gyűjtést vezető bizottságnak. Haviár Dániel országgyúteéi képviselő folyó hó 26-án tartja beszámoló beszédet Szarvason. Vakáczió a törvényszéknél. A gyulai törvényszéknél is kezdetét vette a nyári szünet. Szünetelnek a tárgyalások és a poros aktákat forgató buzgó hivatalnokok kifújják magukból egy kissé a hivatalos port. Ki fürdőbe megy, ki idehaza élvezi az arany szabadságot, mikor nem kell vele gondolni, hogy hányat üt a hivatal órája. Jut minden tisztviselőnek a szabadságból a bíróktól a kezelő személyzetig csoportonként felváltva. Jelenleg Novák Kamill elnök, Szakmáry Arisztid, dr. Kalocsay Kálmán bírók, Débreczeny Gyula albiró és Gáthy Bálint jegyzők vannak szabadságon. Az elnöki teendőket augusztus 1-eig Balog Sámuel vizsgáló biró végzi. A járványok krónikájából. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint ó hét folyamán a következő járványos betegségek merüllek fel: roncsoló toroklob Békésen, hökhurut Békésen és K.-Ladán'yban, hagymáz Gyulán, vörheny Endrő- dön, Csorváson, Csabán, Szeghalmon és Dobozon, himlő Gyulán és agygerinezhártyalob M.-Berényben. Állategészségügy. A sertésvész — fájdalom — még mindig állandó tétele eme rovatunknak. E hét folyamán ugyanis Békésen Wenckheim Frigyes gróf földvári majorjában lépett újra fel. Sertésorbánczot Csorvásról, lépfenét pedig M.-Berényből jeleznek. Tombola Csabán. A belügyminiszter a csabai npegyleinek engedélyt adott, hogy ez év folyamán két ti mbola játékot rendezhessen. Az első tombolás mulatság tegnap estére volt Csabán kitűzve, de miután a miniszter engedélye későn érkezett meg, a mulatságot elhalasztották. Csaba város képviselő testületé folyó hó 6-án közgyűlést tartott, amelyen a vármegye alispánjának telhivására kimondották,! hogy a létesítendő gazdasági iskolánál hat esztendőn keresztül évi 120 fitos alapítvány helyet biztosítanak az esetben, ha az iskola gyakorlati kisgazdákat fog nevelni. A har- czászati katonai lőtérnek lapunkban ismertetett ügyében annyi kontrovers nézet merült fel, hogy a közgyűlés ezutt il érdemleges határozatot nem hozhatott. Jaminára nézve úgy intézkedtek, hogy a mostani adóügyi ellenőri jegyző foglalja el az ottani jegyzői állást, ő kezelje ott az adókat, anyaköny- veket és állítsa ki a passzusokat is. . Bolkó Béla jegyző ekkénti áthelyezésével pedig a város még egy adóügyi számtiszti állást szervez. A csabai forgalom sajnos hanyatlását élénken illusztrálja ama körülmény, hogy a városi vendéglők összes bérlői, köztük Ketter a „Fiutne“ bérlője is — utóbbi évi 1500 forint — bórleengedésért folyamodtak. Hogy kérelmük indokolt, azt a falszóllaló képviselők egy- től-egyig elismerték, de végül 16 szóval 12 ellen mégis megtagadták a kért bérelengedést. Betörő czigányok. Szabó Lajos gyomai lakos kárára 4-én éjjel betörés utján nagy lopást követtek el s körülbelül 150 frt értékű ágyneműeket és bútorokat burczoltak el ismeretlen tettesek az üresen hagyott házból. A tetteseket Rostás Pál ,Rostás Gáspár, Gazsi Ferencz kóbor czigányokból álló társaság személyében éppen akkor kerítette kézre a csendőrség, kiknek feltűnt a faluvégi czigányok előkelő bútorzata, mikor azok „fumigálva minden földi bajt“, tovább akartak szekerezni pereputtyos- tól együtt, felszedvén füs.iös sátraikat. A vallatóra fogott czigányok beismerték tetteiket és letartóztatva átadattak a járásbíróságnak. Vizbe fűlt. Gyomán a vidó-laposi kubik gödrök egyikéből folyó hó 10 ón Balog Endre J1 éves iskolás gyermek holttestét halászták ki. A sze en- csétlen fia még 9 ón délután belefult a vízbe i csak másnap délelőtti, órákban sikerült hulláját feltalálni. A gyermek a fürdés áldozata. Haláiózás. Előkelő, kiterjedt polgár családot sújtott le a gyász a héten, özv. Féhn Jánosnó a Kossutb-téri virágzó üzlet volt tulajdonosnője halt el hosszas szenvedés után, nagy részvétet keltvén városszerte. Haláláról a család a következő gyászjelentést bocsátotta ki: Féhn Nándor és neje Daimel Anna a saját és gyermekeik: Valeria, Gizella és Dezső; Féhn József, Gyula, Alajos és neje Csermák Betti, gyermekeik: Alajos és Boriska, Karolina és
