Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-07-05 / 27. szám
Gábor 2 havi fogház, Pankotai- Gábor 6 havi börtön, Pataki István 8 havi börtön, Somlyai Gábor 2 évi fegyház, Szabados Imre 2 évi fegyház, Szabó István 3'/2 évi fegyház, Szabó Gábor 1 havi fogház, Szabó István 1 V2 évi börtön, Szabó Mihály 6 havi börtön, Székelyhidy Imre l'/2 évi börtön, Székely- hidy Mihály 6 havi börtön, Szöllősy Gergely 3 évi fegyház, Szöllősy Mihály 8 napi fogház, Szöllősy Péter öreg 8 napi fogház, Szöllősy Péter ifjabb 3 évi fegyház, Szűcs Gergely 8 havi fogház; Takács István 1 évi börtön. Felmentetett tehát 8 vádlott, 13 ellen az eljárást megszüntették, hatvanhárom vádlottat pedig elitéltek. Az ügyész úgy a felmentettek, mint az eljárás beszüntetése ellen felebbezést jelentett be. Jegyzéke a gyulai kir. törvényszék mint polgári felebbezési bíróság előtt nyilvánosan előadandó ügyeknek. Julius 7. Muntyán Péter K. felperesnek, Bálint György alperes elleni sommás visszahelyezés iránti pere. Muntyán Péter K. felperesnek, Bálint György alperes elleni sommás visszahelyezés iránti pere. Benkő Antalné felperesnek, özv. Kabódi Mi- hályné alperes elleni ingatlan visszabocsájtása iránti pere. bzarka Mihály felperesnek, Fáskerti Mihály alperes elleni sommás visszahelyezés iránti pere. Rcisner Em. felperesnek, Mandl A. alperes elleni 26 frt 41 kr. tőke és járuléka iránti sommás pere. ' Venczák Mátyás felperesnek, özv. Gácsi Mi- hályaé alperes elleni sommás visszahelyezés iránti pere. Julius 10. Id. Lestyán János felperesnek, ifj. Lestyán János alperes elleni ingók kiadása, vagy 66 frt értékök iránti sommás pere. Plavecz Mária felperesnek, Plavecz Márton alperes elleni haszonélvezeti jog érvényesítése iránti pere. 8. Nyilas Mihály felperesnek, Glück Sámuel alperes elleni sommás visszahelyezés iránti pere. ZESZozg'SbzcLaság'. Az aratás. A múlt héten két napon át tartott jelentékeny mennyiségű esőzés után, a hét elején kezdetét vette az aratás; a jókori búzák inkább ellenállottak az eső következményeinek, a buja dőli vetésekben azonban jelentékeny károk tapasztalhatók, a csütörtökön este kezdődött és péntek délig feles mennyiségben szakadó eső az érettebb buzák\ és árpák színében okozott kárt, leszámítva az aratási munka akadályozását és az átázott kévék és vontatók száritgatását. — Sajnos, hogy a kukoricza, buja fejlődése és jó termés hozama esetére is, csak igen csekély mérvben lesz kárpótolva gazdaközönségünk, amennyiben a sertés hizlalás pangása következtében a kukoriczát csaknem ingyen adják. — Jó harmadik luezerna vágásra és sarju szénára lehet kilátásunk. A burgonya fészkek alatt általánoságban kevés gumó termett. A zöldségtermelőkre felette kedvező volt az idő kora tavasztól kezdve és már eddig szép pénzt árultak a korán érő erfurti káposztából és a nagymennyiségben termett uborkából ; az őszi zöldségekből nagy termésre van kilátás. A cselédtörvény revíziója. A belügyminiszter a múlt év folyamán véleményezés végett megkül- dötte az országos magyar gazdasági egyesületnek Tallián Béla Békésvármegye főispánja által kidolgozotté a cselédtörvény revízióját és a cseléd ée munkások biztosítását ezélzó törvényjavaslat tervezeteket, melyeket bizottságnak adták ki tárgyalás végett, mely munkálataival elkészülvén, azok eredménye a vidéki gazdasági egyesületeknek megküldetett s csak a midőn ezek is nézeteiket nyilvánították, akkor fogja az igazgatóválasztmány véleményét formulázni a belügyminiszter előtt. A békésmegyei gazdasági egylet vasárnap délelőtt Csabán Beliczey István elnöklete alatt tartott igazgató választmányi ülésében behatóan foglalkozott a sertésvész miatti zárlat ügyével. Amit lapunkban annyiszor hangoztattunk, t. i. hogy a zárlat — amint az kezeltetik — egyátalán nem óvszer a ser- tésvész terjedése ellen, azt nemcsak gazdák hónapokra terjedő keserves tapasztalata, hanem a választmányi ülésen felszólalt Bajcsy János és Bajcsy Gusztáv állatorvosok nyilatkozata is teljes mértékben igazolta. Konstatálták ugyanis, hogy sokkal praktikusabb a csürhekihajtás, mert károsabb, ha az állat rósz helyen tartatik, rósz vizet iszik, mint ha a szabadban mozoghat. A gazdasági egyesület ennélfogva egy község lakosai közt legalább a sertésadásvétel s a csürhekihajtás szabaddá tételét kérelmezi a földmivelési miniszternél. Az igazgató választmányi ülésen szóba jött azután a csabai mészárosok között fennálló állítólagos kartell, melynek következménye, hogy a mészárosok, akik nagyon nyomott áron vásárolják a szarvasmarhát, annak kilójáért mégis 48 krt fizettetnek. (Hát a nagy fogyasztási adó s vágóhiddijakP melyek a mészáros iparnak figyelmen kívül nem hagyható nagy terhei, Szerk.) Noha többen hangoztatták, bogy a kartelleket — amennyiben azok túllépnek az egészségtelen konkurrenczia elleni védekezés határán — csakis fogyasztó szövetkezetek létesítésével lehet megdönteni, a választmány, ahelyett hogy ilyen szövetkezet létesítését inicziáló . lépéseket tenne, feliratot (/) intéz a kormányhoz és azt pártolás végett megküldi az összes gazdasági egyesületeknek. Geiszt Gyula alelnők indítványára felirat intéztetik a földmivelési miniszterhez, hogy a tájfajta lovak tenyésztése tekintetében Békésvármegyét is a Mezőhegyesen alakult szövetkezet közé vegye. A szövetkezet tagja lehet bármely kis tenyésztő, ki azt az előnyt nyeri, hogy a ménesből a legjobb méneket nyeri s felügyelőbizotiság véleményezi, hogy egy- egy községben mily fajta mén alkalmaztassák. A gazdasági egyletek érdekképviselet létesítésére Geiszt Gyula elnöklete alatt Rosenthal Ignácz és Fejér £éla küldetuok ki, Az agrárbunk felhívása, hogy a gazdasági egylet, illetőleg annak tagjai lépjenek be a bank kebelében létesített országos hitelegyletbe, hol személyi hitelt, egy százalékkal magasabb kamat mellett, mint az osztrák-magyar banknál, hosz- szabb lejáratú váltóra élvezhetnek, e hó 12-éig leendő jelentéstétel végett Beliczey István elnöklete alatt Rosenthal Ignácz, dr. Zsilinszky Endre, Novák Dániel, Fejér Béla s Seiler Elekből álló bizottságnak adatott ki. A gyulai szöllőtermelés felújításáról. A példa mégis csak vonz. A gondviselés büntető keze hamar utolért engem is. A czirok fia már 1893- ik évben a szomszédom szöllőjében észrevehető pusztítást »eszközölt,“ mint boldogult Dezsewffy bácsi mondaná. Én a büntetést is kegyelemnek fogadva, Isten segítségével sikeresen védekezem a csapás ellen 1894- ik évtől fogva; mig a szomszéd szöllője rohamosan pusztul: addig az enyémben nyoma sem látható a veszedelemnek. A védekezés szénkénegezéssel történik. Azt gondoltam, hogy senki sem figyeli meg az én eljárásomat, de, hála Istennek! ellenkezőleg történt. Más is akadt, aki eljárásom hasznát látva eltökélte magában a szénkéneggel való védekezést. Hiszem, hogy a szénkénegezés sikerét tapasztalva és látvar néhány év múlva Gyula szöllőskertjei újra a régi állapotba jutnak s talán a szöllők fentarthatása mellett a mivelésben is okszerűbb, — a borkezelésben pedig az egyedül czélszerü eljárás fog életbe lépni s a régi slendriánt felváltani. Népünk ragaszkodása a régi rosszhoz úgy látszik csak "csapás következtében szüntethető meg. A. szénkénegezésnek tavaszszal nyitás előtt, vagy szüret után fedés előtt kell történnie. Lehet azonban ilyenkor a szöllő virágzása után egy hónapig sőt — némelyek álitása szerint — bármikor veszély nélkül szénkénegezni. A mostani szénkénegezés különösen a nagyon fertőzött helyeken, ahol már pusztul a szöllő, igen hasznos két okból; 1-ször, mert elpusztítva a filokszéra öthatod részét, a végképeni elveszéstől megmenteni a szöllőt; 2-szor, mert épen akkor sa- nyarja és öli el a filokszérát, mikor szaporodási képessége a legnagyobb, minekutánna az aranyos napsugár melege észrevehető még a föld rögei között is és a föld kípárolgása ennek következtében a legnagyobb. Nincs annyi nedvesség a földben, mely fejlődésében megakadályozza a bogarat, de melegség épen annyi van benne, hogy vígan szaporíthat. Épen ezen körülmény vezet arra, vagy inkább ösztönöz arra, hogy felhívjam polgártársaimat a széukénegc- zés hasznára és annak véghezvitelére. Szénkénegem kevés mennységben lévén, azt ami van, felajánlom a közczélra azon az áron, amelyben nekem kiszolgáltatták. A szénkónegező-géppel való bánásmódra is megtanítok bárkit is, aki arra vállalkozik és alkalmasnak bizonyul. A gép használatáért a legcsekélyebb dij f«g' szedetni, azonban a kénegezést végző két ember napi dija bármikor is 2 frt 50 kr. lesz. Egy holdnyi nagyságú szöllő 20 frt évi több munkabér mellett nálunk könnyen fentartbató. Azt hiszem, hogy egy hold szöllő jövedelme — okszerű metszés és okszerű bor-kezelés mellett — a 20 frt többletet kifizeti, sőt igy — a mostani rendszer nyűgei között — is megbirja; és hiszem, hogy aki a karezost szereti, ennyi többlet kiadásért szöllőjét nem fogja hagyni prédául a filokszérának. Esetlegesen szénkénegezni akarók szíveskedjenek nálam, Kántor utcza 76-ik szám alatt jelentkezni, ahol bővebb felvilágosításban is fognak, részesülni. Úgy a szénkénegezésről, mint egyéb eljárásokról — szerkesztő úr engedelmével — a »Békés« hasábjain felvilágosító czikkeket fogok írni,*) kérve polgártársaimat, hogy szives figyelmükkel — önérdekükben — ajándékozzanak meg! Domonkos János. A békésmegyei gazdasági egylet története. (1860—1896.) I. (Folytatás.) Egy társadalmi önkénytes egyesület, melynek nemcsak alapszabályai, tisztikara, hanem szellemi élete, törekvése, aspirácziója, czéljaihoz eszköze, múltjának további cselekvésre ösztönző sikerei, szóval szellemi tartalma van. Mert nem a felsőbbség- től megerősített statútumok teszik az egyesületeket, hanem az a hatás, melyet működése a társadalomra tesz. Nem a hivalgás és a triumphálás hangján akarok szólani, mert a mit a békésmegyei gazdasági egylet üdvöst és elismerésreméltót végezott, azt nemcsak a köteles szerénységből, de az igazság szerint is, az elődökre kell hárítani, az úttörők érdeméül betudni. Hanem ha a történetíró objektiv áttekintése fut végig a harminezöt éves múlton, egész seregét a sikerrel végzett szellemi harcznak látom, melynek áldását a mostani ób a jövő gene- ráczió élvezi. Olvasóim látni fogják, hogy egész sorát a most érvényben levő s áldásos országos mezőgazdasági törvényeknek, egyletünk iniciálta. Vezető hatást gyakorolt a vármegyében mező- gazdaságunk átalakításban, állattenyésztésünk nemesítése körül. Évtizedeken át az egyesület kelti fel és ápolja széles vonalon a közgazdasági kérdések iránti érdeklődést. Az országos közvéleményt állásfoglalásával magára irányítja, i korszerű kérdéseket juttat sikerre. Ezredéves ünnepünkön az egyesületek melyike mondhatja azt el akkora igazsággal, mint a mienk ? Főleg mondhatják-e hazai gazdasági egyleteink? Mert talán a közügyek terén egyik sem találkozott oly közönynyel, mint a közgazdaság kér* Kérjük, Sssrk, déseire az érdekeltség megnyerése, különösen a múltban. Az erőtlen Társadalmi osztály, talán az elmaradottság annyi bántó tünete között, azt hitte, hogy a társadalom akcziójától siker nem várható s egy ily mozgalom az állam kívánatos tevékenységét vagy közömbösíti, vagy eltereli, iinmcl-ámmal alakulnak gazdasági egyleteink s azok tengő életet élnek. A békésmegyei gazdasági egyletnél másként volt. Egy Treforf, Eötvös József, Wenckheim Béla, Beliczey István, Urszinyi Andor, Reök István i a megyei honoráciorok tábora éltető szellemet kölcsönöztek egyletünknek. De mintha visszaesés mutatkoznék! A munka arányai ma sem lettek szükebb határ közé szoritva; de mintha az egylet iránt való érdeklődés gyöngülne ; mintha az indolencia a kedélyeket jobban és jobban megzsibbasztáná ? Talán a szunynyadó érdeklődés fölébresztésére is hatni fog e könyv, mely minden lapjáról annak tanúságát nyújtja, hogy az önkénytes társulásnak is meg van a maga haszna. Benne az egyéni becsvágy tért talál a munkásságra; s függetlenül megnyilatkozván a polgári felfogás, a gazdák kívánságai felől, igy tájékozódik az intéző és végrehajtó hatalom. Magában a társulásban szerezhetők gyakorlatias intézmények, hasznot nyújtva a tagoknak és végül, de nem utoljára, .ki tudná értékben kifejezni azt a hasznot, melyet az újabb eszmék népszerűsítése által a köz nyer? A gazdasági egylet múltjában két eszme jut kifejezésre. Sajnálattal tekintvén végig a cselekvésnek azon elágazó széles mezején, mely oly sokféleképpen mozgósítja erején túl, lépten-nyomon mulasztások pótlására akcióba, tapasztalván, hogy a földmivelési és közgazdasági érdekek kielégítésére, más lokális tényező, sem hatósági, sem társulati szervezetünkben nincs: egyletünk elismerő mozgalmat kezdeményez s azért kardoskodik, hogy az ipar s kereskedelmi, valamint az ügyvédi kamarákkal hasonló gazdasági kamarákká módositassanak gazdasági egyleteink. Nemcsak kezdeményezési és inditványozási joggal, de végrehajtási hatalommal felruházva. Tervezete szerint megadóztatható lenne a föld s a kamarai adó a közgazdaság érdekeire jutna vissza, gazdag kamatokat nyújtva. Az egyik ismételten kifejezésre jutott igyekezet ez. Ellenben az állami központosítás túlzott igyekezetéből hova tovább arra a konklúzióra jut egy létünk, hogy a kormányzati elvek jelzett törekvései között, szükség van egy független, önkénytesen alakult testületre, mely nézeteinek s meggyőződése nyilvánításában feszélyezve nincs, melyben a gaz dasági kérdések társadalmi érdeklődésig való fokozásán fáradoznak. Az utóbbi felfogás világit ma az egylet utján s bizonnyal egy második krónikás gazdasági egyletünk történetének második kötetében is sok áldásos munkát s annak nyomában fakadó sikert fog följegyezni. Hisz még annyi az elfoglalásra váró terület s annyi megkezdett munkát kell meg. befejezésre juttatni. Az ösvényt jól megtaposták elődeink. Azt hiszem, hogy az igy elért sikerűknek nem csekély okozója, hogy mint az 1879-iki értesítőben egy közlemény mondja: „A megyében mára miveltség kötelezőnek ismertetik arra, hogy gazdasági egyleti taggá legyen, a minthogy tényleg alig van már művelt egyén megyénkben, a kit tagjaink sorában ne találnánk.“ Mit kell még tenni a közjóért egyletünknek, az az olvasó előtt e munkálat nyomán fog föltárulni. Cselekvéseink hézagait kell munkásságunknak pótolni. S az eddig el nem foglalt működési téren is ki kell jelölni a közel jövő feladatait. A második ezredév kiváltképpen kedvez nekünk. A politikus Magyarország, a közgazdaság je gyében kezdi meg a második ezredévet. Minden jel ezt mutatja. A fölkeltett érdeklődést fokozni s kihasználni lesz a feladat. Hiszen eddig a közszellem a közgazdaságnak nem kedvezett. Mostantul az anyagi érdekek javáért szervezkedik mindenki : gazdasági egyletünknek voltaképpen most jön el az ő ideje. A szellem maradhat a régi, az, melyre élénk világot vet egy 1875-ben elhangzó elnöki megnyitó. Ekkor domborította ki Beliczey István az egylet vezéreszméit: „Valóban találóan mondják felőlünk, hogy prókátor nemzet vagyunk : az igazságügy terén felmerülő egy-egy kérdés jobban megragadja a közfigyelmet, mint azon életbevágó kérdések, melyek az ország jólétét előmozdíthatnák. Az állam-gazda- szati ügyek iránt nyilvánuló közöny fanyar gyümölcseként tekinthető részben mai nyomasztó állapotunk. „A nemzet-gazdászat a természet mostohasá- gát ugyan sehol el nem hárítja, de nem is ez a feladata, hanem, hogy az ország összérdekét tekintve, pénzügyét rendezze, a pénz feles kiszivárgását az országból gátolja és a nemzetközi csereforgalom egyensúlyát szemeltartva, az ipar, kereskedelem és földmivelés fejlődését eszközölje ; végre a tőkeképzést ily módon előmozdítván, szabályo' zott hitellel a tőkeelhelyezést s forgalmat biztosítsa.“ »Magyarországnak nincsen önálló államgaz- dászata, minek következménye, hogy anyagi érdekeit védő intézményekkel nem rendelkezik s mindaddig, mig ezekkel nem bir, állandó jólétről szó nem lehet. — Magyarországban, az áldott jó természet az ország gazdája; csak ak- akkor van pénz és ideiglenes jólét, ha sikerül a termés; a természet szeszélyétől függ ideiglenes jólétünk, mint bármely nomád állapotú népé, mely egy nemzethez illő öntudat magaslatára még nem emelkedett és a közjó iránti közérzület hiányában kiki csak magának és nem a közjónak él, anyagi érdekeit védő közös intézményekre nem gondol és ezért tárt kaput nyit más, előhaladottabb nemzeteknek az anyagi érdekek kizsákmányolására. A megfeszített erőlködésnek más szedi a gyümölcseit, valamint a bárgyú munkás verítékének más veszi a hasznát. Hiányzik a nemzetnél az öntudatos törekvés a jólét biztosítására. Gondolkozzunk e felett és segitsüuk magunkon a törvény korlátain belül. Igyekezzünk az állami czél eléréséré tőré* kednij, Anyagi önállást biztosítsunk magunknak és-, ezzel állandó jólétet az államban! Mindenki látja, hogy a nemzetgazdaság kérdései hóditó robajjal ostromolják az eddigi kereteket: az agrár és merkantil irány hadüzenetüket most váltják. A gazdasági egylet legyen a helyén a maga szűk körében azon munka teljesítésére, hogy a két irányból sem győző, sem legyőzött ne legyen I mert azon nemzetgazdasági elmélet, mely a közjólétet czélszerü állami rendszabályok eredményének tekinti, olyan helyes tan, hogy csak értelmezése körül támadhatnak zavarok és elfogultság nélkül kell azt vallani, hogy a modern Magyarország mindkét, most ellenségként szembeállított irány egészséges fejlődése nélkül el nem lehet. Itt Békésben az alatt a harminezöt év alatt, mely egyleti múltúnkat teszi, a felszabadított job- bágyosztály a munka és szorgalom gyümölcseit oly sikerrel aratta, hogy belőle egy erőteljes, vagyonos, sőt immár az általános iskolai kötelezettség révén mondani lehet: értelmes földmivelő osztály fejlődött, melyet egyletünk, midőn fokozottabb erővel akar tenni mezőgazdasági érdekeinkért', nem nélkülözhet. Ez az erőteljes társadalmi osztály csak 20%-át képezi eddig egyletünknek. Ha az ember lelkében erős meggyőződést táplál, hogy a gazdasági egyletekre szükség van: úgy ennék az osztálynak táborba szállását tegye becsvágyává s küzdjön érte. Mert tényleg úgy van ! A mezőgazdasági hadviseléshez is a Montecuccoli tényezője szükséges; a pénz. Az a korszak, mely közeledik, a tettek kora lesz, vagy a halálé. Minden intézményünk szavak s reményekből táplálkozott eddig. Ha tettre vágyunk és igy predesztináljuk egyletünket az életre, akkor az anyagi megerősödésére kell törekednünk. ■ Hiszem, hogy a gazdasági egylet történetéből mindezeknek erkölcsi tanulsága ki fog domborodni. De mindazonáltal nem hallgathatom el itt sem elöljáróban. Azt mondják, hogy mint minden dolognak, úgy a történelemnek is két oldala van; egyik nyilvános, a másik titkos. Az gyakran elhallgatni kénytelen, ez pedig felfedezni nem akarja az igazat. Nos, ez a könyv nem ilyen. Én nemcsak azt Írtam meg, a mi az egyletre fénytárasztó s kedvező véleményre hangolhatja az olvasót, de azt is, a miben a körülmények mellett az emberi igyekezet lanyhasága is behatással volt a sikertelenségre. Igazat írtam le dezetlenül. S nem volt oly kis dolog, a mit sajnáltam volna megírni. Mert mint a kaleidoskop, az egyleti munkásság is apró prizmákból, a cselekvések apró prizmáiból domborodik ki. Vegyék szívesen s olvassák figyelemmel több hónapi igyekezetem gyümölcsét. A feladat talán felülhaladta erőmet; de lelkesedésemet soha sem zsibbasztotta, mert VeZtető-eszméni, s minden, a mi czélomat képezte az volt, hogy a ki ismeri a múltat, a jelent is könnyebben megitélni képes, s inkább bepillanthat a jövőbe. Mindég íelktesiteft a tudat, hogy a gazdasági egylet múltjának áttekin* tése hasznos lesz az egylet jövőjére. Mindezek elmondása után pedig kérem olvasóimat, nézzék el a munkálat fogyatkozásait. Hiszen Ovidius mondá: „Gyönge erőnél dicsérendő n?;akarat.“ Nyílt-tér. *) Kelemen Béláué Budapesten végzett oki. szülésznő Gyulán, Zsinór-, utcza 1387. sz. a, ajánlja a n. é. kö-- zönség szives pártfogásába magát. 174. 2—2. * Ezen rovat alatt közlőitekért felelősséget nem vá- 7 lal a szerkesztőség. j'J Verseny-tárgyalási hirdetményi Az ivánfenéki ármentesitő és bélviz-Bzafl bályozó társulat hivatalos helyiséget, esét-r-i leg főmérnöki lakást óhajtván építtetni, \ értesíti mindazon vállalkozókat kik e munkálat iránt érdeklődnek, hogy a költség- vetési mintában felsorolt építési szakok szerint elkülönített munkákra együttesen és külön-külön nyújthatnak be ajánlatot. Az ajánlatok 50 krOs bélyeggel ellátVa f. hó 14-én délelőtt 11 óráig nyújthatók be , alólirottnál hol a tervek mellékleteikkel és szerződési minta f. hó 8-tól megtekinthetők . és a kívánt felvilágosítás is megadatik. Az ajánlatokat folyó hó 15-én délelőtt 9 órakor bizottság fogja tárgyalni, melyek megtörténte után a verseny-fokozása cséljá- ból még nyílt árlejtés is tartatik. A bizottság fenntartja magának a jogot tekintet nélkül az árakra —- ajánlattevők és versenyzők közül szabadon .választani. Bánom-pónz a munkáért kívánt összeg 5°/o-a mely a társulat pénztárnoka által nyugtázva az árlejtés megtörténtéig vissza- tartatik, mig a munkálatot vállaló bánom- pénze 10°/0-ra egészítendő ki. Gyomán, 1896. julius hó 4-én. Lux Gyula; 5 180. 1~2. ig. főmérnök* Gyulán, a belvárosban 15. sorszámú jó karban levő ház, mely 4 tágas szoba, 2 előszoba, 1 konyha, 1 kamara, 1 pineze, mellékhelyiségek és befásitott udvarból áll, szabad kézből eladó. — Értekezhetni Schröder István háztulajdonossal, 181. 1—3,
