Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-05 / 1. szám
■TV r K üdvözletre vének egész n < gyei tisztikarnak, hogy esztendő kétszeresen fontc ez évben üli édes hazánk ezeré minél szebbé kiemelkedőbbé leendő . hogy Békésvármegye is kivegye a ma részét. „Kiveszem én is a magam részét9 I éld , ull jrob..i •■inmondotta a főispán, biztosította a megyei tisztikart, hogy valamint a múltban tette, úgy mindenkor a jövőben is támogatni fogja őket minden tevékenységükben. Végül meleg hangon kívánt úgy a jelenlevő tisztviselőknek, mint kedves családjuknak boldog újévet, s igazi magyar vendégszeretettel halmozta el a megjelenteket. * Gyulaváros tisztikara Dutkay Béla polgármesterrel élén tisztelgett a vármegye főispánjánál közvetlen a megyei tisztikar után. * Ugyancsak szívélyes és az ezredéves múlt s annak emlékére rendezendő jubiláns évről való megemlékezés közben történtek az újévi gratulá- cziók a törvényszék, pénzügyigazgatóság s a többi hivatalok kebelében is. 3410.-1895. Felhívás. Békésvármégyének a kihágásokról és azok büntetéséről szóló 14. bgy. 1884. sz. szabályrendelete 16. §-a szerint „ki a háza előtti járdáról a sarat, havat, szemetet el nem hányatja s járdáját tisztán nem tartja, 2 írttól 10 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 12 órától egy napig terjedhető elzárással büntetendő. Tekintve, hogy a járda tisztasága úgy közegészségügyi, mint általában a közlekedés könnyebbsége és biztonsága szempontjából is a téli évszak alatt felettébb érzett szükség; a fent hivatok szabályrendelet pontos betartására kiváló figyelmet fordítok, s Gyula város közönségét szigorú miheztartás végett a következőkre hívom fel; A havazás vagy eső elálltával a járdán levő hó vagy sár azonnal elhányandó;-ik a jele» felhívásban its teljesítését < lmulasztják, ai_ Rendelet és §-a ; lapján minden zetes megintés, vág y ujabbi fel— .mellőzésével, szigorúan büntetni, s a járda tisztítást költségére hivatalból eszközöltetni fogom. Gyulán, 1895. deczember 27. Dr. Br. Drechsel Gyula, rkap tány. Ad 12,732.-1995. Hirdetmény. Az iparhatósági megbízottak választása folyó évi január hó 12-ik napjára ezennel kitüzetik s felhivatnak az összes gyulai ke reskedők és iparosok, hogy 20 tag választása végett a jelzett napon és időben a városháza nagytermében megjelenni szíveskedjenek. Gyula, 1896. jauuár 4. Dutkay Béla, polgármester. Hírek. JiainalL. órákban, Az esetben, ha a sár, vagy hó a járdán megfagy, a síkossá vált járda azonnal fürész- por vagy hamuval hintendő be; — mi azonban nem zárja ki annak megbüntetését kinek mulasztása idézte elő a hó vagy sárnak a járdáhpz fagyását. A járda tisztaságáért a háztulajdonosokat a lakókkal egyetemleg fogom felelősségre vonni. Egy kevés csend. Mos tehát, hogy érzi magát itt minálunk reményiem bele találta magát e társadalomba. Oh igen rendkívüli kedves, — igazán szel retetre méltóak az emberek s a semmire való nem] mondja meg, hogy legalább tiz helyen kileste mikor nincsennek ott, s csak a névjegyét hagyta az ajtó kilincsre csavarva. Még egy pár szó az időről, a bálákról, hangol versenyről kölcsönös hajlongások, kézcsók, kérem üdvözletem átadni a házi urnák. Nagyon fogja sajnálni, hogy nem találkoz hatott, kissé gyöngélkedik. Pedig az öreg a czu-1 bákot eszi oda benn. — Kilép az ajtón s ismét beveti magát a fiakkerbe. Az öreg urat aztán a lányok nyolcz napig mézes búzával etetik, csak hogy vissza adja a visitet, leginkább azonban elfelejti vissza adni. No de ez csak egy faja a vizitnek s arra már nem vállalkozhatott), hogy mind elsoroljam alsóbb válfajait, mert nincs olyan kigondolható alkalom, a mit a vizit okául feine lehetne hozni Épen olyan, mint az ivás, hogy minden ok alkalmas az ivásra, úgy a vizitre. Mihelyt valaki megszületik, a mama ösmerősei megvizitelik — keresztelés után vizit, fognövéskor vizit, első hajnyirás után vizit, lakodalom előtt, után, közbe vizit, ha valakit megsimit a guta visit, ha vissza simit vizit, ha ordót kap vizit, ha disznó torra hívnak előtte akkor és utánna vizit. Egy disznó torért három vizit. Szóval, ha jól megfontoljuk a dolgot, az ember élete csupa vizitből áll. Most ugyan Zichy gróf utazása alkalmával fedezett fel egy népet, a hol nincs vizit. — De ez a faj kihalóban van. Az ember aztán úgy távozik a vizitről, a hogy ott érezte magát, ha rosszul, úgy hidegen, mint egy valódi angol gentlemen, hajói úgy kézcsókja és hajlongásai között nem feledi bemondani lakczimét, hogy adandó alkalommal (például disznótor, lakodalom) reá találjanak s meghivják — visitbe. rry” Képviseleti közgyűlés. A városi képviselő tes-J tület a múlt szombaton közgyűlést tartott a városház nagytermében. A közgyűlésen Dutkay polgár mester elnöklete alatt a város laktanya ügyben éí egyéb közügyekben felvett kölcsöneinek convertálá- sát tárgyalták. A városi adóságok convertálására 370.000 foriut kölcsön felvétele tárgyában Dutkay polgármester jelentette a közgyűlésnek, miszerint a 37.000 frt kölcsön iránt Léderer Lajos és Lendvayl Mátyással együtt érintkezésbe lépett a különböző pénzintézetekkel, de mindenünnen kedvezőtlen ígéreteket nyert. A közgyűlés tudomásul veszi Dutkay válaszát s újból megbízza őt, hogy lehetőleg előnyös feltételek mellett, mely leginkább a magyar jelzálog hitelbanknál van kilátásban, eszközölje ki a kérdéses kölcsönt. A kölcsön felvétele iránt azonban a közgyűlés tagjai között ellentétes vélemények keletkezvén, szavazás alá bocsátották a converzió nális kölcsön kérdését. A kölcsön mellett 67-en, ellene 9-en szavaztak. így tehát a városi adósságok [konverziója elfogadtatott- A kölcsön kieszközlése esetére megállapittatott 8 pontban, hogy hova fordítsák, mely adósságokat töröljenek a kérdéses con m! ffe -kölcsönpénzzé1 Miután az így megálla itáöÖoJí Bzoriflt.a laktanya építésre » ma gyár föld-hiteik' -..^fiSl .Miíett adósság'teljesenAör lesztetni fog, ez az adósságok közül törlendő “erapjj Ezután a felvett kölcsön feltétele állapíttatott meg s az évi annuitás 4.90y„-ban lett megállapítva. Vél gül a közgyűlés Dutkay polgármestert és dr. ZöldtA Géza főügyészt bizza meg a kölcsön rendezésével! Tárgyalták még a Sánta János gyulai lakos kérel mét útadójának adótárgy hiányában való leírása iránt, de miután a megejtett vizsgálat az adótárgy létezését megállapította, adója törlése megengedhe tő nem volt. Egyéb tárgy hiányában a közgyűlés véget ért. Áthelyezés. A mérnöki kar egyik rokonszenves tagját tinta Lajost, ki a helybeli társadalomnak is köztiszteletben álló alakja volt, Gyuláról Szath márra helyezték át. Mérnök választás Szarvason. Deczember 30-án a képviselő testület városi mérnöknek egyhangúlag Ribárszky Pál okleveles mérnököt választotta meg. Az orosházi járásban már három község meg választotta az uj elöljáróságot. Nagy-Szénáson bíró lett Dáni József, albiró Menyhárt, adószedő pénztárnok Adám, pótadószedő Kovács István, esküdtek Barton Zsigmond, Cseh Lajos, Dénes János. A választást a szoczialisták, mert „elv"-társaik közül egyet sem bírtak bejuttatni, meg akarják felebbezni. — Sámsonban biró Ringelheim Gyula, albiró Bodzsár András, pénztárnok és közgyám Kovács János, esküdtek: Máté, Kis és Ligyért Imre. — Puszta Földváron : biró Nagy József, albiró — Baranyai Mihály, adószedő pénztárnok Pintér Ferencz, pénztárnok Balogh Pál, gazda Lővey Mihály, közgyám Valla István, esküdtek: Kardos H. Sándor és Kiss József. Dr. Deák Zsigmond helybeli fiatal gyakorló orvos, f. hó 4-én, 11 pályázó közül Kétegyháza köz ség orvosának egyhangúlag megválasztatott. Kinevezés. A belügyminiszter Kéry Elek dobozi leköszönt anyakönyvvezető helyett Aszalay Gyulát nevezte ki dobozi anyakönyvvezetőnek. A miilenium megkezdése. Gyulaváros közönségét az ó-év éjjelén egy szokatlan esemény lepte meg; midőn ugyanis az anyatemplom órája az éjféli tizenkettőt elütötte, az összes harangok a belvárosi, németvárosi és kápolna tornyokban egy szerre meghuzattak § ezen barangozás egy negyedórán át tartott, jelezve Magyarország első évezredének temetését, egyúttal a másodiknak születését. A harangozás a bibornok-püspök rendeletéből az egész egyházmegyében minden katolikus templomban megtörtént. Újév napján reggel a szentmise melyet Gróh Ferencz tartott, „Veni Saucte“-val kezdődött és a bibornok főpásztor által elrendelt milleniumi imádság elimádkozása mellett kitétetett az oltári szentség. A szenti mise után ünnepélyes szent beszédet mondott ugyancsak Gróh Ferencz os; a szent beszéd tö^mi vonatkozásokban tárta fel ó keresztény *ikug hitnek Ma„. gyarország történelmével és f^]lá9ávai való a: r0s kapcsolatát s azon áldásé, Irtózást, melyet a keresztény hit felvétele a vad, ^gány magyarok-j nál erkölcsileg előidézett. Az i.rp4dokbólt a kc resztes háborúk és török háborúk korából vett dákkal vázolta a régi magyarok hitbuzgóságát, zászlóikon Magyarország párnájának képév' ajkaikon Jézus nevével szállottak síkra s v egy nagyszerű, fenséges éjpe szolgálaté dozták a hazáért, mig most az első ezred az ezredév sírjánál azon egyház áll gyási mely nemzetünket dajkálta, tatár és török tagságban vele szenvedett^ örömei és b osztozott, mert az első ezredév utolsó évt erkölcsök megvetésével utat nyitott Krisztus sának megtagadására es a teljes vallástalansági az egyház és Krisztus megalázására. Végül hfagy ország Nagyasszonyának pártfogását kérte hazánkr. A szent beszédet a hivek ezrei nagy áhitat éti rendkívüli figyelemmel hallgatták i ezen szent beszéd alakilag és tartalmilag egyiránt a szónok leg-i- remekebb prédikácziói egyikének ismertetett el. At templom a szószoros értelmében zsúfolásig tömve volt.i A gyulai róm. kath. hitközség egyháztanács | vasárnapi közgyűlésen tárgyaltatott és megálla;iit-j tatott az 1896. évre szóló költségvetés, mel' főbb tételei a következők: Bevételek: párbél 1800 pár után 3600 frt; hátralékok 1500 frt; egy,; bekből 1791 frt 76 kr, összesen 6891 frt ' Kiadások. Adókra: 1006 frt; személyes fizei- 7568 frt; lakbérekre 400 frt; termények és fára 756 frt. Nyugdijakra; 306 frt; -tüzbizto : 87.47 frt; takarításra 296 frt. Adósság töri- sére 2210 frt; értesítők, irodaiszerek és nyo" ványok ICO frt; adótörlésekre 650 frt. 1 sekre 800 frt. Különfélékre 150 frt; előre hatókra 662 frt 29 kr ; »összesen a kiadás frt 76 kr. Eszerint fedezetlen hiány 8100 frt, 45000 frt állami egyeneB adó után a folyó ) évre is — mint a múlt évben — adó forintouk 18 krjával lesz kivetendő és beszedendő. A gyulai anyakönyvi kerületben 1895. c tóber 1-től 1895. deczember 31-ig történt zések : Sz'ü.letés Kómái katholikus . ■ Evangélikus ref. • Görög keleti . . „ katholikus í. • Ágostai evangélikus . J Izraelit»-—; '. . . Római katholikus .'v. J > Evangelikui reformáftft. Görög keled .... „ katblikus . . . Ágostai evtngelikus . . Izraelita ......................... Is meretlen..................... Sz ületés vdt Halálozás rolt fiú leá' Szaporulat j Á 2. Ni m 103 J04 207 férfi DŐ 43 28 i 4 1 ||g| 1 |gj 84 45 32 1 3 1 9 8 75 . 207 — — 173 — 34 107 — j— 67 _ — 2ZIi2a.i3d.etés 1895. okt. 1 -tői decz. 31-ig KCázasságlcötéa 1895. okt. 1-től decz. 31-ig Születések, házasságok és halálozások száma, A gyulai r. k. plébánia területén a mnlt 1895. évben született 4SI gyermek, melyből 219 fiú, 235 leány. Meghalt 355 egyén; a szaporodás tehá£, ^9 lélek; esküdött 77 pár. A születések és halálözá- sok számát egybevetve az 1894. esztendeivel, konstatálhatjuk, hogy az 1895. esztendőben 19 születéssel, 50 halálozással és 20 esküvéssel volt kevesebb, mint 1894. évben. A gyulai e\. ref. egyház kebelében a lefolyt 1895. év alatt született fi 129, nő 132, összesen 261, halva született 1, együtt 262. Esketteltek: 65 páron, ezekből tiszta ev. ref. vallásu 47 pár, vegyes házasságot kötött 18 pár. Elhaltak fi 115, no . j it -. * érrÓByre juttatván, .10 gySmrTés különöse« m Gyulaváros vásárai, melyek forgalmának csaknem másodil városunkat, mely vásárokon felt az ország sertésáraira nézve, n kiváló figyelemben részesüljenek megye székhelyünk jogos érdeke vényre jussanak. A sertés-telep dósét felesleges lenne ez alkaton ounk, mely kérdés megyénk és s szakalkotó vívmányaként lenne mi kiüthető. Az ankettnik országszerte .áiWSuiSféznfck elébe gazdasági körökbt Megnyílt a jégpálya. Halifax buzj. nem kis ölömére az idő teljesen zordoi. s á csaknem! Karács íny óta tartó szik jégmánczéllal 1 boritot 1 be lomha Körö. jégpálya — mint máskor — most is a hid melletti terrénumon van b ünnepélyes utájn 3 órakori fog zeneszó mellett megnyit csatád-, személy- és a.'kalomjegyek D'ilay könyvkereskedésében kaphatók. Családjegy 50 kr, szeraélj 10 krajezár. A kerejkJ által rendez^ 1 frt 50 kr, egy délutáni idők és kereskedő ifjak tár Sylveszter-estély — mely má jelekből is kiv4;j> sikerűnek ígérkezett, — megfelelt várakoVásunknak. A „Király" ócs csaknem zs^0i4gig megtelt publikummal. A programmjá-nak {lső száma, az Oláh Győt. olvasása, a ,b;vatalos ügyek miatt akadályoi olvasó mogi nem tlenhetése miatt elmaraf csak a dr. 1 prany László megható, tragikt felolvasásáig gyönyörködhetett az egybegy zönség, allenben fiutápa következő táncz, - senki, mint a prograt unitban tartott a legt t mulatságon jelenlevő Izóig^ 81, összesen 196. A halottak számát levonva a szü-lbŐl ^>enl Maradt lőttekéből, szaporulat az 1896-ik évre hatvanhat\ a le^yidátnabb k Az elhaltak kötött öt éven alóli 104, bizony ez ______ re ttenetes nagy szám, vájjon nem a kisdedek gon-Jigen§<®Í8[^^"éth:erüta'ét a következőleg 1 dozásának felületességét világítja- - meg ? Az 5 éven BraJ hiányos névson Lászlóné, Szántó . belüliek száma 92. Rétim Mórné, Sterfcner Edéné, Wolf Zeig Az uj örökösödési eljárás. F. évi január 1 -énj Dr.Keilné, Löwy Sándorné, [lépett életbe az örökösödési eljárásról szólló uj tör-l AdoiP®rdo8 Artbunórné, Rosenzweig vény, mely hivatva van, az eddig fennállott ano-|UuszTn^’ Hulta Mis Gyuláné, Werthefi máliákat e téren megszüntetni s egysuáges egyönJözv. ligAdolfnó, BékMnné, Deutsch Jaka tetű eljárással a jogszolgáltatás menetét! jz irányban is biztosítani. Eddig, t. i. a hagyató okát, ré-jrek, szint a városi, részint a megyei árvából k, a tnr. törvényszék I a kir. járásbií’óa/i.g adisj át. Az törvény ezt megszünteti a §1 anyuén jezuíán kizá-lFoglr^^Br8^6*1] MómíJ rólag a kir. járásbíróságok lesznek illet ékesek a ha-I Róza, jfy gyatékok átadására s az örökösödési eijárás kérész-1 kerül^^^^B. Sarkig tül vitelére, fondoskodik a törvény ''arról is, hogy/t8gjanR^u|a*8a8<>tij Ott a hol inr í/aD (fekvő) vagyonok Ivánnak | ha.|volt az gyaték éveiig ^datlanul no bírjon 4jjgbidgoksik M ” hátrányára, baoem a KagyatékJUÍ f / ámulatai* I tonság nap MUMsIgu)“' Múlta iolfné, 1 l-l w“ • • w-|Mórn8ohwartz Her Jjpielmannéy pest)JródJ LuJ'za. m vánn J ®9^erm8nné. apleyer Adolfné, BIe skolez), Sterger Le liszner Zsigáné, & Goldstein Etel, [aun nővérek, Rose p. E hó 28-án í, ndeztek a sarka mely mulatság m rtott nagysikerű Igfeszteienebb, 1 ,d\ rtott. Jeleav : tiküld ■is al] }i jam atárid ■hajt Í J
