Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)
1896-01-05 / 1. szám
» szám . (XXVIII.) évfolyam íztoség: DobayJános ), hova a lap ;ét illető köz- intézendők. em adatnak iza. ési dij: . 5 frt — kr. .2 » 50 » . 1 » 25 » i ára 10 kr. Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Társadalmi és közgazdásza ti iietilap P?..■ -n- ..*í**. /. •*. . ' ** * MEG-JELENIK MINDEN' vasárnap. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, ‘ ■ > ’ a kiadó hivatalban. / Nyílt-tér sora 10 kr. felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utczall, Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner D Hatvani-utcza \, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. y. és megnyugtassa az érharmadéve bajuk fölött tanácsba gyűlő iparosok, a központi bizottság nem kívánja viselni e felelősséget azért, hogy nem is intézkedés, de válasz nélkül maradnak mindazok az üdvös javaslatok, melyektől ők sorsuk jobbra fordulását, sérelmeik orvoslását várták. Nagyon óhajtaudó éppen ezért, hogy ha az utolsó órákban is, a szakminisztérium erélyesen hozzálásson az ipartestületek össze- sége által, nem is először fölvetett égető kérdések elintézéséhez dekelt köröket a harmadéve íölterjesztett panaszoknak legalább jóakaratu mérlegeléséről. Hiszen a jövő esztendő iparos gresszusának is meglesznek az újabb kívánságai most már egészen radikális szellemben. Közrehat ebben az a sajnos tapasztalás, hogy az iparosság legszerényebb kéréseit sem méltatják kellő figyelemre és hogy megdöbbentően sokáig késnek az oly intézkedések is, melyekkel még csak állami költségek és áldozatok sincsenek összekötve, és amelyekhez tökéletesen elég volna az a sok, sok jóakarat, amiről nap-nap után biztositják a szomorú helyzetben levő iparos osztályt. konAz 1896. év pedig éppen a legalkalmasabb arra, hogy az öröm, barátság, testvériség érzelmeivel teljék meg szivünk s ne igyekezzünk tova- siklani a boldog újév kívánás szokása felett. Ezer éves fennállását ünnepli ez évben Magyarország. Minden magyar polgár szivét kétszeres öröm, a hazaszeretet fokozódott érzelme tölti be ezen év beköszöntésével. Az ország minden részében felhangzik a hozsánna s a magyar a magyarnak nyakába borulva zokog hálaimát a „Magyarok Istenéhez", ki már ezer éve védi s tartja fel ezen annyi viszontagságot kiállott hont. i temetett kívánságok. sak úgy mellesleg rövid említést tesz- pok arról, hogy az országos ipar- t. újabb fölterjesztést intézett a korkérvén, vagy helyesebben: sür- zon emlékiratok elintézését, melye- hazai ipartestületek központi bizottsága tt be, közölvén azokban a szakminisz- az ipartestületek 1893. évi miskolczi [•os gyűlésének határozatait és javasla- nnkben a kormánynak részint törvényit okkal, részint csak rendeletek kihagy módosításával intézkednie kelgyelni való dolog mindenekelőtt, nk milyen súlyt helyeznek az or- testületeinek panaszaira, melyekéit elméletileg oly igen sokszor /ik, nagyokat mondván arról, törekszenek a hazai ipar segité- :ugatásán és felvirágoztatásán. közkeletűek ezek a frázisok, hogy "lan közönség bizonyára azt hiszi, imy hozásunknak nincs sürgősebb :orgosabb gondja, minthogy emelje pt íj* boldogítsa az iparosokat. És nö- ek a fölte véslek a valószínűségét iágyképH^ föjtégetéáék' melyek béri kán gyakorolják magukat a hírlapok, án országgal világgal, ha egy-egy vál- ak kölcsönt és támogatást juttat a kor§6 csakugyan történik itt-ott olyan eset, ha az illető vállalatnak befolyásos ba- vannak, akik ösmerik az eredményes rás titkát és meg tudják hálálni az k tett szolgálatokat, ahol már manapsak a szerencsevadászok J boldogulnak. , nagyipar e fajta támogatásának áztál atása, hogy egyrészt jó /üzletefesirial- százezrekkel rendelkezők, akiknek se- e igazán nem tartozik* az állami fölközzé, másrészt pedfg, hogy a béliek már nem is követelnek kevesebbet, nint hogy tiltassék meg a magyaroknak, a gyárak és az ipar részére kedvezmények lyujtása, mert azzal előnybe jutnak az osztrák par fölött és isten ments, Magyarország még □szabadul valahogy az osztrák kizsákmá- íyoltatás rabságából. Teljesen alaptalan persze a Lajthán túli .estvéreknek ez a télelme és aggódása, mert ni idehaza bizony semmit sem tudunk az párnák oly kolosszális támogatásáról. Ami neg a kisipart illeti, annak a pangása és vergődése, egyenesen kétségbeejtő és a szövetkezeteknek és a szövőiparosoknak jóaka- *atu segítségen kívül nem vagyunk képesek •ámutatni egyetlen tényre sem, sőt ellenke- sőleg, rámutathatnak arra, hogy valóságos küzdelem van, valahányszor engedményeket, iönnyebbségeket akar a kisiparosoknak szerezni. | I Azonkép rideg és visszautasító az eredmény, mikor arról van szó, hogy korlátozzák a fegyenczipart és ne engedjék meg, hogy versenyt okozzanak a becsületes kisiparosoknak, kik úgy is alig tengődnek a verejték es munkájuk után, és abból természetesen még az adóikkal segítik fönntartani a fegyházakat, a honnét a rabok készitmé nyéivei elárasztják piaczaikat. * ~~ Ezekben és^ iás ügyekben tanácskoztak az ipartestületet küldöttei harmadról esztendő előtt és természetein rosuzul esik nekik, hogy megökc&irkefeseikkel még mindig nem foglaltattak, hogy azokban még mindig ninjfrttCTnmi fogható eredmény, holott má^kőzel az idő, mikor három éves cziklustulr szerint újra összegyülekeznek az ipajfestületek, számon kérve kiküldött képviseletüktől első sorban azt, mit végzett az előbbi kongresszuson kívánságainak érdé* [kében. Össze fog esni ezúttal az ipartestületek országos gyűlése, a millemummal és mire a fővárosban nagy számmal sorakoznak a sok Az újév és az újévi tisztelgések. Sylvester apó már évezredek óta adja tudtul nagy egykedvűséggel az életárjában úszó emberiségnek, hogy ime a mai nappal ismét lepergett egy év és egy uj, más év kezdődik el. Az emberek pedig folytatják a létért való küzdelmet tovább, csak azért eszmélnek fel egy-egy pillanatra, hogy a meg- meg ujuló évek első napjaiban boldog uj évet kívánjanak egymásnak — legtöbbször merő szokásból. Avagy a gazdagság utáni vágy szünetet tart ilyenkor, s a boldog újév kívánás nem csak az anyagiakra, hanem a szellemi, lelki boldogságra is vonatkozik ? Tagadhatatlan, voltak, vannak és lesznek számosán, emberien gondolkodó fők és érző szivek, akik, ha kivannak valamit, őszintén, jó szívből kívánják! szavallati szobába jön ám elibsm Tarnóczky nagysága úgy czilzok, hogy ü volt hasonlít egy kicsit... Ug}ran ne hasonlitgassa. Jó jó, hászen megteszem a kedviért. Hát, hogy szíveskedtem belépni, ?őn ám elibem Tarnóczky nagysága oszt megáll előttem. ’ — Jó napot barátom. W Fogadj Isten nagyságos uram, oszt még ke- zet fogott velem. 11 • Na kérdi tülem, hogy hívják édes barátom. Megmondom, hogy Tóth Pálnak uram. . Hiszen maga magyar ember. i A vónék én, még a nagyapám is az volt. Oszt megveregette a vállam. Na jó, de hát ez nem sérelem. Hiszen nem L € | —^t, " * \ h • • I é is sérelem, mer ipen úgy bánt velem, mint a jó szüle a gyermekével, még meg is simogatta az :>rczámat, csakhogy a mint megkérdi, hogy hát cire szavall. — Mindjárt oda vágtam neki, ne iljen az ur, a 48-as néppártra. Uram erre rögvest kilöktek Ez volna sérelmem. Nos tehát tisztelt társaság, én is valószinűúgy fogok járni — mert most itt önökN azt iszik, hogy Bródy Sándor fog felolvasni — s én sak anekdottával tartom el a társaságot, addig nig ő felveszi a frakkját. Pedig dehogy, Bródy >ándor itt sincs Gyulán, el se jön, influenzában ekszik oda haza s igy én vagyok az a szerensés, a ki önökkel pár perczig elcseveghetek, ha ^an fZen híremért úgy nem járok, mint Tóth *ál, a iit mihelyt be vallotta a czélját, rögvest ülök tél?. Eriml a kilökésről jut eszembe, hogy mielőtt aiahonman valakit kilöknének, előbb oda be e|l mennie, mert majd úgy jártba, mint a békési I V B 'Y . y 1 . T . - ; 1 í . Békósvármegye tisztikara ie érezte a pillanat magasztos voltát s ez idei újévi tisztelgésébe belevegyült az ezredéves haza felemelő hatása. Midőn a vármegyeház kistermében összegyűlt tisztviselők között megjelent a mindannyiok által egyenlően szeretett és tisztelt alispán: dr. Fábry Sándor s a jelenlevők minden egyes tagjainak külön-külön kéz- szoritással kkvánt boldog újévet, Jancsovics Péter árvaszéki elnök emelkedett hangú beszédben tolmácsolta a vármegyei tisztikar jókivánatait szeretett főnöke iránt, megemlítve a ránk virradt év mondhatni ezredév nevezetes voltát. Az alispán erre igazi benső, érzésteljes hangon mondott köszönetét s viszonozta a kívánt jókat szintén kiemelve a magyar haza ez évben beállott t ezeréves fennállásának emlékét. Ezután az egész tisztikar az alispánnal az élén’ vizeki Talliáh Béla Békésvármegye főispánját ment «• 1 •• •• I • üdvözölni. Dr. Fábry Sándor Békesvármegye alispánja, a vármegye összes tisztviselőinek nevében kívánt bol- ujévet a főispánnak és kedves családjának, igen találóan jegyezvén meg, hogy Békésvármegye tisztviselőinek ezen nem szokásból, de szívből jövő jó kivánatával egybeforr azon hő óhaja, hogy Békésvármegye s annak tisztikara, valamint a múltban úgy a jövőben is részese lehessen azon jóindulatnak, 8 a közügyek terén élvezett támogatás ée jóakarat, melyben a főispán ur Bókésvármegyét és annak tisztikarát eddig is részeltette. Tallián főispán meghatva válaszolt a valóban benső érzésből fakadó dog gyám a nyakkendők. Ez túlságos piros, ez túlságos kék ez meg zöld. Na jól van még, van itt a fehér. De mi az, mi van rajta, gyorsan egy kis benzint, meg van, rá egy kis parfümöt. Az ember nyakkendője tiszta és illatos is. Jön a haj kérdés. — Itt az emberek két osztályra oszthatók, vannak ugyanis hajasak és hajtalanok. Ideálisták és nem idealisták. Az idealista és hajas az tőlle telhetőleg borzosan visi- tel. A nem idealista ’ és hajas — az illatos kenőcscsel két felé választja fürtéit s úgy néz ki mint egy szelíd bárányka. A hajtalanok azok akár idealisták akár nem, rendesen kopaszán mennek vizitbe. rendőr káplár Kiss Kovács uram, aki — no de a dolog úgy történt, hogy rákiált a főjegyző Jöjjön ide Kovácsi Igen is itt vagyok főjegyző ur. Figyeljen ide. Igen is figyelek. Most én haza megyek, s ha feljön a köz- ur mondja meg neki, hogy láttamozza a nyugtákat. — Igenis értem főjegyző ur. A főjegyző ballag nyugodtan haza, egyszerre nagykiabálást hall a háta megett. Főjegyző’ ur, főjegyző ur! Megáll — no mi baj Kovács ? Kérem hátha nem jön fel, mit mondjak neki ? Nos tehát a bemenet vagy is magyarul visit. Beszélgessünk tehát a visitről. Mi is tulajdonképen a visit? A visit én szerintem nem egyéb, mint a fiakker konto szaporítása azon czélból, hogy az ember a háziakat vissza tartsa az ebédtől. Mert úri ember csak fiakkeren visitel s csak 12 óra után, azokat az urakat ugyanis, a kiknek saját kocsijuk van, nincs szerencsém közelebbről ismerni, s valljuk meg őszintén, hogy talán erre mifelénk nem is igen divat. Nos tehát az ember megrendeli a fiakkert, haza megy szemlét tart a ruhatár felett, kivá-|kocsit, I az azon ragyogó czllindert, nosza fel lasztja a legszalonképesebb zsakéját, legszebbenjMegtörlik eper ajkaikat egy kis toalett, s be a Tehát elő áll a kocsi. Az ember előkelőén be veti magát, s ha a tetthelyre megérkezik, előkelőén ki veti magát. Megérkezik, belép az udvarra, arcza komoly, ha valami fellebbvalóhoz, vagy valami politikushoz megy, kedves és mosolygó mint a tuba rózsa, ha szép és gazdag lány van a háznál. ^ Köhög, a lábát törli, leveti a nagy kabátot s elegáns kopogtatás után De nézzük oda benn mi történik. Már ebédelnek, az öreg családapa épen a czubákkal veszekszik, a kisasszonyok éles füle és szeme azonban rögtön meghallják és látják a vasalt inget, el nem kopott sarkú czipőt, — s most. Itt álljunk meg. Lényeges különbséget tesz|ott nem hagyja. salonba. Az öreg az káromkodik, de a ezubákot az, hogy az ember lányos házhoz megy-e vagy nem. Ha nem lányos házhoz, egyszerűen a nyakába csap egy tűrhető nyakkendőt, a haját az ujjaival felborzolja s kész a toalett. Nos tehát belép/'*' — Általános mosoly. Ah igazán nagyon szép Öntől, óhajtottam tiszteletemet. Kézcsók hátrálás, mig végre szerencsésen fel borul egy zsölye. Bezzeg ám a lányos házhoz. Sorba jönnekIpardon . . bocsánat, — kérem ne tessék. Leülnek. w —^ ;or most a nyitrai választás ellen peti-l Jt az ellenzék, Szmreísányi főispán lett? azzal, hogy menjen le |tfyitrára és vizs- eg, hogy vájjon mini sérelmek estek a| -isi aktus körül, s tegyen! erről felsőbb! jelentést. í I • I mrecsányi meg is kezdte a vizsgálatot s| »ek között egy délutá beállít hozzá egy gyár képű választó, j 1 fogy hivják ? I óth Pálnak instálonjnlásan. I Na hát maga is aláirl a választás elleni panaszt, most mondja,* hogy mi alkérelme.l Nagy dolog volt azisztelt kviválartpztmány.11 Hát bántották ? J j I Mán ipen a hogy vszük a sérelemfei-ányát.l Na jó jó, hát csaknondja el, hog^ történt! log? ■ 1 Hászen nem volt i^pen dolog. ■ |1 Jó jó, hát mondja jnrii a panasza! c A panaszom, — hi>f a mint ipen felibre-L Nyitra falván otyöczögünk jővlnk a ko-L 1 a kovácscsal Jer hogy az ü\lé a lógós.I igyja el a lógós! beszéljen most] a válasz-L Hát beértek idíNyitrára. Itt lét jellöltlj 1 atkórzy a korm/y pártiaké, Zictby pedig ] -é, aztán ic jöttek, bejött aj szavazói *r aztán szívjkedjék a tárgyiul maradni.! v kérem, hot szíveskedjen belipni a'l< 1 A
