Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
Szikszay Lajos 23 ével földmivesj Városházán DéneB Sándor 12 éves földműves fiú, Csorváson Such Mária Bzakácsnö követett el öngyilkosságot. Tüzeset nem fordult elő. 111. Földmivelés, ipar s kereskedelem. A gazdasági munkálatok szüneteltek; b a mezei munkások jobbadán munka nélkül voltak, mert a vizszabályozási munkálatok sem voltak folytathatók. A gazdaközönség a takarmány hiányon segítendő, a takarmány szállítási kedvezményt elég nagy mérvben vette igénybe. Eddig mintegy 11,480 mm. takarmányfele szállíttatott be. Az ipar s kereskedelem a kedvezőtlen gazdasági helyzet mellett pang. IV. Közlekedés, árvédelem. A törvényhatósági s községi közlekedési utak, nemkülönben a védtöltések s körgátak jó karban voltak. A törvényhatósági s közlekedési utakon a nagy hideg s utóbb a hóesés miatt a fenntartási munkálatok szüneteltek. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák járásaikat a múlt hóban is beutazták s a községi közigazgatást ellenőrizték. A községi elöljáróságoknál a következő személyváltozások történtek: Csorváson községi orvosul Dr. Ováry Pál, állatorvosul Szobonya József vá lasztatott meg, M.-Berényben az újonnan rendszeresített 2 irnoki állásra Kovács István és Litvai János, a lemondás folytán megüresedett iktatói állásra Haty Béla Írnok s ennek helyébe Forsner Ede választatott meg. Gyula városánál a lemondás folytán megüresedett árvaszeki ülnöki állásra Szó- berényi József gyulai ügyvéd, Orosházán a Paál Ferencz elhalálozása folytán megüresedett 4-ik jegyzői állásra, Bán Zsigmond választatott meg. E helyütt kell megemlékeznem arról is, hogy Popovics Jusztin Gyula városi főjegyzőt számos évi közhasznú működése elismeréséül Ő Felsége a koronás arany érdemkereszt adományozásával tüntette ki. A kitüntetés jolvényét a város képviselőtestületének rendkívüli közgyűlésen főispán úr múlt hó -20-án adta át a felettes hatóságok s polgártársainak tiszteletére méltó városi főjegyzőnek. Végül jelentenem kell a tek. közig, bizottságnak, hogy a budapesti szocziál-demokrata párt vezetősége mezei munkásaink között agitatióját ismét szélesebb mederben folytatja. A párt szavazó lapo kát osztott szét titkos megbízottjai által a nép között s azon kérdésre szavaztatja meg a munkásokat, hogy akarják-e az általános választói jogot s az egyesülési szabadságot. A kiosztott szavazólapok szövege kétségtelenül igazolja, hogy ez a titkos népszavazás a nép újbóli felizgatása mellett nem egyéb, mint a szocziál-demokrata lapok terjesztésének egyik reklámja. Miután a szocziál- demokrata pártnak egyesületi alapszabályai ninose- nek s igy egyleti működése törvénytelen, a szavn-^t lapok s a párt czéljaira gYÜik’».- >bSÍ%ge<í''lefoglalása elrendeltetett, ^Wr^eljárásnak azonban teljesen kielégítő eredqi&ííye aligha lesz, mert lehetetlen e pár| agitatióját a vidéken ellenőrizni s megbénítani akkor, a mikor a fővárosban ugyanezen párt teljesen akadálytalanul folytatja működését. Gyulán, 1895. január 9. Dr. Fábry Sándor, alispán. Hírek. A közigazgatási bizottság csütörtöki üléséről szóló tudósításunkat, térszűke miatt lapunk jövő számában közöljük. A vármegye rendkivöli közgyűlése, mely csütörtökön, folyó hó 24-ikén fog megtartatni, nem ígérkezik népesnek. A tárgysorozatban vannak fontos ügyek, de nem eléggé hangzatosak hozzá, hogy nagyobb érdeklődést keltsenek. A kiválóbb ügyeket lapunkban már ösmertettük és elmondtuk róla nézetünket, igy a kondorosi indóbázi ut, a csabai s szarvasi vámosutak végszakaszának, — az állami transversális út csaba-gyulai szakaszának, különösen a nyári gát s főleg a doboz csabai út kiépítése tár- gyában. Utóbbit feltétlenül a gyula- doboz- békés- me- ; zöberényi útvonal kövezésével kell helyettesíteni, mert úgy kivánja azt a vármegye érdeke. Gyula városa képviselő testületé f. hó 23-án délelőtt 10 órakor alakuló közgyűlést tart, a melyen a megalakulás után a következő tárgyak fognak intézkedés alá vétetni: 1. A földhordást szabály- rendelet tárgyában kiadott miniszteri rendelet a tanács véleményével. 2. A rendőrök létszámának szaporítására vonatkozó vármegyei rendelet a szakosztály és tanács véleményével. 3. A város lejt- mérezése tárgyában kiadott rendelet a tanács véleményével. 4. A második állatorvosi állás betöltésére vonatkozó alispáni rendelet a tanács véleményével. 5. Névszerinti szavazás a városi tőkepénzeknek hová leendő elhelyezése iránt. 6. A mező- ' gazdaságról és mezőrendőrségről szóló 1894. évi XII. t.-cz. meghirdetése az erre vonatkozó végrehajtási utasítások és tanács véleménynyel. 7. A törvényhatósági és községi közutak beosztási tervezete. 8. A közmunka pénztárnál beállott hiány fedezése tárgyában tett tanács intézkedés, 9. Band- hauer György járda ügyében hozott miniszteri határozat, 10. A városi közös árvatárba előállott kamat veszteség tárgyéban tanács jelentés, 11. Badé Pista es társainak kérvénye az éjjeli zenélési záróra megszüntetése iránt. 12. Roczka Pál kérvénye, Dulácska Andrásné laktanya tartozásának leszállítása iránt. 13. Hajdú István kérvénye napszámos adója leírása iránt. 14. Takács György közmunka tartozásának leirása iránti kérvénye. 15. Szegény sorsú szülőnők körül segédkező szülésznők dijja- zása iránti szabályrendeleti javaslat. 16. 1894. évi november havában megtartott pónztárvizsgálati jegyzőkönyv. 17. 1894. évi november és deczem- ber havi közegéezségi állapotokról szóló jelentés. 18. A cselédségi és tüzérségi ruházatok, csizmák, továbbá az irodai eszközök, nyomtatványok, gyertyák és petroleum szállítására vonatkozó árlejtési jegyzőkönyvek a gazdászati szakosztály és tanács véleményével, valamint a petroleum szállítása tekintetében Reisner és Wolf-czég előterjesztése. 48. Az alsó-fehér-körösi ármentesitő társulatnak 1894. évi november hó 12-ón tartott rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve. Jóváhagyott kölcsön. A kereskedelmi miniszter a vármegyéhez tegnap intézett leiratával jóváhagyta az útadó-alap terhére felveendő 996,000 fo rintos kölcsönt, melyet a kereskedelmi bank — mint megirtuk — 98-as árfolyammal beváltva, ötven évre 5-”/..o tőkekamat törlesztésű perczentre ád A törvényhatósági útadó .1895. évi költségvetését a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. Kapuzárás előtt- Wekerle Sándornak, mint pénzügyminiszternek aligha nem utolsó ténye volt a vármegye alispánjához folyó hó 14-iki kelettel intézett leirata, mely következőleg szól: „Tekintetes Dr. Fábry Sándor urnák, Békósvármegye alispánjának Gyulán. Múlt 1894. évi október hó 22-éről, november hó 4-cről és deczember 14-éröl 233. ein szám alatt kelt felterjesztései és illetve Békésvármegye közönségének ugyanazon évi november hó 19 ről 793. ez. a. kelt előterjesztése folytán — a közlemények visszaküldése mellett — értesítem tekintetes alispán urat, hogy méltányolva az e részben felhozott indokokat, hajlandó vagyok a megye területén levő takarékpénztárak, illetve intézeteknél, az állampénztári készletből három—négyszázezer forintot gyümölcsöző betétként elhelyezni az esetben, ha ezen betétekért a fő- s székvárosi előkelőbb pénzintézetek valamelyike szavatosságot, illetőleg készfizetői kezességet vállal. Budapest 1895. január 14-én Wekerle.11 — Erre a leiratra két megjegyzésünk van. Az egyik az, hogy a leirat rendelkezései ki- egyenlithétlen ellentétben vannak Wekerlének november 4-én a békésmegyei küldöttség, tehát többi egyén előtt tett félremagyarázbatlanul világos, szófrM ígéretével Akkor nem 3—400,000, hanem azt is olyan hangon, mint aki a kért összeget keveselli, 800 ezer forint kölcsönt helyezett - kilátásba g pedig szóval sem említve azt, hogy fővárosi pénzintézetek .kezességét kéri, hisz igy a rá Jgyei hitelintézetek közvetlenül aJpsáffűíS^Intézeteiktől kaphatnak és szoktak pj«<Cnao äV'es nincsenek sz államra utalva. Wekerle J| ^Pn-íninden közvetítés' nélkül direkte Ígérte a kölcsönt a békésmegyei takarékpénztáraknak. A mostani leiratban felére redukált kölcsön majdnem teljesen egyenértékű a „nesze semmi fogd meg jólu-lal és még kérdés, hogy pénzügyminiszteri utódját ez is kötelezi-e ? A második , amit észrevétel nélkül nem hagyhatunk, az, hogy eme színpadi hatásra számitó „nesze semmi fogd meg jól“ leiratot is csak akkor küldötte le a távozó pénzügyminiszter, amikor lapunk után Ígéretének be nem váltását konstatálták a fővárosi hírlapok is. Beváltotta tehát, de egyúttal gondoskodva, hogy ne legyen köszönet benne. Békésvármegye millenáris festményének ügye még mindig nem jutott dűlőre. A törvh. közgyűlés tudvalevőleg megbízta Oláh György főügyészt, hogy gyűjtse össze a vármegye múltjából ama történelmi mozzanatokat, melyek érdemesek és alkalmasak arra, hogy megörökittessenek, mely megbízatásból kifolyólag Oláh György vm főügyész részint Anonymus, részint más forrásokból nagy tanulmányra valló szép jelentés kapcsán, 15 jelenetet gyűjtött ÖBsze, illetőleg ajánlt megfestetés végett a közgyűlésnek. A közgyűlés felterjesztette Oláh György emlékiratát a közoktatásügyi miniszternek, ki viszont a kiállítás művészeti bizottságának adta azt ki véleményadás végett. A művészeti bizottság azonban a helyett, hogy a beterjesztett 15 pont közzül valamelyiket ajánlotta volna, azt sürgönyözte a vármegye alispánjának, hogy lépjen érintkezésbe Gyulay László gyulai születésű festőmüvészszel és bízza ő rá a su- jet megválasztását. Uj ügyvéd. Békésen Dr. Kovács László ügyvéd Békés Bzékhelylyel az ügyvédi kamara lajstromába felvétetett. Alapszabály jóváhagyás. A szarvasi ipartestület módosított alapszabályait a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. Kétegyháza községének, a kereskedelmi miniszter hetivásárjaira sertés felhajtását engedélyezte. Körös-Tárcsa község azt kérelmezte a kereskedelmi miniszternél, hogy a Gyoma s Mező-Berény állomások közötti részen marharakodó s személyszállító állomás létesittessék. A miniszter azonban a vármegyéhez intézett leiratában eme kérelmet elutasította. Kölcsönös házassági s temetkezési egylet alakult Gyomán, mely alapszabályait jóváhagyás kieszközlése végett beterjesztette a vármegyéhez. Szarvason gyógyszertár jog adományozásáért folyamodott Bencsik József békési okleveles gyógyszerész, akinek kérvényét további eljárás végett a vármegyéhez küldötte le a belügyminiszter. Szarvason ezukorrépagyár felállítását tervezik Kürschner és tíachler csehországi grusbachi ezukor- gyár-társaság és erre nézve a békésmegyei gazda sági egylethez beadott egy memorandumot, melyet a gazd. egylet ig. választmánya üléséről közölt tudósításunkban annak idejében ösmertettünk. A gazdasági egylet a gyár ajánlatát áttette a vármegyéhez azzal a nézetével, hogy a szükséges intézkedéseket, amelyek a ezukorgyár létesítésének feltételei, nevezetesen aczukorrépa termelésre magukat kötelező földbirtokosok toborzását a vármegye tegye meg. Sajnáljuk, hogy a gazdasági egylet nem tartotta magát hivatottnak annak megtételére, amit a hivatalos vármegyétől elvár; nem hisszük ugyanis, hogy ezzel hatáskörét egy lépéssel is túllépte volna, sőt úgy véljük, hogy a gazdasági egylet presztízse nyoma- tékosábbá és eredményesebbé tette volna gazdáink előtt az akcziót, amelyet azonban ha magától elhárított, természetesen a vármegyének kell komolyan kézbevennie; de hogy czélt érjen, ennek két alap- feltétele van: egyik, hogy mindenek előtt győződjék meg a ezukorrépagyár társaság erkölcsi s anyagi megbízhatósága felöl, és ha ez kételyen felül áll, második feltétel, hogy ebben a kérdésben se széles se szükebbkörü bizottságot ki ne küldjön. Gyulavárának a török hódoltság aluli felszabadulásának kétszázados évfordulója, nem volt ugyan semminemű nagyobbszabásu ünnepélylyel méltatva, mindazonáltal nem vonult el a visszaemlékezés és kegyelet minden jele nélkül fölöttünk. A vármegye számos községében isteni tiszteletek, a róm. kath. templomokban mindenütt Tedeumok tartattak, Gyulán a róm. kath. főtemplomban Gróh Ferencz plébános misézett és ugyanott Gál István, a német- városi temlomb^n Mán dóky Sándor segédlelkész, a ref. templomban pedig Dombi Lajos lelkész mondottak a nap emlékét méltó igen szép alkalmi beszédet. Dr. Karácsonyi János városunk jeles szülöttét, a megyei régész és művelődéstörténelmi egylet nagytehetségü érdemes főtitkárát pedig — noha nem is várhattunk egyebet tőle — mégis kedves meglepetésünkre, nem találta készületlenül szülővárosa korszakos eseményének nagy évfordulója, ameny- nyiben egy értékes tanulmánynyal örökítette meg annak emlékét, melyet az úri kaszinóban, közgyűlést követő estén díszes, részben női társaság előtt felolvasott. A jeles munkát, mely mondanunk, sem kell, zajos tetszés nyilatkozatokat keltett, bő kivonatban közöljük, egész terjedelemben pedig á régészegylet évkönyvében fog megjelenni. Békésmegye selyemtermelése, mint azt az országos selyemtenyésztési felügyelő évi jelentéséből olvassuk,- még nem öltött olyan arányokat, hogy az-állam a szokásos gubó beváltási árakat fizethetné, a nélkül, hogy keíz'véSzIe'ségre né HoTgóz'nék.'Ugyanis az államnak egy kiló gubó előállítási önköltsége 1 frt 98 krra rúg, beváltási árra fizet 1 frtot. így egy kiló neki 2 frt 98 krjában van, tehát 1 frt 78 kr- ral kerül többe nekie, mint a mennyiért ő értékesíteni képes. Békésmegyében az országos felügyelői állás létesítése óta 5000 forint fizettetett ki selyem- gnbókért. A Vörös kereszt egylet. Orosháza község Vöröskereszt egyletének fiókja önállóvá alakult. Ez ügyben a napokban közgyűlés volt, mikor a 25 tagú választmányt 40-re egészítették ki A választmány tagjai lettek : Bézy Balázsáé, Dr. Bodoky Zoltánné, Ozv. Cédly Györgyné, Gabovics Sándorné, Réti Vitéz Katicza, líriszhaber Mórné, Fóliák Kálmánná, Sperlágh Ignáczné, Szinger Béláné, Vangyel Szilárd né, Zilahy Lászlóné, Beyer István, Dr. Küliey Pál, Dr. Bodoky Zoltán és Czövek Jenő. Eljegyzés. Ulmandinger János kedves leányát Mariskát eljegyezte Péter Péter posta és távírda tiszt Vadászról. A szarvasi takarékpénztár Szt-Andráson oda való tekintélyes polgárok felszólítására fiókintézetet állít fel, mely még e hó folyamán megkezdi működését. A fiókintézet élén Hutiray László földbirtokos és Dunay Alajos plébános vezetése mellett számos tekintélyes polgár áll; az intézet kezelője pedig Hutiray Gyula lesz. Érdekes, hogy Szt-András pénzintézete Szarvason, a szarvasi pedig Szt.-And- ráson fészkeli meg magát. Ne sutor ... A római meseirónak ösmeretes mondása alkalmazható Csorvás község képviselőtestületének e hó 2-ikán Kraft Viktor ottani községi képviselőnek indítványa elfogadásával hozott határozatára, mely — bocsássuk előre — érdemileg lehet igen helyes, amint hogy azt magunk is annak tartjuk, de a községnek mint ilyennek hatáskörét túllépi. Csorvás község képviselőtestülete ugyanis országos agrár-kérdést tárgyalt közgyűlésében és a kö vetkező határozatot hozta: „1. az 1882.törvényadta vámkedvezmény, őrlési engedély az azt élvező mai moktól minélelőbb vonassák meg. 2. A kartell, illetve csoport malmok köteleztessenek, hogy a készítési eljárás ürügye alatt behozott idegen búzából őrölt liszt az országon belül ne fogyasztassék, hanem a törvény értelmében kivitelre kerüljön. 3. A viszkivitelre kötelezett liszt elszállitátára határidőhalasztás ne adassék, mert kívánatos, hogy az oláh búzából őrölt liszt az országból minél-előbb kivitessék. 4. És végre kívánatos, hogy a börze határidő s különbözeti üzletek a törvény szabta utón maradjanak s ne engedtessék meg egyes börze spekulánsoknak a mezőgazdaság rovására olyan manipulácziókat tenni, melyek a gabona árát mesterségesen lenyomják. Ezen indítványok elfogadásával a képviselőtestület utasította az elöljáróságot, hogy az indítvány érdemében a vármegye törvényhatósági bizottságához indokolt felterjesztést tegyen; megbízta továbbá, hogy a beterjesztett indítványt a vármegye összes városaival, községeivel közölve, őket a nagyfontosságu gazdasági érdekekre való tekintettel a közös érdekből kifolyó hasonirányu sür- ' gős felterjesztésnek megtételére felkérje.“ Ezen határozatot dr. Bodoky Zoltán orosházi - főszolgabíró, hangsúlyozásával annak, hogy miután a község, törvény értelmében saját belügyeiben határoz, azzal törvényesen szabályozott hatáskörét túllépte, további intézkedés végett beterjesztette a vármegye alispánjához, aki is nyomban felszólította a főszolgabírót, bogy a határozat végrehajtását tiltsa meg és ha az elöljáróság azt a tilalom daozára is végrehajtaná, ellene a fegyelmi eljárást indiUa meg. Megjegyzendő, hogy az alispán rendelkezésében tisztán alaki szempontból indult ki s magát a határozatot érdemileg nem érinti. Mondanunk sem kell, hogy — noha a mit ismételten hangsúlyozunk a határozat érdemleges részével teljesen egyetértünk — az alispán törvénynek megfelelő intézkedését helyeseljük és csupán csodálkozásunknak adunk kifejezést, hogy Kraft Viktor, aki a békésmegyei gazdasági egyletnek buzgó és agilis tagja, miért nem lépett fel indítványával, amely annak tárgyalására illetékesebb és amelynek esetleges ily irányú határozata bizonyára nyomatékosabb súlyú lenne — a gazdasági egyesületnél f A távbeszélő Gyulán már átadatott a közhasználatnak, noha a nagyváradi postaigazgatóság még mindig nem rendelt ki senkit anhak kezelésére, pedig a telefon teljesen igénybe vesz a központban egy embert, s a gyulai postán különben sincsen annyi személyzet, mely a posta s táviró kezelésére elégséges volna. Gyuláról már meg van az összeköttetés Csaba, Kétegyháza, Uj-Kigyós, Gyoma, Mező-Berény és Békéssel, és pár hét kérdése, hogy a vármegye minden községével. A „Gyulai kor ‘ múlt vasárnap tartottá meg rendes évi közgyűlését a középszánban megjelent körtagok érdeklődő részvétele mellett. A gyűlésen Jantsovits Emil alelnök elnökölt, miutén a kör-elnöke Terényi Lajos ország-gyűlési képviselő távol maradását országos teendőivel indokolta; lendületes beszédben a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja és egyúttal tudomásra hozza, hogy Gyula városa 200 év. előtti tőrök hódoltságból kimenekilléso alkalmának megünneplésére sikerült Dr Karácsonyi János történet tudósunkat e korbóli felolvasás megtartására megnyernie, a ki felolvasását a gyűlés befejezte után, esti 8 órakor fogja megkezdeni, Haviár Lajos a körnek múlt évi igazgatója, felolvassa 1894-ik évről szerkesztett kimerítő jelentésé;, melyben az egész éven át a kör beléletére vonatkozó eseményeket ismerteti, mely kimerítőé« szerkesztőt jelentés az igazgatónak ofáa-adó, buzS nräkMfesírért1 köszönet nyilvánítása mellett, tudomásul vétetett _ A kör pénztárnokának jelentése, mely szerint a bevétel : 1857 frt 41 kr. s a kiadás: 1396 frt 37 kr. készpénz maradvány: 118 frt 88 kr, tudomásul véve, pénztárnok a múlt évi számadás terhe alól a számvizsgáló bizottság jelentése alapján felmentetett, és működéséért köszönet szavaztatott; egynéhány tagnak indokoltan beterjesztett , hátraléka töröltetett. — Az 1895. évre beterjesztett költség- vetés észrevétel nélkül 2563 frt 50 ki bevétel 1996 frt 01 kr. kiadás, 5C7 frt 49 kr. reményiéit maradványnyal helyben hagyatott. — A könyvtárnok jelentése a könyvtár állásáról tudomásul vétetett A helyben állomásozó honvédség azon ajánlata, hogy a tisztikar, mint rendes-tag egyetemlegesen 3 évre a kör tagjai közé felvétessék, és hogy a kői tagjai arányában a közgyűléseken 21 szavazatot képviseljenek, elfogadtatott és az alapszabályok módosítása ily értelemben olhatároztatott. Oláh György indítványa, hogy a kör könyvtárát az alakítandó békésmegyei közművelődési egyletnek adja át>azon időre halasztatik, a midőn a régész és közműelő- dés történelmi egyesület ily értelemben átfog a]a_ kulni, végül elnök a saját és a tisztikar nevében eddig viselt állásukról lemondásukat jelentvénbe a közgyűlés a tisztuj itás megejtésére Dobay J4-ost korelnökül, jegyzőül Sárosy Gyulát, bizalmi L_ fiákul Bandhauer György és Weisz Zsigmondot el. kérvén, a választás egyhangúlag következő eredméty. nyel történt meg: Elnök Jantsovits Emil, alelnök jW viar Lajos, igazgató Deimel Lajos, pénztárnok BL Gyula, könyvtárnok SároBy Gyula, jegyző Wielai Sándor, ügyész Dr. Frankó László, számvizsgálók Mt doványi Gyula, Schröder Kornél és Deák Zsigmon A választmány megválasztása titkos szavazás utjé határoztatván megejtetni, a korelnök és szavazat szedő küldöttség azok beadását másnap d. u. 5—i óráig határozta el; mikorig 45 szavazat adatvái be, megválasztattak: Dr. Fábry Sándor 45, Kövén László 44, Ladies György 44, Steinecker Gábor 44J Terényi Lajos 44, Moldoványi Gyula 43, Fürdők István 43, Csák György 43, Nováfc Kamii 4SI Dombi Lajos 42, Dobay János 41, Oláh György 41 Farkas Gábor 41, Dutkay Béla 39, Molnár Ákos 35* V. Szakmáry Arisztid 26, Dr. Zöldi János 24, Dr Liszi Viktor 23, Czinczár Adolf 23 és Schröder Kornél 22 szavazattal. — Póttagokul megválasztattak: Desztek Károly, Schmidt József éz Br. Drechsel Gyula 20—20 szavazattal, mely választás eredménye jelenlevőknek nyomban meghirdettetett. A mező-berényi kaszinó február 16-án tartja farsangi tánczvigalmát A meghívók közelebb küldetnek szét. A békési polgári kör január hó 26-án a váró/ bérház dísztermében saját könyvtára javára zárt körű tánczvigalmat rendez.
