Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-06 / 40. szám

lO-ik szám Gyula, 1895. október 6-án XIV. (XXVIL) évfolyam f >■ ii'r.i "■■t,'>n, rr'^K8 k „ Szerkesztőség: Templomtér, Dobay J ános kereskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nőm adatnak viasza. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. ] Félévre ... 2 > 50 » > Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. i ----------------------­Tá rsadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: JDolo&'y János. m Kiadó hivatal: Templomtér, Dobay Ferencz háza, és könyv- kereskedés, hova a hir­detések és nyílt-téri közle­mények küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütő-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Beuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szereosen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A vármegye közgyűlése után. hatÓ9> mondhatni döntő támpont volt kormány előtt, hogy saját bizalmi férfia A törvényhatósági bizottság lezajlott közgyűléséhez, noha ez a közgyűlés épen nem szűkölködött fontos és érdekes momen­tumokban, nem szándékozunk hosszas reflek- sziókat fűzni. A földmives iskola például — elismerjük, hogy várakozásunk ellenére — nem keltett vitát és a mi volt is, az alárendelt termé­szetű, úgyszól va detail kérdéssé zsugorodott össze, a nélkül, hogy magát a lényeget, ma­gát a princípiumot érintette volna. A bizott­sági tagok a fölött diskuráltak, hogy egy­szer s mindenkorra három perczentet, vagy három esztendőn át egy-egy perczentet sza­vazzanak-e meg; de hogy egyáltalán vesse­nek, vagy ne vessenek-e ki pótadót? az felszó­lalás tárgyát sem képezte. — Egyet azon­ban nagyon sajnálunk és pedig a dekórum kedvéért is; nevezetesen sajnáljuk, hogy tisztviselőstül együtt mindössze harmincz egy­néhány bizottsági tag érdeklődik olyan ügy­ben, ahol akár helyesen, akár helytelenül történik, a törvényhatósági bizottság negy­venezer forinton felüli pótadóval terheli meg a vármegye közönségét. Szép és emelkedett vita, talpraesett fel- -ezólalársok voltak a fogyasztási-és italmérési adók körül elkövetett, illetőleg a pénzügy­minisztérium által kísérelt eljárás ellen. Annyit irtunk pár hét óta a fogyasztási s italmérési adókról, hogy elkerülhetlen ismét­lésekbe esnénk, ha Keller Imre, Béliczey Ist­ván, dr. Fábry Sándor, Veres József és Teré- nyi Lajosnak a lapunkban többször hangoz­tatott vóleménynyel mindenben megegyező felszóllalásaik és álláspontjuk méltatásába bocsátkoznánk. Annyit azonban konstatálunk, hogy a felszólalások és az ezek alapján tör­tént határozatok nemcsak helyén válók, de szükségesek is voltak. Részben ezeknek tulajdonítható, hogy a vármegye legnagyobb községeire elrendelt és egyrészére már a holnapi napra kitűzött ár­veréseket beszüntették, amint ez lapunk más helyén olvasható is. — Örömmel vettünk különben tudomást róla, hogy Tállián Béla főispán, már a vármegye közgyűlését jóval megelőzőleg, az itt történt felszólalásokkal mindenben kongruens szellemben felterjesz­tést tőn a kormányhoz a fogyasztási s ital­mérési adók kérdésében és bizonyára hat­erurjiuujug katonaságért sürgönyzött Csabára, estefelé azonban teljesen helyreállították a rendet, a tömeg elvonúlt b így a katonaságra nem volt szükség. — Még va­sárnap'este megérkezett dr. Fábry Sándor alispán és Popovics Szilveszter főszolgabíró Gyuláról, úgy­szintén Jakab Sándor csendőrhadnagy, másnap pe- gig dr. Liszy Viktor kir. ügyész és Makkay Béla hadbíró a vizsgálat megtartása végett. Ónodi hét­főn reggel a járásbíróságnál akart panaszt tenni a rendőrök ellen; ott fogta el a csendőrség. Elfogták ezenkívül izgatásért idősb Somlyai Gábort, részvé­telért pedig Domokos András, Pataki István, Illyés Mihály, Varga László, Szabó István, Fekete Gábor, Ónodi Sándor, Fekete István, Andor Mátyás leg inkább 18—20 éves suhanczokat, akiket előbb a fő­szolgabíró, majd a vizsgálóbíró hallgatott ki. A véron­tásnak főoka az a hiedelem volt, amit biztatásul számosán kiabáltak és a bámész nép készpénznek vett, hogy a csendőröknek nem szabad a nép közé lőni. Ez a balhiedelem tartotta össze a tömeget, melynek zöme bámészkodókból, telt ki. A ponyva- irodalomnak természetesen nem vagyunk barátai de ez esetben helyeseljük, hogy a békési zend\ilés ponyvára kerül ; — sajnos — a szorosan vett „nép“-hez csakis ezen az utón lehet még mindig hozzáférni s a békési véreB napról szóló borzalmas vistóriaa talán egyszer s mindenkorra eloszlatja mindenfelé a legendát, hogy a csendőröknek nem szabad a tömeg közé lőni. a kiről biztosan felteheti a kincstár jo­gos érdekei iránti érzéket, maga is kényte len konstatálni, hogy a kincstár követelései italmérési s fogyasztási adó czimen a tény leges nyomozatot messze felülmúlják, hogy a községek tartózkodása teljesen jogosult és hogy végül a követelések redukczióját a bizo­nyos fokig exponált békésmegyei viszonyok között magasabb szocziális, állami s társadalmi tekin­tetek is parancsolják. — Ha a közgyűlés táv irati kérelme az alkalom, akkor Tállián Béla főispán felterjesztése bizonyára az alap volt a miniszternek, eddigi eljárását dezavouáló sürgős intézkedéséhez, amihez a kormánynak elismerésünket, Tállián Béla főispánnak pe­dig köszönetünket örömmel nyilvánítjuk. A közgyűlés számos fontos kérdéssel foglalkozott inicziálólag, melyekben az ér- demleges intézkedések csak későbbi időkben fognak bekövetkezni. Fentartjuk magunknak a jogot, hogy ezekkel tüzetesen foglalkoz­zunk, ezúttal csupán referálunk róluk és a közgyűlés .lefolyásáról az alábbiakban: Békésvármegye őszi közgyűlése. — 1895. szeptember 30. — Szeptember 30-án hétfőn délelőtt 9 órakor Tallián Béla elnöklő főispán s gyér számban meg jelent (70—80) bizottsági tagok kölcsönös üdvözlése után, | következő beszéddel nyitja meg a köz­gyűlést : Tek. közgyűlés! Mielőtt a legközelebb múlt sziveinkben őszinte és keserves fájdalmat okozott megszomoritó ese­mény folytáni indiványomat megtenném a tek. tvha- tósági bizottságnak, ismételt sajnálattal kell becses tudomásukra hoznom, hogy felséges urunk és ki­rályunkat megyénk területén történt ujabbi keresz- tülutazása alkalmával sem volt alkalma közönsé­günknek szinről-szinre láthatnia i hódolatának és öröklött hűségének előtte kifejezést adhatni. Ö cs és ap. kir. felsége ugyanis múlt hó 21-ikről 22-ikére menő éjjel utazván keresztül Békésme- gyén, az idő alkalmatlan voltára való tekintettel a nagyközönség ez utazásról tudomást hivatalosan nem is vehetett. Vajha mielőbb osztályrészünkül jutna a kegyes felséges urunkat körünkben hódo­lattal környeztetni Egy szerencsétlen s az egész országban osz­tatlan bánatot és őszinte szívfájdalmat okozott go­lyó oltott ki közvetlen szomszédságunkban oly életet, a melyre legszebb reményeink voltak fek­tetve. — László főherczeg, az utolsó magyar nádor ispán méltó unokája az, kit a kegyetlen és kérlel­ni! ci.juu-juzü. Lc.it itrtrüszft'rvjtiauijagy'TgggTO oltárhoz Forster Elvirát, Forster Elek dombegyházi földbirtokos bájos leányát. A nászünnepen részt vettek az örömszülőkön Forster Eleken, továbbá-id. Noszlopy Emii, földbirtokos kir.' tanácsoson és ne­jén Szilassy Klárán kívül: Dobóczky Ignácz kama­rás és Forster Béla huszárezredes mint násznagyok, Gorove Jánosné és Forster Sándor, Forster Ida és Novak Sándor, Majláth Birike és Noszlopy Aladár, Forster Margit és Noszlopy Kálmán, Alapy Lívia és Forster László huszárfőhadnagy mint nyoszolyóleá- nyok és vőfélyek. A vendégek és rokonok sorában voltak még: Vojnarovics tábornok, Gorove János, Noszlopy Gyula, orsz. képviselő, Szilassy Elek fő­szolgabíró, Dubraviczky László m. első aljegyző, Szilassy József, dr. Gorove László, Sámuel Ferencz, Szerényi Miklós huszárszázados, Forster Imre, to­vábbá Verzar Sarolta, Szilassy Elekné, Török Gi­zella, Dubraviczky -Szilassy Borbála, Szluha Sáp- dómé urhölgyek. Esküvő után az ifjú pár a szülők pándi birtokára utazott. Árverések visszavonási hirdetményét küldte be hozzánk a gyulai kir. pénzügyigazgatóság a következő tartalommal: A f. évi 24579, 24580, 14577. és 24578. sz hirdetményekkel Gyoma, End- rőd, Szarvas, Szeghalom, Gyula, Gyulavári és Ké- tegyháza községek fogy. ital és szeszitalméf. adói­nak biztosítása czéljából f. évi október 7 és követ­kező napjaira, továbbá a f évi 24584, 24585, 24583, 24582 és 24581. sz. hirdetményekkel Orosháza, ihetlen sors ragadott ki a felséges uralkodó ház hő szerető családja s az őt fiatalsága daczára is szeri tettel övedző nemzet köréből. Könnyeink és fájda műnk látható őszinte jelei elkísérték utolsó utján a királyi család e nemes, velünk érzett és élt sár ját és a mint kitörölhetlen lesz emléke sziveink bői, úgy örökítsük meg az utókor számára jegyző könyveinkben. Javaslom, hogy a tek. törvényhatósági bízott ság őszinte fájdalmának és keservének adjon kife jezést jegyzőkönyvében és a mélyen megtört gyá szoló családhoz pedig küldjön fájdalmát méltón k' fejező feliratot. Üdvözlöm a tek. törvényhatósági bizottságot és az ülést megnyitom. Ezek után olvastatott egész terjedelmében az alispánt jelentés, — melynek toldalékáu Fábri alispán egész részletesen szóval hozza tudomására a vármegye közönségének, a Bé késen — épen a közgyűlést előző napi a va sárnap tartott országos vásár alkalmával történt — verekedésből eredett zendülés történetét, — me Iyet egy csak nem rég börtön büntetését kiállót Ónodi nevezetű egyén inscenirozott, — mely sajnos oly nagy mérvet öltött, — hogy a rend helyre állítása végett közreműködő csendörség, sortüzet is kénytelen volt használni, melynek folytán 14 sebe sülés történt, § ezek közül 7 súlyos, 2 pedig ha 1 á los kimenetelű volt, — végül megnyugtatólag nyi latkozik, mint a ki a zendülés színhelyén szemé­lyesen jelen volt, hogy ma már a kedélyek egészen lecsillapultak, — a rend teljesen helyreállott; — ezen szomorú esettel kiegészített alispáni jelentés általánosságban tudomásul lett véve, — ínig enne tárgyalása során olvastatik fel Dr. Hajnal István főorvosi állásáról lemondott bizottsági tag búcsúzó levele mit a közönség sajnálatai vesz tudomásu s azon reményének ad kifejezést, hogy a megyei élet oly tekintélyes oszlopa mint Dr. Hajnal István a megyei közügyek érdekében munkásságát a jövő­ben is érvényesíteni fogja; — ugyancsak ezen tár­gyalásból kifolyólag felhivatott Csaba város közön sége, a csabai hadszerkészlet raktárnak átadása tár­gyában tárgyalás megtartására, — Kígyós község helyzetének javítása érdekében pedig felirat intéz­hetik a kormányhoz, hogy az ottani lakosság ré szere, a mostaninál nagyobb területen engedélyezné a dohánytermelést, — i ugyancsak az alispán! je lentésből kifolyólag jött szóba a regálebérletének ügye, — mely tekintetben, a kormány által mégha tározóit összeget — az egyes községekkel szemben — a megye közönsége elannyira túl magasaknak tartja, — miszerint egyhangúlag elhatároztatott, hogy addig is mig a terjedelmes, részletes, a valód helyzeti) leplezetlenül feltüntető felirat felterjeszt­hető lesz, távirat útján lesz felkérve a magas kor mány a regálék bérbeadására már kitűzött árvere­zési határidők elnapolása s az egyes községekkel újabb tárgyalások megtartása iránt, — mely felirat támogatására, a megyebeli országos képviselők is felkérettek, — ezen ügyhöz hozzászollattak mind annyian egyértelműen Keller Imre, Beliczey István Dr. Fábri Sándor alispán, Veres József, Lendvay m szil vaszának, a farsangnak első fecskéje ez a mu c latság. Mert ez a tavasz ép oly veröfényes, ép oly ^ I kedves, mint a természet évszaka, csak persze , más alakban. , A földet ugyan fehér hólepel borítja far- £1 sang alatt, de a bakfis szivekbe ilyenkor lopó- zik be a veröfényes kikelet s szerelmes frakkos fiatalok sütkéreznek a parketten, csillogó leány- szemek sugaras verőfényében. Hát nem a tavasz ez, napsugaras zöldelő kikelet. De ne tessék félreérteni, a zöldelő kikelet alatt halvány ezélzást sem teszek a farsangi ud­varlásokra, sem azokra a farsang inspirálta dö- “^czögős versezetekre, melyek a különböző szer- máiiesztöségek papírkosarában hirdetik a szerelem ? ‘örök tavaszát, tesf Nem hiányzanak ezek sem a farsangi re uelpertoire-ról, de ezek még türhetőbb fajtái a zöld­vebégeknek. Csak egy zöldségnek kell a farsang- egjrol száműzve lenni: a petrezselyemnek. No hát itt nem árult senki sem petre­zselymet. Kicsi, ismerős kompánia mulatott itt a haj- eg| nali órákig, csupa jó barát, csupa ismerős, csupa he, i . . — no nem akarok indiszkrét lenni, — ki­ég] két összetartott az a kedélyes, családias jókedv, he Mátyás, Terényi Lajos és Sál Sebestyén 'bizottsági tagok, — elnöklő főispán tudtára adja a közgyű­lésnek, hogy ő már a maga részéről, tett ily érte­lemben felterjesztést a pénzügyminiszterhez, — de — hogy a felelősség ne csak az ő vállára nehezed­jék, szintén helyesli, ha a közönség is feliratot1 in­téz, 8 az a megyebeli országos képviselők támoga­tásába ajánltatik. Ezek után következett az egyes megyei pót­adók névszerinti megszavazása, — első sorban is a vármegye 1896. évi költségvetésében kitüntetett 14,495 frt 97 kr hiány fedezése czéljából az l®/0 pótadó 29 szavazattal 8 ellenében megszavaztatik ; — úgyszintén meg lett szavazva, a katona beszál- lásolási csaknem 2%-nyi és betegápolási alapjavára 1°/°-ob pótadó is; — mig a Csabán felállítandó me­gyei földmives iskola építkezési költségeinek fede­zésére szükséges 3°/0 azon módosítással, hogy az három egymásután következő év alatt 1—1%-kal vettessék ki, szintén meg lett szavazva, 15 ellen 20 szavazattal, — s elhatároztatik, hogy a meny­nyiben a földmives iskola már a jövő 1896. év őszen meg fog nyílni, — a most e czélra megsza­vazott 3% építkezési költség terhére, a tiszti nyug­díj intézeti alapból fog felvétetni kölcsön 5°/, kamat mellett, — a szükséges összeg, hogy az építkezés foganatosítható legyen. A vármegye közigazgatási bizottságának fél­éves jelentése, — mely lapunkban annak idején egész terjedelmében közölve lett, az árvaszéki el­nöknek rendszerinti jelentése, valamint a számon kérő széknek — a vármegyei tisztikar tevékeny­ségét feltűntető jegyzőkönyve — tudomásul vétettek. Egyik legnagyobb jelentősegű tárgya volt e közgyűlésnek Békésvármegye területén öntöző csa­tornák létesítése érdekében a vármegye alispánja által tett, — s lapunk múlt számában egész terje­delmében közölt — indítványa, — melyet az indít­ványozó szóval is előadott nézeteivel elfogadásra ajánlott; — örömmel üdvözli a közönség ez indít­ványt 8 elhatározza, hogy az indítvány értelmében szükséges előintézkedések megtételére a szakminisz­terhez feliratot terjeszt fel. A központi gyámpénztár s a többi egyéb me­gyei pénztárak és alapok pénzkészletének az 1896-ik évben szintúgy, mint a múltban — elhelyezése, 29 névszerinti szavattal, a Békésmegyei és az I. Gyula­városi takarékpénztárakba lett elrendelve. A folyó óv végén megtartandó általános tiszt- ujitás határidejéül f év deczember hava 20 és 21-ik napja lett kitűzve, és pedig 20 án az egyes bizott­ságok lesznek megalakítva, mig a tulajdonképeni választás 21-én lesz. A vármegyei bizottsági tagok 1896-ik évi névjegyzéke Br. Wodianer Albert gyomai nagybir­tokos nevével kezdve és Szabó Antal erosházai lakos nevével végezve — megállapittatik — mig az időközben elhalálozás, lemondás, eltávozás foly­tán megüresedett egyes tagsági helyek választás utjáni betöltésére f. év november hó 4-ik napja lett kitűzve, a mikor is az egyes kerületekben mű­ködendő szakbizottságok elnökei s tagjai ugyan­azok lesznek, kik voltak a legközelebb múltkor, mely állandó sajátsága a gyulai köri mulat- ágoknak. Az estély különben bir nevezetességek­kel is. Bródy Sándor általánosan ismert szépnevű. Írónk Gyulára jövet ott volt a bálban, sokáig kellemesen elgyönyörködve a kedves mulatságon. No meg az a két kis szőke lány .. .1 Ma voltak először mulatságon. Istenem milyen drukk, milyen félelem; a jogtudományi vizsga merő játék ahhoz a szurko­láshoz képest, a mi ennek a „fellépő" bakfisnak szivében végbement. Hátha, hátha az átkozott petrezselyem? Mintha bizony a feslő rózsának volna va­lami köze a petrezselyemhez. Mondhatom a „fellépők" derekasan letették censurát : legfölebb a lábuk fájult meg a ten­ger sok táncztól. így tarto.t ez a mulatság hajnali 4 óráig a legkellemesebb, legvirágosabb hangulatban. Jelenvoltak: Fürdők Istvánné, Kliment Gyu- láné, Kövér Lászlóné, Mayer Pálné (Teschen) Flukk Károlyné, Dubányi Amália, Hajóssy Má­ska, Fürdők Gizi, Kövér Ella és Marianne, Mayer Hedvig, Kliment Gabriella és Mártha' Otrok Mariska, Flukk Nellike. 801 m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom