Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-29 / 39. szám
éhen haltak. A Centaurok alakítása a görög és római szobrászatnak egyik kedvencz thémája volt. Ez a mienk itt vörös rézből készült, erős aranyozássá). Kár, hogy annyira rongált, mert ritka szép példány lehetett. Sarmizagothusa romjai közt találták 8 néhai Kalmár Mihály ajándékozta a múzeumnak. Ezen az atztalon szokott lenni az avar sisak, is melyről első sorban azt kell tudnunk, hogy nem avar; — azaz hogy elébe ne vágjak a dolognak, foly még a vita, hogy avar-e vagy nem avar, de úgy látszik, hogy a nem avaristák érvei súlyosabbak. Túl az ablakon a sarokban 3 asztalon különböző csontok vannak kiállítva, melyek közül ránk nézve a Körös mentén talált mammuth maradványok a legérdekesebb, mert azt bizonyítják, hogy Békésmegyében a történelem előtti korszakban mam- muth is élt. A délfelé nyíló ajtón túl, a főbejárat melletti sarokban vannak a különböző kövesedésck és egy külön állványon a szintén Göndöcs által ajándékozott ásvány- és csiszolt kőgyüjtemény, s mely a költözködés alatt — sajnos — kissé megrongálódott. A nagyterein közepén hármas csoportosítással 9 'asztal van, melyeken vegyesen mindenféle apróságok állanak. A középső soron pedig a különböző okmányok, oklevelek s más eféle érdekes irományok. * * A főteremből délre eső szobában van a nu- mismatikai gyűjtemény, a képtár, nehány szobor, nehány Békésmegye területén talált népvándorlás korszakbeli agyagedény, az elrusk edények collec- tioja és nagyobbára történelmileg nevezetes helyeken talált embercsontok. A régi pénzek és érmek gyűjteménye, Csausz Lajos szakavatott rendezése után, 6 üveggel fedett lapos szekrényben helyezte tett el a szoba közepén; különösen gazdagon vannak képviselve a római császárok pénzei. A képtár vagy 30 darabot számlál, melyek közül már csak actual is voltánál fogva is, történelmi szempontból legérdekesebb Kerecsényi László életnagyságú mellképe. Művészeti szempontból azonban két kis olasz festményé az elsőség. Mindkettő a 16. század közepe tájából származik s bármely pesti vagy bécsi galleriában is számot tenne. Az egyik, alig arasznyi, egy madonnakép, melyet 1849-ben Budavár elfoglalása alkalmával egy vitéz honvéd ejtett zsákmányul a nádori képtárból; évek múltával a békésmegyei múzeumnak ajándékozta. A másik Bassanónak egy genreképe, melyen egy fiatal nő egy öreg férfinek valami édes titkot súg, kitűnő clairobscurben. Rajz, színezés, arczkifejezés, minden e képen befejezett mesterre vall. Bassano a velenczei iskolának volt tagja s 1510—1592-ig élt. Alkotásainak technikáját és szellemét tekintve, legközelebb áll Tizianboz. A fal melletti magas üvegszekrényben láthatók a régi görög és római cserépedények, melyek közűi a legszebbek a 13. 14. és 32. számú. A 13. számú egy kylix, (ivóedény) karcsú, magas lábbal s két füllel. Kivül egy szalagon két-két legelő szarvas; nyakuk viola szinü, hátuk fehér, testükön fehér pettyek. A körvonalak bekarczolvák. Pulszky szerint archaicus. A 14. számú szintén kylix, mely Olaszországban találtatott; a rajz valószínűleg: Oedipus a Sphinx előtt. Pulszky szerint archaisticus. A 32. szám egy nagy edény töredéke, melyen vörös alakok fekete alapon láthatók. Balról van egy arcz fele § egy váll, melyet hiraation takar; ezen alak mellett TELEGONOS van bekarczolva. Jobbról egy női arcz alsó része az orrtól fogva, nyak és váll látszik; jobb kezében ezen alak íjjat tart, bal kezével válla felé nyúl. Mellette bekarc/.olva KIRKE gyönyörű szép rajz a legszebb korból. Ezen rajz ama jelenetet ábrázolja, midőn Odysseus ei Kirke fia Telegonos, anyjától azon végzetes nyilat s íjjat kapja, melylyel később akaratlanul öli meg apját. Ezen töredék emlitve van az 1843. évben megjelent Bullettino deli Institutoban és a Haan-féle gyüjtaményből származik. * * * A főterem északi oldalán van a könyvtár, mely körülbelül 4000 kötetet számlál. Tiz főcsoportra van osztva, de a rendezési munkálatok még nincsenek befejezve, azért megismertetésébe most nem bocsájtkozom: különben is szűk volna már a tér annyi jeles és ritka könyv bemutatására. A közmívelödésivé alakuló regészegylet eléggé nem méltányolható kitűnő szolgálatot tőn Gyula városának és Bckésvármegyónek, a múzeumi épület emelése s a muzeum rendezési munkálata által. — Megakadályozta, hogy a régi helyiségben romlásnak indult tárgyak el ne pusztuljanak és biztos bázisát fektette le a muzeum jövőben való fejlődésének, az új helyiség és a közönség érdeklődése époly biztosítékaivá válnak ennek a fejlődésnek, mint az újonnan alakuló közművelődési egylet, melynek a muzeum felvirágoztatása egyik legnagyobb feladatát és czélját képezendi. Scherer Benedek. Előfizetési felhívás a „Bék s“ 1895. évi utolsó negyedére. Lapunk e hó végén XXVII. évfolyamának háromnegyedét töltvén be, tisztelettel felhívjuk mindazon olvasóinkat, akiknek előfizetése szeptemberben lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmél tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összekötéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és köz ségi érdekeink istápolóéival foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyulavárosa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt szíves támogatást. Lapunk előfizetési dija szintén a régi marad és pedig az októ- ker—deczeinberi negyedre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának — Gjvlán“ czím alatt postautalványnyal küldendő be. ££ i r e k. Ö felsége a király — mint már lapunk múlt számában megírtuk — folyó hó 22-én virradóra a bánfi-hunyadi hadgyakorlatokra menet — Orosházán, Csorváson, Csabán és Gyulán is átutazott. Az ő felségét és legmagasabb kíséretét szállító udvari vonat Gyulára éjjel pontban 1 óra40 perczkor robogott be s anélkül hogy megállott volna, a pályaudvaron lassított vonattal robogott tovább Sarkad felé. A gyulai állomásnál künvolt b. Drcchsel Gyula rendőrkapitány, az orosházin dr. Bodoky Zoltán, a Csabáin pedig Sztraka György főszolgabirák. ügy az állomásokon, mint az egész útvonalon megtörténtek különben az intézkedések, hogy ő felségét a nyugalmában és álmában a legkisebb zaj se zavarja meg. József főherczeg Gyulavárosa képviselő testületének hozzáintézett részvétfoliratára Al- csuthról folyó hó 23-án következő sürgönyválaszt küldte: Gyulaváros közönségének Békés-Gyula. Fogadja a város közönsége mélyen érzett hálás kő szönetemnek nyilvánítását a feliratában megnyilatkozó meleg részvétéért, mely atyai szivemet némi enyhülésként mélyen megindította. József főherczeg. A közművelődési egylet alakuló közgyűlése a nap eseménye. Csendben, zajtalanul történik ugyan, nagyobb emotió nélkül, mindazáltal formai ünnepé lyességek mellőzése nem von le semmit a tény jelentőségéből. Az egylet vezetésére hivatott választ-! mány és főleg tisztikar lelkesedésétől, tevékenységétől függ, hogy a mai nap Békésvármegye kul turális fejlődésének szerencsés kiinduló pontjalegyen; vármegyénk minden jó érzésű fia teljes rokonszenv- vel fogja bizonyára kisérni az egylet vezetésére vállalkozóknak hazafias működését, melyre Isten áldását kérjük. Az alakuló közgyűlés ma délután lo6z a vármegyeház dísztermében következő Programm mellett: 1. Elnöki megnyitó — Oláh György tői. 2, Visszapillantás a régészeti és művelődéstörténelmi egylet működésére — dr. Karácsonyi Jánostól. 3. Költemény a török iga alól való fölszabadulás emlékére — Szabó János esperestől. 4. A közművelődési egylet megalakítása. 5. A muzeum ün- nepies megnyitása. Emlékkönyv. „Békésvármogyének a török uralom alól felszabadulása és a közművelődési egylet alakulásának ünnepélye“ alkalmából Oláh György, a békésmegyei régésztársulat alelnöke „Békés“ czím alatt ép oly értékes, mint érdekes emlékkönyvet adott ki, mely tartalmánál és kiállításánál fogva egyaránt maradandó kedves emléke lesz Bókésvár- megyének. Igazán méltóan fejezi be a régész és művelődéstörténelmi-egylet több mint két évtizedes, közhasznú pályafutását. A vármegye közönsége a májusi közgyűlésen hozott, határozatával a régész és művelődéstörténelmi-egyletet bízta meg a török uralom alól való felszabadulás kétszázados évfordulója megünneplésével. Az egylet alelnöke a legnagyobb buzgalommal igyekezett a feladatnak megfelelni s a rendelkezésére álló szerény eszközöket igen helyesen használta fel az „Emlékkönyv| kiadására, melynek közleményeit vármegyénk legjobb irodalmi erőitől nyerte. Az első czikk a vármegye ünnepével foglalkozik, s hazafias szellem lengi át. Ezután következnek : Szabó János esperes szép költeménye „Békésvármegye ünnepére* czímmel; Dr. Karácsonyi Jánosnak „Gyula felszabadítása a török uralom alól* czímü történelmi becsű értekezése. Igen érdekes a „Hírlapi tudósítások a török világból“ czimü közlemény s e mellett ügy 1566-ban Augshurghan kiadott hírlap első lapjának hasonmása. Szép költeményt irt Balogh István „Faluhelyen“ czim alatt. Igen érdekes Dr. Zsilinszky Lajosnak „Népdalainkról“ irt értekezése. A vármegyének e század közepét megelőző közéletéről igen érdekes és tanulságos közleményeket találunk az emlékkönyvben Oláh Györgytől, Békésvármegye a magyarnyelvért, az alkotmányért, a szabadelvűséiért, a közvagyonosodásért czimek alatt. Mindenik közlemény érdekfeszitő s feltárja előttünk azon küzdelmeket, melyek a vármegye jelesei s általában véve a hazafias szellemű közönség oly kitartást, tántorithatlan hazafiui hűséget tüntettek fel, hogy méltán adózik emléküknek e küzdelemért elismeréssel az utókor. Igen érdekessé teszi az emlék könyvet a lapunk mai száma első lapjának utánzata. Emléke ez annak, hogy lapunk volt egyedül azon időben, midőn a régész a közművelődesi-egylet alakult, vármegyénknek közlönye. Az emlékkönyv közleményeit dr. Karácsonyi Jánosnak az egylet 21 éves működéséről irt ismertetése zárja be. Az emlékkönyv a közművelődési-egylet tagjainak a mai közgyűlésen kiosztatni, illetőleg postán a napokban szétküldetni fog. A vármegye őszi közgyűlése holnapi napon veszi kezdetét és tekintettel a tárgysorozat fontosságára, a nagy munkaidő s annak daczára, hogy tisztviselő választás nincs napirenden, népesnek Ígérkezik. Igen valószínű, hogy a közgyűlési vita fő substratumát a földmivelési iskolára vonatkozó derült ki utána az áldó, új élet fejlesztő napsugár. Még mindig kavarogtak felettünk a sötét, vészes fellegek, mintha minden pillanatban a lent elterjedt pusztulásra, nyomorra, kétségbeesésre kívántak volna szakadni, Villámlás vakító fénye homályosítá el a jövőbe tekintő szé- meink reménykedő, jobb sorsért sóvárkodó felfel csillámlását, s mennydörgés fojtá el az elkeseredés jaj szavát. A hon s a hű hazafiak, a győzelmi mámorában oktalanul kegyetlen hatalom kénye- s kedvének voltak kiszolgáltatva. Volt oka remegni önmagáért, övéiért, barátaiért annak, ki elég merész volt felemelni fejét : ki tudott még bízni az isteni kegyelemben, mely az életre méltó népek felett őrködik, s szívében a szabadság, alkotmány felviradásának hitét ápolta, melengette. De jaj 1 ha hangja volt e hitnek, e reménynek 1 A hatalom nem ismert jogot, s nem ismert féket. Elnézést nem kelthetett sem a paloták fénye, sem a kunyhók nyomora, A rabláncz volt talán a legenyhébb eszköz, mely elfojtotta a hazafias felgerjedést, a szabad szót. És mégis 1 E szomorú idők borús, nyomasztó légköréből is kiemelkedett egy-egy alak, ki az alkotmánynak tántoríthatatlan s megfé- lemlithet-tlen apostola volt. Ilyen volt báró Wenckheím Béla is. Egy „apostoli cselekedetet* jegyzek fel róla. Talán nem is esemény az. Rege, mely a daliás idők világából száll felénk; rege, mely hevít, velőkig hat. Mintha megdöbbent volna a hatalom azon elkeseredés némaságától, a jobb jövőbe vetett hit rendíthetlen nyugalmától, mely a magyart áthatotta, s óhajtott már kedvére is tenni, valamit. A kibékülés, az engesztelődés. alig érezhető fuvalma szállt felénk 1852-ben, midőn ó felsége hazánkat készült méglátogatnl. Junius 5-ke volt kitűzve Budapestre jövetele nupjaúl. Az udvar fényes fogadtatást óhajtott, s hitte, hogy a jó magyarok fénynyel s pompával fogják elkápráztatni a világot. Volt e tervnek politikai háttere is. j Az volt a kérdés, ki áll élére a fogadtatás réndezésének. A választás a leggavalérabb mágnásra, Br. Wenckheim Bélára esett, s Albrecht főherczeg vállalta magára a nagy feladatot, hogy megnyeri az ügynek a főúri ifjúság szeretett vezérét. A főherczeg magához hívatta Wenckheim Bélát, s hízelgőén méltányolva jeles tulajdonait, a főúri ifjúságra nagy hatását, felszólította; hogy rendezze a fogadtatás ünnepélyét s szervezzen főúri bandériumot. „Fenség, szólt Wenckheim Béla, én s barátaim csak a koronás király előtt lovagolunk.“ A főherczeg e merész s váratlan kijelentésre elhalványodott s ingerülten szólt: „Ej mire való ez oktalan beszéd. Az alkotmányról ne álmadozzanak. A leányzó meghalt s nem kél életre soha. Elvárom öntől s barátaitól, hogy akaratomat teljesítsék.“ A főúri bandarium elmaradt. Eltűntek a megpróbáltatás keserves évei s felderült alkotmányunk napja. A magyar miniszterek s köztük Báró Wenckheim Béla Budavárában várták a magyar királyt. Eljött Albrecht lőherczeg is, s az ünnepélyen Wenckheim Bélához lépve, mosolyogva szólt: „Igaza volt. A leányzó nem halt meg. Alu* dott s az önök hazaszeretete felébresztette.“ Oláh György. előterjesztés és különösen a három százalékos pótadó kérése fogja képezni. Részünkről elmondottuk több izbeD, utoljára pedig a tavalyi közgyűlés alkalmából a csabai földmives iskola létesítésére vonatkozó nézetünket és nincs rá okunk, hogy eme nézetünkön, mely különben a bizottsági tagok túlnyomó ré széé is volt, úgy hogy mi azt nem irányítottuk, csupán annak kifejezést adtunk, a legkisebbet is változtassunk. Elejétől fogva szkeptikusok voltunk és vagyunk ina is, bogy a vármegye — mint ilyen — nagyobb áldozatokba bocsátkozzék, pláne megadóztassa magát akár Csabán, akár bárhol másutt földmives iskola létesítése érdekében. Ily intézet létesítése lehet az érdekelt község, lehet és nemcsak lehet, sőt szerintünk főleg az állam föladata, de semmi esetre sem a vármegyéé, különösen akkor, ha az pótadó megszavazását vonja maga után. Községi jellegű földmives iskolák kreálására történte és történnek intézkedések Szarvason ék Orosházán is, anélkül, hogy eme községek vármegyei pótadóra reflektálnának. Mi őszintén óhajtjuk, hogy Csabán földmives iskola legyen; a város maga — elismeréssel konstatáltuk és konstatáljuk most is róla — méltánylandó áldozatot hozott már ama tényével, hogy száz holdon felüli területet ajánlott fel e czélra s azt is konczedáljuk, hogy pénzügyi helyzete nem eléggé kedvező további áldozatokra, ne vezetesen megtette viszonyai között amit meglehetett, a többi már tisztán és kizárólag az állam tel adata s kötelessége. Az állam úgy kulturális mint közgazdasági téren nagyon keveset tett úgy is Békésvármegyéért ; ideje hogy reánk is forduljon tekintete s gondoskodása. Sehol annyi mulasztást nem kell helyrehoznia, mint az alföldön és specialiter Békésvármegyében, ahol az állami közterhek, úgy a direkt mint indirekt adókat tekintve oly súlyosak, hogy a kikerülhető pótadóktól való irtózás nem mondható szükkeblüségnek, mert a megélhetés feltételévé, mondhatjuk kényszerűségévé válik, Kecske mét és Hódmezö-Vásárhely sokkal gazdagabb törvényhatóságok, mint Békésvármegye; az elsőben már régebben létesített, az utóbbiban most állít fel az állam földmivelési iskolát, tisztán a saját költségen ; bizonyára nem szerénytelenség elvárni, hogy az állam a legföldművelőbb várhegyében is állítson és tartson fel egy gazdasági iskolát, mint egyebütt tévé s cselekszi. Kossuth Lajos elhunyt nagy hazánkfiának a városház termében leendő arczkép leleplezési ünnepélyét, a képviselőtestület által e czélból megválasztott bizottság, múlt vasárnapon délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott ülésében október hó 19-ikére tűzte ki. Az ünnepély programm- ját még nem állapították meg végleg, nevezetesen ez attól függ, hogy Kossuth Ferencz, akit a kegye- letes ünnepélyre meghívnak, és aki október 20-ikán szándékozik Békés városát meglátogatni, a Gyulára leendő meghívásnak eleget tehet-e ? Ha — amint remélhető — eljöhet, az esetben ünnepélyesen fogadják és bankettet rendeznek tiszteletére. A képviselőtestület pedig díszközgyűlésre hivatik össze amelyen az arczképleleplezés kegyeletes aktusa tör- térnie. Wodianer Albert báró békésmegyei nagybirtokos, aki különben első volt a „Békésvármegye tör- enete* czimü mű előfizetői között, utólagosan még száz forintot küldött a vármegye alispánjának a monográfiái költségek fedezésére. Anyakönyvvezetö Szarvason. A belügyminisz- tér Fraznovszky Ferencz szolgabirót Szarvasra anyakönyvvezetőnek nevezte ki. A vármegye igazoló választmánya folyó hó 20-ikán tartott űiésében a vármegyei legtöbb adót nzetók jövő évi névjegyzékébe iktatta még b Wenckheim Viktort 2809 frt 21 kr. Haraszti Mórt 816 frt 80 kr, Wagner Jánost 664 frt 78 kr, Kontur Belát 592 frt 65 kr, Rosenthal Ignácz és Adolfot egyenk.nt 605 frt 64 kr. és Széchenyi Lajost 523 u • 6E.kr;,f,V! állaraadóval. Laurinyecz György csabai, Kis Mihály és 8árkány György szarvasi lakosokat pedig elhalálozásuk miatt a névjegyzékből törölte. Ezen intézkedések után az igazoló választ mány a névjegyzéket b. Wodianer Albert 33908 frt 54 krnál kezdődő s Horváth Mihály békés, lakos 365 frt 34 krral végződő adójával berekesztette. Elkészült köutak. A vasúti indóházakhoz vezető utak közül a nyár folyamán végleg elkészült és a forgalomnak is tényleg átadatott az 13 kmt hosszúságú körös-ladányi s 2'5 km. hosszúságú vész- tói útvonal, mindkettő kissebesi gránitkőburkolatu. A k-ladányi út műszaki munkálatait Nagy Gusztáv, a vésztőit pedig Weisz Zsigmond államépitó- szeti kir. mérnökök teljesítették. Reméljük, hogy a vasúthoz vezető kőutalc az érdekelt községek forgalmát jelentékenyen fogják könnyíteni s fokozni. A hosszúfoki társulat a kettős Kőrös jobb partján a nagyhidtól Povádig terjedő vonalán part- magasitási munkálatokat teljesít. Eme munkálatok tartamára a közlekedés biztosítására nézve kellő intézkedések történtek. A város újonnan választott mérnöke Szántó Henrik hivatalos állását már elfoglalta s folyó hó elseje óta az eddigi hivatalos helyiségben rendsze- résén működik is.' Theaestély. A gyulai körben ma este theaes- telyt es azt követőleg rögtönzött tánczvigalmat rendez az ifjúság, a közművelődési egylet alakuló közgyűlésével kapcsolatban tervbe vett nagyobb szabású bálát a nőegylet jubiláns ünnepélyére való tekintettel a rendezőség elejtette. Orosházának folyo ho 22-ikén mozgalmas napja volt. Justh Gyula, az országos függetlenségi s 48-as pártból kivált csoportjának elnöke — mely csoporthoz csatlakoztak tudvalevőleg a békésmegyei többi közjogi ellenzéki képviselők is — Puszta-Szent- Tornyáról Orosházára érkezett és Veres József országgyűlési képviselőhöz szállott. Amint megérkezett, nyomban tisztelgett nála a függetlenségi párt- nak egy Iiúbz tagból álló küldöttsége Kiár Béla pártelnök vezetése mellett. Délután 3 órakor a függetlenségi s 48-as pártkörbe ment Justh, ahol Veres József üdvözölte s Justh a szives fogadtatás megköszönése után politikai szempontból mérlegelve rendkívül érdekes beszédet tartott a közjogi ellenzék egyesülési kérdéséről, mely nyilatkozatait a fővárosi sajtó bő terjedelemben közli s pártállásához képest élénken kommentálja. Annyi kétségtelen, hogy Justh Gyula habár nem perhorreskálja is a függetlenségiek egyesülését, a mai viszonyok között nemcsak nem óhajtja, hanem majdnem kizártnak tartja. A beszéd az orosházi hívek táborában vegyes hatást keltett. Kiár Béla pártelnök mindazáltal kifejezte az orosháziak nevében a párt sze- retetét és ragaszkodását az országos párt elnöke s fejtegetett elvei iránt; utána pedig Veres József és Hajdú Mihály a pártkör elnöke köszönte meg Justh Gyulának a megtisztelő látogatást. 5 órakor Justh nagyobb kísérettel a körbe látogatott el. Kapcso- atban megemlítjük, hogy Kossuth Ferencz Békésen kívül el fog menni Orosházára is, hogy meghálálja az orosháziaknak családjával szemben 1849-ben tanúsított figyelmét és rokonszenvét és hogy me£r- koszónje Veres József képviselőnek, ev. lelkészi minőségben halhatatlan émlékü édes apja Kossuth Lajos tűnni ravatala fölött mondott igen szép gyászbeszedet. Az orosháziak nagyban készülnek Kossuth fogadtatására. A békésmegyei jegyzők egylete f. hó 30 ikán holnap d e. 9 órakor közgyűlést tart Gyulán a vármegyeháza termében. * *