Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-09-29 / 39. szám

éhen haltak. A Centaurok alakítása a görög és római szobrászatnak egyik kedvencz thémája volt. Ez a mienk itt vörös rézből készült, erős aranyo­zássá). Kár, hogy annyira rongált, mert ritka szép példány lehetett. Sarmizagothusa romjai közt talál­ták 8 néhai Kalmár Mihály ajándékozta a múzeum­nak. Ezen az atztalon szokott lenni az avar sisak, is melyről első sorban azt kell tudnunk, hogy nem avar; — azaz hogy elébe ne vágjak a dolognak, foly még a vita, hogy avar-e vagy nem avar, de úgy látszik, hogy a nem avaristák érvei súlyosabbak. Túl az ablakon a sarokban 3 asztalon külön­böző csontok vannak kiállítva, melyek közül ránk nézve a Körös mentén talált mammuth maradvá­nyok a legérdekesebb, mert azt bizonyítják, hogy Békésmegyében a történelem előtti korszakban mam- muth is élt. A délfelé nyíló ajtón túl, a főbejárat melletti sarokban vannak a különböző kövesedésck és egy külön állványon a szintén Göndöcs által ajándéko­zott ásvány- és csiszolt kőgyüjtemény, s mely a költözködés alatt — sajnos — kissé megrongálódott. A nagyterein közepén hármas csoportosítással 9 'asztal van, melyeken vegyesen mindenféle apró­ságok állanak. A középső soron pedig a különböző okmányok, oklevelek s más eféle érdekes irományok. * * A főteremből délre eső szobában van a nu- mismatikai gyűjtemény, a képtár, nehány szobor, nehány Békésmegye területén talált népvándorlás korszakbeli agyagedény, az elrusk edények collec- tioja és nagyobbára történelmileg nevezetes helye­ken talált embercsontok. A régi pénzek és érmek gyűjteménye, Csausz Lajos szakavatott rendezése után, 6 üveggel fedett lapos szekrényben helyezte tett el a szoba közepén; különösen gazdagon van­nak képviselve a római császárok pénzei. A kép­tár vagy 30 darabot számlál, melyek közül már csak actual is voltánál fogva is, történelmi szem­pontból legérdekesebb Kerecsényi László életnagy­ságú mellképe. Művészeti szempontból azonban két kis olasz festményé az elsőség. Mindkettő a 16. század közepe tájából származik s bármely pesti vagy bécsi galleriában is számot tenne. Az egyik, alig arasznyi, egy madonnakép, melyet 1849-ben Budavár elfoglalása alkalmával egy vitéz honvéd ejtett zsákmányul a nádori képtárból; évek múltá­val a békésmegyei múzeumnak ajándékozta. A má­sik Bassanónak egy genreképe, melyen egy fiatal nő egy öreg férfinek valami édes titkot súg, kitűnő clairobscurben. Rajz, színezés, arczkifejezés, min­den e képen befejezett mesterre vall. Bassano a velenczei iskolának volt tagja s 1510—1592-ig élt. Alkotásainak technikáját és szellemét tekintve, leg­közelebb áll Tizianboz. A fal melletti magas üvegszekrényben látha­tók a régi görög és római cserépedények, melyek közűi a legszebbek a 13. 14. és 32. számú. A 13. számú egy kylix, (ivóedény) karcsú, magas lábbal s két füllel. Kivül egy szalagon két-két legelő szarvas; nyakuk viola szinü, hátuk fehér, testükön fehér pettyek. A körvonalak bekarczolvák. Pulszky szerint archaicus. A 14. számú szintén kylix, mely Olaszországban találtatott; a rajz valószínűleg: Oedipus a Sphinx előtt. Pulszky szerint archaisticus. A 32. szám egy nagy edény töredéke, melyen vö­rös alakok fekete alapon láthatók. Balról van egy arcz fele § egy váll, melyet hiraation takar; ezen alak mellett TELEGONOS van bekarczolva. Jobb­ról egy női arcz alsó része az orrtól fogva, nyak és váll látszik; jobb kezében ezen alak íjjat tart, bal kezével válla felé nyúl. Mellette bekarc/.olva KIRKE gyönyörű szép rajz a legszebb korból. Ezen rajz ama jelenetet ábrázolja, midőn Odysseus ei Kirke fia Telegonos, anyjától azon végzetes nyi­lat s íjjat kapja, melylyel később akaratlanul öli meg apját. Ezen töredék emlitve van az 1843. év­ben megjelent Bullettino deli Institutoban és a Haan-féle gyüjtaményből származik. * * * A főterem északi oldalán van a könyvtár, mely körülbelül 4000 kötetet számlál. Tiz főcso­portra van osztva, de a rendezési munkálatok még nincsenek befejezve, azért megismertetésébe most nem bocsájtkozom: különben is szűk volna már a tér annyi jeles és ritka könyv bemutatására. A közmívelödésivé alakuló regészegylet eléggé nem méltányolható kitűnő szolgálatot tőn Gyula vá­rosának és Bckésvármegyónek, a múzeumi épület emelése s a muzeum rendezési munkálata által. — Megakadályozta, hogy a régi helyiségben romlás­nak indult tárgyak el ne pusztuljanak és biztos bázisát fektette le a muzeum jövőben való fejlő­désének, az új helyiség és a közönség érdeklődése époly biztosítékaivá válnak ennek a fejlődésnek, mint az újonnan alakuló közművelődési egylet, melynek a muzeum felvirágoztatása egyik legna­gyobb feladatát és czélját képezendi. Scherer Benedek. Előfizetési felhívás a „Bék s“ 1895. évi utolsó negyedére. Lapunk e hó végén XXVII. évfolya­mának háromnegyedét töltvén be, tisztelettel fel­hívjuk mindazon olvasóinkat, akiknek előfizetése szeptemberben lejár, hogy azt mielőbb megújítani szíveskedjenek. A lap programmja, melylyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyulavárosa közigazgatási, tár­sadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyi­lagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva min­dennemű személyeskedéstől: ezt az eszmél tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összekötéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elmé­letek fejtegetése helyett kizárólag megyei és köz ségi érdekeink istápolóéival foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyulavárosa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt szíves támogatást. Lapunk elő­fizetési dija szintén a régi marad és pedig az októ- ker—deczeinberi negyedre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadóhivatalának — Gjvlán“ czím alatt postautalványnyal küldendő be. ££ i r e k. Ö felsége a király — mint már lapunk múlt számában megírtuk — folyó hó 22-én virradóra a bánfi-hunyadi hadgyakorlatokra menet — Oroshá­zán, Csorváson, Csabán és Gyulán is átutazott. Az ő felségét és legmagasabb kíséretét szállító udvari vonat Gyulára éjjel pontban 1 óra40 perczkor robogott be s anélkül hogy megállott volna, a pályaudvaron lassított vonattal robogott tovább Sarkad felé. A gyulai állomásnál künvolt b. Drcchsel Gyula rend­őrkapitány, az orosházin dr. Bodoky Zoltán, a Csa­báin pedig Sztraka György főszolgabirák. ügy az állomásokon, mint az egész útvonalon megtörténtek különben az intézkedések, hogy ő felségét a nyu­galmában és álmában a legkisebb zaj se zavarja meg. József főherczeg Gyulavárosa képvi­selő testületének hozzáintézett részvétfoliratára Al- csuthról folyó hó 23-án következő sürgönyválaszt küldte: Gyulaváros közönségének Békés-Gyula. Fo­gadja a város közönsége mélyen érzett hálás kő szönetemnek nyilvánítását a feliratában megnyilat­kozó meleg részvétéért, mely atyai szivemet némi enyhülésként mélyen megindította. József főherczeg. A közművelődési egylet alakuló közgyűlése a nap eseménye. Csendben, zajtalanul történik ugyan, nagyobb emotió nélkül, mindazáltal formai ünnepé lyességek mellőzése nem von le semmit a tény je­lentőségéből. Az egylet vezetésére hivatott választ-! mány és főleg tisztikar lelkesedésétől, tevékeny­ségétől függ, hogy a mai nap Békésvármegye kul turális fejlődésének szerencsés kiinduló pontjalegyen; vármegyénk minden jó érzésű fia teljes rokonszenv- vel fogja bizonyára kisérni az egylet vezetésére vállalkozóknak hazafias működését, melyre Isten áldását kérjük. Az alakuló közgyűlés ma délután lo6z a vármegyeház dísztermében következő Prog­ramm mellett: 1. Elnöki megnyitó — Oláh György tői. 2, Visszapillantás a régészeti és művelődéstör­ténelmi egylet működésére — dr. Karácsonyi János­tól. 3. Költemény a török iga alól való fölszabadu­lás emlékére — Szabó János esperestől. 4. A köz­művelődési egylet megalakítása. 5. A muzeum ün- nepies megnyitása. Emlékkönyv. „Békésvármogyének a török ura­lom alól felszabadulása és a közművelődési egylet alakulásának ünnepélye“ alkalmából Oláh György, a békésmegyei régésztársulat alelnöke „Békés“ czím alatt ép oly értékes, mint érdekes emlékkönyvet adott ki, mely tartalmánál és kiállításánál fogva egyaránt maradandó kedves emléke lesz Bókésvár- megyének. Igazán méltóan fejezi be a régész és művelődéstörténelmi-egylet több mint két évtizedes, közhasznú pályafutását. A vármegye közönsége a májusi közgyűlésen hozott, határozatával a régész és művelődéstörténelmi-egyletet bízta meg a török uralom alól való felszabadulás kétszázados évfor­dulója megünneplésével. Az egylet alelnöke a leg­nagyobb buzgalommal igyekezett a feladatnak meg­felelni s a rendelkezésére álló szerény eszközöket igen helyesen használta fel az „Emlékkönyv| kiadá­sára, melynek közleményeit vármegyénk legjobb irodalmi erőitől nyerte. Az első czikk a vármegye ünnepével foglalkozik, s hazafias szellem lengi át. Ezután következnek : Szabó János esperes szép költeménye „Békésvármegye ünnepére* czímmel; Dr. Karácsonyi Jánosnak „Gyula felszabadítása a török uralom alól* czímü történelmi becsű érteke­zése. Igen érdekes a „Hírlapi tudósítások a török világból“ czimü közlemény s e mellett ügy 1566-ban Augshurghan kiadott hírlap első lapjának hasonmása. Szép költeményt irt Balogh István „Faluhelyen“ czim alatt. Igen érdekes Dr. Zsilinszky Lajosnak „Népdalainkról“ irt értekezése. A vármegyének e század közepét megelőző közéletéről igen érdekes és tanulságos közleményeket találunk az emlék­könyvben Oláh Györgytől, Békésvármegye a ma­gyarnyelvért, az alkotmányért, a szabadelvűséiért, a közvagyonosodásért czimek alatt. Mindenik köz­lemény érdekfeszitő s feltárja előttünk azon küz­delmeket, melyek a vármegye jelesei s általában véve a hazafias szellemű közönség oly kitartást, tántorithatlan hazafiui hűséget tüntettek fel, hogy méltán adózik emléküknek e küzdelemért elisme­réssel az utókor. Igen érdekessé teszi az emlék könyvet a lapunk mai száma első lapjának után­zata. Emléke ez annak, hogy lapunk volt egyedül azon időben, midőn a régész a közművelődesi-egylet alakult, vármegyénknek közlönye. Az emlékkönyv közleményeit dr. Karácsonyi Jánosnak az egylet 21 éves működéséről irt ismertetése zárja be. Az em­lékkönyv a közművelődési-egylet tagjainak a mai közgyűlésen kiosztatni, illetőleg postán a napokban szétküldetni fog. A vármegye őszi közgyűlése holnapi napon veszi kezdetét és tekintettel a tárgysorozat fontos­ságára, a nagy munkaidő s annak daczára, hogy tisztviselő választás nincs napirenden, népesnek Ígérkezik. Igen valószínű, hogy a közgyűlési vita fő substratumát a földmivelési iskolára vonatkozó derült ki utána az áldó, új élet fejlesztő nap­sugár. Még mindig kavarogtak felettünk a sö­tét, vészes fellegek, mintha minden pillanatban a lent elterjedt pusztulásra, nyomorra, kétségbe­esésre kívántak volna szakadni, Villámlás va­kító fénye homályosítá el a jövőbe tekintő szé- meink reménykedő, jobb sorsért sóvárkodó fel­fel csillámlását, s mennydörgés fojtá el az elke­seredés jaj szavát. A hon s a hű hazafiak, a győzelmi mámo­rában oktalanul kegyetlen hatalom kénye- s kedvének voltak kiszolgáltatva. Volt oka remegni önmagáért, övéiért, bará­taiért annak, ki elég merész volt felemelni fe­jét : ki tudott még bízni az isteni kegyelemben, mely az életre méltó népek felett őrködik, s szívében a szabadság, alkotmány felviradásának hitét ápolta, melengette. De jaj 1 ha hangja volt e hitnek, e remény­nek 1 A hatalom nem ismert jogot, s nem ismert féket. Elnézést nem kelthetett sem a paloták fénye, sem a kunyhók nyomora, A rabláncz volt talán a legenyhébb eszköz, mely elfojtotta a hazafias felgerjedést, a szabad szót. És mégis 1 E szomorú idők borús, nyo­masztó légköréből is kiemelkedett egy-egy alak, ki az alkotmánynak tántoríthatatlan s megfé- lemlithet-tlen apostola volt. Ilyen volt báró Wenckheím Béla is. Egy „apostoli cselekedetet* jegyzek fel róla. Talán nem is esemény az. Rege, mely a daliás idők világából száll felénk; rege, mely hevít, velőkig hat. Mintha megdöbbent volna a hatalom azon elkeseredés némaságától, a jobb jövőbe vetett hit rendíthetlen nyugalmától, mely a magyart áthatotta, s óhajtott már kedvére is tenni, vala­mit. A kibékülés, az engesztelődés. alig érez­hető fuvalma szállt felénk 1852-ben, midőn ó felsége hazánkat készült méglátogatnl. Junius 5-ke volt kitűzve Budapestre jövetele nupjaúl. Az udvar fényes fogadtatást óhajtott, s hitte, hogy a jó magyarok fénynyel s pompával fogják elkápráztatni a világot. Volt e tervnek politikai háttere is. j Az volt a kérdés, ki áll élére a fogadtatás réndezésének. A választás a leggavalérabb mág­násra, Br. Wenckheim Bélára esett, s Albrecht főherczeg vállalta magára a nagy feladatot, hogy megnyeri az ügynek a főúri ifjúság szeretett vezérét. A főherczeg magához hívatta Wenckheim Bélát, s hízelgőén méltányolva jeles tulajdonait, a főúri ifjúságra nagy hatását, felszólította; hogy rendezze a fogadtatás ünnepélyét s szervezzen főúri bandériumot. „Fenség, szólt Wenckheim Béla, én s ba­rátaim csak a koronás király előtt lovagolunk.“ A főherczeg e merész s váratlan kijelen­tésre elhalványodott s ingerülten szólt: „Ej mire való ez oktalan beszéd. Az alkot­mányról ne álmadozzanak. A leányzó meghalt s nem kél életre soha. Elvárom öntől s barátai­tól, hogy akaratomat teljesítsék.“ A főúri bandarium elmaradt. Eltűntek a megpróbáltatás keserves évei s felderült alkotmányunk napja. A magyar miniszterek s köztük Báró Wenck­heim Béla Budavárában várták a magyar királyt. Eljött Albrecht lőherczeg is, s az ünne­pélyen Wenckheim Bélához lépve, mosolyogva szólt: ­„Igaza volt. A leányzó nem halt meg. Alu* dott s az önök hazaszeretete felébresztette.“ Oláh György. előterjesztés és különösen a három százalékos pótadó kérése fogja képezni. Részünkről elmondottuk több izbeD, utoljára pedig a tavalyi közgyűlés alkalmá­ból a csabai földmives iskola létesítésére vonatkozó nézetünket és nincs rá okunk, hogy eme nézetün­kön, mely különben a bizottsági tagok túlnyomó ré széé is volt, úgy hogy mi azt nem irányítottuk, csu­pán annak kifejezést adtunk, a legkisebbet is vál­toztassunk. Elejétől fogva szkeptikusok voltunk és vagyunk ina is, bogy a vármegye — mint ilyen — nagyobb áldozatokba bocsátkozzék, pláne megadóz­tassa magát akár Csabán, akár bárhol másutt föld­mives iskola létesítése érdekében. Ily intézet léte­sítése lehet az érdekelt község, lehet és nemcsak lehet, sőt szerintünk főleg az állam föladata, de semmi esetre sem a vármegyéé, különösen akkor, ha az pótadó megszavazását vonja maga után. Községi jellegű földmives iskolák kreálására történte és tör­ténnek intézkedések Szarvason ék Orosházán is, anélkül, hogy eme községek vármegyei pótadóra reflektálnának. Mi őszintén óhajtjuk, hogy Csabán földmives iskola legyen; a város maga — elismerés­sel konstatáltuk és konstatáljuk most is róla — méltánylandó áldozatot hozott már ama tényével, hogy száz holdon felüli területet ajánlott fel e czélra s azt is konczedáljuk, hogy pénzügyi hely­zete nem eléggé kedvező további áldozatokra, ne vezetesen megtette viszonyai között amit meglehe­tett, a többi már tisztán és kizárólag az állam tel adata s kötelessége. Az állam úgy kulturális mint közgazdasági téren nagyon keveset tett úgy is Békés­vármegyéért ; ideje hogy reánk is forduljon tekin­tete s gondoskodása. Sehol annyi mulasztást nem kell helyrehoznia, mint az alföldön és specialiter Békésvármegyében, ahol az állami közterhek, úgy a direkt mint indirekt adókat tekintve oly súlyo­sak, hogy a kikerülhető pótadóktól való irtózás nem mondható szükkeblüségnek, mert a megélhetés felté­telévé, mondhatjuk kényszerűségévé válik, Kecske mét és Hódmezö-Vásárhely sokkal gazdagabb tör­vényhatóságok, mint Békésvármegye; az elsőben már régebben létesített, az utóbbiban most állít fel az állam földmivelési iskolát, tisztán a saját költsé­gen ; bizonyára nem szerénytelenség elvárni, hogy az állam a legföldművelőbb várhegyében is állítson és tartson fel egy gazdasági iskolát, mint egyebütt tévé s cselekszi. Kossuth Lajos elhunyt nagy hazánkfiának a városház termében leendő arczkép leleplezési ün­nepélyét, a képviselőtestület által e czélból megvá­lasztott bizottság, múlt vasárnapon délelőtt Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt tartott ülésében október hó 19-ikére tűzte ki. Az ünnepély programm- ját még nem állapították meg végleg, nevezetesen ez attól függ, hogy Kossuth Ferencz, akit a kegye- letes ünnepélyre meghívnak, és aki október 20-ikán szándékozik Békés városát meglátogatni, a Gyulára leendő meghívásnak eleget tehet-e ? Ha — amint remélhető — eljöhet, az esetben ünnepélyesen fo­gadják és bankettet rendeznek tiszteletére. A kép­viselőtestület pedig díszközgyűlésre hivatik össze amelyen az arczképleleplezés kegyeletes aktusa tör- térnie. Wodianer Albert báró békésmegyei nagybirto­kos, aki különben első volt a „Békésvármegye tör- enete* czimü mű előfizetői között, utólagosan még száz forintot küldött a vármegye alispánjának a monográfiái költségek fedezésére. Anyakönyvvezetö Szarvason. A belügyminisz- tér Fraznovszky Ferencz szolgabirót Szarvasra anya­könyvvezetőnek nevezte ki. A vármegye igazoló választmánya folyó hó 20-ikán tartott űiésében a vármegyei legtöbb adót nzetók jövő évi névjegyzékébe iktatta még b Wenck­heim Viktort 2809 frt 21 kr. Haraszti Mórt 816 frt 80 kr, Wagner Jánost 664 frt 78 kr, Kontur Belát 592 frt 65 kr, Rosenthal Ignácz és Adolfot egyenk.nt 605 frt 64 kr. és Széchenyi Lajost 523 u • 6E.kr;,f,V! állaraadóval. Laurinyecz György csa­bai, Kis Mihály és 8árkány György szarvasi lako­sokat pedig elhalálozásuk miatt a névjegyzékből törölte. Ezen intézkedések után az igazoló választ mány a névjegyzéket b. Wodianer Albert 33908 frt 54 krnál kezdődő s Horváth Mihály békés, lakos 365 frt 34 krral végződő adójával berekesz­tette. Elkészült köutak. A vasúti indóházakhoz ve­zető utak közül a nyár folyamán végleg elkészült és a forgalomnak is tényleg átadatott az 13 kmt hosszúságú körös-ladányi s 2'5 km. hosszúságú vész- tói útvonal, mindkettő kissebesi gránitkőburkolatu. A k-ladányi út műszaki munkálatait Nagy Gusz­táv, a vésztőit pedig Weisz Zsigmond államépitó- szeti kir. mérnökök teljesítették. Reméljük, hogy a vasúthoz vezető kőutalc az érdekelt községek for­galmát jelentékenyen fogják könnyíteni s fokozni. A hosszúfoki társulat a kettős Kőrös jobb partján a nagyhidtól Povádig terjedő vonalán part- magasitási munkálatokat teljesít. Eme munkálatok tartamára a közlekedés biztosítására nézve kellő intézkedések történtek. A város újonnan választott mérnöke Szántó Henrik hivatalos állását már elfoglalta s folyó hó elseje óta az eddigi hivatalos helyiségben rendsze- résén működik is.' Theaestély. A gyulai körben ma este theaes- telyt es azt követőleg rögtönzött tánczvigalmat ren­dez az ifjúság, a közművelődési egylet alakuló köz­gyűlésével kapcsolatban tervbe vett nagyobb sza­bású bálát a nőegylet jubiláns ünnepélyére való tekintettel a rendezőség elejtette. Orosházának folyo ho 22-ikén mozgalmas napja volt. Justh Gyula, az országos függetlenségi s 48-as pártból kivált csoportjának elnöke — mely csoport­hoz csatlakoztak tudvalevőleg a békésmegyei többi közjogi ellenzéki képviselők is — Puszta-Szent- Tornyáról Orosházára érkezett és Veres József or­szággyűlési képviselőhöz szállott. Amint megérke­zett, nyomban tisztelgett nála a függetlenségi párt- nak egy Iiúbz tagból álló küldöttsége Kiár Béla pártelnök vezetése mellett. Délután 3 órakor a függetlenségi s 48-as pártkörbe ment Justh, ahol Veres József üdvözölte s Justh a szives fogadtatás megköszönése után politikai szempontból mérlegelve rendkívül érdekes beszédet tartott a közjogi ellen­zék egyesülési kérdéséről, mely nyilatkozatait a fővárosi sajtó bő terjedelemben közli s pártállásá­hoz képest élénken kommentálja. Annyi kétségte­len, hogy Justh Gyula habár nem perhorreskálja is a függetlenségiek egyesülését, a mai viszonyok között nemcsak nem óhajtja, hanem majdnem ki­zártnak tartja. A beszéd az orosházi hívek táborá­ban vegyes hatást keltett. Kiár Béla pártelnök mind­azáltal kifejezte az orosháziak nevében a párt sze- retetét és ragaszkodását az országos párt elnöke s fejtegetett elvei iránt; utána pedig Veres József és Hajdú Mihály a pártkör elnöke köszönte meg Justh Gyulának a megtisztelő látogatást. 5 órakor Justh nagyobb kísérettel a körbe látogatott el. Kapcso- atban megemlítjük, hogy Kossuth Ferencz Békésen kívül el fog menni Orosházára is, hogy meghálálja az orosháziaknak családjával szemben 1849-ben tanúsított figyelmét és rokonszenvét és hogy me£r- koszónje Veres József képviselőnek, ev. lelkészi minőségben halhatatlan émlékü édes apja Kossuth Lajos tűnni ravatala fölött mondott igen szép gyász­beszedet. Az orosháziak nagyban készülnek Kos­suth fogadtatására. A békésmegyei jegyzők egylete f. hó 30 ikán holnap d e. 9 órakor közgyűlést tart Gyulán a vármegyeháza termében. * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom