Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-30 / 26. szám

Az aratás, — noha mint már lapunk múlt heti számában megírtuk — az idén egy teljes héttel ké­sik, mégis tényleg megkezdődött és pedig az őszi árpára nézve, mely túlnyomó részben a hét végén levágatott és keresztben van. Búzát illetőleg azon­ban szikvegyülékü talajokon is, ahol normális kö- rültnényék között Péter és Pál napján a vontatók és keresztek légiója árasztja el a tarlókat, az ara­tás optimisztikus számítás szerint is csak kedden lesz megkezdhető, általánosságban a hét vegén, kö­tött talajú réti földeken pedig — ilyenekre nézve még kedvező esélyek mellett is — csupán a jövő hét derekán. Ami pedig a kilátásokat illeti, azok habár nem is vérmesek és tagadhatlanúl csökken­tek, nevezetesen a búza mindenfelé nagyon üszö­gös, sőt helyenkint köd is volt, mely még most ném mérlegelhető károkat okozott, mindazáltal a kilátások ez ideig még kedvezőknek mondhatók. Ez ideig: hangsúlyozzuk, mert a termés »nagyhete“ előtt állunk és ennek a hétnek időjárásától függ, hogy a mai kedvező kilátások megvalósulnak e? Az eddigi időjárás abnormisnak mondható, még pedig szerencsésen abnormisnak, mintha nem is jú­nius, hanem április végén volnánk, oly enyhe, mondhatni hűvös napjaink vannak. A hévmérő R szerint 14—22 fok meleg között váltakozik, esté­ken és hajnalokban pedig az őszi kabát csaknem nélkülözhettem Ezen kívül pedig állandó légáram­lat, folytonos szél, ami aratás .közvetlen küszöbén alig megbecsülhető. Az árpa kilátások gyengébbek a búzánál, tengerire, mély még mindig nem heverte ki az április május eleji nagy szárazságot, most is eső kellene, de azt még sem kívánjuk, mert vég­zetes volna a búzára, kivált ha forróság állana be, mitől júliusban mégis tartanunk lehet. Gyula városa vadászati területeire nézve az árverés vasárnap délelőtt volt a városháza tanács­termében élénk érdeklődés és tekintettel az elért magas bérleti árakra hozzátehetjük, hogy fényes eredménynyel is. Nevezetesen az első vadászterület (két Körös közötti rész a város erdeivel) 500 frt ki­kiáltási árral szemben évi 1100 forintért, — a. má­sodik vadászterület (Nagyfenék, Szeregyháza stb) 50 frt kikiáltási árral szemben 300 forintért, — a har­madik vadászterület (Biczere, Siórét, Pejrét és Fö­vényéé) 100 frt kikiáltási árral szemben 410 fo­rintért, — a negyedik vadászterület (Szabadka, Né- met-Benedek, Szlányi, Farkashalom) 100 forint kiki­áltási árral szemben 260 forintért, — az ötödik va­dászterület (Kispil, Bárdosér) 50 frt kikiáltási árral szemben 95 forintért, — végül a hatodik vadászte­rület (Eperjes) 100 forint kikiáltási árral szemben 250 forintért adatott bérbe. Az első, harmadik, ne- gyed k és ötödik vadászterületekre nézve a legtöb­bet Ígérő Csausz Lajos, — a másodikra Szénásy József, — a hatodikra Wenckheim Frigyes gróf, akikkel a bérleti szerződés hat évre terjedő időtar­tamra megköttetett. Az árverési jegyzőkönyv külön­ben képviseleti közgyűlés elé is fog terjesztetni jó­váhagyás végett. A gyulai 48-as kör, egy közelebb tartott vá­lasztmányi ülésében, a függetlenségi pártszukadás ügyével foglalkozván s a Bartha-Ugrón vezérlete alatt megmaradt anyapártnak bizalmat szavazván, kijelentette, hogy részéről ahhoz csatlakozik. A kör ily irányú határozatáról Illés József eloök^ Gulyás János titkár, Hegyi József pénztárnok. K. Ludvig József, Nánási István és ifj. Névery Albert aláírá­sával értesítette a Magyarországot, mely a határo­zatot vasárnapi számában közölte. Ugrón Gábor országgy. képviselő, a békésmegyei h. é. vasút va­sárnap délelőtt tartott igazgatósági ülésébeu részt­vevőn, meghívás folytán az nap délután ellátogatott a Démusz-házban levő negyvennyolezas kör helyi­ségébe is, hol rövid beszédben nyilatkozott a poli­tikai helyzet felől és köszönetét mondott a kör tá­mogatásáért. Ugrón Gábor itt léte alatt Kovács Lajos ügyvéd és családjának volt szívesen látott vendége s még vasárnap éjjel visszautazott a fő­városba. A nőtlen urak rögtönzött tánczestélye, mely múlt szombaton folyt le a pavilion nagytermében, a a rendes báli közönség egy részének hiányával ugyan, de hangulat tekintetében fényesen sikerült. A publikumot a virágos jókedv reggeli 4 óráig tar­totta együtt s dicséretére legyen mondva a tapinta­tos és figyelmes rendezőségnek, a legmalicziósusabb nyelv sem foghatta volna rá egyetlen tánezosnöre sem a petrezselyem árulást. Az első négyest csak 12 pár tánczolta ugyan, de a csekély számú publikum, mely a legfesztelenebbül és kitörő jókedvvel mula­tott, a legjobb mulatságok egyikéül fog visszaem lékezni a „rögtönzött“ tánozestélyre. Ott voltak: Kövér Lászlóné, Ladies Györgyné, Szekér Gyuláné, Kiss Gyuláné, dr. Sereghy Mihályné, dr. Liszy Vik­torod, Megele Gyuláné (Gy-Vári), Oláh Györgyné, V. Szakmári Arisztidne, Dubányi Amália, Pitze Lajosné, Ladies Margit, Körös Etelka és Berta, Megele Erzsi, Otrok Mariska, Rétvölgyi iQa, Far­kas Irén, Kiss Gizella és Sereghy Ilona. A muzeum. A közművelődési egyesület diszes helyisége már teljesen elkészült s berendeztetek. A régiségek s műkincsek, a hát folyamán szállitat­tak a régi helyiségből át nagy gonddal és fárad­sággal. Most látjuk csak, hogy mily érdekes régi­ségekkel, műkincsekkel bir az egyesület. Könyvtára több mint négyezer kötetből áll s igen érdekes, nagybecsű régi müveket tartalmaz. A pénz és érem gyűjtemény szakszerű rendezésére Csausz Lajos vál­lalkozott, a régiségtárt Scherer Benedek, s a könyv­tárt Dobay János s Fürdők István fogják rendezni. A muzeum habár ideiglenesen már úgy van be­rendezve, hogy a közönség gyönyörűséggel tekint­heti meg, mint értesültünk az ünnepélyes meg­nyitásig is, ünnep napokon délután nyitva lesz a közönségnek. A közművelődési egyesület taggyűjtő aláírási ivei szétküldettek, s úgy látszik megyeszerte ro- konszenvvel fogadtattak. Egyesek egész lelkesedés­sel buzgólkodnak a tagok gyűjtésével. Báró Wodianer Albert az áldozatkész főúr üdvözölve az egyesület hazafias czélját, újra az alapítók sorába lépett, s támogatását ígérte jövőre is. Hisszük, hogy vár­megyénk főárai átalában áldozatkészséggel karol­ják fel az egyesületet, s igyekeznek előmozdítani nemes törekvéseit. A nemzeti színház tagjainak Szarvason ter­vezett hat előadása — mint azt megelégedéssel kon­statálhatjuk — eí/wa)yi»--‘£4deliii“Jí; elmarad azért, mert az előleges bei ../jt-vi ; j'Szarvason, sem pedig Csabán, ahol szintén kísérletet tőnek hat elő­adást játszani, eredményre nem vezetett. Ezt a lecz- két jó lesz a nemzeti színház művésztagjainak megszívlelni s belőle divatos szólásmóddal élve, jö­vőre nézve is a konzekvencziákat levonni. Az iparos ifjúság szinmükedvelő társasága, — mely a télen a „Szökött katona“ előadásával nem­csak magára vonta a figyelmet, hanem maga iránt bizalmat előlegeztetett, — ismét tanul egy színda­rabot és ped'g Jókai Mór „Bolondok gróf“-ja czimű bohózatát választották, melyben 50 szebbnél szebb népdalt fognak énekelni. Hogy az előadás sikere fel fog emelkedni a kellő nívóra, remélnünk en­gedi az a körülmény, bogy a dalokat Székely Lajos, a darabot Domonkos János tanítja be. Mert nem tanulhatott. Such Károly, csabai községi végrehajtó fia, Samu, ki tavaly Szarvason az érettségit sikerrel letette, de anyagi körülmé­nyei miatt tanulmányai abbahagyásával a csabai járásbíróságnál dijnokoskodott, folyó hó 22-én dél­ben a Máthéféle gerendási tanyán öngyilkossá lett. Revolverrel lőtt szájába s azonnal meghalt. Az ön­gyilkos hulláját szülei lakására szállították. Az ön- gyilkosság okát inkább sejteni, mint tudni lehet. Hihetőleg az vitte a kétségbeesett tettre, hogy ta­nulmányait nőin folytathatta. Az igyekvő ifjút so­kan sajnálják. Vonatról leugró fegyencz. Gesánszki József — a szegedi börtönből e hó 21-én kiszabadult fegyencz — debreczeni illetőségű a békés-földvári vasúti ál­lomáson a vasútról leugrott, s a közelben levő föld­vári uradalmi majorba futott, futásközben ruháit magáról lehányta és azon ruházatlanul a majorban levőket elképzelhető rémületbe ejtette. A rendőr­ségnek sikerült letartóztatni, s a békési főszolgabi- róság által — rendőri fedezettel — Gyomára kisér­tetni, honnan is a szerencsétlen Debreczenbe to- vábbitatotf. Szarvason tűz volt f. hó 18 án reggel A lán­gok Medvegy György házát ha-rvasztottak el. Ösz- szes kár 650 frt. Biztosítva volt. A tűz keletkezé­sének valószínű oka a rósz kémény, melyen ke­resztül szikra juthatott fel tüzelés közben a pad lásra. hol szalma és széna volt összehalmozva. Öngyilkosság Orosházán Kulcsár Róza 18 éves hajadon, Némethy Samu tanárnak szobaleánya múlt szombaton délután felakasztotta magát, | szeren­csétlen leányt már élettelenül találták. Öngyilkos­ságának oka ismeretlen. 12 éves öngyilkos. Zalai József p. földvári la­kos 12 éves Zalai Mihály nevű kanásza, a saját ostorára felakasztotta magát. — Tettét valószínűleg játékból követte el. Verekedés. F. hó 28-án d. u. 5 órakor Gal- bács Pál és Szabó János az Élővíz-csatorna parton összevesztek, s egymást a földhöz verdesték, mi közben Galbács a csizmaszárából egy bicskát rán­tott elő, de mielőtt azt használhatta volna, a ren­dőrség őt nyakon csípte s a városházára vezette. Megvadult lovak. Alb János lovai a hét fo­lyamán egy kutyától megijedtek s a kocsit maguk­kal ragadva rohantak a Kossuth Lajos téren át, mig végre egy huszár őrmesternek sikerült őket megzabolázni. Szerencse, hogy a kocsin senki nem ült, I igy a kocsi összetörésén s egy utczai lámpá­nak összezúzásán kivül más baj nem történt. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához érkezett hivatalos jelentések szeriut e hét folyamán újból felmerültek : roncsoló toroklob Endrő- dön, Öcsödön, Gyulán, K.-Ladányban és Szarvason, — fültőmirigylob Bánfalván, — kanyaró Csorváson, Szarvason, Gyula-Váriban és Füzes-Gyarmaton, — hökhurut Vésztőn és Békésen, — torokgyík K.-La- dányban, — vőrheny Gyulán és Mező-Berényben és vérhas Füzes-Gyarmaton. Állategészségügy. A sertésvész, noha mint múlt számunkban is irtuk és ezúttal is megerősíthetjük, sokkal enyhébb mérvű, mint az ország más részei­ben, mégis valóságos katasztrófaszerü következmé­nyekkel sulyosodik Békésvármegyére, amennyiben a földmivelésügyi miniszter a sertésvész okából, mely F.-Gyarmaton és Dobozon kivül a gy.-várii szigeti majorban is fellépett — a sertés kiviteli tilal­mat nem csupán az inficziált helyekre, hanem egész Bé késvármegye terűiére kiterjesztette. A kiviteli tilalom junius 25-iki keletű i végzetes csapásként neheze­dik közönségünkre, moly tartunk tőle hogy foko­zódni fog, ha a tilalom a gyulai vásárkor is fenáll még, amire pedig nagyon szomorú kilátásaink van­nak. A megyei zárlat tartamára ugyanis, noha a vármegye területén belül a sertésszállitás meg van engedve, a sertésvásárok feltétlenül be vannak tiltva. Hízott disznó tulajdonosok jól jártak, ameny- nyiben néhány fővárosi hentes, husszükségletét nem tudván fedezni a kőbányai piaczon, a múlt héten lejött Gyulára s naponta körülbelül negyven hízott sertést vásárolnak össze, melyeket a szerintük is nagy kényelemmel és czélszerüen berendezett gyulai vágóhídon leölnek és hús alakban jég között mindig a levágási nap éjjeli vonatán felszállitnak Buda­pestre. A sertésleölésre állandóan foglalkoztatnak Gyulán segédeket. A fővárosi hentesek lejövetelé- vel a sertésárak kilónként nyolez krajczárral emel­kedtek, úgy hogy most az élő.-ulyt 48—50 krjával adják el. A vármegye alispánjához e hét folyamán jött hivatalos jelentések szerint különben, a várii sertésvészen kivül egyéb járványos betegségek is merültek fel, nevezetesen : sertésorbáncz, a füzesgyar­mati monostori pusztán, Csorváson Márkus Miksá­nál, P. Szent-Tornyán Romhányi Ferencznél, Uj- Kigyóson Hódi Istvánnál, — lépje né esetek Gyula- Váriban Almásy Dénes gróf birkái, Orosházán és az ó-kigyósi uagymajorban levő gulyában. Meghivó- Az alsó-fehér körösi ármentes:tő tár­sulat 1895. évi julius hó l-én d. e. 10 órakor sa ját házában Gyulán rendkívüli közgyűlést, ezt meg­előzőleg d e. 9 órakor igazgató választmányi ülést tart, melyre az érdekeltség illetve választmányi ta­gok tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. El­nöki előterjesztés a felveendő 2.000,000 frt kölcsön ügyében a Magyar-Földhitelintézetnél tett -lépések eredményéről. 2. Elnöki előterjesztés a Tiszai tár­sulatok közös nyugdijiritézetének alakuló közgyűlé­sén történt megállapodásokról. 3 Az Előviz-csator- nának a Fehér-Körössel való összeköttetése czéljá- ból tervezett beton-zsilip kiépítésének vállalat ut­ján való biztosítása iránt megtartott zártajánlati tárgyalásról felvett jegyzőkönyvnek és a vállalko­zóval megkötött szerződésnek jóváhagyás végett való beterjesztése. 4. A nmlgu földmivelésügyi m. kir. miniszter ur 8943.—V/l.—1895. és 29460.— V/2.—1895. számú rendeletéinek előterjesztése. 5. Előterjesztése a Tisza és mellékfolyóin a f. évben végrehajtandó folytatólagos és uj munkálatok és az azokra előirányzott összegek kimutatásának, melyet a Tiszavölgyi-Társulat központi bizottsága 133/1895. számú leirata kapcsán megküldött. 6. A Tiszavölgyi- Társulat központi bizottságának f. év május bó fi­án tartott üléséről felvett jegyzőkönyvnek előter­jesztése. 7. Időközben érkező tárgyak, folyó ügyek és netaláui indítványok. Törvényszéki csarnok. Tizennégy éves vádlott. A kir. törvényszék Ijunius 27-én tartotta meg a végtárgyalást gondat­lanságból okozott emberölés vétségével vádolt Er­kel Béla bűnügyében. A büntető tanács követke­zőleg alakult még: elnök V. Szakmáry Arisztid. B'rák : Dr Kalocsay Kálmán, Domokos László, jegyző Gaál István; a vádhatóságot Dr. Némethy József kir. alügyész képviselte, védő Jantsovits Emil ügyvéd volt. Vádlott a 14 éves Erkel Béla beis­merte, hogy 1894. évi augusztus hó l-én több gyermek társaságában, édes apja, Erkel János mérnök házánál játszva, észrevették az udvar fe­lett lebegő sárkányt, s azt vádlott Erkel Béla a nála volt flober fegyverrel szerette volna meg­lőni, de lövedéke nem lévén, előbb testvérbáty­jától, majd atyjától kért töltényt, azonban ezek azt megtagadták. Ezt látván az egyik játszótárs, a 9 éves Szarvasi János, eszébe jutott, bogy ő ilyen lövedéket talált s azt az atyja tőle elvette, elfutott tehát haza, s miután a lövedéket sikerült feltalálnia, azzal együtt visszament, mutatta a töl­tényt Erkel Bélának, ki azt rosznak jelentette ki, mely már nem fog elsülni, mert a töltény hátulsó részén három olyan horpadást látott, a milyet a kakas szokott hagyni lecsapódás után. — Azonban egyidejűleg beleillesztette a 9 mm. öblü fegyverbe, mely a mint hóna alatt tartotta, véletlenül elsült, s a golyó a körülötte levő játszó, társak közül Bándi József 8 éves gyermeket találván, annak rögtöni halálát okozta. Ezen tényállás a kihallga­tott összes jelenvolt tanúk vallomását megerősí­tik. A kir. ügyész Erkel Béla vádlottat gondatlan­ságból okozott emberölés vétsége miatt kérte meg­büntetni. Jantsovits Emil védőügyvéd azon alapon, hogy vádlott nem bir azon belátással, hogy cselek­ménye beszámítható legyen felmentést kért. — A kir. törvényszék — tekintettel vádlott zsenge ko rára — továbbá arra, hogy azon kivételes helyzet felismerésére, hogy a fegyver elsülés által halált okozzon — nem birt: vádlottat a vád és következ­ményének terhe alól felmentette. — A kir. ügyész az Ítéletben megnyugodott, magánvádló felebbezést jelentett be. Csőd Után. E héten tárgyalta a gyulai bün­tető törvényszék j csalárd bukással vádolt Steiner'i Dávid bűnügyét. Nevezett 34 éves, nős, büntetlen előéletű, békési volt kereskedő, ki bemondása sze­rint a „rósz viszonyok“, az „üzlet pangása“ tette áldozattá, de főképen a „túl költekezés“ és a „hi­telezők általi szorongattatása« idézték elő, hogy tönkre jutott. A kir. ügyészség azonban vádolja, hogy noha évenként leltárt és mérleget nem ké­szített, könyveit helytelenül vezette és a csődöt maga ellen — fizetésképtelenségét tudva — kellő időben meg nem kérte, s ez által egyes hitelezői­nek a többiek felett előnyt nyújtott. — A kir. tör­vényszék azonban a btkv. 416. §a 3. és 4. pont­jait állapította meg és a 416. §. 3. és 4 pont jába ütköző vétkes bukás vétségében mondotta ki vétkesnek, s tekintettel a fenforgó nagymérvű enyhítő körülményekre, nevezetesen : vádlott jó előéletére, az általa okozott kár csekélységére, -s különösen arra, hogy fizetésképtelenségbe tulajdoir- kép a vele összeköttetésben állott más két üzlet­nek csődbe jutása folytán jutott, és hogy végűi csődbe jutása után, hitelezők jó részét apósa által kifizettette, — vádlottat 4 napi fogházra ítélte, mely büntetését azonban vádlottnak az 1890. évi junius hó 15-től 20 ig fennállott 5 napi vizsgálati fogsága által teljesen kitöltöttnek vette. Vádlott megnyugodott, ügyész felebbezett. özg'azdaság'. A békés-csanádi helyi érdekű vasút részvény­társaság Tallián Béla főispán elnöklete alatt Gyu­lán mint a társaság székhelyén folyó hó 23 ikán tartotta évi közgyűlését, úgy a fővárosi, mint békés cs csanádmegyei tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés főtárgya az igazgatóság és felügyelő- bizottság jelentése volt az 1893/94-ik üzletévről, melynek főbb számtételei következők: 1893 ban volt utas 23,832, 1894-ben 150,398, áruto nna össze- sen 30,833. A forgalomból származott bruttobevéte- lek 86,262 kor., az áruforgalomból 80,968 kor. A jelentés, szerint is föltűnik a személy és áruforga­lom bruttóbevételei közt mutatkozó szokatlan arány, mely szerint az egyéb helyiérdekű vasutakon elért eredményektől eltérőleg a személyforgalom bevéte­lei az áruforgaloméit tetemesen mrghaladják, és hogy az áruforgalom ez idő szerint messze elmaradt a vállalat tervezésekor táplált reményektől. E hát­ramaradás oka a vasút helyrajzi fekvésében kore- sendo, mely utóbbi az államvasutak fővonalai felé nehezedő tengelyversenyt nagyban előmozdítani al­kalmas. E verseny ellensúlyozására az igazgatóság az árud'jszabást tetemesen mérsékelte fi ezen az 1895. év folyamán foganatosított intézkedéssel azt hiszi, hogy az üzleti eredményeket kedvezően fogja befolyásolni. A nyereség és veszteség számla sze­rint mutatkozó 83,471 korona nyereségből 19,733 drb elsőbbségi részvény l89 százalékkal azaz 2 frt 10 krral való beváltása határoztatott el 592 kor, pedig az 1895-ik év számlájára vitetik át. A hátra­lékos 3.11 °/0 ra való igény a következő szelvény tulajdonosát illetendi, úgy hogy osztalék hátralék czimén az 1894. évre 6.91 korona követelheíő. Jan- csovics Pál Békésvármegye volt alispánja s igazga­tósági tagnak elhalálozása fölötti részvét jegyző­könyvileg örökittetik meg. A közgyűlés a jelenté­seket tudomásul révén, az 1894-iki mérleget elfo­gadta s a felmentvényt úgy az igazgatóság mint a felügyelő bizottságnak megadta, elfogadta az alap­szabályok 43. §-ának javasolt módosítását és végül dr. Fábry Sándor alispánt a társulat igazgatóságába választotta. Ezzel a közgyűlés alig egy órai tanács - kozás után befejeztetett. A Békés Csanádi h. é. vasút 1895. (január és február havi üzleteredményei a következők, u. m.: Január. Bevételek: Szállitási-dijak ........................ 5060-_ Sü rgöny-dijak............................ 30 50 — 5090 50 Ki adások: Onkezelési dijak........................1612*04 Po staszállitás........................ 235*40 ­Urijog elismerése . . . . . 10*40— 1857 84 Üzleti felesleg: 3232*66 Február. Bevételek : Szállitási-dijak....................... 4023*85 Sü rgöny-dijak............................ 26 35 — 4050*20, Ki adások: Önkezelési-dijak...................1799*34 ' Po staszállitásért ..... 213*—— 201234 ' Üzleti felesleg: 2037*86 Irodalom. A „Magyar Hírlap“ a régi jó független buda­pesti napilap. Ellenzéki a szó nemes értelmébed. Politikai és társadalmi vezérczikkiróinak kara, Horváth Gyulával az élü­kön: bátran szembeszáll minden hatalommal és elöiléletfel. A „Magyar Hírlap“ politikai dolgokban a legbővebb és leg­frissebb informácziókat nyújtja. A magyar társadalmat ér­deklők újságai:. első kézből, azon frissen és élvezetes for­mában jelennek meg benne. Különös érdekű a „Társaság* czimü uj napi rovata. A vidék eseményeiről táviratok utján értesül, levelezői kara a legjobban van Szervezve. Nem pusz­tán Magyarországon, hanem a külföldön is. A külföldi hírek tekintetében is kiállja a versenyt a legelőkelőbb világlapok­kal is. Gazdálkodó kereskedő előfizetőire való tekintetből külön értesítést küld a termés árairól, börzei árfolyaméiról 1 külön levélben, minden délután. E jelentéseket minden elő­fizető megkapja díjtalanul, a ki eziránt levélben a „Magyar Hirlap“-hoz fordul. Budapesti hírszolgálat a legkitűnőbb ke­zekben vau Szépirodalmi közlései: évenkint sok kötetre megy. A legjelesebb tárczairókat állandó és kizárólagos szer- ' ződés köti a „Magyar Hírlapihoz. Begéuy közlései — könyv-' alakban — a legjobbak amit csak a mai irodalom nyújt. Most' kezdi meg Marc Twain a legnagyobb élő humorista regényét Még az uj félévben közölni fogja Ambrus Zoltán,. Benedek Elek, Bródy Sándor és Tóth Béla egy-egy nagyobb eredeti, munkáját. A „Magyar Hírlap“ melléklapjai: a „Kis Világ“ — képes heti gyermekujság — és az „Évszak* pompás di­vatlap. A raegnövekedett terjedelem, az alkalmi meglepetés sek és ajándékok davzára az előfizetés a régi, egy hónapra:. I frt 20 kr. A szerkesztők a régiek: Horváth .Gyula és, fenyő Sándor. Kiadóhivatal: VIII., Józ ef-körút 47. szám. Utazás a nagyvilág körül otthon. Sok ember van a világon, a kinek sem elég ideje, sem eléjj pénze nincs ahhoz, hogy utazásokat tegyen, de olyanok - is nagyon sokan vannak, a kiknek ez módjukban volna, de a távoli országokba való uta­zás fáradalmaitól' és nehézségeitől visszárfett'e’nnek-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom