Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-26 / 21. szám

29. Csorvás község 1894. évi túlkiadásai.

30. Orosháza község két rendbeli kölcsön ügye.

31. Békés község határozata a téglagyári pénztár követelése tárgyában.

32. Orosháza község határozata a közmunkapénztár terhére kölcsön felvétele iránt.

33. Csaba község és Máthé Mátyás között létrejött adás-vételi szerződés.

34. Tót-Komlós község határozata 4-ik jegyzői állás szervezése tárgyában.

35. Csaba község kérelme bérleti szerződések jóváhagyása iránt.

36. Közigazgatási bizottság előterjesztése az orosházi polg. iskola átvétele ügyében.

37. Orosháza község kérvénye az 1894. évi betegápolási közigazgatási és katona beszállásoláBi pótadók törlése tárgyában.

38. Szarvas község kérvénye 1894. évi be- hajthatlan községi közmunka törlése tárgyában.

39. B.-Csaba község kérvénye 1894. évi be- hajthatlan várni, katona beszállásolási pótadó törlése tárgyában.

40. Doboz község kérvénye 1894. évi behajt hatlan várm. katona beszállásolási pótadó törlése tárgyában.

41. Gyula város 1894. évi túlkiadásai.

42. Szombathely Gyula várm. nyugdíjazott főszámvevőnek kegydij iránti kérvénye.

43. Békés község határozata az u. n. keserű földterületnek házhelyekül való adatása tárgyában.

44. Gyula város határozata a mérnöki fizetés felemelése tárgyában.

45. Dr. Hajnal István várm. főorvoB kérelme a székhelyen való lakás alóli felmentés iránt.

46. Gyula város megfelebbezett határozata a községi vadászterületek bérfeltóteleinek megállapítása ügyében.

47. Schmidt Iván várm. számvevő előterjesztése az árvaügyi szabályrendelet módosításáról.

48. Öcsöd község telekkönyvi bejegyzés tárgyában kelt határozatának jóváhagyása.

49. Csorvás község határozata orvosi lak és vendéglő építés ügyében.

1614 — 1895. ez.

Hivatalos hirdetés.

Gyula városa 1895. évi egyéni földadó felosztási jegyzéke a tek. pénzügyigazgatóság által érvényesíttetvén, f. hó 27-től junius hó 3-ikáig a városi adóhivatalban közszemlére van kitéve.

Azon adózók kik földadóval már a múlt évben megvoltak róva, a jegyzék közétételének napját követő 15 nap, akik pedig most első Ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt feljegyzését követő 15 nap alatt esetleges felszólamlásukat hozzám adják be.

Gyulán, 1895. május 24.

Dntkay Béla,

« polgármester.

Hírek.

A vármegye tavaszi rendes közgyűlése iránt nem várunk valami nagy érdeklődést. Azon múlik pedig, hogy ezúttal nem lesz tisztviselő választás, és ettől eltekintve sincsenek olyan ügyek, melyek nagyobb figyelmet, annál kevésbbé pedig izgalmat kelteni képesek volnának, úgy hogy a meglehetősen terjedelmes tárgysorozat daczára a közgyűlés valószínűleg két nap alatt befejezi a tanácskozásokat. Az állandó választmány második ülését pénteken délelőtt tartotta.

Dr. Fábry Sándor, Békésvármegye alispánjának, az országos gazdakongresszuson „az alföldi ag- * 30

Bárda falut kapta, Csúcsy Miklós egy Tamás és Fertőn Mihály nevű vitéz vezetése alatt álló

30 főnyi hajdúcsapattal megfogatta, minden értékes tárgyát elvétette és csak 300 frt lefizetése után bocsáttatta szabadon. A szpáhi még 1574- ben is kereste a maga igazságát, a csúcsiak pedig folytatták zaklatásaikat a törökökkel és a behódolt magyarokkal szemben.

Az aradi szandsákbég ugyan minden valószínűség szerint Gyulára, mint Aradnál hasonlíthatatlanul fontosabb erősségbe tette át székhelyét, magát a szandsákságot azonban Aradról nevezték úgy látszik egészen 1595-ig, mikor Arad ismét a magyarok kezére került. Legalább 1585- ben még 134 falut számitottak az aradi szand- sáksághoz, ezek között most már Gyulát és Sár- kadot is. Ettől kezdve tehát öt megyére (Arad, Zaránd, Békés, Bihar, Csongrád) terjedett ki a szandsákság hatásköre; legteljesebben Békésre. Magát a fennlaki náhiét 21 faluval az aradi szandsákság megszűntével egyenesen a temesvári pa- salikhoz tartozó Csanádi livába csatolták át s 1582-ben itt mutatták ki, hogy 172 kizárólag szerb tulajdonosnak összesen 21,127 juh után kellett adót fizetnie.

Az 1585. esztendőből való a lippai szandsák- hoz behódolt 578 falu első jegyzéke is. Ekkor azonban a lippai hódoltság körülbelül két akkora terjedelmű lehetett, mint a mekkora még Gyula elfoglalásakor is volt, mikor jóformán csak Aradnak a Marostól délre s a Solymosi-völgytöl keletre fekvő része tartozott hozzá. Területéhez

rársoczialízmus“ -ról tartott előadói javaslata, helyesebben frva tanulmánya, úgy á tárgy fontosságánál és aktuálitásánál, mint az előadmány perfektsé- génél és szépségénél fogva is a kongresszus egyik méltán kimagasló eseménye lön. Ezt elismerték róla azok is, akik az előadó mélyreható fejtegetéseivel ellentétes álláspontra helyezkedtek, és pártállásra való különbség nélkül a leghizelgőbb epithetonokkal honorálják az összes fővárosi lapok. Á bizottságban gr. Bethlen András elnökölt, s köréje a közélet számos kitűnősége csoportosult. Ott voltak gr. Appo- nyi Albert, gr. Károlyi Sándor, gr. Zay Miklós, Hieronymi Károly, gr. Zselénszky Róbert, gr. Széchenyi Imre, Bartha Miklós, Sághy Gyula, Förster Aurél stb. a békésmegyeiek közül Beliczey István és ZlinBzky István. Dr. Fábry Sándor délután 4 órakor kezdte meg mintegy másfél órát igénybe vett előadását és eleitől kezdve végig teljesen lebilincselte az előkelő hallgatóság figyelmét, mely a hosszú felolvasás alatt egy pillanatig sem lankadt el. A felolvasás ismertetését most mellőzzük, ameny- nyiben a kérdésnek Békésvármegyére vonatkozó nagy fontosságánál fogva azt lapunkban egész terjedelmében közölni fogjuk. Az előadói javaslat merituma különben a következő volt: Mondja ki a kong- res8us, hogy: 1. szükségesnek tartja egy központi munkásközvetitő intézet szervezését, mely a munkáskeresletet és a munkakinálatot az egész ország területére nézve nyilvántartani és a lehető legol csóbb vasúti szállítás igénybevételével kiegyenlíteni legyen hivatott; 2. megteremtendők az alföldön az egyoldalú magtermelésről a belterjesebb gazdálkodásra való áttérésnek feltételei, melyek legelsője az Alföld csatornázása; 3. az alföldön a telepítést a járadék elv alapján kívánatosnak tartja; 4. az ingatlan nagybirtokok forgalmát korlátozó intézmények az alföldön jövendőre a legszűkebb határok közé tereitessenek. A javaslathoz szólották Tisza István, aki nagyon kicsinylőleg vélekedik az alföldi agrarszoczialismusról, s azzal szemben csak hatalmi, nevezetesen rendőri intézkedéseket proponált, továbbá Hieronymi Károly, Károlyi Sándor gróf, Zay Miklós gróf, Zselénszky Róbert gróf és Förster Aurél, mely felszólalásokra Fábry Sándor újra félóráig tartó sikerült zárbeszédben reflektált, melynek hatása alatt a javaslatot egész terjedelmében határozottá emelték.

Erkel Ferencz szobra Kallós Ede szobrász, Ígéretéhez képest, elkészítette s tegnap lehozta Gyulára Erkel Ferencz szobrának mintáját, mely a leendő szobrot alapzatostul együtt ötödrész nagyságban ábrázolja s a megyei kisteremben álványon helyeztetett el. Kész örömmel konstatáljuk, hogy a kon czepczió művészi ízlésre s szoliditásra vall, egyszerű keresetlen, de méltóságos és kifejező. Szívből gratulálunk a művésznek, annyival is inkább, mert anélkél, hogy tehetségében kételkedtünk volna, megváltjuk nem hittük, hogy a fenforgó körülmények között ilyen sikerült alkotáshoz lesz szerencsénk. Az országos képzőművészeti tanács, a melynek Kallós Ede a mintát már bemutatta, szintén elragadtatással nyilatkozik a sikerült konczepczióról, amint az a vármegye alispánjához intézett alábbi szép soraiból kitűnik. A szoborbizottság a művész jelenlétében tegnap délután tartott ülésében megkötötte Kallós Edével a szerződést, még most nyílt kérdésül hagyván a szobor felállitási helyét, a mit any- nyival is inkább tehetett, mert akár a gör. kel. templomtéren, akár a takarékpénztár, akár mint szintén kombináczióba jő : a belső piacztéren állíttatnék fel, az a szobor kivitelét nem befolyásolja. A szobormintának, mely — mint fennebb megjegyeztük — a vármegyeház kis termében van felállítva, már tegnap délután sok nézője volt és mindenki őszintén gratulál' hozzá a művésznek, ki egyébkint tegnap este visszautazott a fővárosba. Az országos képzőművészeti tanácsnak átirata a követszámitották Zarándvármegyónek az aradi szand- sáktól keletre a halmágyi járásig való részét is; de nem egészen, mert a borosjenei szandsákság azonnal megalakult Gyula elfoglaltatása után s a jenei szandsákbég egyúttal pankotai bégnek is irta magát. Ennek a szandsákságnak faluit a lippaival együtt sorolják föl. — 1574-ből azonban fönmaradt Halul bég defterének egy töredéke, mely Deszni (Dézna) és Bél vidékén 113 török hűbéres falut számlál elő, s igy a megye mai területén voltakép a jenei szandsákság birtokviszonyairól kapjuk az első megbízhatóbb adatokat. Ezek az adatok azonban annyiban mégis kétes értékűek, hogy magát Deszni várát 1566- ban Gyula megvételekor Szulejmán szultán meghagyta János-Zsigraond fejedelem birtokában, a fejedelem pedig ezt Bebek Györgynek ajándé- kozta. Deszni uradalmának — a várat kivéve — ez időtől fogva kétféle földesurai voltak. — Magyar részről Bebek György, majd özvegye, — török részről pedig a Halul, s utóbbi Moharem Cselebi bég lajstromában beirt vitézek. A magyar földesúr nem gátolhatta meg, hogy uradal mát adózás tekintetében a jenei szandsáksághoz ne számítsák, — a fejedelmek azonban erdélyi területnek tekintették azt.

Ennek a három szandsákságnak megalakulása után kezdődött Aradban a lelketlen pusztítás.

kező: [Nagyságos Fábry Sándor alispán úrnak Gyula. Kallós Ede szobrász úr a tanácshoz fordult azon kéréssel, hogy bírálja meg Erkel Ferencz szo- bor-emlékénak mintáját melyet Gyula számára készített, A tanács mai ülésében szemlélte meg e mintát s arányos felépítésében, az anyag stilszerű alkalmazásában, a művészileg igen gondos és nemeB kidolgozásban, valamint a nagyon jellemző hason latosságban oly elismerésre méltó szép műnek találta, hQgy egyhangú véleményét őszinte örömmel kívánta kifejezésre juttatni. Miről Nagyságodat van szeréncsém értesíteni abban a reményben, hogy a tanács elismerésében a jeles művész iránt, ki valóban lelkes odaadással teljesítette feladatát, Gynla hazafias közönsége is osztozni fog. Kelt Budapesten, a magyar országos képző művészeti tanácsnak 1895. évi május hó 20 án tartott üléséből. Pulszky Ferencz elnök.

Alapszabály jóváhagyás. A békésmegyei köz- művelődési egylet alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta.

Alapítvány emelése. Mikó Miklós nyugalmazott plébános nemesszívüségének és jótékonyságának ujabbi fényes tanujelét adta. Ugyanis a Wodianer árvaház-féle 4000 forintos alapítványát 6000 forintra emelte fel.

Dr. Deák Zsigmond gyulai járási tiszteletbeli orvos és kórházban benlakó orvost Nagy-Küköllő vármegye főispánja Segesvárra központi járási orvosnak nevezte ki.

Mező-Berényben dr. Vajda Miksa orvos telepedett meg, aki is oklevelét meghirdetés végett bejelentette a vármegye alispánjához.

A csabai patronatus kérdésében hozott elsőfokú alispáni határozat ellen, mely . tudvalevőleg Csabavárosát jelöli kegyurnak és ebből kifolyólag reáruházza a kegyúri jogokat és kötelezettségeket, dr. Schlauch Lőrincz nagyváradi biboros püspök felebbezést adott be a vármegye közigazgatási bizottságához. Felebbezése különben mindössze néhány sor és abban kulminál, hogy az elsőfokú határozat egyházi szempontból sérelmes és ezenkívül semminemű érdemleges indokot nem tartalmaz.

A hazai aszfalt ipar részvénytársaság a vármegyéhez ajánlatot küldött, melyben kijelölendő útszakaszon, aszfalt makadam kocsiút burkolat pró- bakészitésre ajánlkozik. De az ajánlati összeg — ha feltehetőleg aszfalt makadamot illetőleg nem is nagy — mégis olyan borsos, hogy Békésvármegye ilyen luxus útba semmi szín és körülmény között nem bocsátkozhatik.

Áthelyezés. Babó Andor vaáli aljárásbiró, ugyan ily minőségben a csabai kir. járásbírósághoz helyeztetett át.

Majális. A gyulai polg. fiúiskola növendékeinek f. hó 29-én, azaz szerdán, a város tulajdonát képező, úgynevezett „Kőröserdő“-ben, majálisuk lesz. A növendékek korán reggel tanáraik vezetése mellett gyalog mennek ki az erdőbe, s este ugyan úgy térnek vissza.

A belvárosi r. k. nagyiskola immár teljesen elkészült s a piacztérnek, de a városnak is egyik legcsinosabb épületévé vált, amiben nagy része van Ser Konrád építész jó Ízlésének. Kész volt ugyan — belsőleg — az épület az ősz végére is, de a termek tökéletesen kiszáradva nem lévén, használatba nem vétetett s az osztályok csakis e héten foglaltatnak el a beköltözést rég szomjazó muzsa- fiak által. Az épület földszinti részén 4 tágas tettem van a fiuk számára egyenkint 10-5 méter hosszúak és átlag 6 5 méter szélesek, az osztályok előtt betonnal burkolt tágas folyosó, udvarral, mint tornahely- lyel. Az emeletre az épület közepén nyílik külön feljárat, diszes lépcsőzettel. Itt van a leányok számára 4 tágas tanterem mintaszerű megvilágítással egyenkint 11 méter hosszal és 7—8 méter szélesek, a termek előtt van egy betonburkolatu üvegezett tágas folyosó; van ezenkívül egy kisebb terem, muzeum és tanítói könyvtár számára. A belső berendezés megfelelően átalakíttatott, uj tanszerek szereztetnek be, s minthogy az uj iskolába a tanulók is minden esetre megújult igyekezettel és szorgalommal fognak járni, méltán van okunk a szép uj iskola elkészültének szívből örülni. Az épület átvé telére ma jön össze az egyháztanács, s ez alkalomra Peizer Kálmán egyházmegyei mérnököt is várják.

Halál lórugástól. Gombkötő Ferencz jómódú 25 éves fiatal gazda, az állami méntelepnél segítségére akart lenni Csete János szomszédjának, mig az egyik lovát fedezés végett elszállított, addig annak másik lova mellett maradt, de midőn utóbbi ló felé közeledett, ez valamitől megijedhetvén, há- tulsó lábával felé rúgott és pedig olyan szerencsétlenül, hogy noha gyomra körül, ahol a rúgás érte. semmi folt nem volt észlelhető, az ifjú gazda, másfél napi súlyos szenvedés után vasárnap virradóra meghalt. A fiatal ember alig másfél éves nős volt és özvegyén kívül egy három hónapos kis árvát hagyott maga után. Temetése nagy részvét mellett volt hétfőn délután.

A harmadosztályú kereseti adó tárgyalását, mely — miután a három éves cziklus ez évben jár le — csak a múlt év folyamán újonnan keletkezett adóköteles objektumokra vonatkozik és pedig csupán a folyó évre szóló hatálylyal — tegnap kezdték meg Csabán, ahol is a kincstárt Ember Béla fogalmazó képviseli. Szarvason junius 5-én, Orosházán 12-én kezdődik a tárgyalás, mindkét helyen Zboray Béla számvizsgáló tárgyal, Gyulán és Békésen, ahol Blaur Gyula s. titkár az előadó, a tárgyalás határnapját még nem tűzték ki.

Kuszenda János állami állatorvost a földmive- lési miniszter Gyuláról Zomborra helyezte át. — Kuszenda kiváló érdemeket szerzett vármegyénkben az állategészségügy konsolidálása körűi és társadalmunknak is egyik kedvelt tagja volt, akinek körünkből való távozását őszintén sajnáljuk. Helyére Békésvármegyébe állami állatorvosnak Hufnägel Emil neveztetett ki.

Eljegyzés. Bolza Pál gróf szarvasi nagybirtokos, vármegyénk arisztokratiájának kiváló fiatal tagja eljegyezte Vigyázó Sándor cs. és kir. kamarás, pestmegyei nagybirtokos kedves leányát, Jozefint.

A Scherer-féle nőiskola növendékeit Neufeld Béla nagyváradi tánezmester tanította tánezra s az öt . hetes tanccziklust csütörtökön este a kaszinó termében tartott tánezpróba fejezte be, melyen a növendékek, szüleik és az érdeklődők előtt fényes tanúbizonyságát adták úgy tánezmesterük ügyessége s jó methodusa, valamint saját tanulékonyságuknak is. A próba éjfél utánig tartott, de a felnőttek vigalma — résztvevők hiányában — elmaradt.

Az arad-orosházi vasútból, melyre mint megírtuk, Szilágyi Gyula kunágotai földbirtokos kapott előmunkálati engedélyt, aligha lösz valami. Orosháza község képviselőtestülete az engedélyes által tőle kért 40,000 forintos segélyt, illetőleg ily ösz- szeg erejéig törzsrészvények vásárlását folyó hó 17-én tartott ülésében egyhangúlag megtagadta.

Zászlószentelési ünnepélye lesz pünkösd ünnepén Orosházán az ács- és kőmíves ifjak önképző egyletének. Zászlóanyául a törekvő egylet, tiszteletbeli elnöke, dr. Bartóky József megyei főjegyző kedves nejét, Székács Julia úrhőt kérte fel és volt szerencsés megnyerni. A zászlószentelési ünnepélyen, — mely minden tekintetben fényes sikerüeek ígérkezik, — a szomszéd városok hasonirányú egyletei küldöttségileg lesznek képviselve.

Hymen. Dr. Ghriszto Pál Szeghalmi községi és megyei tb. főorvos leányának Helénnek, Klausnitzér Miksa Szeghalom község első aljegyzője az ottani rom. kath templomban ma délután 5 órakor esküszik hűséget. — Fogadja az új pár a mi szerencse kivánatain kát is.

Esküvő Bubla István, a békésmegyei takarék- pénztár orosházi fiókjának ifjú segédkönyvvezetője, tegnap délután 6 órakor vezette oltárhoz a róm. kath. főtemplomban bájos aráját, Szénáay Ilonkát, Szénásy Gusztáv kedves leányát. Az ifjú párnak szívből kívánunk hosszantartó boldogságot.

Az aradi kereskedelmi és iparkamara, a kerületéhez tartozó Arad-, Békés-, Csanád- és Hunyad- vármegyének általános gazdasági, kereskedelmi, ipari s forgalmi viszonyairól 1894-ről szerkesztett évkönyvét lapunk szerkesztőségének megküldötte. Az évkönyv most is két főrészre oszlik, az első az általános gazdasági helyzetet vázolja, a másik értékes statisztikai adatokat nyújt - a közgazdaság sokféle ágairól. A vármegyénket érdeklő adatok főbbjeit az évkönyv nyomán ismertetni fogjuk.

Mérnök választás Szarvason. A folyó hó 18 án tartott tisztújító széken a mérnök választásánál a szavazatok eredménye egyenlő lóvén, sorshúzással Adler Ármin osztálymérnök választatott meg Szarvas város mérnök-számvevőjévé Ribárszky Pál ellenében,

A „Békésmegyeiek segitő egyesülete“, mely az e megyéből való fővárosiak társas együtt tartását s Békésmegyéből fölkerült tanuló és iparos ifjúságnak a fővárosban való támogatását tűzte ki czéljául, hétfőn alakult meg a fővárosban. Szlovák Pál pénzügyi titkár felszólalása után Thék Endre gyárost kérték Jöl az elnöklésre, a ki lelkes megnyitó beszédet mondott. Felolvasták Barabás Béla országos képviselő levelét, melyben örömének ad kifejezést az új egyesület alakulása fölött, melybe maga is belép. Az alapszabálytervet elfogadták s kimondták az egyesület megalakulását. Ezután a választások történtek meg. Elnök lett Thék Endre, alelnökök Szlovák Pál és Bandhauer Alajos, jegyzők Ament Nándor és Pódány János, pénztáros Adamy Mihály, ellenőr Szlovák Kálmán, könyvtáros Tanay József. Az ülés végén Thék Endre bejelentette, hogy az uj egyesületnek teljesen berendezett helyiséget bocsát rendelkezésére, a mit a tagok élénk éljenzéssel fogadtak. v

Uj tűzoltó testület. Városunkban, — mint értesülünk — új tűzoltó testület van alakulóban. Meghatározott számú és válogatott tagjai nem csak a törzskönyvben, de tényleg is akarnak és fognak szerepelni, mert a kezdeményezők úgy vannak meggyőződve, hogy tűzoltónak lenni nem elég az egyenruha, ahhoz szakszerű képzettség és tényleges működés is szükséges. Éppen ezen okból, mielőtt az alapszabályok megerősittetnének, négyhetes tanfolyamot fognak a tagok hallgatni és csak ennek megtörténte után fog a testület, a tulajdonát képezendő legújabb szerkezetű gépekkel, melyekre már ajánlat is tétetett, működéséhez fogni. Az alakulóban levő testületnek, — melynek működése csak a város jólfelfogott érdekében fog történni, — már előre is gratulálunk !

Kapós könyv. Mint értesülünk a Chriszto Miklós árvaszéki ülnök által szerkesztett „Községi Rendőr“ czimű szakkönyv, harmadik javított és bővített kiadása még ez óv folyamán meg fog jelenni.

A járványok krónikájából. A hét folyamán újabb járványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Gyomán és Dobozon, fültő mirigylob K.-La- dányban és Vésztőn, hólyagos himlő Csabán és Mező- Berényben, kökhwut Békésen, Csabán és Vésztőn, kanyaró Csorváson és Füzes-Gyarmaton, vörhenu Körös-Tárcsán.