Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
21-ik szánt Gyula, 1895. május 26-án XIV. (XXVII.) évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és .közgazdászaid iietilap. MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZDoToay Tára-OS. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, / Dobay János könyvárus / 3| üzlete, hova a hirdetések \ | és nyilt-téri közlemények , | ' i küldendők. 1, V __ i ( m H irdetések <i í| szabott áron fogadtatnak / '* i / el Gyulán, 1! a kiadó hivatalban. 1 Nyílt-tér sora 10 kr. ’! Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwär» Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdő-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sútö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1, Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. A vármegye közgyűlése. Rég idők óta nem volt vármegyei rendes közgyűlés, mely olyan kis érdeklődésre tarthatna igényt, mint a holnapi. A rendes tárgysorozat 93 s a póttárgysorozat 50 ügye között van ugyan elég fontos és nagyjelentőségű, de egyetlen egy sem szenzácziós, mely „hangulat® keltésre alkalmas volna. Az alispáni jelentés — mint mindenkor — bizonyára most is szépen kidolgozott munka, és noha ez a jelentés a közgyűlés nyitánya, a midőn a bizottság tagjai legnagyobb számban vannak együtt, alig hisszük, hogy ezúttal sok felszóllalásra alkalmat vagy oköt nyújtson, Kossuth Lajos arczképének a vármegyei székház tanácsterme számára való lefestetése olyan indítvány, melyet ha Veres József bizottsági tag megtőn, ez egyrészről hazafiúi kegyeletének becsületére válik, de másrészrő és főleg ama elbárithatlan kötelezettséget is rója reá, hogy annak kivitele felül is gondoskodjék; mert ezt az indítványt nem szabad semminemű eshetőségnek kitenni, illetőleg csak akkor illik vele fellépni, a midőn a kivitel biztosítékai is megszereztettek. A vármegyei árvaház létesítése tárgyában beadott indítványt, pár hóval ezelőtt közöltük; nem szólunk most tüzetesen hozzá, miután a közgyűlés sem fog az inditványnyal érdemlegesen foglalkozni, amennyiben indítványozók maguk sem kérnek most egyebet, mint hogy az árvaház eszméje tanulmányozás és javaslattétel czéljából bizottságnak adas- sék ki. A csorvási önálló puszták ügyében hozott belügyminiszteri rendelet inczidenséből kifolyólag, a vármegye, községei érdekében járna el, ha megragadná az alkalmat és feliratilag kérné annak a Békésvármegyében tarthatlan anakronismusnak megszüntetését, mely önálló s nem önálló puszták között fenforog, Az arad-békési náhié. *) Arad, Lippa, Temesvár és Gyula behódo- lása után a török azonnal megkezdte a várak megerősítését, palánkok építését, hogy hatalmát és uralkodását biztosíthassa a Körösök és a Maros közében, melyet azonnal a temesvári vilájet- hez csatolt. A mint Aradot 1552-ben elfoglalta, egy Szandsákság középpontjává tette s 1554—5-. ben falakkal vétette körül a prépostság templomát, sőt külön várat is építtetett védelmére, 1558-ban pedig Világos és Pankota kö2t, továbbá Erdőhegyen, Jánosházán és Gyula-Varsándon emeltetett egy-egy palánkot, valamennyit az aradi szandsákság területén. Az aradi szandsák- eág magában foglalta az akkori Aradmegyének a Marostól éjszakra s a Solymosi-völgytől nyugatra eső egész területét, Zarándmegyének nyugati síkságát Gyula vidékének kivételével, az egész Békésvármegyét és Csongrádvármegyé- nek legéjszakkeletibb részét. Összesen tehát mintegy 7500 Q km-nyi terület tartozott hozzá, mely a Hedsra 965. évében (1557/8.) három ná- hiéra, vagyis birói kerületre volt felosztva. Az aradi náhiéban volt 59 falu 719 házzal; a békési „ „ 61 „ 1407 „ a zarándi „ ______„ 67 „ 1087 „_______ Ös szesen 187 falu 3213 házzal. *) Mutatvány dr. Márki Sándor egyetemi tanár és akad. tag épen most megjelent nagy művéből, melynek czime; „Aradvármegye és Arad sz. kir. város története. Második rész.“ Arad. 1895. Legn. 8. r. 927 lap, 262 képpel. Az egész l»2 ára 8 frt Megrendelhető az aradi Kölcsey-egyesületnél. a midőn az úgynevezett önálló puszták — melyek nagyrésze közép sőt kisbirtokokká parczellázva — ép olyan mértékben igénybe veszi a község adminisztráczióját, mint a határ egyéb területei, s így absolute semmi értelme nincs, hogy utóbbiak rovására az „önálló®-knak mondott földterületek jövőben is aránytalan kedvezményben részesítessenek. Ez a kedvezmény ma már annyi viszálynak a magva, annyira tarthatatlan, hogy sürgősen meg kellene szüntetni, nem is várva egészen új községi törvényre (amelyből különben Isten tudja mikor lesz valami) hanem egyszerűen kérni kellene a községi törvény ily irányban való novellaris változtatását. A törvényhatósági átiratok közül So- mogyvármegyéé, a gazdasági helyzet javítására szolgáló törvényhozási s kormányi intézkedések ügyében kelt feliratának támogatása iránt, a gazdasági kongressus tárgyalásai s resolucziói után, elkésetten kerül Békés vármegye zöld asztala elé. A gazdasági kongressus elaboratumát, mint tudjuk, szintén megfogják küldeni a törvényhatóságoknak és részünkről oppurtunusabbnak vélnénk, ha a par excellence agrikultur Békésvármegye, a kongressus előterjesztése kapcsán nyilatkoznék a gazdasági helyzet javítására vonatkozó nézetei s álláspontja felül. „ ! Annál aktuálisabbnak tartjuk Nógrádvár- megye átiratát, mely az új lakóházakat a mai törvényben kiszabott 8 illetőleg 10 esztendőnél nagyobb időre terjedő ideiglenes adó- mentességi kedvezményben óhajtaná részesíteni. Nagyon ajánlatos volna ez többféle szempontból. Első sorban — remélhetőleg - némileg fellendítené az építkezési kedvet, mely különösen az alföldön évtizedek óta nem volt olyan lanyha, mint az idén, úgy hogy épitő munkásaink fele május hóban is kereset nélkül van, de üdvös volna közegészség! s egyéb szempontokból is, ha minél több új lakház épülne. Az állam — nemcsak a városok, hanem talán első sorban saját jól felfoA régi Aradvár megj-ének a Marostól délre fekvő része a lippai szandsáksághoz tartozottr Ebből részletesen csupán a régi Aradvármegyének délnyugati darabját ösmerjük, mely a török időkben a fellaki náhie nevét viselte s 22 faluban 579 háza volt. Lippa vidékének összeirását csak 1585-ből bírjuk. Mindenesetre több külön náhiét alkotott s katonai igazgatása épp úgy egyesítve volt a temesvárival, mint a hogy a XVII. században az erdélyi fejedelmek is egyesítették a lugosi és karánsebesi bánságot. Ebből is látszik, hogy a török sem a foglalás idejében, sem azután nem törődött a megyével, s hogy náhiéinak határai nem estek ösz- sze a vármegye határaival. A vármegyét azonban meg nem semmisítette. Ugyanabban az 1558. esztendőben, mikor Aradot először vették föl a defterbe, a törők adókönyvbe, az aradi náhie területének megfelelő éjszaknyugati Aradvár- megyében Békési András deák királyi exactor 28 falut irt össze s tőlük 1 írtjával 103 irtot csikart ki, a mint ő-maga is egész őszintén megjegyzi; 1560-ban ugyanonnan 45 falut és 189 ’/„ portát, 1564-ben pedig, a fellaki náhié területét is odaértve, 73 falut és 4io’/a portát sorolt föl Telegdy István királyi dicator. Tehát csak valamivel kevesebbet, mint a török adókönyv. Lehet különben, hogy Mohammed temesvári kádi és müfettis csak önkényesen javította ki a királyi kapuk számát, a mit helységenként sem nála, sem a királyi dicatoroknál nem lehet megállapítani, mert sok falunál és községnél kölcsönösen elhallgatják azt, Mohammed deftere az 1557. októ bérétől 1558, októberéig terjedő időkre vonatkozik; s 1559. január 29. már a nagyon érdekelt Verancsics egri püspök is tudta, hogy a törökök a földeket és falukat tímároknak osztják szét, és gott érdekében járna el, ha e tekintetben a legmesszebb menő kedvezményt nyújtaná. A közgyűlés vitáját valószínűleg a tárgy- sorozat 25-ik pontja, nevezetesen a vármegye főispánjának Bajcsy Gusztáv megyei állatorvosnak a vármegye székhelyére költözése ügyében kelt intézvónye fogja képezni. A kontrovers kérdést ismertettük, és most sem mondhatunk többet, mint hogy nézetünk szerint a törvény rendelkezése világos és ez esetben még oppurtunitási tekintetek is támogatják. A tárgysorozat többi pontja részint kisebb jelentőségű, részint és főleg olyan, melyeket lapunkban ismertettünk és elmondtuk róluk nézetünket, úgy hogy most tórszűke miatt sem bocsátkozhatunk azok különben is felesleges ismétlésébe. A törvényhatósági bizotlság tagjait különben tavaszi közgyűlésünk alkalmából részünkről is szívélyesen üdvözöljük ! Póüárgysorozat az 1895. évi május hó 27-én tartandó rendes közgyűlésre. 1. Pénzügyminiszteri rendelet Uj-Kigyós község részére kért állami kedvezmények ügyében. 2. Belügyminiszteri rendelet a korcsmái szabályrendelet módosítása tárgyában. 3. Alispáni előterjesztés a községi közlekedési utakról. 4. Alispáni jelentés a P.-Földvár-tót-komlósi közlekedési út ügyében. 5. Alispáni jelentés a szervezési szabályrendelet módosítása tárgyában. 6. Osváth Andor nyug. iktató kegydij iránti kérelme. 7. Erdélyi „Kárpát-Egylet® segély iránti kérelme. 8. Vékony József volt útkaparó segély iránti kérelme. 9. Fekete Mihály volt székházi kapus kegydij iránti kérelme. Bala-Szent-Miklóson, Szolnokon, Lippán és a Gyula mellett csinált kastélyokban „szaporítják a török őrségeket, hogy ezeket a tímárokat könnyebben elvehessék és megtarthassák. Elvehették, megtarthatták igen-könnyen, mert a király kezén levő Gyula vára egymagában nagyon is gyönge volt arra, hogy szembeszálljon olyan szervezett erővel. S ösmeretes, hogy 1559-ben, 1560-ban maga a gyulai őrség is a törökkel versenyezve pusztitgatta Zaránd- s Aradvármegye kénytelen-kelletlen behódolt helységeit, úgy, hogy a kettőben összesen 55 falut vert föl. A pusztulásnak valóban nemcsak a török volt az oka. Maga a müfettis bevallja ugyan, hogy 1558-ig. tehát a hódítás hatodik évéig az aradi náhié 4 falujából 23, Békés 3 falujából 21 és Zaránd 6 falujából 28, összesen tehát az aradi szandsák 13 falujából 72 ház népsége elfutott; bevallja azt is, hogy Tomasin (Tamászi) falu fellázadván, palánkjával együtt kényszerült újabban behódolni, ezzel szemben azonban az a fontos adat áll, hogy a török, mindjárt az első években, nemcsak rontott, hanem épített is. így pl. Aradon, a szandsákság székhelyén, hol a hódítás után csak 4 ház maradt épen, 6 új házat emeltek; Rárós falut 6 s Ebrenét 3 házzal, éppen ezekben a szomorú napokban telepítették meg. Az aradi szandsákság- ban adózó 3213 házból a hatéves török uralom idejében az aradi náhiéban 92, a békésiben 87 s a zarándiban 78, összesen tehát 257 új ház épült, a mi teljes 8°/0-nak felel meg. Kákát, Seprős, Haraklyán (Csaraklanda), Bilényös (Betlenösi), Bodony, Sáros, Várszeg, ősi (Usti) zarándi falvakat hódításának ebben az első idejében is újra telepítette a török, a nagyobb városokat pedig a maktu (általány) lefizetése fejében niár ekkor 10. Csaba község kérelme a doboz-csaba apá- czai h. é. vasút ügyében kelt határozatának jóváhagyása iránt. 11. K.-Tarcsa község kérelme ártézi kút készítésére vonatkozó pótszerzödésnek jóváhagyása iránt. 12. Ötvenhárom várm. segéd- és kezelő személyzetének kérelme a képviselőházhoz intézett kérvényük támogatása iránt. 13. Gyula-Vári község módosított szervezési és fizetési szabályrendelete. 14. Békés község kérelme 10,000 frt kölcsön felvételére vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt. 15. Gyula város módosított vendéglői szabályrendelete. 16. A k.-ladányi birtokosság határozata a nyomásos gazdálkodás fenntartása tárgyában. 17. F.-Gyarmat község határozata községháza építése tárgyában. 18. Szarvas község kérelme 106,000 frt községi kölcsön felvételére vonatkozó határozatának jóváhagyása iránt. 19. P.-8z.-Tornya község kérelme özv. Madarász Janosneval kötött adás-vételi szerződésének jóváhagyása iránt. 20. Öcsöd község határozata a végrehajtók fizetése ügyében. 2L Szabadságidő engedelyezóse iránt benyújtott kérvények. 22. Nagy-Szénás és Csizmadia István közötti adás-vételi szerződés. 23. N.-Szénás község kérelme Daubner Edével kötött csereszerződésének jóváhagyása iránt. 24 N.-Szénás és gróf Károlyi Gyula örökösei között létrejött haszonbéri szerződés. 25. N.-Szénás község határozata irnoki állás szervezése iránt. 26. Tót-Komlós község határozata a puszta- bánhegyesi ingatlan eladása ügyében. 27. Békés község határozata 1800 frt kölcsön- vétel ügyében. 28. Alispáni jelentés a vármegyei házi tartalék alap ügyében. is békében hagyta. így pl. Simándot és Békést. Ebben a telepítésben azonban, mig Gyula állott maguk a gyulai várkapitányok is résztvettek. Pl. a zarándi Ölyved lakosai, kik 1558-ban szétfutottak, pusztán maradt falvukat 1561. újra megszállották, miért is a dicalis adó fizetésétől fölmentette őket a ^kapitány. Jellemzi azonban a viszonyokat, hogy az 1560-ban még a falvak közt említett Érint és Keszi 1564 ben már pusztán állott s megromlott és nagyot hanyatlott Kasza Ötvenablakú, Gyarak, Deszki, Bike, Mikelaka, Kurta-Fejéregyháza, Kis-Kér, Szárcsaháza, Ho- dosd, Hodos, Zábrány, Mácsalaka és Budincz. Főpereg, Páni és Velika-S/.őllős a törökök deftere szerént is elpusztúlt. 1564-ben Zarándnak még 1734, Békésnek 1623, Csanádnak 1674 */a. Kö- zép-Szolnoknak 699, Csongrádnak 4g6 s Aradnak 4io '/a portáját irta össze Telegdy István kir. dicator. A következő esztendőkben már azt kellett jelentenie, hogy Zarándban 123, Békésben 138, s Aradban 52 helységből nem hajthatta be az adót. Ez egymaga is eléggé bizonyítja, hogy azok a palánkok, melyeket az utóbbi időkben emeltek a törökök, valóban megfeleltek föladatuknak s hogy a vármegye működését igazán megakasztották. A következő 1566. esztendőben azután elesett Gyula vára. Vidéke, mely idáig délnyugati irányban félszigetszerüen mélyedt az aradi szandsákság területébe, épp úgy a hódoltságba olvadt, mint (Csúcs, Halmágy és Nagybánya tájékát kivéve) Zaránd vármegyének sok más része. Igaz, hogy pl. Csúcs palánkja, melynek tiszttartója Csúcsy Miklós volt, mindjárt kezdetben megkeserítette a jenei törökök életét. Példáúl még János-Zsigmond idejében történt, hogy Húszon jenei spáhit, ki Közönd (Kiszindia) vidékén
