Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-05 / 18. szám

Május elseje hűvös időjárással köszöntött be, de ami nagyobb baj, azóta állandóan erős északi légáramlatunk van, amely egyrészről akadályozza a várva várt meleg esőt, másrészről teljesen kiszárítja a föld felületét, mely olyan repedezett, mintha hónapok óta nem látott volna nedvességet. A vetések fejlődése nagyon visszamaradt, a tavasziak egy része ma sem kelt ki, az őszi vetések is sínlődnek. Ugyan kedvezőnek kell az időnek alakulnia, hogy az eddigi mulasztások helyre pótolhatók legyenek.

A vármegye házi ipari bizottsága kedden délután dr. Fábry Sándor alispán eluöklete alatt ülést tartott, amelynek tárgya a kereskedelmi miniszternek lapunkban jelzett ama leirata volt, amelyben 1000 forintot ajánlott fel a házi iparfejlesztés propagálására. Felügyelőnek dr. Zsilinszky Endre kéretett fel, ki hosszas vonakodás után végül erkölcsi kötelességének ismerte egy esztendőre megbízatását elfogadni, annyival is inkább, mert az akczió módozatát ő kezdeményezte s annak végrehajtására is ő a legilletékesebb. Dr. Zsilinszky Endre személyes tapasztalatot fog szerezni, hogy a vármegye egyes községeiben milyen házi-ipar termékek készülnek, miként lehetne azoknak piaczot teremteni, általában mint lehetne a házi-ipar különféle ágait fejleszteni?

A vármegye népnevelési bizottsága ez évben először jut ama helyzetbe, hogy a magyar nyelv sikeres tanitása körül buzgólkodó tanítók részére jutalmakat ítélhet. A tanítók közül nyolczan pályáztak jutalomért, a főszolgabirák is ajánlottak hetet és a bizottság, az alispán elnöklete alatt kedden délelőtt tartott ülésében elhatározta, hogy valamennyit pályázatra bocsátja, de mielőtt a jutalmakat odaítélné, a bizottság személyesen fog a tanítás sikere felül meggyőződést szerezni.

Házasság. Jákó Imre volt m. kir. honvédfőhadnagy, lugosi kir. törvényszéki aljegyző folyó hó 1-én vezette oltárhoz kedves és bájos menyasszonyát Jeszenszky Idát. A szerelem kötötte frigyhez legjobb 8zerenC8ekivánatunkat fűzzük.

Tudomásul. Az első gyulai takarék és hitel- szövetkezetben a befizetések ma és minden vasárnap délután 2—5 óláig folynak az üzleti helyiségben a a városháza során özv. Reisnérné-fc\e házban. Ugyan ott lehet az üzleti órák alatt még mindig jegyezni részjegyeket. Egy részjegy ára 10 kr. s alapitásidij minden részjegy után 5 kr. Tekintettel továbbá arra, hogy naponkint nagyobb az érdeklődés és rokon- szenv ez intézet iránt úgy, hogy alig három hét alatt kétezer részjegy megszaporodott kétezerhét- százra s tekintettel arra, hogy intézetünk a szorgalom, becsületes munka gyümölcsének megtakarítására szolgál, tehát a népben a takarékosság érzetét fejleszti; elhatároztuk, hogy az üzlet helyiségben tagul beiratkozni nemcsak-vasárnap délután 2—5 óráig, hanem minden csütörtökön d. u. 5—6 óráig is lehet. Felkérjük tehát azokat, kik a hét folyamán újabb részjegyeseknek jelentkeztek, hogy részjegyeik átvétele végett vagy vasárnap délután 2—5 óráig, vagy csütörtökön 5—6 óráig jelentkezzenek. Meg jegyezzük, hogy a csütörtöki órák. csak május havában tartatnak fenn s hogy a heti befizetések úgy most májushóban, mint mindig csak vasárnap 2—5 óráig eszközö'helők. Tudomására hozva még azt a t. részjegyeseknek, hogy a múlt igazgatósági ülésen állandó pénztárnokul Ritsek János városi pénztárnok választatott meg, s hogy mindazon részjegye sek, kik a heti befizetést nem pontosan teljesitik már a jövő héten az alapszabályszerü bírságolásban részesülnek. Gyulán, 1895. május hó 4. Tisztelettel: Popovicß Jusztin, elnök-igazgató. Dr. Frankó László, üzlet-igazgató.

A gyulai 5-ik temetkezési társulat ma délután 2 órakor tartja meg alakuló közgyűlését a belvárosi ev. ref. leányiskola helyiségeiben Bene Ferencz tanító lakásán, a melyre az érdekeltek ez utón is meghivatnak.

Az első gyulai fiú és leány kiházasitó és temetkező társulat az alant kitüntetett módozat mellett folyó hó 5-én, azaz ma délután 4 órakor tartja alakuló közgyűlését a városháza nagy termében, melyre az érdekeltek ezennel tisztelettel meghivatnak. A társulati tagok az első évben fizetnek 5 krt minden alkalommal, ha társulati tag nősül, illetve férjhez megy, vagy esetleg meghal; a 2. évben 8 krt, a 8. évben 10 krt és a 4. évtől 12 krt. Ezen befizetendő dijak után a társulat a következő összeget biztosítja a tagoknak: az 1. évben 40 frtot, a

2. évben 60 frtot, a 3. évben 80 frtot és a 4 évtől 100 frtot. A társulatba felvételt eszközölnek a nagy- magyaivároson: Mátray János tanító, a németváro son: Sal Sebestyén, az újvároson: Murvay András, a nagy-oláhvároson: Argyelán Dávid és a tanyaiaknál: Szőke Mátyás. Gyulán, 1895. május hó 3-án Sál Sebestyén ideigl. elnök, Mátray János ideigl. jegyző.

A szerűm. Dr. Tordai Ferencz, ki mint megírtuk, több héten át Békésmegyében időzött, már- czius 24-től április 24 ig 62 difteritiszes beteget gyógyított, s a szérummal 560-at oltott be. A 62 beteg közül meghalt 7, mig az 560 védoltottak közül egy sem. Az 560 beoltott gyermek közül 494 dobozi volt. Érdekes azt is tudni, hogy a beoltott gyermekek közül 66 naponkint érintkezett a difteritiszes gyermekekkel, még sem esett egy sem dif- teritiszbe.

Halálozások- A kir. törvényszéknek két évtizeden át becsülettel és szorgalommal működött hivatalnoka Kulcsár Sándor iktató április 30-ikán délben, hosszas súlyos betegség után 64 éves korában meghalt. Yégtisztosségén a törvényszék bírói kara s kezelő személyzete, mely egyaránt szerette s becsülte a boldogult derék embert, testületileg vett részt, ravatala fölött Dombi Lajos mondott megható gyászbeszédet. — A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: özv. Kulcsár Sándorné született Ivánkay Terézia a saját, valamint leánya Mezey Mária, úgy unokája Hugyecz Mariska, továbbá az elhunyt testvére Kulcsár József és neje Herbst Karolin, számos rokonok és jóbarátok nevében fájdalommal megtört szívvel tudatja a legjobb férj, szerető atya, nagyatya, testvér sógor és jóbarát Kulcsár Sándor gyulai kir. törvényszéki iktatónak folyó hó 30-án d. u. Ili órakor életének 64-ik boldog házasságának 28-ik évében, hosszas és síi lyos szenvedés után történt gyászos elliuDytát. A megboldogult földi hamvai május hó 2 án d. u. 4 órakor fognak a halottas házból az ev. ref. egyház szertartása szerint a helybeli ev. ref. sirkertbe örök nyugalomra elhelyeztetni. Áldás és béke poraira! — Szvetics Viktor kéményseprő iparos, folyó hó 2-ikán. szintén hosszas szenvedés után halt meg. Halálát özvegyén Novottny Idán kívül kiterjedt rokonság fájlalja. Temetése pénteken délután volt részvét mellett. Béke hamvaira 1

Gy.-Váriban hétfőn volt a most szervezett másodjegyzői választás. A képviselő testület Kövér László főszolgabíró elnöklete alatt tartott közgyűlésében a pályázók illetőleg jelöltek közül Hoffmann Ferencz 6 s Popovics J. 2 szavazatával szemben 23 szavazattal Baji Gábor szeghalmi járási írnokot választotta meg másodjegyzőnek.

Félelmében a kútba ugrott. Mészáros Mária k.-ladányi 13 éves leány, mint pesztonka szolgált Csabán a vasut-ulczán. A kis leány gazdájától ellopott egy frtot s midőn azt nála megtalálták, kifutott az udvarra és bevetette magát a kútba A kis leányt gyorsan kimentették s igy szerencséjére egy kis hidegfürdőn kivül nagyobb baja nem esett.

A járványok krónikájából. E hét folyamán a járványos betegségek közül kanyaró lépett fel Szarvason és Szeghalmon, roncsoló toroklob Öcsödön, vérhas Szent-Andráson és Öcsödön, vörheny Gyulán és torokgyík Csabán.

Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint a hét folyamán a sertésorbáncz megszűnt Gyula-Váriban, ellenben fellépett Vésztőn és Orosházán.

Elveszett egy darab értékes arany nyaktű, a megtaláló jelentkezzék a városi rendőrknpitányi hi vatalban, hol illő jutalomban fog részesülni.

Foulard-selymet 60 krtól 3 írt 35 krig mé- terenkint — japáni, chiuai, s. a. t. legújabb mintázattal és színekben, u. m. fekete-, fehér- éB színes Henneberg selymet 35 krtól 14 frt 65 kr méteri-nkint sima, csíkos, koczkázott, mintázottakat damasztot s a. t. (mintegy 240 különböző minőségben és 2000 szín és mintázattal s. a. t. postabér és vámmentesen a házhoz szállítva és mintákat küld postafordultával: Henneberg G> (cs. k. udvari szállító) selyemgyára Zürichben. — Svájczba czim- zett levelekre 10 kros, és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven írt megrendelések pontosan elintéztetnek. 14 6—16

A nagyváradi Félix fürdő, mely megyénk közönsége által régi időktől fogva látogattatok, mai számunkban közlött évad megnyitó hirdetésére felhívjuk olvasóink szives figyelmét.

Színészet. Szalkay Lajos 28 tágu színtársulata eddigelé két darabot adott elő. Elsőnek bemutatóul Kövessy „Goldstein Számi*-ját, csütörtökön pedig a „Charlie Ménjét.* Mindkettő eléggé jól megválasztott bohózat s a társaság értékét körülbelül már mégis- mertette velünk. Szalkay társulatának idejövetele, nem kecsegtetett valami nagy reményekkel. A publikum Halmait várta és a legutóbb itt volt Tiszai társulatának benyomása alatt állván, nem igen mu tatott nagy érdeklődést a színtársulat iránt. Az első előadáson volt ugyan publikum szép számmal, de az intelligentia túlnyomó része távolmaradt, s egy pár család kivételével csaknem kizárólag a tisztikar által volt képviselve. Ami magát a társulatot illeti, az nem érdemli az ily fokú közönyt, amennyiben az első előadás összbenyomása, mint egy törekvő közepes színvonalon álló kis társulatot tünteti föl. Kiváló oröi vagy tehetségei ugyan nincsenek, de máskülönben eléggé megfelelnek a hozzájuk fűződhető kivánalmaknak. Goldstein Számi (Szalkay) úgy nézett ki, mintha egyenesen Munkácsról szalasztották volna, de sympatikus bobók ás zsidó gyerek volt. A publikumot elmés mondásaival és ügyes játékával folyton derültségben tartotta, a 2-ik felvonás végén 4-szer ujráztatták meg couplettjét. Nem sokkal marad mögötte a társulat többi tagja sem A Virág Toncsi (Szalkainé)-val énekelt duettek is megfelelő precizitással voltak előadva, bár utóbbi hangja fátyolozott, vagy talán csak akkor nem látszott kellőleg disponáltnak. Liptay (Gólya) jól ala kitotta a nevetséges férjet, Kádár Teréz (Aitner Ilka) régi jó színésznő, aki teljesen otthonosan mozog a színpadon s megtudja a hangot találni hallgatói szivéhez. Fekete Pál (Tavaszi) szerepében, nem eléggé szemtelen. Szalay Kornél (Rátkay) kissé merev volt kedves partnerével, Nellivel (Tábori Frida) szemben, de általában Eulaliát (Tarján E) is beleértve, nem volt semmi mi az öszbangot zavarta volna, az Ágh Aladár erős gestusain kivül; a többiek mind betöltötték szerepüket, és eléggé élvezetes estét nyújtottak. Csütörtökön nem is fél ház előtt ment a |Charlie nénje.“ A darab' maga egy körmönfont bolondság. A publikum nagy része alig bírt kibontakozni a kaczagásból, Szalkay (Frank

Babberley) kitűnő groteszk nagynéni volt s udvarlóit kaczagtató bájjal kezdte. Pénzes (Szer Fran- szisz) és Lipthay (Szpittig), előbbi kissé feszélyzet- ten, szintén sikerültet mutattak. Fekete Pál (Dsákk) otthonosan, természetesen játszott, Rátkay (Charlie) játékának még fejlődésre van szüksége;-Tábori Frida (Kitty) Aitner Ilka (Annte) szeri tetreméltót mutattak, Tarján Erzsébet sympathicus nagynéni volt. Berzsenyi (Ella) eleven és játéka élvezhető. A díszletek, ruhatár szegényesek, az Orchester csak 4 tagból áll és zenekarnak nem zenekar, sem quartett- nek nem' quartett, de nem sérti az ember fülét, bár bajosan fogja operette,-nél megál Jani a helyét. Tegnap este ugyancsak Kövesynek „Primadonná*-ja, mára pedig újólag Goldstein Számi van kitűzve, állítólagos közkívánatra. Egy kissé sok ugyan a nyári szinköri darabokból, de — méltányolva a méltány- landókat — ezúttal még nem kifogásoljuk a reper- toírt, hanem az ellen határozottan fel kell szóllal- nunk, hogy az előadások 8 órakor kezdődjenek, mert akkor csak 11 óra tájban szabadulhat a közönség a színházból. Tiszay tavaly júniusban volt Gyulán, amikor már hosszabbak a napok, mint május elején és mégis fél 8 órakor kezdte az előadásokat, még pedig pontban fél 8 órakor, percznyi késés nélkül. A direktorral szemben egyelőre semmi egyéb igényünk, mint hogy az előadásokat pont fél 8 órakor kezdesse meg.

2£Z özgazdaság1.

A békésmegyei gazdasági egylet Belkzey István elnöklete alatt vasárnap délelőtt tartott igazgató választmányi ülésébe elhatározta, hogy pün- köst másodnapján a szokásos lóversenyt ez évben is megtartja. A futamok ugyanannyik és olyanok lesznek, mint a múlt években voltak. Elhaiározta továbbá, hogy szeptemberben Csabán állat és termény- kiállítást rendez, és pedig olyképen, hogy az itt kitüntetést nyert állatokat a vármegyei kiállítási alap költségén a jövő évi országos kiállításra fogja felküldeni. A kiállítás végrehajtó bizottsága a legközelebbi választmányi ülésen fog megalakittatni. Ez évben az egylet gr. Károlyi István mágocsi uradalmát fogja megszemlélni, egyúttal bizottságot küld Csorvásra a Wenckhéim uradalomban termelt 300 holdnyi czirok aratásnak megszemlélésére. A gyümölcstermelésnek szélesb körökben való megked- veltetése czéljából a választmány Vidovszky Károly indítványára egy árucsarnok felállítását — ezúttal természetesen csak elvben — elfogadta. Az alispán felhívására az egylet elkészítette a községi takarékmagtárak szabályrendelet: javaslatát, de azt azzal küldi be a vármegyéhez, hogy a magtárnak kötelező létesítését nem tartja szükségesnek. A földmi velésügyi miniszter ez idén is fog anyakanczákat szopóscsikókkal díjazni, illetőleg eme czélra ismét fog megfelelő összeget utalványozni. Szeghalom községe 100 írttal az egylet alapítói közé lépett. Zlinszky István titkár kérelmére, hogy a felszaporodott titkári teendőknek megfelelhessen, a választmány a közgyűlésnek 3ü0 forint évi fizetéssel javadalmazandó pénztárosi állás szervezésére fog javaslatot tenni. Ezzel a választmányi ülés befejeztetett.

A békésmegyei gazdasági egylet t. tagjaihoz! Felliivás "biztositásraJd szolgálatot vélünk tenni egyletünk tisztelt tagjainak akkor, midőn a tavaszi idény beálltával a tűz és jégkárok elleni biztosítás üdvös voltára figyelmeztetjük. ‘ A tavaszi szelek a — különösen alföldünkön — leggyakrabban tapasztalható tartós szárazság, s az ezzel járó viharok alkalmával egész községek lettek már a lángok martalékaivá éB sok száz addig jólétben élő család nemcsak hajléktalanná, de egyszersmind egész életére is szerencsétlenné. Másrészről a korai jégverések is sok gazdának tették már semmivé egész évi fáradozásainak gyümölcsét; | múlt években volt alkalmunk szomorúan tapasztalni, hogy május és augusztus hónapokban a nagyterjedelmü jégviharok vármegyénk több községében annyira elverték a vetéseket, szőlőt és gyümölcsöt, hogy azok, kik a biztosítás áldó sós voltáról mind addig meggyőződve nem voltak, s javaikat rosszul alkalmazott takarékosságból nem biztosították, felette nagy és több éven át helyre nem pótolható károkat szenvedtek.

Figyelembe véve tehát a fentebbieket nem mulaszthatjuk el' ez alkalommal is felemelni bűz ditó szavunkat, óva intvén és kérvén t. gazdatársainkat, hogy ne bizzák a maguk és családjuk sorsát, jólétét a véletlenre; ismét óvjuk és intjük, hogy rossz helyen alkalmazzák a különben szükséges és dicsérotes takarékosságot akkor, midőn az isteni gondviselésbe helyezett bizalommal megtakarítani vélik azt | néhány forintot, melylyel sokan egész vagyonukat, még többen saját és családjuk egész évi kenyerét, megélhetését, sőt jólétét biztosíthat ják; mert bár szép vonás népünk lelkében az az Istenben helyezett bizalom, dicsérendő az a vallásos hit, ámde nem szabad felednünk, hogy az Isten azért adott az embernek, mint a tökélyt legjobban megközelítő teremtményének észt és szabad akaratot, hogy azokat józanul használja és saját, valamint embertársai javára értékesítse, s épp azért igen helyes a magyarnak az a mondása: „Segíts magadon és az Isten is megsegít!“

A békésmegyei gazdasági egylet igazgatósága, midőn most ismét felemeli óva intő szavát, kérve

a t. gazdaközönséget, hogy ne bízza sorsát, jólétét, nyugalmát a véletlenre, annál kevésbbé, mert a gazdasági egylettel szerződési viszonyban levő: „Első Magyar Általános Biztosító-Társaság,“ az eddigieknél még több előnyt hajlandó az egylet t. tagjainak nyújtani, a jégbiztosítást illetőleg legjobban ajánlhatjuk az ugyanezen társaság által életbeléptetett „Magyar gazdák jégbiztositási szövetkezetét,“ melynek feltételei igen előnyösek a gazdára nézve.

Különösen figyelmeztetjük t. gazdatársainkat, hogy az országban megindult általános mozgalom alkalmából a velünk szerződési viszonyban álló, s legjobb hirnév és bizalomnak örvendő „Első Magyar Általános Biztosító-Társaság“ a gazdaközönség érdekeit szemelőtt tartva, utasította ügynökeit, hogy az előforduló nagyobb biztosításoknál a legkedvezőbb díjtételeket alkalmazzák úgy, hogy az idegen intézetek részéről kifejtendő verseny teljesen legyö- zettessék.

Ha tekintetbe vesszük tehát, hogy az „Első Magyar Általános Biztosító-Társaság“ egyenlő dijaknál a 6 éves épület biztosításoknál az első, és a 12 éveseknél az első és utolsó évben ingyen biztosit mely kedvezmény egyetlen más intézet által sem nyujtatik; tekintve tehát a kedvezményt, melyben a gazd. egylet tagjai részesülnek s tekintve, hogy gazd. egyletünk tagjainak biztosításai után a gazd. egylet évenként tekintélyes jutalékot élvez, mely megyénk gazdasági érdekeinek fejlesztésére fordit- tatik; de tekintve végre, hogy az „Első Magyar Általános Biztosító-Társaság " kár esetén teljes gyorsaság és méltányossággal jár el, (ami talán nem minden intézet részéről mondható el,) csak is kötelességünket teljesítjük, midőn úgy egyletünk, mint egyletünk t. tagjainak jól felfogott érdekében is, nemcsak a biztosítást általában, de azt is teljes meggyőződésünkből ajánljuk, hogy biztosításaiknál az „Első Magyar Általános Biztosító Társaság“ szolgálatát vegyék igénybe.

Felhívjuk végre egyletünk tisztelt tagjait saját érdekükben arra is, hogy teendő biztosításaiknál ne mulaszszák cl a társaság ügynökeit figyelmeztetni azon körülményre, hogy a gazdasági egyletnek tagjai, mert mint ilyenek, jelentékeny árengedményben részesülnek.

Csaba, 1895. ápril hó 20

Zlinszky István, Beliczey István,

egyl. titkár. agyi* elnök.

Gazdasági egyesületek ezredéves kiállítása.

A kollektiv kiállítást rendező gazdasági egyesületek múlt hét folyamán Budapesten a Köztelken közös értekezletet tartottak, s ez alkalommal a képviselt gazdasági egyesületek a legnagyobb lelkesedéssel járultak hozzá az impozánsnak Ígérkező csoportos kiállítás tervezetének megvnlósitásához. A kiállításban való részvételét eddig 52 gazdasági egyesület jelentette be, tehát a kiállításon a gazdatársadalom tevékenységének képviselet jut Magyar- ország minden részéből. A kiállításnak több, a laikus közönségre nézve is igen érdekes pontja lesz. Ilyenek: a szarvasmarha és ló modellek, melyeket kitűnő állat szobrászunk, Vastagh fog készíteni, % kicsinyítéssel, színezve. Továbbá egyes vidékek gazdasági életére jellemző gazd. objektumoknak domborzati képekben s modellekben való bemutatása, így p. o. Szolnok-Doboka és a Nógrád m. gazd. egyletek szőlő és minta telepüket, kertjüket stb. modellekben állítják ki, utóbbi ezenkívül egy pa- lócz házat, — a debreczeni gazd. egyesület a Hortobágy képét mutatja be, gémes kutakkal, szárnyék- kel § vasalóval stb. Ép ily érdekes lesz Magyarország különböző vidékein használt gazd. kézi eszközök gyűjteménye, fényképfelvételekkel együtt, melyek illusztrálják az eszközök használatát, továbbá a főbb miveleti növények s talaj nemek gyűjteménye stb.

Ez a kiállításnak általános része, — a másik része, melyben a gazd. egyesületek működésének eredményei jutnak kifejezésre, térképekből, grafikus táblázatokból 1 művekből fog állani, melyekben a gazd. egyesületek történetük s tevékenységük, ezzel együtt gazdasági életünk társadalmi fejlődésének tanuságos és maradandó emlékeit fektetik le.

A kiállítás tárgyainak előkészítését a gazd. egyletek megállapított terv szerint az ország minden részében megkezdték.

6966. ikt.—1895. BéiésTánnegye alispánjától. Pályázati hirdetmény.

A Békósvármegye árvaszékéuél rendszeresítve levő, 360 frt évi segélypénzzel és 60 frt lakpénzzel javadalmazott közigazgatási gyakornoki állás üresedésbe jővén, felhívom mindazokat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy az 1883. évi I. t.-cz.ben előirt képe- sitésüket s netáni eddigi alkalmaztatásukat igazoló bizonyítványokkal, valamint erkölcsi bizonyítvánnyal felszerelt kérvényüket mél- tóságos vize ki Tallián Béla főispán úrhoz czimezve, hozzám f. évi május hó végéig nyújtsák be.

Gyulán, 1895. ápril hó 25.

Dr. Fábry Sándor,

101 1—2 alispán.