Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-21 / 16. szám

Nem lesz alapítvány. Ezt ugyan a vármegye közgyűlése illetékes kimondani, de nem kell hozzá prófétai jóstehetség, hogy ilyen szellemben antici- páljuk a hozandó határozatot. A vármegye ugyanis Gyula várának a török hódoltság alúl való felsza­badulásának kétszázados emléknapját a Ludovika akadémián alapítvány tételével óhajtotta megörö­kíteni s az alapítvány feltételeire nézve kérdést tőn a honvédelmi miniszterhez, ki leiratában ki­jelenti, hogy egy alapítvány kreálása kerekszám­ban tizenötezer forintba kerül, joga lévén ez eset­ben a vármegyének az alapitott helyre bárkit je­lölni. Miután pedig ily nagy összeg fölött a vár­megye megfelelő alappal nem rendelkezik, az ala­pítvány jóakaratú szándék marad. A házi ipar subventiója. A vármegye házi ipari bizottsága — mint annak idejében megírtuk — a házi ipar fejlesztésére nézve ama megállapodásra jutott, hogy egy arra termett egyént alkalmaz, aki a vármegye minden községében, ahol a házi ipar csirájában megvan, közvetlen érintkezésbe lépjen azokkal, akik azt űzik és annak fejlesztésén buz- gólkodjék. Egy ily alkalmas egyén honorálását le­hetővé teendő, subventióért folyamodott a keres­kedelmi miniszterhez, ki is a vármegyéhez intézett leiratában hajlandónak nyilatkozik ily czélból egy esztendei tartamra ezer forintot a házi ipar fejlesz­tésére kiküldött bizottság rendelkezésére bocsátani. A bizottság, a miniszter leirata folytán szükségessé vált akczió okából ülést fog tartani s határozatát realisálandja. Nem kell mondanunk, mennyire fon­tos, sőt az egész akczióra nézve mennyire döntő körülmény, ha váljon lesz-e alkalmas és ha igen: arra magát elhatározó ügybuzgó férfiú, aki a bi­zottság tagadhatlanul helyes konczepcziójának gya­korlati keresztülvitelére vállalkozik. Mert ami ed­dig a házi ipar fejlesztésére nézve történt és anyagi áldozat hozatott, annak — őszintén Írva—igen igen kevés, mondhatni semmi eredménye. Hol lakjék a vármegye állatorvosa? A köz­törvényhatóságokról szóló törvény értelmében, mint minden nem járási tisztviselőnek, természetesen a vármegye székhelyén kell laknia. Békésvármegye állatorvosa, Bajcsy Gusztávnak pedig a törvény hozatalát megelőző választásakor a vármegye meg­engedte, hogy Csabán lakjék és az akkori belügy­miniszter ehhez kivételesen hozzájárult. De ezen kivételes engedély csakis választási mandátuma le jártáig, vagyis a legutóbbi tisztujitásig tarthatott és megszűnt abban a pillanatban, amikor az állat­orvost törvény értelmében a főispán nevezte ki. A főispán a vármegyéhez küldött intézvényében utal­ván a törvény világos rendelkezésével ellentétben álló abususra, a vármegye állatorvosát a székhelyen leendő lakásra kötelezi. A főispáni intézvény a vár­megye tavaszi közgyűlése elé fog terjesztetni. Az ebtartási szabályrendeletnek a vármegye legutóbbi közgyűlésén történt oly irányú módosítá­sát, hogy ezután minden eb után fizettessék adó, Csaba község képviselőtestülete sérelmesnek tart­ván, az ellen felebbezést adott be a vármegyéhez, A képviselőtestület a régi szabályrendelet fenntar­tását óhajtja, nevezetesen hogy a városban egy, a tanyákon pedig két házőrző kutya adómentesen legyen továbbra is tartható. A csabai reménybeli negyedik patikára újabb reflektáns Barabás Dénes okleveles gyógyszerész is, akinek kérvényét a belügyminiszter további tárgya­lás végett leküldte a vármegyéhez. Az első gyulai takarék- és hitelszövetkezet (piczulásbank) befizetési könyvecskéinek a beirat­kozott tagok között való szétosztását az igazgató­ság megkezdette. Alapítási dij fejében 50 krt, és heti fizetésül minden részjegyért 10 krt szednek, mely kötelezettségnek a részjegyet jegyzők túl­nyomó része eleget is ton. A gazdák és iparosok általános hitelszövetke­zete folyó hó 21-én vasárnap délután 2 órakor — az újvárosi olvasókör helyiségében — közgyűlést tart, melyre a szövetkezet t. ez. tagjai ez úton is tisztelettel meghivatnak. Az orosházi polgári fiú- s leányiskolát a val­lás- és közoktatásügyi miniszter a vármegyéhez in­tézett leiratában állami polgári iskolának nyilvání­totta, s jövőben állami költségen fogja fentartani. A miniszter egyben jelzi, hogy ezen iskolákhoz taní­tókul kinevezte Bakos Kálmánt, Csók Györgyöt. Kárpáti Sándort, Némethy Samut, Pál Ernőt ób Szígyártó Albertet, — tanítónőül Nagyné-Guggen- berger Emiliát egyenkint 800 frt évi fizetés és 175 frt lakbér javadalommal, mig igazgatóul Nagy La­jost, aki ugyanily tanítói fizetés mellett szabad lakást élvez és 100 frt évi tiszteletdijat is húz. — Orosháza községe az államosított polgári fiú- s leányiskola fentartásához mindössze évi 2000 frttal fog járulni. Nem mulaszthatjuk el konstatálni, hogy az Orosházára nézve rendkivül előnyös iskolaátvó- tel az átvételt kezdeményező és fáradhatlan buz­galommal működött Feres József országgyűlési kép­viselő érdeme. Gazdasági tudósitó. A földmivelési miniszter Frank Ferencz dobozi lakos urodalmi ispánt a gyulai járásra állandó gazdasági tudósítói tiszttel bízta meg. Művészek hangversenye. Ney Dávid az opera kiváló művésze s társainak két év előtti hangver­senye, melyet a helybeli nőegylet rendezett, elénk emlékében van közönségünknek. Ney Dávid, Liedl Ferencz, Funták Ágnes és Vincze Zsigmond most is művészi körútra indulnak és lapunkhoz írt le- yélben jelzik, hogy Gyulán május hó 25-én szán­dékoznának hangversenyt adni. Eme tervük azon­ban aligha valósulhat meg, miután május második felében valószínűleg itt lesznek a színészek, ami­kor természetesen semminemű egyéb előadás nem tartható. Csabán az aradi ipar- és népbank által léte­sített fiókintézet folyó hó 13-én tényleg megalakult. Az alakuló gyűlésen résztvettek az aradi anyainté­zet igazgatósági tagjai, több tekintélyes csabai pol­gár. A fiókintézet igazgató tanácsa — akik anyagi felelősséggel és szavatossággal különben nem fog­nak tartozni — következőkből alakult meg : dr. Fáy Samu, Ritka György, Kovács L. Mihály, Korosy László, Sailer Gyula, dr. Sailer Vilmos, Szulimán Ödön, Wallerstein Soma, ZsiroB András és dr. Zsilinszky Endre, útóbbi álland az igazgatóság élén is. Két igazgatói hely függőben maradt. — Az új intézet működését május 1-én kezdi meg. Főúri esküvő. A fővárosi egyetemi templom­ban nagyszerű esküvő volt szerdán délelőtt, özv. gr. Uiberacker Oltóné békésmegyei birtokos leányát, Adél comtes8et vezette oltárhoz b. Braunecker La - moral tart. huszárhadnagy. Esküvő után a nagy­számú násznép a nemzeti kaszinóban dejeneurre gyűlt össze, mely után az ifjú pár külföldi nász- útra ment, Időjárásunk a lefolyt héten át is megtartotta állandóan kedvezőtlen jellegét, amennyiben a hét elején fagyos, deres éjszakák, napközben pedig hűvös északi szelek voltak, amelyek a nedvesen megmunkált szántóföldeken kőkeménységü száraz réteget idéztek elő, ami a tavaszi vetések kelésére felette károsan hat. A legelő sem nőtt meg kellő­leg, a száraz és hideg időjárás folytán, minélfogva a gazdasági állatok még legnagyobb részben is­tállóban vannak. Csütörtök este óta nyugati széllel, vékonyan borult felhős égboltozatunk van, de a magas légnyomás következtében esőre egyelőre nem lehet kilátásunk. Az őszi vetésekhen helyenként a jégkérges magas hó miatt fuladás, máshol -pedig belvíz okozta károk vehetők észre; a kalászos ta­vasziak kelőfélben vannak, a kukoricza alá való szántás e héten megkezdetett. A Róthy-család tragédiája. Csak nemrégen dör dült el az a revolverlövés, mely Réthy Dezső marosvásárbelyi kereskedelmi és iparkamarai titkár reményteljes fiatal életét oltotta ki. Meggyászolták, megsiratták ismerősei, jó barátai, csak az öngyilkos öreg apjának nem csordult ki a könny a szeméből. Meggörnyedt, sorvadni kezdett a csapás súlya alatt de könny nélkül, néma fájdalommal tűrte szenve­dését, — mig azután megváltotta minden kínjától a jótékony halál. Réthy Dezsőt hamar követte sír­jába 76 éves édes atyja, Réthy Vilmos, a ki tekin­télyes szarvasi kereskedő volt. A boldogult hosszú életpályáján át nagy buzgalmat és tevékenységet fejtett ki Szarvason és sokban járult hozzá a köz­ügyek terén. Csak nehány évvel ezelőtt lépett vissza a munkásság teréről, mikor üzletét fia: Réthy Sándor vette át. A nagyszámú családtagok és szé­leskörű rokonságon kívül Szarvas város egész intel- ligencziája megjelent e hó 15-én a halottas háznál, jeléül annak, hogy őszinte részvéttel osztozik a csa­lád gyászában. Béke poraira. Halálozás. Id. Végh József, városunknak év­tizedeken át nagy tekintélyben állott polgára, hosz szas, súlyos szenvedés után csütörtökön délután 3 órakor meghalt. A boldogult élénken résztvett a közügyekben, nagy időkön át elismert vezére volt a polgárságnak, s egyik döntő tényező volt nem­csak városi s megyei, de országgyűlési képviselő- választásoknál is. Könyvkötő iparosként telepedett meg Gyulán, s szorgalmával szép vagyont gyűjtött, iparát már a hatvanas években feladta s gazdálko­dással foglalkozott, mig aggsága folytán elgyen­gülvén, vagyonát pár év előtt gyermekei közt szét osztotta. Betegeskedése miatt vissza kellett vonul nia a közügyektől is, melyek iránti érdeklődését különben halála órájáig megtartotta. Temetése teg­nap délután volt igen nagy részvét mellett. Koszo­rúkkal borított ravatala fölött Dombi Lajos lelkész tartott megkapóan szép gyászbeszédet és nagy kö­zönség kisérte ki örök nyugalma helyére. A halál­esetről kiadott családi gyászjelentés a követkbző ; Végh József és neje, született Szőllőssy Mária, Végh Gábor és neje született Hódy Eszter a ma­guk és gyermekeik János, Gábor és Miklós nevé­ben is fájdalomtól megtört szívvel tudatják a fe- lejthetlen jó apa, nagyapa és após: idősb Végh József 1848—49. évben Gyula város tanácsnoka, Békésvármegye törvényhatósági és volt közigaz­gatási bizottsági, valamint Gyula város képviselő- testületi tagjának folyó év és hó 18-án délután 3 órakor, élte 82-ik évében hosszas és súlyos szen­vedés után történt gyászos elhunytát. A megboldo gultnak hült tetemei folyó hó 20-án délután 3 órakor a helybeli ev. ref. sirkertben örök nyuga­lomra tétettek. Áldás és béke poraira! Halálozás. Domonkos János tanító családjában halálozás történt. Anyósa, Pollák Jánosné, szül. Kiss Erzsébet, néhai Fejes József gyulai plébános leánytestvérének leánya, életének 77-ik évében, 36 órai szenvedés után elhunyt. — A boldogult nagy­váradi előkelő polgári családból származott s ama magyar nők egyike volt, kik 1848-ban férjeiket maguk küldték a csatába. Legyen csöndes pihenése abban a földben, melyet a halál útján előtte járó férjéért, gyermekei bölcsője mellett átvirrasztott éjeken oly Bokszor áztatott forró könnyeivel I Pollacsek János 6 éves kis gyermek játszás közben a vízzel telt pernyés gödörbe esett és bele- fult. Vízbe fűlt. F. hó 16 án több öcsödi lakos a „Telek“ pusztára menet a Körösben egy tarisznyát láttak libegni, közelebb menve látták, hogy az egy emberi hulla, a testet kivéve a vízből felösmerték benne Jordán Sándor öcsödi lakost, ki az nap haj­nalban indult el a tanyájára. — A megejtett orvos­rendőri vizsgálat kiderítette azt, bogy a hullán a külerőszak semmi nyoma nem látható, s így való­színű, hogy baleset áldozata lett. A járványok krónikájából A vármegye al­ispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint a községekben e hét folyamán következő, szerencsére csak szórványos betegségek merültek fel; Szeghal­mon fültőmirigylob, Orosházán vörheny, Kétegyházán roncsoló toroklob, Szent-Andráson hasi hagymáz, Vésztőn gégelob. Gy.-Váriban agygerinczhártyalob. Állatseregletet hoztak Gyulára, melylyel a kápolna előtti szokott téren ütöttek sátrát. A se­regiéiben elég sok és néhány szép példány bestia látható. Tüzeset. Folyó hó 3-án este 7—8 óra tájban a Gyula-kis-péli düllőben Révész Mátyás örökösei­nek tanyája leégett, a tanya már hosszabb idő óta üresen állott, s igy kétségtelen, hogy a tűz táma­dásának oka gyújtogatás. Az épület biztosítva volt 8 a kár 23S írtban lett a biztosító intézet által megállapítva. Verekedés. Varga Péter és Varga Mihály hús vét első napján, a „Kenyérsütő utczá“-ban haza­menőben volt Csűri Istvánt — állítólag régebb ke­letű számadás miatt—megtámadták, azt az árokba lökték s ott egy bot segélyével boldog ünnepeket kívántak neki, oly formán, hogy Csűri fején több helyen folytonossági hiányt lehetett konstatálni, — most — miután súlyosabb természetű sérülések nem történtek — a rendőrkapitány úr lesz hivatva, a két Varga testvérnek, pár napi dunkli ajándéko­zása mellett, Csűri helyett a jó kívánalmakat vi­szonozni. Talált tárgy és bitang jószág, A folyó hóban egy, 6—7 hetes malacz vétetett őrizet alá a rend­őrség által, ugyanaz által egy zsák paszuly talál­tatott. Tulajdonos jelentkezhet a rendőrkapitány­ságnál. Beküldetett. Gyula város tanácsának figyel­mébe ajánljuk a vasúttól az Erkel malom felé ve­zető útat, hol a nagy költséggel készült körgát kijavítására némi figyelmet fordíthatna, annyival inkább, mert az nagy forgalmú út s ha az úton ott lévő gödröket be nem húzatja, akkor megéri, hogy a sok kocsi tengely törés miatt perbe fog­ják. — Továbbá arra, hogy a körgát építése előtt ott lévő pallókat oda visszahelyezzék, — melyek visszahelyezéséért már úgy a nagy oláhváros, mint az újváros lakossága több izbeu lépést tett a tek. tanácsnál, de mind hiába, mert ugyan az ígéret megvolt (a Magyar-utcza kinyitása), de hát az nem elég az ott lakó lakosoknak, — ha a palló nem érkezik oda — kik héba-hóba a vasúthoz szándé­koznak menni, s azt mikor sár van, a nagy kerülő úton kell megtenniök, vagy pedig kénytelenek elébb végrendelkezni s úgy indulni a nyakig érő sárnak. BÚCSÚ. Mindazon jó barátaim, ismerőseim és vevőim, kiktől eltávozásom alkalmával személyesen búcsút nem vehettem, fogadják ez úton szíves üd­vözletemet. Gyula, 1895. április hó. Rosenfeld Márk. Báli selyemszöveteket 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint — valamint fekete, fehér, seines, Henne- berg-selyem 35 krtól 14 frt 65 krig méterenkint sima, csikós, koczkázott, mintázottak, damaszt s. a. t. (mintegy 240 külőubőző minőség és 2000 szín és mintázatban s. a. t postabér és vámmentesen a házhoz szállítva mintákat postafordultával küld : Henneberg G„ (cs. k. udvari szállitó) selyemgyára Zürichben. Svájcába czim- zeit levelekre 10 kros, levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó.— Magyar nyelven irt megrendelések pon­tosan elintéztetnek. 23 5—6 3 11—12 Hazánk legnagyobb tenyésztői. „Többek között a figyelmet Nagyváradon Far­kas József várad-velenczei kertészete kötötte le. Amidőn e telepen megjelentünk, hirtelen azon gon­dolatra jöttünk, nem-e Erfurtban vagyunk, a világ­kereskedelem városában. Ellenkezőről csak a kis Pecze-patak győzött meg, melynek tövében 16 hold- nyi tér öleli fel szaktársunk ama műveletét, mit évente a fogyasztó közöoség számára szakértelme által értékesíteni képes; hogy értékesíti, arra tanú­ként szerepelnek mindazon újonnan szaporított fia tál növények, mit kereskedelmi ügyességével ha­zánkfia a nagyvárad velenczei czimű kertészetben impozáns mennyiségben képes produkálni. E kertészeti telepet mindenki méltathatja a megtekintésre, már azért is, mivel hazánkban ha­sonló óriási üzdészet nem létezik, hol minden oly példásan legyen elrendezve, mint nála; ott talál­hatni minden oly növényt, mely a mai kor kívá­nalmai szerint a közönség igényeit kielégítheti. Van például angol pelargoniumból mintegy 25,000 drb egy házban elhelyezve, melynek hossza lehet 30 méter és szélesssége 5 méter. Meglepő a Remon­tant szegfűház, kitünően fejlett, számos virágbim­bóval ellátott példányokkal, melyek közül a sárga kanári színűek tűnnek ki kellemes illatú virágjaik­kal. szintén 30 méteres házban, számukat 30,000-re lehet tenni. Továbbá Marschal Niel egy hajtató házban; több rózsafajok, gyökér és szemzés állal nemesítettek 60,000 drb. Téli ibolya, gyöngyvirág, jáczint 25,000 és végül a hires müncheni sör retek, melyet asztali retek gyanánt az utóbbi időben ked­velt meg a közönség, finom ízű, mintegy 40 méter­mázsa. Megemlítésre méltó a korai káposzta ter­melés, melyet a közönség már május havában él­vezhet, Ha szaktársunk még tovább igy folytatja, a magyar műkertészek között ő fogja az egri nevet kiérdemelni, mert nemcsak szóval. d<' szemmel lát­hatólag tettel is mutatja. Ha valaki e telepet megtekinti, irigy szemmel kell néznie azt a vagyont, ami azon terű eren fek­szik és egyszersmind fogalmat szerezhet arról, hogy hazánkban a kertgazdaság, ügyes kezek melleti,' mily életképes, sőt bogy 16 b-«Id terűlet 50—60 embernek télen-nyáron át miként uyujthat ke nyeret. Hazánkban, mint agricultur államban, a kert- gazdaságot csak azért is érdemes általánosságban felkarolni, mivel évente szambavebefő munkás­kezet foglalkoztat. A kertgazdaságnál gondos körültekintés kí­vántatik, ha azt akarjuk, hogy fáradozásunknak gyümölcse legyen; igy tett fentnevezett szaktár­sunk, ki 16 hold területét a püspökfürdőből folyó meleg Pecze-patak mellé helyezte már azért is. hogy a korai káposztát stb. efeleket a vizmelegség felhasználása által saját javára értékesíthesse. Azért tekintsenek körül hazánk kertészei és tekintsék meg e telepet is, melyről példát vehet­nek, bogy az alkalmas helyzet a szakéttelemmel párosulva teremti meg a vagyont. Ha valakinek pénze van, de a kellő szakér­telemmel nem bir, bogy az áradattal el ne úszszék, vegyen maga mellé oly egyént, ki ahhoz értve, képes az üzletet előmozdítani; jó kezelés mindig meghozza pénzének legalább is 15 százalékát. Kívánatos volna, hogy hazánkban a követ­kező évtizedekben számos ily előretörekvő műker­tésznek ülhessük meg 25 éves jubileumát; mert jubileumot csak az érdemel, aki hazájának önszor­galma által a közgazdaság terén is mutatott be valamit, mert ez nemcsak az adóalapot neveli, de egyes embereket is képes boldogítani.“ Mayer. Irodalom. lElöfizetési felhívás. Az az általános tetszés, I melyben a „Szenvedések iskolája“ czimű elbeszélé­sem a gyulai Kaszinó 1894. deczember 19-én ren­dezett felolvasási estélyen részesült s az a jóaka­rata, buzdító bírálat, mely a „Békés“ hasábjain róla megjelent, indítottak arra, hogy csendes mun­kálkodásom szerény termékeit egy önálló kötetbe összegyűjtve „Töviskoszorú“ czím alatt kiadjam A munka körülbelül 10—12 ív terjedelmű lesz. Egy fűzött példány előfizetési ára 1 frt, finomabb papí­ron 2 frt. Felkérem a tisztelt ívtartókat az előfize­tési íveket a gyűjtött példányok árával együtt 1895. \iuniu8 1-ig bezárólag czímemre küldeni. Fekete-Erdő, üveggyár, Biharmegye, 1895. április 20-án. Mándoky Sándor, r. k s. lelkész. Előfizetéseket elfogad Dobay Llános könyvkereskedése Gyulán is. Bár a „Képes Családi Lapok“ a legolcsóbb szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap Magyaror­szágban, de azt senki sem tagadhatja, hogy tartal­masság tekintetében legdrágább hetilappal is bátran versenyezhet. Minden számában az ifjabb írói és költői generáczió melleit a régi jelesek is szellemi találkozót adnak egymásnak. Az előttünk fekvő leg­újabb számba a következő kitűnő tollú emberek ír­tak : Színi Péter, Csőregh Gyula, Tolnai Lajos, Dillmont Gyula, Csapodi István, Jankovich Luiza, Bomoki Bomók, Mihályi Hugó és Rudnyánszky Gyula. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt; félévre 3 frt; negyedévre 1 frt 50 kr. Minden új előfizető, aki az egész évi előfize­tési dijat és 80 kr. csomagolás és posta szállítási dijjat egyszerre beküld az 4 regényt; ki félévi elő­fizetési dijat és 40 krt küld az 2 regényt; és aki negyedévi előfizetési dijat és 20 krt küld az 1 re­gényt kap jutalmul. Mutatványszámokkal ingyen szolgál a kiadóhivatal mindazoknak, kik legczélsze- rűbben levelezőlapon hozzá fordulnak. Kiadóhivatal (Budapest, V. kér. Vadász utcza 14. szám saját há­zában.) Vadnay Károly életrajza jelent meg épen most a dr. Kőrösy László országszerte elter­jedt Korrajzok czimű nagybecsű vállalatában. A hár­mas füzetet Vadnay arczképe és kéziratmásban kö­zölt elöljáró beszéde disziti. A 266 oldalra terjedő könyv az első érdemszerint való Vadnay-életrajz irodalmunkban. Megismertet Vadnay ifjúságával, ka- tona-évoivel, szabadságharczi szereplésével, külföldi kényszerszolgálatával; bemutatja azután Vadnay-ban a novellairót, a regényírót, a kritikust, a dramatur­got, a szerkesztőt s az embert. A rendkivül gazdag adatok feldolgozását és csoportosítását ugyanaz az alaposság és élénkség jellemzi, mint az eddig meg­jelent Korrajzokat: Ferencz József, XIII. Leo pápa, Kossuth Lajos, Jókai Mór és Vaszary Kolos legújabb biográfiáit. Vadnay Károly életrajzának bolti ára 90 kr; de feleárban kapja, a ki harmincz füzetre (bolti árban kilencz forint) öt forintjával előfizet. A ki két öt-öt forintos évi előfizetőt gyűjt, az harmincz fü­zetet kap ajándékul. A hézagpótló, sőt nélkülözhe­tetlen irodalmi vállalatot, melyből havonkint két szám jelenik meg, jó lélekkel ajánljuk olvasóink­nak. Bolti áron minden nagyobb könyvkereskedés­ben kapható. Kedvezményes előfizetéssel a Korraj­zok kiadóhivatalában, Budapest, Andrássy út 25. szám alatt rendelhető meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom