Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-14 / 15. szám
telezettség úgy a községi, mint a hitfelekezeti ismétlő iskolákban szigorúan keresztül vitessék, mire nézve a járási főszolgabiráknak és Gyula város polgármesterének az ellenőrzés szigorú gyakorlása kötelességükké tétetik. A békési ág. h. evang. esperes kérelmére a szarvasi és szt andrási határban fenntartott evang. tanyai iskolákban működő nem okleveles tanítók, ez iskolai év végéig kivételesen megtüretnek. Az iskola fentartó községek, valamiut a felekezetek főhatóságai az 1893. évi 26. t.-cz 16. §-ra való hivatkozással felhivatnak, hogy a túl népes is kólák megosztása s ennek folytán szükségessé vált megfelelő számú tanítói állások rendszerezése iránt a szükséges intézkedéseket tegyék mog. Vágási Mihálynak Varga Péter elleni cseléd ügyében beadott felebbezós elutasítva lett. özv. gróf Dessevffy Emilné és társai vizimű engedélyezése ügyében, alispáni határozatot helyben hagyó miniszteri rendelet az érdekeltek részére kiadatott. Borgula György mező-herényi községi biró és M. Braun József m.-kerényi községi jegyző fegyelmi ügyében hozott alispáni határozat jóváhagyatik. Schreiber Dániel szarvasi lakos, a terhére kivetett endrődi izraelita hitközségi adó megfizetése alól felmentetik. Vitán Lajos gyulai lakos egyházi adója ügyében beadott panaszával elutasítva lett. Kóhn Bernátné dobozi lakos, iskolai adókivetés elleni felszóllamlása, az ügyben vizsgálattal lett megbízva a gyulai járás főszolgabirája. Batch Lipót — vizimű engedélyezése ügyében — Adám Imre és Sándor m.-túri lakosok által beadott felebbezésre mielőtt érdemleges határozat hozatnék, az összes iratok a gyulai kir. folyammérnökségnek véleményadás végett kiadattak. Braun és Czinczár gyulai fakereskedő czég az iránti kérvénye, hogy a gróf Almásy Dénes ipar- vasútján, a gyulai indóházi útnál, — részökre egy kiágazó kitérő engedélyeztetnék, — oly értelmű felirat kíséretében lett felterjesztve a kereskedelmi miniszterhez, hogy a bizottságnak az engedély megadása ellen kifogása nincs. A vármegye alispánja felhatalmaztatik, hogy a szeghalmi és füzesgyarmati vámos kőútak kiépítésére Braun József vállalkozóval, valamint az 1895—1896. évi kavicsszállitásra nézve a nagyváradi lat. szert, káptalan urodalmaival a szerződést megköthesse. A körös-ladányi vámos indóházi kőút kiépítésére a GlasznOr József ós Antal budapesti vállalkozó czég ajánlata, — a felszámított 27,131 frt költségösszeghez képest 25°/0 árelengedéssel, vagyis 26,452 frt 25 kr. vállalati összeggel elfogadtatik s helybenhagyatik, — mely iránybani szerződés megkötésére a vármegye alispánja felhivatott. Gyula város polgármesterének az iránti kérelme, hogy a m. kir. államvasútak gyula-sarkadi vonalszakaszán Jevő 36. számú őrháznál egy megálló hely létesítése iránt intézkedés tétetnék, — a bizottság részéről pártolólag lett felterjesztve a kereskedelemügyi miniszterhez, azon megjegyzéssel, hogy ezen megállóhely felállitási költségei, Gyulaváros érdekelt közönsége által fedezve lesznek. Az 1894. évi útadó hátralékokból Békésen 524 frt 81 kr, Dobozon 15 frt, Gyula-Váriban 7 frt 50 kr, Kondoroson 86 frt 3 kr, Öcsödön 88 frt 94 kr. — Párbaja volt — folytatta tovább a doktor, — jobb karja teljesen keresztül van vágva, még szerencse, ha nem kell amputálni. Különben úgy kell neki, nagy krakeller volt. Nyomorult 1 gondolta Irma sápadozva. — Fájhatott neki nagyon. Mikor a mély vágást csipeszekkel széthúztuk, csupa vér lett a padolat , , . Irma nagysám ne tépje szét a stikkelését, hogy elsápadt .., — Semmi, hebegte Irma, — csak irtózom a . . . a vértől! A doktorjelölt kedvencz témájánál volt, s ez nem akadályozta, hogy témáját ne folytassa. Irma különben is, daczára minden sápadozásá- nak, növekvő érdekkel hallgatta. — Mig a mély sebet kimostuk, addig csak tartotta magát. Fütyörészte a Boccacciót, mint ha nem is tartozna rá a dolog. — Ó milyen bátor, gondolta magában Irma. — Ezt különben csak azért tette, hogy az egész város róla beszéljen. Később már ugyancsak sziszegett. Aztán káromkodott, végül imádkozott mikor karboloztuk. Nagyon érdekes eset volt. Irma szemei előtt elborult a világ. Nem látszott ugyan rajta a sápadtságon kivül egyéb, de kezei reszkettek. A doktor pedig tovább folytatta a pirulás bókokat. Ehl hagyjuk el ezt az idealista kis bakfist, a ki holdvilágfény mellett szerette volna magát tőrrel agyonszúrni, és feketébbnek irta le naplójában a világot a legsötétebb novemberi csil- lagtalan éjnél. Hadd imádkozzon az ideálja fel- gyógyulásáért. III. A hadnagy meggyógyult. Pár hét múlva, kissé halványan ngyan, de büszkén járkált a főtéren, fekete selyemkendővel felkötött karjával. A hadnagy különben sokat változott. Arcz- éle szabályosabb és gondolkozásmódja normáliOroBházán 900 frt 26 kr, N.-Szénáson 7 frt 50 kr, P.-Földváron 11 frt 50 kr. Uj-Kigyóson 32 frt 25 kr, F.-Gyarmaton 32 frt 25 kr, Szent-Andráson 117 frt 69 kr, Szeghalmon 28 frt 19 kr, Körös- Tárcsán 99 frt 75 kr, Csabacsüdön 9 frt 83 kr, Sámsonban 59 frt 50 kr, P.-Szt.-Tornyán 135 frt 14 kr, Kétegyházán 40 frt 50 kr és Szarvason 286 frt és 30 kézi nap törlése, kellően indokolást tartalmazó okmányok alapján — elrendeltetett. Ezzel az ülés délután V42 órakor bevégződött. Alispáni jelentés Békésvármegye közigazgatási bizottsági ülésén 1895 (Április 10-én.) MéltóságOs Főispán url Tekintetes közigazgatási bizottsági A közállapotokról szóló rendszerinti jelentésemet a múlt márczius hóról a következőkben van szerencsém előterjeszteni: I. Közegészségügy. A közegészségügy a múlt hóban is kedvezőtlen volt, amennyiben ragályos természetű betegségek a múlt hóban is merültek fel a vármegye legtöbb községében. A helyzet azonban, viszonyítva a február havi állapotokhoz, némileg javult, mert Gyula városban, továbbá a csabai, a szarvasi és a békési járások községeiben mindinkább ritkábban, enyhébb lefolyással és csupán szórványos jelleggel jelentkeztek egyes ragályos betegségek. A kanyaró járvány Pánfalván még mindig uralkodik, s a lefolyt hóban 123 eset merült fel. A kanyaró még ezen kívül K.-Ladányban, hol 116 és Vésztőn, hol 90 betegségi eset volt — lépett fel. Roncsoló toroklob merült fel a múlt hóban Gyulán egy esetben, Csabán 2 esetben, Békésen 7 esetben, Mező-Berénybcn 11 esetben, E.-Tarcsán 4 esetben, Szeghalmon 9 esetben, Fü/.es-Gyarmaton 2 esetbeD, Körös-Ladányban 7 esetben. Vésztőn 2 esetben, Dobozon 9 esotben és Kétegyházán 2 esetben. Vörheny jelentkezett Gyulán, Csabán, Békésen, Orosházin, Szeghalmon, Gyula-Váriban és Dobozon. Fültőmirigylob Csabán és Sz.-Szt.-Tornyán. Hökhurut pedig Békésen, Mező-Berényben és Körös-Tárcsán, azonban mindenütt szórványosan. Eszleltetett még a jelzett ragályos betegségeken kivül a basi-hagymáz, a hólyagos himlő, a torokgyík, az agygerincz-hártyalob és a vérhasnak egy-két esete. A ragadós betegségek tovább terjedésének megakadályozására nézve, az előirt óvintézkedések a lehetőségig mindenütt foganatositattak, a betegek gondos ápolás és gyógykezelés alá vétettek és a fertőtlenítés megtörtént. A köztisztaságra kellő gond fordittatott, a közhelyeknek tisztántartása is ellenőrzés tárgyát képezte, az élelmi szerek és italok megvizsgáltattak. E helyen kell jelentenem, hogy a Magyar országi veres-kereszt egylet a belügyminiszter Útmutatására a roncsoló toroklob elleni oltások s védol- tások eszközlésére Dr. Tordai Ferencz orvostudort vármegyénkbe kiküldte. Kellőképen intézkedvén az iránt, hogy a betegülési esetek nyomban bejelen tessenek, a nevezett orvos ur a vármegye területén sabb lőtt. Szemeiben pedig határozottan az ábrándozás tükröződött vissza. S ha valaki a hadnagy úr leikébe láthatott volna, talán fel is fedezett volna egyetraást, a mi Irmát érdekelheti, A betegségben sokat gondolkozott, mit azelőtt soha sem tett. De most, mikor ágyban fekve, se nem kártyázhatott fájós karjával, se nem olvashatott, kénytelen volt a fejét használni, nem arra, a mire azelőtt, hogy frizurát csináljon rajta, hanem hogy gondolkozzon vele unalmában. S ilyenkor mindig maga «lőtt látta szerelme tárgyát, mit azelőtt — minthogy szégyelte bevallani magának e gyöngeséget — vagy egy kalabriász partiéval, vagy egy monstre-lumpolással kiűzött fejéből. S mikor seblázban feküdt, akkor meg határozottan olyan viziói voltak, mint az Argyrus királyfi élete, s természetesen Irma volt a Tündér Ilona, A hadnagy úr megszokta a hűvös szoba- levegőt. A szeptemberi erős nap melegen tűzött le sapkájára, egy fagylalttal akart könnyíteni magán valamelyik ezukrászdában. Ép az ajtóban találkozott Marosi Juczival. Marosi Juczi a városi szinház első primadonnája és a jeunesse dorée elkényeztetett kis fruskája volt, ki viszont Bárdy hadnagyot kényeztette el. Sok irigye volt e miatt a hadnagynak. A primadonna nagyon örült a találkozásnak. A hadnagy kissé kelletlenül ugyan, de udvariasan felajánlta kíséretét. — No csakhogy magát is látom egyszer Elemér. Már majd két hónapja nem volt nálam Nini I mondja csak, mért van felkötve a maga karja. Ki hágott a tyúkszemére ? Maga párbajnoki — Semmi — mondta Bárdy hadnagy szórakozottan. A szép démon belenézett a hadnagy szemeibe, aztán haragosan ráütött a hadnagy másik karjára. előfordult minden ily betegülési esetnél megjelent. Az eddigi oltások s védoltások igen szép eredményt tüntetnek föl. Az állategészségügy a múlt hóban kedvező volt. Ragadós állati betegség nem lépett fel járványosán csak az ó kigyósi és a gyula-vári uradalmakban, továbbá a Sámson község mellett fekvő u. n. Wolfinger-féle majorban és Vésztőn Ökrös B. István sertései közt néhány esetben a sertésorbáncz fordult elő. Ezzel szemben tisztelettel jelentem, hogy a gr. Wénckheim Frigyes tarhosi uradalmában és Schvarcz Sámuel kondorosi bérletén uralkodott ragadós száj és körömfájás teljesen megszűnt. Az óv ób elfojtó rendszabályok az állati meg- betegüléseknél is alkalmaztattak. II. Közbiztonság. A személy biztonság a múlt hóban néhány jelentéktelen verekedési esetet nem számítva, megtámadva nem lett. A vagyon biztonság is csupán néhány jelentéktelen lopással támadtatott meg. A kipuhatolt tettesek az illetékes kir. bíróságoknak átadattak. Öngyilkosságot követett el a múlt hóban VereB Julianna nevű gyulai elmebeteg nő, ki a vármegyei közkórházban őrizetlen pillanatban felakasztotta magát. Ruzicska Károly Csabán állomásozó cs. éj kir. 101-ik számú gyalogezredbeli kapitány agyonlőtte magát. Csabán Hipszky Ilona 13 éves leány akasztással vetett véget életének. Öngyilkosokká lettek : Orosházán Katona József csendőr és Tóth Pálné, Tót-Komlóson Karkus Jánosné, F. Gyarmaton Harczi Ármin, K.-Ladányban Szilágyi Bálintné, továbbá Gyotnán Lehoczki Mihály. Balesetok a múlt hóban is történtek, még pedig Gyula-Váriban, hol Bagó József gy.-vári lakost az erdőben., favágás közben egy a szél által kidön- tött fa agyonütötte; Tót-Komlóson, hol Váigel Pál 2h hónapos gyermeke szén mérgezés folytán meghalt. Balesetek felmerültek továbbá Szeghalmon, hol F. Nagy Imre a farkasfoki árokba fűlt és hol Varga Julianna cseléd vigyázatlanság folytán súlyos égési sebeket szenvedett. Tűz a múlt hóban két községben volt, és pedig Szarvason, hol Tóth Andrásnak háza égett le és Szabad-Szt-Tornyán, hol Adász Pál istállójában lévő szalma égett el. III. Közlekedés és árvédelem. A törvényhatósági és községi közlekedési útak a hóolvadás és a beállott sokszori esőzések miatt — természetesen a műútak kivételével — úgyszólván járhatatlan állapotba jutottak, s ámbár javitá suk a múlt hó utolsó hetében foganatba vétetett, az ismétlődő nagy esőzések azoknak jókarban tartását lehetetlenné tették. A védtöltések általában jókarban voltak s da czára az igen magas vízállásnak, az érdekelt társulatok s hatóságok megfelelő védekezése mellett az árviz veszély ellen eddig biztosítékot nyújtottak. A védekezés minden társulatnál rendkívüli buzgalom mai teljesítetett, különösen elismerőleg kell azon ban nyilatkoznom a berettyó-körösi társulat véde-! kezéséről. Az ölyvösi belvíz-csatorna, nem különben a körös-gyoma-endrődi szakaszán a védekezéseknél személyesen is megjelentem s a szükséges hatósági intézkedéseket megtettem. — Maga olyan, mintha most jött volna ki a kadétiskolából. Olyan ábrándos szemeket vág, hogy kénytelen vagyok azt hinni, hogy beleszeretett valami kaucziótlan kisasszonyba s azért párbajozott. No megálljon 1 Aztán felé sem nézne az embernek. Még kisül, hogy leteszi a tiszti rangot és elveszi a kaucziótlan kisasszonyt. Hahahal Milyen fess fináncz lesz rnagal Hahaha! Vagy vasutas lesz? A hadnagy ránézett erre az ingerkedő szép tündérre, ki alabastrom fogait mutogatja kacza- gás közben, Kívánatos gömbölyű termetét fedő ruhájából kiömlő tehotrop illat elszéditette. Egy pillanat alatt a régi volt. Felcsillant benne a virtus. Már nem is várta a meghívást, össze- ötötte sarkantyúját s fejét büszkén fölvágva, kérdezte a szép primadonnától: — Mondja csak, mikor lesz zsúr magánál ? — Akár ma, ha csakugyan megjött volna az esze, — Jól van, de kikötöm, hogy csak mum- mot iszom. Kaczagva mentek tovább. Egy utcza végén Irma jött velük szemben. A hadnagy hidegen köszönt neki, a szép démon pedig kíváncsian kérdezte: — Mondja csak, ki volt ez a szép leány? — Elég csinos! Kolonbeli ismeretség, biz én nem is emlékszem a nevére. * A világ folyásán különben nem történt semmi változás. A hadnagy az esteli zsuron igen jól mulatott. A doktor kitüntetéssel tette le a zárvizsgálatot, sőt még a műtői vizsgát is, Róza mama még nyugodtabban fésülte az angora macskáját, mióta a lányát férjhez adta. A főtéren pedig, mikor dr. Strauss végig ment az aszfalton feleségével, a rouék összesúgtak: — Milyen érdekes, sápadt asszonyka 1 Dubányi Imre. Az Ölyvös belvizlevezető csatorna jobb partját múlt hó 28-án az ár átszakitotta és ennek következtében a szeghalmi birtokosoknak búzával bevetett mintegy 3000 holdnyi földje viz alá került. A Kálló-csatorna pedig Füzes-Gyarmat község tulajdonát képező 3000 holdnyi legelőt, a belvizek pedig a község környékén lévő közlegelőket borították el. A törvényhatósági hidak a nagy vízállás és ismétlődő áradások daozára jókarban voltak. A kö- rös-tarcsai törvényhatósági és a mező-berényi ke- reki községi hidak azonban a vizáradás következtében sokat szenvedtek, az öcsödi 13. számú Körös átmetszésnél lévő tutajhid egy része pedig felfor- dittatott, minek visszaállítása iránt azonban a főszolgabíró intézkedett. IV. Földművelés, ipar és kereskedelem. Az őszi vetések igen szépen kikeltek és biztató reményekre jogosítják a birtokosokat. A belvizek azonban sok helyt károkat okoztak. A belvizek ellen csak rendszeres csatornázás által lehetne védekezni, ami az ártéri érdekeltségre nézve igen égető szükséget és jogos követelést képez. A szántás és vetés megkezdődött ugyan, az időjárás azonban oly kedvezőtlen volt, hogy a munkát minduntalan félbe kellett szakitani. A munkások helyzete tűrhetőbbó vált, közülök igen sokan vasúti, gátépitési és földmunkálatoknál kaptak alkalmazást, azonban az orosházi járásban még sok munkás munka nélkül volt. A törvényhatósági bizottságnak azon határozatát, hogy az Ínséges munkások segélyezése 80000 forint költség keretében a törvényhatósági földutak domborítás! munkálatait végrehajtja, a kereskedelmi miniszter ur jóváhagyta. Ehhez képest intézkedtem, hogy a bébés-ladányi-m.-herényi-békési, orosháza- bánfalvi, orosháza-p.-földvári, gyula-kigyósi törvény- hatósági útak s a t.-komlósi indóházi-út földmunkálatai a kir. államépitészeti hivatal vezetése mellett 31,400 frt költségelőirányzattal haladéktalanul megkezdessenek. E földmunkálatokra vonatkozólag a következő adatokat terjeszthetem elő : A szeghalmi vámos-út költsége 2100 frt, békós- mező-berényi út költsége 12,000 frt, békés-körös- ladányi út költsége 4000 frt, tót-komlósi vámos út költsége 4500 frt, orosháza-földvári út költsége 2000 frt, orosbáza-bánfalvi út költsége 3000 frt, gyula- kigyósi út költsége 3000 frt, összesen 30É00 frt. Az ipar és kereskedelem terén lényeges változás nem volt észlelhető. A gazdákra nyomasztó csapásként nehezedett a vármegyében általánosan érzett takarmány hiány, “gy hogy azok csak is a legnagyobb áldozatok árán szerezhették be a legszükségesebb takarmány féléket. V. Vegyesek. A vármegyei pénztárakat az 1886. évi XXI. t.-cz. rendelkezése értelmében a múlt hóban is megvizsgáltam és rendben találtam. A járási főszolgabirák a községeiket a múlt hóban is meglátogatták és a községi administratiót megvizsgálták, de különösebb intézkedést igénylő körülmények nem merültek fel. A fősorozás, kivéve a szarvasi és az orosházi sorozó járásokat a múlt hóban mindenütt ós pedig kitűnő sikerrel befejeztetett. Az V-ik katonai lóvásár Csabán a múlt hóban tartatott meg. Felvezettetett 107 drb. ló közül csupán 7 drb. lett megvéve, a mely körülmény a lótenyésztő gazda közönségre elkedvetlenítő hatással volt. Végül jelentenem kell, hogy a vármegyebeli pénzintézetek részére kért 400,000 frtos hitelt a pénzügyminiszter ur által mindeddig nem folyosí- tatott s azon felterjesztésemre, hogy az eddiginél kedvezőbb feltételek állapíttassanak meg, két izbeni sürgetésem daczára sem kaptam választ. Miután a törvényhatóság 400,000 frtos kölcsönét a napokban fölveszem s az azonnal igénybe nem veendő összeget, mintegy 300,000 frtot a két gyulai pénzintézetnél fogom elhelyezni, ezek révén a többi pénzintézet hiteligénye is kielégítést találhat s igy ideiglenesen a helyzeten segítve lesz. Dr. Fábry Sándor, alispán. Békésvármegye 1894-ik évben. (Folytatás.) IV. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter ügykörét illetőleg. 1. Az iskola és óvókötelesek összeírásáról. A községi elöljáróságok a lefolyt 1893/4-diki iskolai évre 49,014 iskola kötelest írtak össze, 5405-tel többet mint a megelőző évben (a midőn a kimutatott szám 43609 volt.) A tényleges létszámnak e nagyobb mérvű megközelítése úgy volt elérhető, hogy ama községek összeírásai visszautasittattak, melyeknek adatai feltűnő mértékben eltértek a népszámlálás adataitól. Voltak ugyanis oly községek is, melyek 19, 21 sót 25%-kal is kevesebbet Írtak össze, mint a mennyit már az utolsó népszámlálás adatai kimutattak, azonban e szigorúbb eljárás mellett sem volt elérhető a tényleges létszám, sőt még az a szám sem, melyet a népszámlálás már 1890-ben kimutatott (54,656) melyen a szóban levő ez évi összeírás 5642-vel maradt alul. Az óvókötelesek összeírására vonatkozólag is ki kell emelnünk, hogy a népszámlálás alkalmával
