Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-31 / 13. szám
13-ik szám Gyula, 1895. márczius 31-én XIV. (XXVIL) évfolyam Szerkesztőség: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vistza. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 1 25 » Egyes szám ára 10 kr. "uPfi "uPfj ’V-.fPi "uPP"j f f Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: IDoToa.3r Táura.os. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. 1 Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernát fürdő-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza l, Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szereesen-ucza 7., Dannenberg J, Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás a „Békés“ 1895. évi II. negyedére. Lapunk mai számával az 1895. év első negyedét tőltvén be, tisztelettel felkérjük mindazon olvasóinkat, kiknek előfizetése e hó végén lejár, annak mielőbbi szives megújítására. A lap programmja, mellyel éveken át sikerült a közönség osztatlan bizalmát megnyerni, jövőben is a régi marad. Békésvármegye s abban a megye székhelye Gyulavárosa köz- igazgatási, társadalmi s közgazdasági érdekeit képviselni, tárgyilagosan, higgadtan, függetlenül, de óvakodva mindennemű személyeskedéstől: ezt az eszmét tűztük zászlónkra s ezen eszme szellemében fogunk ezután is működni; összeköttetéseinknél fogva ama kellemes helyzetben voltunk és vagyunk, hogy elvont elméletek fejtegetése helyett kizárólag megyei és községi érdekeink istápolásával foglalkozhatunk és eme törekvésünkben megyénk és városunk kiváló fiainak közreműködése támogatja lapunkat; a vármegye s Gyula városa közönségétől reméljük az eddigelé is hálásan tapasztalt további szíves támogatást. Lapunk előfizetési díja szintén a régi marad s pedig egész évre 5 frt, félévre 2 frt 50 kr, negyedévre 1 frt 25 kr, mely összeg vidékről „Békés kiadó- hivatalának Gyulán* czim alatt postautalványnyal küldendő be. Realizmus, idealizmus. Mikor felfedezték azt, hogy a föld forog, akkor nem fedezték még fel azt a nagy dolgot, hogy épen úgy mint á föld, forog az emberiség szellemi élete is. Ez a feltámadás theoriája. A halál legendája, mely után következik ismét az élet. A ki figyelmes szemlélője a kornak, az emberiség történetének, az lelki szemeivel láthatja, hogy most ismét egy forduló ponton áll az emberiség s a mindenség erkölcsének hatalmas nyomása alatt összezúzódnak, a semmiségbe tűnnek a legközelebbi évtizedek vezérlő alakjai. — A számítás, az önző, rideg világ bálványai ledőlnek vagy félrevonulnak, s mintha a jelen ködébe a iái©i4 leejtőn. Hervai Béláné szelíd, bánatos asszony volt. ellenben nővére, a kis Rónai Piros a megtestesült vidámság, kinek hangos, bohókás kaczajától örökösen csengett a keresztúri kastély társalgó terme. A férfiak, kik őszi estéken gyakran jöttek össze Kereszturon, nagyobbára a szép Piroskát repkedték körül, s úgy látszott, mintha vetélkednének a fölött, melyik lesz s szerencsés elnyerni a fekete szemű leány kezét. — Tudja Ödön, — szólt egy Ízben egyik sápadt, halvány arczu udvarlójához, kinek ábrándos tekintete már első látásra elárulta a hűséges szerelmest, — én szegény leány vagyok, nincsen hozományom, s azután .. . — Én magát szeretem, Piroska! Van erőm akaratom dolgozni s hiszem, hogy boldogok tudnánk lenni. — Dolgozni és boldogok ? nevetett fel hangosan a szépséges leány s szaladott a halvány arczu ifjútól a terem másik sarkába, egyenesen sógorához, ki épen Toroczkay báróval beszélgetett. — No hallgasson ide bárói — szóllott fuldokolva a nevetéstől — azt mondja Erősdi Ödön, hogy 6 dolgozni fog értem s mesés, irigyelt boldogságot teremt számomra, csak legyek a nejévé, Magának nincsen kedve dolgozni báró? jövő langyos fuvalma hozna el kellemesebb hangokat, az egész művelt világot egy jelszó járja át: a morál, a becsület. Az önös realizmus erős sorait áttörte a nemes idealizmus hatalma, nem azért, hogy megsemmisítse, hanem azért, hogy vele — mint az éleny a könenynyel — egyesülve, egy új, egészségesebb, becsületesebb világrendnek vesse meg alapját,. Ez a legközelebbi önző korszak nemcsak nálunk, de talán egész Európában 1865. óv körül kezdődött s tartott zavartalanul nem egészen napjainkig. Egymás kizsákmányolására. vállalatok létesültek, konzorcziu- mok, részvénytársaságok vették át az emberiség vezetését és a zöm futott a hangzatos szavak, a fényes Ígéretek után. — Nemcsak pénzét, de életét is áldozatul hozta egy kétes arczú jövőnek. — Az egész világ egy nagy monte-carlói játékbarlangnak látszott és a kik ebben a játékban meg tudták tartani hideg, számitó elméjüket, a kik tudtak játszani nemcsak a tőzsdén, hanem az emberi érzelmekké is, azok lettek a társadalom nagy, tisztelt alakjai, a kik nemcsak a népszerűség Jedér hölgyének tetszését nyerték meg, hanem anyagi kincseket is gyűjtöttek maguknak. — Kalapot emel egy részük előtt még ma is mindenki, bár sikereiket ezer és ezer ember leikéből kitörő sóhaj homályositja be. Már-már úgy látszott, hogy ez a rendszer állandó lesz a világon, midőn egyszerre, mint valami zúgó zivatar, mint valami megsértett istenség haragos hangja járta át a világot, a sajtót, a közvéleményt, a lelkeket ez a szó : morál. És Francziaországban a társaság legelőkelőbbjeit, a Panama hőseit ez az új áramlattól átgyúrt közhangulat lelökte a piedesz- tálról. — A Herz Kornélok menekültek, a megvesztegetek és megvesztegetettek börtönbe kerültek, golyót röpítettek agyukba és bár talán sokan a tömegből nem is érdemelték meg egészen sorsukat — az a világ, mely azelőtt kalapot emelt a számítás korának nagyságai előtt, most hangos éljen És kaczagott egész leikéből, hogy csak úgy zúgott bele a fényes terem. Toroczkay hamiskásan mosolygott a karját átölelő leányra s elvezette egyik puha pamlag- hoz, mely fölött piczike madár csicseregte édesbús trilláit. — Sajna, ■— szólott a leányhoz, — dolgozni nem igen tudok, de szeretni megtanított a maga két szép szeme, Piros. Ha boldogságot, fényt, örömet és boldogságot keres, ha élvezni akarja a szerelem kínálkozó gyönyöreit, jöjjön, én megmutatom magának a paradicsomot s irigyelt nővé, tündérré teszem ! Szemei gyújtó tűzben égtek s a leány válla fölé hajolva, egy forró csókot lehelt a rózsaszínű nyakra. Hervai Béláné a nyitott zongora mellett ülve látta ezt a csókot s érdekesen halovány arczán gyenge pir szaladott át. — Hát maga is nőül akar venni báró ? — kérdezte Piroska az izgatott embertől s szúró, villogó tekintetét élesen szegezte rája. Most Toroczkay kezdett el hangosan nevetni. Én csak szeretni s boldogítani akarom, Piros I Hideg, lesújtó szavak voltak, hogy hatásuk alatt még a könnyelmű leány is megremegett egy pillanatra, de azután ismét mosolyt erőltetett ajkaira s vígan szaladott nénjéhez, ki megfogta kezeit s vitte a terem egyik mellékhelyiségébe magával. Valami különös, borongó félhomály feküdte meg itt a bútorokat s csaknem bántó volt a mélységes csend. riadallal üdvözölte az idők ködének homályából előtörő morál feltámadását, melynek sugarai átjárták az agyakat és lelkeket. Olaszországban a Panaminó emberei, államot kormányzó férfiak jutottak a vádlottak padjára, és midőn hozzánk is eljutott az az áramlat, annak megérkezését egy harmadik emeletről lezuhanó társadalmi oszlop, egy, az udvar kövezetén szétroncsolt tagok-j kai, szétlocscsant agyvelővel fekvő ember halálhörgése jelentette be a közvéleménynek, a nemzetnek és nagy intő jelül a parlamentnek. És az óta, az idők rövid változata óta, mintha az emberek egy része más szemmel, mintegy összefoglalva nézné ezt a nyüzsgő világot, melyet emberi társadalomnak neveznek. És amint a mindent összefoglaló idealizmus tiszta üvegén át tekintenek, akkor itt az összeségben látják, hogy egyesek, a kik előtt kalapot emeltek, a kiket nagynak, hatalmasnak, példányképnek állítottak maguk elé, azok nem egyebek, miut közönséges útszéli alakok, számitó fosztogatók, a kik meggazdagodtak embertársaik rovására; erkölcstelen megrontói a családi életnek, a kik a szemérmetlenséget az utczára czipelik: a kik széttépve azokat az érzelmeket, a melyek még az állati ösztönben is ott vannak, bűnben született gyermeküket futni hagyják, egész az örvényig, egész az öngyilkosságig, vagy gyilkosságig. A kik széttépik a vallást, üdvözlik az erkölcstelenséget. A kik félnek az idealizmustól, azért azt ki akarják ölni az emberi szivekből, azt az idealizmust, mely megvilágítja teljes valóságukban és morális erejével vagy átalakítja, vagy szétzúzza őket. És a kornak ez az új áramlata, mint egykor régen, mikor ép igy állt a világ forgó kereke, mint ma, száll tovább, feltar- tóztathatlanúl. — Embereket, a kik részesei voltak az önző számítás korszakának, magába szállásra, igaz megszóllalásra készteti, hogy elitéljék azokat nyíltan, a kikkel ed dig egy hajóban eveztek a közjó, a közerkölcs megrontására. — A puszta realizmus — Piroska, — szólt az elfojtott indulat és megsértett büszkeség hangján Hervai Béláné, — téged megcsókolt Toroczkay bárói A szép lány kérdöleg nézett abba a jósá gos, szemrehányó arczba, — Nos, van abban valami különös, valami sértő ? Az asszony megdöbbent, de ura maradt érzelmeinek. — Lásd, — folytatta szelíden faggatásait, — neked nincsen senkid, szegény, árva leány vagy s vigyáznod kell minden lépésedre, hogy ne Ítéljenek meg rosszul az emberek. Rónai Piroska gúnyosan nézett nénjére s szavai is metszőén gúnyosak voltak. — Tehát azt szeretnéd úgy-e, hogy elrejtsem magam a világ szeme elől, hogy kössem oda én is egy Hervai Bélához hasonló férfihez s a kínálkozó örömek helyett erőltessek könyet a szemembe s búslakodjam mint te? A sápadt asszony megreszketett s piczike lábaival indulatosan dobbantott a földre. — Azt akarom, hogy becsületes maradj s azt kívánom, hogy mig Hervai Bélának a házában lakói, megbecsüld azt az embert s az én tisztességem. A szépséges leány vonásait elöntötte a haragos pirosság s büszkén, dölyfösen mint egy királyné távozott a teremből, csak az ajtótól szólva vissza: — Ne féltsd a koldus tiszteséged I . . . Azután tánczolt, mulatott szilaj jó kedvvel, kitüntette kegyeivel a bárót s hajnalra, mikor eltávoztak a vendégek, Rónai Piros is eltűnt Kereszttúrról. i üvegcserepei, melyeket eddig gyémántnak néztek, csörömpölve hullanak az utcza kövezetére, a honnét elsöpörtetnek irgalmatlanul. Az országokat, a vidékeket átjárja ez az áramlat. — Megszólal a közgyűléseken, a bankoknál s igaz, hogy a salakokat elsöpri, de egy uj, egészséges élet kél nyomán, mint a Nilus zavaros árja után támad szép zöld, üde tenyészet. Igaz, ez az átalakulás nem megy minden akadály nélküi. A letűnő kor emberei küzdenek ellene. De a morál hatalma nagy. Embereket pusztít, rendszereket, államokat átalakít. — A jót, a nemest felemeli, a gonoszt megjobbitja, vagy földre sújtja. Mert benne van az igazság, az erő, a hatalom. Békésvármegye 1894-ik évben. I. Ügykezelés. A vármegyei közigazgatást és ügykezelést a múlt félévben, a viszonyokhoz mérten elég gyors és pontosnak találtuk. — Beérkezett a vármegyére az 1894. évben 22,962 ügydarab, — 407 ügydarabbal több mint az előző évben. — A tavaly beérkezett 22,962 ügyből nagy iktatói 19,193 szám volt, közigazgatási bizottsági 2149, kihágási 482, közgyűlési 864, elnöki 274. — Ezekből az év második felére 12,002 Bzám esett, mely munkaanyag a 11-ik mintájú kimutatás szerint 69 drb hiján feldolgoztatott. A járási közigazgatás s ügykezelés szintén elég gyors és pontos volt. A megyei árvaszéket s a Gyula városi árvaszéket küldötteink által a múlt félévben is megvizsgáltuk s a beterjesztett vizsgálati jegyzőkönyvből meggyőződtünk arról, hogy az árvaszéknél az ügyrend betartatik s az ügyek most már kellő gyorsasággal intéztetnek el, bárha az elintézett ügyek kiadmányozása még sok kívánni valót hagy fenn. A községi árvaügyi nyilvántartások rendezése folyamatban van. A közigazgatási bizottság minden hónapban megtartotta ülését. Rendkívüli ülés egy sem volt. A szeptember, november s deczember hóban tartott Hová ment? merre tűnt? arról nem tudott senki, a nénje is úgy siratta meg mint — halottat. Később beszélték, hogy Toroczkayval lakik Pesten, fényes fogatban, selymes ruhákban jár s inasok teljesítik akaratait, Azután, mint vidéki primadonnának terjedt el a hire. Még később egy kávéház tükrökkel köritett emelvényén látták ismerői — búsan, bánatosan. Többet aztán nem is tudtak róla. Bibó Lajos. Kakas Mártom Tisztelt közönség I Az 189L évi október hó i-jén kibocsátott XXXVII-ik törvényczikk intézkedik arról, hogy kik jogosultak előfizetni a Kakas Márton-ra. E törvény egyike a volt Wekerle-kortnány legszebb és legliberálisabb alkotásainak. Ennek bizonyítására citáljuk egyes paragrafusait. A Kakas Márton-ra előfizethet: 1. Minden magyar állampolgár, aki életének 24-ik évét betöltötte. 2. Minden magyar állampolgár, aki nem töltötte be életének 24-ik évét. 3. Minden külföldi állampolgár, aki birja a magyar nyelvet. 4. Minden külföldi állampolgár, aki nem birja a magyar nyelvet. A francziák általános szavazati joga 4o millió franczia közül csak 16 milliónak adja meg a szavazati jogot, holott a fentcitált törvény nemcsak hazánk népeit, de egész Európát felruházza azzal a joggal, hogy a Kakas Márton-ra előfizessen. Xiapuulc mal szSmáilioz fél Ív melléklet vau csatolva,
