Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-24 / 12. szám

Ezekkel szemben megszűntnek nyilvánítottam a múlt hóban a Dobozközség határában gr. Wenck- heim Dénes uradalmában, és a B. Csaba község ha­tárában Hrabovszki János tanyáján uralkodott ra gadós száj- és körömfájás betegségeket, továbbá feloldottam a zárlat alól Gyulavárosát is. Az 1888. évi VII. t.-czben előirt óvintézkedé­sek a ragadós állati betegségek fellépte alkalmával pontosan végrehajtattak. II. Közbiztonság. A személy-biztonság néhány kisebb jelentőségű verekedésen kivül megtámadtatott Orosházán, hol ugyanis a múlt hó 13-án K. Nagy Gábor szarvasi illetőségű czipészségéd, Kasza Máriát állítólag vi­szonzatlan szerelem miatt meglőtte és azután ön­gyilkossági szándékból magára lőtt, sérülése azon­ban gyógyulással végződött. Tettes a kir. járásbí­róságnak átadatott. Ezenkívül Szarvason Klimoj Juliánná törvény­telen gyermekét elásta, tette azonban felfedeztet­vén a bünfenyitő eljárás ellene folyamatba tétetett. A szarvasi járás főszolgabirájához a múlt hó­ban egy névtelen levél érkezett, melyben feljelen­tés tétetett az iránt, hogy Öcsöd községben többen, úgyszólván iparszerüleg foglalkoznak magzat elhaj- tással. A feljelentés áttétetvén a kir. bírósághoz a vizsgálat folyamatba tétetett, melynek eddigi ered­ménye után ítélve, a feljelentés nem volt alaptalan. A vagyon biztonság a múlt hóban csupán né­hány jelentéktelen lopás által zavartatott meg. Öngyilkosság csak egy esetben történt, Szar­vason, hol Molnár Mihály 17 éves fiatal ember fel­akasztotta magát. Balesetek a múlt hóban nem fordultak elő. Tűz volt három esetben, nevezetesen Dobozon, Sámsonban és Gyomán. 111. Közlekedés árvédelem. A közutak a múlt hónapban hóval borítva meglehetős jó szánutat képeztek. A védtöltések jó karban voltak. A nagymeny- nyiségu hó gyors olvadása következtében beállható árvízveszély ölteni védekezésre szükséges intézke­dések. megtétettek, s a községi körgátak felülvizs­gálata is elrendeltetett. A közhasználati telefon múlt hó 26-án a köz­forgalomnak átadatott. IV- Földmivelés, ipar és kereskedelem. A földmivelési munkálatok a múlt hóban a trágyázás kivételével teljesen szüneteltek. A munkások helyzete a múlt hóban még sú­lyosabbá vált, mert mig egy részről a múlt évben szerzett élelmi szerük fogyatékán volt, másrészről — a zord időjárás miatt minden munka szünetelvén — munkához nem juthattak. A múlt hóban továbbá érezhetőbbé vált a ta­karmány és a fütő anyag hiánya is. A megye legtöbb községében észlelhető szük­ség kérdésével behatóan foglalkozott a törvényha­tósági bizottság múlt havi rendkívüli közgyűlésében, s a törvényhatósági határozat alapján általam min­den irányban megtétettek az intézkedések, hogy a munkások részére, — mihelyt az arra alkalmas idő beáll, és a lehetőséghez képest addig is, munka biztosittasék, a munkára képtelenek segélyeztesse- nek, s a szükölködők számára termény kölcsönök nyujtassanak. Az orosházi járásban, hol a szükségnek jelei leginkább nyilvánultak, egyes nemes emberbará­tok is buzgólkodnak az ínség enyhítésén. így gróf Weuckheim Frigyes a sámsoniak részére 300 frtot, Dessewffy csanád egyház megyei püspök pedig 200 frtot, Jurenák Sándor a szb.-szt.-tornyaiak részére 30 métermázsa búzát adományozott, mig Károlyi Sándor gróf Bánfalva községben 122 egyént lát el 120 gramm kenyérrel és 12 gramm szalonnával. Gróf Wenckheim Frigyes ur azonkívül a Békés községi szegények Bzámára adományozott 1000 frtnyi segélyt, s a főispán ur ő méltósága a közgyűlésnek tudomására hozta, hogy a kormány is 2000 frtot bocsátott rendelkezésére a megyebeli szegények segélyezésére. A lakosság anyagi helyzete a hatóságok foly­tonos megfigyelése tárgyát képezi és mindenütt hol szükség mutatkozik a rendelkezés alatt álló eszkö­zök és módok felhasználásával az azonnali Begitség nem marad el. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák községeiket a múlt hó­ban is meglátogatták és a községi ügykezelést ellenőrizték. A közadók és egyébb kincstári tartozások be­hajtása, az 50'írton aluli adótartozásokra nézve te- kiutettel a mostoha viszonyokra a f. é. aratásig, illetve augusztus végéig fölfüggesztetett. A vm pénztárakat a múlt hónapban is meg­vizsgáltam és rendben levőknek találtam. Az apaállatoknak megvizsgálása a múlt hóban megyeszerte befejeztetett. Gylán, 1895. márczius 8 án. Dr. Fábry Sándor, alispán. Az első évforduló. Kossuth Lajos halálának első évfordulóján f. hó 20-án már a kora reggeli órákban több épü­leten gyászlobogók lengtek. — Reggel 8 órakor a helybeli ref. templomban gyászisteni tisztelet tar­tatott nagy közönség jelenlétében. Az isteni tisz­telet kezdetén a gyülekezet orgona kiséret mellett énekelte a XC. zsoltár 1. és 2. versét, utánna a polgári iskolai dalárda énekelte Dombi Lajos által múlt évben irt „Kossuth halálára| czimü éneket, majd Dombi Lajos ev. ref. lelkész lépett a szószékre s a következő gyönyörű alkalmi imát mondotta el: „Isten! kinek hatalmad uralkodik a nagy mindenség felett f égi Atyánk 1 kinek bölcsesé- ged mélységét megmérni képtelen az emberi elme. Gondviselő szellemed őrködik életünk fe­lett ; örök végzésed törvényének hódolunk mi­dőn testünk sirba dől s porrá lesz az mi porból vétetett, a lélek pedig, mely égi származású, vissza szál hozzád örök Isten, bölcs teremtönk! Nagy vagy oh Atyánk 1 hatalmad ereje vi­lágot alkotni 1 enyészetet idézni elő egyiránt képes. Erezzük, óh mélyen érezzük tehetetlen gyarló voltunkat, s magunkat megalázva dicsőit jük felségedet. I.eborulunk előtted nagy Isten! buzgó fo­hászunkat bocsátjuk hozzád, ki meghallgatod a hozzád esedezöket, ki megszámlálod a bú saj­tolta könnycseppeket. Nehéz bánat felhője ül lelkünk egén ; méltó gyászunk fájdalmas érzetét nem űzheti tova az idő rohanó árja; szivünk sebe folyton sajog, gyógyulni nem akar. Habár egy éve már midőn aggódó lelkünk szorongva tekintett a távolban haldokló — a nagyok között is kimagasló nagynak kínos ha­lál tusájára; habár egy év tűnt el a múlandóság tengerébe, mióta jött a gyász hir, hogy ama ne­mes lélek, mely népek millióiért élt, munkálko­dott, elszált e földnek teréről; hogy megszűnt érezni a kebel, lezárva a szemek, az alvó életre nem kel, bár gyász könnyünk pereg, mégis most is szemünkben köny, szivünkön bánat ül . . . Atyánk, Istenünk! a feledés leple sokat el­takar, de a szív rejtekébe mélyen bevésődött bánat meg-meg újul, szűnni nem akar. Tündöklő csillag porba hulltát; ragyogó, éltető nap sötét éjbe tüntét; remény szivárvá­nyának szétfoszlását gyászoljuk mélyen, örökre, mióta „meghalt a próféta. Idegen földön roskadt magába, hült ki a test. Idegen menyboltnak su­gározó kékje hivta magába a kiszálló lelket.“ Gyászban ül a magyar Sión mióta „kialudt a tűz oszlop, mely a pusztán bolyongó nép vezérfénye volt; összetört a kőtábla, melyre a hazaszeretet nagy parancsolatjai voltak felírva; leomlott a szent templom, hova járt félszázad óta e nemzet hite, vágya, panasza, reménye; meghalt a nemzet szabadító Mózes, ki letöri népe kezéről a rozsdás bilincset s elindul a régi hazát, a szabad ígéret földét fölkeresni; meghalt a honalkotó Józsué, kinek harczi riadójára leomlanak a régi idők avult falai s csodásán zengő szavára egy szabad haza körvonalai bontakoznak ki a semmiből; meghalt az utolsó Makkabéus, ki kétségbeesve vívja a nemzeti függetlenség nagy harczát a ki­merülésig, a véglehellésig, s a kezébe tört kard­dal, a szivébe ütött nyilhegygyel vonult el szen­vedni, gyötrődni, meghalni, de a szerencsés el­len diadalszekerét vonni nem segít: meghalt az utolsó főpap, ki eszméi oltárán tovább égeti a szabadság szent tüzét s táplálja azt vérével, leikével, mig maga is elégve, holtan borul az elhagyott oltárra; meghalt a szabadság tüzlelkü apostola, a testvériség, egyenlőség isteni mestere, a szolganép Megváltója", meghalt nehéz idegenben, távol ez úgy szerette hazától, távol érte rajongó, imádott nemzetétől, meghalt 45 évi getsemánei gyötrelem után a lelki és testi vértverejtékező kinok keresztjén!" Atyánk, Istenünk 1 ne tulajdonítsd bünül minekünk ha keblünk fájdalma szemünk könyei- ben tör útat magának; ha még most is sirunk, zokogunk, midőn nagy veszteségünkre gondolunk. De bánatunk sötét éjjelének borúján is át­tör az irántad való mély hálaérzet lángja, Is­tenünk 1 hogy országunk szivében domborúl sírja nagy halottunknak, kinek neve, örök emlékezete nemcsak a történelem lapjain, de a szivek tábláján is örökre felírva marad. Áldva légy ezért Atyánk, Istenünk 1 Mindenható Isten 1 Most midőn emlékünne­pet szentelünk, mutasd föl előttünk dicső halot­tunk lángoló honszerelmét, tiszta jellemét, hogy példája buzdítson, lelkesítsen minket is híven harczolni meg az élet harczát, hogy elvehessük egykor az idvesség babérkoszorúját. Esd ve kérünk jó Istenünk 1 Tedd békesség hajlékává állandóan szeretett hazánkat s vezé­reld akként minnyájunk szivét, hogy szeretet ál tál legyünk valóban testvérek, s közöttünk min­denkor áldásban maradjon neve szivünk szüret­iének. Mert: „Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élete kincsét, ámbár napja múl. Hanem lerázván, a mi benne földi, Egy éltető eszmévé finomul, Mely fenmarad s nőttön nő tiszta fénye A mint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az ntód erénye. Óhajt, remél, hisz és imádkozik 1“ Élet és halálnak ura, Istenei hallgasd meg imádságunkat s légy velünk most és mindenko­ron, a Jézusért Amen.“ A nagy hatást keltő szép ima végeztével a polgári iskolai dalárda a „Bymnust* énekelte, me­lyet befejezésül a gyülekezet által énekelt 221. di­cséret 4-ik verse követett s a gyászünnepély be­fejeztetett. Hírek. Kitüntetés, ö felsége a király Gallacz János műszaki tanácsosnak, buzgó és sikeres szolgálata elismeréséül a királyi tanácsosi czimet díjmentesen adományozta. Gallacz János ama „buzgó s sikeres szolgálat“-okat, melyek kitüntetése méltó indokolá­sát képezik, nagyobb részben olyan hivatali s köz­életi ténykedéseivel szerezte, melyek Gyula városa s vidéke legfőbb érdekeivel vannak szoros össze­függésben ; s annak daczára, hogy nagyobb hatás­körénél fogva hivatalos ténykedése ma már az egész országra kiterjedő, noha nem születési köte- telék, de a városunk iránti szeretete folytán mégis gyulainak vallja magát és őt tényleg magunkénak tarthatjuk: ez egymaga is elegendő ok arra, hogy a felség kiváló kegyéhez őszinte szívből fakadó leg­jobb szerencsekivánalunkat fűzzük. Békésvármegye főispánja az 1896. évi mille­náris országos kiállítás sikerének érdekében fel­hívja a gazdaközönséget, hogy a kik a kiállításban résztvenni óhajtanak, ezen szándékukat a várme­gyei gazdasági helyi bizottságnak folyó évi ápril hó 1-ig bejelentsék, minthogy azontúl bejelentések csak azon esetben fognak figyelembe vétetni, a mennyiben a mezőgazdasági csarnokban a beren­dezés után még maradna el nem foglalt terület. Dr. Fábry Sándor alispán és többen megye- bizottsági tagok, megyei árvaház létesítése érde­kében indítványt adtak be a törvényhatósághoz. Káliay Zoltán főispán, körös-tisza-marosi és szárazéri ármentesitő-társulati kormánybiztosi mi­nőségét ez év végéig meghosszabbította a földmi­velési miniszter. Kinevezés, Az igazságügyminiszter Jákó Imre 2-ik honvéd gyalogezredbeli főhadnagyot a lugosi kir. törvényszékhez aljegyzőnek nevezte ki. Nagy értekezletet hivott mára össze a várme­gyeház termébe dr. Fábry Sándor alispán, a járási főszolgabirák és a községek jegyzőiből, egy ügyke­zelési szabályzat készítése czéljából, melyhez a ja­vaslatot Ambrus Sándor szeghalmi .főszolgabíró ké­szítette el nagy részletességgel és szakavatottság- gal. Az ügykezelési szabályzat — feltéve, hhgy semmi felesleges munkával nem fogja terhelni a különben is túlterhelt községi jegyzőket, sőt módot nyújt rá, hogy sok igazán felesleges czafrangtól megszabaduljanak — remélhetőleg javítani fogja a községi adminisztrácziót. Lázár Sándor alezredes, a gyulai 2-ik hon­védgyalogezred parancsnoka megérkezett városunkba s az itteni honvédség fölötti parancsnokságot tény­leg átvette. Kinevezés. A pénzügyminiszter Golián István szarvasi kir. adóhivatali tisztet a Kis Kun-Halason szervezett kir. adóhivatalhoz ellenőrnek nevezte ki. Török János újabb folyamodó, a szarvasi har­madik gyógyszertár jog elnyerése iránt. Torbai Ferencz orvostudor a belügyminiszter megbízása folytán, az országos „Vöröskereszt-egy-. let* által leküldetik a megye területére a serum oltóanyag — foganatosítása végett, — s működését már ma M.-Berényben meg is kezdi. Kallós Ede műszobrász értesité a vármegyét, hogy az „Erkel-szobor“ felállítása ügyében legkö­zelebb Gyulára fog lejönni. Az adók behajtása körül kifejtett buzgó tevé­kenységükért, a békésmegyei járási főszolgabiráknak a m. kir. pénzügyminiszter elismerését küldte le. A gazdasági egylet igazgató-választmánya va­sárnap délelőtt Csabán Beliczey István elnöklete alatt ülést tartott, melyben az ezredéves országos kiállítás helyi bizottságának átirata, hogy a helyi­bizottság által rendszeresített előadói állásra egy alkalmas egyént javaslatba hozzon, határoztatok, hogy ez állásra Zlinszky István gazdasági egyleti tit­kárt ajánlja. Az előadó fizetésének meghatározását azonban a helyi bizottságra bízza. A vármegye ki­sebb községeiben alakítandó takarékmagtárak szer­vezési szabályzatát az alispán megkeresése folytán, az egylet készséggel elkészitteti s Seiler Elek elnöklete alatt Vidov6zky Károly és Szalay József igazgatósági tagokat kérte fel. A felső tisza vidéki gazdasági egylet átirata a mezőgazdasági bizottsá­gok létesítése ügyében kiadatott jelentéstétel végett Seiler Elek, Vidovszky Károly, Szalay József, dr. Zsilinszky Endre, Fejér Béla, Sohár Kálmán, és Beliczey Gézából álló bizottságnak. Nehány apróbb folyó ügy intéztetett el, továbbá tagdijhátralék töröl­tetett ezen az ülésen. Csabán az ujonczállitás a következő eredmény­nyel történt, összeiratott az első korosztályban 494, a második korosztályban 196, a harmadik korosz­tályban 148, besoroztatott a közös hadsereghez és a honvédséghez 299, a két póttartalékhoz 31, visszahelyeztetett 266, fegyverképtelennek nyilvá­níttatott 42 hadköteles. A sorozást Gyulán tegnap kezdték meg és pedig az első korosztályúakat állították elő. Az általános védkötelezettség teljesen megváltoztatta a régi mozgalmas képet, melyet városunk a régi vi­lágban egy-egy sorozáskor felöltött; a város apraja nagyja ott volt a városháza előtt, hol egész napon át fülsiketítő zajongás volt hallható; ma a községek­ből a hadkötelesek nagy részének szülei sem jön­nek be Gyulára, a kíváncsibb rész telefonon vesz tudomást róla, hogy a fiú bevált-e? a városház ud­vara nem valami tultágas hely, de teljesen elég nagy a sorozásra váró legényeken kivül a velük jött családtagok befogadására. „Kossuth Lajos“ czim alatt boldogult legna­gyobb hazánkfia életét vázoló felolvasást tartott dr. László Elek m. tb. főorvos az orosházi kaszinóban márczius 15-én a halhatatlan férfiú aczképe lelep­lezése alkalmából. A szónoki hévvel, honfiúi tűzzel elmondott beszéd külön füzetben is megjelent. A gyulai takarék- és hitelszövetkezet /. hó 21 én azaz vasárnap d. u. ]/2<3 órakor tartja alakuló közgyűlését a városháza nagytermében, amelyre a részvényeseket ez úton hívja meg az előkészítő bi­zottság. — Az előkészítő bizottság tagjai : Dobay János, Reisner Ede, ifj. Steigerwald Ferencz, Schmidt Gyula, Winkler Lajos, Bodoky Mihály, Sál József, Frailer István, Dr. Berkes Sándor, Anuló Pál, Gubás János, Moldoványi Gyula és Dr. Frankó László. Az alakuló közgyűlésen meg fognak választatni az alapszabály szerint alkotandó tisztikar, t. i. elnök, igazgató, alelnök, h. igazgató, üzletigazgató (ki az igazgatósági üléseken előadó), 20 igazgatósági tag és 3 felügyelő bizottsági tag. A pénztárnokot, könyvvezetőt és pénztári tisztet az 'gazgatóság fogja megválasztani. A szavazás titkos lesz. A részjegyek száma a mai napon már meg­haladta a 2000-ret. A gyulaiak példáján buzdulva> Dobozon és Csabán is megindult a mozgalom a piczulás bank alakítására. A gyulai kereskedők és kereskedő ifjak tár­sulatában folyó hó 16-ikán este élvezetes estét sze- zett dr. Bárdos Arthúr, nagy szakavatottságról ta­núskodó, Ízléses és mellette sokoldalú kődfátyolkép mutatványaival, melyekről a jelenvoltak egyértelmű nézetét konstatáljuk, hogy meglepő jól sikerültek. A zajos tapsokat keltő mutatványokat rögtönzött táncz követte, mely a társaságot éjféli órákon túl együtt tartotta kitűnő kedélyben. Eljegyzés. Szirotka Elek Mező-Berény községi adóügyi jegyző eljegyezte özv. Ambrus Lajoenó szeghalmi földbirtokosnő bájos leányát Esztikét. Az önkéntes tűzoltó testület f. hó 25-én dél­után 3 órakor a népkerti pavillonban rendes köz­gyűlést tart, melyre a tagok megjelenni felkéretnek. Tárgyai: 1. A számvizsgáló bizottság jelentése az 1894. évi számadásról. 2. Pénztárnok és jegyző választás. 3. Az újra szervezés idejének meghatá­rozása 4, Netáni indítványok és időközben felme­rülhető ügyek. Pályázat. A b.-csabai kir. járásbíróságnál évi 1100 frt fizetés b évi 240 frt lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy albirói állomás betöltendő; a szabályszerűen bélyegzett, okmányokkal felszerelt kérvények eme hirdetménynek a „Budapesti Köz­lönyében lett harmadszori megjelenésétől számí­tott 2 hét alatt a gyulai kir. törvényszék elnöké­hez beterjesztendők. A csabai ipartestület vasárnap délután tartotta tisztújító évi közgyűlését. Az évi jelentés szerint a testületnek van 709 tagja, (a szaporulat 10) a be­jegyzett segédek száma 328 (56-al kevesebb mint azelőtti évben.) Szavazattöbbséggel elhatározták an­nak kérelmezését, hogy Csabán a kirakodó orszá­gos vásár hétfőn is tartható legyen. A tisztujitás a következőleg ejtetett meg: Rosenthal Ignácz elnök, Horváth Mihály alelnök, Uhrin András pénztárnok, Achim János jegyző, 3 számvevő s 20 tagú elöl­járóság. Békésen a bánhidai függetlenségi olvasókör márczius 15-én tartott díszközgyűlésében Kossuth Ferenczet tiszteletbeli elnöknek, — Török Gábor ta­nárt, dr. Meskó László országgy. képviselőt, Gy. Nagy Istvánt és Sz. Kis Istvánt, utóbbiakat mint akiknek a kör fentartása s virágzó állapotba jutá­sában nagyobb érdemük van, tiszteletbeli tagjaivá választotta. A békési József napi országos vásárt nagyon megrontották az esőzések és az ennek következté­ben járhatatlanná vált utak; — az állatfelhajtás mindazáltal aránylag véve elég tűrhető volt, az árak is némileg emelkedtek — jobb tavaszi legelő remé­nyében. A tavasz csak hivatalosan köszöntött be a ka. lendáriomban, a természet vajmi kevés tudomást vett eddig róla. Időjárásunk, szeszélyére nézve ugyan egészen áprilisi, de máskülönben tökéletesen olyan, mint a novemberi, még pedig a legkellemetlenebb fajtájúból. — Szerdán egész nap szakadt az eső, csütörtökön valóságos orkán dühöngött, péntek vir­radóra jókora fagy, napközben erős havazás, szóval kellemetlen és ami még súlyosabb; igen rósz idő. A gazdák nem tudnak szántani, vetni, noha József napja múltával itt volna az ideje. A szegény em­berekre nézve pedig a szó szoros értelmében exisz- tenczia kérdésévé válik, hogy enyhe napok követ­kezzenek, és keresetük meginduljon. Halálozás. Polgár Pál, Békés városának évti­zedek hosszú során át közszeretetben volt és pár óv előtt nyugalomba vonult jegyzője folyó hó 19-ón meghalt. Halála közréezvétet keltett Békésen, mert a boldogult áldott jó ember volt, aki exponált ál­lása mellett sem szerzett magának ellenségeket, te­metésén eme részvét igazán impozánsan is nyilvá­nult. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özv. Polgár Pálné szül, Laczay Vik­tória és gyermekei: Mária, Anna férj. Sólymos Ká- rolynó, és Béla; veje Sólymos Károly; menye özv. Polgár Gézáné született Elekes Mária; s unokái Sólymos László, Pál és Béla mélyen szomorodott szívvel jelentik szeretett férjnek, apának, apósnak, jó nagyapának, sógornak és szerető rokonnak Pol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom