Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-03-17 / 11. szám

A vallás és közoktatásügyi rendelet alapján felhivattak az állami segélyben részesülő iskolák elöljárói, hogy évi számadásaikat, mindenkor a tanév befejeztével azonnal terjesszék be. A pusztai tanítók fizetésének 300-ról 400 forintra lett felemelését kimondó gyulai polgári iskolaszéki határozat jóváhagyatik. A mezöberényi unitárius fiókegyház községnek 100 forint államsegély iránti kérelme, szavazattöbb­séggel pártolólag lett felterjesztve a szakminiszterhez. Sámson község iskolaszéke utasittatik, hogy az ottani iskolában oklevél nélkül működő tanitót a tanítástól 100 forint birság terhe alatt tiltsa el, — mely rendelet foganatositásának eredményéről — jelentés tételre utasittatott a járás főszolgabirája. P.-szt.-tornyai községi iskolába — Podsztrelen Endrének tanítóul lett megválasztása jóváhagyatik, — s nevezett emez állásában megerősitletik. A gyulai főszolgabíró — a dobozmegyeri isko­lai pótadó és tandij hátralékok behajtására uta­sítva lett. Csaba községének — az iskolai adók behaj­tása tárgyában kért időhaladék — május 1-ig meg­adatott. Szarvas községének — az óvó és tanköteles gyermekek összeírása és beterjesztése tárgyában kért időhaladék f. évi junius hava végéig meg­adatott. A k.-ladányi indóházi ut kőburkolati munká­latai biztosítása ügyében beadott ajánlatok feletti érdemleges intézkedés a jövő ápril havi ülésre lett elhalasztva. Főorvosi jelentés alapján felhivattak a járási főszolgabirák, hogy a községi halott kémektől, ami­dőn a halva születés büntetendő cselekmény ered- ményekép jelentkezik — minden egyes esetben a megfelelő eljárás megindithatása végett, — részökre jelentést kívánjanak be. Mindezeken kívül — megemlitésével annak, hogy az orosházai Bordó-féle ügy tárgyalása órákat vett ezúttal is igénybe, — a nagy közönséget köze­lebbről nem érdeklő egy pár apróbb ügy elintézése után az ülés a késő esteli órában bevégződött. Márczius tizenötödike. Azt a napot, melyet a nemzeti újjászületés diadalmas kihirdetésének napjául szoktunk tekin­teni, most is kegyeletes lelkesedéssel ünnepelte meg vármegyénk minden községe. Azzal a meleg érdeklődéssel, azzal a ^lelkese­déssel, melyet az idő haladása nem tud lelohasz- tani, hanem amely évről-évre növekedik és hatá­sában erősödik. Orosházán a kaszinó márczius 15-én leplezte le Kossuth Lajos, Széchenyi István és Deák Fe rencz arczképeit szép ünnepélyességek mellett, — Gyomán Barabás Béla országgyűlési képviselő be­szélt a nevezetes évforduló jelentőségéről, Csabán a vigadóban csinos programmu ünnepély folyt le, s ami sehol sem maradt el : a közvacsorák, melye­ket a különféle társas körökben, sőt magánházak­nál is tartottak. Gyulán ezúttal is a függetlenségi és 48-as pártkör vállalkozott a korszakos nagy évforduló ünnepélyének rendezésére. Helyes volt-e vagy nem? annak taglalásába nem bocsátkozunk. — Márczius tizenötödike nem párt-, hanem az egész nemzet ün­nepe, és sokkal jobban venné magát ki, ha Gyulán is épugy mint másutt történik, pártszinezet nél­küli rendezőség alakulna annak megünneplésére. — De amennyiben és mindaddig, mig éz nem törté­nik ; mig a függetlenségi s 48-as pártkör kötelékén kívül álló polgárság tétlenségével mintegy maga nyilvánítja magát a márczius 15-ki nap ünneplé­sének rendezésére illetéktelennek : természetesnek kell találni, ha a parlagon maradó működési tért a függetlenségi pártkör nemcsak elfoglalja, hanem politikailag ki is használja. Sapienti... stb. Ez évben Bartha Miklós, Szederkényi Nándor és Kun Miklós az országgyűlési függetlenségi s 48-as pártkör tagjait hívták meg Gyulára, amint erről a már szerdán délután kitűzött falragaszok tudósitának. Csütörtökön délután a 48-as pártkör zászlók alatt kivonult a Csabáról érkező vonat elé, melyen azonban csupán Bartha Miklós, a függet­lenségi s 48-as anyapárt elnöke érkezett meg, kit a néptömeg éljenzéssel fogadott és lakásáig — Kovács Lajos ügyvéd házához — elkisért. Péntek délelőtt a városház erkélyén, a körö­kön nemzeti szinü lobogók tűzettek ki, — a ref. templom pedig 8 órakor zsúfolásig megtelt ájtatos közönséggel, melynek sorai közt volt a fővárosi képviselő vendég is. Csiszár Samu énekvezető or gonajátéka mellett elénekelték a Hymnust és Szó­zatot, Domby Lajos lelkész pedig a következő gyö nyörü imát mondotta el: „Nagy Isten, gondviselő édes Atyánkl El­múlt az éj s új nap viradt reánk. Első gondo­latunk hozzád szól, imádságunkban téged kere­sünk fel, mert: „Te benned biztunk eleitől fogva Uraml téged tartottunk hajlékunknak? Téged illet szivünk hálája, hogy minket a múlt éjjel is minden veszélytől megoltalmaztál s éle­tünket megtartva, ez uj napra eljuttattál. Te légy nekünk ma is „őriző pásztorunk“, akkor „semmiben meg nem fogyatkozunk.“ Minden évben széttörik a fagy bilincse, midőn a tél helyet enged a kikeletnek; éven­ként megújul bokrokban a madár dal, fák ágain a zöldelő lomb, s az előbb kopár mezők ölén virág szőnyeg terül el; a komor, zord kép nyo- mában vidám, pezsgő élet ébred!. .. Nekünk is volt egykor tavaszunk 1... Ez új életre ébredésnek emléke megújul lelkűnk­ben évenként .... Mély álom, hosszantartó tespedés előzte meg az ébredést; sötét éjjel köd páraina^ kel­lett elszállni; mig tiszta lön a láthatár; önzés bilincsei rozsdát fogtak, széthulltak a szabadság szellőjének érintésére, — miként Péter lánczai az angyali szóra; — az eszmék, melyek a remény­ség szivárványának szinpompáit képezik égből alászállva lakozának mi közöttünk; szivek ez­reinek epedő vágya jutott megvalósulásra; óhaj­tás, kétség és aggodalom egymást váltogató ér­zelme boldogság tengerében egyesült öröm ár­ját szülte; fent és alant tündöklő kép, elragadó látvány nyert életet.... Álom volt-e, vagy valóság mindez, mely egykor rezgésbe hozta a szivek húrjait? Bol­dogság tengere, vagy délibáb cseljátéka terült-e el a szemek előtt? .. . Nem kérdezzük, nem ke­ressük 1 Lelkűnkbe hálaérzet száll irántad, a nagy mindenséget kormányzó Istenünk, ki ko­ronként rendeltél prófétákat, útmutatókat a te népednek; kinek gondviselésedből fakad élet- s örömártól e szív éledi E nemzeti újra ébredésünk dicső emlék­napján látják lelki szemeink a lánglelkü költőt, ki honszerelme égi ihletétől fogamzott lelkesítő szavakban szól a jobb jövő hajnalán örvendő sokaságnak; előttünk áll amaz áldott emlékű férfiú, kinek ékesszólása itt és távolban átjárta a sziveket a vesék megoszlásáig s lelkesültség tüzét éleszté lángra a keblek oltárán . .. Lel­kűnkben elragadtatással, hálával, tisztelettel emlékezünk rólúk, hazaszeretetükről, küzdel­meikről s szent félelemmel telik szívünk el irán­tad örökkévaló Isten! ki, miként hajdan Izrael népének láng oszloppal jelezted az útirányt, úgy nekünk is útat mutatsz, segedelmet adsz, ve­lünk voltál, vagy és maradsz! Midőn ma meggyújtjuk az emlékezet fák­lyáját a múlt idők téréin; midőn érezzük lel­kűnkben a szabadság hajnalán ébredt örömet; midőn zeng ajkunkról a költő szava; „Hazám dicső nagy ősei, Ti földet rázó viharok! Ti egykoron a porba omlott Európa homlokán tomboltatok!" Add értésünkre óh Istenünk! hogy csak úgy lehetünk méltók őseinkhez, ha szivünkben szeretettel, kötelességteljesités tndatával s elha­tározásával, szívvel, lélekkel megőrizni törek­szünk a reánk maradt szent örökséget; ha keb­lünkben az isteni s emberi törvények iránti tisz­telet él; ha testvér testvér ellen nem kél harczra szívben, vagy kézzel, sőt szeretet csatol össze bennünket; ha gyűlölet, viszály emésztő rút férge nem rágódik kebleinken; ha különböző oltárok előtt „sok nyelven bár“ egyenlő buzgó- sággal imádjuk az egy Istent, mindnyájunknak édes atyját, egymás iránt testvéri — Magyar ha­zánk iránt gyermeki — szeretettel, ragaszkodás­sal viseltetünk, ha soha nem feledjük el: „Ha­zádnak rendületlenül légy hive oh magyar 1* Népeknek Istene, szeretettel teljes édes Atyánkl kegyelmed harmatát hintsd, oh hintsd mi reánk, hogy az emlékezet, hálának érzete szüljön kebleinkben nemes elhatározást minden- .koron, hogy anyaszentegyházunknak s magyar hazánknak hü fiai, dicső őseinknek méltó utódai lehessünk mindannyian. Te légy velünk szent Lelkeddel, támogass mindenható erőddel, úgy nem félünk, nem ret­tegünk, te vagy a mi reménységünk. Szenteld meg szivünket ez órában is, hogy a hálás visszaemlékezés oltárán lobogjon fel az igaz szeretet égi lángja s boldogság áradjon ha­zánkra s ennek minden hü fiára! „Légy áldva kegyelmes Istenünk! Hall­gasd meg imádságunkat, esdve kérünk, szent fiadért az úr Jézusért. Amen.“ Délután 3 órakor a 48-as körből nagyszámú menet vonult fel zászlók alatt zeneszóval a Kossúth Lajos térre, mely zsúfolásig megtelt hallgatósággal; sokkal többen voltak, mint a múlt években, és pe­dig különbség nélkül a társadalom mindén rétegé­ből, értelmiség, iparosok, kereskedők és földmive* sek egyaránt. Kovács Lajos ügyvéd lendületteljes beszédben mutatta be Bartha Miklóst, kit éljenzéssel fogadtak, s aki emelvényre lépve mintegy 3/i óráig tartó, úgy tartalmára mint formájára nézve megkapó szép be­szédben vázolta márczius tizenötödikének jelentő­ségét a nélkül, hogy egy szó czélzással is élt volna a jelenre, a napi politika aktuális kérdéseire, ami a hallgatóságban pártkülönbség nélkül igen jó be­nyomást keltett, amit részünkről is szívesen konsta­tálunk és még jobb szívvel honorálunk. Bartha Miklósban a pártpolitikusnál nagyobbnak bizonyult az esztétikus és ez becsülésünket csak fokozhatja iránta. Este társas lakomák voltak a németvároson Illich Antalnál, hol a 48-as pártkör adott banket­tet. Ezen vett részt Bartha Miklós is, akit párthí­vei lelkes ovácziókban részesítettek, ezen a lakó mán 200-an felüli egyén vett részt. Felköszöntőket mondottak: Barthán kívül dr. Berényi Armin, Ko­vács Lajos stb A polgári kör banketje Úgy az alkalomhoz méltó emelkedett hangulat és lelkesültség dolgában, mint a résztvevők impozáns száma és az ott elhangzott toasztok tekintetében is méltán sorozható a nem­zeti ünnepély megülését illetve városunkban az első helyre. Résztvett 90 körtag, közöttük Terényi Lajos képviselő, Fábry Sándor alispán, Dr. Bartóky József megyei főjegyző Dutkay Béla polgármester,br. Vécsey Miklós, stb. A kör elnökének meghívására a vacsora alatt rövid időre megjelent Bartha Miklós orsz. képviselő, a 48-as párt elnöke is. A felköszöntők sorát ősi szokás szerint Szénásy József elnök nyi­totta meg, röviden, de fenkölt lelkesültséggel emel­vén poharat az emberiség három nagy ideáljára: a szabadság, egyenlőség, testvériségre. Terényi Lajos a polgári körre, mint a társadalmi élet és mozgal­mak legélénkebb és leghivatottabb tényezője s az egyenlőség és testvériség eszméjének a gyakorlat- báni kifejezőjére köszöntött. Dobay János vissza­pillantván a körnek 1861. évi alakulási idejére s azon idők társadalmi életére, úgy mutatja be a kört, mint azon időkben a magyar nemzeti szellem és a hazafias érzület megnyilatkozhatásának egye­düli helyét; e kör mint „polgári“ kör, polgárokból alakult s ezen jellegét polgár tagjai legnagyobb száma által máig is megőrizte, mégis örömmel fo­gadta tagjai sorában mindenkor mindazokat is, kik társadalmi előkelőségüknél fogva a polgár tagok fölött állanak ugyan, de a polgárság ezen körében részt kívánnak venni. Óhajtja, hogy ez mint eddig 34 óv óta, ezentúl is úgy legyen s élteti a megje­lent notabilitásokat. Dr. Fábry Sándor alispán, szép beszédben a szabadságharczban résztvett veterán körtagokra Batik Elek és Herberth Alajosra; — Dutkay Béla Kossuth Lajos emlékére s a hozzá fűződő nagy eszmék diadalára, — Dr. Bartóky re­mek beszédben a haza boldogságára köszöntött. E köszöntő alatt lépett be Barta Miklós, kit a kör tagjai dörgő éljenzésekkel fogadtak. Szénasy József üdvözölte őt, mint kiváló politikust, Írót s mint tisztelt vendéget. Majd Dr. Berényi Ármin pompás beszédben, szép és találó hasonlattal tűn« teti fel az országgyűlési pártoknak a haza javát czélozó vetélkedő versengését, alkalmazva azt első sorban Barta Miklósra, ki annak egy részét Terényi Lajosra hárította. A lakoma a késő éji órákban ért véget s nem hiányoztak a vidámabb genrebeli szellemes toasz­tok sem. A vacsora, mely Zielbauer kaszinós konyháját dicséri, pörkölt, túrós metélt, malacz és bárány sültből állott, melyhez jó gyulai kerti bort servi- roztak. Bőjtölőknek külön szobában bőjtös ételek állottak rendelkezésükre. Az újvárosi olvasó körben, két szobában szin­tén százon felül vettek részt a lakomán. Rácz Já­nos elnök mondott szép megnyitó beszédet, Gulyás János sikerült felolvasásban méltatta márczius 15- ikét, Bene Ferencz hazafias költeményt szavalt, — az Ízletes vacsora után pedig Vidó István, Vidó Já­nos, Rácz János, Csiszár Sámuel, Oláh György, Gyulai Gábor, Kohn Dávid mondottak felköszöntő­ket, míg Dombi Lajos a körbe 10 óra tájban Ko­vács Lajos és dr. Berényi Ármin társaságában ér kező Bartha Miklóst igen szépen köszöntötte fel, mire Bartha nagy tetszést keltő poetikus beszédben mondott köszönetét. Közbe a társaság a Dombi La­jos lelkész által Kossuth Lajosra irt igazán remek dalokat énekelte. Herodek István központi kávéházában mintegy százan közvacsorával ünnepelték meg márczius ti­zenötödikét. Sikerült felköszöntőket mondottak dr. Frankó László, Lendvay Mátyás, Sál Sebestyén Kis István és még többen. A hangulat mindvégig emelke­dett volt és a jókedvű társaság egy része reggelig maradt együtt. Hírek. Az alispáni jelentést január haváról térszűke miatt jövő számunkban közöljük. A képviselő testület folyó hó 11-ikén Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli köz­gyűlést tartott, melyen a képviselők nagy számban vettek részt. A napirend első tárgya a mezőrendör- \ségi törvény végrehajtására vonatkozó tanács elő­terjesztés volt. A javaslat alapján, miután a város külterületének jelentékeny része tanyákkal sűrűén beépítve van és ezen területeken — a mennyiben a felügyeletet maga a tulajdonos vagy cselédje gya­korolja — mezőőr ezidő szerint nincsen és ilyenek­nek a jövőben való alkalmazása sem mutatkozik szükségesnek és pedig említett okon kívül még azért sem, mert a nyomasztó gazdasági viszonyok között a különböző adónemekkel úgy is túlterhelt földtulajdonosokra újabb terhet róni alig lehet mél­tányos, akkor különösen, midőn a fenálló rendszer évek hosszú során szerzett tapasztalát szerint igen czélszerünek bizonyult, amit igazol azon körülmény, hogy ezen földterületeken igen ritkán csakis elvétve merültek fel mezei kártételek: mindezeknél fogva a képviselő testület a tanyai földeken mezőőröket nem fog alkalmazni. A határ többi részei, neveze­tesen a zsellérföldek, szőlők és nádasok, nemcsak a törvény rendelkezése folytán, hanem az illető tu­lajdonosok érdekében vagyis gazdálkodási szem­pontból is igénylik azonban, hogy azokban mint eddig csőszök, ezután mező- illetve hegyőrök alkal­maztassanak. Es pedig miután a tapasztalat azt szabja elő, hogy a kellő felügyelet fentarthatása czéljából a mező- illetve begyőri kerületek az eddigi keretekben fentartassanak, ezeknek ilyen módon való fentartása határoztatott el, és az eddigi java­dalma is épségben meghagyatott. A mező és hegy­őrök az illető földtulajdonosok ajánlatára — ameny- nyiben a törvényes kellékeknek megfelelnek — a polgármester által fogadtatnak és eskettetnek fel. A mezőgazdasági bizottság szervezetére s ügyrendjére vonatkozó szabályrendeleti javaslat egész terjedel­mében változatlanul elfogadtatott és jóváhagyás kieszközlése végett az alispánhoz beterjesztetik. A magyar önműködő készülékek társulatának megen­gedtetik, hogy a városban a tanács által kijelölendő helyeken a bemutatott tervrajznak megfelelő önmű­ködő árusító készülékeket állíthasson fel, az erre vo­natkozó kizárólagossági jognak tiz évre való bizto- sitása mellett, köteles azonban folyamodó társulat ajánlatához képest minden egyes önműködő készü­lék után évenként 5 koronát fizetni, s legalább egy álló készüléket felállítani. A békésmegyei egyetemi ifjak körébe a város ötven korona fizetése mellett alapitó tagul belép. A községi ismétlő iskola költség- vetése 485 frt szükséglet és ugyanannyi fedezettel elfogadtatott. A harmadik óvoda felállításával járó költségek fedezésére a város államsegélyért folya­modván, e tárgyban érdemleges határozat csak a kérvény elintézése után fog hozatni. Még néhány magánügy tárgyaltatott és miután a múlt havi pénz­tárvizsgálatról szóló jegyzőkönyv is tudomásul vé­tetett, a közgyűlés délután befejeztetett. A szakosztályok a képviselőtestület legutóbbi közgyűlésén az 1897-ik évi julius hó 1-én tartandó általános tisztujitásig való hatálylyal a következő­leg alakitattak meg: gazdasági s pénzügyi szakosz­tály: Léderer Lajos elnök, Lendvay Mátyás alelnök, tagok : Kohlmann Ferencz, Szilágyi István, Reisner Emánuel, Sál Sebestyén, Kukla Ferencz, Hegyi Jó­zsef, Stefánovics Péter, Gergely Pál, Gombos György, Braun Mór,' Anuló Pál, Ludvig Mihály, K. Schrif- fert József, Kis István, Vidó István, Bordó János, Styr György, Miskucza Illés, Gubás János és Tar István; yogi szakosztály : elnök Keller Imre, alel­nök dr. Berényi Ármin, tagok: Jantsovits Emil, Schröder Kornél, Terényi Lajos, dr. Follmann Já­nos, dr. Fábry Sándor, dr. Frankó László, dr. La­dies László, Chriszto Miklós, Domby Lajos, Dobay János, Fekete Gyula, Schmidt József, Bezsán Jó­zsef, Bródy Adolf, Winkler Lajos, Nagy Jenő, Bo- doky Mihály, dr. Márky János, Hoffmann Mihály és Oláh György; — építészeti s közrendészeti szak­osztály: elnök Gallacz János, alelnök Czinczár Adolf, — tagok: Szabados Antal, ifj. Szabados Jó­zsef, Csausz Lajos, ifj. Uferbach János, Schmidt Gyula, id. Mogyoróssy Sándor, Erdélyi Sándor, Múlt József, Steigervald Ferencz, A. Schrififert Jó­zsef, Dömény Lajos, Hegyi István, Sál József, Cs. Demkó József, Démusz József, Nánási Istvá^'Nád­házi István, Glacz János, Gerlein Reinhart és Popp Alajos; — nevelésügyi szakosztály: elnök Gróh Fe­rencz, alelnök Biberea Péter, tagok: Domby La­jos, Gubás Péter, Léderer Lajos, Dobay Ferencz, Kohn Dávid, Laczkó Péter, Diósy József, Szénásy József, Huszka János, Kohlmann Ferencz, Illés Jó­zsef, Ad. Schriffert József, Endrész András, Illich Reinhart, Horvát Pál, Bordó György, Winkler La­jos, Gyarmati Sándor, Bezsán József és Gerléin Reinhart. Az első évforduló. E hó 20-án, szerdán lesz első évfordulója annak a napnak, mely örök gyásza lesz a magyar népnek, amidőn legnagyobb fia Kos­suth Lajos meghalt, hogy örökre megdicsőüljön. Halálának évfordulóján szerdán reggel 8 órakor a helybeli ref. templomban gyászisteni tisztelet leBZ, amelyre Gyula városa polgárai figyelme lapunk ut­ján is felhivatik. Kétszeri megtagadás utáni harmadik felter­jesztésre a belügyminiszter végre hozzájárult a vármegye közgyűlése határozatához, amelyel bol­dogult emlékű Jancsovics Pál alispánunk özvegye s Osváth Andor vármegyei iktató nyugdiját fel­emelte. Uj postahivatali főnök. Sándor Albert a gyu­lai posta s táviró hivatal főnöke, több évi Gyulán lakása folytán társadalmunk egyik rokonszenves, agilis tagja, Nagyváradra helyeztetett át az ottani újvárosi póstahivatalhoz, mig helyére gyulai posta s táviró főnöknek Czóbel Károly nagyváradi igaz­gatósági számtiszt neveztetett ki. Gazdasági tudósító. A földmivelésügyi minisz­ter Dani József uradalmi tiszttartót, az orosházi járásra nézve, az állandó gazdasági tudósitói tiszt­tel bízta meg. A békésmegyei gazdasági egylet igazgató vá­lasztmánya március hó 17-én ma d. e. 9 órakor Csa­bán a casino nagytermében ülést tart a következő tárgysorozattal: 1. Az ezredéves országos kiállítás helyi bizottságának átirata, melyben az iránt kere­si meg a gazdasági egyletet, hogy a helyi bizottság által rendszeresített előadói állásra egy alkalmas egyént javaslatba hozni szíveskedjék. 2. A várme­gye alispánjának megkeresése, mely szerint a gazda­sági egyletet a megye kisebb községeiben alakítan­dó takarék magtárak szervezési szabályzatának el­készítésére kéri fel. 3. A felső Tisza vidéki gazdasá­gi egylet átirata a mezőgazdasági bizottságok létesí­tése ügyében. 4. Folyó ügyek. Kinevezés. Tallián Béla főispán Sfiabó Emil és Debreczeni Géza végzett jogászokat, és pedig előbbit a vármegye jegyzői irodájába, utóbbit a csabai fő­szolgabíró mellé való beosztással közigazgatási jog­gyakornokoknak nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom