Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-10 / 10. szám
Alólirott tisztelettel adom az érdekelt tisztelt szülők tudomására, hogy a magán elemi 6 osztályú iskolámat s lakásomat áttettem főutczán Örley-házba 141. sz. alatt. Teljes tisztelettel pártfogásért esdve vagyok Gyulán, 1895. márcz. 10. özv. Stéger Má- tyásné oki. tanitónő, isk. fentartó. 3 6—12 IZözgazdaság:. A békésmegyei takarékpénztár mérlege, jövedelem és költség kimutatása 1894. év végével. a) Mérleg és vagyon. Vagyon Váltók . . . 790327.Jelzálogi kötvények 1419926.27 Előlegek ..... 1709.— Egyleti ház • 27000.— Építkezések . * 2446.52 Felszerelések . " . . . 2880.— Orosházi fiók .... 83033.18 Függő kamatok .... 10179.39 Magy. tak. pénztárak jelz. bank részv. 55000.— Azok kamatai .... 1333 33 Pénzkészlet .... 62007.88 összesen; 2465842 57 Teher. Részvénytőke . » . . 100000.— Betétek és tők. kamatok 2122020.18 Tartalék tőke .... 72500.— Nyugdíj tőke 0 . . . 48000.— Osztalék ..... 176 — Orosházi fiókpénztár 83033.18 Tiszta haszon . • •' 30113.21 Összesen: 2455842.57 b) Jövedelem és költség. Tartozik. Tőkésített kamatok . ... 90234.06 Építkezések 10% érték vesztése 271.83 Felszerelések 10% 320 — Viszleszámitolási kamatok . « 3317.69 Folyó kamatok .... 3023.45 Fizetések ..... 8328.29 Üzleti költségek . . ... 2659.27 Adók ..... 8667.91 10% kamat adó .... 9990,93 Tiszta haszon ..... 30113.21 Összesen; 156926.64 Követel. Múlt évről elővezetve . . . 900.— Váltók kamatai .... 55743.19 Jelzálogok „ 91667.62 Előlegek „ . ... 25.60 Késedelmi „ . . , . 1359.23 Házbér ..... 982.50 Részvény átiratáéi dij 49.Árfolyam különbözet . 5074.50 Regále kötvények kamatai 1125.— Összesen: 156926.64 A „békési népbank“ részvénytársaság február 24-én délután tartotta 26-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. Jelen volt a közgyűlésen 23 részvényes 563 darab részvényt képviselve. Közgyűlési elnöknek egyhangúlag Emperl Ernő részvényes választatott meg. Felolvastatott az igazgatóság általános évi jelentése, mely szerint az összforgalom volt az elmúlt évben 2.961,525 frt vagyis 102,777 írttal több mint a megelőző évben: a jelentés továbbá felemliti, hogy minden egyes üzletág jelentékeny emelkedést mutat; de különösen kiemeli a takarékbetéteknél elért emelkedést, a mely annál örvendetesebb, mivel köztudomás szerint az elmúlt év gazdaságilag egyike a legrosszabbak közzé tartozott, mely kizárólag a bank iránt a közönség részéről fokozott mérvben kifejlett bizalmának tulajdonítható. A mérleg és nyereség-veszteség számla 1894-ik évre összesen 11,959 frt 46 kr. nyereséget tüntet fel. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a fölmentvényeket megadta és elhatározta, hogy osztalék gyanánt 7200 frt, azaz részvényenként 9 frt osztassák ki a részvényesek között, 1600 frt fordittas- sék a tartalék-alap, 539 frt pedig a gyűjtő alaptőke gyarapítására, 23 frt 41 kr. pedig irassék át a jövő évi nyeremény-számlára. A felügyelő bizottságba dr. Hajnal István, dr. Henselmann Elek és Mezey Lajos választattak meg. A csabai takarékpénztár egyesület ma tartja évi közgyűlését; a zárszámadás szerint a takarék- pénztár múlt évi összforgalma 16.996,572 frt 49 kr. volt, s ez a tartalékalapnak 2400 frt javadalmazásán felül és 430 frt veszteség leírása mellett 33,955 frt 36 kr. tiszta jövedelmet eredményezett; ebből a tartalék alapnak 3395 frt 54 kr, az igazgatóság és felügyelő bizottságnak 4074 frt 64 kr, a tisztségnek 1018 trt 68 kr, ügyésznek 200 frt, jótékony czélra 300 frt, külön tartalékalapra 966 frt 50 kr, a részvényeseknek osztalékul 24,000 frt javasol- tatik adatni. Osztalék részvényenkint tehát 10 frt. Magyar gazdák országos kongresszusa. A magyar gazdaközönség s a gazdasági testületek körében már a múlt év végén napirendre került egy országos gazdagyülés tartásának kérdése. Az ügyet az Országos Magyar Gazdasági egyesület vette kezébe, s ma már az országos gazda- kongresszus megtartása nem csak határozottá vált, hanem tervezete és szervezete is teljesen meg van állapítva. E szerint a gazdagyülés f. évi május hó 19, 20, 21, 22. és 23-ik napjain Budapesten fog megtartatni. Rendezik: a szövetségbe lépett gazdasági egyesületek végrehajtó bizottsága s az orszá gos magyar gazdásági egyesület és a független gazdák e czélra kiküldött bizottságai. Czélja a kongresszusnak : mindazon köz és mezőgazdasági kérdéseknek beható tárgyalása, melyek a jelen gazdasági válsággal összefüggésben vannak, s ez alapon oly határozatokra való jutás, melyek a válság enyhítésére a kormány intézkedéseknek s társadalmi tevékenységnek utakat jelölnek ki. A kongresszuson ő szakosztály működik, ezek : 1. Mezőgazdasági és szakoktatásügyi. 2. Hitel biztosítás és adóügyi. 3. Mezőgazdasági, politikai és értékesítési. 4. Telepítés és kivándorlás, munkás és cselédügyi. 5. Gazdasági érdekképviseleti szakosztály. Az elnöki tisztek a magyar társadalom legkiválóbb férfiaival vannak betöltve. A szakosztályok bizottságokra vannak felosztva s minden bizottságnak legalább egy előadója van s az előadók száma több mint 30 hivatott s nagyobbrészt országosan ismert szakférfiből áll. A bizottságok keretébe a tárgyalás alapjául felvett kérdések mélyen szétágaznak a gazdasági élet minden ágába s oly behatóan s részletesen fogják foglalkoztatni a gazdagyülést a mezőgazdasági ügyekkel, a mint ez még egy kongresszuson sem történt. A kongresszus tagja lehet, a ki valamely gazdasági testületnek f. évi január 31-ig tagja volt, vagy a kit az igazoló bizottság felvesz. Tagok az ülésen tanácskozási és szavazati joggal birnak, a kongresszus összes kiadványait ingyen kapják s a tagok részére kieszközlendő kedvezményekre igényt tartanak. Tagsági dij 5 frt, — jelentkezhetni tagul a III. országos gazdakongresszus titkárságánál (Budapest, Köztelek). Ugyanaz a kongresszus tervezetét is készséggel megküldi az érdeklődőnek, -ha ez iránt egy levelező lapon hozzá fordulnak. Gazdasági egyesületek ezredéves kiállítása. Az ezredéves kiállításnak tervbe volt elhalasztása folytán a gazdasági egyesületek kiállítási ügye is hónapok óta stagnált. Most hogy az ezredéves kiállítás megtartásához több kétség nem fűződik, a gazdasági egyesületek kiállításának végrehajtó bizottsága is hozzálátott a munkához és Budapesten a Köztelken folyó évi február hó 27-én tartott ülésén a kiállítás programmjának részleteit is megvitatván, az előkészítő munkálatokat teljes erélylyel megindította. A kiállításra eddig 49 gazdasági egyesület jelentkezett, ezek közül 45 anyagilag is hozzá járul a rendezési költségek fedezéséhez. A felajánlott hozzájárulási összeg eddig 14,125 frt, mely ösz- szeg a programm lényegesebb pontjainak megvalósítását már is lehetővé teszi, A kiállítás tervezete a következő főbb ponto kát öleli fel: 1. Megfog íratni az egyesületi élet monográfiája oly módon, hogy ez működési területe általános gazdasági viszonyainak is jellemzetes ismertetését nyújtsa. 2. Bemutattatik a gazdasági egyesületek működésének befolyását a ló- és szarvasmarha tenyésztésre előtüntető grafikus térkép, lehetőleg ugyanez a tájfajták eloszlatására nézve. 3. Bemutattatnak az egyes vidékek kiváló és jellemzetes kultur növényei a talajjal együtt, melyben azok teremnek. 4. A tipikus ló- és szarvasmarha tájfatákról modellek készíttetnek. 5. Ilyen modellek készülnek az egyesület működésének hatása alatt létesült, vagy kezében lévő intézményekről és a gazdasági életre jellemző objektumokról. 6. Kiállíttatnak a különböző vidékek tipikus földművelő eszközei, fénykép gyűjteménynyel együtt, melyek ezen eszközökkel való bánásmódot mutatják be. 7. Kiállíttatnak a mezőgazdasági háziipar nyersterményei, eszközei s kész czikkjei. Mindezekben a bizottság már a részletes pro - grammot is megállapította s határozatokat hozott az anyaggyűjtés mikéntjére is. A programm rövid idő alatt az összes gazdasági egyesületeknek megfog küldetni. Az egyes részletkérdéseknek ez alapon való végleges eldöntése s a programm teljes egybeállítása czéljából a bizottság az öszszes gazdasági egyesületek titkárjai folyó évi április hó 7-ére hívja össze Az országos magyar gazdasági egyesület köz- telki helyiségében kiállítási irodát nyit, mely az adminÍ8tracionalÍ8 teendőket ellátja s a bizottság határozatainak végrehajtását foganatosítja. Gyümölcsfák. Az aradi és Csanádi egyesült vasutaknak Apátfalván mintaszerűen berendezett faiskolájában erőteljes szép példányú nemesitett legjobb fajú gyümölcsfák, valamint díszfák és disz- bokrok, magas és alacsony törzsű rózsafák nagy választékban jutányos áron kaphatók. Megrendelések a vasuttársulat igazgatóságánál Aradon, vasút vonalai mentén az állomás főnököknél, Apátfalván pedig a társulati kertésznél eszközölhetők. Árjegyzéket kívánatra a vasuttársulat igazgatósága díjmentesen küld. Törvényszéki csarnok. A rektor ur baraczkjai. Ha e rovat nem rideg, criministicai ügyeket gyűjtene egybe s ha száraz tények elrecitálása helyett holmi novellisticus hangulat vonná be derűs sugarával a büntető igazságszolgáltatás sújtó kezét: úgy aranyszínű csábitó baraczkokról és pákosztos inasgyermekekről zengenék éneket, kik a csábnak ellenállni nem tudtak s egy holdvilagos, júniusi éjszakán jutottak be a modern Hesperidák kertjébe. De a büntető törvény- könyv rideg szakaszai nem méltányolják, nem védik a vállalkozó „csemeték“ hő esengését, a hősi elszántsággal megküzdött akadályok nem esnek ilyen poéticus színezetű minősítés alá; bemászás által elkövetett lopás bűntettének mondja ki a törvénykönyv 336 §-ának 3. pontja a négy gyermek cselekményét. S ott állanak ők a földi igaz- ságzsolgáltatás itélőszéke előtt, a legidősebb köztük sem érte el a 16 esztendőt; a csillogó pajkos szemek fölvillanása megtörik a kérdezgetés alatt s a mosolygó, vásott gyermek arcz halavánnyá lesz, mikor felhangzik az ítélet. Egyenként 1 — 1 napi fogházat kaptak, a legenyhébb büntetési tételt szabta rájuk a bíróság, a melynek lelkében volt még poe8Ís, talán elringató, déli bábos tündér emlékezet is. S mikor rektor uram felebbezése folytán kifelé vonult a vert had: a tárgyalás vezetője visszate- reltette a csemetéket s tartott nekik egy olyan beszédet, a melyet correctura nélkül közölhetett volna a „Nemzeti iskola“ szerkesztősége. Paedagogia, erkölcs, vallás, honpolgári kötelesség, a tulajdon szentsége mind-mind csoportosítva volt abban s végül hivatkozás történt az iskolára, a hol alkalmuk volt szépet, jót s nemest tanulni, mert nem hiszem, — úgy mond — hogy erre oktattak volna titeket, hogy ezt az elvet csepegtette volna sziveitekbe mesteretek 1“ Rektor uram némán, áhitatos meghatottsággal hallgatta a specchet s mikor vége lett, sárga zsebkendőjét kihúzván oldalzsebéből csendes rezig- naczióval mondta: „Pedig az egyik az én tanítványom volt!“ — yz. — Irodalom. A ponyvairodalom végnapjai. „Ki kell szori- tani a ponyvairodaimat“ — ez a jelszó évek óta. Igen ám, de a milyen könnyű volt ezt hangoztatni, oly nehéz volt azt megcselekedni. Hiába volt egyes kiadók és írók minden igyekezete, a Hüvelyk Matyik, Patkó Bandik, Argyilus királyfi meg tündérszép Hona, meg a Béka király víggal kevert szomorú históriája csak azután is ott ékeskedett népünk ládafiájában a biblia meg a zsoltár mellett. Hogy miért volt ez így, nem kutatjuk, különösen most, a mikor látjuk, hogy az „Országgyűlési Értesítő“ kő- és könyvnyomdája részvénytársaság Néplap, Volksblatt, Vlast’ a Svet meg Poporul czimü néplapjai ugyancsak szorítják kifelé e férczmunkákat a ládafiából. El kell ismernünk, hogy ezt az óriási munkát csakis egy oly vállalat képes elvégezni, mint a kiadó részvénytársaság, a mely hogy vállalata félmunkát ne végezzen, a nyomdaipar legújabb vívmányának segélyével, a hétszint nyomó nagy körforgógéppel oly lapot képes adni a nép kezébe, a mely nemcsak tanít, ismertet és mulattat, hanem szemgyönyörködtető színes képekkel is bővíti a nép ismeretkörét S a milyen ősi- nos a lap külseje, épp olyan érdekes és változatos a tartalma is. Megtalál a nép a lapokban mindent, a mire csak szüksége van. Heti naptárt a czimla- pon és a legközelebb eső országos vásárokat. István gazda ellátja a gazdát egy hétre való teendővel a gazdaság minden ágában ; Miklós diák olyan vonzón, érdekesen fejtegeti a napi kérdéseket, mintha csak professor lenne; a Krónikában megvan minden hir politika nélkül, pl. nemcsak hogy mit csinál az országgyűlés oda fönn Pesten, hanem még a japán-kínai háború is. Nótárius uram a falu ügyes-bajos dolgait ismerteti, az Öreg doktor meg vigyáz a gazda egészségére igazi receptekkel, hu- gomasszony részére meg ott van a baromfitenyésztés és a mikor elfáradunk a sok dologban, ott van a „Mulattató“, a melynek történetei hol könyet facsarnak ki a gazda meg az anyjuk szeméből, majd meg akkorát nevettet velük, mint piczi kis korukban öreganyjuk az ő bohókás zöld disznó meséjével. És mindezt csak évi 2 frtért. — Jó lélekkel ajánlhatjuk tehát földbirtokosaink, egyesületeink stb. figyelmébe e valóban hézagot pótló és missziót teljesítő vállalatot, hogy azt cselédjeik és munkásaik közt terjeszszék. Még csak azt jegyezzük meg, hogy e lapok 16 oldalnyi terjedelemben magyar (Néplap), német (Volksblatt), tót (Vlast’ a Svet), és román (Poporul) nyelven jelennek meg. Mutatványszámot kívánatra szívesen küld az »Országgyűlési Értesítő“ kő- és könyvnyomdája részv. társ. Budapest, Várraegye-utcza 11. Ungaria czim alatt Moldován Gergely egyetemi tanár Kolozsvárt évek óta egy román folyóiratot szerkeszt, a melyben a magyar literaturát ismerteti a románokkal. Újévtől fogva e folyóirat magyar nyelven is hoz közleményeket, általuk a magyarsággal a román dolgokat akarván megismertetni, Hogy ez a magyar-román szemle mily derekasan felel meg hivatásának, mutatja az I-ső Il ik szám következő tartalma: Br. Bánffy Dezső. — A román nép eredete. — A románok vallási uniója Rómával. — A román templom. — A román állam intézményeiből. — Népszokások. —Alexandri. — Alexandriból. — Jó éjt. (Elbeszélés románból.) — A Rákóczy-indúló Jassiban. — Vajda Katalin, a havasok úrnője. — A román liga alapszabályai. -=•. • A román pénzintézetek, — A román varázskölté- - szét. — Legendák. — Az uj kormány teendői a nemzetiségi ügyben. — Román szók a magyarban. — A jobbágyok Romániában. — Sinkai György élete és munkái. — A román népesedés statistiká- jának jelenlegi helyzete. — Kérelem. — Könyvé- szet. — Szerkesztői üzenetek. — A derék folyóirat előfizetése egy évre 6 frt. A pénz Moldován Gergelyhez küldendő Kolozsvárra. Az 1896. évi országos kiállítás zene- és szkn művészeti előadója: Dr. Váli Béla, a „Zene és Színművészed Lapok“ szerkesztője, mint értesülünk, közelebb városunkba jönni szándékozik a zene és színművészeti ereklyék megtekintése végett. Nevezett szakférfi tisztelettel felkéri ezennel mindazon műkedvelőket, akik valamely zene avagy színművészeti ereklye és pedig régi hegedű, zongora, orgona, tárogató, hadi sipok, kürtök, hangjegyiratok, levelek, naplók, szinlapok stb. efélék birtokában vannak, nemkülönben azokat, akik városunk egyes régi művészei közül valamely emléktárgygyal avagy útbavezető adatról tudomással birnak, hogy azok felől nevére czimezve, egy levelező lapon értesítsék, (Budapest, Kerepesi-út 81. szám alá) czimezve. HIRDETÉSEK. ^04/1895. Arlejtesi hirdetmény. Magyar-Bánhegyes községben, Gsanád- vármegye tekintetes törvényhatóságának 184. bgy.—4401. ikt./1894. sz. jóváhagyása folytán 26369 frt 52 kr. költségvetési árral építendő templom, 8264 frt 44 kr. kikiáltási ár mellett építendő községháza, végűi 3629 frt 77 kr. kikiáltási ár mellett építendő tanterem és tanítói lakra vonatkozólag az árlejtés folyó évi márczius hó 18-ik napján d. e. 10 órakor tartatik Magyar-Bánhegyes község közházánál, melyre a vállalkozni szándékozók azzal hivatnak meg, miként a fentiekre vonatkozó tervek és költségvetések, valamint az árlejtési feltételek M.-Bánhegyes község jegyzői hivatalában délelőtt 9 órától 12-ig, s délután 3 órától 5 óráig minden nap megtekinthetők; továbbá úgy a szóbeli, mint az azt követő írásbeli zárt ajánlatokhoz, a templom vállalati árának 15°/0-a, a másik két épületnél pedig azok lO°/0-a, vagyis összesen 5145 frt óvadékul készpénzben vagy óvadék- képes értékpapírokban előzetesen leteendő. M.-Bánhegyes, 1895. febr. 27. Pataki Aurél, Bertha József, jegyző. 41 2—3 biró. ■ 1979.—1894. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A szeghalmi kir. járásbíróság mint telekkönyvi ‘ hatóság közhírré teszi, hogy Laubach Pál végrehaj- ■ tatónak Cseke Mihály és neje Nagy Terézia végrehajtást szenvedő elleni 150 frt tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében, a gyulai kir. trvszék (a szeghalmi kir. járásbíróság) területén lévő Szeghalom községben fekvő, a szeghalmi 282. sz. tjkben A fi, 2. sor (528—529) hrsz. alatt foglalt 489 Q ölet kitevő ház, udvar és házi kertből álló egész ingatlanra az árverést 400 frtban ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1895. évi márczius hó 30-ik napján d. e 9 órakor a szeghalmi kir járásbíróság telekkönyvi osztályánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fog. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át, vagyis 40 forintot készpénzben, vagy az 1881. LX. törvény-czikk 42. §-ban jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügy- miniszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881 LX t.-cz. 170 § a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Szeghalmon, a kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1895. évi január hó 4-én. Bereczky, 46 1—1 királyi albiró. I
