Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-13 / 2. szám

puszták sivatagjait, mint a nyulat és vadkanj; itjii-. mozó kutyák, úgy száguldozik be.“

Ezen rövid kivonatban különösen két jelenet van, mely a vásznán való reprodukálásra, illetőleg megörökítésre kiválóan alkalmas : az egyik a sziget megvívása Wonwermann genrejében; a másik Rogerius éjjeli visszatérése Yerescsagin szerint.

Megengedem, hogy a Sajó melletti csata is mértebb és fontosabb esemény, és hogy az eszter gomi 300 úrnő térdreboruláss, kik szépségökkel és ékességeikkel akarták meginditani Batu khán szi vét, de általa megvetőleg leölettek, alkalmasabb és hatásosabb tárgy. Azt is beismerem, hogy nemze tiségí szempontból mindenekelőtt talán Trau városá nak ostromát kellene megörökíteni, mely daczára annak, hogy idegen város, Kadán khán felszólítására : _ Miért viaskodtok az idegenekért, okosab ban tesztek, ha a helyett, hogy magatokat értök megöletitek, őket (Bélát) nekünk kiadjátok; ezt üzeni nektek Kadán, egy győzhetetlen séreg főve zére“, azt válaszolta, hogy Béla az c királyok is.

Csakhogy nekünk első sorban olyan eseményre van szükségünk, mely lehetőleg a mi vidékünkön, azaz törvényhatóságunk területén történt legyen Igaz ugyan hogy a fentemlitett szigetről csak any nyit tudunk egész bizonyossággal, hogy Bihar , Arad- és Békésmegye szögében feküdt; ezt részint az említett helynevek, részint azon körülmény bizonyítja, hogy a Várad-csanádi ut közepe táján, az utóbbitól 8 mértföldnyire volt. A Rogerius szövegében emlitett Pons Themet Fessler ugyan Békés nek tartja, de sokkal valószínűbb Szabó Károly nézete, ki Tamáshidára fordítja és a mai Tamásdát véli benne felismerni, a hol csakugyan még ma is láthatók egy lerombolt vár romjai. Már nehezebb feladat Gerothnek mai nevét megállapítani, Ha az „r“ és „ou között egy ,m‘ volna, magam is (fekete) Gyarmatnak tartanám, de igy eröltetettnek látom ezt a magyarázatot. Geroth valószinüleg egy Békés megye délkeleti szélén épült község lehetett, mely többé fel nem épült, mert nem hihetem, hogy Rogerius, ki mint Toletánus bibornok magyarországi követe, mint váradi kanonok és mint egy a mon golok szolgálatába szegődött magyar hazaárulónak inasa, a magyar nyelvet okvetlenül beszélte, a fel- ismerhetlenségig elferdíthette volna egy olyan köz ség nevét, melynek vajdája a sok faluból össze gyűlt népnek főnökéül választatott s kinek gyermekei egyedül menekültek meg vele ezen borzasztó mészárlásból. Már csak azért sem lehet ezt feltenni, mert nemcsak az itt emlitett aradmegyei Agya nevét irta egészen hibátlanul, hanem majdnem valamennyi helységnevet, mely munkájában előfordul.

Tekintve tehát azt, miszerint nem tudjuk, hogy a szóbanlevő sziget és helyiségek 1241-ben mely vármegyéhez tartoztak; továbbá azt, hogy ugy Arad mint Biharmegye bővelkedvén más hasonlóan érdé kés és ismertebb jelenetekben, nem fogja megfestetni ezen gyászos emlékű vésznek egy sokak előtt ismeretlen részletét, bármilyen alkalmas sujet is az máskülönben; de tekintve végre azt is, hogy a közigazgatás legközelébbre várható államosítása alkalmával Békésmegye keleti határa Arad és Biharmegye rovására jóval kijebb fog tolatni és igy nevezett községek úgyis hozzánk fognak csatoltatni, azt hiszem, hogy Békésvármegye dicsőséges múltjának teljes integritásával festetheti meg ezen világtörténelmi fontosságú drámának egy oly typikus részletét, mely számtalan variatioban ismétlődhetett a magyar alföld mocsaros vidékein, és a mely, daczára régiségének, a helyszín és a Tund-8chin némi tanulmányozása mellett páratlan történelmi hüségii lehetne, és mely ellen legfeljebb ezt a szükebb- körü sovinistikus kifogást lehet tenni, hogy szín helye, a mai határok tekintetbevételével, bebizonyit- hatólag csak a délkeleti szélét érintette megyénknek

Tárgysorozata Bókésvármegye rendkívüli közgyűlésének 1895. január 24-én.

1. Belügyminiszteri rendelet az ezredéves kiállítás czéljaira megajánlott 10,000 frt megszavazására vonatkozó határozat jóváhagyása tárgyában s ezzel kapcsolatban a kiállítási helyi bizottság kérelme ezen összeg felhasználása ügyében.

2. Belügyminiszteri rendelet özv. Jancsovics Pálné kegydíja tárgyában.

3. Ugyanaz az Osvátb Andor nyug. iktató részére megszavazott adomány tárgyában. ^

4. Belügyminiszteri rendelet a törvényhatósági ügykezelési szabályrendelet módosítása tárgyában.

5. Belügyminiszteri rendelet a békésmegyei gazdasági egylettel közösen alkotott szabályrendelet ügyében.

6. Kereskedelmi miniszteri rendelet a kondo- rosi indóházi út, a csabai 1 szarvasi vámos útak végszakaszának kiépítése tárgyában.

7. Kereskedelmi miniszteri rendelet a békési kosárfonó tanfolyam segélyezése tárgyában.

8. Kereskedelmi miniszteri rendelet az állami transversalis müút csaba-gyulai szakaszának építése tárgyában.

,, 9. Földmivelési miniszteri rendelet a mezei munkások vizszabályozási munkálatoknál való alkalmazása ügyében.

10. Földmívelésügyi m. kir. miniszteri rendelet a baromfitenyésztésre vonatkozó szabályrendelet alkotása tárgyában.

11. Györvármegye átirata a gazdasági cselédek szegődési határidejének szabályozása ügyében.

**-• 12. íropron Vármegye közönségének átirata áz

ismeretes debreczeni ügyben.

13. Szabolcsvármegye átirata a kölcsönös tüz- biztositási szövetkezet támogatása iránt.

14. Györvármegye közönségének átirata a védtörvén}' utasítás módosítása tárgyában kelt feliratának támogatása iránt.

15. Küldöttségi jelentés a török uralom alóli felszabadulás évfordulójának megünneplése tárgyában

16. Alispáni előterjesztés a törvényhatósági útalap terhére megszavazott 400,000 frt kölcsön felvétele tárgyában.

17. Alispáni előterjesztés a doboz-csabai tör vényhatósági ut kiépítése tárgyában.

IS. Alispáni elöterjesztés'az Élőviz-csatorna tervezett munkálatainak törvényhatósági segélyezése tárgyában.

19. Alispáni előterjesztés az állami transversalis müút kondorosi átkelési szakaszának kiépítése ügyében.

20. Alispáni előterjesztés, mely mellett Szombathelyi Gyula várm. főszámvevő szabadságidő engedélyezése iránti kérelmét beterjeszti s ezzel kapcsolatban a várm. közigazgatási bizottság előterjesztése a várm. főszámvevő hivatalból való nyugdíjazásának elrendelése tárgyában.

21. Alispáni előterjesztés a törvényhatósági távbeszélő építése ügyében.

22. Alispáni előterjesztés a kézi zálog üzletek üzleti biztosítékának meghatározása tárgyában.

23. Alispáni előterjesztés a községi és vármegyei pótadók beszedése és kezelése tárgyában alkotott szabályrendelet módosítása iránt.

24. Alispáni előterjesztés Torkos István sámsoni községi jegyzőnek orvosilag igazolt munka képtelenség folytán hivatalból való nyugdíjazása tárgyában.

25. Szarvas község kérelme az Oláh György várm. tiszti főügyész részére a regale perek viteléért megszavazott tiszteletdijra vonatkozó határozat jóváhagyása tárgyában.

26. Szarvas község kérvénye a Kossuth szoborra megszavazott adományok jóváhagyása tárgyában.

27. Szarvas község kérelme a rendőrbiztos fizetés felemelése ügyében kelt határozat jóváhagyása iránt.

28. Orosháza község kérelme a polgári iskola átadására vonatkozó határozat jóváhagyása tárgyában.

29. Füzes-Gyarmat község kérelme a puszta- bucsai iskola építésére vonatkozó határozatának jóváhagyása tárgyában.

30. KöröSTLadány község kérelme a gr. Lam- berg Fülöpnével kötött szerződés jóváhagyása tárgyában.

31. Sámson község kérelme szegény pénztári tőkéjének felhasználása tárgyában.

32. Körös-Tarcsa község kérelme a körös-tisza- marosi ármentesitő társulattal kötött egyezségének jóváhagyása tárgyában.

33. Békés község képviselőtestületének a községi rendőrség fizetés felemelése ügyében kelt s Konkoly Jenő és társai által megfelebbézet határozata.

34. Szeghalom község kérelme tűzoltó eszközök beszerzése ügyében kelt határozatának jóváhayása iránt.

35. Tót-Komlós községe kérvénye a kötelező s általános tűzbiztosítás tárgyában kelt szabályrendeletének jóváhagyása iránt.

36. Békés község kérvénye téglagyárának kezelése ügyében kelt s Veres István által megfeleb- bezett határozatának jóváhagyása tárgyában.

37. Csaba község kérelme a Sávocz Zsuzsannával kötött adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában.

38. U. a. kérelme a Gyebrovszky Andrással kötött adásvételi szerződés jóváhagyása tárgyában.

39. Szarvas község kérelme a községi cselédek fizetéséről szóló szabályrendelet módosítása tárgyában.

40. A szarvasi ipartestület kérelme a vásári rendtartásra vonatkozó törvényhatósági szabályrendelet módosítása iránt.

41. Kétegyháza község határozata a községi rendőrség létszámának szaporítása ügyében kelt törvényhatósági határozat végrehajtásának megtagadása tárgyában.

42. Kollár János felebbezése M.-Berény község képviselőtestületének a lejtmérézés ' ügyében kelt határozata ellen.

43. Kováos Mihály volt rendőr felebbezése Békés község képviselőtestületének, végkielégítése tárgyában kelt határozata ellen.

44. Rosenberg Jakab orosházi czirokseprő gyáros kérelme törvényhatósági segélyezés iránt.

45. Vári Sándorné békési lakosnő kérelme rabtartási költségek törlése iránt.

46. Such Lőrincz kérelme kórházi ápolási dijának törlése iránt.

47. Szeghalom község képviselőtestületének határozata katasteri költség hátralékok törlése tárgyában.

' 48. Szeghalom község kérvénye Fejér János községi pótadójából 4 frt törlésé tárgyában.

49. Szarvas község képviselőtestületének határozata az 1894. évi tulkiadások tárgyában.

50. Gyámpénztári tartalék alapokból való kiutalványozások.

51. Szeghalom községnek a Simay-féle kisdedóvodai pénztári alapról szerkesztett 1893./94. évi számadása.

52. Dobúz község 1895-ik évi közmunka költségvetése.

Szabályrendelet a bérkocsi iparról.

(Vége.)

29. §. A bérkocsi állomásterek folytonosan tisztán s a közegészség követelményeit kielégítő állapotban tartandók s e czélból naponként azokon minden szemét s állati hulladék összeseprendő, elviendő s az állomás terek fertőtlenitendők.

Ezen kötelességek szigorú és pontos teljesítéséről az illető állomás tereken helylyel biró bérkocsi tulajdonosok tartoznak gondoskodni s az e tekintetben előforduló mulasztásokért egyetemlegesen felelősek.

Ily mulasztás esetén az illető állomástéren helylyel biró bérkocsi tulajdonosok mindegyike büntetendő.

30. §. A jelen szabályrendeletbe ütköző cselekmény vagy mulasztás kihágást képez s a menynyiben nem 1879. évi XL. t. ez. 86. 100 101. 102. 120 és 122. §-ai, illetőleg az 1884. évi XVII. t. ez. 156. §-a b. pontja alapján büntetendő, 2 forinttól 50 írtig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatlanság esetén 12 órától 5 napig terjedhető elzárással bűntetteik.

Visszaesés esetén a bérkocsisok ellen^ a pénz- büntetésen felül még 5 napig terjedhető elzárás is alkalmazható, sőt úgy visszaesés esetéD, valamint, ha a bérkocsis a közönség, vagy a rendőri közegek irányában durva vagy illetlen, vagy szolgálata közben ittas volt, a bérkocsi tartástól, illetőleg hajtástól a járási főszolgabíró által 5 évig eltiltható.

31. §. Az 1879. évi XL. t. ez. alapján kiszabott pénzbüntetések az 1892. évi XVII. t. ez. 3. §-ában megjelölt czélokra az 1884. évi XVII t. ez. alapján kiszabottak az illető község ipari, esetleg kereskedelmi oktatási czéljaira, á jelen szabály- rendelet alapján kiszabottak pedig az illető község szegény alapja javára fordítandók,

32. §. Azok, akik bérkocsikat az 1884. október 1-je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek.

33. §. A kihágások felett elsőfokban az illető járás főszolgabirája, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban pedig amennyiben az 1879 évi XL. t. ez. vagy a jelen szabályrendeletbe ütköző kihágás bírálandó el, — a m. kir. belügyminiszter amennyiben pedig az 1884. évi XVII. t. czikkbe ütköző kihágás bírálandó el: am. kir. kereskedelemügyi miniszter bíráskodik.

34. §. Ezen szabályrendelet B.-Csaba, Szarvas, Békés, M.-Berény, Orosháza, T.-Komlós és Gyoma községekre terjed ki.

Kelt Békésvármegye törvényhatósági bizottságának Gyulán, 1894. évi május hó 16-án s foly tatva tartott rendes közgyűléséből.

Jegyzetté:

Csánki Jenő,

vm. Il-od aljegyző.

Másolat,

69340/14. 1894.

Jóváhagyom azzal a módositással, hogy tekintettel arra, miszerint az ipartörv. 155. §-a értelmében a bérkocsi tartástól való eltiltás helyt nem fpghat, a szab. rend. 30. §. 2. bekezdésében foglalt ezen szavak „a bérkocsi tartástól illetőleg“ törlendők. — Budapest, 1894. szeptember 29. a miniszter megbízásából Csörgeő s. k. keresk. m. kir. miniszteri tanácsos. (P. H.)

A hivatalos másolat hit.

Varga Károly,

vm. közig, kiadó.

Nagy István városunk szülöttét, Nagy Károly nyug. megyei árvaszéki elnök fiát, mint temesvár- megyei közigazgatási gyakornokot, Molnár Viktor főispán Temesvármegyében tisztiletbeli aljegyzőnek nevezte ki.

A népiskolák államosítása. Érdekes és nagy. fontosságú ügyben kap átiratot legközelebb Békésvármegye. Csanádmegye köziga:gatási bizottsága, memorandumot fogadott el, ame.yet dr. Neményi Imre királyi tanfelügyelő dolgozott ki a népiskolák államosítása dolgában. A memorandumot hozzájá- rulas végett valamennyi törvényhatóságnak meg* küldik. Az iskolának — úgymond a memorandum — a hazafiul érzés tűzhelyének kell lennie. Ha az iskola — nemzetiségre, nyelvre és felekezetiségre való különbség nélkül nem emeli föl a nép gyermekét a valláserkölcs örök igazságának becsülésére és lelkes követésére; ha nem teszi az ifjú nemzedék szivet és lelkét fogékonynyá a dicső nemzeti múlt emlékeinek méltányló megértésére és a haza jelenben való érdekeinek átérzésére és helyes felfogására: akkor az a népoktatás hasstalan, eredményeiben áldástalan munkát végzett, i. legfőbb súlyt a nemzeti nevelésére kell fektetnünk s éppen ezért az iskolától távol kell tartani a lelketlen és káros idegen befolyásokat. Magyarországon 24,908 tanító működik s ennek a számnak egy jí része nem ápolja növendékeiben sem a hazafias, sem a nem- zeties szellemet. A felekezeti iskolák fölött az igaz, hogy az állam felügyeletet gyakorol.de ez a fel- ügyelet legtöbbször illuzorius. A hazalas és nemze- ties ügyért a kir. tanfelügyelőknek valóságos har- czot kell vivniok'az ily iskolákkal. A Hitelességeit elhanyagoló felekezet és nemzetiségi anitó ellen nincs paragrafus. Azaz hogy yan, de i alig hajt-1 ható végre. Példákat hoz fel a inemoraidum a felekezeti és nemzetiségi tanítók elleni feiyelmi eljárásokról, melyek az államhatalmat valóságai szatiri- zálják. Rendesen oly egyént küldenek kia fegyelmi eljárás megejtésére, aki a tanítóval ÖB.zejátszik. Azé az ország, akié az iskola — mondj, a memorandum — s teljes erőnkből arra kell tönkednünk, hogy az iskola az államé legyen. Az illamositás anyagi akadályokba sem ütköznék, mert az eddigi hozzájárulások mellett mindössze csak 8188,706 frt hiány mutatkozik, melyet az államnak kel fedeznie.

A csendőrség létszáma megyénkben, á megyéhez küldött statisztika szerint Békésmttyében a csendőrség létszáma 77. Ez a létszám i|i oszlik meg: Gyula 8, Csaba 7, Békés 7, M.- Brény 6, Gyoma 6, Szeghalom 7, Szarvas 7, OrAháza 6, Csorvás 6, Tót-Komlós 6, Körös-Ladány 6, Bánfalva 5.

Esküvő, özv. Schvarcz Hermanné kávébvztulaj- donos kedves leányát Mariskát szerdán dé]irán ve- zette oltárhoz az izraelita tem^fömban'^Merger Ignácz törekvő ifjú kereskedő. Az ifjú házas árnak hosszantartó boldogságot kivánunk.

Az újvárosi olvavó kör ma délután tartja meg tisztujítással kapcsolatos évi közgyűlését.

Mezö-Berényben uj orvos telepedett i: dr.

Vajda Miksa, ki is oklevelét meghirdetés vóAt beküldte a vármegyére.

Egyházi lap. „Evangélikus egyházi szemle^fezim alatt folyóiratot indít Szeberényi Lajos csabai ittnsy* lelkész. Az első szám már a napokban, még fog jelenni.

Az idei Karneválnak az Erkel bálon kívüli úri tánczvigalma a helyben állomásozó kir. honvédtisztikar társasestélye, mely február 9-ikón lesz a népkerti pavillonban. Az estélyre, mely bizonyára méltó utódja lesz kitűnő hírnevű múlt évekbeli elődeinek, a meghívok a napokban küldettek szót.

A kereskedők és a kereskedő ifjak társulata folyó hó 6-án délután 2 órakor tartotta 7-ik évi rendes közgyűlését a tagok, kiválóan élénk részvétele mellett. A társulat minden mozzanatát felölelő titkári évi jelentésből kitűnik, hogy a tag- állomány ezidő szerint 6 alapitó és 110 rendes tagból áll, az egyesület vagyona 1109 frt 73 kr. értéket képvisel, a könyvtár 325 művet 486 kötetben szám-' Iái, közte a magyar irodalom újabb jelesebb termékeit. A múlt évben rendezett a társulat öt családias jellegű társas-estélyt, melyek közzül három felolvasással volt egybekötve és ezek általában kitünően sikerültek. A szives felolvasókról, nevezetesen Kern Gyula, Oláh György és Dr. Frankó Lászlóról a jelentés elismeréssel emlékezik meg. A titkári jelentés felolvasása után az 1894. évre vonatkozó zárszámadások mutattattak be, melyeket a közgyűlés tudomásul vett és úgy az elnöknek, mint az ossz- választmánynak ügybuzgó és sikeres működéséért jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. A napirend utolsó tárgya a tisztujitás lévén, e folyó évre a tisztikar és választmány titkos szavazás útján a következőleg alakult meg, u. m. Elnök: Czinczár Adolf, alelnökök: Dobay János és Weisz Mór I. Titkár | Stern László. II. Titkár: Rosenthal Lipót, igazgató: Reisner Zsigmond, pénztárnok: Manhci- mer Arnold, könyvtárnok: Fischer Jakab, ellenőr: Schütz Gusztáv. Választmányi tagok: Braun Mór Dr. Berényi Armin, BilMtz Sándor, Bleyer Aladár, Dr. Frankó László, Furka Mihály, Ehrenfeld Soma', Klein József, Karácsonyi Károly, Multas Adolf, Reisner Emánuel, Rosenzweig Hermann, Deutsch "1 Jakab, Szaládi Antal, ifj, Schwartz Simon és j Schwimmer Arnold. Számvizsgáló bizottmány: Bratfif Vilmos, Reisner Ede és Morvái István,

Az Erkel-bál erdőkében lázas buzgalmat fqjt | ki a rendezőség, mely nem kiméi semmi fáradságot | és megragad minden expedienst a bál sikeréník

Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszobrára a bét folyamán következő adományok folytak be a vármegye pénztári tisztségéhez:

Eddigi gyűjtés volt 4055.29

Gubioza Károly ji—

Schmidt Gyula 1.—

Csabai takarékpénztár 10.

Összesen 4067.29

Hírek.

A vármegye rendkívüli közgyűlése — mint már lapunk múlt heti számában megírtuk — e hó 24-ik napjára van kitűzve. A mintegy ötven pontot tartalmazó tárgysorozatot e hét elején küldik szét a megyebizottság tagjainak, mi pedig lapunknak már mai számában közöljük.

Megyei árvaház. Dr. Fábry Sándor alispán több tekintélyes megyebizottsági taggal karöltve a vármegyei gyámpénztári tartalék alapok felhasználásával megyei árvaház létesítését fogja a vármegye legközelebbi közgyűlésén indítványba hozni. A nemes ez él iránt buzgolkodók tájékoztatásául ide ezúttal csak annyit, hogy tartalék alapoknak a — gyulavárosi gyámpénztári tartalék alap évi 1500 frt jövedelmének beszámítása nélkül, — igénybe vehető évi jövedelme körülbelül 5400 frtot tesz ki.

Zlinszky István a békésmegyei gazdasági egylet titkára az országos gazdaegyesület nemzetgazdasági szakosztályában Gáli Jenő egyetemi tanár meghívására legközelebb Budapesten fölolvasást tart a békésmegyei szociális kérdésről.

A békésmegyei gazdasági egyletnek újonnan átalakított alapszabályait, melyek az egyletet összhangba hoznák a hivatalos vármegyével, a belügyminiszter nem hagyta jóvá. Ezzel zátonyra jutott az egész közgazdasági akczió, amelynek érdekében pedig annyi gyülésezés. szóbeszéd és tinta folyt évek hosszú során keresztül a vármegyében.