Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-29 / 52. szám
Hirdetmény. . jjSs ÍW oszt. kereseti-adót illetőleg: az adózók a következőkre figyelmeztetnek: Az állandó fizetést, kegy-, vagy tiszteletdijat húzó állami, törvényhatósági, közalapítványi, községi, egyházi, és magán tisztek, tisztviselők, hivatalnokok, közegek, nyugvagy kegydijat húzó özvegyek, állandó alkalmazásban lévő üzletvezetők, felügyelők, kezelők, könyvelők pénztárnokok s általában a 40 forintnál több havi díjt húzó segédek, segédmunkások, állandó fizetést élvező lelkészek, tanárok, tanítók, nevelők, irók, művészek, végre a hivatalszolgák a keresetaadó IY-ik osztály alá tartozó keresményüket az alább említendők kivételével bevallani tartoznak, azonkívül a felettes igazgatóság, elöljáróság, pénztár, földbirtokos vagy üzlettulajdonos, a kitől vagy a melytől az adó köteles fizetését húzta, szintén kötelezhető arra, hogy az ügykörében állandó fizetés mellett alkalmazott név- és fizetés jegyzékét az adókivető hatóságnak nyújtsa be. Az állandó fizetés a folyóévi állapot szerint veendő fel, ha azonban az a folyó évre megállapítható nem volna, az előzőévi állapot szerint vettetik ki a kereset adó. A vallomások beadásának ideje, helye és egyéb kelte tekintetében a III. oszt. kereseti adóra nézve közzétett szabályok tartandók szem előtt. A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek tisztviselői vallomást nem tesznek; ezeknek illetményeit az illető vállalatok és egyletek köte lesek bevallani, a kivetett kereseti adót tőllük beszedni és az állampénztárba beszolgáltatni. Tisztek, tisztviselők és hivatalnokok, kik fizetéseiket állami vagy állami kezelés allatt álló közalapitványi pénztárból hiízzák, vallomást adni nem kötelesek, az adókötelesek kereset adóját a pénzügyi hatóság szabja ki és havi lerovással a közpénztár ból szedi be Gyulán, deczember 26-án 1895. 296 1—2 A városi adóhivatal. Kávéház átvétel. Tisztelettel értesítem a n. ó. közönséget, hogy a kereszt-utczai Schwartz-féle „Vadász“ kávéházat teljes felszereléseivel 1896. január l-én átveszem, s ugyanaz nap délután Tóth test- VÓrek gyulai I. zenekara közreműködése mellett megnyitom. A kávóházat tetemesen megnagyobbítottam, 8 kellő csínnal újból felszereltem. Tisztáu kezelt italok pontos kiszolgálás mellett a n. é. közönség rendelkezésére állanak. Számos látogatást kérek, tisztelettel Grosz Mór, 283 3—3 kávés. m FONTOS!!! Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Hölgyek figyelmébe. Különlegességek u. m. kézimunka, müvirágkellékek, gyermek-ruhák, felöltők, legújabb selymek, szal- lagok, csipkék valamint rövidárú és legszebb ruhadÍ8Z0k raktárát ajánlja a nagyérdemű közönség Bzives figyelmébe Freyberger Albert Nagyvárad, 0la8zi, Fö-utcza, (Bazár-épület.) 260 7—8 Ad. 6098. 1895. Pályázati hirdetmény. Vésztő községben megüresedett s 500 frt évi fizetéssel s a szervezési szabályrendeletben meghatározott mellékjövedelemmel javadalmazott adóügyi jegyzői állásra pályázatot nyitok s felhívom pályázni kívánókat, hogy minősítésüket igazoló okmányokkal felszerelt pályázati kérvényeiket hozzám 1896. január 5-ig annál inkább beadják, mert később beadott kérvények figyelembe nem vétetnek. Szeghalom, 1895. deczember 6. Ambrus Sándor, 278 3—9 főszolgabíró. Házeladás. Gyulán, a Szerecsen-téren 396. szám a. 2 szoba és egy bolthelyiségből álló, teljesen jó karban levő lei. áu z 3000 forintért elköltözés végett azonnal eladóÉrtekezhetni a házban lakó tulajdonos: Réli Adolffal, 292 1—3 Gyulán. Hirdetmény. A föld- és házbirtok után járó általános jövedelmi pótadót illetőleg, az adózók a következőkre figyelmeztetnek: Általános jövedelmi pótadó fejében fizetendő: a) a földbirtokra, a házbér alá eső házbérletre a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és föld- tehermentesitési járuléknak 80 százaléka; b) a házosztályadó alá eső házbirtokra a folyó évre kivetett állami egyenes adónak és földteher- mentesitési járuléknak 40 százaléka. A kölcsönnel terhelt ház- és földtulajdonosoknak az 1883. XLYI. t.-cz. 13. §-a által az a kedvezmény adatott, hogy; a) a föld- és házbirtoknak általános jövedelmi pótadójából levonandó az illető tulajdonost bekebelezés által is terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg le nem rótt toké maradék egy évi kamatainak 10% százaléka, feltéve, hogy a tőkével kamatok is vannak bekebelezve; b) hitelüzlettel foglalkozó pénzintézettől felvett és bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök évi kamatának változatlanúl a törlesztési idő egész tartamára vétetik az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőkeösszeg után egy évre esik; ha a kölcsön törlesztése nem az év első napján, hanem év közben veszi kezdetét a törlesztési idő első és utolsó évében az évi kamatnak csak aránylagos része vehető számításba az adóköteles jövedelem megállapításánál. A telekkönyviig bekebelezett közadók és kincstári bérhátralékok után járó kamatok nem képezik lerovás tárgyát (1883. XLIV. t-cz. 16. §.) Az a) alatti bekezdésében foglalt intézkedésből világosan kitűnik, hogy a lerovás alapját képezi az az évi kamat összeg, mely az adóévet megelőző év végén fennmaradt tőkemaradék után jár. Ha tehát valamely földbirtokos 1895. évi január hóban 100,000 frtot vett fel magán hitelezőtől és ebből ugyanazon évi deczember bó 15 ig 60,000 frtot visszafizetett, a lerovás alapját az 1896. évre, az 1895. évi deczember hó végén fennmaradt 40,000 frtnyi tőkemaradék évi kamatjának 10 százaléka fogja képezni. Ez az eljárás azonban csupán az a) alatti bekezdésben említett közönséges kölcsönökre vonatkozik, mert ezektől a kölcsönöktől, a jelzálog-intézetektől felvett törlesztési kölcsönök a b) alatti bekezdésben világosan megkülömböztetnek Ugyanis a hitelintézettel foglalkozó pénzintézetektől felvett kölcsönökre nézve az általános jövedelmi pótadó kiszámításnál: aa) a bizonyos évek alatt törlesztendő kölcsönök kamatának változatlanúl a törlesztési idő egész tartamára vétetik az az összeg, mely a kötvényben megállapított kamatláb szerint a kölcsön vett tőke után egy évre esik; . bb) a kölcsönnek nem a megelőző, hanem a folyó évi kamatnak 10°/o-a veendő takintetbe, s így e levonás kedvezménye azokra a kölcsönökre is alkalmazandó, melyek az . adóév folyamán is keletkeztek (1891. 4L, 187. P. M. R., 1891. 13. P. K. A vallomás az adóév január bó 1—31-ike közötti időben adandó be a községi elöljáróságnál, városi adóhivatalnál. E határidő lejárta után jelesül február hó 15-ig érkező vallomások az 1886. május hó 3-án kelt és a »Pénzügyi Közlöny« 18-ik számában megjelent 81090. számú rendelet szerint már csak igazolási kérvény útján és abban az esetben fognak figyelembe vétetni, ha hitelt érdemlöleg igazoltatik, hogy a késedelem élhárithatlan akadály miatt történt; február hó 15-ike után benyújtóit vallomások pedig figyelembe nem vétetnek. A benyújtott vallomásról elismervény adatik, mely a vallomás kellő időben történt benyújtásának igazolásául szolgál. Kivételt képeznek a b) alatti bekezdésben említett esetek, mert azok az adózók, a kik a kölcsön kamatokra vonatkozó vallomások benyújtására kitűzött határidő letelte után valamely pénzintézetnél telekkönyvi bekebelezés mellett járadék kölcsönt vesznek fel, jogositvák a felvett kölcsönnek telekkönyvi bekebelezését igazoló és a bekebelezés megtörténtére következő 30 nap alatt benyújtandó vallomás alapján, a rájok az ez adósság felvétele előtt kivetett általános jövedelmi pótadó mérvének helyesbítését az illetékes kir. pénzügyigazgatóságnál kérni. Gyulán, deczember 26-án 1895. 294 1—2 A városi adóhivatal. Hirdetmény. A III. osztályú kereseti adót illetőleg, az adózók a következőkre figyelmeztetnek: Az adózók kötelesek 1896. évi január hó 20-ig az üzletük vagy vállalatuk után az adóévet megelőző három évi, vagy ba az üzlet vagy fc ' lalkozás annyi éven át még fenn nem áll, az anna* megkezdésétől számítandó, illetőleg fennállása idejére eső kereseti vagy üzleti tiszta nyereményt bevallani. Évi tiszta nyereménynek vétetik az üzletből vagy foglalkozásból eredő összes jövedelmek az a része, mely az üzlet vagy foglalkozás folytatásához szükséges kiadások levonása után fennmarad; az üzlet tulajdonosnak s általában az adófizetésre kötelezettnek oly kiadásai azonban, melyek nem az üzlettel vagy foglalkozással járnak, hanem akár magának, akár pedig családjának és hozzá tartozók fenntartására szolgálnak, a jövedelemből, keresményből le nem vonhatók. A ki több vállalattól kereset, illetőleg jövedelem forrásból húz jövedelmet, köteles minden egyes vállalatról, üzletről vagy keresetről külön vallomást adni. Azok az adókötelesek, kik segédekkel dolgoznak, tartoznak a vallomáshoz segédmunkásaik jegyzékét csatolni, mely jegyzékben a segédek nevét, az üzletbe vagy foglalkozásba belépésüknek ideje, havi vagy évi fizetésük pontosan kiteendő. Az az adózó, aki az adókötelezettek és adótárgyak összeírása után lép a kereset adó harmadik osztályába tartozók sorába, adóköteles üzletének megnyitása napjától két hó alatt köteles vallomást adni. A IH-ad oszt. kereseti adó alá eső jövedelemnek bevallására, valamint az üzletben alkalmazott segédek bejegyzésére szolgáló űrlapok az adózóknak a községi elöljárók (városi adóhivatalok) által ingyen szolgáltatnak ki. A bevalló az űrlap egyes rovatait betölteni s annak bizonyításául, hogy az adatokat saját tudomásához képest pontosan és lelkiismeretesen közölte, eskü helyet nevét polgári becsület szava zálogául, valamint a bevallás napját és helyét aláírni köteles. E vallomás fentebb kitűzött határidő alatt a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) nyújtandó be. A III. oszt. keresetiadó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, keresetnek vagy jövedelem forrásnak az állam kincstár megrövidítésére irányzott szándékból történt valótlan bemondása jövedéki kihágást képez, melynek birsága 1—8 annyi mint az összeg, melylyel az államkincstár megkárosittatot. Kárösszegnek vétetik az az összeg, melyet a közadók kivetésére a törvény által illetékesnek ismert közegek jogérvényesen megállapítottak. Az adókivető bizottság elé terjesztendő adó, kiszámítási javaslatokat ktüntető lajstromok előre kihirdetendő 8 napra a község (város) házánál kitótetvén, azokat mindenki megtekintheti s az őt vagy másokat illető adójavaslatokra nézve észrevételeit megteheti, ezen észrevételek a fennti határidő alatt írásban a kir. pénzügyigazgatóságnál, utóbb az adókivető bizottságnál terjeszthetők elő. Az adókivető bizottság ülései nyilvánosak lévén, ott minden adózó megjelenhetik. Az adókivető bizottság végzése kihirdettetvéu, az érdekelt adóköteles félnek jogában állván az ülés folyama alatt -élőszóval az iránt nyilatkozni kivánja-e az ügyet, és ha igen mely indoknál fogva a felszólamlási bizottságához felebbezni. Hasonló nyilatkozatra jogosítva van a jelenlevő adókötelesek bármelyike és pedig nem csak saját, hanem más adójára nézve is, ba a bizottság által hozott végzés eredményében aránytalanságot vél bebizonyíthatni, akár a saját magára, akár másra kivetett adótételre nézve. A felebbezés indokainak Írásban kifejtésére a tárgyalásnál jelenlevő felebbezőnek a hirdetéstől számítandó 8 napi határidő adatik. Az az adózó, aki az adókivető bizottság ülésében akkor, midőn adó ügye tárgyaltatott, jelen nem volt a bizottság végzése elleni félebbezósést az illető ülés folyama alatt megállapított adózók névjegyzékének a bizottság tárgyalásainak helyén szolgáló ház kapujára való kifüggesztésétől számítva lő nap alatt a pónzügyigazgatóságnál adhatja be. Oly esetben, midőn a kivetőbizottság a kir. pénzügyigazgatóság által javastatba hozott adótétel felemelését határozta, erről az illető adózót ha a határozat kihirdetésnél jelen nem lenne, írásbeli végzéssel külön értesíti oly hozzáadással, hogy ha e végzést felebbezni kívánja, az ebbeli felszólalás írásban a végzés kézbesítésétől számítandó 8 nap alatt az adóügyi előadónál vagy helyettesénél vevóny mellett benyújtható. Ellenben azok az adózók, kik abban a községben (városban) melynek adólajstromában adójuk kivettetett, nem laknak és az ülésben jelen nem voltak, a hozott végzésről Írásban értesítettnek s felebbezéseiket a végzés vételétől számított 15 nap alatt nyújthatják be a péDzügyigazgatóságnál. A felebbezés a kivetett adónak behajtását nem gátolja, a mennyiben azonban a fellebbezés tárgyát képező adó összege a múlt évre kivetettnél nagyobb, a felebbezés a két összeg közötti külön-' bözetre nézve birtokon belül történhetik. Az adóköteles fél a felszólamlási bizottságnak határozatát akkor felebezheti, ha a felszólamlási bizottság az adókivető bizottság által megállapított adót felemelte, vagy az adót a múlt évinél nagyobb összegben állapította meg, avagy ha az adó az adóköteles félre a kivetés évében első Ízben rovatott ki. A felebbezés a felszólamlási bizottság határozatának kézbesítésétől számítandó 15 nap alatt a a kir. pénzügyigazgatóságnál adandó be, s felette harmadfokon a pénzügyi közigazgatási bíróság ítél. A felebbezésnek rendszerint halasztó hatálya nincs (1889. XXVIII. t.-cz. 16. §.) Gyulán, deczemher 26-án 1895. 29fi 1—2 A városi adóhivatal. (t) Bauer Lipót, Gyulán. Ajánlja dús választékú raktárát Iza.rálCSOIft.'yi és "Újévi ajá2a.cLél£©lsiia,3s: legalkalmasabb ftf (A m (A m A j@j férfi, női és gyermek lábbeliek, v) minden kivitelben a legjutányosabb árban. — Megrendelések mérték után gyorsan és pon- |][j tosan a legszebb kivitelben. — Javítások elfogadtatnak. Nagy raktár férfi és gyermek Isa.lapolc'ban meglepő árakon. A nagyérdemű közönség szives figyelmébe ajánlom üzletemet és becses megrendeléseket kérve • tisztelettel : 289 2-2 Battel Hiipót. 'rdnerM Mindenütt kapható - Vz kiló 25kr. $ % % % § % % % % § § § § <5 § $ % § JATalódi egészségi és családi kávé, 5«^ mely Kathreiner gyártási módja által a kedvelt valódi kávé izét nyeri. Eltekintve egyéb előnyeitől, már ez okból különbözik ezen maláta-kávé minden más hasonló gyártmánytól. A Kathreiner-féle kávé a legiz- letesebb, legegészségesebb és legolcsóbb pótkávé. Természetes tiszta gyártmány egész szemekben, miért is felette előnyösen használható, az őrölt | ez okból a vevő közönség által nem ellenőrizhető pótkávéval szemben, melyek hatósági vizsgálatok tanúsága szerint gyakorta idegen anyagokkal hamisitvák. Eleinte csak harmadrészben, később felében adhatjuk a Kathreiner-kávét a valódi kávéhoz, 8 igy az egészségre megbecsülhetetlen hatása mellett minden háztartásban jelentékeny megtakaritást eszközölhetünk. A Kathreiner-féle kávét a legelső orvosok ajánlják, ^ az úgy nyilvános intézetekben, mint családok ezrei körében naponta jónak bizonyul. Sőt magában, azaz valódi kávé hozzáadása nélkül használva, a Kathreiner-féle kávé a legjobb erösitő szer és a legegészségesebb, legkönnyebben megemészthető és egyszermind a legizletesebb ital. Lelkiismeretes gazdasszony vagy anya, általában kávéivó, egészsége érdekében perczig se habozzon Kathreiner-féle Kneipp-maláta-kávét használni. Az értéktelen hamisítványokkal szemben, melyekkel ma is csalják a közönséget, a vételnél vigyázni kell a fehér eredeti csomagokon látható névre e> i 1 i 1 I S 1 I I I ! Kathreiner! Vigyázzanak! Saját érdekükben ne engedjék magukat rábeszélni! A valódi „Katlireinert" sohasem szabod más csomtiglá.sban, vagy nyitott árúként eladni. \ Gyulán, 1895. Dotoay János nyomdája.
