Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-22 / 51. szám

nap is ott ragyog az égen, csak hogy a mai humanismus gyermekét igen gyakran nem az a csillag vezérli, hanem e csillag rendszerből kipattant meteor : az ész. Azok az isteni kin­csek, melyek oly ártatlanul szelíd és csendes örömet szereztek a már első karácsony em­bereinek ; manapság elvesztve az égi bűverőt, még a legilletókesebb kezekben is a gyűlö­let s bűn kutforrásaivá válnak olykoron. Anania és Kajafás gyakorta most is főpapok; a farizeusok még ma is bő mértékben talál­hatók, kik gyűlölséget hirdetve a szeretet nevében s hazugságokat kiabálnak az igaz­ság helyett. A polgári társadalom modern szelleme gomba módra termeli a pünkösdi királyság fényében sütkérező álczás lovago­kat. Önzés és érdekek harczi leple alatt sin lődik gyakorta a betlehemi echóban hangzott »békesség és jóakarat.« íme tizenkilencz század után is csak itt van a megváltást igénylő emberiség. Az egy­házi és polgári társadalom ferde kinövései, az ezekben lépten-nyomon felismerhető Krisz­tus ellenes tanok és nézetek oly sokféle alak­ban igénylik a valódi krisztusi szellemben s öntevékenység által való megváltatást. Az ily értelemben vett önmegváltói mun­kásságra adja már az impulsust az első ka­rácsony emlékének komoly irányban való megszivlelése. Ezt igényli a tizenkilenczedik század felvilágosodott humanismusa! J. J. Tisztújító megyei közgyűlés. (Deczember 20—21. I-sö nap: Nem mondhatni, hogy a bizottsági tagok I teljes számának, de nagy részének részvéte mel­lett, Tallinn Béla elnökié főispán (diszmagyarban) a kölcsönös szives üdvözletek után, elnöki meg­nyitó beszédében röviden megemlékezik, a leg­közelebb lefolyt 6 évi cyclus nevezetesebb ese­ményeiről, s különösen kiemeli a közigazgatás gyorsaságát és tisztaságát, — a tisztviselők lel­kiismeretes pontos munkásságáról elismerőleg emlékezik meg, — felemlíti, hogy a legközelebb lefolyt egyház politikai mozgalmak Békésmegyé­ben legkisebb hullámokat sem vertek, ezután üdvözli az ujonan alakult s egybegyült várme­gyei bizottságot, s azon reményének ad kifeje­zést, hogy a holnapi napon megtartandó általános tisztujjitás alkalmával, az egyes tiszti állások be­töltésénél a megye közönségét a közérdek és nem mellékes egyéni érdekek fogják vezetni, — a gyűlést megnyitja. Olvastatik a törvényhatósági bizottsági ta­gok névjegyzékének megállapitása tárgyában az iga­zoló választmány jelentése, a mely szerint Két- egyházán egy tagsági helynek betöltése még fe lülbirálat alatt állván, e miatt a névjegyzék vég­leges megállápitása ezúttal nem eszközölhető, de a legközelebb megejtett többi választások iga­zoltattak. Ezek után megalakult a tisztujjitás tartamán működő kandidáló bizottság, még pedig a követke zőképen, beválasztattak : Haviár Dániel, Terényi Lajos, és Ladies György, a főispán által kinevez­tetett : gróf Almássy Dénes, Oeiszt Gyula és No vák Kamii, — pályázati kérvények első nap dél­után 3 óráig adandók be a vármegye főispán­jához. Ezek után következtek az egyes bizottsá­gokba a beválasztások, illetve azok megalakítása. Titkos szavazás utján történt a választás a közigazgatási bizottsági tagsági helyekre, a központi választmány és az állandó választmányi tagsági helyekre, — mig a többi bizottsági tagsági he­lyek, a már előre elkészített és felolvasott pro- pozitiok szerint egyhangúlag közfelkiálltással let­tek betöltve. A szavazatszedő küldöttség 1 helyen működött, az egyik a nagyteremben Ladies György elnök­lete alatt, tagjai: Vidovszki János és Gróh Fe rencz, a másik a kisterembe Varságh Béla elnök­lete alatt Hegedűs Mihály és Beliczey Géza tagok közreműködésével. Közigazgatási bizottságba beválasztattak, Ha­viár Dániel 122, Szabó János no, lerényi Lajos 109, dr. Hajnal István 101 és Keller Imre 83 szavazat­tal, mig a többi szavazatok megoszlottak! Hege­dűs Mihály, dr. Berényi Ármin, dr. Zsilinszky Endre, Varságh Béla, Fábry Károly, Grócz Béla között. Vármegyei tiszti főügyészi helyettesül újra megválasztatott Jancsovics Emil. A központi választmányba beválasztattak : dr. Bartóki József, Kerndl György, Oláh György, Oláh György, Jancsovics Péter, Kövér László, Jancsovics Emil, Ladies László, dr. Kiss István, dr. Dáimel Sándor, Schröder Kornél, Keller Imre, Csánky Béla, dr. Nagy Elemér, Hegedűs Mihály és Szabó János. Az állandó választmányba pedig beváfasztat- tak: dr. Fábry Sándor, dr. Bartóky József, dr Hajnal István, Hoffmann Mihály, Oláh György, Bandhauer György, Terényi Lajos, Ladies György, Jancsoyics Péter, Lukács Endre, Schröder Kor­nél, Deimel Lajos, dr. Ladies László, dr. Berényi Ármin, Gróh Ferencz, Sál József, Lendvay Má­tyás, Keller Imre, Schmidt József,'Veres József, Konkoly Jenő, Haviar Dániel, Fábry Károly, Beliczey István, Fehér Béla, dr. Zsilinszky Endre, Vidovszky János, Horváth János, Hegedűs Mi­hály, Székács István. Igazoló választmányba : Ladies György, Schrö­der Kornél, Oláh György, Jancsovics Emil és dr. Berényi Ármin lettek beválasztva, a főispán által pedig ide kineveztettek: Keller Imre el­nöknek, tagokul: gróf Almássy Dénes, Terényi Lajos és Hoffmann Mihály. A. bíráló választmányba: gr. Bolza Géza, Nagy Károly, Fábry Károly, Dr. Zsilinszky Endre és dr. Hajnal István. A vármegyei tiszti nyugdíj intézeti igazgató választmány: dr. Bartóky József, Jancsovics Pé­ter, Oláh György, Bandhauer György, dr. La­dies László, dr. Márki János, Schmidt József és Dobay János. A nyugdíjazást kérő tisztviselők munkakép­telenségének megállapítására hivatott szakbizott­ság: vármegyei főorvos elnöklete alatt dr. László Elek, dr. Szlovák Pál és póttagul dr. Fuchsz Ede. A községjegyzöi nyugdijintézeti igazgató vá­lasztmányba beválasztattak : dr. Bartóky József, Oláh György, Dáimel Lajos, Dobay J ános, Hoff­mann Alajos, Bán Károly, Mezey Lajos, Kéry Elek, Popovics Jusztin, Bandhauer György és Ladies László. A községjegyzöi szigorlati bizottságba rendes tagul: Ladies György, Keller Imre, póttagokul: dr. Zöldy Géza és Schmidt József. A közegészségügyi bizottságba a hivatalos ta­gokon kívül dr. Fábry Sándor, dr. Bartóky Jó zsef, Ladies György, Dombi Lajos, Popovics Jusztin, Tatay János, Keller Imre, Terényi La­jos, Beliczey Rezső, Varságh Béla, Jancsovics Emil, Vidovszky János és Hegedűs Mihály. A közkórházi bizottságba dr. Bartóky József, dr. Ladies László, Dutkay Béla és A népnevelési bizottságba beválasztattak: dr Fábry Sándor, Gróh Ferencz, Dombi Lajos, Plank Alajos, Somogyi E. Horváth János, Grócz Béla, Szegedi Károly, Beles Vazul, ifj. Jeszenszky Ká roly, Keller Imre, Pivár János, Mikolay Mihály, Tatay János, Németh Lajos, Szabó János, Koren Pál és Széchenyi Lajos. A statisztikai bizottságba az alispán . elnök­lete alatt: N. Szabados Antal, ifj. Kohlmann Fe­rencz, Schmidt József, Ardelán József, dr. Hajnal István, dr. Fáy Soma, Sztojanovics Gyula, Bán­hegyi István, Hoffmann Alajos, Szeberényi Zs. Lajos, Tatay János, Zlinszky István és dr. Bar­tóky József. Az árlejtéseket eszközlő bizottságba: dr. Bar- tóky József, ifj. Kohlmann Ferencz, Schröder Kornél, dr. Márki János és Gerlein Reinhardt. A vármegyei építkezésekre felügyelő bizott­ságba: Keller Imre, K. Schriffert József, N. Szabados Antal, dr. Bartóky József és Szalay József. Az iparkamarát központi bizottságba, az alis­pán elnöklete alatt: Reisner Zsigmond, Kohl mann Ferencz, Sal-József, Schmidt Gyula, Lend vay Mátyás, Berndt Károly. A kts«;száWá«-dévaványa-gyomai helyi ér­dekű vasút igazgatóságába: dr. Fábry Sándor, Keller Imre, — a békés-csanádi helyi érdekű vasút igazgatóságába: Tallián Béla, dr. Fábr) Sándor, Haviár Dániel, Geiszt Gyula és Patay János, — a békésmegyei helyi érdekű vasutigaz- gatóságba: dr. Fábry Sándor, Oláh György, Kel­ler Imre, dr. Papp József és dr. Hajnal István. A vármegyei lóavató bizottságok elnökei kö­vetkezők lettek: a csabai járásba Szalay József,- a szarvasi jarasba: gr. Bolza Géza, — az oros­házai járásba Székács István, — a gyulai járásba : Szekér Gyula, — a békési járásba: Morvái Mi­hály, — a szeghalmi járásba Kárász István és a gyomai járásba: Kerndl György, mig a becslö tagok és az állatorvosok a főispán által fognak kineveztetni. A választások. Másodnap szombaton sokkal nagyobb szám­ban mint az első napon megjelent bizottsági ta­gok részvéte mellett, mielőtt a tisztujitás ténye megkezdődnék, tudomásul hozatik a tegnapi na­pon működött szavazat szedő küldöttség jelen­tése, a központi választmányi és az állandó vá­lasztmányi tagok megválasztásának eredményéről. Ezután dr. Fábry Sándor alispán lemond úgy a maga, mint a tisztikar nevében állásaikról, s ennek szinbolumaként a vármegye pecsétjét s a pénztár kulcsát átadja az elnöklő főispánnak, a következő beszédet mondván: Méltóságos Főispán ur ! Tek. törvényhatósági bizottság ! A vármegyékről szóló törvény értelmében a megyei tisztikar mandátuma, melyet a tekin­tetes törvényhatóságtól ezelőtt 6 évvel nyert, az idén lejár. A törvény e rendelkezése folytán, mely a magyar alkotmány ősi intézkedéseiben gyökeredzik, s az önkormányzatnak egyik sar­kalatos alapelvét képezi, a törvényhatóságnak választott tisztviselői ezennel tisztelettel vissza- boesátjuk rendelkezésére a tek. törvényhatósági bizottságnak megbízatásunkat, s állásainktól tisz­telettel visszalépünk. Hogy a tisztikar a lefolyt hat óv alatt megfelelt-e feladatának, s azon jogos várakozás­nak, mely megválasztatásához annak idején hozzá füzetett, a tek. bizottság bölcs megítélése alá tartozik; a tisztikar azonban, ezúttal, midőn bizalomnyujtotta állásától visszalép, benső ér­zelmeinek megfelelőleg kötelességének tartja mély köszönetét s háláját kifejezni a tek. tör­vényhatósági bizottság irányában azon jóaka­ratért és bizalomteljes támogatásért, melylyel a tisztikart a lefolyt hat év alatt kitüntette. E hat év a szervezeti átalakulás ideje volt Bé­késvármegyére nézve, amennyiben e hat év alatt erősbitette meg és egészítette ki a megye a változott viszonyoknak és fokozódott igények­nek megfelelőleg tisztikarát és e részben tete­mes anyagi áldozatokat hozott, de egyszersmind állandóan erkölcsi támogatásában is részesítette a bizottság a tisztikart, s ez adta meg annak a szervezeti megerősítés mellett önbizalmát, erkölcsi erejét. Hálás köszönetünket fejezzük ki a kegyes támogatásért ezúttal is a tek. tör­vényhatósági bizottságnak. És most tisztelettel leteszem az alispáni állás symbolumát, a megye pecsétjét. Rövid másfél évvel ezelőtt Tettem át 0 symbolumot boldog emlékezetű hivatali elődöm örökéből, tisztán, mocsoktalanul, — és ép oly mocsok- talan tisztán adom át! S most, midőn a tisztikar e teremből kivo­nul, ajánlom magamat és tiszttársaimat a tör­vényhatósági bizottság nagybecsű jóindulatába! A lemondott tisztikar folytonos éljenzések között kivonul a gyűlés terméből, — ezekután Tallián Béla főispán a tisztikar megválasztásának tartamára a gyűlés ügyészéül Schröder Kornél és jegyzőül dr. Ladies László bizottsági tagokat nevezi ki, s egy alkalommal felhívja a vármegye közönségét, hogy az esetleg elrendelendő szava­zat szedés tartamára, úgy a nagy mint a kiste rémből a szavazási joggal nem bírók távozzanak. Mindezek után elnöklő főispán jelzi, a can- didáló bizottság tegnapi napon tett jelöléseit az egyes tiszti állásokra, jelesül az alispáni állásra egyedül pályázó volt alispán dr. Fábry Sándor, ki is nagy lelkesedéssel egyhangúlag megválasz- tatik, kinek a teremben való meghívására La­dies György és Terényi Lajos bizottsági tagok felkéretvén, kiknek meghívására, ujjolag folyto­nos éljenzések között megjelent újon megválasz­tott dr. Fábry Sándor alispán, a hivatalos esküt nyomban letevén, a pecsét s pénztár kulcsot is­mét átvevén a főispántól, a következő beszéddel köszöni meg a közönségnek az ujjolag nyilvá­nított bizalmat: Méltóságos Főispán ur ! Tekintetes vármegyei közönség ! Megilletödóssel és a hála igaz érzetével fogadom a vármegye közönségének megtisztelő bizalmát, s mély köszönetemet fejezem ki azért. A jóakaratu bizalom, melylyel a törvény- hatóság immár ismételten tüntet ki, csak fo­kozza szülő vármegyém iránti szeretetemet, ra­gaszkodásomat, — de — érzem — fokozza egyszersmint kötelességemet is, hogy az irá­nyomban nyilvánult kegyes bizalmat nem er- nyedő munkássággal, vármegyém érdekeinek gondos megvédésével és előmozdításával igye­kezzem meghálálni. Mindenkori törekvésem le- end ez tek. törvényhatósági bizottság, s ha e törekvésemet siker koronázza, főkép a törvény­hatóság részéről, tiszti pályámon ismételten és ismételten tapasztalt, bizalomnak kell, hogy be­tudjam azt, mert ha valami képes erőt adni, az a bizalom, mely felemel, mely tettre készt s megaczélozza erőinket! Mélyen tisztelt vármegyei közönség! Alispáni részleges programmot ezúttal, azt vélem, felesleges volna mondanom, mert csak rövid másfél évvel ezelőtt fejtettem ki e he­lyütt részleteiben alispáni programmomat, s azt kellene ismételnem ezúttal. Ez pedig annyival is inkább feleslegesnek látszik, hisz itt műkö­döm a törvényhatóság színe előtt 12 óv óta, s igy egész működésem nyílt könyv a vármegye közönsége előtt. Mindazonáltal * méltóztassanak kegyesen megengedni, hogy hangsúlyozhassam azt, miszerint törekvésem leend ezentúl is első sorban a helyes, a gyors, a pártatlan közigaz­gatás, hisz ma már a hivatali teendők rendkí­vül terjedt köre mellett az alispán — sajnos — nem annyira az eszmék harezosa, mint egysze­rűen a helyi közigazgatás első munkása. Egyéb­iránt ma már a közigazgatási feladatok törvé­nyi! eg és rendeletileg annyira körvonalozva vannak, hogy azok helyesen alkalmazott, pontos és gyors teljesítése már magában is képes hatékonyan előbbre vinni a közigazgatás végczéljának meg­valósítását, mi nézetem szerint nem más,' mint az emberi fejlődés feltétlenül biztosítása s a közjó előmozdítása; és ha minden közigazgatási factor kellőleg és szívvel teljesiti kötelességét, az összeredmóny okvetlen e végezel megközelí­tése. Ezenkívül még csak azt kívánom kiemelni, — mint melyre különös súlyt helyezek, — hogy törekvésünket kell hogy képezze megyénk köz­gazdaságának s kiválóan földmivelósügyének elő­mozdítása, mert csak igy lehet képes e földmi- velő vármegye culturalis feladatának teljesíté­sére, fejlődésének s népe boldogulásának bizto­sítására, ha folytonos vagyonosodásában bírja arra erejét! És midőn most ismét átveszem a megye pecsétjét, s annak birtokában ezennel elfoglalom alispáni székemet: kedves kötelességet teljesí­tek, midőn köszönetemet fejezem ki a megye főispánja iránt is azon mindenkori meleg ér­deklődésért és nagybecsű közrehatásért, mely­lyel eddigi alispáni működésemben támogatott, s azon reménynyel nézek elébe jövendő mun­kálkodásomnak, hogy törekvésünk jövendőre is közös czólzatú leend, egységesen munkálkodni a haza és a vármegye javára! Azzal fejezem be beszédemet, mivel meg­kezdettem : szivem egész melegével köszönöm bizalmukat, s jövendőre is kérem kegyes tá­mogatásukat ! A kővetkező állásokra mint egyedül pályá­zók közfelkiáltással egyhangúlag lettek megválasztva főjegyzőnek: dr. Bartóky József, (ki betegsége miatt jelen nem lehetett, s igy tőle az eskü ki­vételére a vármegye alispánja bízatott meg,) I-ső aljegyzőnek : Lukács Endre, Il-od aljegyzőnek : Csánky Jenő, III-ad aljegyzőnek: Berthóty István. Főügyésznek: Oláh György. Árvaszéki elnöknek: Jancsovics Péter. Árvaszékí első ülnöknek és egy­szersmind helyettes elnöknek: dr. Deimel Sán­dor, árvaszéki jegyzőnek : Szabó Emil közigazga­tási gyakornok. Főpénztárnoknak: Bandhauer György, alpénztárnoknak: Kliment Gyula. Gyu­lai főszolgabírónak : Kövér László, békésinek : Po­povics Szilveszter, csabainak: Sztraka György, gyomainak: Rohoaka Mihály, orosházinak dr.. Bodoky Zoltán, szeghalminak: Ambrus Sándor és szarvasinak : dr. Krcsmarik János, mig a szolga- bírák megválasztása előtt elnöklő főispán kije­lenti, hogy ezúttal nem úgy mint a múltban, a járások részére lesznek a szolgabirák megválasz- tandók, hanem általánosságban szolgabiráknak, mert a törvény értelmében a szolgabirák hova beosztás joga a vármegye főispánját illeti és igy kijelenti, hogy a vármegyében levő 8 szol- gabirói állásra beérkezett 9 pályázó közül mind a 9 jelölve lett, kik közül közfelkiálltással egy­hangúlag lettek megválasztva: Wieland Sándor, Szeiler Elek,. Popovics Viktor, Práznovszky Ferencz, Vangyel Sándor és Szalay József, mig a fentma- radt 2 szolgabirói állásra pályázó Jantyik Mihály, \Baross Dezső és Szabó Emilre a szavazás elren­deltetett, s ez alkalommal is a tegnapi szavazat­szedő küldöttség működött, mely szavazásnak eredményeként megválasztva lett még szolgabi- rónak Baross Dezső 154 és Jantyik Mihály 108 szavazattal. — végezetre az árvaszéki 2-ik és 3-ik ülnöki állásokra mind két esetben — egyik pályázó Bácsi Lajos gyomai ügyvéddel szemben, felkiáltás által nyert többséggel megválasztva lettek Chrisztó Miklós és Sárossy Gyula, helyet­tes árvaszéki ülnökké: Schmidt József, Hoffmann Mihály és dr. Ladies László és tiszteletbeli árva­széki ülnökké pedig dr. Follmann József, dr. Frankó László lettek. A többi tiszteletbeli állásokra elnöklő fő­ispán a következő kinevezéseket tette: tisztelet­beli ügyészekké: Haviár Dániel, Fábry Károly, dr. Salacz Oszkár, Haan Béla, Schröder Kornél, Hoffmann Mihály, dr. Ladies László, dr. Berényi Ármin és Konkoly Jenő. Tiszteletbeli főorvosokká : dr. Bende Albert, dr. László Elek, dr. Réthy Pál, dr. Szlovák Pál, dr. Chrisztó Pál, dr. Fuchsz Ede, dr. Berkes Sándor és dr. Hajnal István. Tisztelet­beli aljegyzővé: Aszalay Gyula. Tiszteletbeli fő­szolgabírókká : Práznovzsky Ferencz, Vangyel Sán­dor és Hivessy Károly. Tiszteletbeli főszámvevő­nek : Kiss Gyula alszámvevöt nevezte ki; — mindezek után az újonnan megalakult tisztikar egyetemlegesen nyomban a közönség színe előtt letette a hivatalos esküt, s az uj tisztikart rövid szép beszédben Terényi Lajos és Haviár Dániel bizottsági tagok üdvözölték, mire Dr. Fábry Sándor alispán a következő beszéddel válaszolt: Mélyen tisztelt tisztújító közgyűlés! A tisztujitás befejeztével méltóztassanak megengedni, hogy a megválasztott tisztikar ne­vében és annak megbízásából a most lefolyt egyértelmű választásért köszönetét fejezzek ki. Ez egyértelmű választás élénken tanúsítja, hogy Bókésvármegye közönsége — helyesen — nem viszi be közigazgatási termeibe a pártpo­litikát, a felekezeti, s magán érdekeket, hanem tisztán a közigazgatás érdekeit tartva szem előtt, a közigazgatásnak egyszerű, szerény munkásait méltányolni kegyes. A megye közönségének e fennkölt gondol­kozása biztosítja e megyében a pártatlan igaz­gatást, a hála virágát kelti, s e cselekvővé váló szeretetet éleszti a tisztikar megbízói irá­nyában, s egyszersmind megveti a tisztikarban a munka hatályába vetett hitet, mi pedig a legnagyobb serkentő erő a buzgó munkára. A megyei tisztikar az iránta ma itt nyil­vánult bizalomból meríti jövendő munkájára erejét, mint — hogy egy szokatlan hasonlattal éljek — a villany telep az őstermészetből me­ríti hatékony erejét ! Ez erő, s a tisztikar tel­jes munkássága a vármegye javára leend szen­telve. Áldás e vármegyén, s a hazán ! Erre a közgyűlés 11 órakor bevégződött, — hitelesítési közgyűlés ma délelőtt 11 órakor lett tartva. Az újonnan megválasztott megyei tisztikar közgyűlés után tisztelgett Fábry Sándor dr. alispán vezetése alatt Tallián Béla főispánnál, ki a megyei székház kis termében fogadta a tisztelgőket. Dr. Fábry Sándor alispán üdvözölte a jelenlevők nevében a főispánt, meleg szavakkal tolmácsolván a tisztikar részéről személye iránt érzett ragasz­kodást. A főispán szép válaszában meghatvaköszönte meg a tisztikar részéről tanúsított ez őszinte szere­tett igaz megnyilatkozását. Majd dr. Fábry Sándor újonnan megválasztott alispán előtt tisztelgett a megválasztott tisztikar. A küldöttség nevében Jan- tsovits Péter árvaszéki elnök üdvözölte az ország legfiatalabb alispánját, ki e fiatalsága mellett, a legnagyobb erélylyel, igazságszeretettel és tudással végzi nehéz működését s szerez magának érdeme­ket a közigazgatás terén. Biztosítja őt továbbra is a tisztviselők változhatatlan szeretetéről és további sikeres munkálkodásához szerencsét kíván, — Dr. Fábry Sándor megindultan válaszolt a Jancsovics beszédére. Megköszöni a tisztikar részéről kifeje­zett meleg ragaszkodásukat. „Működésemben — úgy­mond — mindig a legtisztább idealismus vezérelt és vezérel mindig. Ez idealismus az, mely szárnyalni késztet, elérni a tökéletest, mely ha nem is sikerül­het, legalább tudom mindig, hogy igy „szárnyalva,“ soha besározni magamat nem fogom 1 E működé­semben fogom kérni továbbra is az önök, eddig is tanúsított, buzgó támogatását.“ Az alispán szívből jövő szavai, szívhez találták a jelenlevők soraiban. A tisztviselők ezután az alispán meghívására laká­sára mentek, hol barátságos, kedélyes együttlét fe­jezte be a restaurácziót.

Next

/
Oldalképek
Tartalom