Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-08 / 49. szám

ni el fog róla tudomást venni — komolyan beváltja az előtte tisztelgő küldöttségnek adott Ígéretét, hogy a gyulai kir. törvényszéki épület újonnan való fel­építését kezébe veszi s azt napirendre tűzi. A mi­niszter ugyanis a napokban már leküldötte Novák Kamill kúriai bíró, kir. törvényszéki elnöknek a város memorandumát, hivatkozván már három év előtt ez ügyben tett jelentésére, felhívta az elnö­köt, hogy oly méretekkel ellátott helyszíni rajzokat készíttessen, a melyeken az iránytájak és a hatá­roló utczák és szomszédság is kitüntetve legyenek. — Az első lépést tehát megtette a miniszter, és hisszük, hogy a továbbiakra is nem soká alkalma lészen, amennyiben Novák Kamill elnök, aki szi­vén viseli, hogy a helyiség mizériák ne bénítsák az igazságszolgáltatás érdekeit, ami csak új törvény- széki palota létésitése által érhető el, a miniszter felhívásának bizonyára rövid idő alatt eleget fog tenni. A vármegye árvaügyi szabályrendeletének re­vízióját cselekedte folyó hó 2-án és 3-ikán dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt álló értekezlet, mely­nek tagjai voltak dr. Bartóky József főjegyző, Jan- csovics Péter árvaszéki elnök, Oláh György tiszti ügyész, Deimel Lajos főszámvevő, Ambrus Sándor főszolgabíró, dr. Deimel Sándor árvaszéki ülnök, Hoffmann Béla alszámvevő, Salacz Géza szarvasi jegyző, Varga György békési közgyám és Szatmáry Sándor árvaszéki nyilvántartó. A munkatervet Jancso- vics Péter árvaszéki elnök dolgozta ki s terjesztette elő s a lehetőség határain belül mindent felölelt és az értekezlet is mindenben hozzájárult az árvák ügy­vitelének egyszerűsítéséhez. Az elaboratum közgyü lés elé fog terjesztetni. A gazdasági egylet a deczemberi terménykiál- litást most másodszor elhalasztotta, és pedig ugya­nazon okból, mint első Ízben, nevezetesen mert nem jelentkeztek kiállítók. Bennünket ez a körülmény csöppet sem lep meg, t. i. hogy nincsenek kiállí­tók, mert a mint tudjuk, a gazdasági egylet inté­zői elhalasztás után ép annyi tevékenységet fejtet­tek ki kiállítók toborzásában, mint az elhalasztás előtt. És ha — amint a kényelem szeretetből kö­vetkeztetnünk lehet — a tél folyamán is ugyanannyi agilitást és leleményességet fog a gazdasági egylet kifejteni, mint eddigelé teve, a harmadizben most már tavaszra kitűzött kiállítást akár a harmadik milleniumig is halaszthatják. „Kecskeméti hanginak nyilvánítja csabai lap­társunk a „Békésmegyei Közlöny“ azt a kommen­tárt, a melyben dr. Barabás Béla képviselőnek do­bozi beszámolójából a Csaba-dobozi kőut kiépítésére vonatkozó Ígéretet részesítettük. Átvéve közlemé­nyünket a következő megjegyzést fűzi hozzá: „A kecskeméti hang“ egész ridegen végez egy derék­község kívánságával. Hogyne! Hiszen az a kőut véletlenül nem a Bárdos partja felé visz!“ Erre a keserű megjegyzésre csupán annyit mondunk, hogy ha az a kőut a Bárdos partja felé fog vinni, amint hogy oda is fog vinni, ez nem annak a derék köz­ségnek érdeke ellenére, hanem igen is javára, sőt óhajára fog történni, Nem szükséges csabai laptár­sunknak Doboz község érdekeit velünk szemben megvédeni. Jól tudjuk mi, mi ennek a községnek Kinálkozásával, Isten díszét Növelve. És mindezt tévé, nem mint Istentől megvetett, hanem, Végig kegyelt s segített általa, Nincs hely könyünek itt. Jajszó vagy mell- Verés némüljön el; s mi jó és szép S vigaszt adó egy ily halál után Vezessen el a holt tetem felé, Mely ellenének vérében úszik. És e salaktól tiszta folyadék S füvek segélyivei mossuk meg őt. Magam meg azalatt (Gaza aligha lesz Ellentmondó kedvébe’ most) Rokon- s barátokért küldök Sietve el, hogy néma temetés S gyász kiséret között vigyük Haza: a hol emléket állítok Fölé s körül ültetgetem örök Élő borostyán s pálmafák Erdőjével, győzelmi jelei között. Megírva tetteit éposz Vagy dalban. Ott találkozik Az ifjúság s emléke lángra gyújt Minden nemest nagy tettre és A szüzek is kijének sírjáig, Virágokat hozók, siratva a Balúl lépést a szerelem terén, Miből fogoly- és vakká léte jött. Chorus. Minden jól van, bár kétljük azt, A mit Bölcs Isten elvégez Kinyomozhatlan útain, S legjohbnak tűnik fel utóbb. Gyakran arcza nem látható, De váratlan meg visszatér, S hű harczosa mellett, dicsőén tesz Bizonyságot. Ezért gyászol Gaza S mind a kik ellen állanak Örök s szent végzésinek, Szolgáit új és érdekes Tapasztalattal küldi el Béke s vigasztalás között, Nyugton, elült vihar után. Angolból: Török Zoltán. az érdeke; Doboz község pedig bizonyára még job­ban tudja méltányolni mint mi, | csabai laptársunk is, mennyire előnyösebb reánézve, ha egyrészről a vármegye székhelyével, mely nékie egyúttal járási székhelye s piacza is, másrészről Békéssel és eme réven Mező-Berónynyel is direkt kout összeköttetést kap, mint kapott volna Csabával, amellyel való összeköttetéséért — mellesleg Írva — oly kevéssé rajong, hogy a tervezett lóvonatra egy krajczár törzsrészvényt sem szavazott meg; de ez még hagy- ján, hanem magát a tervet is annyira sérelmesnek találta, hogy a vármegye hetvenezer torint szubven- czióra vonatkozó határozatát is, nem a „Bárdos partja“ melletti város, hanem Doboz községe feleb bezte meg. A vármegye által elvileg már elfoga­dott Mező-Berény-BókéB-Doboz-gyulai kőut külön­ben legkevésbé sem alterálja a nagy garral propa­gált Csaba-dobozi lóvasutat, amelyre a miniszter — alig pár hete, hogy megírtuk — a doboziak fe- lebbezésének elvetésével, a hetvenezer forint szub- venczióra vonatkozó határozatot, különben is jóvá­hagyta. A vármegyei tisztújitás — úgy látszik — mégis vet némi hullámot, ha nem is a vármegye szék­helyén, de a külső járásokban. A pénteki postával ugyanis az alábbi meghívót kaptuk: „Tisztelt tár. saink — megyebizottsági tag urak! A folyó hó 21-én megejtendő megyei tisztújitás alkalmából — tisztelettel alólirottak szükségesnek tartjuk,, egy járási értekezlétét tartani, a melyen megállapod­nánk : kiket válaszszunk járásunkba megyei tiszt- viselőkűl. Méltóztassanak folyó hó 10-én kedden d. e. 10 órakor Békésen, a községház tanácstermé­ben, e tárgyban tartandó értekezletre megjelenni. Békés, deczember 2. 1895. Konkoly Jenő, Kra- tochvill Gyula, Debreczeni Károly, Dr. Török Gábor, Konsiczki János. Braun József, Petnjeházi Ferencz, Körösi Imre, R. Nagy Imre, Végh Mihály.“ Hogy mi speczialis oka van a békési járásnak eme konferencziára, nem tudjuk. Részünkről azonban va- amennyi természetű értekezlet közül legkevésbé helyesnek tartjuk a „yárasP'-akat. Megyebizottsági tag választás volt Békésen dr. Hajnal István helyére, aki tudvalevőleg megválasz­tását nem fogadta el, amennyiben mint virilis fogja jogát gyakorolni. A pótválasztáson Emperl Ernőt választották meg, Áthelyezés. A pénzügyminiszter Kandi .Ödön orosházi adótisztet hasonminőségbcn a tasnádi kir. adóhivatalhoz helyezte át. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Brüller Ede szarvasi kir járásbirósági díjnokot a körmöczbányai kir. járásbírósághoz végrehajtónak nevezte ki, Áthelyezések- Az igazságügyminiszter Szénási Gusztáv gyulai kir. járásbirósági és Such József kir. törvényszéki írnokokat kölcsönösen áthelyezte. A fogyasztási- s italmérési adószedési jogot N.-Szénás községe 1690 forintért megváltotta! A pénzügyigazgatóság a szerződést jóvá is hagyta. A szent-andrási kath kör alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. írnokválasztás Dobozon. E hó 2-án Doboz községházánál megtartott választáson Popovics Aurél kétegyházi községi Írnokot egyhangú szavazattal községi Írnokká választották. Helyettes anyakönyvvezető Nagy-Szénáson. A belügyminiszter Nagy-Szénáson Bakos Béla községi Írnokot nevezte ki helyettes anyakönyvvezetőnek. A tót-komlósi második patikára, a vármegye közegészségügyi bizottságának kedvezőtlen javas­lata daczára, második reflektáns is van Voith József okleveles gyógyszerész személyében. A belügy­miniszter kérvényét további intézkedés végett le küldte a vármegyéhez. Állategészségügy. A. sertésvész Szarvason kívül — sajnos — Sámsonban is grasszál Wolfinger Miksa gazdaságában, továbbá Gyulamezőn gróf Károlyi Istvánnál és Kondoros községében. Ujabbi ssáj- és köröm/ájási megbetegülést az ó-kigyósi Ko- czÍ8zky-féle tanyáról, lépfenét pedig Szent-András ról jelentenek. A járványok krónikájából. A vármegye alis­pánjához jött hivatalos jelentések szerint e hét fo­lyamán a következő újabb járványos betegségek merültek fel: roncsoló toroklob Szeghalmon, Béké­sen és K.-Ladányban (ahol dr. Tordai Ferencz a veres-keresz-egylet kiküldöttje gyógyszérum oltá­sokat eszközöl), vörheny Gyulán, Vésztőn, Békésen és Csorváson, hasi hagymáz Orosházán és Öcsödön, himlő Szeghalmon és fültömirigylob Vésztőn és Bán­falván. Új ügyvéd Mező Berényben. Az aradi ügyvédi kamara dr. Valentinyi János mező herényi ügyvédet tagjai sorába iktatta. Szeghalom községe egy ártézi, esetleg három műkút fúratását határozta el. A képviselőtestület erre vonatkozó határozatát jóváhagyás végett be­küldte a vármegyéhez. A békési ág. h. ev. esperesség 12 tagú bizott­sága, melynek feladatává tétetett az uj három es­peresség közös ügyeinek rendezése s az uj esperes- ségi tisztviselők választásának elrendelése, elhatá­rozta hogy a régi egyházmegye egyházait felhívja, miszerint decz. 24-ig adják be szavazataikat az uj esperesekre és felügyelőkre, mindegyik egyház azon egyházmegyére, a hova tartozni fog. Decz. 28-án ugyancsak az intéző bizottság felfogja bontani a szavazatokat, s az igy megválasztott elnökség ősz- szefogja hívni alakulásra az uj egyházmegyéket. A közpénztárra nézve elhatároztatott, hogy az az uj esperességek közt három részre fog osztatoi lélek arány szerint. — A szarvasi fögymnasiumra nézve kimondatott, hogy az a három egyházmegye által közösen fog fentartatni és kormányoztatni. A fő- gymnasium szabályzatát és az özvegy, árva intézet szabályzatát a bizottság decz. 28-ig kidolgoztatja. A vásárhelyi pusztai orosházi birtokosok né­pes értekeztetet tartottak Székács István jószágigaz­gató elnöklete alatt. A gyűlésen megjelentek egy­hangúlag kifejezést adtak ama óhajuknak, hogy a vásárhelyi puszta Békésmegyéhez és Orosházához csa- toltassék és nyomban is alá is írták a belügyminisz­terhez e tárgyban intézendő kérvényt. A részletesen és szépen indokolt 7 sűrűn nyomtatott oldalra ter­jedő memorandum kimutatja, hogy az Orosházához csatoltatni kért 15—16000 kát. holdnyi terület Bé­késmegyébe mélyen benyulik, az orosházi járást ketté szakítja, Hódmezővásárhely várostól 40—45 kilomé ternyi távolságra fekszik, mig Orosházától csak cse­kély 1—2kilométer a távolság. A kérvény a leg­közelebbi megyei közgyűlés elé fog terjesztetni. Az alföldi tranzverzális müut építésében — a „Magyarország“ értesülése szerint — nagy fenakadás történt, minek következtében az egész ut, melyet, a terv szerint a millenium évében kellett volna megnyitni, az 1896. évben nem fog elkészülni. A kö­zel háromszáz kilométer hosszú utón, melynek min­den kilométerje több mint tízezer forintba fog ke­rülni, a földmunkálatok már készen vannak, de a munkálatokat most az egész vonalon félbe kell hagyni, mivel az állami kőbányák nem bírnak megfelelni szál- fiíási kötelezettségeiknek. Sőt ezek a szállítások az utóbbi időben úgyszólván teljesesen fennakadtak s ennek következtében a drága földmunkálatokat — melyeket a vállalkozók már átadták az állami mér­nököknek — az egész tél folyamára ki kell tenni az időjárás pusztításának. A nagy műút csak három \év múltán fog elkészülni, és az 1898-ik óv vége előtt alig lesz a forgalomnak átadható. A szükséges kő­anyag mennyisége közel 400,000 köbméter, ennyit pedig a három bánya csak 15—30 hónap alatt tudna produkálni. Képviseleti közgyűlés. Folyó évi november hó 4-ón 0. Sebestény Ferencz és a város közt léte­sült csere szerződés tárgyában hozandó érdemleges határozat idejéül 1895. évi deczember hó 9-ik napja tűzetvén ki, az e napon d. e. 9 órakor a városháza nagytermében megtartandó rendkívüli közgyűlésen az említett csere szerződés tárgyalásán kívül még a következők lesznek előterjesztve: 1. Alispáni ren­delet a városi adósságok convertálása tárgyában. 2. Küldöttségi jelentés az 1896. évre érvényes virilis képviselők névjegyzékének kiigazítása iránt. 3 A központi választmány újból való megalakítása tár­gyában kelt miniszteri rendelet. 4. A vármegyei főispán ur felhívása az országos kiállítás tárgyában. 5. Lebozsáoé Oláh Teréz és Kolozsi Péternétől a körgát czéljaira kisajátított területek ára kifizeté­sére vonatkozó előterjesztés., 6. A megyei árvaház létesítésére a póttartalók alapból 15000 frt kiutal - ványozása. 7. Az 1896. évi költségvetés tárgyában hozott vármegyei törvényhatósági bizottsági határo­zat. 8. A fásítási tervezet tárgyában kelt alispáni rendelet. 9. A mezőgazdasági bizottság jóváhagyott szabályrendelete s annak alapján bizottsági tagok választása. 10. A polgári iskola építkezési alap 189%-ik évi számadása. 11. Yágóhidi dijak ellen­őrzésével megbízott személyzet jutalmazás iránti kérvénye. 12. A cselédségi és tüzérségi ruhák, csiz­mák, irodai szerek, nyomtatványok, könyvkötői munkák, petróleum és gyertya szállítása tárgyában megtartott árlejtésekről felvett jegyzőkönyv. 13. No­vember havi közegészségi állapotokról szóló jelen­tés. 14 November havi pénztári vizsgálati jegy­zőkönyv. Képviseleti közgyűlés. Vármegyei alispán urnák folyó évi 20882. számú rendeletével Gyulavárosánál üresedésben levő iktatói, állatorvosi és pénztárnok- ollenőri állásoknak választás utján leendő betölté­sére nézve folyó évi deczember 12-ik napjának d. e. 10 órája tűzetett ki, mely időben a városháza nagytermében megtartandó tisztújító közgyűlésre a városi képviselők meghivatnak. Az anyakönyvvezetöi hivatalokat, — mint az különben előrelátható is volt — a sok házassági eset november hóban annyira igénybe vette, hogy az anyakönyvvezetők nemcsak nappal, de éjjel is dolgoztak, anélkül, hogy sokirányú teendőiket el­végezhették volna. A közigazgatási bizottság — tu­domásunk szerint Tallián Béla főispán által is hat­hatósan támogatott felterjesztést tőn a belügymi­niszterhez, aki a felterjesztésben indokolt ténykö­rülmény méltánylásával, múlt hét elején a vármegyé­hez intézett leiratában a csabai, gyomai, békési, szarvasi, orosházi s szeghalmi járásokban az állami javadalmazás terhére a meglevőkön kívül még egy-egy uj járási irnoki állás szervezéséhez hozzájárult. Endrőd, Mező-Berény és Tót-Komlós községek részére egy- egy állami anyakönyvvezető helyettessé kinevezenaő köz­ségi Írnok alkalmazása végett évi 600 frt segélyt en­gedélyez, avagy ennyi fizetéssel egy-egy anya­könyvvezető helyettest hajlandó kinevezni. Mind­ezeken felül pedig felhatalmazza a főispánt, hogy indokolt esetekben a többi anyakönyvvezető mellé is napidijasokat ideiglenesen alkalmazzon. A Katalin estély, melyet a gyulai kasziuó fia­talsága András napján rendezett, minden pontjában fényesen sikerült, elkezdve a kivaló tollú doktor Némethy József alügyész szellemes felolvasásán, melyet mindvégig a legnagyobb érdekkel hallgatott a közönség, majd á Bárdos Arthur doktor által precisen bemutatott ködfátyolképeiben gyönyörkö­dött a publikum komikus és kaczagtató részletei által megfelelő hangulatra keltve. Az utána rende­zett tánczmulatság, melyen az első négyest 20 pár tánczolta, a lehető legjobban sikerült s a legjobb hangulatban fél 5 óráig tartott. Ugyanekkdr a ke­reskedelmi csarnokban is volt egy mulatság, mely az idei farsangi estélyek elsője lóvén, — szokás sze- 1 rint — érdeklődés hiány folytán nem a legjobban sikerült. Hihetőleg azonban a mint eddig is volt, a későbbi estélyeken a publikum a legnagyobbfoku érdeklődéssel fogja helyrehozni mostani részvétlen­ségét, miként az eddig is ususban volt. Deczember eleje megczáfolta a kaczérkodó november téli mosolygásait, mely már téli örömek­kel, jégvirágokkal, fagygyal hitegetett bennünket. A hó elején engedett az idő, és a keményre fa­gyott göröngyök ellágyultak a deczember enyhe szellőjétől, mint a tapasztalatlan bakfis, a jogász ifjak udvarlásától. A bágyadt jégcsapok elsírták könyeiket a kegyetlen deczember olvasztó hatása alatt, megsiratták a teli mosolygásu november ki- multát és lett belőlük — sár. De valamint a jogász ifjak sem suttognak igazat az ellágyult bakfiié szi­veknek, úgy a deczember sem az igazi képét mu­tatja nekünk. Tudjuk, hogy még ezután jön az igazi arezpiritó, ropogós, járdát csináló télapó. A korcsolya egylet is folytatja az idő engedése daczára is a megkezdett intézkedést s az igazgatóság sür­gős lépéseket tesz a Körös megeresztése érdekében. Mint halljuk ez idén az egyleti jégpálya a vásár­téri kőhíd es a lóvasúti hid közt levő terrénumon lesz, a mi tekintve azt, hogy a központhoz közelebb lévén, hozzáférhetősége s igy forgalma is nagyobb lesz mint az eddigi eldugott helyen, már az egylet érdekét tekintve is ozólszerübb. Az egylet különben e tárgyban még bővebben is fog intézkedni majd — ha fagy. Mikulá8. A régi időkben, amikor még voltak gyermekek, nagy jelentősége volt a Mikulás es­tének. Izgatott várakozás csillogott a kicsinyek szemében; arezuk már előre égett az örömtől, úgy leste az apró nép : mikor zörgeti meg már a derék krampusz az ablakot és hoz mindenféle drága holmit a jó gyermekeknek. Ma, amikor az uj kor szelleme eltüntette a gyermekeket: e nap is elvesztette azt a poetikus varázsát, amivel azelőtt bearanyozta a sötét deczemberi estét. A gyermek- bálakra járó, felvilágosodtt apróságok ma már szemébe kaczagnak a danárak, ha nekik Mikulás bácsiról beszél; s szomorúan beszélik egymás közt, hogy az idén aligha vehet nekik ajándékot a papa mert nem volt protekeziója az előléptetésre, aztán meg a börze krach is beütött. . . És Mikulás bácsi, a szegény öreg Mikulás, aki elvesztette az ő gyönyörű birodalmát a gyermekek szivében, szomo­rúan jár, jár végig az utczákon; be-be néz az ablakou, hol hisznek még benne, hol várnak még reá? Bizony alig akad néhány olyan naiv, a modern kortól elmaradt csemetére. De ha mégis akad valami szegény tanyán ilyen régi fajta gyermekre, annak annál nagyobb örömmel rakja az ablakába az arany almát, arany diót és egyéb ajándékait s gyönyörködik azok örömében, akik még gyermekek, akik még boldogok ezen a nagyon józan, nagyon okos, nagyon szürke világon . . . Vadászatok. Mint minden évben, úgy az idén is nagyszabású körvadászatot tartott gróf Almássy Dénes, mely a sarkadi uradalomban 3-án, a gyula- váriiban e hó 3. és 4. napjain ment végbe. A va­dászaton gróf Almásy, Dénes, gróf VVenckheim Jó­zsef, Tallián Béla, báró Vécsey Miklós, Ladies György, Szekér Gyula, Márki Albert, Márki Imre és Megele Béla vettek részt. A hajtás első napjá­ban a sarkadi vadász területen 162 db vad (nyu), fáczán, róka, szalonka) került terítékre, mig a má­sik két napon is csak mindössze 342 darab vad ke­rült puskacső elé. Az eredmény oly csekély, me­lyet emberemlékezet óta nem észleltek az uradalmi területen, tekintve azt, hogy más alkalmakkor egyet­len egy hajtásra 6—800 vad került lövésre. A vad­állomány kímélése szempontjából ez idényre be is lettek fejezve a körvadászatok ez egy vadászattal. A körvadászat után sikerült vadászlakoma volt, me­lyen a vadászatra meghívottak vettek részt. Füzes-Gyarmaton kaszinót építettek a nyáron, és november 27-ikén avatták fel tánczmulatsággal egybekötve. A sikerült mulatságon uemcsak Füzes­gyarmat, hanem Békés és Bihar-sárrét számos szépsége is részt vett A kaszinó, mely 5000 fo­rintba került, csinos, Ízléses épület, mely teljesen meg fog felelni rendeltetési czéljának. A gyulai bor. A szegedi gazdasági egyesület múlt hónapi borkiállításán Tarnay Károly gyulai szőlőtulajdonos az első csoportban (1892. és régebbi fehér borok) elismerésben részesült, — a második csoportban (1893. és 1894-iki fehér borok) pedig dicséretet kapott. Újabb adat és bizonyíték rá, hogy okszerű gondos kezelés mellett a gyulai bor messze vidéken is méltó elismerésben részesül. Dankó Pista Gyulán. E hó 4-iken szerdán este Dankó Pista jólszervezett kis társulata adott hang­versenyt a Komló termében, melyben a termet zsúfolásig megtöltött zenekedvelő közönség, jól megérdemelt sűrű tapsokkal tüntetett, melyet a hi­res uépdalköltő hegedűje csalt ki a tenyerekből. Dankó Pista szebbnél-szebb dalai meggyőzték a közönséget arról, hogy az istenadta tehetség, me­lyet nem szabályozott a tanulás, mily megkapó mó­don érvényesíti magát a Dankó hegedűjében. Dankó nem virtuóz hegedűs, nem a formák tökéletességé­vel hat mint a classicus zene nagyjai, hanem az ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom