Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-10 / 6. szám

6-tk szám Gyula, 1895. február 10-én XIV. (XXVII.) évfolyam* Szerkesztősé g: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nőm adatnak viaaza. Előfizetési dij: ' Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 > Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. % *VjP£i rp Társadalmi és közgazdászati lietilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ^o"ba3r János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. Fekete bún* A belügyminiszter által kibocsátott nép mozgalmi statistica örvendetes eredményeket tüntet fel a múlt évről s röviden érinti az okokat is, melyek a születések és halálozá­sok adatainál fordulatot idéztek elő, s az ál­talánosan vett népesedésben növekedés ál­lott elő. Nem szándékozunk a számadások felso­rolásával szemlét tartani azon tényezők fe­lett, melyek a népesedési arányra, a korábbi évekhez viszonyítva, módösitólag hatottak, de kell egyet-mást elmondani egy rettenetes, lelketlen bűnről, mely népesedési viszonyaink­nak legsötétebb pontja, a 19-ik század szé­gyene és Magyarországnak kiáltó vesze­delme. Tény az — és ennek konstatálása min­denkinek örömet okoz, — hogy a múlt év­ben a népesedés kedvezőbb arányokban ha­ladott előre, mint az előző esztendőkben, mivel nem csak a születések száma mutat növekedést, hanem az elhaltak végösszege is szembetűnően kedvezőbb. S ha ennek a két tényezőnek a szembeállítása megállapítja is a ridegen és felületesen szemlélő előtt a ked­vező népesedési arányt, a komolyan vizsgá­lódót nem vezeti tévútra, mert az első te­kintetre is tudatával bír annak, hogy a szü­letések száma nem egyeztethető össze a né­pesség számarányával s igy erkölcsi vagy valami más okának kell lenni, hogy a viszony elszomoritóan kedvezőtlen. A halálozási szám csökkenésére nézve magok a közegészségi viszonyok gyakorol­ják a legnagyobb befolyást s annyi tény, hogy a hatóságok a múlt évben, a kolera járvány fenyegető veszedelmének hatása alatt állva, komolyabban vették az ellenőrzési in­tézkedéseket. Hozzájárult még ebez azon kö­rülmény is, hogy maga a nép is kezdi belátni az óvintézkedések szükségességét s kénytelen kelletlen bár, de végzi azon kötelességét, me­lyek a részben reá háramlanak. v Válás után. Eldobtad azt a kis virágot, Minek az úgyis már neked . . . Bég elfelejtett gyermek-álmok, Hervadt, fakó emlék-virágok Már nem hevitik kebledet. Ragyogni, tündökölni vágyói, Szived hiú fényért eped; S még lényed pompa s fény között él, Kit egykor oly nagyon szerettél, A gyermek-ifjút megveted. Eldobtad azt a kis virágot. Minek az úgy is már neked . . . Ugyan kinek fáj az, ha messze, Szétfoszlott álmait keresve, Zokog egy ábrándos gyerek. H. G. Rendeltetés. Úgy elárasztanak, meglepnek z vágyak, Mint a hogy az égen a hajnal pir támad .... Megrezzen a szivem — egy-egy sóhaj szárnyán Útnak indul téged felkeresni lánykám. — Száz kérdéssel zaklat — mind tégedet illet — Keresve sem találsz jobb s igazabb szivet . . . Ha sóhajom röppen, úgy oson el lopva, Hogy az öntudatos lélek ne is tudja ; Megleczkéztetné az akaratos szivet, Nem tudnám magam sem, hogy melyiknek higyjek. Mégis inkább hajtok szivsugalta szóra, Mely a hűségre int, a szerelmet óvja. Mint mikor a napfény rengetegbe téved. Átszökik a lomb közt: a vad virág éled . . . ■ « De álijon a dolog bár hogyan, szárma­zott légyen a haláleset kisebb száma a ha­tóság öntudatos intézkedése vagy pusztán vé­letlen körülmények által, az eredmény maga örvendetes és nem aggodalom keltőd mint a születések adatai. A szülések számának apadása ugyanis — legalább az általános felfogás szerint — független a közegészségi viszonyoktól s in­kább közgazdasági és erkölcsi okokra vezet­hető vissza. Kell és szükséges bizonyos fokú anyagi jóllét vagyoni és megélhetési függet­lenség ahoz, hogy valaki családot alapítson 8 gyermekeket neveljen, az élet súlyos gond­jai s nyomorúságai közepette, de szükséges fenkölt és erős erkölcsi érzet is ahoz, hogy ne vágja ketté a természet útját s bűnös kezekkel ne markolászszon bele Isten ren­delésébe. — Pedig ez történik nálunk. Ezt mutatja a statistica s erre a megdöbbentő, sötét és szomorú képre mutatott reá egyik hírneves ember-barát, felhiva a hatóságoknak, mint erkölcsi testületnek figyelmét arra az óriási bűnre, melynek neve: gyermek sikkasztás. Visszataszitó még e szó kimondása is. A vagyon utáni örületes hajsza, a lelketlen és undorító számítás teremtette meg korunk­ban ezt a lealacsonyító bűnt. Odáig jutottunk erkölcsi felfogás dolgában, hogy a sok gyer­mekkel megáldott tisztességes anyákat lené­zik, sőt talán ki is nevetik, mert számadá­saikból kifeledték a vagyont, azt a darab rögöt, melyből annál kevesebb jut a gyer­mekeknek, minél többen vannak. A családi élet tisztessége, szentsége és az anyai híva tás magasztos fogalma áldozatául esett a bál­ványnak, mely az Isten képmássára teremtett embert az oktalan vadnál is mélyebbre ala- csonyitotta. És akkor lenne még a statistica rette netesen sötét, ha ki lehetne böngészni az anyakönyvokből, mekkora százalék esik a születésekből a gazdagabb és mekkora a sze­Ha rám veti fényét szemed napsugara Szivem is az édes érzet úgy átjárja ..... Hisz azért teremtett az Isten is téged Hogy napom légy . . . . s engem . .!? hogy benned elégjek. Gyóji Dezső. A házasság évkönyveiből. Hjal Esztike mindig ilyen volt. — Hát milyen volt? kiáltanak Önök mérgesen Megmondom kérem azonnal; csak azt hadd bocsássam előre, hogy rettenetesen dühös va­gyok a reális emberekre. Nézzenek arczomra. Kissé sovány (pedig nem holdvilággal élek) hosszúkás, mélyen fekvő szemekkel (pedig al­szom igaz eleget) árczomon a méla bánat kinyo­mata tükröződik vissza, (pedig hál’ Istennek semmi bajom). Nos hát Esztike is igy nézett ki. Félre ne értsenek. Nem igy mint én. Csak ilyen ideálisan. Mert csak nem lehet ideális alak egy húsos arczu, póktermetü jól táplált ember? Avagy leirjam Esztikét a hajaszálától egész a lába hegyéig. (Pardon e kifejezésért) Elcsépelt dolog: ilyen meg amolyan álmatag szemek se­lyem szempillák árnyékában, ez még az az ösz- szecsücsöritett eperajk. Kérem 1 jól néz ki az ember szája, ha össze van csücsörítve? Tessék csak megpróbálni a tükörben. Ilyen és amolyan gazellatermet. Láttak már gazellát? Igen ? Ak­kor jobb ha semmit sem szóllok. Hát még a czéd- rusP No akkor jól felcseperedett a sárból a kis kedves, azután örökké 1 mosolygó arcz. No most képzeljék csak el. Mikor megházasodtunk, kala­pokért, toilletekért stb. szeretnénk nagyon de gényebb osztályra?! Mig a szegényebb szü­lők 4, 5, 6 gyermekkel megáldva küzdenek a megélhetés nehéz gondjaival 1 családi örö­meikben keresik az élet nemesebb hivatását és gyönyöreit, addig a gazdagabb szülők há­zában alig találunk többet 1- 2 gyermeknél. Jobban szeretik a vagyont a saját vérüknél. A magyarfaj jövője érdekében itt az ideje, hogy a lelkészek, városi hatóságok, bírósá­gok ér a társadalom minden jóérzésü tagja e baj megszüntetésén fáradozzék. A magyar faj pusztulásának csiráit nem szabad felbur- jánozni engedni. Békésvármegye közegészségügyi szabályrendelete. (Vége.) IH. A szoptatásra kiadott csecsemők és ápo­lásra kiadott kisdedek gondozásáról. A községek elöljáróinak s a városi rendőr­ségnek a szoptatásra kiadott csecsemők s daj- jkaságra kiadott kisdedek gondozása s azoknak felügyelete egyik fontos kötelességét képezi. Ebből kifolyólag az elöljáróság, vagy rendőrség könyvet vezet. E könyvnek következő rovatokkal kell birnia. a) folyó szám, b) a vállalkozó nő neve és családi állapota, c) az engedély szoptatásra vagy dajkálásra adatott-e meg? d) a csecsemő vagy kisded neme, neve, életkora, vallása, községi illetősége és szülőinek neve, e) az elhelyezés megszűntének ideje és oka, f) észrevételek. Ha valamely nő csecsemőt vagy kisdedet szoptatásra vagy dajkálásra óhajt, mindenek­előtt magát orvosi vizsgálatnak alá vetni kö­teles. Azon esetben, ha egészségesnek találtatott s ha máskülönben is erkölcsi kifogás alá nem esik, az engedély megadandó s neve jegyzékbe veendő. nagyon haragudni, már csak a férji tekintély okáért is, nem-e a guta kerülgetné az embert ha a kis csücsörített szájú kedves egyre csak mo­solyogna? Végre a piczi kis harmat kezecskék. Alászolgája, nem kérek belőle, nincs hozzá elég pénzem. Imel tessék megnézni. Esztike a csípőjére tette a két kezét s úgy pöröl éppen ebben a perczben a cseléddel, mert bizony igazsága is van. Hamarább lelnénk egy akkora gyémántot, mint a fejem, mint egy kifogástalan cselédet. Hagyjuk ezt. Úgy is annyit tereferélnek erről a tárgyról az asszonyok, hogy untig elég. Esztike ma lett nagykorú. Szinte látom, hogy e kiméletlen leleplezésre milyen ádáz szemeket vetnek rám gyöngéd ol­vasóim. Szörnyűség ilyen köztudomásúvá tenni Esz­tike életkorát. Kérem, hát egy eladó leány mindig 18 éves? Midőn Gábor barátom házasodott, elbeszélte, hogy udvarlása közben egyszer a kotlós tyúkról talált véletlenül megemlékezni, mert éppen egy tojást áruló kofa nyitott be, s mennyire örven­dett a lelke, hogy a kicsike fülig pirult (ő tudta miért). Ettől kezdve Gábor nagyon boldog volt, hogy ilyen naiv kis szivecskét tudott meghódí­tani. Választottja életkorát csak ilyen külső je­lekből tanulmányozhatja persze. Hát mikor a mézes heteket élik — épen kora tavasz volt s Gábor barátom gazdálkodott is — a kedves olyan ennivalóan értett a tyukültetéshez, mint a parancsolat. Suttyómba elszaladt a paphoz ki­venni a keresztlevelet csak elszörnyedt, ő 33 éves volt, felesége pedig 31 és ®/a, Ha az engedély megtagadtatott, a megtagadó végzés a megtagadás indokolása mellett az ille­tővel közöltetik. Azon nők is, kiknek az enge­dély nem adatott meg, jegyzékbe veendők, ki­tüntetésével annak, hogy a szoptatás vagy daj­kálásra való engedély tagadtatott-e meg s mi okból ? A szoptatás vagy dajkálásra kiadott cse­csemők az elhelyezés előtt orvosilag hasonlóul megvizsgálandók s azon esetben, ha a csecsemő vagy kisded bujakórosnak találtatnék, csak szá­raz dajkaságba adható: az ily csecsemő vagy kisded orvosi kezelés alá veendő. A szoptatásra vagy dajkaságra kiadott gyer­mekekről kimutatás készítendő a községi orvo­sok által, megjelölésével a házak számának, melyek alatt a gyermekek ápolói laknak. A községi orvosoknak kötelessége az ily elhelyezett gyermekeket havonként legalább egy­szer meglátogatni, azoknak ellátását ellenőrizni. Azon esetben, ha a dajkálás és ellátás körül visszásság, mulasztás vagy vétkes hanyag­ság észloltetnék, a községi orvos kötelessége er­ről a községi elöljáróságot vagy rendőrséget azonnal értesíteni, mely a visszásságok vagy mulasztás pótlása végett szükséges intézkedé­seket az orvos szakértői javaslat alapján azon­nal megtenni köteles. Ha a szoptatásra adott csecsemő vagy kis­ded megbetegszik, az elvállaló kötelessége an­nak gyógyítása iránt szükséges intézkedéseket megtenni s a mulasztásért a felelősség őt ter­heli. A szülők fizetésképessége esetén a gyógy- költsógek a szülőket terhelik, szegénység esetén az illetőségi községi szegónyalapból fedeztetnek. Oly esetekben, midőn a szoptatási vagy dajkálási költségek a községre háramlanak, a községnek jogában áll a gyermeket olcsóbb, de ismert, megbízható helyen is elhelyezni. Ha valamely szoptatásra adott csecsemő vagy dajkaságra vállalt kisded meghal, az illető felfogadó köteles azt az elöljáróságnál, vagy a rendőrségnél azonnal bejelenteni. Ha a csecsemő vagy kisded gyógykezelés alatt állott, a gyógykezelő orvostól, ha pedig Nem azt mondom ezzel, hogy a ki valaki­nek udvarol, szaladjon előbb a paphoz, hiszen udvarolni jó kilátásokért — valljuk be őszintén — Matuzsálemnénak is tudnánk, hanem csak a végből hoztam fel, hogy csalódás az ember élete. Esztikének is többen udvaroltak. Ezek közt Gábor Pista kir. törvényszéki aljegyző is. Ah hölgyeim 1 Tudják-e mi egy kír. tör­vényszéki aljegyző. Nem . . nem akarják tudni, azt mondják egy „kis pontocska*. Csalódnak. ó egy mustármag. Tessék csak feltekinteni a Jákob lajtorjá­ján, milyen magasra vezet. Kir. törvényszéki jegyző (első lépcső) al- biró, törvényszéki bíró, táblai bíró, curiai bíró, igazságügy miniszter. Ah nem is folytatom tovább (minthogy nincs is merre). Hát egy ily mustármag nem a legnagyobb parthie. S Önök oly kicsinylőleg nyilatkoznak. Ahal tudom, egy kir. alügyész lakott a szomszédomban. Szerfelett csodálkoztam, hogy ónagyságáék mennyit sétálnak az ablakom előtt Önhitten nézegettem a tükörbe, majdhogy el nem biztam magamat. S ó fátum. Rám se hederi- tettek. Szó ide, szó oda Gábor Pista kapós le­gény lett. Pedig még mindig csak 1! 1 kir. aljegyző. Furcsa gyerek volt ö. Nagyon sokat tudott. Esztikének pedig az volt az elve, hogy neki olyan férj kell, a ki szellemmi fölényével ural­kodni tudjon felette. Akkor is végtelenül tudna

Next

/
Oldalképek
Tartalom