Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-10 / 6. szám

6-tk szám

Gyula, 1895. február 10-én

XIV. (XXVII.) évfolyam*

Szerkesztősé g: Főtér, Dobay János kereskedése, hova a lap szellemi részét illető közlemények intézendők.

Kéziratok nőm adatnak viaaza.

Előfizetési dij: ' Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 > Évnegyedre .1 » 25 »

Egyes szám ára 10 kr.

% *VjP£i rp

Társadalmi és közgazdászati lietilap.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ^o"ba3r János.

Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők.

Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban.

Nyílt-tér sora 10 kr.

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11., Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-uteza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Gránátos-utcza 1.

Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon.

Fekete bún*

A belügyminiszter által kibocsátott nép mozgalmi statistica örvendetes eredményeket tüntet fel a múlt évről s röviden érinti az okokat is, melyek a születések és halálozások adatainál fordulatot idéztek elő, s az általánosan vett népesedésben növekedés állott elő.

Nem szándékozunk a számadások felsorolásával szemlét tartani azon tényezők felett, melyek a népesedési arányra, a korábbi évekhez viszonyítva, módösitólag hatottak, de kell egyet-mást elmondani egy rettenetes, lelketlen bűnről, mely népesedési viszonyainknak legsötétebb pontja, a 19-ik század szégyene és Magyarországnak kiáltó veszedelme.

Tény az — és ennek konstatálása mindenkinek örömet okoz, — hogy a múlt évben a népesedés kedvezőbb arányokban haladott előre, mint az előző esztendőkben, mivel nem csak a születések száma mutat növekedést, hanem az elhaltak végösszege is szembetűnően kedvezőbb. S ha ennek a két tényezőnek a szembeállítása megállapítja is a ridegen és felületesen szemlélő előtt a kedvező népesedési arányt, a komolyan vizsgálódót nem vezeti tévútra, mert az első tekintetre is tudatával bír annak, hogy a születések száma nem egyeztethető össze a népesség számarányával s igy erkölcsi vagy valami más okának kell lenni, hogy a viszony elszomoritóan kedvezőtlen.

A halálozási szám csökkenésére nézve magok a közegészségi viszonyok gyakorolják a legnagyobb befolyást s annyi tény, hogy a hatóságok a múlt évben, a kolera járvány fenyegető veszedelmének hatása alatt állva, komolyabban vették az ellenőrzési intézkedéseket. Hozzájárult még ebez azon körülmény is, hogy maga a nép is kezdi belátni az óvintézkedések szükségességét s kénytelen kelletlen bár, de végzi azon kötelességét, melyek a részben reá háramlanak.

v

Válás után.

Eldobtad azt a kis virágot,

Minek az úgyis már neked . . .

Bég elfelejtett gyermek-álmok, Hervadt, fakó emlék-virágok Már nem hevitik kebledet.

Ragyogni, tündökölni vágyói,

Szived hiú fényért eped;

S még lényed pompa s fény között él, Kit egykor oly nagyon szerettél,

A gyermek-ifjút megveted.

Eldobtad azt a kis virágot.

Minek az úgy is már neked . . .

Ugyan kinek fáj az, ha messze, Szétfoszlott álmait keresve,

Zokog egy ábrándos gyerek.

H. G.

Rendeltetés.

Úgy elárasztanak, meglepnek z vágyak,

Mint a hogy az égen a hajnal pir támad .... Megrezzen a szivem — egy-egy sóhaj szárnyán Útnak indul téged felkeresni lánykám. —

Száz kérdéssel zaklat — mind tégedet illet — Keresve sem találsz jobb s igazabb szivet . . .

Ha sóhajom röppen, úgy oson el lopva,

Hogy az öntudatos lélek ne is tudja ; Megleczkéztetné az akaratos szivet,

Nem tudnám magam sem, hogy melyiknek higyjek. Mégis inkább hajtok szivsugalta szóra,

Mely a hűségre int, a szerelmet óvja.

Mint mikor a napfény rengetegbe téved.

Átszökik a lomb közt: a vad virág éled . . . ■ «

De álijon a dolog bár hogyan, származott légyen a haláleset kisebb száma a hatóság öntudatos intézkedése vagy pusztán véletlen körülmények által, az eredmény maga örvendetes és nem aggodalom keltőd mint a születések adatai.

A szülések számának apadása ugyanis — legalább az általános felfogás szerint — független a közegészségi viszonyoktól s inkább közgazdasági és erkölcsi okokra vezethető vissza. Kell és szükséges bizonyos fokú anyagi jóllét vagyoni és megélhetési függetlenség ahoz, hogy valaki családot alapítson 8 gyermekeket neveljen, az élet súlyos gondjai s nyomorúságai közepette, de szükséges fenkölt és erős erkölcsi érzet is ahoz, hogy ne vágja ketté a természet útját s bűnös kezekkel ne markolászszon bele Isten rendelésébe.

— Pedig ez történik nálunk. Ezt mutatja a statistica s erre a megdöbbentő, sötét és szomorú képre mutatott reá egyik hírneves ember-barát, felhiva a hatóságoknak, mint erkölcsi testületnek figyelmét arra az óriási bűnre, melynek neve: gyermek sikkasztás.

Visszataszitó még e szó kimondása is. A vagyon utáni örületes hajsza, a lelketlen és undorító számítás teremtette meg korunkban ezt a lealacsonyító bűnt. Odáig jutottunk erkölcsi felfogás dolgában, hogy a sok gyermekkel megáldott tisztességes anyákat lenézik, sőt talán ki is nevetik, mert számadásaikból kifeledték a vagyont, azt a darab rögöt, melyből annál kevesebb jut a gyermekeknek, minél többen vannak. A családi élet tisztessége, szentsége és az anyai híva tás magasztos fogalma áldozatául esett a bálványnak, mely az Isten képmássára teremtett embert az oktalan vadnál is mélyebbre ala- csonyitotta.

És akkor lenne még a statistica rette netesen sötét, ha ki lehetne böngészni az anyakönyvokből, mekkora százalék esik a születésekből a gazdagabb és mekkora a szeHa rám veti fényét szemed napsugara Szivem is az édes érzet úgy átjárja .....

Hisz azért teremtett az Isten is téged

Hogy napom légy . . . . s engem . .!? hogy benned elégjek.

Gyóji Dezső.

A házasság évkönyveiből.

Hjal Esztike mindig ilyen volt. —

Hát milyen volt? kiáltanak Önök mérgesen

Megmondom kérem azonnal; csak azt hadd bocsássam előre, hogy rettenetesen dühös vagyok a reális emberekre.

Nézzenek arczomra.

Kissé sovány (pedig nem holdvilággal élek) hosszúkás, mélyen fekvő szemekkel (pedig alszom igaz eleget) árczomon a méla bánat kinyomata tükröződik vissza, (pedig hál’ Istennek semmi bajom).

Nos hát Esztike is igy nézett ki.

Félre ne értsenek. Nem igy mint én. Csak ilyen ideálisan. Mert csak nem lehet ideális alak egy húsos arczu, póktermetü jól táplált ember?

Avagy leirjam Esztikét a hajaszálától egész a lába hegyéig. (Pardon e kifejezésért) Elcsépelt dolog: ilyen meg amolyan álmatag szemek selyem szempillák árnyékában, ez még az az ösz- szecsücsöritett eperajk. Kérem 1 jól néz ki az ember szája, ha össze van csücsörítve? Tessék csak megpróbálni a tükörben. Ilyen és amolyan gazellatermet. Láttak már gazellát? Igen ? Akkor jobb ha semmit sem szóllok. Hát még a czéd- rusP No akkor jól felcseperedett a sárból a kis kedves, azután örökké 1 mosolygó arcz. No most képzeljék csak el. Mikor megházasodtunk, kalapokért, toilletekért stb. szeretnénk nagyon de

gényebb osztályra?! Mig a szegényebb szülők 4, 5, 6 gyermekkel megáldva küzdenek a megélhetés nehéz gondjaival 1 családi örömeikben keresik az élet nemesebb hivatását és gyönyöreit, addig a gazdagabb szülők házában alig találunk többet 1- 2 gyermeknél. Jobban szeretik a vagyont a saját vérüknél.

A magyarfaj jövője érdekében itt az ideje, hogy a lelkészek, városi hatóságok, bíróságok ér a társadalom minden jóérzésü tagja e baj megszüntetésén fáradozzék. A magyar faj pusztulásának csiráit nem szabad felbur- jánozni engedni.

Békésvármegye közegészségügyi szabályrendelete.

(Vége.)

IH.

A szoptatásra kiadott csecsemők és ápolásra kiadott kisdedek gondozásáról.

A községek elöljáróinak s a városi rendőrségnek a szoptatásra kiadott csecsemők s daj- jkaságra kiadott kisdedek gondozása s azoknak felügyelete egyik fontos kötelességét képezi. Ebből kifolyólag az elöljáróság, vagy rendőrség könyvet vezet. E könyvnek következő rovatokkal kell birnia.

a) folyó szám,

b) a vállalkozó nő neve és családi állapota,

c) az engedély szoptatásra vagy dajkálásra adatott-e meg?

d) a csecsemő vagy kisded neme, neve, életkora, vallása, községi illetősége és szülőinek neve,

e) az elhelyezés megszűntének ideje és oka,

f) észrevételek.

Ha valamely nő csecsemőt vagy kisdedet szoptatásra vagy dajkálásra óhajt, mindenekelőtt magát orvosi vizsgálatnak alá vetni köteles.

Azon esetben, ha egészségesnek találtatott s ha máskülönben is erkölcsi kifogás alá nem esik, az engedély megadandó s neve jegyzékbe veendő.

nagyon haragudni, már csak a férji tekintély okáért is, nem-e a guta kerülgetné az embert ha a kis csücsörített szájú kedves egyre csak mosolyogna? Végre a piczi kis harmat kezecskék. Alászolgája, nem kérek belőle, nincs hozzá elég pénzem.

Imel tessék megnézni. Esztike a csípőjére tette a két kezét s úgy pöröl éppen ebben a perczben a cseléddel, mert bizony igazsága is van. Hamarább lelnénk egy akkora gyémántot, mint a fejem, mint egy kifogástalan cselédet.

Hagyjuk ezt. Úgy is annyit tereferélnek erről a tárgyról az asszonyok, hogy untig elég.

Esztike ma lett nagykorú.

Szinte látom, hogy e kiméletlen leleplezésre milyen ádáz szemeket vetnek rám gyöngéd olvasóim.

Szörnyűség ilyen köztudomásúvá tenni Esztike életkorát.

Kérem, hát egy eladó leány mindig 18 éves?

Midőn Gábor barátom házasodott, elbeszélte, hogy udvarlása közben egyszer a kotlós tyúkról talált véletlenül megemlékezni, mert éppen egy tojást áruló kofa nyitott be, s mennyire örvendett a lelke, hogy a kicsike fülig pirult (ő tudta miért). Ettől kezdve Gábor nagyon boldog volt, hogy ilyen naiv kis szivecskét tudott meghódítani. Választottja életkorát csak ilyen külső jelekből tanulmányozhatja persze. Hát mikor a mézes heteket élik — épen kora tavasz volt s Gábor barátom gazdálkodott is — a kedves olyan ennivalóan értett a tyukültetéshez, mint a parancsolat. Suttyómba elszaladt a paphoz kivenni a keresztlevelet csak elszörnyedt, ő 33 éves volt, felesége pedig 31 és ®/a,

Ha az engedély megtagadtatott, a megtagadó végzés a megtagadás indokolása mellett az illetővel közöltetik. Azon nők is, kiknek az engedély nem adatott meg, jegyzékbe veendők, kitüntetésével annak, hogy a szoptatás vagy dajkálásra való engedély tagadtatott-e meg s mi okból ?

A szoptatás vagy dajkálásra kiadott csecsemők az elhelyezés előtt orvosilag hasonlóul megvizsgálandók s azon esetben, ha a csecsemő vagy kisded bujakórosnak találtatnék, csak száraz dajkaságba adható: az ily csecsemő vagy kisded orvosi kezelés alá veendő.

A szoptatásra vagy dajkaságra kiadott gyermekekről kimutatás készítendő a községi orvosok által, megjelölésével a házak számának, melyek alatt a gyermekek ápolói laknak.

A községi orvosoknak kötelessége az ily elhelyezett gyermekeket havonként legalább egyszer meglátogatni, azoknak ellátását ellenőrizni.

Azon esetben, ha a dajkálás és ellátás körül visszásság, mulasztás vagy vétkes hanyagság észloltetnék, a községi orvos kötelessége erről a községi elöljáróságot vagy rendőrséget azonnal értesíteni, mely a visszásságok vagy mulasztás pótlása végett szükséges intézkedéseket az orvos szakértői javaslat alapján azonnal megtenni köteles.

Ha a szoptatásra adott csecsemő vagy kisded megbetegszik, az elvállaló kötelessége annak gyógyítása iránt szükséges intézkedéseket megtenni s a mulasztásért a felelősség őt terheli. A szülők fizetésképessége esetén a gyógy- költsógek a szülőket terhelik, szegénység esetén az illetőségi községi szegónyalapból fedeztetnek.

Oly esetekben, midőn a szoptatási vagy dajkálási költségek a községre háramlanak, a községnek jogában áll a gyermeket olcsóbb, de ismert, megbízható helyen is elhelyezni.

Ha valamely szoptatásra adott csecsemő vagy dajkaságra vállalt kisded meghal, az illető felfogadó köteles azt az elöljáróságnál, vagy a rendőrségnél azonnal bejelenteni.

Ha a csecsemő vagy kisded gyógykezelés alatt állott, a gyógykezelő orvostól, ha pedig

Nem azt mondom ezzel, hogy a ki valakinek udvarol, szaladjon előbb a paphoz, hiszen udvarolni jó kilátásokért — valljuk be őszintén — Matuzsálemnénak is tudnánk, hanem csak a végből hoztam fel, hogy csalódás az ember élete.

Esztikének is többen udvaroltak. Ezek közt Gábor Pista kir. törvényszéki aljegyző is.

Ah hölgyeim 1 Tudják-e mi egy kír. törvényszéki aljegyző. Nem . . nem akarják tudni, azt mondják egy „kis pontocska*.

Csalódnak.

ó egy mustármag.

Tessék csak feltekinteni a Jákob lajtorjáján, milyen magasra vezet.

Kir. törvényszéki jegyző (első lépcső) al- biró, törvényszéki bíró, táblai bíró, curiai bíró, igazságügy miniszter.

Ah nem is folytatom tovább (minthogy nincs is merre).

Hát egy ily mustármag nem a legnagyobb parthie. S Önök oly kicsinylőleg nyilatkoznak.

Ahal tudom, egy kir. alügyész lakott a szomszédomban. Szerfelett csodálkoztam, hogy ónagyságáék mennyit sétálnak az ablakom előtt Önhitten nézegettem a tükörbe, majdhogy el nem biztam magamat. S ó fátum. Rám se hederi- tettek.

Szó ide, szó oda Gábor Pista kapós legény lett.

Pedig még mindig csak 1! 1 kir. aljegyző.

Furcsa gyerek volt ö.

Nagyon sokat tudott.

Esztikének pedig az volt az elve, hogy neki olyan férj kell, a ki szellemmi fölényével uralkodni tudjon felette. Akkor is végtelenül tudna