Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-20 / 42. szám

A lövések következtében megsebesültek szám- szennt 14-en, azonnal orvosi kezelés alá vétettek. Szeptember 30-án a főszolgabíró a rendőri ziAsgálatot megkezdte. A tanúvallomások alapján 67 egyénre a bün- reszesség az eddigi nyomozás szerint is bebizonyult, kik közül a főbb czinkosokat számszerint 11-et köztük id. Somlyai Gábor letartózfattatott s e hó 2 án a kir. járásbíróságnak átadatott. A súlyosabban sebesülteket szeptember 30-án kiérkezett kir. ügyész kíséretében a főszolgabíró kihallgatta, köztük a folyó hó 1 én elhalt Szeker- ezés Sándor és Tury Lászlót is. Az előtiyomozás október 2-án befejeztetett s a vizsgálati jegyzőkönyvek a letartóztattakkal ugyan­az nap a királyi járásbíróságnak átadattak. A sebesüllek közül elhalt két egyén temetése e hó 2-án volt. A rendet mi sem zavarta meg. Békésen szeptember 30. óta 16 csendőr van. A nép között teljes nyugalom látszik,'jólehet, hogy a bekövetkezett szerencsétlenség után a tö­meg azzal fenyegetődzött „majd lesz még rá idő, hogy darabokra szedjük a kutyákat.“ A nyugalom azonban csak látszólagos s az izgatottság csak el van palástolva s épen ezért megkerestem a csendőr szárnyparancsnok ságot, hogy a békési csendőrőrsöt legalább 10 csendőrrel erősítse meg. A csendőrök és rendőrök mindannyian kaptak kisebb nagyobb sérüléseket. Almásy Mihály rendőr és Takács József csendőr pedig súlyos sérülést. A rendőrök közül a csendőrökkel az Élőviz- csatorna hidjáig a súlyosan sérült Almássy Mihály, továbbá Szilassy Imre, Kutyik János és Makra Fe rencz jutottak el, kik dicséretes magatartást tanú sitottak s a legutolsó perczig kitartottak a csend őrök mellett, mig nem Almássy Mihály rendőr lá­bairól leesett. Ki kell emelnem a csendőrség tapintatos és kíméletes eljárását s különösen Kopácsi László őrsvezető ügyes taktikáját. Ugyanis a mintegy 1000 főből álló tömeg a csendőröket megakarta kerülni s eként őket minden oldalról megtámadva agyon verni. Hogy a támadók e tervüket végre ne hajt­hassák, Kopácsy László őrsvezető tervszerüleg vo­nult vissza oly állást foglalandó, hol a tömeg csakis egy oldalról támadhatta, de tette ezt igen helyesen azért is, hogy a vásártéren úgy a sátrak­ban áruló, mint az ott vásárló s járó — teljesen ártatlan közönséget — minden veszélytől megóvja. A csendőrség különben a rendőri nyomozást folytatja. A zavargás napján a helyszínén magam is megjelentem s a szükséges intézkedéseket megtettem. III. Közlekedés, árvédelem. A törvényhatósági s községi közlekedési utak járható állapotban voltak. Nagyobb útépítési mun­kálatok Füzes-Gyarmaton, Szeghalmon s T.-Koin- lóson voltak folyamatban. IV. Földművelés, ipar s kereskedelem. Az elmúlt hóban a tengeri törés jórészt be­fejeztetett. A termés általában kielégítő. A száraz időjárás az őszi munkálatok végzését akadályozta. A mezei munkások helyzete általában ked­vező, mert nem csak a gazdaságokban kaphatnak még mindig elég magas munkabérek mellett mun­kát, hanem a folyamszabályozási munkálatoknál is kínálkozik részükre munkaalkalom. V. Vegyesek. A járási főszolgabirák járásaikat az elmúlt hóban is beutazták s a községi közigazgatást el­lenőrizték. A vármegyei pénztárakat küldöttségileg meg­vizsgáltam és rendben találtam. Itt említhetem fel, hogy a fogyasztási, ital és szeszmérési adó bérlete ügyében a törvényhatósági bizottság feliratot intézett a pénzügyminiszter úr­hoz, hogy a kitűzött árverések beszüntetésével a vármegyebeli községekkel méltányosabb alapon újabb egyezkedési tárgyalásokat tartasson. A pénz-, ügyminiszter ur a törvényhatósági bizottság köz­gyűlésének első napján feladott távirati s utóbb bővebben is indokolt felterjesztésre az árveréseket beszüntette. Gyulán, 1895. október 12-én. 0r. Fábry Sándor, alispán. Az Alsó-Fehér-Körös társulat évi rendes közgyűlése (október 10-én) Jelen voltak: Ladies György társulati elnök, Dutkay Béla, Keller Imre, Kövér László, Haan Béla, Korosy László, Mezey Lajos, P. Nagy Sándor, Hoff­mann Mihály, Szekér Gyula, Aszalay Gyula, Kovács András. Bán Károly, Erdödi Ferencz, Hegedűs Mihály; továbbá Rév Lajos királyi főmérnök, Gallacz János királyi tanácsos, vizépitészeti kerületi fel­ügyelő, Steineker Gábor, királyi főmérnök, Szarvassy Arzén királyi mérnök. Erkel János társulati főmér­nök, Ilabinay Pál társulati mérnök és Csausz Lajos társulati igazgató. Ladies György társulati elnök, annak előre­bocsátásával, hogy a társulat összes árlerülete 36,5948u0/,6nn hold, értéknövekedése pedig 1.933,740 frt lévén, ezen közgyűlés, melyen 34,20 1 800/iaoo hold ártér és 1.820.692 frt értéknövekedés van a jelen levők által képviselve, határozatképes, — az érde­keltséget szívélyesen üdvözli, a közgyűlést meg- nyi'ja s a jegyzőkönyv hitelesítésére Dutkay Béla és Szekér Gyula társulati tagokat felkéri. Ladies György társulati elnök bejelenti, hogy Rapaics Radó miniszteri tanácsos, a szent István rend kis keresztesét, állami szolgálatának 25. éves évfordulója alkalmából a társulati elnökség és tiszti­kar nevében üdvözölte és indítványozza, miszerint a társulati közgyűlés is adjon kifejezést egyrészt bizalomteljes elismerésének a miniszteri tanácsos működése iránt, másrészt őszinte kívánságának, hogy áldásos munkálkodását erőben, egészségben még sokáig folytathassa. A közgyűlés társulati elnöknek bejelentését helyeslőleg tudomásul veszi. A közgyűlés társulati igazgató jelentése alap­ján és az igazgató választmány javaslatához képest élrendeli, hogy úgy a fennálló 1.400,000 frt és 200,000 frt kölcsön tartozások kivetett járulékaiból, valamint az 1893. évi kezelési költség kivetésből még be nem fizetett hátralékoknak szigorú behaj­tása az illetékos magyar királyi pénzügyigazgató­ságoknál kérelmeztessék, és hogy a régi kezelési költségekre vonatkozólag megejtett leszámolás sze­rint a társulatot megillető hátralékoknak az 1896. év folyamán leendő befizetésére úgy Gyula városa, — tekintve, hogy a leszámolás ellen közbevetett felebbezésével felsőbb helyen elutasittatott, vala­mint azon hátralékosok, kik felebbezéssel nem éltek, de még nem is űzettek, lelhivassanak. Az ártérvalósitás és a 2 000,000 frtos kölcsön ügy körül felmerült 1410 korona kiadást a köz­gyűlés az igazgató választmány véleményéhez ké­pest jóváhagyja. Elrendeli a közgyűlés az igazgató választmány ajánlata folytán, hogy a Fehér-Körös vasúti híd mellett engedélyezett útátjárók és sorompók építése és felállítása tárgyában'a magyar királyi államvas utak szegedi üzletvezetőségénél leendő újabb meg- sürgetése iránt vármegyei alispánhoz kérelem in téztessék. A közgyűlés a Kettős-Körös hullámterén levő kubik gödrökben a halászati jog gyakorlását a tár­sulat által igénybe venni nem tartja kívánatosnak, de viszont másokkal szemben is fenntartani óhajtja, hogy a halászatot ne gyakorolják; a haltenyésztés érdekében pedig az igazgató választmány javasla­tához képest elrendeli, miszerint a kubikgödrök egymással és a folyó medrével oly módou hozas­sanak összeköttetésbe, hogy azokból a víznek a folyó mederbe való visszafogása és ezzel együtt a halaknak oda visszatérése lehetővé váljék. — Az igazgató jelentésének azon részét, mely szerint a kettős-körösi hullámtér anyaggödreiben a gyulai királyi ügyészségnek kérelme folytán a fogházban latartóztattak foglalkoztatása érdekében a Szana zugtól a Vashalomig 10 méter széles szallagban fűztelep létesítésének engedélyezését s 12 évi ha­szonbérbe leendő kiadását az előadott feltételek mellett előterjeszti. — a közgyűlés az igazgató vá­lasztmány javaslatához képest oly hozzáadással fo­gadja el a kötendő szerződés alapjául, hogy tartóz zék a királyi ügyészség a védtöltés védelme érdé kében három sor törzsökös füzet is telepíteni, melyből évenként csupán egy-egy sor vessző ter­mésének levágása legyen megengedhető. Olvastatott társulati főmérnöknek jelentése a folyó évben végrehajtott és még végrehajtás alatt levő külső és belső műszaki munkálatokról. A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest a főméruöki jelentést jóváhagyólag tudomásúl veszi és az abban javaslatba hozott mun­kálatokat és a szükségelt költségeket engedélyezi ; és pedig a kettős-körösi védtöltésnek javítására még szükséges 19,280 frtot, a Fehér-Körös gyula­vári és gyula varsándi szakaszon végrehajtandó partbiztositósokra 13,697 frtot. Az Elővizcsatorna alsó torkolati zsilip javítására az előirányzaton fe­lül szükségelt 883 frt 80 kr. több kiadást, vala- miut a folyó évi árvédelemnél felmerült 1302 frt 3 kr. több költséget helybenhagyólag tudomásul veszi. Olvastatott a gyulai migyar, királyi folyam­mérnöki hivatalnak értesítése az Elöviz-csatorna és azzal kapcsolatos zsilipépitési munkálatoknak állá­sáról ; egyszersmind olvastatott a földmivdlésügyi miniszternek a zsilipépitésnek vállalatba adása iránt kötött szerződésnek jóváhagyása tárgyában és a fehér-körösi védtöltés vonalának kiegészítéséhez Gyula város és Gyula-Vári község határában szük­séges földterületekre a kisajátítási jognak megadása tárgyában kiadott rendeletéi. — Kapcsolatosan tár­sulati elnök bejelenti, hogy az Élőviz-csatorna mun­kálatok gyors előrehaladása folytán az eddig ren­delkezésre állott 47,000 frt elégtelen volt és szült ségképen a békésmogyei takarékpénztártól 15,500 frtot folyó számlára a kölcsön lebonyolításáig igénybe kellett venni. A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest a felolvasott értesítést tudomásul, a miniszteri rendeleteket tudomás és szükség szerint alkalmazkodását veszi, az elnöki bejelentést jóvá­hagyólag szintén tudomásúl veszi. Olvastatott a földmivelésügyi magyar királyi miniszternek Gyula város által a reá vonatkozólag megejtett régi kezelési költség leszámolás ellen közbevetett felebbezés tárgyában kiadott, a feleb- bezóst elutasító rendelete. Miután a Gyula város ellen régi kezelési költ­ség hátralék czimeu fennálló 9807 frt 35 kr. tőke és 214 frt 7 kr. kamat követelés szorgalmazására nézve intézkedés tétetett, továbbá Gyula város vár­megyei alispán által a rendeletnek másolatával ér- tesittetett, — a közgyűlés a miniszteri rendeletet egyszerűen tudomásul veszi. Olvastatott a földmivelésügyi magyar királyi miniszter rendelete, mely szerint a társulatot az idei árvíz alkalmával a kettős-körösi védtöltésen tapasztalt repedések és szivárgások megszüntetése czéljából a szükséges munkálatok sürgős végrehaj­tására utasítja. Olvastatott továbbá a földmivelés­ügyi magyar királyi miniszter körrendeleté, melyj nek kapcsán az országos magyar királyi vizépité­szeti és talajjavitási hivatal által az idei árviz al­kalmából a védekezés és a töltések építése körül szerzett tapasztalatokat összeállítva és azokra a tár­sulatok figyelmét felhíva, megküldi. Előterjesztetett a kigyós-gyula-csabai vizitársu- lat folyó évi augusztus 17-én tartott közgyűlésé nek jegyzőkönyve, valamint a Gyula Varsánd köz­ség által az Élővíz csatorna társulatnak az Élővíz csatorna munkálathoz a 32000 frt hozzájárulást, valamint a társulatunkba való beolvadást kimondó határozata ellen közbevetett felebbezést elutasító földmivelésügyi miniszteri rendelet. A közgyűlés az igazgató választmány javas­latának elfogadása mellett a kigyós-gyula-csabai vizi társulat jegyzőkönyvét és a miniszteri rende letet tudomásul veszi és az egybeolvadás előkészí­tésére, illetve a részletes feltételek megállapítására társulatunk részéről kiküldött bizottságot az e czél ból szükséges kezdeményezés megtételére felkéri A közgyűlés az igazgató választmány javasla­tához képest a költségelőirányzati tervezetbe a tár­sulatnak a Tiszavölgyi-Társulatok közös nyugdíj­intézetébe történt végleges belépése folytán a most már megállapított alapszabályok értelmében — a társulatot terhelő hozzájárulási összeget felvétetni rendeli és az ekként pótolt költségelőirányzati ter­vezet, melyszerint a bevételek 3580197 kor. 27 fii, a kiadások 3572646 kor. 50 fii., maradvány 1896. deczember 31-én 7550 kor. 77 fii. ezennel jóvá­hagyja. Olvastatott a Magyar Jelzálog Hitelbanknak az í. 400.000 frt és 200.000 frt kölcsönökből fenn­álló tartozásnak 1896 év október 1-én történő visszafizetésre eszközölt felmondás tárgyában érke­zett válasza, melyszerint az 1.40G.000 fiira vonat­kozólag a felmondást elfogadja, a 200.000 frt köl­csönre vonatkozólag azonban kijelenti, hogy az legkorábban 1897 év október I-én fizethető vissza. A közgyűlés az igazgató választmány vélemé­nyéhez képest, a Magyar Jelzálog Hitelbank vála­szát a felmondásra tudomásul veszi és egyszers­mind elrendeli, hogy a 200.000 frt kölcsönnek gyorsabb visszafizethetése érdekében egyezkedés ki- séreltessék meg és e végett a Magyar Jelzálog Hi­telbank ajánlattételre kéressék fel. T a mj. g 3r. A községi iskolaszék folyó hó 13-án ülést tartott a tagok élénk részvétele mellett; felolvasta­tott az igazgatói jelentés a polgári fiúiskoláról, melyszerint a beiratás szeptember 1—4-ig történt; beiratkoztak 131-en, az oktatás pedig 7 én kezde­tett meg; a tanulók szorgalma, magaviseleté és előmenetele kielégítő; igazolatlan óramulasztás a tanárok részéről nem fordult elő, a növendékek is csak egy-két órát mulasztottak; tandíj elengedésért 35 tanuló folyamodott, tankönyv-segélyben pedig 44 en részesültek ; a budapesti Lampel Róbert könyv­kiadó ezég szegény tanulók részére 62 frt ,40 kr. áru könyvet adományozott, melyért nevezett ezég- uek köszönet nyilváníttatott; tan,- beirás- és tan­szerdíj czimen, eddig 500 frt folyt be, mely a pénz­tárba utalványoztatok; Niedermayer Antal helybeli németvárosi kántor üvegszekrényben egy nagy ten­geri rákot adományozott, mély köszönettel véte­tett; a rendkívüli magántanulóktól befolyt tandi jakról beterjesztett elszámolás a számvizsgáló bi­zottságnak kiadatott; — egyébb részei a jelentésnek tudomásul vétettek. — Az 1894-95. évi polg. is­kolai megvizsgált számadás a városi képviselőtestü­let utján a megyei közigazgatási bizottsághoz ter­jesztetik. — A királyi tanfelügyelő által megkül­dött több rendbeli átirat érdemleges elintézést nyert. — A polgári iskola építkezési alapjáról ve zetett számadás a városi képviselőtestület által jó váhagyatván, levéltárba tétetik. — Drevenyák Ta­más és Kürtösi József megválasztott tanyai ta­nítóknak díjlevelei és okmányai kiadattak. — A far- kashalmi és eperjesi tanyai iskolák átadása végett a városi tanács megkerestetik. — Az ismétlő iskolába a beiratás komoly szorgalmazására a v. tanács rnegkercs- tetik. A tanya? iskolák 1894 január 1-től, augusztus végéig terjedő számadása a megyei közig bizottság által megvizsgáltatott és jóváhagyatott, a mi tudo­másul vétetett és levéltárba tétetni határoztatott, szintúgy leérkezett a polg. iskola 1895—96. évi költségvetése is, mely alkalmazkodásul a gondnok­nak kiadatott. — Végre következett néhai tiyóji Miklós ismétlő iskolai volt tanító állásának végle­ges betöltése, mely titkos szavazás utján ejtetvén meg, arra Székely Zsigmond viszonylagos szótöbbség­gel 8 szavazattal választatott meg. — Folytatólago­san az óvodai bizottság tartott ülést, melyen az igazgatói jelentés során a tanszerdijakról szóló el­számolás tudomásul vétetett, és 79 frt behajthatat­lan hátralék leírása elhatároztatott. — Az eddig beiratott gyermekek létszáma 106, — egyúttal el­határoztatott a városi tanács megkeresése, hogy az ovodák- részére állandó helyiségről- szíveskednék gondoskodni. — A városi tanács által áttett 1894—5. p évi módosított költségvetés tudomásul vétetett, és a gondnoknak -kiadatott, — az 1893--4. évi szám­adás a közig, bizottság által elfogadva, levéltárba helyeztetik ; végre az ovodák 1895—96. évi költ­ségvetése a gondnoknak alkalmazkodásul kiadatni határoztatott. A csabai gymnasium kifejlesztése- Csabán va­sárnap a gymnasium kifejlesztése érdekében érte­kezlet volt. Korén Pál elnökölt, a ki mindenekelőtt a kérdés pénzügyi oldalát tüntette föl. A nyolcz- osztályú főgymnasium 28,000 frt évi fentartási ősz- szeget igényel, melynek felét az állapi fizetné s miután a jelenlegi bevétel 9000 frt, tehát mintegy százezer forintnyi tőke lenne szükséges. Hogy az áldozattól nem szabad visszariadni, azt az elnök igen szépen fejtette ki. Szükséges a főgymnasiu- mot létesíteni, hogy algymnasium egyáltalában le­gyen, mert az államsegélyt csak igy kaphatjuk 1 mert csak akkor érjük el, hogy a tanárok fizetése az állami intézetek tanáraiéval egyforma lesz. Szük­séges Csabán egy ilyen kulturintézet, hiszen a csonka gymnasiumnak mintegy 200 növendéke van A szülőknek nem kell gyermekeiket idegenbe ad niok s mig a neveltetés szemük előtt megy végbe, már száz, a vidéken tanuló 20.000 forintba kerül; számba veendő a hazai kultúra erősítése éB az, hogy ha kulturális áldozatokra nein leszünk haj­landók, Csabánál kisebb községek fognak túlszár­nyalni. A jelenlevők méltányolva az elmondottakat, elhatározta, hogy felhívásokat; bocsájt ki az ön- kénytes adományokra és úgy az ág. ev. egyházat, mint a várost az ügy támogatására fölhívja. Az adakozás nyomban megindult s biztató sikerrel, ugyanis j Koren Pál 1000 frtos, Majoros J.ózBef 100 frtos, Dr, Sailer Vilmos 1000 frtos, Szzeberényi Zs. Lajos 1000 frtos, Urszinyi János 1000 frtos, Dr. Zsilinszky Endre 1000 frtos adományokat tettek és jelentettek be. Beküldetett. A múlt vasárnapon a tiszteletre méltó községi iskolaszék egy ismétlőiskolai tanító- 411 ást töltött be hosszas vajúdás után, mely állás évek hosszú sora óta az ev. ref. egyház tanítói ka­rából lett betöltve. Ez egyetlen állás volt még ed­dig, a melyet róm. kath. kollega nem kívánt el tőlünk, ez egy állás meghagyatott, hogy legalább az ismétlőiskola tanitói között — ha az iparos is­kolánál nem lehetett — legyen egy ev. ref. tanító is; mert hát az iparos iskolai tanítók is csaknem egytől-egyig róm. kath. tanítók. A nélkül, hogy felekezetieskedéssel vádoltatnánk, kimondhatjuk, hogy itt az iskolaszék felette rövid mértékkel mért, be nem látván azt, hogy e városi intézmény kö­rébe az ev. ref. egyház 5 tagból álló tanitói kará­ból is joggal vonható be legalább egy szál embe­rünk. Sajnos! hogy a felek eze'tieskedés eltűnését némelyek úgy veszik, miszerint egy felekezetből alkalmaztassák csak az egész tantestület. Hogy is mondja Aesopus ? Ego primam tollo, nominor quia leo, sat. Nohát ezt szó nélkül hagyni nem lehet, e sorok Írója ugyan nem érdekelt fél, a mennyiben az állásra nem pályázott. Legyünk méltányosak, de hol van itt a méltányosság ?*) Hírek. Képviseleti közgyűlés. A „Magyar“-utcza ki­nyitásához szükséges telkek megvétele tárgyában tartandó rendkívüli közgyűlés idejéül a képviselő testület folyó évi 171. kgy. számú határozatával 1895. évi október hó/ 21 -ik napját tűzvén ki, a most említett nap délelőtt 9 órakor, a városháza nagytermében rendkívüli közgyűlés tartatik, ezen­felül még a következő tárgysorozattal: 1. A „Ma- gyar“-uicza nyitásához szükséges telkek megvéte­lére vonatkozó előterjesztés, a Misley Mihály-féle üres telek megvételére vonatkozó javaslattal. 2. Polgármesteri jelentés a legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazításával megbí­zandó küldöttség választása iránt. 3. A regále ré­szesedésből nyert összegre vonatkozó jelentés. 4. Ujfalussy Gyula volt várod mérnöknek végkielégí­tés iránti kérvénye. 5. Utak fásítása tárgyában ho­zott alispáni határozat. 6. Az eperjesi tanyai is­kola építési költségek előlegezésére vonatkozó ja­vaslat 7. Manbeimer Arnold lakositási kérvénye. Kossuth Ferencz Békésen. A függetlenségi s 48-as párt meghívására Kossuth Ferencz ma dél­előtt'érkezik Gyula felől Békésre. A békési közön­ség a vásártéren gyülekezik s a gyulai határig a menet élén mintegy 50 lovaslegény is kivonul ban­dériumként. A határnál Szegedi Károly pártelnök fogadja s üdvözli Kossuthot. A bérház előtti téren délelőtt 11 órakor a békési függetlenségi s 48-as párt közgyűlése, este a bérház nagytermében ban­kett, melyen az iparos dalárda is működni fog. Kossuth Ferencz még ma este elutazik, esetleg azonban ha a mező-berényiek meghívását elfogad­hatja, Békésen hál meg és holnap reggel kocsin indul Mező-Berénybe. A békési 4S-as honvédek el­határozták, hogy Kossuth Ferencznél testületileg tisztelegni fognak. A nöegyleti jubileum. Az a nagyfokú érdeklő­dés, mely a nőegyleti jubiláris mulatság iránt vá­rosszerte uralkodik, biztosítani látszik úgy az er­kölcsi mint az anyagi sikert, mely utóbbi, tekin- tetbé véve az egylet humánus czélját, szintén igen kívánatos. Az érdeklődés különösen az élőképek iránt igen nagy s találgatják hol ezt, hol azt: mi­csoda képletek fognak színre kerülni. Miután ez teljesen az elnöknő gróf Wenckheim Frigyesné ke­zében van, részletesen nem írhatunk róla, annyit azonban elárulhatunk, hogy az élőképekben nagy szerepet fognak a főúri arisztokráczia tagjai ját­szani. Az ünnep programmja teljesen még most sincs megállapítva, a mi tekintetbe véve azt, hogy az ünnepély kifogástalanná ,s impozánssá tételében minden kivihetőt létesíteni akarnak, nem is csoda ha sok meghányás-vetésen megy keresztül. Az al- elnöknő özv. Fábry Mártonná lakásán legközelebb tartott rendezői értekezleten dr. Frankó László ügyvéd igen érdekes eszmét pendített meg, tudni­illik, hogy a gyulai hölgyek felkéressenek a jubi­leum napján megjelenendő emléklapban emlék­mondatok írására. Az eszme,, mely egy kis szel­lemi mozgalmat is öntene az ünnepélybe, nagy tet­széssel találkozott s kivihetésére minden lehetőt megtesznek a rendezők. Gróf Wenckheim Frigyesné éneke, melyet a színfalak mögül fog énekelni, szin­tén nagy vonzereje lesz a mulatságnak. A tombola tárgyak gyűjtése már megindult Ez alkalommal értékesebb tárgyak is lesznek nyereménytárgyakul kitűzve, igy például az alelnöknő ezüsttárgyat aján­dékozott1 e czélra. A tombolajegyek örvendetesen kelnek, a mi nem annyira a tombolajegyek, mint az ügyes és leleményes elárúsitónők érdeme. A *) h mennyiben a fenti ezikkben a felekezeti türel­metlenség van hangoztatva, kénytelenek vagyunk e kifejezést kellő értékére leszállítani. — Az iskolaszéknek jelen volt 21 tagja, és pedig: 13 katholikus, 2 protestáns, 2 óliitü és 4 izraelita; ezek közül szavazott 20; — a katholikus jelöltre 8 szavazat esett, mig a két protestáns jelöltre 12, elnök nem szavazott. E számokból látszik, hogy a jelenvolt katholikusok közül 5 a protestáns jelöltek egyik másikára szavazott. Nem a felekezeti türelmetlenség volt az ok, haDem hogy ezen na­gyon is szerény dotátióju állásra két protestáns tanító pá­lyázott. 8 ez által aj szavazatok megoszlottak ; _ mert ha cs ak egy pályázik, bizonyosan protestáns lett yolna megvá- lasztva. Sterk- ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom