Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-10-13 / 41. szám

Játék esélyekkel és esélyek nélkül. A közel­múlt némely eseményei — a játék démonának újabb áldozatai — bírhatták rá a pénzügyminisztert, hogy a kis lottót újabb megszorító intézkedések alá fogja. Pénzügyi kormányzatunkban csakugyan megérlelő­dött a kis lottó gazdasági és társadalmi káros vol­tának felismerése. Az emberi természetből kiírtha­tatlan, ott gyökeredzik a szerencse provokálásának szenvedélye: ki merész börzespekulácziókba bo­csátkozik, ki lovakra fogad, ki meg a rullótten te­szi próbára végzetét. Mindezeknél veszedelmesebb a kis lottó, a mely betéteinek kicsinységével s húzá­sainak gyakoriságával a vak játékszenvedélyt táplálja. Ehhez járul még a nyerés esélyeinek teljes hiánya. A nyerés valószínűsége V90- Öt szám húzásánál a nyerőre csupán egy eset, a lottópénztárra ellenben 17 eset kedvező. Nyerés esetéu a lottópénztár a tét kilenczvenszeresét tartoznak fizetni és mégis egyszerű extráiénál csak 14-szerest, megjelölt hí­vásnál csak 57-szerest fizet. Nagy összegek a lottón egyáltalán nem nyerhetők; s erre vezethető vissza, hogy a kis lottó évenkint átlag 2 millió forintnyi tiszta jövedelmet mutat fel. E meggyőző érvek elől a kormány sem zárkózhatott el s igy a lottó terén megragadta a kis lutri eltörlésének dicséretes kez­deményezését. Emlékeztünk Lukács pénzügyminisz­ter egy gyújtó hatású parlamenti beszédére, a mely­ben a kis lottónak fokonkint való eltörlését helyezte kilátásba. A fentebb jelzett rendszabály nem az első ezen a téren. Az első lépést a kormány az osztály-sorsjáték behozatalával kezdte meg, a mely a játékszenvedélyt észszerűbb és reálisabb irá­nyokba is tereli Az osztály-sorsjáték nagy előnyei a kis lutri felett kézzel foghatóak.' Mekkora kü­lönbség van egy sorsjegy és egy reskontó között! S aztán, kivált a magyar osztály-sorsjáték olyan nyerő esélyeket nyújt, a melyekkel a kis lutri esé­lyei össze sem hasonlíthatók. A kis lutrinál a vak véletlen, minden esély és minden észszerüeég nélkül, — itt ellenben á bizonyosság, hogy nyernie kell min den harmadik sorsjegynek. A kis lutrinál a koczká- zattal semmi arányban nem álló kis nyeremények, holott az osztály-sorsjátéknál 5.600,000 korona fizet tetik minden levonás nélkül a közönségnek. A pénz­ügyminiszter politikája társadalmi, erkölcsi és nem zetgazdasági szempontból lelkesen helyeslendö, mert az az államférfi, a ki Magyarországon a kis lutrit eltörli, soha sem múló érdemeket szerez az ország föllendülése körül. Gyulai élet. Csend van 1 A népkert nyáron oly hangos útain zizegve kergetőznek az őszi levelek és a holdvilág át-át tör a sárguló lombokon, melyeket meg-meg­bólint az őszi szellő, mint a haldokló természet egy-egy sóhajtásé. Szóval, minden megtörténik, a mit az or­szág hetvenezer nyilvános és titkos poétáinak kilenczvenhat százaléka meg szokott ilyen táj­ban énekelni. A csendes útakon egy alak sétál felgyürt kabátgallérral és lehajtott fejjel. Ha nem halla­nám, hogy fütyörészi a „Minek is van szerelem a világon“ nótát, biztosra venném, hogy a vál­tója lejáratáról gondolkozik, de igy bátran mondhatom, hogy szerelmes. Sejtelmem nem csal. — Az alak egy pár perez múlva már kettesben sétál a rondó körül és és . . . no hát a másik alakkal együtt, ki szoknyát visel, letelepszik a muzeum előtti padra. A népkert újból csendes; csak az őszi szellő és a szerelmesek susogása hallatszik néha a pavillonig, mely blazirt unalmassággal mered fel a bárányfelhős égnek. Egy másik alak poroszkál be az ajtón és körüljártatja szemét a sötétlő bokrokon. Kezében egy fütyköst szorongat és elszán­tan közeleg a pádon ülő pár felé. Drámai fordulat. Az az ifjú, a ki lesütött szemmel lépett be a népkertbe, most már felfelé tartja fejét és ta­pogatva hátát oson ki a népkertből. A botos ember dúdol magában hogy : „Mi mozog a zöld leveles bokorban?“ A lány pedig sír. Mindenki kitalálhatja, hogy ennek a kis históriának a czíme ez lehetne: „A megzavart légyott. “ Vagyis a légyotton ott volt a papa is s ilyenkor a szituáczió alaposan megváltozik. Pedig csak Sanyi, a ki Zágrábba volt me­nendő, akart elbúcsúzni a Rózsikától. Mert lássák bájos hölgyeim, mig önök itt arról konverzálnak, hogy plüss vagy moiréé dísz legyen-e őszi öltözetükön, addig egy pár száz magyar gyereket visz ki a vonat idegenbe horvátok közé, akik jobb oldalukon egy tarisz­nya pogácsával, bal oldalon egy nagy csomó búbánattal szívükben elkeseredetten fújják az „eszra ruhás“ nótát, mint a hogy „a császár“ katonáihoz illik. Odakint aztán ki Zágrábba, ki Petrinába megy „bundás“-nak. A pogácsa elfogy, a búbá nat megmarad és a Julisok, Zsuzsák és Rozik felé hatalmas sóhajtások repülnek Petrinából, mígnem a húsvéti „fráj“-ra el nem jön a világos parulis bakagyerek látogatóba, Hanem hát minden jó, ha vége jó, s igy a bakagyerek is elfelejti azt a komisz három esz­tendőt, mikor majd Ricsek bátyánk előtt el­mondja a „holtomiglan*-t Zsuzsának. Az ám, Ricsek bátyánk a mi polgári páte­rünk, ki is ragasztott már vagy tizenkét ezédu- lát a fekete táblára. A szembe levő falon függő árverési hirdet­mények cynikus egykedvűséggel néznek le' az új kollégára, mely indiskrét módon elárulja, hogy x úr, ki róm. kath. 42 éves elvált úri em­ber barátságot köt y kisasszonynyal, ki 28 éves ref. váltóképes hajadon. Ez tényleg a legnagyobb hibája a Ricsek bácsi táblájának : elárulja azt a féltett titkot, a hölgyek évszámát, melyet húsztól huszonnyol- czig oly művészettel rejtegettek pártában ma­radt hajadonok. Wekerle felé bizonyosan száll annyi átok e hibás intézkedésért, hogy a dánosi Cincinnatus bizonyosan egyebet se csinál csuklásnál. No de meg is érdemli. Ennyi indiskréczió még is sok egy kicsit, * * * Folyik nagyban a politizálás a „Házasu landók kihirdetése“ táblája alatt. ;— Mán látja ken’ komámasszony, akar igy, akar úgy, de hunezut vót a ki eztet kifundálta — elnököl egy éltesebb hölgy, kezében egy ko­sár tojással. —7- En is a mondó vagyok, komaasszony. De hát mit csináljunk. Ha az urak igy csinálták. Mert hej, akin nadrág van, mind gonosz al — Hl szomszéd asszony Rozi lánya is úgy rítt a múltkor, hogy ide kiakasztották, mint a gyermek.. Azt mondta, hogy ü bizon inkább nem megy a sógor Jóskájához ha szégyen szemre leakasztják a rostély alá. — Ez, ez . . . ez . . . szörnyüködik a néne Hanem azért a szégyellős Rozi lány mégis csak férjhez megy a Jóskához. (re.) Törvényszéki csarnok. * A nagy rálátó korcsmárós. Kmetykó Pál m. herényi születésű, 56 éves református,' nős, jelen­ben gyulai korcsmáros, kihágásért már 2 Ízben volt pénzbüntetéssel büntetve. Ez év január 13-án este lement Nagy János korcsmáros (ellenséges) czim- borájához és ott a tulajdonostól czigarettát kért, mit kapott is, de ezért tőle 2 krt követeltek, mire Kmetykó azt mondta „hogy mer ön nekem pénzért adni czigarettát?“, mire Nagy azt felelte, „hogyne mernék, mikor én is pénzért hozattam, maga is mer pénzért adni czigarettát,“ Kmetykó erre vissza replikázott »hogyne mernék én; az igaz ugyan, hogy elvették a trafik engedélyt, de nekem az°urak nagy része, a rendőrkapitány, a biztos, meg a szem lész a zsebemben vannak “ Mind ezen körülmény a gyulai rendőrkapitányság fűiébe jutott s azonnal megtette ellene az intézkedést, hógv legalább az ilyea messze látó korcsmárosnak látóhatára sző­kébbre szabassék; a törvényszék rágalmazás vét­ségében vétkesnek is mondotta ki vádlottat s ezért 7 napi fogházra Ítélte, de ez ellen sértve nemes önérzetében — nyomban f.ílebbezett, de súlyosbi tásra a vádhatóság is. * Párbajozó emberorvos — állatorvos. — A dolog kezdete a sarkadi kaszinóban — vége a gyu­lai büntető törvényszéknél. Sarkadon a kaszinóban, még a múlt óv deczember 19-én este dr. Spitzer Sándor orvos és Masztisz Vladimir állatorvos össze­szólalkoztak, ennek folyamán Spitzer hazugnak czimezte s arczul köpte Masztiszt, ez pedig hen- czegö zsidókölyöknek nevezte Spitzen, — majd tettlegességre is vetemedtek, a midőn mindketten a földre estek,Jött hemperegtek, és aszó teljes értel­mében jól meggyomrozták egymást s e mellett hősiesen Spitzer össze is karmolta Masztisz arczát. De a dolognak még nem lett vége, hiszen a 19-ik század vége még az ilyen " lovagiatlan dulakodás ügyet is lovaglás útra tereli, tehát nekik párbajozni kellett, mi a gyulai honvédlaktanyában meg is tör­tént. A bíróság most ezért ült törvényt felettük, kimondván mindkettőre 8—8 napi államfogházat, nem hagyván érintetlenül azonban a kaszinói hecz- czet sem, a közcsend elleni kihágásban is vétke­seknek mondattak s ezért ő—3 napi államfogházra változtatható 30—30 frt pénzbüntetéssel Bujtattak. — Az ügy felebbeztetett. Zlözgazdaság:. Miután a magyarországi gépek a legújabb idő óta Oroszországban erős versenyt folytatnak az ott régi idő óta használatban levő angol cséplőgépek­kel, ez utóbbiak versenycséplésre provokálták a magyar gyártmányokat. Mint értesülünk, e verseny- cséplés közelebb tartatott meg Orel városban, az ott rendezett mezőgazdasági kiállítás alkalmával. A versenyben a Marschall, Robey és Hornsby-féle gőzcséplőkészleteket fényes eredmény nyel győzte le a magyar királyi államvasútak által kiállított gőz cséplőgép. A magyar gép ugyanis sokkal többet csépelt, sokkal tisztábban és nyugodtabban dolgo­zott az összes többi gépeknél s ezért a legelső ki tüntetést, a nagy aranyérmet nyerte el, a mely ki­tüntetés Oroszországban külföldi gyárnak eddig még soha sem adományoztatott. Az államvasútak gép­gyárának gépei egyébként az Amsterdamban leg­utóbb megtartott világkiállításon is a legmagasabb kitüntetést nyerték el. Bizonyára örvendetes hazai gyáriparunk ezen kettős külföldi sikere és kiyánatos volna, hogy ha­zai gazdaközönBégünk, a mely eddig még nagy mértékben a külföldi mezőgazdasági gépek felé vonzódik, ezentúl szintén az országban készült me­zőgazdasági gépeket a külföldiekkel szemben előny­ben részesítse. _________ Ir odalom. Az 1848—49-ki magyar szabadságharcz tör­ténete Czimü nagy illusztrált munkából most jelent meg a 45-ik füzet, a melyben Gracza György V-ik Ferdinand lemondását és az ezzel kapcsolatos ese­ményeket mondja el a nála megszokott elevenség­gel. A füzet egykorú képei ezek; Görgei Arthur levele Kossuth Lajoshoz a világosi fegyverletétel előtt. Melléklet Gracza György Szabadságharcz tör­ténetéhez. Br. Perényi Zsigmond vértanú vadász­kése. Rész a Világosnál összetépett honvédzászlók­ból. Huszár pisztolyok tokkal. Az olműtzi vár fog­lyai 185ü-ben. 1. Részlet a csornai ütközetből. Az olmützi vár foglyai 1850 ben. II. Gr. Forgách Antal, a muszkavezető. Asztalos Sándor őrnagy, Arad vá­ros hős védője, saját festménye után. A trónválto. zás hire a fővárosban. Részlet a komáromi csaták­ból. A piskii csata vázlata. A Szalay-Baróti nagy munkája. „A magyar nemzet története“ gyorsan halad előre. Immár a 24 ik füzet jelent meg belőle, a melyben Szalay József Zsigmond koráról szól, azzal a világos szép előadással s azzal a mintaszerű alapossággal, mely a korán elhunyt történetíró minden munkáját jelképezte. Különösen kiemeljük a Velencze és Magyarország közt folyt háború elbeszélését, mely valóban példaképe a jó történeti stílusnak Ugyan­így értékes részlete a füzetnek az a néhány oldal, melyeken a szerző Húsz János föllépését és mág­lya halálát említi, I a melyeket egy szerfölött ér­dekes rajz illusztrál. Húsz máglyára hurczolása egy, a prágai könyvtárban őrzött egykorú rajz re­produkciója. Nagyon szép Zsigmond király arcz- képo is, mely Dürer Albertnak a nürnbergi város­házán őrzött festményét reprodukálja, ugyanaz Zsigmond császárt mutatja be a sienai székesegv- ház mozaik képének hű másolata, mely magyar történeti munkában most jelent meg először, Zsig­mond király pénzének, aláírásának, pecsétjének má­solatai is emelik a füzet 'értékét. A kiadó, ezég mint minden füzethez, ebhez is csatolt külön mű­mellékletet, Piloty Károly híres képét, „a szent korona elrablását“ reprodukálva. így a Szalay- Bóróti-féle munka valóban méltó lesz arra, hogy minden magyar család köuyvtárában helyet foglal­jon ; csak négy kötetre terjedvén, a kevésbé tehe­tősek is könnyen meg fogják szerezhetni a raille- nium ez emlékművét, mely már a jövő évben tel­jes lesz. Egy füzet ára 30 kr, és megrendelhető a kiadóknál, Lampel R, Wodianer F. és fiai könyv- kereskedésében Budapest, Andrássy u. 21 »Állami anyakönyvvezetők albuma.“ Tetszetős kötet jelenik meg október havában e czimmel. Ha album8zerü lesz is a kiállítása, a mennyiben közli az anyakönyvvezetó-kerületek felügyelőinek arczké- pét, is lehetetlen mellőzniük a kötetet a közhiva­taloknak, ügyvédeknek orvosoknak, nem is szólva természetesen magukról az anyakönyvvezetőkről. A szerkesztést Atzél Endre hirlapiró és Gero Vik­tor tanár vállaltak el. Feladatukat megkönviti, hogy a hivatalos adatokat Lukács György, a belügymi­nisztérium anyakönyvi osztályának vezetője, szíves készséggel bocsájtja rendelkezésükre. A kötetre előfizethetni 1 írttal (amateur kiadás 5 frt.) Atzél Endre ezimére (Budapesten, aradi-uteza 28.) Előfizetési, illetőleg megrendelési felhívás a Tör­vényhatósági Naptár Í896 iki folyamára. Alulírott ezennel a |Törvényhatósági Naptár“ VIII évfolya­mára hívom fel a t. érdeklődők figyelmét. Naptá­ram czélszerüségét és hasznavehetőségét előkelő he lyeken is elismerték: igy többen a miniszter urak közül és Budapest székes-főváros polgármestere több ízben ajánlották azt, a saját hatáskörük alatt álló hivatalos közegeknek. A diszes kiállítású Naptár­nak, mely körülbelül ötszáz oldalra fog terjedni, ára fűzött példányban 1 frt, keménykötésű példányban 1 frt 20 kr. lesz, tehát hallatlanul olcsó. Kérem az előfizetési, illetőleg megrendelési íveket azok véte­létől számítva két hét alatt a „Pesti könyvuyomda- részvény-tár8aság“-hoz beküldeni, hogy a nyoma­tandó példányok száma iránt intézkedhessem. — Dr. Toldi/ László, Budapest székes-főváros főlevél­tárnoka, a „Törvényhatósági Naptár1 szerkesztője. Ad 4 985./1895. Pályázati hirdetmény. Szeghalom községben megüresedett köz­o 00 Az oklevéllel s az eddigi alkalmazást igazoló bizonyítványokkal felszerelt pályázati kérvé­nyek november 30-ig hozzám nyújtandók be. Az állás javadalmazása évi 400 frt fize­tés, az állatorvosi gyakorlat után szedhető dijak szabályrendeletileg vannak meghatá­rozva. A megválasztandó állatorvos a vága­táéi biztosi teendőket is ellátni tartozik. Szeghalom, 1895. évi október hó 6. Ambrus Sándor, 236 1—3 főszolgabíró. 16111. ikt. 1895. Békésvármegye alispánjától­Pályázati hirdetmény. Békésvármegye közkórházánál lemondás folytán megüresedett osztály orirosi ál­lásra pályázatot nyitok, s felhívom mindazo­kat, kik ezen állást elnyerni óhajtják, hogy képzettségüket, eddigi működésüket s erköl­csi magaviseletüket igazoló okmányokkal sza­bályszerűen felszerelt kérvényüket vizeki Tallián Béla főispán úrhoz czimezve hozzám november hó 4-éig adják be. Az osztályorvos fizetése 1000 forint készpénz. Gyulán, 1895. október 6-án. Dr. Fábry Sándor, 231 I—3 alispán. 1264—1895. tkv. Árverési hirdetményi kivonat. A gyulai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, . hogy Sztán Mihály végre- bajtatónak Sztán G Mihály végrehajtást szenvedő elleni 300 frt tőkekövetelés és jár. iránti végre­hajtási ügyében a I. a. kétegyházi 427. sz. tjkvben A I- 841. hrsz. a. foglalt egynegyed kültelekből a Sztán G. Mihályt illető \ részre 741 írtban II. a kétegyházai 992. sz. tjkvben A f 481. hrsz. a fog­lalt ház, udvar és kertből a Sztán G. Mihályt illető ’/2 részre 435 írtban ezennel megállapított kikiál­tási árban elrendelte, és hogy a fennebb megjelölt ingatlanok az 1895. évi október hó 17-én délelőtt 9 Órakor Kétegyháza községházánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10%-át, vagyis (ad I.) 74 frt 10 krt, illetve (ad II.) 43 frt 50 krt készpénzben, vagy az 1881. LX. törvényezikk 42. §-ában jelzett árfo­lyammal számított es az 1881. évi november hó 1-en 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. íj ában kijelölt óvadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. tcz. 170 §-a értelmében a bánatpénznek a bí­róságnál elöleges elhelyezéséről kiállított szabály- szerű elismervényt átszolgáltatni. A gyulai kir. trvszék, mint tlkvi hatóság. Kelt Gyulán, 1895 julius hó 4-én. 1—l. Dr. Kalocsay Kálmán, kir. tr8z. bíró. m m MOIQIOmOIQIQl A kőbányai i// // részvénytársaság tisztelettel értesiti a n. é. közönséget, hogy SOR gyártmányainak eláru­sitását megkezdte és azokat: * Aszok, Király, Marcziusi, Korona és Bajorsör 233 1—6 elnevezéssel bordókban és palaczkokbail hozza forgalomba. Kívánatra árjegyzék ingyen és bérmentve. M Kizárólagos képviselet Békésmegyére : HIRSCHLi MÁRTON, Békés. Az át .lánosan ismert, jó hírnévnek örvendő s több oldalulag kitüntetett súsborszesz készítményem — ke­lendőségénél fogva — sok utánzásnak lévén nz utóbbi időben kitéve, elhatároztam, hogy Azokon czimjegye- met módosítom s arra kék nyomatbau saját házam külső alakját veszem föl, bejegyeztetvén azt egyszers­mind védjegyként a budapesti iparkamaránál. SÓSB0ES2ESZ talánosan elismert kitűnő háziszer; különös-n a bedör» zsölés-kenö-gyuró-gyógy módnál (massage) igen jó hatású. Ajánlható fogtisztitó szerül is,a meny­nyiben a fogak fényét elősegíti, a foghust erösbiti és a száj tiszta, szagtalan ízt nyer a szesz elpárol­gása után, ugysziutén fejmosásra is a hajidegek erősítésére, a fejkorpa-képzödés megakadá­lyozására és annak megszüntetésére. Ára egy nagy üveggel 90 ti, egy tHft| üveggel 45 tr. BKÁZAV KÁLMÁN Budapesten, IV., Muzeum-körut 23. sz. Védjegy 19. és 20. sz. Kapható Gyulán: ifj. Koblrnanö F, özv. Féhn Jánosné, Goldstein M., Fereutzy A , Kutschera J., Sonnenfeld M, Lustig A., Schütz Gusztáv, Reisner és Wolf, Reis- 23 1—3. per Ede, Zuzmaim János stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom