Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-25 / 34. szám

34-ik szám. Gyula, 1895. augusztus 25-én XIV. (XXVII.) évfolyam* Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendók. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdászati hetilap MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: DDoTosi3r János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyilt-téri közlemények küldendők. Hirdetése k - szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr.-VH <J Jn „ rf J^rf JnÍ Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Ggula Váczi-utcza 11, Eckstein Berndt fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sútö-utcza; Fischer J. 1). IV. Hatvani-utcza 1., Reuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Bannenberg J. Deák Ferencz-utcza 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Tanév kezdetén. Idestova végére jár a tanuló ifjúság arany napjainak sora, a nagy szünidő is. A mivel zárult a régi, azzal kezdó'dik az uj tanév is: vizsgálatokkal. S hála a középis­kolai újabb szabályzatnak: az évzáró és osz­tályzó, meg a tanévnyitó javító vizsgálatok képe között alig van külömbség. Nagyobbára ugyanaz a vigasztalan, sivár kép. Hisz na­gyobbára ugyanazok a tanulók felelnek itt is, ott is. Mint az esélyek, közt vergődők és bukásra szántak állanak ftélőszék elé amott, és mint kegyelemkérő bukottak állanak elő itt. Mai iskoláztató rendszerünknek és tár sadalmunk felfogásának szerencsétlen áldo­zatai legtöbben. E sorok íróját mindig valami megnevez hetetlen rósz érzés fogja el, valahányszor az efféle javitó vizsgálatokon jelen kell lennie. Valami vegyüléke a csüggedésnek az iskola munkájának hiábavalósága fölött, mikor olyan nagy a bukottak arányszáma; a szánalomnak a gyötrődő gyermekek iránt,' kik egyénileg sokszor alig is hibásak; s az aggodalomnak a miatt, hányán fogják növelni a féltanultak proletárságát azok közül, kiket a szánalom kegyelme bocsát át a javitó vizsgálatok meg­bízhatatlan rostáján. Mert hogy a ki egy év lassú haladásé ban vezetés inellett sem képes megbirkózni a tananyaggal, az fáradtan s magára hagyatva két hónap alatt legyűrje azt a szellemi mun­kát: a legritkább esetek közzé tartozik. S valójában kevés szülő tudja felfogni, mit árt gyermekének a javitó vizsgálatok erőszako- lásával. Árt nemcsak testi fejlődésének és ér­telme izmosodásának, mikor megvonja tőle a szünidő szükséges szabadságát és életadó pihenését; hanem árt szellemi tovább hala­dásának, mikor félkészültséggel s ingadozó 111^14 Szállj el . . . szállj el. Szállj el . . .szállj el fecske madár Hagyd itt régi fészkedet ... 1 A ringó lomb. az eszterág Úgy sem soká rej'eget . . . Visszajövet’ örök tavaszt Hozz magaddal én nekem 1 Fáj a szívem búja akadt, Hogy a rózsám hütelen, Nem nő virág, nem zöldéi fü . . . Tarlott mező hervatag . . . Tudom én, bogy nem voltál bű Nem is leszel: Csalfa vagy. Hej I de mégis mindhiába Ámítom a szivemet — A jó Isten majd megszánja Bánatában megreped. Gyóji Bezsö. Békésmegyei régi egyházak romjai. F. hó 22-én Gyuláról kirándulva vizsgálták meg Dr. Karácsonyi János és Uferbach Jenő a Vésztő község határában eső mágori és a Szeg* halom határában levő tordai dombokat. Az elsőn az Árpád korban Békésmegye legnevezetesebb egyháza a kettős tornyú csoltmonostori templom állott, s oly szilárdul volt építve, hogy bár 1506- tól kezdve fedetlenül romokban állott, mégis tornyai csak 1780. táján dűltek össze s tán akkor is csak azért, mert a kincskeresők össze-vissza turkálták, vagdosták az alapokat. Tömérdek tég­lán kivül még 3 faragott terméskő is megmaradt az egykori monostorból. Az egyik egy kis ro­mán stylü oszlopnak talpá volt s körülbelül a kapubéllethez tartozott, a másik hihetőleg a ka. alappal indítja neki a magasabb osztály na gyobb terhének s árt végül jellem képződé­sének is, mikor kegyelemkérésre és arra szok­tatja, hogy fölmunkával is boldogulni lehet. A ki ezeket tudja s látja a javitóvizs- gálatok kínos képét, annak lelkében okvet­lenül föl kell merülni a kérdésnek : vájjon nemzetpolitikai szempontból nem volna-e he­lyesebb a javitó-vizsgálatok intézményét egé­szen eltörülni, vagy legalább is a kivételekre szorítani? S vájjon nem volna-e észszerűbb is, igazságosabb dolog is: a tanári testületek megfontolt s évi tapasztalatokon nyugvó íté­letére bírni, hogy melyik tanuló haladhat tovább a felsőbb osztályban, tekintet nékkőt arra, hogy egy-egy tantárgy anyagát meg- birta-e kifogástalanul vagy sem? Azt hisszük, iskolaügyünk vezetőségének előbb-utóbb foglalkoznia kell még ezzel a kérdéssel is. De még előbb kell komolyan gondol­kodnia ama tényezők fölött, melyek a buká­sok számát annyira növelik, anélkül hogy az átmentek is kellően megállanák helyűket az életben; s komoly akarattal kell keresnie azokat a módokat is, melyekkel a baj gyó­gyítható. Hogy a betegség megvan, az kétségte­len. De a diagnózist megállapítani már kom­plikáltabb dolog, semhogy olyan egyszerűen felelni lehetne rá, mint a hogy nálunk a ta­nárság lehordásával felelni még csak a leg­utóbbi időkig is szokásban volt. Ám lehet, hogy egyes tanároknál a mód­szerben is hiba van s hogy a tanárképzésnek kell tennie róla; de ez korántsem a legbe­tegebb szervi működés. Kétségtelen az is, hogy a tanterven szintén van javitni való; de a jó tanár e részben úgyis segít magán és növendékein. De a tanárnak nem áll módjában segi­punak ive volt; a harmadik pedig az egyház kereszt-boltozatának maradványa. A megyénkben aránylag még kies tájéku dombot, továbbá az oszloptalpot Uferbach Jenő lerajzolta s a rajzok Békésvármegye történetét fogják díszíteni. Hogy mire használják most az igazán ritka nagy dombot, arra nézve fölvilágo- sitást nyújt a domb északi oldalán levő pincze homlokzatára tett felirat: Golles hős Magor olim celebres, séd iniuria temporum penitus neglectos ob exundationes Crisii velocis raros accessibiles anno 1810. viti- bus implantando hocque aedificio 1812. a funda- mento exstructo sibi et posteris utiles reddere voluit. Comes Franciscus Wenckheim, (magya­rul: Ezen egykoron hires, de az idők viszontag­ságai miatt teljesen elhagyott és a Sebes-Körös áradásai miatt ritkán megközelíthető mágori dom­bokat 1810. évben szőlőtőkékkel beültetvén, 1812- ben pedig e/ építményt (pinczét) alapjaitól kezdve elkészíttetvén a maga és utódai számára haszno­sakká tenni igyekezett gr. Wenckheim Ferencz.) A domb megtekintése és fölvétele alkalmá­val, továbbá a téglák és faragott kövek meg­mutatásánál igazán nagy szívességgel kalauzolta a kirándulókat Altdorfer Gyula mágori számtartó ur, s örömmel közreműködtek Szabó Sándor szeg­halmi r. kath. lelkész és a mágori tanitó urak. A Szeghalomtól keletre eső „tordai tem- plomhely“-nek hivott halom sokkal kisebb ter­jedelmű, a rajta volt egyház is csak 8—10 méter hosszú lehetett. Mindamellett, hogy falai 1726-ban még Csökmőig világosan meglátszottak, ma már csak egy kis, méternyi magas töredék van at oldalfalakból, az is eredeti helyéről lehengeritve a domb aljában. Az egyház alapfalai a dombte­tőn ma is megvannak, de az oldalfalakból lehul­lott törmelékek és a kincskeresők turkálásai innyira kiforgatták eredeti alakjukból, hogy hir­teni a tanítás két legkomolyabb akadályán. Ezek egyike az iskolák zsúfoltsága. Ezt a bajt a tanügyi adminisztráczió hivatalos köreiben csak mosÉ kezdik elismerni. Pedig a magyar tanárság évek óta hívogatja föl rá a figyel­met. A kicsiny Olaszország is törvénybe tudta igtatni, hogy egy-egy középiskolai osztály rendes létszáma harmincz és sohasem is lehet negyvennél több; a mi középiskolai törvé­nyünk meg hatvanban állapítja meg a maxi mumot I a miniszteri engedély igen sokszor jelentékenyen tullépteti ezt a határt is. A középiskolák miniszteri referense a parlamenti budget-vita során kiszámította, hogy az egészséges létszám megteremtése az országnak 1.200,000 írtjába kerülne évenkint. S jellemző, hogy ő ezt az összeget untig ele­gendő akadálynak ítéli a parlament szemé­ben, szükségesnek sem tartotta hozzá mon­dani, hogy gyorsan segítenünk a zsúfoltság baján ma még pénzáldozat árán sem volna lehetséges, hiszen nagy a tanár hiány is! De nagyon jó néven vettük volna a ta­nácsos úrtól, ha jóakaratu őszinteségében kissé tovább is megy s részletezve mutogatja kissé be a mai állapotokat, elmondván a szá­mítás fonalán azt is, bogy néha a tanárnak egy-egy tantárgyból alig juthat annyi ideje, ,hogy. egész Avan át összesen egy-egy félórát foglalkozzék külön egy-egy tanítványával, mint egyénnel. Ilyen viszonyok között pedig nemcsak a tanárt méltánytalanság felelőssé tenni az eredményért, hanem igaztalanság volna az erkölcsi beszámítás teljes súlyát alkalmazni a tanulóra is. A másik nagy baj az iskolán kivül van, de azért orvoslására hatni még is csak tan­ügyi politikával is kell. Értem a szülőknek azt a közfelfogását, mely gymnasiumba, vagy legalább reáliskolába igyekszik minden áron elenében a templom alakja és nagysága meg nem határozhatók. Ezeket csak rendszeres és óvatos ásatásokkal lehetne földeríteni. Egyébiránt Uferbach ezt is lerajzolta s mintája azon halmok­nak, melyekre az első keresztény egyházak itt Békésmegyében épültek, ez is meg fog jelenni Békésvármegye történetében. Az egykori Peterd község templomának még a nyomai is eltűntek, csak üres helyét hívják még mindig Peter helynek. Kiterjesztették figyelmüket a kirándulók a/.on emlékekre is,, melyek még a magyarok be­jövetele előtt való időkből származnak. A szeg­halmi Várhaly nevű majorban kutatásaik siker­telenek voltak, mert ott semmiféle mesterséges sánczokra, melyekből valami ősrégi földvárra lehetne következtetni, nem találtak. Ama termé­szetes emelkedés pedigj melyet ma Várhelynek hivnak, melyet egy Köröság vagy valami fok vett körül, egész terjedelmében földvár nem lehetett. Ellenben világosan fölismerhetők még nyo­mai azon hatalmas töltésnek, mely egykoron a Tiszát Alpárnál átlépve a Hármas- és Sebes Körös jobb partján vonult végig keleti irány­ban, § melyet ma a nép általában -Ördögárkának hiv. A Szeghalom község közvetlen szomszéd ságba eső részét ez Ördögárkának kiforgatták eredeti alakjából, mert már 1778-tól kezdve min­dig belvizlevezetö csatornának használták és e végből minduntalan ásták, nagyobbitották. De a mint a belvizlevezetö csatorna északkeleti irány­ban fordul, az egykori töbés árka kevésbé vál­tozott alakjában tűnik elő. Az árok ma már alig 1 méter mély, feneke egykor körülbelül 3 méter széles volt. Az árok lejtője ma csak-3 méter szé­les, de egykor sokkal nagyobb, s maga a töltés tán 2 méter magas lehetett csakhogy századok óta útnak használták s e rriatt nagyon elkopott. Ideje volna, ha a közművelődési egyesület beszorítani a gyermeket s makacsul ragasz­kodik ehhez még olyan esetekben is, mikor a gyermek tehetsége, a család anyagi viszo­nyai 8 az előrelátható pályaválasztás egyaránt a polgáriiskolát javasolnák. Szinte megfoghatatlan az az idegenke­dés, melyet társadalmunk a polgáriiskolával szemben tanúsít, amint azt Gyulán is bősé­ges alkalmunk van tapasztalni. Legfőbb ideje volna már, hogy tanügyi politikánk levonja belőle a tanulságot 1 igyekezzék a polgári iskolát czéltudatos reformmal visszaadni ter­mészetes hivatásának : a kisebb értelmiségi s a gyakorlati pályák jellegzetes iskolájává tevén azt. Békésvármegye legtöbb adót fizető bizott­sági tagjáinak névjegyzéke 1896. évre. Báró Wodianer Albert Gyoma 33908.54. Gróf Wenckheim Géza Gerla 10944.14. Gróf Almássy Dénes Gyula 9903 72. Gróf Wenckheim Dénes Do­boz 9776.45. Gróf Almássy Kálmán Kétegyháza 8817.28 Gróf Apponyi Albert Budapest 8191.82. Geiszt Gáspár Csákó 6957.47. Geiszt Gyula Kon- duros 6403 01. Szalay József B.-Csaba 5033.79. Lederer Rudolf Szent András 4292.26. Kontúr Jó­zsef Szarvas 3893.32. Jurenák Sándor Orosháza 3606 35. Beliczey István B.-Csaba 3042 60. Gróf Blankenstein Pál K. Tarosa 2765.87 Léderer László Öcsöd 2635.68. Pfeifer Antal Békés 2441.95. Laszky Jakab B.-Csaba 1907.58 Basch Lipót, Szeghalom 1S52.38 Wolfinger Miksa B.-Sámson 1814 06. Szu- csu Béla B.-Csaba 1779 60. Ladies György Gyula 1549.62. Kliment Z. György B.-Csaba 1529.91. Kocziszki Mihály B.-Csaba 1421.51. Beliczey Rezső B.-Csaba 1405.15. Fábry Károly B.-Csaba 1402.18. Id, Belenta János Békés 1380.51. Székács József P.-Szt.-Tornya 1346 3i. Urszinyi Dezső B.-Csaba 1276.13. Kliment Z János B.-Csaba 1276.13. Szánthó Dezső P.-Szent.-Tornya 1269.99. Székács István P.-Szt.-Tornya 1107.88. Weisz Mór Gyula 1077.73. Dérczy Ferencz Kondoros 1051. —. Ravasz József P.-Földvár 1018.18. Medveczky József Szarvas 1016.46. Komlós Ármin Orosháza 925.75. Sztoja- novics Gyula B-Csaba 917 67. Kis Mihály N.-Szé­az ily töltésekre és megyénkben nagy számmal található földvárak nyomaira kiterjesztené figyel­mét, mert idő s ember egyaránt dolgoznak azon, hogy I nyomok is megsemmisüljenek s az üres, semmitmondó homályba sülyedjenek. Ravatal mellett. Irta: Vértessy Gyula. Balázs Marczell úrral, ezzel a büszke, gő­gös emberrel, ugyancsak hamar elkészült a ha­lál. Mintha csak meg akarta volna mutatni, hogy ha mindenkinek tud is parancsolni, neki nem tud, és hogy ha mindenkit megvásárolhatónak tart, hát ót próbálja megvásárolni. Az egész vagyonáért nem engeJett volna neki egy perczet sem az életből. Tegnapelőtt a kamarás úr még a legjobb egészségben vacsorázott kint a Park-klubban, és ma már a temetési intézet szolgái neki fúr­nak, faragnak és kalapácsolnak. A ravatalt a nagy szobában állítják fel. A falak már be vannak vonva gyászposztóval, a sarokban elhelyezett délszaki növények felé ezüst- rojtos drápériákat emelnek, a Balázs czimert, a farkast fogó, ezüst sisakos vitézzel kiakasztják I fekete falra, a koszorúkat szépen felrakják az állványokra, az An meggyujtják a nagy kan­delábereket, a ravatal mellett, s a fekete, ma­gyar ruhás szolga, mintha csak azt jelentené, hogy tálalva van, kitárja a nagy szárnyas ajtót és jelent a másik sz ibában összegyűlt rokpn- sá^nak, hogy Balázs nagyságos úrral készen vannak. Igen, készen vannak. A kamarás úr, mél­tóságteljésen és komolyan várta be a halálát. Nem úgy, mint holmi burger népség. S most is olyan szépen, olyan nyugodtan fekszik ott a ravatalon, akár csak a Daudet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom