Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

Csaknem végzetesnek mondható vasúti szeren- osétlenség történt csütörtök délben a csabai vasút állomáson, oly könnyelműség következtében, mely a legszigorúbb és példás büntetést provokálja. Az eset egyátalán nem olyan természetű, hogy a kikerül- hetlen véletlenek közé lehetne sorolni a legnagyobb fokú elnézés mellett is. A Gyuláról Csabára rendszerint közlekedő déli tehervonatot ugyanis — állítólagos vonatrendezési okokból és jogczimen —nem bocsátották be a csabai állomásra, hanem az.utolsó őrház előtt hagyták vesztegelni nyílt pályán, ahol csak egy sínpár van még. Mialatt a tehervonat igy tétlenül vesztegelt, a Gyuláról menő déli személy- vonat, melyről a csabai állomáson egészen megfeledkeztek, daczára annak, hogy az utóbbin levő mozdonyvezető ellengőzt adott és a mozdonyt lassította, de már megállítani nem volt képes, nagy erővel neki ment a- veszteglő tehervonatnak, annak több teherszállító kocsiját összezúzván. A személy- vonat vezetője, mikor az összeütközést elkerülhet- lennek látta, vészjelt adott és maga leugrott a gépről, anélkül .hogy megsérült volna. A személyvonaton levő utasok között a vészjelzésre leirhatlan pánik tört ki, de abban a pillanatban már meg is .történt az összeütközés; ezer szerencse a szerencsétlenségben, hogy aránylag nem végzetes kimenetellel, ami annak tulajdonítható, hogy — ami különben nagyon könnyen megtörténhetett volna — az összeütközés folytán sem a gőzgép, sem egyetlen kocsi sem siklott ki a Vágányokból. De a postakocsi mögé kapcsoltat az utána következő kocsi összezúzta, úgy hogy az utolsó szakaszban ülő Fürdők István ezredes és neje, továbbá Tanczig hadnagy, habár szerencsére nem életveszélyes, de súlyos sérülést és a többi kocsikban ülők is kisebb-nagyobb mérvű zuzódás vagy ütést szenvedtek, túlnyomó részük a fejen és lábaikon Az utasok gyalog mentek be a pályaudvarra s nagyobb részük — akik tovább is akartak utazni — az érzett fájdalom következtében a legközelebbi vonattal hazautaztak Gyulára. A tehervonatnak hat kocsija a rajta levő árukkal együtt teljesen összezuzódot.t; egy kocsin több hordóban bort szállítottak, mely az utolsó^ cseppig elfolyt, a bútorszállitmány pedig szilánkokká forgácsolódon. Az államvasutak igazgatósága — szeretjük, hinni — hogy kíméletlenül szigorú vizsgálatot fog tartani, kit terhel a — ha éjjeli órákban történik

— végzetszerü következményeket maga után vonhatott katasztrófáért a felelősség és példás büntetésben fogja a bűnös mulasztót részesíteni. Külö nősen súlyos, mondhatni menthetlen beszámítás alá esik, hogy a tehervonatot — vonat rendezési czimen

— nem bocsátották be az állomásra. Annyi vágány mellett, amennyi a csabai állomáson van, nem szíi- óa<Túgy elfoglalni az összes vágányokat, hogy egy rendszerint érkező tehervonat az állomás előtt vesztegelni kénytelen légyen, különösen akkor, amidőn

‘ az állomásfőnöknek’ tudnia 'kell, hogy a tehervonatot rövid idő múlva személyszállító vónat’ fogja követni. A vonat összeütközés hire, mély mint minden szerencsétlenség nagyítva s túlozva terjedt el, 'nagy izgatottságot keltett a vidéken, különösen

Gyulán, ahonnan túlnyomó volt az utasok száma.

Káldy Gyula művészi kőrútjában Bárdossy

Irén, Váradi Sándor o Kuli ffay Izabella társaságában folyó hó 15 ón Békésen is hangversenyt adott

^fölötte érdekes műsorral, mely bárom cziklusu, nevezetesen 1821—1848-ig, 1848—1849 és 1850-től 1861-iki időből származó magyar dalokat ölelt fel. A hangversenynek nem volt nagy közönsége, de akik meghallgatták, igaz műélvezetben részesültek.

Békés városának azon kérelmét^hogy a békés- földvári vasútvonalon érdekeiknek megfelelőbb menetrend léptessék életbe, továbbá hogy a Békésről Csaba, Gyula, Orosháza, Mező-Berény és Gyomára szóló személyszállító díjak mérsékeltessenek, a kereskedelmi miniszter — mint azt a vármegyéhez intézett leirata tartalmazza — nem teljesíthette.

Tót-Komlóson a' harmadjegyző választás volt folyó hó 6-ikán; az egyedül pályázó Németh Kálmánt választották meg.

Otven évig színész. Komáromy Alajos a nemzeti színház veterán művésze, városunk jeles szülötte, aki midőn évek előtt nyugalomba vonult, szülővárosában is két feledhetlen szép estét szerzett művészetével közönségünknek, a jövő hónapban üli meg színészkedésének ötven éves fordulóját. Komáromy a nemzeti színházban Bánk bán czfmszerepé- ben lép fel, amelyet 1848-ban játszott először ugyanazon színpadon.

A honvédség folyó évi ellenőrzési szemléjének működési tervezete következőleg van megállapítva; Gyulán a járási községeket illetőleg október 8-án,

— a várost illetőleg október 9- és 10-én, — Gyomán .október 22- és 23 án, — Mezö-Berényben október 25- és 26-án, — Békésen október 28- és 29-én, — Csabán október 31-, november 1-, 2- és 3-án. — Orosházán november 2-. 3-, 4-és 5-én, — Szarvason november

7-, .8-, 9- és 10-én, végül Széghalmon október 19- és 20-án.

időjárásunk a lefolyt hétén mezőgazdasági szempontból ítélve,. fölötte kedvezőnek volt mondható, amennyiben a helyenkénti bő esőzés, a trései és kétszer vétett kukoríczákra nézve, épen a 24-ik órában érkezett és legalább is tűrhető termést biztosított-A,. nyomtatás és cséplés a befejezéshez áll közel és a munkálatok előhaladtával örömmel re- gistrálhatjuk, hogy a. búza termés úgy mennyiség, mint minőség tekintetében jól ütött be, A maghozam kis holdankint a legnagyobb általánosságban számítva. -7—11 . mm. . között váltakozik. Ke vésbé kielégítő az árpa termés, amely 6—8 mmá- zsánál alig adott többet, és minőség tekintetében sem kifogástalan. — A várható kukoricza termés holdankint 40—90 véka között fog váltakozni A keresek 5-ik kaszálása remélhető és ha az időjárás kedvez, jó őszi legelőre is lehet kilátás.

Halálozás. Mégyeszerte nagy részvétet keltő gyászosét történt Csabán vasárnap éjjel. Petrovszky József kir. járásbiró, ki alig pár héttel előbb nyerte el a kir. táblai birói rangot és jelleget, erős hülés okozta rövid betegség után váratlanul meghalt. A halálhír hétfőn reggeli órákban futó tűzként terjedt el a városban és mindenkiben a legnagyobb megdöbbenést keltette. A boldogult férfiú mindössze 49 éves volt, de mig tehetsége érvényesülésre tért talált, a szenvedések iskoláját kijárta ;, egyik gyász- jelentésén olvasható minősitvényei, nevezetesen hogy bírón kívül, ügyvéd, pénzügyi fogalmazó, sőt községi jegyző is volt, nem csupán sokoldalú tehetsógének vagy ambicziójának, hanem a létfen tartás érdekében volt nehéz küzdelmeinek is mindmegannyi bizonyítékai. Vágyai netovábbját érte el kir. táblai birói kinevezésével és amióta ez a kinevezése megjött, nemcsak kárpótolva érezte küzdelmeit, hanem teljesen megelégedettnek, sőt boldognak vallotta magát; igazán megrázó tragikum, hogy ez a boldogság alig tartott pár hétig, hogy szeretteinek vigasztalan gyászává változzék át. Elhunytáról szerető családja (özvegye, édes anyja s öt kiskorú gyermek) a csabai kir. járásbíróság és a rém. kath. egyház, melynek elnöke volt, adtak ki gyászjelentést, halála birére a középületekre, Gyulán a vármegyéháza s a törvényszékre gyászlobogót tűztek ki, temetése pedig kedden délután volt inpozáns részvét mellett. — Legyen a föld könnyű hamvainak, béke poraira, áldás emlékére!

Halálozás. A gyulai kir. pénzügyigazgatóságnak úgy tehetségénél, mint szorgalmánál és egyéni sze- retetreméltóságánál fogva, megérdemelt közbecsü- lésben állott derék hivatalnoka Bömches Emil számellenőr, fürdés okozta meghűlés következtében hár rom napi betegség után meghalt. A váratlan gyászeset mélyen megdöbbentette tiszttársait, barátait, de végzetes csapás özvegyére, hat kiskorú gyermekére, akik a szerető gondos családapát vesztették el az elhunytban. A tragikusan elhunyt derék ember végtisztességén a kir. pénzügyigazgatóság, adóhivatal és pénzügyőri biztosság testületileg jelent meg és díszes koszorút is helyezett ravatalára, mely fölött Rácz János rektor mondott mindenkit megható gyászimát. A lesújtó halálestről kiadott családi gyászjelentés a következő I Özvegy Bömches Emi Iné született Glanz Irma a saját, valamint gyermekei: Paula, Tihamér, Sárika, Boriska, Emilka, Miklóska; — az elhunyt édes anyja: özv. Bömches Kristófné; testvérei: Elvira és Mária; továbbá számos rokonok és jó barátok nevében is fájdalmasan megtört szívvel tudatja legjobb férj, gondos apa, jó gyermek, testvér rokon és jó barát: Bömches Emil m. kir. pénzügyi számellenőrnek folyó év és hó 11-én éjjeli fél 12 órakor, életének 44-ik, boldog házasságának 8-ik évében rövid szenvedés után történt gyászos elhunytát. A megboldogultnak földi maradványai fojyó.hó .13-áu d. u. 5, órakor az ev. ref. egyház szertartása Bzcrint a helybeli ev. ref. temetőben -örök nyugalomra-tétettek.

Békésen közrész vétet keltett a kipótol hatatlan fájdalmas csapás, mely Domokos Károly békési ref. tanítót'érte. Neje született Petz Kamilla asszony, akivel 37 esztendőt élt boldog házas, életben, folyó hó 13-án reggel 57 éves korában hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult derék nő halálát hét gyermeke, köztük Domokos László gyulai kir. törvényszéki albiró is szívből fájlalja. Temetése szerdán délután történt nagy részvét mellett. Nyugodjék békében!

Baleset. Hajdú József Orosházán alkalmazva lévő szabósegéd, amint f. hó 5-én d. e. az orosházi pályaudvar mellett, az akkor jövő teher vonatot megnézendő a vasúti töltésre felmenni akart, lába megcsúszott s balkezével a sínre esett, melyen az éppen akkorra oda érkezett teher vonat keresztül ment s ujjait leszclte. A szerencsétlen szabó kezét azonnal amputálták.

Tűz. Bánfalván Brauner István cséplőgépjének dobja, tisztátalan kezelés következtében cséplés közben kigyuladt s a mellette lévő őb id. Huszár János és Tóth József tulajdonát képező búza asztagba kapott, mely minden oltási igyekezet daczára elégett. A cséplő és búza asztag elégése folytán előállott kár mintegy 1500 írtra tehető. Úgy a cséplő, mint a búza asztag biztosítva volt.

Megörült borbély legény. Orosházán, Oskó András 19 éves borbély legény, ki ezelőtt Miskol- ezon volt alkalmazásban s ott létekor egy leányba szeretett, de ki szerelmét nem viszonozta, e feletti bánatában megőrült. A szerencsétlen ifjút szülei a békésvármegyei közkórházba szállították Gyulára.

Öngyilkosság, Orosházán, Szemenyei Pál 60 éves iparos f. hó 7-én felakasztotta magát, s mire hozzátartozói észrevették meghalt. Tettének oka hosszas s gyógyithatlan betegsége volt.- Vizbefult. Orosházán f. bó 13 án -reggel Dénes Sándor orosházi téglagyári munkásnak Sándor nevű 3 éves fia, játszásközben a téglagyárak mellett levő kubik. gödrökbe esett s mire édes atyja és az ott levő gyermekek észre vették, a kis fiú már meg volt halva.

Szerencsétlenség- Szél Mária 17 éves leány, ki az orosházi tanyákon volt egy cséplésnél napszámba, pelyva kaparás közben játékból kezét a cséplőgépen lévő kerékhez tette, mire kezét a kerék elkapta s a kézfejét csuklóba eltörte. A könnyelmű leányt kórházba szállították, hol is kezét amputálták.

Öngyilkosság, ifj. Japport József 30 éves jómódú gyulai földmives f. hó 13-án a délelőtti órákban a farkashalmi tanyáján levő kútba ugrott, honnan mire a felesége jajveszékelésére oda szaladt szomszédok kimentették, már halott volt. Öngyilkosságának oka gyógyíthatatlan betegsége, melyet ezelőtt másfél évvel lórugás következtében kapott s azóta folytonosan betegeskedett, mi az utóbbi időben egészen az ágyhoz kötötte. Özvegyet és 2 gyermeket hagyott maga után.

1000 forint története. Orosházán egy gazda ember kiolvasott a konyha asztalra 1000 irtot, hogy a takarékpénztárba vigye. Mielőtt azonban elindult volna, a takaréktűzhelyhez ment s kivett abból egy égő csutkát s rágyújtott vele. Azután összecsomagolta a pénzt s egy zsebkendőbe kötötte s még egy kicsit időzött, beszélgetett az anyjukkal. — Egyszer olyan különös füst szag ütötte még az orrukat 8 keresték, hogy vájjon mi éghet. Rémülve vették észre, hogy a kendőből jön a füst. — A csutkából a pénz közé esett egy kis parázs s az meggyújtotta a papir pénzt, melynek nagyrésze elégett.

Elégett cséplő. Schreiber Dávid kondorosi bérlő tanyáján javában folyt a cséplés, amidőn egyszerre csak a cséplő lángokban állott s a tűz oly gyorsan terjedt, hogy annak elfojtására gondolni sem lehetett. A cséplőn kívül leégett 80 kereszt árpa s hogy a tűz tovább nem terjedt, a gyors segélynek köszönhető.

Rabszökevény. Közszemérem elleni kihágás és több rendbeli apróbb lopás miatt vizsgálati fogságban volt Valastyán János csabai illetőségű egyén folyó hó 13-án délután egy óra tájban a helyi kir. trvszéki fogház gyengélkedők helyiségéből úgy szökött meg, hogy a falból kezeügyébe került kályhavas segítségével annyi téglát szedett ki, amelyen elégséges rést nyert a kibúváshoz, az igy kiszedett téglát oly zajtalanul helyezte el a szobában, hogy a szomszédban levő őrszobában mitsem hallottak, azután lepedőket egymáshoz toldva azokon a földre ereszkedett és a ref. harangozói lak melletti résen nyomtalanul elszökött. A szökevény elfogatása végett kirendelt csend- és rendőrség eddig nem tudta elfogni.

A járványok krónikájából. A közegészségügy augusztus hóban kedvezőtlenebbre fordult és me- gyeszerte nagy és sok a betegedési s halálozási esetek száma. — A járványos bajok közül újabb '^roncsoló toroklob esetek merültek fel Eudrődön, Békésen és Gyulán, vérhas K.-Ladányban és Szent- Andráson, vörheny Orosházán, hökhurut K. Tárcsán és Uj-Kigyóson. torokgyík Tót-Komlóson. Az egész- 8®fjŰ£yt óvintézkedések különben mindenütt megtörténtek.

Állategészségügy. A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint a szarvasmarhák között újabbi száj- és körömfájás lépett fel Achim János békési lakos borosgyáni tanyáján, — lépfene esetek pedig Csabán Liker Jánosnál, Nagy-Széná son Kepenyes Andrásnál. A gyulai Galbácskertbe még mindig nem hajtották ki a csordát, noha újabbi száj- és körömfájás esetek nem merültek fel.

A fürdözö közönség figyelmébe. A városi rendőrkapitány közhírré teszi, hogy a közönség fürdőhelyéül a Fehér Körösnek a hídtól felfelé eső azon részét jelölte ki, mely közvetlen a katonaság fürdő helye után következik és a „közönség fürdő helye“ feliratú oszloppal van megjelölve. A közönség az életbiztonság szempontjából óva intetik, hogy a más helyen való fürdéstől tartózkodjék, s különösen óvakodjék a gyula-várii hid közelébeni fürdéstől, mert ott néhány olyan örvény van, mely a legjobb úszókra is életveszélyes.

Törvényszéki csarnok.

Az orosházi pénzhamisitási pör. Az orosházi bankóhamisító jelöltek bünpörében ítélkezett a kir. kúria is. A vád tudvalevőleg az volt, hogy Répás János és Bubik Lajos pénzhamisításra szövetkeztek a hírhedt marosvásárhelyi pénzhamisítóval, Foga- rasi Nagy Dénessel, aki Bécsből a bankóprést meg is hozatta. Mintapénzt Városi Lajostól kértek, ki e czélra 150 frtot adott nekik, a bankógyártáshoz azonban még hozzá sem fogbattnk, mikor a csendőrség őket elcsípte. Az illetékes budapesti kir.-törvényszék pénzhamisítás bűntettének elkövetésére irányzott törekvés vétsége miatt Répás Jánost hat heti. Bubik Lajost négy heti fogházra ítélte s a másik két vádlottat felmentette. A királyi ítélő tábla valamennyiöket felmentette, a királyi curia azonban mind a négy vádlottat bűnösnek találta és Répás Jánost hat heti, Bubik Lajost négy heti, Fogarasi Nagy Dénest 10 heti és Városi Lajost, noha utóbbiakat a két alsóbb bíróság teljesen felmentette volt, szintén 10 heti fogházra b mindegyiket egy évi hivatalvesztésre ítélte.

A Szabadka pusztai rablógyilkosság.

Múlt számunkban már hirt adtunk, amaz újabb gyilkosságról, melynek Krnács Györgynó szabadkai pusztai lakos áldozata lett.

A vérlázitó gyilkosság részleteit, mely ma már fényesen felderítve van, úgy a megtartott nyo- mozat eredményét is a következőkben ismertetjük olvasóinkkal:

Folyó hó 8-án reggel, egy szabadkai pusztai tanyás asszony a városi rendőrkapitányi hivatalban jelentette, hogy reggel 6 órakor a szomszédos Gombos Illés-féle tanyából füstöt látott felszállani, mely körülmény benne ama gyanút keltette fel, hogy a tanya épület kigyuladt. — Ez okból férjével és egy másik szomszéddal nyomban a tanyához mentek, melynek egyik nyitott ablakából mindig erő sebb és erősebb füst szállott fel.

A belülről bezárva levő ajtót betörve, a tanya egyetlen szobájába hatoltak, melynek bútorzata már lángokban állott. Miközben a tűz elfojtásán fáradtak, megdöbbenéssel vették észro Krnács Györgynó tanyás asszony hulláját, mely összezsugorodva a szoba egyik sarkában vértócsában feküdt.

Az esetről azonnal értesített Pállay Jenő vizsgálóbíró, Jakab osendőrhadnagy és Bessényey Vendel rendőrbiztos és 8 csendőr nyomban kimentek a helyszínére s az előnyomozatot megkezdették.

A helyszíni vizsgálat azt állapította meg, hogy a gyilkos a tanya egyik ablakának keiesztfáját betörve, azon keresztül a szobában alvó Krnácsnéra lőtt. A lövés Krnácsné bal arczát elszakítva, a vállba hatolt. Ezután a gyilkos a szobába mászva, a magával vitt fejszével a még élő Krnácsné fejébe hét csapást mért, melyek azonnali halált okoztak.

Gyilkos tettének bevégzése után, mint látszott, a ládát feszítette fel s az abban talált 16 frtot magához véve — valószínűleg, hogy minden nyomot elenyésztessen — a szobát meggyujtotta.

A helyszíni vizsgálat a gyilkosság valószínű részletének megállapitásán kívül mi eredménynyel sem járt, mert bűnjelet, vagy a legkisebb nyomot is a legszorgosabb kutatás daczára sem lehetett találni.

Krnács György, ki egy szegény napszámos tanyás ember, s ki nejével mindvégig jó viszonyban élt. a gyilkosság éjjelén a benedeki pusztán volt takarási munkában. A gyilkos által elrabolt 16 frt az ő nyári takarási keresménye volt.

Az öreg Krnács akkor érkezett haza, midőn már neje meggyilkoltatása ügyében a vizsgálat, a helyszínén folyt, természetesen szólni sem tudott a borzasztó fájdalomtól, s igy általa sem lehetett nyomot vagy irányt találni a gyilkos kinyomozására.

Az előnyomozat teljesítésére 8 csendőr maradt kinn a tanyában, mig a hulla, felbonczolás végett beszállittatott.

A bonczolást Pallay vizsgálóbíró, Br. Drechsel ■’kapitány és Jakab csendőrbadnagy jelenlétében Dr. Zöldy János törvényszéki orvos teljesítette, melynek során konstatáltatok, hogy Krnácsné előbb összevágott ólom darab lövegekkel meglőve lett, azután fejére éles eszközzel — valószínűleg baltával — hét ütés méretett, melyek közül kettő a koponya falazatot is átvágta.

A közönségre, melynek a Tóth István féle gyilkosság is még élénk emlékében van, már nagyon deprimáló hatással volt az is, hogy az első napi nyomozat nem járt eredménynyel, nemcsak, de móg a gyanú okok is annyira hiányzottak, hogy a uyomozat sikerét még az azt teljesítő közegek sem reméllették.

A bonczolás után a nyomozatot a rendőrség részéről Br. Drechsel rendőrkapitány, — a csendőrség részéről pedig Jakab csendőrhadnagy maguk vették kezökbe, 1 másnap délelőtt a rendőrkapitány és csendőrhadnagy együtt újra szemlét tartottak a színhelyen és a közel fekvő tanyákon kihallgatásokat és motozásokat eszközöltek, mást azonban, mint halvány gyanú okokat, nem tudtak szerezni.

A nyomozatiink fordulatot adott azon körülmény, hogy Krnács, — ki nejének eltemetése után némileg magához tért — azt adta elő, hogy a gyilkosságot nehány nappal megelőzőleg a Kukta Ferencz tanyáján járt 1 ott a takarók és ifj. Kukla Fereocznek elmondotta, hogy a takarási munkával 16 frtot keresett, — más arról, hogy neki pénze van, mit sem tudhatott.

A nyomozás ezek után ez irányban folytatta- tott s két csendőr a Kukla Ferencz tanyáján megjelenve, ott kihallgatásokat eszközölt, de minthogy mi bűnjelt sem találtak, s minthogy az ott levő takarók és ifj. Kukla Ferencz alibijöket kölcsönösen igazolták, — a nyomozatot félben hagyták annyival inkább, mivel gyanakodni sem mertek ifj. Kuktára, kinek atyja vagyonos és köztiszteletben álló polgára Gyula városának s azon kívül megyebizottsági tag és városi képviselő is.

Br. Drechsel Gyula rendőrkapitány . az ifjú Kuktának egy fegyverlopási és egy elsimított betörési ügyéről tudomással bírván, gyanúját nem hagyta eloszlatni, de még az nap maga szállt ki Pallay vizsgálóbíróval a Kukla tanyájára, höl. késő estig tartottak nyomozatot, mely alkalommal a szomszédos tanyák cselédsége kihallgauatváo, egyik 4—5 éves libapásztor — kit csak úgy bírtak vallomásra, hogy a vizsgálóbiró előbb egy fényes czeruzával, a rendőrkapitány pedig 2 krral megajándékozta — azt vallotta, hogy Ferencz bátyja (ifj. Kukla) neki egy két csövű puskával pár héttel előbb verebet lőtt.

Ifj. Kukla — ki előbb tagadta, hogy neki két csövű fegyvere lett volna — ezek után kikér- deztetvón, látható zavarodottsággal beismerte, hogy volt ugyan neki egy két csövű fegyvere, de azt eladta flerczeg katona fegyver-kovácsnak.

A nyomozók a városba visszatérve, még az nap este kihallgatták Herczeget, ki azonban tagadta, hogy Kukla neki fegyvert adott volna el, — ezen körülmény, i az, hogy az ifj. Kukla ládájában ép oly vágott ólomdarabokat találtak, mint a milyenekkel a lövés okoztatott : annyira teljessé tették a rendőrkapitánynak Kukla elleni gyanúját, hogy elhatározta a Kukla letartóztatását.

A rendőrkapitány szándékáról a csendőrséget is értesítve, másnap, vagyis a gyilkosság utáni harmadik nap Jakab csendőrhadnagy, csendőrök és rendőrök kíséretében a Kukla tanyáján megjelent.*

Az ifjú Kuktát elfogván, a gyilkosság színhelyére szállították, s ott vallatni kezdték, de az elvetemült ifjú nemcsak beismerő vallomást nem tett, ellenkezőleg a legkihivóbb modort tanúsította.

Amint azonban a rendőrkapitányi hivatalba beszállittatott, ott rövid vallatás után, páratlan czinismus8al vallotta be és mondta el iszonyú tettét ; vallomása a következő volt:

„A gyilkosságot megelőzőleg néhány nappal az öreg Krnács, kinek nálunk harmados kukoricza földje van, hozzánk jött a szérűre s ott a takaróknak elbeszélte, hogy 16 frtot keresett a takarással.

En, ki az augusztus 20-iki bálra szeretőmet elvinni akartam, mindjárt arra gondoltam, hogy milyen jó volna nekem a bálra az a tizenhat forint, miután édes atyámtól nem igen kapok pénzt.

Harmadnapra azt határoztam el magamban, hogy Krnács és nejét meg fogom gyilkolni.

Este 11 órakor, midőn a takarók már lefeküdtek, két csövű töltött fegyveremet és egy kis baltát véve magamhoz, a mintegy félórányira levő Gombos Illés-féle tanyához mentem, s ott az ablakon bezörgetve, Gyuri bácsit szólítottam. A szó- | bából Gyuri bácsi felesége szólt ki, hogy az öreg nincs hon, egyedül ő.

Ezután az asszonyt hívtam az ablakhoz, ki midőn azt kinyitotta, fegyveremet neki iráuyitvp, arczaba lőttem. A lövés után az ablak keresztfáját betörve, a szobába hatoltam s Krnácsnét, ki még mindig élt és nyöszörgőit, a baltával addig vágtam, >nig_ meghalt. A gyilkosság elkövetése után mécset gyújtottam s a ládában a 16 frtot megtalálva, azt magamhoz vettem s elmenetelem előtt még az ágyat is meggyujtottam, nehogy nyomra jöhessenek.

A fegyvert ezután a kukoriczába, a pénzt pedig szőlőnkbe dugtam el.§

Az elfogatás után két csendőr a tanyán kutatva, a pénzt a megjelölt helyen meg is találták, mig a fegyver rejtek helyére még azon éjjel maga vezette el a gyilkos a vizsgálóbírót,

A gyilkosnak elfogatása és a rejtélyes bűnügynek ily gyors felderítése nagy megnyugvással volt az egész városra, s a szeuzácziót természete-