Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

33-fk szám Gyula, 1895. augusztus 18-án XIV. (XXVII.) évfolyam • Szerkesztőség: Főtér, Dobay János ke­reskedése, hova a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendők. Kéziratok nem adatnak vittza. Előfizetési díj : Egész évre . 5 frt — kr. Félévre ... 2 » 50 » Évnegyedre .1 » 25 » Egyes szám ára 10 kr. Társadalmi és közgazdaszati hetilap. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: ZEDoloa.^ János. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt-téri közlemények | küldendők. Hirdetése k szabott áron fogadtatnak el Gyulán, a kiadó hivatalban. Nyílt-tér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Váczi-utcza 9., Schwarz Gyula Váczi-utcza 11, Eckstein Bernéit fürdö-utcza 4., Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya-utcza 8., Blockner J. IV. Sütö-utcza; Fischer J. D. IV. Hatvani-utcza l, Beuter ügynökség és a Magy. Távir. Iroda Granátos-utcza 1. Tenczer Gyula Szerecsen-ucza 7., Dannenberg J. Deák Ferencz-utczá 14. alatti hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Magyarország árvái. A humanizmus egyik legszebb alkotása: az árvaház. Ha ez épületeket nézzük, vagy ha párosával kivonulni látjuk az apró árvá­kat, rendszerint kissé szégyenkező vezetőjük­kel: a részvét érzete száll meg bennünket és vele együtt az a felemelő tudat, hogy ez elhagyatott apró lényekkel jót, nemest cse­lekszik maga az emberiség. Ez egyszer azon­ban elakarom hallgattatni a részvét szavát, nem akarok leborulni a humanizmus jóté­kony alkotásai előtt, hanem kritikai szem­mel akarom tekinteni Magyarország árváinak ellátását. Sajnos, e kritikai vizsgálatnak csak igen kis anyagot szolgáltatnak a hivatalos jelen­tések. Sehol sem találtam meg, hogy hazánk­ban hány árva gyermek van, sehol sem ta­lálok részletes kimutatást szegény árváink­ról. Csak töredékes az, mely a vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak jelentésében foglaltatik; de e töredék is elég ahhoz, hogy némi világot vessen a kérdésre. E jelentás szerint Magyarországnak 71 árvaháza van s ezekben összesen 1513 fiú és 1184 leány neveltetik; tehát összesen 2697 árva. Hogy ez csak elenyésző csekély része hazai árváinknak, azt alig szükséges monda­nunk. Az árvák száma bizonynyal több száz­ezerre tehető. Mindössze csak 49 helyen van árvaház s megyéinknek fele nélkülözi az árva­házat. Társadalmunkban még mindig nincs meg az emberszeretet ama foka, a mely az árvaháznak alapításához szükséges. S ha ke­letkeznek is, ezek jórészt egyesek nemeslelkü adományainak köszönik létüket, pedig a huma­nizmus igazi áldásos működése akkor kezdő­dik a midőn a hivatalos és nem hivatalos testületeket, társulatokat tartja, az az ember­szeretet nemes érzelme. Hogy mily lassan keletkeznek árvabázaink, annak illusztrálására megemlítem, hogy első árvaházunkra kőszegi 1749-ben alakult meg; tehát majdnem 150 esztendő kellett ahhoz, láiesi. Második szerelem. Kettecskén voltak a gazdagon bútorozott szobában, Keresztszegi Aladár és neje, a szép­ségéről vidékszerte ismert Koronkay Giza. A férj, egy barna, sötét képű ember, oda támaszkodott az ebédlő nyitott ajtajának félfá jáhos s vádló tekintettel, villogó szemekkel nézte a szép asszonyt, kinek arczát könynyek áztatták végig, melyeket letörölt és felitatott az ablak csipkefüggönyeivel. A nyomasztóan bántó csendet perczekig nem törte meg semmi. És mégis ... Volt valami a légben, a kis terem virágillattal telt falai kö­zött, a mi ránehezedett a lélekre s aggasztó, sö­tét érzelmeket támasztott. A máskor vígan csicsergő énekes madár hallgatott, a virágállványokon elhelyezett apró szárnyas amorettek pedig ajkaikra tett ujjakkal, mintha arra a mély, pikáns titokra figyelmeztet­tek volna, hogy: „Keresd az asszonyt I“ Keresztszegi Aladár kereste a — férfit. Sápadt, félelmes halovány arczán ugyan alig látszottak meg belső küzdelmei, de mikor odalépett nejéhez s megszólalt, búsan rezgő hangján észrevehető volt a nehéz, a kínzó fáj­dalom, a mely szivében tombolt. — Nos hát legyen úgy, a mint ön akarta asszonyom. Elválunk egymástól örökre, mint a kik először s utoljára látták egymást. Egyikünk jobbra, a .másikunk balra megy. Kitöröljük em­hogy az említett 71 árvaház létesüljön. Még jellemzőbb az, hogy 1884 óta hazánkban egyetlen egy árvdház sem keletkezett. A mostani árvaházak fenntartóinak a társadalomnak, a felekezeteknek s az állam­nak, még ebben a tekintetben nagyon sok a tenni valójuk nem szabadna tétlenül néz­niük, hogy annyi szerencsétlen árvánk vész el a nyomorban, s ápolás s nevelés hiányá­ban annyian jutnak a bűn ösvényére. Nemcsak az a bajunk, hogy árvaházaink száma ily csekély, hanem talán még nagyobb bajunk, hogy a meglevőket sem használjuk ki annyira, a mennyire lehetséges. És itt el­érkeztem egy olyan ponthoz, a melyet még nem érintett senki, mert sokan nem tartják a humanizmussal összeegyeztethetőnek, hogy merész kézzel hozzányúljanak egyik szenté­lyéhez. En megteszem a künnrekedő árvák érdekében, hogy rámutatok a mostani árva- házaink rossz gazdálkodására, pazarlására. Megteszem azért is, hogy árvaházaink igazi árvaházaink legyenek, ne pedig felnőtt egyé­neket ellátó intézek, a melyekben sokkal mellékesebb az árvák ellátása, semmint ne­hány felnőtt egyén létének biztosítása. Egye­nesen kimondom, hogy árváink ellátását igen költségesnek tartom és azt hiszem, hogy e költséggel majdnem 2-szer annyi árva volna ellátható, mint jelenleg. A 2697 árva ellátása az említett kimu­tatás szerint 623,510 frtba került, tehát egy- egy árva ellátása átlag 230 frt. Már ez az átlagos ár itt igen sok. Vájjon hány olyan szerény polgári csa­ládunk van, különösen kisebb városokban, a melyek egy-egy gyermekre évenkint 230 frtot költbetnének! Hiszen az egy négytagú csa­ládnál már majdnem 1000 frtra rug! S az összehasonlításnál tekintetbe kell vennünk azt is, hogy itt nem 4-5 gyermek van együtt, hanem sok helyeu 100 árvánál is több van és 100 egyén' ellátása nem kerül 100-szor annyiba mint egyé! Hozzávetőleges számítás szerint egy-egy lékezetünkből a múltat, s míg én csalódásomat ártatlan gyermekeink nevelésének fáradságaival igyekszem majd elfeledtetni, kegyed megy tovább a megkezdett úton, él és szeret, hajhássza a gyönyöröket, s mámoros szerelemmel borulva csábitójának karjaiba, soha nem fog viszagon- dolni erre a szerény, igénytelen házra, mely­nek oltáráról kíméletlen kezekkel taszította a porba a családi élet szentségét!.... A szép asszony sírása zokogásba fulladt. — Aladár! — Nem vádoljuk egymást, asszonyom, s nem fogunk találkozni soha. — S a gyermekek? — Azoknak egykor, majd hosszú évek múltán, mikor anyjuk után fognak tudakolni, megmondom, hogy kegyed meghalt régen, sírja ismeretlen, elhordta a szél, szétrepitette a vihar s az emberek emlékezetéből kiölte nevét az idő I... Végtelenül szomorú, meginditóan fájók vol­tak ezek a szavak, A házasságtöréssel vádolt asszony szivét pedig ezerszeres kínnal járták át, de azért volt ereje, hogy bünbánattal, fekete hajfürtéitől kö­rülárnyalt arczával oda lépjen férje elé, leborul­jon a megbántott ember lábaihoz, átölelve an­nak térdeit, felkönyörögjön hozzá : — Megérdemelném ezt a sorsot, Aladár, de maga jó és nemes, s nem fog annyira ke­gyetlen lenni hozzám, hogy örökre elszakítson gyermekeimtől. — A mi utaink kétfelé szakadtak, asz- szonyom. — Ne szóljon igy hozzám Aladár. B ivallom árvának ellátása — mindig a vidéki viszo­nyokat tartva szem előtt — nem szabadna 150 írtnál többe kerülni, kivéve, ha az ala­pitót oly intenció vezeti, hogy nehány árvá­nak fényes ellátást akar biztosítani. — Hiszen az állam egy-egy árvának — a nyugdíj tör­vény szerint — csak 80 frt nevelési járulé­kot biztosit s ezt is csak akkor, ha három­nál több árva marad. Az említett 150 frttól, melynél az átlagos ellátási költség is 80 frttal több, az egyes árvaházak egység árai lényegesen eltérnek. Mit szóljunk például ahhoz, hogy egyik buda­pesti árvaházban egy-egy árva ellátása 564, mond ötszázhatvannégy forintba kerül s hogy pl. a pénzügyminisztérium által fenntartott zólyom-lipcsei árvaházbaD, tehát olyan helyen, ahol a nép alig tengeti életét, egy-egy árva ellátása az említett kimutatás szerint 300 frtba kerül. Alispáni jelentés. Békésvármegye közigazgatási bizottsági ülésén augusztus 5. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A vármegyének 1895. évi julius havi közálla­potáról rendszerinti jelentésem — tisztelettel a következőkben terjesztem elő: I. Közegészségügy. A közegészségügy az elmúlt hóban általában kedvező volt. — A roncsoló toroklob, vörheny, hökhurut, hagymáz, vérhas, torokgyík betegség több községben szórványosan előfordult ugyan, —■ de kiterjedtebb járvány nem lépett fel. — A ragá­lyos betegségek szórványos eseteinél a ragály ter­jedésének megakadályozását czclzó óvintézkedések foganatositattak. Az utezák, közterek, nyilvános helyiségek tisztántartására kellő gond fordittatott; — a köz- fogyasztásra szánt élelmi szerek, italok orvosrendőri- leg megvizsgáltattak. Az állategészségügy állása nem mondható kedvezőnek. — A szórványosan fellépett sertésvész megszűnt ugyan I a vármegye az elrendelt kiviteli zárlat alól feloldatott, — de Békésen, Dobozon a sertés orbáncz s torokgyík; Csabán, Kondoroson, Szeghalmon, M-Berényben, T.-Komlóson, Sámson­bűnöm s elismerem hibám, melyei ön ellen vé­tettem, hogy pillanatokra megfeledkezve az ol­tár előtt tett fogadalomról, hiszékenyen hallgat­tam az Erősdi Gábor csábitó szavaira, de —■ és itt a sápadt, zokogó asszony felegyenesedett — esküszöm önnek, hogy ártatlan vagyok, hogy becsületem . .. A terem ajtaja hirtelen feltárult s két pi- czike, mosolygós gyermekarcz jelent meg a kü­szöbön. A nagyobbik gyermek, egy szőke, fürtös hajú leányka, repdelve szaladott az apjához s megragadva annak kezeit, elkezdett beszélni hozzá. Mikor aztán látta, hogy hiába beszél, mert nem válaszol neki senki kérdéseire, ő is elkezdett pityeregni. — Az apa megint haragszik, a mama pe­dig sir.... A kisebbik fiú pedig szaladt, anyja nyakába kapaszkodott, összecsókolta sötét szemét, piros ajkát s hívta, hogy menjenek a kertbe, virágo­kat szedni, a miből csokrot kössenek a papá­nak, a ki mindig haragszik s mindig szomorúja a kis mamát is. Az erős, viharedzett ember megrendült s a kis fiú szavaira tagadólag rázta meg a fejét. — Többet soha! — Soha? — ismételte a kérdést a bűnbánó asszony. — Még akkor sem, ha gyermekeink bol­dogságáért kérem bocsánatodat, ha lábaidnál ve- zeklek a bánért, melyei engem ártatlanul vádolsz ? Keresztszegi Aladár tekintete hosszasan pi­hent a két kis szőke fürtü angyalon, s mialatt szeméből kicsordult egy könyc^epp, oda nyuj­ban a száj- és körömfájás, Csorváson a sertés or­báncz, Kígyóson, Szarvason a lépfene betegség lé­pett fel. — Jóllehet a megye a sertésvész zárlat alól feloldatott, mindazonáltal a miniszteri rende­let szerint Bécsbe csakis az elébbről előirt korláto­zások mellett szállíthatók a sertések, vagyis csupán egyetlen erre feljogosított vásárlóhoz. E korlátozás a sertés eladókra nézve felette káros lévén, felter­jesztést intéztem a földmivelésügyi miniszter úrhoz e korlátozás megszüntetése iránt; — azonban a miniszter urnák távirati válasza szerint — az oszt­rák hatóság még egyelőre fentartja e részben való korlátozását. Az előirt óvintézkedések mindenütt pontosan végrehajtattak. A Füzes-Gyarmat határában már régebben fellépett takonykor járvány még mindég nem szűnt meg. — E ragályos betegség tovább terjedésének megakadályozása czéljából elrendeltem, hogy Füzes- Gyarmat, Szeghalom és K. Ladány községek összes lóállománya állatorvosilag megvizsgál lássák. 11. Közbiztonság. A személy biztonság az elmúlt bóban a kö­vetkező esetekben zavartatott meg: Gyulán Tóth ístván 77 éves csizmadia lakásán múlt hó 23-án éjjel meggyilkoltatott. A gyilkosság elkövetésével gyanúsított Miszlay Sándor a kir. vizsgálóbírónak átadatott. Szent-Andráson Pintér István béresét Kálmán Andrást egy gereblyével fejbe ütötte úgy, hogy a cseléd a szenvedett sérülések következtében meg halt. A bűnvádi eljárás folyamatba tétetett. F.-Gyarmaton a pázmányi pusztán az Erdély­ből hozott arató munkások összeverekedtek | Mol- dován László és János, Papp Jánost késsel súlyo­san megsebesítették. — A tettesek a kir. bíróság­nak feljelentettek. A vagyonbiztonság, — több — kevésbbé je­lentékeny lopástól eltekintve a következő esetek­ben zavartatott meg: Gyulán Jeszenszky Béla sza­bómester raktárából ismeretlen tettes 4—500 frt értékű ruhaszövetet lopott el. Csabáu Ha8zkó Mátyás kárára 24 frt, Szeg­halmon Laubacb Pál kárára ismeretlen tettesek 400 frt készpénzt elloptak. — A nyomozás folyamatba tétetett. — A szarvasi és szeghalmi járásban a kó­bor czigányok követtek el több lopást. — A járási főszolgabirák a tettesek kipuhatolása s a kóbor czigányok kiutasítása iránt az intézkedéseket meg­tették. Öngyilkosság Békésen 2, Orosházán 1, Puszta- Szent-Tornyán 1, Csabán 2, Endrődön 1, Vésztőn 1 esetben fordult elő. tóttá kezét egy barátságos kézszoritásra szép asszonyának. A halvány asszony hirtelen lehajolt s meg­csókolta a barna férfi kezét. * Mikor Koronkay Giza késő este férje szo­bájából távozni akart, az iró asztalon egy kis ezüstös mivü buldog revolvert pillantott meg. — l-atja, rossz ember, most ezt a gyilkos szerszámot is elviszem magától, — szólott férjé­hez, — mert a milyen indulatos és a milyen he­ves, még meggondolatlanságot is képes volna cselekedni. A barna ember mosolygott. Azután nem fél maga a' fegyvertől, Giza? — Én? — válaszolt a szép asszony nevetve s kezébe szorítva a revolvert, dalolva ment lak­osztálya felé. Akkor éjiéi szivén lőtte magát. Asztalán egy papírdarab hevert, melyre rá­írta, hogy sem a szivében feltámadott szerelem­ről, sem gyermekeiről lemondani nem tud s azért meghal. Bibó Lajos. Apróságok. A legjobb tanács- II. Frigyes porosz király egy este nehány idegen úri emberrel beszélgé- tett. Egyszerre csak azt kérdezi tőlük, hogy mit csinálnának az ő helyén? Valamennyien ud­variasan, hízelgő módon feleltek, Segiuer marquis kivételével, a ki mélyen hallgatott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom