Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-11 / 32. szám

adóhátralék tartozások, mint a melyek elfogadható indokokkal igazoltan behajthatlanoknak bizonyul­tak, — törlése elrendeltetett. A gyulai polgári iskolánál 1893/4-ik tanévi számadásában mutatkozó 846 f rt 74 krnyi pénz maradványra nézve, felvilágosító felterjesztés téte­tett a vallásminiszterhez, egybon utasítva lett az iskolaszék, hogy ezen összeget a gyulai m. kir. adó­hivatalhoz szállítsa be. Kondoros község az iránti kérelmének, hogy ottan egy, II ik községi iskola felállitási költségei­nek kötelezettsége alól magát felmentetni kéri — hely nem adatott, utasittatván a szarvasi járás fő- szolgabirája, hogy ezen ügyben 479. kb, sz. a. ki­adott rendeletot foganatosítsa s eljárása eredményé­ről szeptember 10-ig jelentést tegyen. Gyulán az eperjesi és farkashalmi tanyai is­koláknál legközelebb megtartandó tanitóválasztó gyűlés elnökéül Jantsovits Emil kb. tag lett ki- küldve. Az öcsödi ev. ref. egyházközségnek a veres­egyházi tanyai iskola bezáratása tárgyában hozott kb. határozat feloldása iránt beadott kérelmének hely nem adatott. A szénit-andrási izraelita hitközség államsegély iránti kérvénye, — mint fel nem terjeszthető — visszaadatott azzal, hogy ottan már öt óv óta ok­levél nélkül tanitóskodó Gottlieb Sámuel a további tanítástól 190 frt pénzbírság terhe alatt eltiltatott. A gyulai óvodák és a gyulai ismétlő iskola 189%-ik évi költségvetései elfogadtattak s jóvá hagyattak, a gyulai óvodáknak számadása 1893. évi október 1-től 1894. évi augusztus végéig 3125 frt 10 kr. bevétellel. 2017 frt kiadással, a békési alsó fokú ipariskola 1894/5-ik évi számadása pedig 774 frt 73 kr. bevétellel s ugyanannyi kiadással helybenhagyattak. Altdorfer Gyula, Exner János mező rendőri kihágási ügyében hozott I. fokú hatósági ítélet jóváhagyatott, — míg Szabó János, Bakos József, Magda Péterné — nevű rendőri kihágási ügyök ben, új eljárás lett elrendelve. Such György lakositása ügyében, Békés köz ség által hozott elutasító határozat jóváhagyatott. Páskuj József és táisai gyulai lakosoknak, a Súgárúton épített beton járda költség kivetése el­len beadott felebbezésük felterjesztve lett a bel­ügyminiszterhez. Nagy Józsefné, Tót Mária nagy-váradi lakos­nak, békési is < ólai- és egyházi adótartozása ügyé­ben beadott felebbezése kellően felszerelve, felter- jesztetett a vallásminiszterhez. Fischer Kálmán gyulai lakosnak — telek el foglalási ügyében beadott felebbezése illetékesség­ből, — a törvényhatósági közgyűlésben lett áttéve. Az államépitészeti hivatal főnökének ezúttal mi előadmánya sem volt, mi a nagy közönséget közelebbről érdekelné. Az ülés még az első nap d. e. 7i 12 órakor bevégződött. Békésvármegye törvényhatósági bizottságá­nak rendkívüli közgyűlése. Augusztus 6-án. Az alig 50—60 bizottsági tag s elnöklő főispán szívélyes üdvözlése után a közgyűlés kezdetét veszi délelőtt 9 órakor, a mikor is a főispán röviden jelzi, hogy ezen rendkívüli közgyűlés egybehivását Békés községének birtok vételi s kölcsön felvételi ügye tette szükséges-ó. A vármegyei közgazdasági bizottsági felügye­lői állás szervezésével szükségessé, vált szabályren­delet, a leérkezett miniszteri rendelet értelmében módosítva elfogadtatott, — ezen közgazdasági fel­ügyelőt a főispán nevezi ki, kinek 1500 forint évi fizetése mellett 300 forint lakásbérleti illetménye s 300 frt utazási átalánya lesz, továbbá a vármegyei tiszti nyugdíj alaphoz jogosultsággal is fog bírni; továbbá a szabályrendelet részletesen meghatározza, hogy ezen állásra mily qualifikáczióval bírók pá­lyázhatnak. Az ebtartásról szólló vármegyei szabályrende­let szintén a leérkezett miniszteri rendelet értel­mében módosítva elfogadtatott, s mint ilyen kellően Nem én! Nem én, hanem a büntető, a bo- szúálló Isten 1 Egy iszonyú gondolat villant föl akkor ab­ban a tengerként viharzó lélekben. Asszonyom! ne vegye el az eszemet. Be­széljen, beszéljen! Andor! gyermekem — Edith — az én leá­nyom '— a te testvéred l Webster Kamilla! Jézus!... Az vagyok, a te szerencsétlen anyád! Andor előtt összefolyt a világ, megtánto- rodott. Az a boldogtalan asszony pedig odaom- lott a fia lábaihoz. Fiam! Hosszú harmincz év után először ejtik ki ajkaim e drága szózatot: Fiam! Hallgasd meg a te sókat szenvedett, keservesen csalódott édes anyádat. Tudod a nevemet, úgy bizonyára tudsz mindent. Nagy vétket követtem el s a bűnt te­téztem avval, hogy átadtalak Recsky Menyhért nejének. Hogy miért, azt ne kérdezd, nagy okom volt reá. Mikor megtudtam, hogy apád rútúl megcsalt, elhagytam a fővárost és Berlinbe men­tem. Három hónapi működés után gróf Wildburg megkérte a kezemet és az oltár elé léptem vele. Az Isten megelégelte szenvedéseim és boldog­ságra fordúlt szomorú életem. Edith is megszü­letett. A szeretet, a megelégedettség és kis leányom örömmel tölték el szivem. Oh fiam I nem felejtettelek el, de atyáddali viszonyomat soha sem hoztam a férjem tudomására. Az ifjú­kori botlás szégyene megnémította ajkaim. Pe­dig ezerszer jobb lett volna. Nem képzeled, mi­lyen küzdelmet állottam én ki, midőn megtud­tam, hogy férjem a nagyfalúi birtok megvétele­kor szerencsétlenül járván, kastélyodba jutott. meghirdetés után a jóváhagyási záradékkal leendő ellátás végett a belügyminiszterhez fel fog ter­jesztetni. Belügyminiszteri rendelet, melyszerint a tör­vényhatóságnak azon határozatai, hogy a jelenlegi vármegyei főorvos s állatorvos, több méltányossági szempontokból ezúttal kivételesen a megyei szék­helyen kívül is tarthatják lakásukat — hatályon kívül helyeztettek, s a melyben elrendelte, hogy úgy a megyei főorvos, mint az állatorvos a törvény rendelkezéseihez képest a megyei székhelyre beköl­tözni tartoznak, a mennyiben ez irányban a vár­megye alispánja a szükséges intézkedéseket már megtette — tudomásul vétetett. ­A fásításról és faiskolákról szóló vármegyei szabályrendelet a földmivelésügyi miniszter ur le­irata értelmében módosítva elfogadva lett, e szerint járási faiskolai felügyelői állások szerveztetnek ; a közútak újbóli fásításánál pedig a mennyiben a ta­laj megengedi szeder, illetve hasznos gyümölcsfák ültetése lett kimondva. A monográfiái bizottság működéséről szóló be­számoló jelentése tudomásul vétetik, s a műnek 600 példányban kinyomatása lett elhatározva, mely­ből a szerző részére 50 példány tiszteletdijján felül felajánltatott. A vármegyei tiszti nyugdíj igazgató választ­mány előterjesztésére, a vármegyei nyugdíj szabály- rendelet, az eddig tapasztalt hiányok pótlásával, illetve szabatosabb körül Írással módosítva lett el­fogadva, mely módosításokkal csak azon egy uj in­tézkedés tétetett, hogy a 10 évi szolgálati idő után a nyugdíjra jogosult tisztviselő jövőben évenként csak fizetésének 2%-ával fog járulni a nyugdíj alap­hoz, nem mint eddig 4% al. Békés község képviselőtestületének azon ha­tározata, melyszerint a D’ Orsay-féle bél-megyeri birtok megvételét határozta el, mely czélból 700 ezer frt, a községháza felépítésére 20 ezer, s összes fonál ló adósságainak convertálása czél jából pedig 580 ezer forint, összesen teliét 1.300,000 frt köl­csönnek a kereskedelmi banktól felvételét határozta el, jóváhagyatott — egyedül Konkoly bizottsági tag emelt szót a határozat azon része ellen, hogy Bé­kés közs-'ge ezen megveendő birtokot majdan há­zilag is kezeltetheti, illetve hogy haszonbérbe is adhatja. Csaba község képviselőtestületének a geren- dási, szent-miklósi és vandháti puszták jogi termé­szetének meghatározása tárgyában hozott határozata ellen Beliczey István s társai által beadott felebbe- zésre, mielőtt érdemleges határozat hozatnék, az ügyiratok kiadása mellett felhivatott a csabai járás főszolgabirája, az érdekelt pusztai birtokosokkal tárgyalás megtartására s ennek alapján az ügynek kellő okmányokkal leendő felszerelésére, mi az őszi rendes közgyűlésre beterjesztendő lesz. Szarvason legközelebb megejtett községi mér­nök választás ellen beadott felebbezésnek hely nem adatván, az jóváhagyatott, illetve a megválasztott mérnök emez állásában megerősítve lett: a felebbe- zés mellett hosszasabb felszóllalásával erősen érvelt Haviár Lajos kir. mérnök bizottsági tagi mig Be- rényi Ármin bizottsági tag nem kevésb^é erősen igyekezett Haviár érveléseit megczáfolni. Szilágyi Gyula vasúti engedményes az iránti kérelmének, hogy az Arad-Apúcza Puszta Földvár- Orosháza között kiépíteni tervbe vett helyi érdeki vasútvonalát, a Békésvármegye törvényhatósága törzs részvények vásárlása által segélyezné, — alap hiánya miatt — hely adható nem volt. Szeghalom község katasteri költségeinél fel­merült s behajthatlannak bizonyult összegek törlése elrendeltetett. Csorvás község képviselőtestületének azon ha­tározatára, melyszerint Kovács Albert volt jegyző­jét megjutalmazni óhajtja, mielőtt érdemleges hatá­rozat hozatnék, felvilágosító jelentés tételre hivatott fel Csorvás község elöljárósága. Mindezeken kívül, a lapunkban egész terje­delmében közölt tárgysorozatban felvett egyes köz­ségek belügyi adminiszrratióját érintő kérelmek, adásvételi ügyletek, kisebb összegű kölcsönvételek, költségvetések, adóhátraléki törlések iránti kérel­mek, mindannyia a kérelemhez képest kedvezően lettek elintézve, vagyis mindannyi ügynél a hozott állandó választmányi vélemények felolvasás Után, Elragadtatással beszéltek mindketten felőled. Az anya szíve megdobbant e szavakra — a hitves aggódni kezdett. Mikor először megláttalak, alig tudtam legyőzni felindulásomat. Ha elárulom1 magam, féltékenyen őrzött titkom is napfényre jut. Mindig kerestem az alkalmat, hogy beszél­hessek veled s az nem sikerült soha. A hogy a rokonszenv közöttetek, úgy növekedett bennem az iszonyú sejtelem, a kétségbeesés. És e ször­nyű állapot egész lényemet megbénította. Lát­nom kellett Edith iránt keletkező érdeklődése­det, látnom kellett leányom viszontszerelmét a saját ismeretlen testvére iránt. Oh fiam, még maga a gondolat is több fájdalmat okozott ne­kem, mint a pokol minden kínja örökkön örökké. Andor! gyermekem — az Istenre kérlek, térj ki e borzasztó végzet elől. Még nem késő — fojtsd el e boldogtalan szerelmet, hisz csirájában van csak. Fiam! Le kell mondanod és el kell őt fe­lejtened — felejtened örökre, bármily áron is. Recsky Andor fölemelte a térdeplő asz- szonyt, mágához ölelte, megcsókolta. Szerencsétlen édes anyám, igazad van. A végzet iszonyúan boszúlta meg a vétket, mely éltet adott nekem. Anyám || Isten veled — el fogok menni s Edithet nem látom'többé soha. Ügy talán ő is elfelejt és te is őt. Anyám, menj haza a leányodhoz, vigasztald meg ártatlan szivét. Engem hagyj magamra ten­ger bánatommal, meghiúsult reményeimmel, örök boldogtalanságommal. A szenvedés volt egész életem osztályrésze, a szenvedés kisérjen síro­mig. — Anyám, csókold meg utoljára a fiad — hosszú, nagyon hosszú útra indúl az, és nem tér vissza többé soha. minden felszóllalás nélkül (kivéve a békési birtok vásárlási és a szarvasi mérnök választási ügyet) ha­tározattá emeltettek, melylyel a gyűlés még az első nap délelőtt fél 12 órakor bevégződött. Hírek. Gyula városa képviselő testületé f. hó 12-én délelőtt 9 órakor a városháza termében tartja ren­det közgyűlését a következő tárgysorozattal: 1, A polgármester időszaki jelentése. 2. A szervezési szabályrendelet a jogi és pénzügyi szakosztályok­nak, valamint a tanács erre vonatkozó véleményé­vel, ezzel kapcsolatosan 3. A rendőrök szaporítása iránti vármegyei határozat és 4. Békési János és Démusz József városi írnokok fizetés javítás iránti kérelme. 5. Az 1896. évi közpénztári, ápoldai és közmunka költségvetések. 6. A mezőgazdasági bi­zottság szervezésére vonatkozó szabályrendeletre vonatkozó miniszteri intézvény. 7. A 36. sz. őrház­nál létesítendő megállóhely engedélyezése iránti miniszteri rendelet az erre szükséges 199 frt 50 kr költség megszavazása iránt. 8. Az Erzsébet ápoldai élelmezés biztosítása tárgyában megtartott árlejtés­ről felvett jegyzőkönyv. 9. A pénzügyi szakosztály és tanács javaslata a vármegyei árvaház építése tárgyában. 10. Közmunka és napszámos adók leírása iránti előterjesztés. 11. Községi adóhátralékok leírása iránti előterjesztés. 12. Szász Pál és társai községi adó leirása iránti kérvénye a tanács véleményével. 13 Knap Mihályné Szigeti Zsuzsanna tűzkárosult segélyezése iránti kérelme. 14. Julius havi egészségi állapotokról szóló jelentés. 15. Időközben netán ér­kezendő ügyek. Tanitók közgyűlése. A gyulavidéki- róm. kath- tanitóegylet, melybe egész Békés és Dél-Biharmegye kát tanítói tartoznak, látogatott közgyűlést tartott aug. 8-án Gyulán. A gyűlésen 31 tanító és 10 lel­kész vett részt, kik részben még a gyűlést megelőző napon megérkeztek. Reggeli 7 órakor az anyatem- plomban szentmisét végzett Gróh Ferencz gyulai lelkészbe a mise alatt az összesereglett kántorok felváltva énekeltek. Mise után csoportosan kivonul­tak a közgyűlés tagjai, kikhez a polgárság köréből többen csatlakoztak a ezt.-kereszt temetőbe Göndöcs Benedek apát, volt elnök sírjához, hol Fecter József, a tanitók Nestora a következő emlékbeszédet mondotta: „Drága halottunk 1 — Megdicsőültél 1 Hisszük, kik jelen nem lehettünk végtisz­teleteden, hogy a legnagyobb részvét, tisztelet kísért csendes nyughelyedre, mit önzetlen mun­kásságod által kiérdemeltél, Arczainkon, kik akkor Jelen nem lehettünk, az őszinte megha­tottság, és csillogó köny szemeinkben, amaz édes reményt gyújtja föl, hogy emléked sziveinkben soká, de soká élni fog. Elköltöztél jobb hazába. Elköltözésedet hir­dette magas pompájával és bús énekével az isteni hatalmú vallás. Temetésed tanúságából levonhatjuk, kik követni akarunk, hogy a ki úgy él, úgy dolgo­zik, úgy lelkesül mint te; minden nemesért, szépért, annak sírjára nemcsak könnyeket hullat, de azt keblébe háladatos részvét zárja. Kedves kartársaim 1 Midőn ma, volt szere­tett elnökünk sírjánál, e sirhalmok között talál­kozunk, látom, néma fájdalom szorongatja keb­lünket, mely könnyeket sajtol, hová azért jöt­tünk, hogy azon szeretetet, hálát, m-dyet tőlünk kiérdemlett, leróvjuk. Néma a sírja, nem szólhat már az elhunyt, elköltözött, hült ajka; de él szelleme, a mely fölöttünk lebeg, s ime, most e magasztos szel­leméhez irányitjuk föl iránta való elösmerésün- ket, hálánkat. A grófnő dermedten nézett Andor feldúlt arczába. Iszonyú sejtelem marczangolta szivét, Andor — boldogtalan, mit akarsz tenni? Irgal­mas Isten I Kitérek végzetem elöl s fenékig ürítem a szenvedések kelyhét. Őrjöngve szorította magához az anyját, meg­csókolta s mielőtt a grófnő magához térhetett volna rémületéből, lekapta a fegyvertartóról pisztolyát. A következő pillanatban hatalmas dörrenés rázkódtatta meg a levegőt s a szegvári nábob fia ezétlött halántékkal rogyott le a szőnyegre. Andor 1 Kérlek, ne kiálts az égre ellenem I — Eszméletlenül borúit a fia holttestére. A lö­vés a szobába (gyűjtötte a kastély személyzetét, A grófnőt fölemelték — magához tért. Zavaro­dottan tekintett a körülállókra, azután rémesen fölkaczagott. Halljátok a harangszót? Esküvőre szól. Hol van hát a szép menyasszony ? Recsky Andor esküszik most a leányommal, bocsássatok, ne­kem is ott kell lennem. Hát ti miért nem men- tekP—• Körülnézett s meglátva a holttestet, oda borult mellé. Ölébe vette véres fejét, simogatta, ringatni kezdte. Úgy édes Bandikám 1 úgy, húnyd be szé­pen a szemed — aludj — aludj! A körülállók borzadva néztek az őrült asz- szonyra. S mig a halott fiát altatgatta, addig a nagyfalui kastélyban egy ifjú leány álmodozott szerelemről, boldogságról. Oh álmodjon csak tovább, aludjék örökre s ne ébredjen fel többé soha. ó, mint jó honpolgár, Ő mint buzgó pap, egyházának hű fia, ő, mint valódi lelkipásztor, ő, mint munkás népnevelő, 6, mint igazi nép­barát, díszes állásában lelkiösmerettel rótta le azon kötelmet, a melyre hivatásából kifolyólag hivatva volt. ó tevékeny részt vett minden társadalmi, nemes, szép, hasznos mozgalomban, hol közjóra kellett és lehetett munkálni. ö, ki egész élte folyamán, nemes lelke su­gallatát követve, mint tanácsadó, közjóért ál­dozó vezér, nem kiméivé anyagi, nem kímélve szellemi erőit, mindenütt ott volt, hová az von­zotta. A szegény, az árva, a szűkölködő, feléjük nyújtott jobbját érzik, kik poraiban áldják, s igy a hálát, melylyel porhüvelyének, szellemé­nek tartoznak, jogosan kiérdemlette. Legyen nyugodt sirjában, nem aludt az ki a mi keblünkből sem, eszméi, tettei, a melyeket hirdetett, tett, különösen a Gyulavidéki népta­nítók érdekében, anyagilag, szellemileg sírem­léke homlokán fog ragyogni, s az örök emlék­könyvbe aranybetükkel bejegyezve. És te jámbor halandó, vándortárs, kit a vágy, részvét, vagy fájdalom könnyei ide hívtak e gyász-kertbe mondd, mit érez kebled, nem látod a dúst a koldussal sorban mint porlad. — Légy bár rideg, elfásult keblű, vájjon nem-e egy néma fájdalom lepi meg kebledet P nem fa­kaszt-e könyeket szemedből a néma fájdalom ? vagy talán ezen sirhalmok által megszűnik köz­tünk továbbra minden lét ? Oh ne hidd ! Csaló- dol! Szállj magadba, midőn e szent helyre be­lépsz, önts szivedbe részvétet, fájdalmat, olts bánatos arezot, mondjon kebled imát. Imára nyílnak ajkaink, kérvén a lét s enyé­szet urát, hogy kellő kiérdemlett jutalma a mennyhazában fénylő, dicső legyen, s azon mag, melyet elvetett, a melynek virágzását ha látta is, de gyümölcsét alig, — legyen maradandó, a legszebb reményekre jogositó, hogy az utókor méltó tisztelet, hálával említse nevét. Legyen sírja drága emlék nekünk, a mely porhüvelyét födi, és könnyű a feltámadás nagy napjáig. Legyen sírja mintaképünk, — ott van le­rakva honszerelmünk, ott van lerakva keresz­tény kötelmünk, ott van lerakva hivatásunkhoz a szeretet, ügybuzgalmunk mintaképe. S most már búcsút véve tőle, nyughelyére emlékül szeretetünk, tiszteletünk jelképéül ko­szorút helyezünk, a mely emlékeztetni fog min­denkit részünkről is az iránta való kegyeletre. És ti égi szellemek! emeljétek az Ur trón­jához imánkat, sajgó keblünk fohászait. Vedd kedvesen élet s halál ura ! Isten veled, Isten veled 1 nyugodjál bé­kében 1 1“ A beszéd végeztével Domonkos János egy ál­tala szerzett ódát szavalt el, mi közben a sirra he­lyeztetett a tanitóegylet szép babérkoszorúja. Ezek végeztével a sirhoz lépett Gróh Ferencz gyulai lel­kész s a jelen" voltakkal együtt térdenállva imád­kozott az elhalt lelki üdvéért. A temetőből vissza­tértek a belvárosi nagyiskolába, hol Plank Alajos alelnök megnyitó beszéde után Székely Lajos titkár olvasta fel jelentését az egylet 2 évi működéséről s a tanítói életben felmerült országos eseményekről. A jelentésre vonatkozólag Göndöcs Benedek, Póky Antal, Lukács János és Buday József elhunyt tag­társak emléke jegyzőkönyvileg megörökittetett. A tanítóság országos mozgalmával az egylet minden­ben ügyrokonságot vállalt, s az azokhoz való csat­lakozást kimondotta. A penztárnoki jelentés azzal, hogy az egyletnek 460 frt alaptőkéje van s hogy a pénztár rendben találtatott, tudomásul vétetett. Br. Wodianer Albert, gr. Almásy Kálmán és gr. Almásy Dénesnek, hogy előbbi 200 frtlal, utóbbiak pedig az alapszabály szerinti 20—20 frt adománynyal az egylet alapitó tagjaiul beléptek, közgyűlési elismerő köszönet szavaztatott. Az egyletnek 11 alapitó, 2 pártoló, 2 tiszteletbeli és 99 rendes tagja van; a rendes tagok között 66 tanító és 33 lelkész. Do­monkos János nagy alapossággal értekezik a legújabb Mócsy-Petrovácz-féle ábécze előnyei és hiányairól. Az értekezés a közgyűlés nagy tetszését valóban megérdemelte, s annak kritikai részével szemben Székely Lajos, Rebeny László és Kelemen László a könyvnek előnyeit tüntették ki s annak az eddigi ábéczék feletti elsőségét vitatták. Majd az országos segélyalap állapotáról szóló jelentés olvastatott fel és vétetett tudomásul. Határozatba ment, hogy a gyűlések ezentúl mindig augusztus hó első hetében tartatnak. Jövő közgyűlésen gyakorlati tanítás vagy értekezés tartására Székely Zsigmond és Kelemen László ajánlkoztak. A gyűlés egyik főtárgya, a Gön­döcs Benedek halála által megüresedett elnöki szék betöltése volt; Fecser József korelnök vezetése alatt ejtetett meg a választás, mely a közgyűlésnek tán legnagyobb feladat volt, amennyiben az egyletnek több oly kiváló jeles tagja van, kik az elnöki szék betöltésére méltó érdemeket szereztek s a tanitó­egylet tagjainak szeretetét birják; mégis az egy­hangú közfelkiáltás és lelkesedés Kny Antal békési esperes plébános, alapitó tag nevét hangoztatta, ki is az általános óhajnak engedve az elnöki tisztet elfogadta. Választmányi tagokul Gróh Ferencz gyu­lai lelkész, Krisztik János csabai h. lelkész, Eszes Béla és Vigh Ferencz választattak meg. Ezzel az. ülés véget ért. Délben a Komló vendéglő udvarán

Next

/
Oldalképek
Tartalom