Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-07-07 / 27. szám
Aratásra — ezideig — időnk nemcsak kedvező, de mondhatni tüneményszerüen jó volt. Múlt heti prognosztikonunk teljesen bevált, nevezetesen a búza aratását szíkvegyiilékü földeken kedden, homokföldeken pedig a ást utolsó napjaiban kezdtékmegés azóta a munka zavartalanul, serényen folyik. Nagyban siettette az érést a közbejött négy napi forróság, melyet azonban szerencsésen ártalmatlanná tőn a folytonos szél, mely a legforróbb napon, amidőn árnyékban is 31 fok volt (Reaumur szerint) valóságos orkánná fokozódott, megakadályozva az anélkül bizton bekövetkező szorulást. Szerencse az is, hogy az egész héten nem volt eső, ami — noha fölötte kívánatos a tengerire — a búzában óriási károkat okozhatott volna s réti földeken, ahol a búza most van áz érési stádiumban, még mindig fölötte káros lenne, kivált ba a forróság megújulna. Az eddig levágott búza s árpa úgy mennyiségre mint minőségre nézve, kivált a rossz tavaszi kilátásokhoz viszonyítva, minden várakozást meghaladó; vannak területek, ahol talán sohasem termett annyi mint ezúttal, de a leggyengébb földeken is középen felüli termést lehet konstatálni. A minőség _ ismételjü k — általában szintén kiváló, noha az üszög kedvezőtlenül befolyásolja. Ami a munkásviszonyokat illeti, azok ellen sem a földes gazdáknak sem a hatóságoknak nincs okuk panaszkodni. Évek óta nem fordult oly kevés súrlódás és törvénykezés elő mint ezúttal, aminek oka szinten a termés kedvező voltában leli magyarázatát. E helyütt említjük meg, hogy Orosházán és — ahol még hamarább hire terjedt, a vármegye székhelyén — kedden délután nagy szenzácziót keltett, hogy a 37. gyalogezred egy zászlóalja, nevezetesen ogy cs. és kir. őrnagy parancsnoksága alatt 314 katona Orosházává érkezett és azóta ott állomásozik az aratás folyamán felmerülhető minden esetleges szocziálista mozgalom megakadályozása ozéljából. A fővárosi lapokbon valóságos legendák vannak elterjedve, minő összeesküvés volt a munkások között, nevezeten elhatározták, hogy aratás másodnapján az egész alföldön sztrájkolni fognak, napszámosok és részesek egyaránt és ezáltal pressiót gyakorolnak a földtulajdonosokra, hogy felcsigázandó követeléseiket telje sitsék. Ilyen alakban s ily okból, — t. i. hogy forma- szerinti komplott lett yolna — a katonaság küldése nem volt indokolva a vármegye bármely részébe, tehát Orosházára sem, máskülönben azonban mégis oly preventív intézkedés számba megy, amely — noha most nem volt szükséges és hála az égnek, hogy nem volt az — bizonyos eshetőségek között fölötte üdvösnek bizonyulhatott volna. Nincs ugyan meddőbb dolog, mint utólagos jövendölésbe bocsátkozni; mindazáltal mi, akik a dolgokat elfogulatlanul szemléjük és az agrárszociális kérdésben semminemű „elmélet által magunkat elvakittatni nem engedtük, noha semminemű tulbuzgalomnak híveiül, annál- kevésbé magasztalóiul nem számítunk, öt esztendei tapasztalat után nem tarthatjuk indokolatlannak, ha Orosháza vidékén aratáskor „non putarem“ ellen is történnek óvintézkedések, amelyekre az idén is aligha nem került volna sor, ha például a hét elején uralgott nagy hőségben a búza csak kissé is meghibásodott, ami pedig nagyon könnyen megtörténhetett volna. Ily esetben bizony megtörténik és pedig fővárosi agitátorok befolyása s a legkisebb előzetes megbeszélés nélkül is, amiről — ismételjük — nem volt szó sem, hogy a részesek tömegesen abbahagyják a munkát, és nem akarnak szerződésszerű kötelezettségüknek megfelelni, mikor aztán a katonaság készonléte nem oly felesleges, mint aminőnek most bizonyult. A vármegye alispánja — aki szintén csak mint tényről vett tudomást a katonaságnak Orosházára történt kirendeléséről — másnap Orosházára utazott és úgy az orosházai mint a járási pusztákon közvetlen meggyőződést szerzett az aratás zavartalan folyamatáról, tapasztalatairól teljesen megnyugtató távirati jelentést téve a belügy- minisztérhez, aki — reméljük — hogy a most feleslegesnek bizonyult katonaság visszarendeléséről gondoskodni fog. Lapunk zártakor halljuk, hogy Orosházáról az odavezényelt katonaságból három század elhozatott és hogy további rendelkezésig csak egy század hagyatott a községben. lótókony szakács. Bernát János, a szarvasi gróf Bolza család szakácsa elhalt. Szorgalmas Éjj takarékos életmódjával szép vagyont szerzett s moBt, hogy felbontották végrendeletét, család és rokonsággal nem bírván, az egészet jótékonysági tanintézeteknek és egyházaknak adományozta. A szarvasi elemi iskoláknak ösztöndíjakra 400 frtot a gymnasiumnak 200 frtot, a tűzoltó egyletnek 100 frtot, a kath. egyháznak 300 frtot, az izr. hitközségnek 200 frtot, a szarvasi nőegyletnek 100 frtot az óvodának 100 frtot, iparos tanonezok ösztöndíjára 100 frtot, a tanítók nyugdíjalapjának 2 drb. szarvasi takarékpénztári részvényt. Azonkívül 18 községnek szegény alapjára egyenkint 200—300 frtot, juttatott. A nemesszivü emberbarát temetése nagy részvét mellett ment végbe. J A gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete Julius hó 7-én vasárnap d. «• 2 órakor az újvárosi olvasókör helyiségében közgyűlést tart, melyre a szövetkezet t. tagjai ez utón is tisztelettel mee- hivatnak. 6 Öngyilkosság. Vésztőn folyó bó 3-án Bodor Sándor foldmives agyonlőtte magát; tettének oka ismeretlen. Vízbe fűlt. Füzes-Gyarmaton Szilágyi Sándor 9 éves gyermek a sárgödrökben összegyűlt vizben fürödvén mély helyre tévedt s a vizbe fűlt. Körös- Ladányban pedig Cs. Nagy Bálint 8 éves gyermek fúlt fürdésközben vízbe. A járványok krónikájából A vármegye alispánjához érkezett hivatalos jelentések szerint e hét folyamán újabban felmerült: roncsoló toroklob Endrődön, gyermekágyi láz Szt.-Andráson, hökhurut Szarvasou és kanyaró Békésen. Állategészségügy. A sertészárlat rendkívül bé- nitólag hat a vármegyére, annyival is inkább, mert kétségbevonbatlanul hiteles informácziók bizonyítják hogy az egész vármegyére terjedő zárlat a legszigorúbb állategészségügyi óvintézkedések mellett sem volt indokolva s túlhajtott intézkedés. A helyi zár lat ugyanis mindenütt, ahol a legkisebb baj mutatkozott is, oly preczizitással tartatik meg, hogy az egész vármegyét elzáró intézkedés az óvatosságot egyáltalán nem is képes fokozni, szóval csupán káros következményei vannak. A sertésvész ahol felmerült, mindenütt nyomban elfojtatott és sehol sem terjedt tovább; amiben érdeme van az állami állatorvosi intézkedésen kívül a helyi hatóságoknak, de a vészsujtotta sertések tulajdonosainak is. A vármegye alispánja ily körülmények között joggal tehetett felterjesztést a földmivelésügyi miniszterhez, hogy a békésmegyei zárlatot oldja fel, s nincs is kétségünk, hogy a miniszter eme óbajnak meg is fog felelni, még pedig rendkivüli érdekek fűződnek hozzá, hogy ez már a közeli napokban történjék meg. E hét folyamán a sertések között nem történt újabb betegedés cs pedig nemcsak sertésvész, de egyéb baj sem. A szarvasmarha állományban száj és körömfájás vau Tót-Kom'óson Lehóczki György és társai, továbbá gr. Károlyi István gyulamezői marhaállományában, lépfene esetek merültek fel gr. Almásy Dénes paradicsomi majorjában és Füzes Gyarmaton Varga Imre marhaállományában. Az ál- lategészségyi óvintézkedések mindenütt a legszigo rúbban megtéttek. Verekedés. A nagy magyar városon junius 29-én tartott bál alkalmával Juhász István és Mihály ösz- szeveszett Csomós Istvánnal, azonban a bálrendezők közbe- léptek s a verekedésnek — mely egy pár pofonból állott — véget vetettek, midőn azonban a bálnak vége volt a két Juhász újból megtámadta Csomóst, ki ekkor bicskáját előrántva Juhász Istvánnak szeme alá szúrt, mit látva a másik Juhász, egy a kezénél levő karót a földből kirántva Csomóst úgy főbe ütötte, hogy annak feje beszakadt s még mindig gyógykezelés alatt van. Novezettek ellen a feljelentés megtétetett. — Junius hó 30-án a népkertben is volt kisebb verekedés, jobban mondva dulakodás, de ez azonban oly csekély volt, hogy számba sem jöhet. Nyilvános nyugtázás. A belváros főbb utozái- nak tervbe vett locsoltatása költségeinek fedezésére adakoztak: Tallián Béla főispán, gr. Almásy Dénes, a Békésmegyei takarékpénztár 10—10 forintot. Dr. Fábry Sándor, Dr. Bartóky József, dr. Erkel Rezső, Bandhauer György, Nagy Jenő, Czinczár Adolf, dr. Berkes Sándor, Deutsch Jakab, Keller Imre, I ső Gyula városi takarékpénztár, Gyulai kör, Polgári kör, dr. Plopu György, özvegy Feientzy Alajosné Moldoványi Lajos, Schriffeit József, Gróh Ferencz plébános, Moldoványi Gyula, Ladies György, Csausz Lajos, Gallacz János, Terényi Lajos, Weisz Mór 5—5 frtot. Hoffmann Mihály, Huszka János, Reisner Emáuuel, Winkler Lajos, dr. Follmann János, dr. Berényi Ármin, Multas Adolf, Dobay János, Dobay Ferencz, özvegy Reinhart Józsefné, Haviár Lajos, Fürdők István 3—3 frtot. Reisner és Wolf, Schröder Kornél, Sal József, dr. Ladies László, N. Szabados József, Szállá Lajos, Frailer Gyula, Léderer Lajos, dr. Zöldy János, Ambrus Ilona, Kovács Lajos, Sál nővérek, Molnár Ákos, Bródy Adolf, Ritsek János 2—2 frtot. Löfner Zsófia, Neimann György l.űO— 1 frt 50 krt. özv. Fridrich Ferenczné, Sál István. Licska József, Braun Dávid, ifj. Kohlmann Ferencz, Weiszbrun A. és fia, Bekker János, Eisele testvérek, Rosenthal testvérek, Karácsonyi Károly, Remete József, Schvimmer Arnold, Hanzsnla Péter, Gansl Fülöpné, Jondz Ferencz, Schriffert Mátyás, Popp Alajos, Fekete József, Kálmán Zsigmond, Ebienfeld Sándor, Reisner Ede, Rosenzveig H. 1—1 forintot Fried Hermann, özv. Leopold Ignáczné, özv. Szabó Imréné, Frattini Ferencz, Gubicza Károly 50—50 krt. Goldmann N., Deutsch József, Grünfeld Mór 30—30 krt. Összesen: 245 frt 40 krt. Mely szives adományokat köszönettel azzal nyugtázom, hogy a napokban a város főbb utczáinak locsolását megkezdettem s annak idején a befolyt adományokat nyilvánosan is elszámolandom. Gyulán, 1895. julius 5-én. Br. Drechsel Gyula rkapitány. Irodalom. A „Magyarország Vármegyéi és Városai“ állandó munkatársaink bizottsága junius 8-án Rákosi Jenő a Budapesti Hírlap főszerkesztőjének elnök lete alatt ülést tartott Jelen voltak az elnökön kívül dr. Borovszky Samu, Borbás Yincze, dr. Kiss János, Kormos Alfréd, Cimponeriu Dénes, Kada Elek, György Aladár, Mudrony Soma, dr Németh József, Kovács Gyula, dr. Csapoldi István, Némethy Károly, Kenessei Kálmán, Dedek-Crescens Lajos, Vende Aladár, Vági- József és mások, Sziklai János dr. szerkesztő bemutatta a Kassát és Abauj-Torua várme' gyét tárgyaló kötetnek eddig kinyomott iveit, képeit és térképeit. A bizottság az eddigi munkálatokat helyoslőleg tudomásul vevén, a munka megjelené sének határidejét szeptember hó végére tűzte ki, Helyeslő tudomásul vette tovbbá az értekezlet a Kolos-, Bars , Esztergom-, Bihar-, Vas-, Szabolcs- és Liptóvármegyókben folyamatban levő előmunkálatokról beterjesztett jelentést. György Aladár indítványára Rákosi Jenő elnök, dr. Borbás Vincze, dr. Kiss János és Mudrony Soma hozzászólása uián a bizottság elhatározta, hogy a fontosabb szakmák' ra a munkatársak részére utasítás dolgoztassék ki. A természetrajzi részt illető utasítás kidolgozására Entz Géza, Lóczy Lajos, dr. Borbás Vincze, Szteré nyi Hugó bizottsági tagokat kérte fel. Az ülésen bemutatott és eddig kinyomott ivek, rajzok, térképek, műlapok stb. a legnagyobb tetszésben részesültek. Különösen érdeklődést keltett a vármegyéknek és vármegyei székhelyeknek a* mű számára készült legújabb térképe, melyek külön e czélra eszközölt uj felvételek alapján készülnek és pontos sági alaposság és precziz, szép kivitel tekintetében minden eddig megjelent hasonló munkát felülmúl nak. E rendkívül érdekes honismertető muukának, mely a világirodalomban párját alig fogj i lelni, nem szabadna hiányozni egy müveit család könyvtárából sem. Megrendelhető Budapesten az „Apolló“ irodalmi részvénytársaságnál Rottenbiller-utcza 46 A munka füzetekben fog megjelenni és egy füzet ára 30 kr. „Az 1848/49-iki Magyar Szabadságharcz Története cziinü munkából most jelent meg a 37-ik füzet, melyben Gracza György a magyar honvédség megalkotását beszéli el. Különösen az egyes csapattestek ruházatára és fölszerelésére vonatkozó rész rendkívül érdekes. A füzet egykorú képei a következők: Jön-e magyar segítség? (Bécs ostroma idején megjelent gunykép) Petőfi élete és halála. Ró zsa Sándor négycsövű puskája. Az isaszeghi csata vázlata Békeküldöttség Windischgiatznél. — Részlet az ápril 10-iki váczi csatából. A medgyes csata első napja 1849. márcz. 2. — Magyar huszárcsákó, llonvédtiszt csákója. Közönséges honvédcsákó. Magyar lűzércsákó. | bécsi nemzetőrség csákója. .Osztrák tűzércsákó A 2. kötet e napokban elhagyja a sajtót és úgy külső kiállításra mint béltartalomra talán még szebb az első kötetnél. Megrendelhető a mű kiadójánál: Larnpel R. (Wodianer F. es Fiai) cs, és kir. udvari könyvkereskedésében Budapest, Andrássy út 21. sz. a. Szalay-Baróti ..Magyar nemzet története' czimű nagy történelmi müvének első kötetéből most jelent meg a 15-ik füzet. Ezt a füzetet két csinos ki- vite'ü műmelléklet és 15 a szöveg közé nyomott il- lusztráczió disziti A műmellékletek egyike : II. Endre kiadja az aranybullát, a másika „Tatárjárás után“ c/.imet viseli, mindkét kép Geiger J P. rajza. A szöveg közé nyomott illusztrácziók a következők: IV. László király ezüst pénze Kezdő „L“ betű IV. László 1274—iki okleveléről. III. Endre király pecsétje llabsburgi Rudolf szobra. IV. Miklós pápa XIII. századi szobormű), Martell Károly (XVI századi festménye után). III. Endre király és Ágnes királyné, Nassaui Adolf király pecsétje. III. Endre király ezüst pénze. VIII. Bouifácz szoba szobra, Magyar szentek képei Ágnes királyné dyptyclionján, Ágnes királyné oltárkendője, Izmaelita. A szövegben az Árpádházból való királyok kora van tárgyalva nevezetesen: V. István, — IV. vagy Kun László — III. Endre köz és műveltségi állapotok az Árpádok korában Jó lélekkel ajánljuk mindenkinek ezen je les mű megszerzését, a mely 30 kros füzetekben jelenik meg és kapható Larnpel R.-féle cs. és kir. udv. könyvkereskedésében Budapest, Andrássy út 21. Az egész mű 60—62 füzetben lesz teljes. Előfizethetni 6 füzetre 1 frt 80 kr. 12 füzetre 3 frt 60 krral ugyanott a kötetes kiadásra 1 frtos havi részletre is elő fizethető. A kánikulai melegek* sem képesek játékkedvét lohosztani annak, ki a „Zeneié Magyarország“-ot járatja Hogy is? mikor a ma megjelent 13-dikszám olyan pompás darabokat hoz ; két hangulatos magyar nótát Sas Náczi és Körössy Györgytől, „Petit chanson d’amour“ végtelen kedves sál o n darab oka t Meyer Hel!muridtól, a hires „Ting-a-ling couplet, mely a Somossy mulató csillagának D’Armand Áry nak legvonzóbb műsordarabja volt, s végül a „Bánfai fürdőbe!« czimű kedves polka indulót Hemer kától. Csupa Schlager valamennyi! Előfizetési ára negyedévre 1 frt, melyért 6 füzetet 60 zeneoldalt kapni. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország« kiadó- hivatalánál Bpest Csengcry utcza 62. sz. Pártolásra méltó folyóirat a Székely Sámuel szerkesztésében megjelenő „Politikai hetiszemle“ Magyarország ez egyetlen komoly irányú politikai hetilapja, mely fényes kiállítás, gazdag és változatos tartalom, magas étikai és szellemi színvonal tekintetében vetekedik a külföld legkedveltebb hetirevue-ivel. E lap tárgyilagos és független magatartásával rövid idő alatt irányadó politikai köreiknek elsőrangú orgánumává küzdötte fel magát. Közgazdasági, társadalmi, irodalmi és művészeti rovata a magyar társadalom elitejének igényeit szolgálja. Klub hóknak, kaszinóknak és olvasóköröknek pedig nélkülözheted leu s állandó becsű hetilapja, Nemcsak kollegiális, de hazafias kötelességet vélünk teljesíteni, midőn erre, a nagy körültekintéssel, sok ízléssel és meglepő szakképzettséggel szerkesztett, magas színvonalú Heliszemlére felhívjuk a művelt és előkelő olvasóközönségnek becses figyelmét. A Politikai Hetiszemle előfizetési ára félévre 5 frt, negydévre 2 frt 50 kr. — Szerkesztőség és kiadóhivatal Vili. kér., Kerepesi-ut 17. !£. özgra-zd-aság*. A bekósvármegyei hélyi érdekű (sárréti) vasút vasárnap délelőtt tartotta Gyulán Terényi Lajos elnöklete alatt évi közgyűlését. Az igazgatóság jelentése szerint a vasút 1894. évi üzleti eredménye 31827 frt tiszta nyereséget mutat. A személyforga lomban az előző év 97,114 utasával szemben 129,296 utas és 26,029 tonnával szemben 30,328 tonna áruforgalom éretett el. A tiszta jövedelemből 12,503 drb elsőbbségi részvény egyenkint 2 frt 50 krral váltatik be s ;>z így fenmaradó 569 frt 72 kr. az 1895. év számlájára vitetik át. Az igazgatósági jelentés szerint a Hollód-kötegyáni vasút kiépitése oly képen terveztetik, hogy a sárréti, mátrai, valamint a kisújszállás-dévaványai-gyomai vasutakkal fusió útján egy szerves egésszé egyesitessék. Minthogy ilyetén fúzió a kezelés jelentékeny egyszerűsítését és a díjszabások jelentékeny redukálását és ebből kifolyólag az összes érdekelt vonalak forgalmának na- gyobbmérvű emelkedését engedi remélni, ennélfogva a tervbe vett fúzió úgy az új vállalat, mint a már meglevő helyi érdekű vasútak érdekeit kielégíteni Ígérkezik. Ezen, a kormány által is pártolt terv megvalósítása annyiban nem ütközik akadályokba, a mennyiben a már meglevő s fentebb elősorolt három helyi érdekű vasút elsőbbségi czimletei egy es ugyanazon bankcsoport birtokában vannak és úgy ezen elsőbbségi tőkéknek egymással, valamint az uj vállalatéval leendő egyesítése az elsőbbségi részvényesek részéről ellenkezésre nem fogna találni. — A közgyűlés a fusió eszméjén jóváhagyólag tudomásul is vette s az azokra vonatkozó tárgyalások folytatására az igazgatóságot meghatalmazta, megjegyezvén, hogy a tárgyalások eredményéhez képest a tervbe vett fúzió keresztülviteléhez szükséges s a kormány jóváhagyásával foganatosítandó intézkedéseket, vagy a jövő évi rendes közgyűlés, vagy pedig egy e czélra összehívandó rendkivüli közgyűlés elé kell terjeszteni. — A közgyűlés az igazgatóság jelentését egyebekben is tudomásul vévén az előterjesztett mérleget jóváhagyta, — Lánczy Luó lemondásával üresedésbe jött egy igazgatói állást nem töltötte be, ellenben felügyelő bizottsági tagokul dr. Bartóky Józsefet, Bodnár Gyulát, dr. Polla- csek Károlyt és dr. Palugyay Mórt újból megválasz~ tóttá. — Ezzel a közgyűlés fel is oszlott. A Gyulán állomásozó honvédség részére múlt számunkban közlött zabszálIitás 1896. évi biztosítása nem fog megtartatni, minélfogva a kibocsájtott hirdetménynek a gyulai zabszállitásra vonatkozó része érvénytelennek jelentetik ki. „The Gresham“ életbiztositótársaság Londonban. E társulat 46. évi jelentése, mely az 1894. évi deczember 31-én befejezett üzletévről szól és a részvényesek 1895 évi április 7 én tartott rendes közgyűlése elé terjesztetett, rendelkezésünkre állván, következő főpontjait közöljük. Az 1894-ik évben 9233 kötvény 78..36,000 korona tőkeösszegről lett kiállítva A díjbevételek, levonva a visszbiztositá- sért fizetett összeget, korona 20.134,473 55 fillérre rúgtak, mely összegben a korona 3 246,109 48 fillért tevő első évi dijak benfoglaltatnak. A kamat számla mérlege a lefolyt üzleti évben korona [5.185.194 58 fillért tett ki, és a társaság jövedelmét a díjbevételekkel együtt korona 25 319,668 13 fillérre emelte A társaság az elmúlt évben korona 10 045,935*94 fillért utalványozott oly követelések alapján, melyek életbiztosítási kötvényekből eredtek. Lejárt kiházasitási és vegyes biztosításokra korona 2 006,340 83 fillért, v.sazvásárlásokra 1 331618 02 fillért fizetett ki a társaság az elmúlt évben. A biztosítási és járadékalapok a lefolyt üzleti évben korona 6.974,567*50 fillérrel gyarapodtak. Az aktívák fősszege 1394. deczember 31-én kor. 138.416,475 63 fillérre rúgtak. Tőkebefektetések : korona 738.543*02 fillér angol állami papírokban, korona 395,581*25 fillér indiai és gyarmati kormányok értékeiben, korona 25.S97,993 23 fillér idegen államok értékpapir- j libán, korona 6.203,650 94 fillér vasúti részvények, elsőbbségek < s garantáltak, korona 56.068,964*48 fillér vasúti és egyéb kölcsönkötvényekbon, korona 18.287,406 14 fillér a társaság ingatlanaiban (ezek között vannak a társaság budapesti és bécsi házai) korona 6 590,663*75 fillér jelzálogokban és korona 24 233,672*82 fillér különböző értékekben. 156 1 _1 Út mutatás a vértetü (Schizoneura lauigera Hausser) ellen való védekezésre. A vértetű a növénytetvek (Aphidae) családjába tartozik és életmódja, valamint szaporodásának folyamata nagyjában véve olyan mint a növénytetvek nagy részéé. Test alkatra nézve szintén hasonlít a többi növénytetűhöz. Vértetűnek azért nevezik, mert testének belsejében vérpiros nedv van, ha az állatot valami világos alapon szétnyomjuk, piros folt marad a helyén. Ám de ez a körülmény még nem biztos ismertető jele ennek a fajnak, mert több rokonának szintén meg van az a tulajdonsága. Miből ítélhetjük meg tehát legbiztosabban, vájjon igazán vértelűvel van e dolgunk ? Mindenek előtt tudnunk kell, hogy a vértetű főképpen almafákon, ritkábban körte — és birsalmafákon, kivételesen a galagonyán és berkenyén él. Ezek közül a fák közül az almafa az, a melyre nézve legártalmasabb. Sohasem a leveleket támadja meg, hanem mindig csak az ágakat, fiatalabb fáknál magát a törzset is. Társaságban él együtt és a serdültebb példányok testéből valami viaszféle hófehér, gyapjúhoz vagy gyapothoz hasonló váladék izzad ki. Hogyha sok vértetű szorosan egymás mellé telepedve lepi el a fának valamelyik részét, akkor az a hófehér gyapjas-féle váladék közös takarót alkot az egész csapat felett és olyan mintha azon a folton dér lepte volna el a fát. Még magasabb fákon is könnyű őket ezen a réven fólismerni, mert a vértetükolóniák jobbára az ágaknak a föld felé néző oldalán szeretnek csoportosulni, nyilván azért, hogy az esőtől ilyen módon jobban meglegyenek kiméivé Ha az említett fehér váladékot ecsettel vagy tűvel gondosan eltávolítjuk, akkor meglátjuk a fa kérgén sűrűn egymásmellé sorakozott és szorosan a fához lapult tetveket, nagyot-kicsit vegyesen. A felnőttek 1VS millim. hosszúak*, testük némileg körte alakú, színük sötétbarna. Szemük vörhenyes, czápjuk a testhez képest aránylag rövid. A fejnek alsó részén van a három izülékből álló szipóka, vagyis szívó csőr, mellyel a fák kérgét megszúrják, a kéreg alatti élő szövetnek (a cambiumnak) nedveit kiszívják és evvel a fát először elsatuyitják, később pedig esetleg meg is ölik úgy, mint a hogy a fil- loxera megöli a szőlőtőkét. (Vége köv.)
